MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Kategória:Pterocacteae

2026-04-11T08:43:45Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Pterocacteae Doweld (1999)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A tribus neve a ''[[Pterocactus]]'' típusnemzetség nevéből származik, az ''-eae'' rendszertani végződéssel kiegészítve. Az alapul szolgáló ''Pterocactus'' név a görög ''pteron'' (πτερόν – szárny) és a ''kaktos'' (κάκτος – tüskés növény) szavak összetétele (Liddell–Scott–Jones). Az elnevezés a nemzetségre jellemző szárnyas magvakra (''semen pteroidus'') utal, ami egyedülálló a kaktuszfélék családjában (Stearn). A tribust érvényesen '''Doweld Alexander Borissovitch''' írta le 1999-ben a ''Sukkulenty'' folyóiratban, bár a nevet korábban '''Kuntze Otto''' is használta 1903-ban (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[Pterocactus]]'' K.Schum. (1897).
* '''Első leírása:''' '''Doweld Alexander Borissovitch''', Sukkulenty 1(2): 26. (1999).

{{Típusfaj | Pterocactus | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Tephrocacteae''' Doweld (1999)
* '''Austrocylindropuntieae''' Wallace & Dickie (2002)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A tribus tagjai jellemzően kistermetű, földi törpecserjék, amelyek közül sok faj '''geofiton''' életmódot folytat. Ez utóbbi esetben a növény jelentős része a föld alatt található, ahol vaskos '''karógyökér''' (''radix primaria'') vagy húsos '''gyökérgumók''' (''tuber'') szolgálnak raktározó szervként. A '''hajtás''' szegmentált, azaz ízekből épül fel, a '''szártagok''' alakja pedig többnyire hengeres (''terete''). Számos faj alacsony, tömött telepeket alkot, amit '''párnás növekedésmód''' jellemez. A '''levelek''' apró, csökevényes képletek, amelyek csak az egészen fiatal '''hajtásokon''' láthatóak, majd hamar lehullanak (''deciduus''). Bizonyos taxonoknál kedvezőtlen körülmények között a teljes felső '''hajtás''' is lehullhat. Az '''areolák''' felületén a családra jellemző '''tövisek''' mellett mindig megtalálhatóak a ''glochidium-ok''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában magányos '''virágokból''' áll, amelyek a '''szárak''' csúcsán vagy az oldalsó '''areolákból''' fejlődnek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' (vagy '''sziromlevél''') színe a fehértől a sárgán át a vörösesig vagy barnásig változhat. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a virág kelyhében csoportosulnak, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható.

==== Termés ====
Változatos, a ''[[Pterocactus]]'' nemzetségnél kupakszerűen nyíló toktermés.

* '''Magja:''' A magokat kemény, elcsontosodott '''arillus''' (''arillum'') borítja. A ''[[Pterocactus]]'' nemzetségnél az '''arillus''' szárnyszerűen kiszélesedett, segítve a széllel való terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribus képviselői kizárólag Dél-Amerikában honosak, főként az Andok magashegységi régióiban és Patagónia száraz vidékein. '''Argentína''', '''Bolívia''', '''Chile''', '''Peru'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegyi puszták, köves sivatagok és félsivatagok lakói. A '''geofiton''' életmód és a '''párnás növekedés''' az extrém szárazsághoz és az erős napsugárzáshoz való alkalmazkodás eredménye.

== Taxonómia és filogenetika ==

A tribusba tartozó nemzetségek modern osztályozása:
* '''''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]''''' (magában foglalja az ''Andinopuntia'' és ''Punotia'' neveket)
* '''''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]''''' (magában foglalja a ''Sphaeropuntia'' nevet)
* '''''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]''''' (magában foglalja a ''Puna'' nevet)
* '''''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'''''
* '''''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]''''' (magában foglalja a ''Banfiopuntia'' és ''Pseudotephrocactus'' neveket)

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (különösen a 2025-ös genomikai szintű vizsgálatok) tisztázták a tribus belső viszonyait. A molekuláris adatok alapján a ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' a nemzetségcsoport legkorábbi elágazása (korai-divergens klád), gyakran a tribus többi részének testvércsoportja (''sister group''). A következő elágazást a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' képviseli. A tribus fennmaradó része egy jól támogatott kládot alkot, amelyben a ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' áll szemben az ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' + ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' párossal. A ''Punotia'' nemzetség (pl. ''P. lagopus'') az ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' közvetlen testvércsoportjaként nyert megerősítést. Számos korábban elkülönített kisméretű nemzetség (''Banfiopuntia'', ''Sphaeropuntia'', ''Puna'') beágyazott helyzete miatt beolvasztásra került a nagyobb egységekbe. A korábbi tanulmányok ellentmondásait gyakran a téves taxonazonosítás vagy az elégtelen mintavétel okozta.

=== Kladogram ===

<pre>
|
├─ Opuntioideae
│ ├─ Opuntieae
└─ N1
├─ Cylindropuntieae
└─ Pterocacteae
├─ Maihueniopsis
└─ N2
├─ Pterocactus
└─ N3
├─ Tephrocactus
└─ N4
├─ Austrocylindropuntia (Austrocylindropuntia s.s. + Punotia lagopus)
└─ Cumulopuntia
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:20005115-1 POWO - Pterocacteae]

[[Kategória:Opuntioideae]]

Kategória:Opuntieae

2026-04-11T08:35:29Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Opuntieae DC. (1828)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A tribus neve az ''[[Opuntia]]'' típusnemzetség nevéből származik, az ''-eae'' rendszertani végződéssel kiegészítve. Az ''Opuntia'' név etimológiája az ókori görög '''Opous''' (Όποῦς) városára vezethető vissza. Klasszikus források '''Plinius''' és '''Theophrastos''' tettek említést egy ''Opous'' városa mellett élő növényről, amelynek levelei meggyökeresednek, ha a földhöz érnek (Liddell–Scott–Jones). Bár az eredeti görög növény nem kaktusz volt, a nevet a kaktuszfélékre ruházták át hasonló vegetatív szaporodási módjuk miatt. A tribust '''Candolle Augustin Pyramus de''' (DC.) írta le 1828-ban a ''Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis'' 3. kötetének 458. oldalán (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* [[:Kategória:Opuntia|Opuntia]] Mill. (1754).
* '''Első leírása:''' Candolle, A. P. de, Prodr. 3: 458. (1828).

{{Típusfaj | Opuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Opuntiaceae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az '''Opuntieae''' tribus tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak közöttük '''bokros''' (''fruticosus'') és tekintélyes '''fatermetű''' (''arborescens'') formák is. A '''hajtás''' szerkezete a kládokon belül eltérő: a ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'' és a ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' egyes fajai '''hengeres''' szárral rendelkeznek, míg a csoport többségére (pl. ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' s.s., ''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]'') a '''lapított szártagok''' (kladódiumok) jellemzőek. A ''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]'' különleges felépítésű: jól elkülönülő, '''henger alakú főtörzs''' felett fejlődnek a '''lapított felső ágak'''. A ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' nemzetséget az '''erősen bordázott areolák''' különítik el rokonaitól. A '''levelek''' általában aprók, hengeresek és hamar lehullanak (szubulát alakúak). Az '''areolák''' minden fajnál tartalmaznak ''glochidium-okat'' (apró, horgas '''töviseket'''), amelyek a tribus diagnosztikai bélyegei.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' többnyire magányos, a '''virág''' nappali nyílású, tányérszerű vagy tölcséres. A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' nemzetség esetében különleges '''virág''' morfológia figyelhető meg: a '''porzószálak''' fonalának tövénél szőrképletek vagy speciális szálak találhatóak.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe a sárgától a narancson át a mélyvörösig terjed. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' nagy számban jelennek meg, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vaskos. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
Változatos méretű és állagú bogyótermés.

* '''Magja:''' A magokat kemény, elcsontosodott magköpeny (''arillus'') borítja, amely gyakran szőrös vagy sima, és segíti a terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribus központja az amerikai kettős kontinens. Az '''Argentína''', '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Chile''' területén élő dél-amerikai kládok mellett az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' s.s. az egész amerikai kontinensen elterjedt. A ''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]'' a '''Karib-térség''' és '''Florida''' lakója, míg a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' '''Chile''' és '''Peru''' száraz vidékein él.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Szélsőséges élőhelyeken fordulnak elő a tengerszinttől a magashegységekig. Az ''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]'' (''Tunilla'') fajok a magas-andoki párnás növénytársulások tagjai.

== Taxonómia és filogenetika ==

A tribus az '''Opuntioideae''' alcsalád központi kládja. A filogenetikai elemzések alapján az alábbi nemzetségeket foglalja magában:
* '''''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]''''': A kladogram legkorábbi, hengeres szárú leágazása.
* '''''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]''''': Monotipikus klád, lapított szártagokkal.
* '''''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''''' (korábban ''Tunilla''): Alacsony, párnás növekedésű, lapított szártagú taxonok.
* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' s.s.: A legnépesebb nemzetség, a tipikus fügekaktuszok.
* '''''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''''': Fatermetű, vékony kladódiumokkal rendelkező karibi nemzetség.
* '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''': Jellegzetes dimorf hajtásrendszerű (hengeres törzs, lapos ágak) brazil nemzetség.
* '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''': Változó szárformájú, brazil-karibi elterjedésű csoport.

Az APG IV és a 2010 utáni molekuláris kutatások (pl. Griffith & Porter, Majure et al.) alapján az '''Opuntieae''' monofiletikus egységet alkot.
A belső filogenetikai viszonyok szerint a ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'' ágazik le legkorábban. Ezt követi a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'', amely a tribus többi tagjának testvércsoportja. A fő klád két nagy részre oszlik: az egyiket az ''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]'' és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' s.s. alkotja, a másikat a fatermetű vagy speciális virágú nemzetségek (''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]'', ''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]'', ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''). A ''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]'' helyzete a molekuláris adatok alapján közel áll a brazil-karibi nemzetségekhez.

=== Kladogram ===
<pre>
└─ Opuntieae DC. 1828
├─ Salmonopuntia (hengeres szárú, monotipikus – egyetlen fajt tartalmazó, Dél-Amerika)
└─ N1
├─ Miqueliopuntia (monotipikus, lapított szártagok, Chile és Peru)
└─ N2
├─ N3
| ├─ Airampoa (=Tunilla; lapított szártagok, Dél-amerikai Andok)
| └─ Opuntia s.s. (lapított szártagok, széles körben elterjedt)
└─ N4
├─ Consolea (fatermetű, lapított szártagok, Karib-térség / Florida)
└─ N5
├─ Tacinga (hengeres vagy lapított szártagok, szálak az porzó fonalának tövénél, Brazília + Karib-térség)
└─ Brasiliopuntia (fatermetű, henger alakú főtörzs, lapított felső ágak, Brazília)
</pre>

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/opuntieae/ The Last Cactus Classification - Opuntieae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:321356-2 POWO - Opuntieae]
* [https://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales.org - Opuntieae]

[[Kategória:Opuntioideae]]

Quiabentia zehntneri

2026-04-11T08:22:25Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Quiabentia zehntneri (Britton & Rose) Britton & Rose, 1923
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''Quiabentia'' a növény brazíliai népi nevéből, a „quiabento” szóból származik.
* A faji jelzőt, a ''zehntneri''-t '''Leo Zehntner''' (1864–1961) svájci entomológus és botanikus tiszteletére adták, aki Brazíliában végzett kutatásokat és gyűjtötte a típuspéldányt.

=== Típus ===

* ''Pereskia zehntneri'' Britton & Rose; Gyűjtő: Leo Zehntner, hely: Brazília, Bahia, Bom Jesus da Lapa, időpont: 1912. november; Típuspéldány helye: US National Herbarium (szám: 604858).
* '''Első leírása:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írta le először ''Pereskia zehntneri'' néven 1919-ben a “The Cactaceae” című művükben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1923.

{{Típusfaj|Quiabentia zehntneri|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A növény cserje termetű, általában 2–3 méter magasra nő meg, sűrűn elágazó '''hajtás'''rendszerrel rendelkezik. A '''szár''' húsos, hengeres, a fiatal ágak gyakran örvökben állnak.

A '''levelek''' húsosak, tojásdadok vagy majdnem kerekdedek, hosszuk 2–4 cm, szélességük 1,5–2 cm, csúcsuk tompa vagy hegyes.

Az '''areolák''' kicsik, fehéren nemezesek, rajtuk számos rövid, fehér, sörte- vagy tűszerű '''tövis''' található. A '''tövisek''' hossza eléri a 1,5 cm-t, számuk az areolánként 10-30 között változhat. Megkülönböztethetőek finomabb '''peremtövis'''ek és valamivel erősebb '''középtövis'''ek. A hajtásokon apró, horgas ''glochidium''-ok is jelen vannak.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, színe élénkvörös vagy rózsaszínes-vörös, átmérője 3–4 cm, nappal nyílik.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' rövidebb, zöldes-pirosas, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' széles, kanál alakú, élénkvörös.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, fehér vagy sárgás színűek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====

A termés húsos, megnyúlt, 2–3 cm hosszú, zöldes vagy sárgás színű, felületén areolákkal és apró '''tövisekkel'''.

* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok, kerekdedek, 3-4 mm átmérőjűek, kemény, sárgásbarna maghéjjal (''arillus'') borítottak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Brazília''' északkeleti részén, Bahia és Minas Gerais államok területén endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Caatinga régió száraz, tövises bozótosaiban él, gyakran mészkősziklákon (mint ''litofiton'') vagy köves talajon fordul elő.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Quiabentia zehntneri]]'' melegigényes faj, amely fagymentes környezetet és sok napsütést igényel. A kaktuszföld legyen jó vízelvezetésű. A növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen pedig teljesen száraz tartást igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít a ''[[Quiabentia verticillata]]'' fajhoz, de a ''[[Quiabentia zehntneri]]'' levelei kisebbek és kerekdedebbek, elágazásai sűrűbbek, és földrajzilag elkülönül (Brazília északkeleti része, míg a másik faj a Chaco régióban él).

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV rendszer szerint a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba sorolható. A ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' nemzetség egyik legészakibb képviselője, amely morfológiailag átmenetet képez a leveles kaktuszok és a fügekaktuszok között.

== Forrás ==

* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
* https://www.llifle.com/
* https://www.worldfloraonline.org/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Quiabentia_zehntneri

[[Kategória:Quiabentia]]

Quiabentia verticillata

2026-04-11T08:21:15Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Quiabentia verticillata (Vaupel) Vaupel, 1923
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''Quiabentia'' a növény brazíliai népi nevéből, a „''quiabento''” szóból származik.
* A faji jelző, a ''verticillata'' a latin ''verticillatus'' szóból ered, melynek jelentése „örvös” vagy „örvösen elrendezett”. Ez a morfológiai jellemzőre utal, miszerint a növény levelei és ágai gyakran örvökben helyezkednek el a száron.

=== Típus ===

* ''Pereskia verticillata'' Vaupel; Vaupel, Friedrich Karl Johann, 1923; Berlin, Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin-Dahlem.
* '''Első leírása:''' Friedrich Karl Johann Vaupel írta le először ''Pereskia verticillata'' néven 1923-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Friedrich Karl Johann Vaupel, 1923.

{{Típusfaj|Quiabentia verticillata|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény cserje vagy kisebb fa termetű, amely 2–15 méter magasságot is elérhet. A '''szár''' húsos, hengeres, a fiatalabb '''hajtás''' gyakran örvös elágazású.

A '''levelek''' húsosak, tojásdadok vagy lándzsásak, 4–5 cm hosszúak és 2 cm szélesek, a hajtások végén csoportosulnak.

Az '''areolák''' fehéren gyapjasak, rajtuk számos '''tövis''' található. A '''tövisek''' tűszerűek, számuk areolánként 3 és 30 között változhat, hosszuk elérheti a 7 cm-t. Megkülönböztethetőek a rövidebb '''peremtövis''' típusú képletek és az erősebb '''középtövis''' jellegűek. A növény rendelkezik ''glochidium''-okkal is, amelyek az Opuntioideae alcsaládra jellemzőek.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, színe élénkvörös vagy rózsaszínes-vörös. A '''virág''' átmérője elérheti a 4–5 cm-t.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes-vöröses, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' fényes vörös színű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidebbek a lepleknél, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' több ágú és fehéres vagy sárgás.

==== Termés ====

A termés húsos, hosszúkás vagy megnyúlt tojásdad, zöldes színű, hossza 4–5 cm.

* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok (3–4 mm), lencse alakúak, barna színűek és kemény maghéjjal (arillus) rendelkeznek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Bolívia''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' északi részének (Chaco régió) területein őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, trópusi vagy szubtrópusi lombhullató erdőkben és cserjésekben él, jellemzően a Gran Chaco vidékén. Alacsony tengerszint feletti magasságokon fordul elő, jól bírja a hosszan tartó szárazságot.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Quiabentia verticillata]]'' gyűjteményekben ritkábban fordul elő, mint más kaktuszok. Melegigényes növény, amely a fagyot nem tolerálja. Jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényel. A pihenőidőszakban öntözését minimálisra kell csökkenteni. Szaporítása magról vagy szárdugványról lehetséges.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít a ''[[Quiabentia zehntneri]]'' fajhoz, de a ''[[Quiabentia verticillata]]'' virágai vörösek (szemben a ''Q. zehntneri'' zöldes-fehér virágaival), és elterjedési területe is délebbi. A nemzetség tagjai egyedülállóak az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládon belül a jól fejlett, széles, húsos leveleik és fa termetük miatt.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A ''[[Quiabentia verticillata]]'' a [[:Kategória:Quiabentieae|Quiabentieae]] nemzetségcsoport típusfaja. Filogenetikailag az egyik legősibb jellegű csoportot képviseli az alcsaládon belül.

== Forrás ==

* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
* https://www.llifle.com/
* https://www.worldfloraonline.org/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Quiabentia_verticillata

[[Kategória:Quiabentia]]

Kategória:Quiabentia

2026-04-11T08:19:17Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox | accepted = Quiabentia Britton & Rose (1923)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó '''quiabo''' (vagy '''quiabento''') szóból és a latin ''-entia'' végződésből tevődik össze. A '''quiabo''' szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető '''hengeres szártagokra''' és '''hajtásokra''' utal. A latin ''-entia'' utótag (mely a ''-ens'' melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A ''Quiabentia'' esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1923-ban a ''The Cactaceae'' negyedik kötetében (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Quiabentia zehntneri]]'' (Britton & Rose) Britton & Rose; '''Zehntner Leo''', Brazília, Bahia, 1912.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1923.

{{Típusfaj | Quiabentia zehntneri | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''Pereskia''''' subgen. '''''Quiabentia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus''), mint a ''[[Quiabentia zehntneri]]'', vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') növekedésűek, mint a ''[[Quiabentia verticillata]]''. A '''hajtás''' részei '''hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek sűrűn elágazóak és gyakran '''örvösek''' (''verticillatus''). A növények kifejezett, '''pozsgás''' (''succulentus'') '''levelekkel''' rendelkeznek, amelyek lapítottak (''compressus''), alakjukat tekintve tojásdadok (''ovatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). A '''levelek''' lehetnek '''tartósak''' (''persistens'') vagy az aszályos időszakban lehulló, '''időszakosak''' (''temporalis''). Az '''areolák''' felületén ''glochidium-ok'' és számos '''tövis''' található.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint '''ülő'''. A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). A '''virág''' az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A '''pericarpellum''' felületén '''areolák''' láthatóak, amelyeken apró '''levelek''' (''folia''), ''glochidium-ok'' és '''tövisek''' (''spina'') fejlődnek. Színük jellemzően '''rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a virág közepén tömörülnek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' '''megnyúlt''' (''elongatus''), állaga lehet '''húsos''' (''carnosus'') vagy beérve elszáradó (''siccus'').

* '''Magja:''' '''Nagy''', alakja '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). A magokat egy '''szklerotikus''' (''scleroticus'') magköpeny, azaz '''arillus''' (''arillum'') borítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais) és '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és '''bozótosokban''' (''dumetum'') fordul elő. Kedveli a '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajt''', de megtalálható kavicsos aljzaton és '''sziklás mészkő''' (''calx'') kiemelkedéseken is. '''Brazíliában''' a '''caatinga''' növényzetének része, ahol gyakran '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''szigethegyeken''' (inselberg) él. Néha a ''[[Pereskia sacharosa]]'' fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen '''2200 m'''-ig terjed.

== Kultúrában tartás ==

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű ''[[Quiabentia verticillata]]'' (melynek szinonimája a ''Q. chacoensis'') és a bokrosabb ''[[Quiabentia zehntneri]]''. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') segíti elő.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az ''Opuntioideae'' alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. '''Lousley J. E.''' 1935) a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Quiabentia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/ The Last Cactus Classification - Quiabentia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:296839-2 POWO - Quiabentia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Quiabentia

2026-04-11T08:18:15Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Quiabentia Britton & Rose (1923)}}
=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetség neve a brazil portugál nyelvjárásból származó '''quiabo''' (vagy '''quiabento''') szóból és a latin ''-entia'' végződésből tevődik össze. A '''quiabo''' szó eredetileg afrikai nyelvekből került a portugálba, és az '''okra''' vagy '''bámia''' (''Abelmoschus esculentus'') elnevezése. A botanikai név a bámia hosszú, henger alakú terméseire emlékeztető '''hengeres szártagokra''' és '''hajtásokra''' utal. A latin ''-entia'' utótag (mely a ''-ens'' melléknévi igenév nőnemű többes számú alakja) absztrakt fogalmak képzésére szolgál, jelentése „valamilyen tulajdonsággal való rendelkezés”. A ''Quiabentia'' esetében ez azt fejezi ki, hogy a növény rendelkezik a bámia-szerű (hengeres, húsos) megjelenéssel. A névválasztás egyben a helyi népi név latinosítását is szolgálta (Quattrocchi, Stearn). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1923-ban a ''The Cactaceae'' negyedik kötetében (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Quiabentia zehntneri]]'' (Britton & Rose) Britton & Rose; '''Zehntner Leo''', Brazília, Bahia, 1912.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 4: 252. (1923).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1923.

{{Típusfaj | Quiabentia zehntneri | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''Pereskia''''' subgen. '''''Quiabentia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus''), mint a ''[[Quiabentia zehntneri]]'', vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') növekedésűek, mint a ''[[Quiabentia verticillata]]''. A '''hajtás''' részei '''hengeres''', '''pozsgás''' (''succulentus'') '''ágak''', amelyek sűrűn elágazóak és gyakran '''örvösek''' (''verticillatus''). A növények kifejezett, '''pozsgás''' (''succulentus'') '''levelekkel''' rendelkeznek, amelyek lapítottak (''compressus''), alakjukat tekintve tojásdadok (''ovatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). A '''levelek''' lehetnek '''tartósak''' (''persistens'') vagy az aszályos időszakban lehulló, '''időszakosak''' (''temporalis''). Az '''areolák''' felületén ''glochidium-ok'' és számos '''tövis''' található.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' alakja tányérszerű, elhelyezkedése szerint '''ülő'''. A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). A '''virág''' az '''ágak végein''' (''apex ramorum'') vagy azok közvetlen közelében jelenik meg. A '''pericarpellum''' felületén '''areolák''' láthatóak, amelyeken apró '''levelek''' (''folia''), ''glochidium-ok'' és '''tövisek''' (''spina'') fejlődnek. Színük jellemzően '''rózsaszín''' (''roseus'') vagy '''piros''' (''ruber''), de előfordulhatnak nagyon halvány vagy szinte fehér árnyalatok is. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' (párta) szélesre táruló, tányér alakú, színe a világos rózsaszíntől a mélyvörösig változhat. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a virág közepén tömörülnek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' '''megnyúlt''' (''elongatus''), állaga lehet '''húsos''' (''carnosus'') vagy beérve elszáradó (''siccus'').

* '''Magja:''' '''Nagy''', alakja '''szabálytalanul kerekített''' (''rotundus irregulariter'') és '''lapított''' (''compressus''). A magokat egy '''szklerotikus''' (''scleroticus'') magköpeny, azaz '''arillus''' (''arillum'') borítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség Dél-Amerikában honos, előfordul '''Argentína''' (Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuquisaca, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais) és '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boquerón, Presidente Hayes) területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban időszakosan száraz lombhullató erdőkben és '''bozótosokban''' (''dumetum'') fordul elő. Kedveli a '''homokos''' (''arenosus'') vagy '''agyagos''' (''argillaceus'') '''talajt''', de megtalálható kavicsos aljzaton és '''sziklás mészkő''' (''calx'') kiemelkedéseken is. '''Brazíliában''' a '''caatinga''' növényzetének része, ahol gyakran '''gránit''' (''graniticus'') vagy '''gneisz''' (''gneissicus'') '''szigethegyeken''' (inselberg) él. Néha a ''[[Pereskia sacharosa]]'' fajjal társulva nő. Tengerszint feletti magassága a tengerparttól egészen '''2200 m'''-ig terjed.

== Kultúrában tartás ==

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban látható, inkább botanikus kertek specialitása. Gyors növekedése és nagy termete miatt tágas helyet és sok fényt igényel. A fagyokra érzékeny, télen meleg és száraz tartást igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetségre hasonlít a legjobban a jól fejlett levelei miatt, de attól eltér a virág morfológiájában (ülő virágok, eltérő pericarpellum) és földrajzi elterjedésében (Dél-Amerika vs. Mexikó/Közép-Amerika).

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik legősibb kládját képviseli. Jelenleg két elismert faja van: a fatermetű ''[[Quiabentia verticillata]]'' (melynek szinonimája a ''Q. chacoensis'') és a bokrosabb ''[[Quiabentia zehntneri]]''. Különleges ökológiai kapcsolata, hogy egyes régiókban a magok terjesztését a '''földi tapír''' (''Tapirus terrestris'') segíti elő.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a nemzetség különállását és bazális helyzetét az ''Opuntioideae'' alcsaládon belül. Bár korábban egyes szerzők (pl. '''Lousley J. E.''' 1935) a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' alnemzetségeként kezelték, a molekuláris adatok és a morfológiai bélyegek (pl. a magokat borító arillus jelenléte) egyértelműen az opuntioid kaktuszok közé sorolják.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Quiabentia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/quiabentia/ The Last Cactus Classification - Quiabentia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:296839-2 POWO - Quiabentia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Sablon:CactaceaeTaxonokTáblázat

2026-04-11T08:14:31Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Érvényes taxonok és szinonimáik */

== Érvényes taxonok és szinonimáik ==

{{
#invoke:CactaceaeTaxonok|tablazat|{{{1|}}}
}}

{{Megjegyzés|1=A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
* „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
* „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
* A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
** nem fogadják el érvényes névként,
** nem lehet egyértelműen besorolni,
** bizonytalan eredetű,
** vagy nem tartozik a családba.

'''Forrás:''' A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
}}
<noinclude>
Ez a sablon a kaktuszok taxonómiai táblázatát jeleníti meg.
Paraméter nélkül a teljes listát mutatja, egy nemzetség megadásával szűrhető.
</noinclude>

Kategória:Pereskiopsis

2026-04-11T08:14:08Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Pereskiopsis Britton & Rose (1907)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségnév és a görög ''-opsis'' (ὄψις) utótag összetétele. Az elnevezés a nemzetség és a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' közötti látszólagos hasonlóságra utal, mivel mindkét csoportra jellemzőek a kaktuszok körében ritka, valódi levelek (Stearn). A görög ''ópsis'' jelentése „megjelenés”, „látvány” vagy „hasonlóság”; a botanikai nómenklatúrában azt jelöli, hogy a megnevezett taxon vizuálisan emlékeztet egy másikra (Liddell–Scott–Jones). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1907-ben (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Pereskiopsis brandegeei]]'' (K.Schum.) Britton & Rose; '''Brandegee Townshend Stith''', Mexikó, Baja California.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Smithsonian Miscellaneous Collections 50: 331. (1907).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1907.

{{Típusfaj | Pereskiopsis | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' p.p.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus'') vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') kaktuszok. A '''hajtás''' szabálytalanul elágazó (''ramosus irregulariter''), az ágak többé-kevésbé '''felfelé törő''' (''ascendens'') lefutásúak. A '''szár''' hengeres (''cylindricus''), és az ''Opuntioideae'' alcsalád legtöbb tagjával ellentétben '''nem ízelt''' (''non segmentatus''). Idős korban jól kivehető törzsük és fás kérgük alakulhat ki. A '''levelek''' (''folia'') általában '''tartósak''' (''persistens''), húsosak (''carnosus''), és rövid levélnyéllel (''petiolus brevis'') rendelkeznek. Alakjuk változó: kerekítettek (''rotundus''), elliptikusak (''ellipticus''), lándzsásak (''lanceolatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). Az '''areolák''' kerekítettek (''rotundus''), gyapjasak (''lanuginosus'') és szőrösek (''pilosus''); minden esetben tartalmaznak ''glochidium-okat''. A '''tövisek''' tűszerűek, többnyire jelen vannak, de papírszerű hüvelyük nincs.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' az aktuális év terminális (''terminalis'') szártagjain jelenik meg. Formája forgós (''rotatus''), tányérszerű, ami jellemző az opuntioid kaktuszokra. A nyílási időt tekintve '''nappali''' (''diurnalis'') és '''éjszakai''' (''nocturnalis'') is lehet. A fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''), bár néha képződhetnek üres termések. Színük sárga, rózsaszín, narancs vagy piros. A ''P. porteri'' például késő délután virágzik, sárga, finoman illatos virágai másnap reggel csukódnak be.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos, a külső lepellevelek gyakran átmenetet mutatnak a lomblevelek felé. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' alkotta porzótömeg középen helyezkedik el, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' kicsi, víznedvű (''succosus''), fordított tojás (''obovoidus'') vagy körte alakú (''pyriformis''). Színe narancsvörös (''rubellus aurantiacus''). Az areoláin gyapjú, ''glochidium-ok'' és húsos (''carnosus''), levélnyéllel (''petiolus'') rendelkező '''levelek''' találhatóak, amelyek azonban gyorsan lehullanak.

* '''Magja:''' Korong alakú (''discoideus'') és szőrös (''pilosus''). Megjelenése fehéres (''albidus''), amit a magokat borító kemény (''scleroticus'') magköpeny, az '''arillus''' (''arillum'') okoz.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Guatemalától''' egészen '''Észak-Mexikóig''' húzódik. Megtalálható '''Guatemala''' (El Progreso, Santa Rosa, Zacapa) és '''Mexikó''' számos államának (pl. Baja California, Sonora, Oaxaca, Veracruz, Yucatan) területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Előfordul a '''Sonora-sivatagban''', parti területeken, időszakos vízmosások (''arroyos'') mentén, száraz síkságokon (''campus siccus'') és alacsony dombokon (''collis humilis''). Gyakori eleme a tövises bozótoknak (''dumetum spinosum''), valamint a lombhullató (''deciduus'') vagy félig lombhullató erdőknek (''silva semidecidua''). A természetben nehéz észrevenni, mert beolvad a környező cserjék közé. Tengerszint feletti magassága tág határok, '''10 m''' és '''2100 m''' között mozog.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' fajok rendkívül gyors növekedésűek, ezért a kaktuszkertészetben leggyakrabban alanyként használják őket magoncok gyorsított neveléséhez (oltás). Sok vizet és tápanyagot igényelnek, a szárazságot ugyan jól tűrik, de ilyenkor leveleiket lehullatják. Fagyérzékenyek, télen minimum 10–12°C-ot igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' könnyen összetéveszthető a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetséggel a tartós levelek miatt, de a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' areolái mindig tartalmaznak ''glochidium-okat'', ami a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]''-nál hiányzik. Virágszerkezete (forgós párta) egyértelműen az ''Opuntioideae'' alcsaládba sorolja.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribusba tartozik. A modern molekuláris adatok alapján ez az egyik legősibb jellegű csoport az alcsaládon belül. Jelenleg 6 elismert faja van: ''P. aquosa'', ''P. blakeana'', ''P. diguettii'', ''P. kellermannii'', ''P. porteri'' és ''P. rotundifolia''. A ''P. porteri'' különleges viselkedése (késő délutáni nyílás) a beporzó típusát (''typus pollinatoris'') határozza meg, amely valószínűleg egy szfingeféléhez (''Sphingidae'') tartozó éjszakai lepke.
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Pereskiopsis}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/pereskiopsis/ The Last Cactus Classification - Pereskiopsis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002823-2 POWO - Pereskiopsis]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Pereskiopsis

2026-04-11T08:13:23Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Pereskiopsis Britton & Rose (1907) | synonym = Opuntia subgen. Pereskiopsis (Britton & Rose) Bravo (1972)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségnév és a görög ''-opsis'' (ὄψις) utótag összetétele. Az elnevezés a nemzetség és a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' közötti látszólagos hasonlóságra utal, mivel mindkét csoportra jellemzőek a kaktuszok körében ritka, valódi levelek (Stearn). A görög ''ópsis'' jelentése „megjelenés”, „látvány” vagy „hasonlóság”; a botanikai nómenklatúrában azt jelöli, hogy a megnevezett taxon vizuálisan emlékeztet egy másikra (Liddell–Scott–Jones). A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1907-ben (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Pereskiopsis brandegeei]]'' (K.Schum.) Britton & Rose; '''Brandegee Townshend Stith''', Mexikó, Baja California.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Smithsonian Miscellaneous Collections 50: 331. (1907).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1907.

{{Típusfaj | Pereskiopsis | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' p.p.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''bokros''' (''fruticosus'') vagy '''fatermetű''' (''arborescens'') kaktuszok. A '''hajtás''' szabálytalanul elágazó (''ramosus irregulariter''), az ágak többé-kevésbé '''felfelé törő''' (''ascendens'') lefutásúak. A '''szár''' hengeres (''cylindricus''), és az ''Opuntioideae'' alcsalád legtöbb tagjával ellentétben '''nem ízelt''' (''non segmentatus''). Idős korban jól kivehető törzsük és fás kérgük alakulhat ki. A '''levelek''' (''folia'') általában '''tartósak''' (''persistens''), húsosak (''carnosus''), és rövid levélnyéllel (''petiolus brevis'') rendelkeznek. Alakjuk változó: kerekítettek (''rotundus''), elliptikusak (''ellipticus''), lándzsásak (''lanceolatus'') vagy lapát alakúak (''spathulatus''). Az '''areolák''' kerekítettek (''rotundus''), gyapjasak (''lanuginosus'') és szőrösek (''pilosus''); minden esetben tartalmaznak ''glochidium-okat''. A '''tövisek''' tűszerűek, többnyire jelen vannak, de papírszerű hüvelyük nincs.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' az aktuális év terminális (''terminalis'') szártagjain jelenik meg. Formája forgós (''rotatus''), tányérszerű, ami jellemző az opuntioid kaktuszokra. A nyílási időt tekintve '''nappali''' (''diurnalis'') és '''éjszakai''' (''nocturnalis'') is lehet. A fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''), bár néha képződhetnek üres termések. Színük sárga, rózsaszín, narancs vagy piros. A ''P. porteri'' például késő délután virágzik, sárga, finoman illatos virágai másnap reggel csukódnak be.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos, a külső lepellevelek gyakran átmenetet mutatnak a lomblevelek felé. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' alkotta porzótömeg középen helyezkedik el, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' jól látható. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' kicsi, víznedvű (''succosus''), fordított tojás (''obovoidus'') vagy körte alakú (''pyriformis''). Színe narancsvörös (''rubellus aurantiacus''). Az areoláin gyapjú, ''glochidium-ok'' és húsos (''carnosus''), levélnyéllel (''petiolus'') rendelkező '''levelek''' találhatóak, amelyek azonban gyorsan lehullanak.

* '''Magja:''' Korong alakú (''discoideus'') és szőrös (''pilosus''). Megjelenése fehéres (''albidus''), amit a magokat borító kemény (''scleroticus'') magköpeny, az '''arillus''' (''arillum'') okoz.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Guatemalától''' egészen '''Észak-Mexikóig''' húzódik. Megtalálható '''Guatemala''' (El Progreso, Santa Rosa, Zacapa) és '''Mexikó''' számos államának (pl. Baja California, Sonora, Oaxaca, Veracruz, Yucatan) területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Előfordul a '''Sonora-sivatagban''', parti területeken, időszakos vízmosások (''arroyos'') mentén, száraz síkságokon (''campus siccus'') és alacsony dombokon (''collis humilis''). Gyakori eleme a tövises bozótoknak (''dumetum spinosum''), valamint a lombhullató (''deciduus'') vagy félig lombhullató erdőknek (''silva semidecidua''). A természetben nehéz észrevenni, mert beolvad a környező cserjék közé. Tengerszint feletti magassága tág határok, '''10 m''' és '''2100 m''' között mozog.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' fajok rendkívül gyors növekedésűek, ezért a kaktuszkertészetben leggyakrabban alanyként használják őket magoncok gyorsított neveléséhez (oltás). Sok vizet és tápanyagot igényelnek, a szárazságot ugyan jól tűrik, de ilyenkor leveleiket lehullatják. Fagyérzékenyek, télen minimum 10–12°C-ot igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' könnyen összetéveszthető a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetséggel a tartós levelek miatt, de a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' areolái mindig tartalmaznak ''glochidium-okat'', ami a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]''-nál hiányzik. Virágszerkezete (forgós párta) egyértelműen az ''Opuntioideae'' alcsaládba sorolja.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribusba tartozik. A modern molekuláris adatok alapján ez az egyik legősibb jellegű csoport az alcsaládon belül. Jelenleg 6 elismert faja van: ''P. aquosa'', ''P. blakeana'', ''P. diguettii'', ''P. kellermannii'', ''P. porteri'' és ''P. rotundifolia''. A ''P. porteri'' különleges viselkedése (késő délutáni nyílás) a beporzó típusát (''typus pollinatoris'') határozza meg, amely valószínűleg egy szfingeféléhez (''Sphingidae'') tartozó éjszakai lepke.
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Pereskiopsis}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/pereskiopsis/ The Last Cactus Classification - Pereskiopsis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002823-2 POWO - Pereskiopsis]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Micropuntia pulchella

2026-04-11T08:06:35Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Micropuntia pulchella (Engelm.) B.L.Rob. (1908)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév (''Micropuntia'') a görög ''mikrós'' (μικρός – kicsi) és az ''Opuntia'' nemzetségnév összetétele (Liddell–Scott–Jones, Stearn).
* A fajnév a latin ''pulchellus'' szóból származik, amely a ''pulcher'' (szép, gyönyörű) melléknév kicsinyítőképzős alakja, jelentése „szép kicsiny”, „csinos” vagy „kedves” (Lewis & Short). Az elnevezés a növény kistermetűségére és esztétikus megjelenésére utal.
A fajt eredetileg '''Engelmann George''' írta le 19. századi gyűjtések alapján, majd '''Robinson Benjamin Lincoln''' helyezte át (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Micropuntia pulchella]]''; '''Remond Auguste''', '''Amerikai Egyesült Államok''', Nevada, Walker-folyó, 1863.
* '''Első leírása:''' Engelmann, G., Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 6: 201. (1863).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Robinson Benjamin Lincoln''', 1908.

{{Típusfaj|Micropuntia pulchella|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Kisméretű, alacsonyan növő (''humilis''), erősen elágazó kaktusz, amely gyakran sűrű telepeket alkot. A '''hajtás''' szegmensei hengeresek (''cylindricus''), ellipszoid (''ellipsoideus'') vagy bunkó alakúak (''clavatus''), 1–4 cm hosszúak. A '''szár''' jellemzője, hogy a száraz évszakban részben visszaszáradhat (''deciduus''). A növény hatalmas, répaszerű '''gumós gyökerekkel''' (''radix tuberosus'') rendelkezik, amelyek sokkal nagyobbak a föld feletti részeknél. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) a '''szár''' felületén többé-kevésbé kiállóak. Az '''areolák''' kerekítettek (''rotundus''), némi szürke gyapjút (''lana griseus'') viselnek. A '''tövisek''' változatosak: az areolák hordoznak apró, ''glochidium-ok''-ra emlékeztető töviseket, és ezektől eltérő, kissé lapított, fehéres vagy szürkés '''töviseket''', melyek közül a hosszabbak (1–2,5 cm) gyakran lefelé állnak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a '''szárak csúcsán''' (''apex'') jelenik meg. Nappali nyílású (''diurnalis''), harang alakú (''campanulatus''), és a növény méretéhez képest meglehetősen nagy (3–5 cm átmérőjű). Színe az élénk rózsaszíntől a bíborig (''purpureus'') terjed. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél''' zöldes árnyalatú, a belső '''lepellevél''' (vagy '''sziromlevél''') széles, selymes fényű és élénk bíborvörös. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, sárgák, a '''portokok''' szintén sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vaskos, a '''bibe''' fehér vagy krémszínű. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' fordított kúp alakú (''obconicus''), kezdetben sima (''glaber'') és víznedvű (''succosus''), majd éréskor szárazzá (''siccus'') válik és tövisessé válhat.

* '''Magja:''' Nagy, korong alakú (''discoideus''), fehéres (''albidus'') színű, mérete a fajon belül változó (''variabilis'').

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''Amerikai Egyesült Államok''' endemikus faja, természetes élőhelye '''Nevada''', '''Utah''', '''Kalifornia''' és '''Arizona''' északi része.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sivatagokban (''desertus''), sziklás savanyú talajon (''solum petrosus acidus''), valamint síkságokon és homokdűnéken (''duna arenosa'') él. Gyakran megtalálható száraz folyómedrekben, alacsony lejtős dombokon, sűrű bozótok (''dumetum densum'') és füvek (''Gramineae'') között. Tengerszint feletti magassága 1200 m és 1900 m közé esik.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Micropuntia pulchella]]'' a gyűjtők körében kedvelt, de nehezen tartható faj. A hatalmas '''gumó''' miatt nagyon érzékeny a túlöntözésre, ezért kizárólag ásványi talajban, jó vízelvezetés mellett nevelhető. Teljes napfényt és téli száraz pihenőt igényel; a száraz hideget jól tűri.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A gumós gyökérzet és a kisméretű, bunkó alakú szárszegmensek jól elkülönítik a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' fajoktól. A ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetség többi tagjától a molekuláris szinten igazolt különállása és a speciális sivatagi életmódja (szárazkori részleges visszaszáradás) különbözteti meg.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (különösen '''Majure Lucas C.''' és munkatársai 2019, valamint '''De Vos Jurriaan M.''' 2025) megerősítették, hogy a faj (és a nemzetség) a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] nemzetségcsoporton belül önálló kládot alkot. Korábban a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetségbe sorolták, de a molekuláris adatok szerint a ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvércsoportja, így indokolt az önálló nemzetségi rang fenntartása.

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/micropuntia/ The Last Cactus Classification - Micropuntia]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:162580-2 POWO - Micropuntia pulchella]
* [https://caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]

[[Kategória:Micropuntia]]

Kategória:Micropuntia

2026-04-11T08:01:05Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Szukkulens taxonok */

{{Taxonbox | accepted = Micropuntia Daston (1946)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve egy hibrid képzésű tudományos név, amely a növények kistermetűségére és rendszertani kapcsolataira utal.
** '''Micro- (Mikro-):''' A görög ''mikrós'' (μικρός) szóból származik, jelentése '''kicsi, apró''' (Liddell–Scott–Jones).
** '''Opuntia:''' A kaktuszfélék családjának egyik legismertebb nemzetsége, a '''fügekaktusz'''. A név eredetileg az ókori görög „Opous” (Όποῦς) városára utalt, ahol '''Theophrastos''' szerint egy hasonlóan szaporodó növény élt (Chantraine).
:A botanikai név együttes jelentése az ''Opuntia''-szerű, de azoknál jóval kisebb, szegmentált felépítésű kaktuszokra utal. A nemzetséget '''Daston Robert J.''' írta le 1946-ban (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[Micropuntia brachyrhopalica]]'' Daston; '''Daston Robert J.''', 1946.
* '''Első leírása:''' Daston, R. J., American Midland Naturalist 36: 661. (1946).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Daston Robert J.''', 1946.

{{Típusfaj | Micropuntia brachyrhopalica | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Grusonia''''' subg. '''''Micropuntia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''kicsi''', '''alacsonyan növő''' (''humilis''), '''erősen elágazó''' kaktuszok, amelyek alacsony '''telepet''' alkotnak. A '''hajtás''' szegmensei '''hengeres''' (''cylindricus''), '''ellipszoid''' (''ellipsoideus'') vagy '''buzogány''' alakúak (''clavatus''). A '''szár''' általában '''álló''' (''erectus''), de jellegzetessége, hogy a '''száraz évszakban lombhullató''' (''deciduus''). A növények masszív, '''gumós gyökerekkel''' (''radix tuberosus'') rendelkeznek, amelyek a vízraktározás fő szervei. Az '''areolák''' '''kerekítettek''' (''rotundus''), felületükön némi '''szürke gyapjú''' (''lana griseus'') látható. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) a száron '''többé-kevésbé kiállóak'''. A '''tövisek''' két típusra különülnek: apró, ''glochidium''-okra emlékeztető képletekre, valamint ezektől eltérő, kissé '''lapított tövisekre''', amelyek közül a hosszabbak jellegzetesen '''lefelé állnak'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a '''szárak csúcsán''' (''apex'') jelenik meg. Meglehetősen '''nagy''', '''harang''' alakú (''campanulatus''), nyílását tekintve '''nappali''' (''diurnalis''). Színe a '''rózsaszín'''től a '''bíbor''' (''purpureus'') színig terjed. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' széles, tölcsérszerűen szétálló, színe élénk bíborvörös vagy rózsaszín. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''termő''' alsó állású, rajta a '''bibeszál''' és a '''bibe''' emelkedik ki. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' '''fordított kúp''' alakú (''obconicus''). Kezdetben '''sima''' (''glaber'') és '''víznedvű''' (''succosus''), de a beérés folyamán elszárad és '''szárazzá''' (''siccus'') válik.

* '''Magja:''' '''Nagy''', '''korong''' alakú (''discoideus''), színe '''fehéres''' (''albidus''). Mérete és vastagsága a fajtól függően '''változó''' (''variabilis'').

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az '''USA''' délnyugati részén endemikus, előfordul '''Észak-Arizona''', '''Kalifornia''', '''Nevada''' és '''Utah''' államok területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban '''sivatagokban''' (''desertus'') élnek, kedvelik a '''sziklás savanyú talajt''' (''solum petrosus acidus''). Megtalálhatóak '''síkságokon''', '''homokdűnéken''' (''duna arenosa'') és '''száraz folyómedrekben''' (különösen az ''M. pulchella''), valamint '''alacsony lejtős dombokon''', '''sűrű bozótok''' (''dumetum densum'') és '''füvek''' (''Gramineae'') között. '''1200 m''' és '''1900 m''' tengerszint feletti magasságban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

Kistermetű, különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek gyűjteményekben nagy odafigyelést igényelnek. A gumós gyökér miatt a túlöntözésre rendkívül érzékenyek, ezért ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' jól elkülöníthető a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetségtől a kifejezett gumós gyökérzete és a száraz évszakban tapasztalható részleges lombhullató jellege alapján. A lefelé álló, lapított tövisek szintén diagnosztikai bélyegek.

== Szukkulencia ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus tagja. Különlegessége a kettős szukkulencia: a víztárolás nemcsak a szárszegmensekben, hanem a masszív föld alatti gumókban is zajlik, ami lehetővé teszi a túlélést a szélsőséges sivatagi körülmények között.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség rendszertani helyzete sokáig vitatott volt, gyakran a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' vagy az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' részének tekintették. A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen '''Majure Lucas C.''' és munkatársai (2019), valamint '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) molekuláris vizsgálatai megerősítették különállását. A sejtmagi génvizsgálatok alapján a ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvércsoportja, így független, monotípusú (vagy kevés fajt számláló) nemzetségként való kezelése indokolt.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Micropuntia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/micropuntia/ The Last Cactus Classification - Micropuntia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Micropuntia

2026-04-11T07:59:10Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox | accepted = Micropuntia Daston (1946)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve egy hibrid képzésű tudományos név, amely a növények kistermetűségére és rendszertani kapcsolataira utal.
** '''Micro- (Mikro-):''' A görög ''mikrós'' (μικρός) szóból származik, jelentése '''kicsi, apró''' (Liddell–Scott–Jones).
** '''Opuntia:''' A kaktuszfélék családjának egyik legismertebb nemzetsége, a '''fügekaktusz'''. A név eredetileg az ókori görög „Opous” (Όποῦς) városára utalt, ahol '''Theophrastos''' szerint egy hasonlóan szaporodó növény élt (Chantraine).
:A botanikai név együttes jelentése az ''Opuntia''-szerű, de azoknál jóval kisebb, szegmentált felépítésű kaktuszokra utal. A nemzetséget '''Daston Robert J.''' írta le 1946-ban (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[Micropuntia brachyrhopalica]]'' Daston; '''Daston Robert J.''', 1946.
* '''Első leírása:''' Daston, R. J., American Midland Naturalist 36: 661. (1946).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Daston Robert J.''', 1946.

{{Típusfaj | Micropuntia brachyrhopalica | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Grusonia''''' subg. '''''Micropuntia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''kicsi''', '''alacsonyan növő''' (''humilis''), '''erősen elágazó''' kaktuszok, amelyek alacsony '''telepet''' alkotnak. A '''hajtás''' szegmensei '''hengeres''' (''cylindricus''), '''ellipszoid''' (''ellipsoideus'') vagy '''buzogány''' alakúak (''clavatus''). A '''szár''' általában '''álló''' (''erectus''), de jellegzetessége, hogy a '''száraz évszakban lombhullató''' (''deciduus''). A növények masszív, '''gumós gyökerekkel''' (''radix tuberosus'') rendelkeznek, amelyek a vízraktározás fő szervei. Az '''areolák''' '''kerekítettek''' (''rotundus''), felületükön némi '''szürke gyapjú''' (''lana griseus'') látható. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) a száron '''többé-kevésbé kiállóak'''. A '''tövisek''' két típusra különülnek: apró, ''glochidium''-okra emlékeztető képletekre, valamint ezektől eltérő, kissé '''lapított tövisekre''', amelyek közül a hosszabbak jellegzetesen '''lefelé állnak'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a '''szárak csúcsán''' (''apex'') jelenik meg. Meglehetősen '''nagy''', '''harang''' alakú (''campanulatus''), nyílását tekintve '''nappali''' (''diurnalis''). Színe a '''rózsaszín'''től a '''bíbor''' (''purpureus'') színig terjed. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' széles, tölcsérszerűen szétálló, színe élénk bíborvörös vagy rózsaszín. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''termő''' alsó állású, rajta a '''bibeszál''' és a '''bibe''' emelkedik ki. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' '''fordított kúp''' alakú (''obconicus''). Kezdetben '''sima''' (''glaber'') és '''víznedvű''' (''succosus''), de a beérés folyamán elszárad és '''szárazzá''' (''siccus'') válik.

* '''Magja:''' '''Nagy''', '''korong''' alakú (''discoideus''), színe '''fehéres''' (''albidus''). Mérete és vastagsága a fajtól függően '''változó''' (''variabilis'').

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az '''USA''' délnyugati részén endemikus, előfordul '''Észak-Arizona''', '''Kalifornia''', '''Nevada''' és '''Utah''' államok területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban '''sivatagokban''' (''desertus'') élnek, kedvelik a '''sziklás savanyú talajt''' (''solum petrosus acidus''). Megtalálhatóak '''síkságokon''', '''homokdűnéken''' (''duna arenosa'') és '''száraz folyómedrekben''' (különösen az ''M. pulchella''), valamint '''alacsony lejtős dombokon''', '''sűrű bozótok''' (''dumetum densum'') és '''füvek''' (''Gramineae'') között. '''1200 m''' és '''1900 m''' tengerszint feletti magasságban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

Kistermetű, különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek gyűjteményekben nagy odafigyelést igényelnek. A gumós gyökér miatt a túlöntözésre rendkívül érzékenyek, ezért ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' jól elkülöníthető a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetségtől a kifejezett gumós gyökérzete és a száraz évszakban tapasztalható részleges lombhullató jellege alapján. A lefelé álló, lapított tövisek szintén diagnosztikai bélyegek.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus tagja. Különlegessége a kettős szukkulencia: a víztárolás nemcsak a szárszegmensekben, hanem a masszív föld alatti gumókban is zajlik, ami lehetővé teszi a túlélést a szélsőséges sivatagi körülmények között.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség rendszertani helyzete sokáig vitatott volt, gyakran a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' vagy az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' részének tekintették. A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen '''Majure Lucas C.''' és munkatársai (2019), valamint '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) molekuláris vizsgálatai megerősítették különállását. A sejtmagi génvizsgálatok alapján a ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvércsoportja, így független, monotípusú (vagy kevés fajt számláló) nemzetségként való kezelése indokolt.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Micropuntia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/micropuntia/ The Last Cactus Classification - Micropuntia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Micropuntia

2026-04-11T07:57:25Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Micropuntia Daston (1946)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve egy hibrid képzésű tudományos név, amely a növények kistermetűségére és rendszertani kapcsolataira utal.
* '''Micro- (Mikro-):''' A görög ''mikrós'' (μικρός) szóból származik, jelentése '''kicsi, apró''' (Liddell–Scott–Jones).
* '''Opuntia:''' A kaktuszfélék családjának egyik legismertebb nemzetsége, a '''fügekaktusz'''. A név eredetileg az ókori görög „Opous” (Όποῦς) városára utalt, ahol '''Theophrastos''' szerint egy hasonlóan szaporodó növény élt (Chantraine).
A botanikai név együttes jelentése az ''Opuntia''-szerű, de azoknál jóval kisebb, szegmentált felépítésű kaktuszokra utal. A nemzetséget '''Daston Robert J.''' írta le 1946-ban (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[Micropuntia brachyrhopalica]]'' Daston; '''Daston Robert J.''', 1946.
* '''Első leírása:''' Daston, R. J., American Midland Naturalist 36: 661. (1946).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Daston Robert J.''', 1946.

{{Típusfaj | Micropuntia brachyrhopalica | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Grusonia''''' subg. '''''Micropuntia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai '''kicsi''', '''alacsonyan növő''' (''humilis''), '''erősen elágazó''' kaktuszok, amelyek alacsony '''telepet''' alkotnak. A '''hajtás''' szegmensei '''hengeres''' (''cylindricus''), '''ellipszoid''' (''ellipsoideus'') vagy '''buzogány''' alakúak (''clavatus''). A '''szár''' általában '''álló''' (''erectus''), de jellegzetessége, hogy a '''száraz évszakban lombhullató''' (''deciduus''). A növények masszív, '''gumós gyökerekkel''' (''radix tuberosus'') rendelkeznek, amelyek a vízraktározás fő szervei. Az '''areolák''' '''kerekítettek''' (''rotundus''), felületükön némi '''szürke gyapjú''' (''lana griseus'') látható. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) a száron '''többé-kevésbé kiállóak'''. A '''tövisek''' két típusra különülnek: apró, ''glochidium''-okra emlékeztető képletekre, valamint ezektől eltérő, kissé '''lapított tövisekre''', amelyek közül a hosszabbak jellegzetesen '''lefelé állnak'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a '''szárak csúcsán''' (''apex'') jelenik meg. Meglehetősen '''nagy''', '''harang''' alakú (''campanulatus''), nyílását tekintve '''nappali''' (''diurnalis''). Színe a '''rózsaszín'''től a '''bíbor''' (''purpureus'') színig terjed. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' széles, tölcsérszerűen szétálló, színe élénk bíborvörös vagy rózsaszín. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''termő''' alsó állású, rajta a '''bibeszál''' és a '''bibe''' emelkedik ki. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' '''fordított kúp''' alakú (''obconicus''). Kezdetben '''sima''' (''glaber'') és '''víznedvű''' (''succosus''), de a beérés folyamán elszárad és '''szárazzá''' (''siccus'') válik.

* '''Magja:''' '''Nagy''', '''korong''' alakú (''discoideus''), színe '''fehéres''' (''albidus''). Mérete és vastagsága a fajtól függően '''változó''' (''variabilis'').

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség az '''USA''' délnyugati részén endemikus, előfordul '''Észak-Arizona''', '''Kalifornia''', '''Nevada''' és '''Utah''' államok területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban '''sivatagokban''' (''desertus'') élnek, kedvelik a '''sziklás savanyú talajt''' (''solum petrosus acidus''). Megtalálhatóak '''síkságokon''', '''homokdűnéken''' (''duna arenosa'') és '''száraz folyómedrekben''' (különösen az ''M. pulchella''), valamint '''alacsony lejtős dombokon''', '''sűrű bozótok''' (''dumetum densum'') és '''füvek''' (''Gramineae'') között. '''1200 m''' és '''1900 m''' tengerszint feletti magasságban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

Kistermetű, különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek gyűjteményekben nagy odafigyelést igényelnek. A gumós gyökér miatt a túlöntözésre rendkívül érzékenyek, ezért ásványi anyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' jól elkülöníthető a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetségtől a kifejezett gumós gyökérzete és a száraz évszakban tapasztalható részleges lombhullató jellege alapján. A lefelé álló, lapított tövisek szintén diagnosztikai bélyegek.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus tagja. Különlegessége a kettős szukkulencia: a víztárolás nemcsak a szárszegmensekben, hanem a masszív föld alatti gumókban is zajlik, ami lehetővé teszi a túlélést a szélsőséges sivatagi körülmények között.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség rendszertani helyzete sokáig vitatott volt, gyakran a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' vagy az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' részének tekintették. A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen '''Majure Lucas C.''' és munkatársai (2019), valamint '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) molekuláris vizsgálatai megerősítették különállását. A sejtmagi génvizsgálatok alapján a ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvércsoportja, így független, monotípusú (vagy kevés fajt számláló) nemzetségként való kezelése indokolt.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Micropuntia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/micropuntia/ The Last Cactus Classification - Micropuntia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Grusonia

2026-04-11T07:50:34Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Grusonia F.Rchb. ex Britton & Rose (1919)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség nevét '''Gruson Hermann Auguste Jacques''' (1821–1895) tiszteletére kapta, aki neves német gépészmérnök, fegyvergyáros és kaktuszgyűjtő volt. '''Gruson''' francia származású családból származott, és Magdeburgban alapított világhírű kaktuszgyűjteményt, amely halála után a város tulajdonába került (Quattrocchi, Genaust). A nevet eredetileg '''Reichenbach F.''' javasolta, de érvényesen csak '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' publikálta 1919-ben a ''The Cactaceae'' című művükben (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Grusonia bradtiana]]'' (J.M.Coult.) Britton & Rose; '''Coulter John Merle''', Mexikó, Coahuila.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 1: 215. (1919).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1919.

{{Típusfaj | Grusonia bradtiana | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Corynopuntia|Corynopuntia]]''''' Knuth
* '''''[[:Kategória:Marenopuntia|Marenopuntia]]''''' Backeb.
* '''''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]''''' Daston

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai alacsony termetű, gyakran '''áthatolhatatlan''', '''sűrű telepeket''' alkotó kaktuszok. A '''hajtás''' ízelt (''articulatus''), a '''szár''' szegmensei hengeresek vagy bunkó alakúak. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) jól láthatóak, és többnyire '''alacsony bordákon''' (''costa humilis'') helyezkednek el. Az '''areolák''' felületét '''fehér nemez''' (''pannus albus'') borítja. Jellegzetességük, hogy a kifejlett, '''felnőtt''' növényeken a ''glochidium-ok'' gyakran '''hiányoznak'''. A '''tövisek''' tűszerűek vagy '''enyhén lapítottak''', és a rokon nemzetségektől eltérően '''hüvely nélküliek'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' elhelyezkedése '''csúcs alatti''' (''subapicalis''). A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). Színük jellemzően '''sárga'''. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe sárga, a '''párta''' levelei szélesre tárulnak a virágzás csúcsán. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a sárga különböző árnyalataiban játszanak, a '''termő''' alsó állású, rajta a '''bibeszál''' és a '''bibe''' található. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' alakja '''ellipszoid''' (''ellipsoideus''), felülete '''erősen köldökös''' (''umbilicatus fortis''). Az emberi fogyasztás szempontjából '''kellemetlen ízű''' (''gustus ingratus'').

* '''Magja:''' Termésenként körülbelül '''50 darab''' található. Alakjukat tekintve '''korong''' alakúak (''discoideus''), '''erősen lapítottak''' (''compressus fortis'') és '''halványsárga''' (''luteus pallidus'') színűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség központja '''Mexikó''', azon belül is '''Coahuila''' és '''Durango''' államok. '''Endemikusan''' (''endemicus'') fordul elő a '''Sierra de la Paila''' völgyeiben, a '''Mapimi-medence''' területén (''depressio'').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A növények '''bozótok''' (''dumetum'') és '''füvek''' (''Gramineae'') közötti társulásokban élnek. Kedvelik a '''mészkő''' (''calx'') '''sziklákat''' és a '''bazaltos vulkáni területeket'''. A talajigényüket tekintve '''szegényes szerves anyag tartalmú''' (''humus pauper'') közeget igényelnek. Az '''éghajlati tényezők''' közül kiemelkedik, hogy '''1200 m''' és '''2000 m''' tengerszint feletti magasság között élnek, ahol a téli hőmérséklet akár -8 °C-ra is süllyedhet. Gyakran alkotnak közös társulást más kaktuszokkal (''Astrophytum'', ''Ariocarpus'', ''Leuchtenbergia'') és az ''Agave lechuguilla'' fajjal, amellyel együtt '''áthatolhatatlan akadályt''' képeznek.

== Kultúrában tartás ==

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban fordulnak elő, mivel sűrű, tövises telepeik sok helyet igényelnek. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt és teljes napfényt igényelnek. Fagytűrésük jó, ha a talajuk teljesen száraz.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' elkülöníthető a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségtől a '''hüvely nélküli tövisek''' és az alacsonyabb, csoportképző növésmód alapján. A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' taxonnal való rokonsága szoros, de utóbbi a molekuláris vizsgálatok szerint külön kládot alkot.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus tagja. A taxonómiai értelmezése változó: tágabb értelemben (''sensu lato'') magába foglalja a ''[[:Kategória:Corynopuntia|Corynopuntia]]'' és ''[[:Kategória:Marenopuntia|Marenopuntia]]'' csoportokat is, mivel ezek elkülönítése morfológiailag nehézkes, és a molekuláris adatok nem minden esetben támogatják a különválásukat.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség filogenetikai helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen finomodott. Korábban (pl. '''Anderson Edward Frederick''' 2001) a ''Corynopuntia''-t a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' részének tekintették. Bár '''Hunt David''' (2006) és '''Griffith George Michael''' (2009) próbálta külön nemzetségként kezelni őket, a későbbi vizsgálatok ('''Bárcenas Rolando T.''' és mtsai 2011) nem találtak elegendő támogatást a szétválasztáshoz. '''Majure Lucas C.''' és munkatársai (2019) szerint a korábban leírt különbségek csupán plesiomorf (ősi) vagy konvergens jellegek, így morfológiai alapon nincs ok a szétválasztásra. A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' (korábban ''Grusonia pulchella'') helyzete szintén tisztázódott: ez a csoport a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvérkládja, ezért önálló, monotípusú nemzetségként kezelendő.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Grusonia}}

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/grusonia/ The Last Cactus Classification - Grusonia]
* [https://caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:5356-1 POWO - Grusonia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Cylindropuntia

2026-04-11T07:49:37Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia (Engelm.) F.M.Knuth (1930)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve egy összetett szó, amely a latin ''cylindrus'' (henger) – mely a görög ''kylindros'' (κύλινδρος) átvétele – és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnév kombinációja. Az elnevezés a nemzetségre jellemző, a fügekaktuszokétól eltérő, hengeres szárszegmensekre utal (Lewis & Short, Stearn). Az alapot szolgáltató ''Opuntia'' név eredete az ókori görög „''Opous''” (Όποῦς) városnévre vezethető vissza, ahol '''Theophrastos''' leírása szerint egy hasonlóan sarjadzó növény élt (Chantraine). A nemzetséget ebben a rangban '''Knuth Frederik Marcus''' rögzítette 1930-ban (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Cylindropuntia imbricata]]'' (Haw.) F.M.Knuth; '''Engelmann George''', USA, 1850.
* '''Első leírása:''' Backeberg, C. & Knuth, F. M., Kaktus-ABC 102, 410. (1930).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Knuth Frederik Marcus''', 1930.

{{Típusfaj | Cylindropuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''Opuntia''''' subgen. '''''Cylindropuntia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai fásodó szárú bokrok vagy kisebb fák. A '''hajtás''' jól elkülönülő, hengeres, többnyire könnyen leváló szegmensekből épül fel. A '''szár''' felületén kifejezett, megnyúlt '''szemölcsök''' (tuberkulumok) találhatók, amelyek spirálisan rendeződnek. Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, sűrűn borítottak gyapjúszőrrel és ''glochidium-ok''-kal. A '''levelek''' aprók, hengeresek, korán lehullnak. A '''tövisek''' száma változó, legfőbb jellemzőjük a papírszerű, elszáradó hüvely (tegmentum), amely borítja őket. A '''gyökérzet''' rostos, de egyes fajoknál répaszerűen megvastagodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a szárszegmensek terminális vagy szubterminális areoláiból fejlődik, színe a zöldessárgától a mélyvörösig terjed.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' fokozatosan megy át a sziromszerű '''párta''' leveleibe, a '''lepellevél''' gyakran visszahajló. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, érintésre gyakran mozgást (szeizmonasztia) mutatnak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos, a '''bibeszál''' rövid. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' többnyire húsos vagy bőrszerű bogyó, amely beérésekor gyakran sárgára színeződik, felülete lehet tövises vagy csupasz, de ''glochidium-ok''-at mindig tartalmaz.

* '''Magja:''' A '''mag''' nagy, lapított, kemény, sárgásbarna színű, melyet fásodott magköpeny (arillus) borít.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség súlypontja az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati részén (különösen a '''Mojave-sivatag''' és '''Sonora-sivatag''' területén) és '''Mexikó''' északi államaiban található. Néhány faj naturalizálódott a mediterrán régióban, így '''Spanyolország''' és '''Olaszország''' területein, valamint '''Ausztrália''' belső vidékein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid sivatagok, félsivatagok és füves puszták lakói, ahol domináns elemei lehetnek a növénytársulásoknak.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' fajok rendkívül fényigényesek és kiváló vízelvezetésű talajt igényelnek. Számos fajuk kifejezetten télálló, így sziklakertekben is tarthatók. Szaporításuk legegyszerűbben a leváló szárszegmensek gyökereztetésével történik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A legfontosabb megkülönböztető bélyeg a töviseket borító papírszerű hüvely, amely hiányzik az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' és a dél-amerikai ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' nemzetségeknél. A szár hengeres felépítése és a kiemelkedő szemölcsök szintén jól elkülönítik a lapított szárú rokonaitól.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribusának névadója. A szukkulencia a víztároló alapszövetekben koncentrálódik, lehetővé téve a túlélést a szélsőségesen száraz észak-amerikai sivatagokban.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. '''Majure Lucas C.''' és mtsai) megerősítették a nemzetség monofiletikus jellegét az észak-amerikai kládon belül. A molekuláris adatok alapján legközelebbi rokona a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetség, amellyel természetes hibrideket (''×Cylindronia'') is alkot. A sejtmagi génvizsgálatok ('''De Vos Jurriaan M.''' 2025) a nemzetséget a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus "core" csoportjába helyezik.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Cylindropuntia}}

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002821-2 POWO - Cylindropuntia]
* [http://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales.org - Cylindropuntia]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z De Vos et al. 2025: Phylogenomics and classification of Cactaceae]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Grusonia

2026-04-11T07:45:30Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Grusonia F.Rchb. ex Britton & Rose (1919)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség nevét '''Gruson Hermann Auguste Jacques''' (1821–1895) tiszteletére kapta, aki neves német gépészmérnök, fegyvergyáros és kaktuszgyűjtő volt. '''Gruson''' francia származású családból származott, és Magdeburgban alapított világhírű kaktuszgyűjteményt, amely halála után a város tulajdonába került (Quattrocchi, Genaust). A nevet eredetileg '''Reichenbach F.''' javasolta, de érvényesen csak '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' publikálta 1919-ben a ''The Cactaceae'' című művükben (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Grusonia bradtiana]]'' (J.M.Coult.) Britton & Rose; '''Coulter John Merle''', Mexikó, Coahuila.
* '''Első leírása:''' Britton, N. L. & Rose, J. N., Cactaceae 1: 215. (1919).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''', 1919.

{{Típusfaj | Grusonia bradtiana | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Corynopuntia|Corynopuntia]]''''' Knuth
* '''''[[:Kategória:Marenopuntia|Marenopuntia]]''''' Backeb.
* '''''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]''''' Daston

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai alacsony termetű, gyakran '''áthatolhatatlan''', '''sűrű telepeket''' alkotó kaktuszok. A '''hajtás''' ízelt (''articulatus''), a '''szár''' szegmensei hengeresek vagy bunkó alakúak. A '''szemölcsök''' (tuberkulumok) jól láthatóak, és többnyire '''alacsony bordákon''' (''costa humilis'') helyezkednek el. Az '''areolák''' felületét '''fehér nemez''' (''pannus albus'') borítja. Jellegzetességük, hogy a kifejlett, '''felnőtt''' növényeken a ''glochidium-ok'' gyakran '''hiányoznak'''. A '''tövisek''' tűszerűek vagy '''enyhén lapítottak''', és a rokon nemzetségektől eltérően '''hüvely nélküliek'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' elhelyezkedése '''csúcs alatti''' (''subapicalis''). A nyílási időszakot tekintve '''nappali''' (''diurnalis''), és a fajok többsége '''önmeddő''' (''autosterilis''). Színük jellemzően '''sárga'''. A megporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe sárga, a '''párta''' levelei szélesre tárulnak a virágzás csúcsán. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a sárga különböző árnyalataiban játszanak, a '''termő''' alsó állású, rajta a '''bibeszál''' és a '''bibe''' található. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' alakja '''ellipszoid''' (''ellipsoideus''), felülete '''erősen köldökös''' (''umbilicatus fortis''). Az emberi fogyasztás szempontjából '''kellemetlen ízű''' (''gustus ingratus'').

* '''Magja:''' Termésenként körülbelül '''50 darab''' található. Alakjukat tekintve '''korong''' alakúak (''discoideus''), '''erősen lapítottak''' (''compressus fortis'') és '''halványsárga''' (''luteus pallidus'') színűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség központja '''Mexikó''', azon belül is '''Coahuila''' és '''Durango''' államok. '''Endemikusan''' (''endemicus'') fordul elő a '''Sierra de la Paila''' völgyeiben, a '''Mapimi-medence''' területén (''depressio'').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A növények '''bozótok''' (''dumetum'') és '''füvek''' (''Gramineae'') közötti társulásokban élnek. Kedvelik a '''mészkő''' (''calx'') '''sziklákat''' és a '''bazaltos vulkáni területeket'''. A talajigényüket tekintve '''szegényes szerves anyag tartalmú''' (''humus pauper'') közeget igényelnek. Az '''éghajlati tényezők''' közül kiemelkedik, hogy '''1200 m''' és '''2000 m''' tengerszint feletti magasság között élnek, ahol a téli hőmérséklet akár -8 °C-ra is süllyedhet. Gyakran alkotnak közös társulást más kaktuszokkal (''Astrophytum'', ''Ariocarpus'', ''Leuchtenbergia'') és az ''Agave lechuguilla'' fajjal, amellyel együtt '''áthatolhatatlan akadályt''' képeznek.

== Kultúrában tartás ==

Szukkulens gyűjteményekben ritkábban fordulnak elő, mivel sűrű, tövises telepeik sok helyet igényelnek. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt és teljes napfényt igényelnek. Fagytűrésük jó, ha a talajuk teljesen száraz.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' elkülöníthető a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségtől a '''hüvely nélküli tövisek''' és az alacsonyabb, csoportképző növésmód alapján. A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' taxonnal való rokonsága szoros, de utóbbi a molekuláris vizsgálatok szerint külön kládot alkot.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus tagja. A taxonómiai értelmezése változó: tágabb értelemben (''sensu lato'') magába foglalja a ''[[:Kategória:Corynopuntia|Corynopuntia]]'' és ''[[:Kategória:Marenopuntia|Marenopuntia]]'' csoportokat is, mivel ezek elkülönítése morfológiailag nehézkes, és a molekuláris adatok nem minden esetben támogatják a különválásukat.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség filogenetikai helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen finomodott. Korábban (pl. '''Anderson Edward Frederick''' 2001) a ''Corynopuntia''-t a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' részének tekintették. Bár '''Hunt David''' (2006) és '''Griffith George Michael''' (2009) próbálta külön nemzetségként kezelni őket, a későbbi vizsgálatok ('''Bárcenas Rolando T.''' és mtsai 2011) nem találtak elegendő támogatást a szétválasztáshoz. '''Majure Lucas C.''' és munkatársai (2019) szerint a korábban leírt különbségek csupán plesiomorf (ősi) vagy konvergens jellegek, így morfológiai alapon nincs ok a szétválasztásra. A ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' (korábban ''Grusonia pulchella'') helyzete szintén tisztázódott: ez a csoport a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' + ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' klád testvérkládja, ezért önálló, monotípusú nemzetségként kezelendő.

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/grusonia/ The Last Cactus Classification - Grusonia]
* [https://caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:5356-1 POWO - Grusonia]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Cylindropuntia

2026-04-11T07:37:33Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia (Engelm.) F.M.Knuth (1930)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve egy összetett szó, amely a latin ''cylindrus'' (henger) – mely a görög ''kylindros'' (κύλινδρος) átvétele – és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnév kombinációja. Az elnevezés a nemzetségre jellemző, a fügekaktuszokétól eltérő, hengeres szárszegmensekre utal (Lewis & Short, Stearn). Az alapot szolgáltató ''Opuntia'' név eredete az ókori görög „''Opous''” (Όποῦς) városnévre vezethető vissza, ahol '''Theophrastos''' leírása szerint egy hasonlóan sarjadzó növény élt (Chantraine). A nemzetséget ebben a rangban '''Knuth Frederik Marcus''' rögzítette 1930-ban (IPNI, BHL).

=== Típus ===

* ''[[Cylindropuntia imbricata]]'' (Haw.) F.M.Knuth; '''Engelmann George''', USA, 1850.
* '''Első leírása:''' Backeberg, C. & Knuth, F. M., Kaktus-ABC 102, 410. (1930).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Knuth Frederik Marcus''', 1930.

{{Típusfaj | Cylindropuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''''' p.p.
* '''''Opuntia''''' subgen. '''''Cylindropuntia'''''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai fásodó szárú bokrok vagy kisebb fák. A '''hajtás''' jól elkülönülő, hengeres, többnyire könnyen leváló szegmensekből épül fel. A '''szár''' felületén kifejezett, megnyúlt '''szemölcsök''' (tuberkulumok) találhatók, amelyek spirálisan rendeződnek. Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, sűrűn borítottak gyapjúszőrrel és ''glochidium-ok''-kal. A '''levelek''' aprók, hengeresek, korán lehullnak. A '''tövisek''' száma változó, legfőbb jellemzőjük a papírszerű, elszáradó hüvely (tegmentum), amely borítja őket. A '''gyökérzet''' rostos, de egyes fajoknál répaszerűen megvastagodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' a szárszegmensek terminális vagy szubterminális areoláiból fejlődik, színe a zöldessárgától a mélyvörösig terjed.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' fokozatosan megy át a sziromszerű '''párta''' leveleibe, a '''lepellevél''' gyakran visszahajló. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, érintésre gyakran mozgást (szeizmonasztia) mutatnak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos, a '''bibeszál''' rövid. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' többnyire húsos vagy bőrszerű bogyó, amely beérésekor gyakran sárgára színeződik, felülete lehet tövises vagy csupasz, de ''glochidium-ok''-at mindig tartalmaz.

* '''Magja:''' A '''mag''' nagy, lapított, kemény, sárgásbarna színű, melyet fásodott magköpeny (arillus) borít.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség súlypontja az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati részén (különösen a '''Mojave-sivatag''' és '''Sonora-sivatag''' területén) és '''Mexikó''' északi államaiban található. Néhány faj naturalizálódott a mediterrán régióban, így '''Spanyolország''' és '''Olaszország''' területein, valamint '''Ausztrália''' belső vidékein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid sivatagok, félsivatagok és füves puszták lakói, ahol domináns elemei lehetnek a növénytársulásoknak.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' fajok rendkívül fényigényesek és kiváló vízelvezetésű talajt igényelnek. Számos fajuk kifejezetten télálló, így sziklakertekben is tarthatók. Szaporításuk legegyszerűbben a leváló szárszegmensek gyökereztetésével történik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A legfontosabb megkülönböztető bélyeg a töviseket borító papírszerű hüvely, amely hiányzik az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' és a dél-amerikai ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' nemzetségeknél. A szár hengeres felépítése és a kiemelkedő szemölcsök szintén jól elkülönítik a lapított szárú rokonaitól.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribusának névadója. A szukkulencia a víztároló alapszövetekben koncentrálódik, lehetővé téve a túlélést a szélsőségesen száraz észak-amerikai sivatagokban.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. '''Majure Lucas C.''' és mtsai) megerősítették a nemzetség monofiletikus jellegét az észak-amerikai kládon belül. A molekuláris adatok alapján legközelebbi rokona a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' nemzetség, amellyel természetes hibrideket (''×Cylindronia'') is alkot. A sejtmagi génvizsgálatok ('''De Vos Jurriaan M.''' 2025) a nemzetséget a [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tribus "core" csoportjába helyezik.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002821-2 POWO - Cylindropuntia]
* [http://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales.org - Cylindropuntia]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z De Vos et al. 2025: Phylogenomics and classification of Cactaceae]

[[Kategória:Cylindropuntieae]]

Kategória:Cylindropuntieae

2026-04-11T07:34:10Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntieae Doweld (1999)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nevéből származik. A név összetett szó, amely a latin ''cylindrus'' (henger) – mely a görög ''kylindros'' (κύλινδρος) átvétele – és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnév kombinációja. Az elnevezés a nemzetségre jellemző hengeres szárszegmensekre utal, megkülönböztetve azt a lapított szárú fügekaktuszoktól (Lewis & Short, Stearn). A tribuszt '''Doweld Alexander''' írta le érvényesen 1999-ben (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' (Engelm.) F.M.Knuth; '''Engelmann George''', 1999.
* '''Első leírása:''' Doweld, A. B., Sukkulenty 1(2): 25 (1999).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Doweld Alexander''', 1999.

{{Típusfaj | Cylindropuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Pereskiopsideae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tagjai változatos morfológiát mutatnak, amely az evolúciós fejlődésüket tükrözi. A korai elágazású taxonok, mint a ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' és a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'', még '''nem szegmentált főszárral''' és jól fejlett, '''lapított, párhuzamos erezetű levelekkel''' rendelkeznek, amelyek hosszú életűek. Ezzel szemben a fő klád (Core Cylindropuntieae), amelyet a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' és a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' alkot, már '''szegmentált henger szárral''' rendelkezik. Az '''areolák''' felületén a családra jellemző ''glochidium-ok'' találhatók. A '''tövisek''' jelenléte meghatározó, a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségnél a '''tövisek''' gyakran papírszerű hüvellyel borítottak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' az areolákból fejlődik. A nemzetségek közötti szoros rokonságot alátámasztja a természetes hibridizáció képessége is, mint például a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' és ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' közötti ''x Cylindronia''.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe és formája változatos, a lombozattal rendelkező fajoknál a '''párta''' és a '''csésze''' elkülönülése kevésbé éles. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a kaktuszfélékre jellemző felépítésűek, a '''termő''' alsó állású, rajta '''bibeszál''' és többágú '''bibe''' található. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' húsos vagy száraz bogyó, amely sok esetben areolákkal borított.

* '''Magja:''' A magvakat csontos magköpeny borítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] egyértelműen '''észak-amerikai''' kládként értelmezhető. A '''Mexikó''', '''Guatemala''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (különösen a '''Mojave-sivatag''') területén elterjedt nemzetségek alkotják a csoport zömét. Az egyetlen kivétel a legkorábban elágazó ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'', amelynek elterjedése kiterjed '''Dél-Amerikára''' is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid sivatagi és félsivatagi környezetben élnek, de a lombozattal rendelkező fajok trópusi szárazerdőkben is előfordulnak.

== Kultúrában tartás ==

A klád tagjai közül a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' fajok népszerűek a kertészetben, különösen a fagytűrő változatok. A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetséget gyors növekedése miatt gyakran használják kaktuszoltványok alanyaként.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A korábban ide sorolt dél-amerikai nemzetségeket (például a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]''-t) a modern kutatások már az elkülönült [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] nemzetségcsoportba sorolják. A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] legfontosabb megkülönböztető bélyege az észak-amerikai elterjedés és a hengeres szárstruktúra (a fejlettebb nemzetségeknél).

== Szukkulens taxonok ==

A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik fő ága. A kládon belül megfigyelhető az evolúciós átmenet a nem szegmentált, leveles hajtástól a magasan specializált, szegmentált, pozsgás hengeres szárig.

== Taxonómia és filogenetika ==

A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] nemzetségcsoport az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A modern filogenetikai kutatások, különösen '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025), valamint '''Majure és mtsai''' (2019, 2023) sejtmagi génvizsgálatai alapján a tribus belső szerkezete tisztázódott.

A legkorábbi elágazásokat a ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' és a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' alkotják, amelyek konzekutív testvércsoportjai a klád többi részének. A '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) szerinti osztályozásban a monotipikus ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' (mely az '''Amerikai Egyesült Államok''' területén, a '''Mojave-sivatagban''' őshonos) a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]''-szal alkot közös kládot. Ez a csoport a testvércsoportja a "Core Cylindropuntieae" kládnak, amely a széles értelemben vett ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' (beleértve a ''Corynopuntia'' és ''Marenopuntia'' taxonokat) és a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ezek az eredmények összhangban vannak '''Barcenas és mtsai''' korábbi kutatásaival is.

=== Kladogram ===

<pre>
└─ Cylindropuntieae Doweld 1999 (Törzs)
├─ Quiabentia (Dél-Amerika)
└─ N1
├─ N2
| ├─ Micropuntia (USA, Mojave-sivatag; monotipikus)
| └─ Pereskiopsis (Mexikó, Guatemala; lapított, hosszú életű levelek)
└─ Core Cylindropuntieae (Fő Cylindropuntieae klád)
├─ Grusonia s.l. (magába foglalja a Corynopuntia-t és Marenopuntia-t)
└─ Cylindropuntia
</pre>

{{megjegyzés|
# '''Korai elágazások (''Quiabentia'' és ''Pereskiopsis''):''' Ezek a nemzetségek alkotják a Cylindropuntieae törzsének korai, konzekutív testvércsoportjait. Ezek a nemzetségek mutatják a legősibb jellemzőket is a kládon belül (pl. '''nem szegmentált főszár''', '''lapított, párhuzamos erezetű levelek''').
# '''''Micropuntia'' helyzete:''' A ''Micropuntia'' kládja az N1 közös ősről válik le testvércsoportként a fő kládról (''Grusonia'' + ''Cylindropuntia''), megerősítve a különálló nemzetség státuszát. A ''Micropuntia'' '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) szerint egy kládot (N2) alkot a ''Pereskiopsis''-szal (Mexikó, Guatemala), amely testvércsoportja a Core Cylindropuntieae kládnak (összhangban '''Barcenas és mtsai''' 2011 és '''Barcenas''' 2016 eredményeivel). A '''Majure és mtsai''' (2019, 2023) által készített részletesebb mintavételezésű vizsgálatok megerősítik ezt az elhelyezést.
# '''Fő klád (''Grusonia'' és ''Cylindropuntia''):''' A klád magját a Grusonia (széles értelemben vett, ''Corynopuntia'' és ''Marenopuntia'' beolvasztásával) és a ''Cylindropuntia'' nemzetségek alkotják, amelyek '''szegmentált henger szárral''' rendelkeznek. A forrás utal egy természetes hibridre (''x Cylindronia''), ami alátámasztja a két nemzetség szoros rokonságát.}}

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:1014867-1 IPNI - Cylindropuntieae]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z De Vos et al. 2025: Phylogenomics and classification of Cactaceae]
* [http://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]

[[Kategória:Opuntioideae]]

Kategória:Cylindropuntieae

2026-04-11T07:20:45Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntieae Doweld (1999) | synonym = Pereskiopsideae Adey & R.S.Rowley (1973)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nevéből származik. A név összetett szó, amely a latin ''cylindrus'' (henger) – mely a görög ''kylindros'' (κύλινδρος) átvétele – és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnév kombinációja. Az elnevezés a nemzetségre jellemző hengeres szárszegmensekre utal, megkülönböztetve azt a lapított szárú fügekaktuszoktól (Lewis & Short, Stearn). A tribuszt '''Doweld Alexander''' írta le érvényesen 1999-ben (IPNI).

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' (Engelm.) F.M.Knuth; '''Engelmann George''', 1999.
* '''Első leírása:''' Doweld, A. B., Sukkulenty 1(2): 25 (1999).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Doweld Alexander''', 1999.

{{Típusfaj | Cylindropuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Pereskiopsideae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] tagjai változatos morfológiát mutatnak, amely az evolúciós fejlődésüket tükrözi. A korai elágazású taxonok, mint a ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' és a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'', még '''nem szegmentált főszárral''' és jól fejlett, '''lapított, párhuzamos erezetű levelekkel''' rendelkeznek, amelyek hosszú életűek. Ezzel szemben a fő klád (Core Cylindropuntieae), amelyet a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' és a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' alkot, már '''szegmentált henger szárral''' rendelkezik. Az '''areolák''' felületén a családra jellemző ''glochidium-ok'' találhatók. A '''tövisek''' jelenléte meghatározó, a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségnél a '''tövisek''' gyakran papírszerű hüvellyel borítottak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' az areolákból fejlődik. A nemzetségek közötti szoros rokonságot alátámasztja a természetes hibridizáció képessége is, mint például a ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' és ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' közötti ''x Cylindronia''.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe és formája változatos, a lombozattal rendelkező fajoknál a '''párta''' és a '''csésze''' elkülönülése kevésbé éles. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a kaktuszfélékre jellemző felépítésűek, a '''termő''' alsó állású, rajta '''bibeszál''' és többágú '''bibe''' található. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' húsos vagy száraz bogyó, amely sok esetben areolákkal borított.

* '''Magja:''' A magvakat csontos magköpeny borítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] egyértelműen '''észak-amerikai''' kládként értelmezhető. A '''Mexikó''', '''Guatemala''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (különösen a '''Mojave-sivatag''') területén elterjedt nemzetségek alkotják a csoport zömét. Az egyetlen kivétel a legkorábban elágazó ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'', amelynek elterjedése kiterjed '''Dél-Amerikára''' is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid sivatagi és félsivatagi környezetben élnek, de a lombozattal rendelkező fajok trópusi szárazerdőkben is előfordulnak.

== Kultúrában tartás ==

A klád tagjai közül a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' fajok népszerűek a kertészetben, különösen a fagytűrő változatok. A ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' nemzetséget gyors növekedése miatt gyakran használják kaktuszoltványok alanyaként.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A korábban ide sorolt dél-amerikai nemzetségeket (például a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]''-t) a modern kutatások már az elkülönült [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] nemzetségcsoportba sorolják. A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] legfontosabb megkülönböztető bélyege az észak-amerikai elterjedés és a hengeres szárstruktúra (a fejlettebb nemzetségeknél).

== Szukkulens taxonok ==

A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsalád egyik fő ága. A kládon belül megfigyelhető az evolúciós átmenet a nem szegmentált, leveles hajtástól a magasan specializált, szegmentált, pozsgás hengeres szárig.

== Taxonómia és filogenetika ==

A [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]] nemzetségcsoport az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A modern filogenetikai kutatások, különösen '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025), valamint '''Majure és mtsai''' (2019, 2023) sejtmagi génvizsgálatai alapján a tribus belső szerkezete tisztázódott.

A legkorábbi elágazásokat a ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]'' és a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'' alkotják, amelyek konzekutív testvércsoportjai a klád többi részének. A '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) szerinti osztályozásban a monotipikus ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'' (mely az '''Amerikai Egyesült Államok''' területén, a '''Mojave-sivatagban''' őshonos) a ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]''-szal alkot közös kládot. Ez a csoport a testvércsoportja a "Core Cylindropuntieae" kládnak, amely a széles értelemben vett ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'' (beleértve a ''Corynopuntia'' és ''Marenopuntia'' taxonokat) és a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ezek az eredmények összhangban vannak '''Barcenas és mtsai''' korábbi kutatásaival is.

=== Kladogram ===

<pre>
└─ Cylindropuntieae Doweld 1999 (Törzs)
├─ Quiabentia (Dél-Amerika)
└─ N1
├─ N2
| ├─ Micropuntia (USA, Mojave-sivatag; monotipikus)
| └─ Pereskiopsis (Mexikó, Guatemala; lapított, hosszú életű levelek)
└─ Core Cylindropuntieae (Fő Cylindropuntieae klád)
├─ Grusonia s.l. (magába foglalja a Corynopuntia-t és Marenopuntia-t)
└─ Cylindropuntia
</pre>

{{megjegyzés|
# '''Korai elágazások (''Quiabentia'' és ''Pereskiopsis''):''' Ezek a nemzetségek alkotják a Cylindropuntieae törzsének korai, konzekutív testvércsoportjait. Ezek a nemzetségek mutatják a legősibb jellemzőket is a kládon belül (pl. '''nem szegmentált főszár''', '''lapított, párhuzamos erezetű levelek''').
# '''''Micropuntia'' helyzete:''' A ''Micropuntia'' kládja az N1 közös ősről válik le testvércsoportként a fő kládról (''Grusonia'' + ''Cylindropuntia''), megerősítve a különálló nemzetség státuszát. A ''Micropuntia'' '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) szerint egy kládot (N2) alkot a ''Pereskiopsis''-szal (Mexikó, Guatemala), amely testvércsoportja a Core Cylindropuntieae kládnak (összhangban '''Barcenas és mtsai''' 2011 és '''Barcenas''' 2016 eredményeivel). A '''Majure és mtsai''' (2019, 2023) által készített részletesebb mintavételezésű vizsgálatok megerősítik ezt az elhelyezést.
# '''Fő klád (''Grusonia'' és ''Cylindropuntia''):''' A klád magját a Grusonia (széles értelemben vett, ''Corynopuntia'' és ''Marenopuntia'' beolvasztásával) és a ''Cylindropuntia'' nemzetségek alkotják, amelyek '''szegmentált henger szárral''' rendelkeznek. A forrás utal egy természetes hibridre (''x Cylindronia''), ami alátámasztja a két nemzetség szoros rokonságát.}}

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:1014867-1 IPNI - Cylindropuntieae]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z De Vos et al. 2025: Phylogenomics and classification of Cactaceae]
* [http://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]

[[Kategória:Opuntioideae]]

Kategória:Opuntioideae

2026-04-11T06:59:41Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Opuntioideae Burnett (1835) | synonym = Opuntiaceae Desv. (1825)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* Az alcsalád neve az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' típusnemzetség nevére vezethető vissza. A név eredete az ókori görög „''Opous''” (Όποῦς) szóra utal, amely Locris régió egyik fontos városa volt. '''Theophrastos''' és '''Plinius''' írásai alapján ezen a területen élt egy növény, amely a levelei érintkezésével a talajjal képes volt meggyökeresedni (LSJ, Chantraine). Ezt a klasszikus elnevezést '''Tournefort Joseph Pitton''' és '''Linnaeus Carl''' emelte át a botanikai szaknyelvbe az Újvilágban talált hasonló szaporodásbiológiájú kaktuszokra (Stearn, Genaust). Az alcsaládi rangú elnevezést '''Burnett Gilbert Thomas''' rögzítette 1835-ben.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' Mill. (1754); '''Miller Philip''', 1754.
* '''Első leírása:''' Burnett, G. T., Outlines of Botany 742, 1130. (1835)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nem értelmezhető (alcsaládi rang).

{{Típusfaj | Opuntia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Opuntiaceae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az alcsaládra jellemző a szegmentált '''hajtás''', amelynek szártagjai lehetnek hengeresek, bunkó alakúak vagy lapítottak (kladódiumok). A kaktuszfélék között egyedülálló módon az '''areolák''' felületén apró, horgas, rendkívül irritáló ''glochidium-ok'' találhatók. A '''szár''' fotoszintetizáló alapszövete (parenchima) nagy mennyiségű vizet raktároz. A fiatal hajtásokon redukált, hengeres vagy kúpos '''levelek''' jelennek meg, amelyek hamar lehullanak. A '''gyökérzet''' többnyire rostos, de egyes nemzetségeknél répaszerűen megvastagodott, '''geofiton''' életmódhoz alkalmazkodott. A valódi '''tövisek''' jelenléte változó, szerkezetük gyakran papillás.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' magánosan fejlődik az areolákból, többnyire nappal nyílik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos (sárga, narancs, piros), a '''külső lepellevél''' fokozatosan megy át a sziromszerű '''belső lepellevél''' struktúrába. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, gyakran érintésre érzékenyek (szeizmonasztia). A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos, a '''bibeszál''' rövid. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' többnyire húsos bogyó, de ritkábban száraz és felnyíló típusú is lehet. Az exokarpiumon gyakran areolák és ''glochidium-ok'' találhatók.

* '''Magja:''' A kaktuszfélék többi alcsaládjától eltérően a magvakat kemény, csontos, világos színű, fásodott magköpeny (arillus) borítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alcsalád tagjai az amerikai kontinens őshonos növényei, elterjedésük '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig (Tűzföldig) terjed. Számos fajuk naturalizálódott '''Ausztrália''', a '''Dél-afrikai Köztársaság''' és a mediterrán térség (például '''Spanyolország''', '''Olaszország''') területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül tág tűrésű csoport; a tengerszinti sivatagoktól a magashegyi (Andok) régiókig megtalálhatóak. Túlnyomóan terresztrikus növekedésűek, de sziklalakó (''litofiton'') formák is ismertek.

== Kultúrában tartás ==

Számos fajuk, különösen az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségből, kedvelt dísznövény. Fényigényesek, a jó vízáteresztő talajt és a mérsékelt öntözést igénylik. A ''glochidium-ok'' miatt kezelésük különös óvatosságot igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] legfontosabb diagnosztikai bélyege a ''glochidium-ok'' jelenléte és az arillussal rendelkező magok. Ez élesen elválasztja őket a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládtól. A [[:Kategória:Pereskioideae|Pereskioideae]] alcsaládtól a redukált, korán lehulló levelek és a szukkulens, szegmentált szárkülönbözteti meg őket.

== Szukkulens taxonok ==

Az alcsalád monofiletikus egységet alkot. A klád minden tagja pozsgás felépítésű, kivéve a legősibb jellegű taxonokat. A szukkulencia nemcsak a szárban, hanem egyes nemzetségeknél a magköpenyben is jelentkezik.
{{megjegyzés|A szukkulens magköpeny (''arillus'') kifejezést a szakirodalom gyakran a magköpeny víztartó alapszövetére érti a fejlődés korai szakaszában, ami a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' esetében egy papírszerű, szárnyas képletté alakul (anemochoria).}}
Ide tartoznak többek között az ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'', ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' és ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' nemzetségek.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család monofiletikus alcsaládja. A '''De Vos Jurriaan M.''' és munkatársai által 2025-ben publikált filogenomikai kutatás (''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes''), amely több száz sejtmagi gén szekvenciáját elemezte, az alcsaládon belül három fő nemzetségcsoportot (tribus) különít el:

* [[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]: Ide tartozik a névadó ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetség és legközelebbi rokonai.
* [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]]: Elsősorban észak-amerikai elterjedésű, hengeres szárú taxonokat tömörítő csoport.
* [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]]: Ez a kiterjesztett dél-amerikai klád magába foglalja a korábban különállóként kezelt ''Austrocylindropuntieae'' és ''Tephrocacteae'' csoportokat is.

Ez a hármas felosztás tükrözi az alcsalád legkorábbi evolúciós szétválási eseményeit, megszüntetve a korábbi, morfológiai alapú parafiletikus csoportosításokat.

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Evolutionary history of Opuntioideae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000045-2 POWO - Opuntioideae]
* [http://www.caryophyllales.org/ Caryophyllales Network]

[[Kategória:Cactaceae]]

Kategória:Cactaceae

2026-04-11T06:22:54Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Cactaceae Jussieu (1789)
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.

=== Típusnemzetség ===

* ''Mammillaria'' Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt ''Cactus'' L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''', Genera Plantarum, 1789.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A család rangot '''Jussieu''' határozta meg 1789-ben.

{{Típusfaj|Mammillaria|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Cactoidaceae'''
* '''Opuntiaceae'''
* '''Cereaceae'''
* '''Leuenbergeriaceae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.

Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. ''Opuntioideae'') apró, horgas tövisek, úgynevezett ''glochidium''-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy ''tejnedvű'' járatok találhatók.

Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (''ovarium inferum'').

==== Termés ====

A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.

* '''Magja:''' A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (''arillus'') rendelkezik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''[[Rhipsalis baccifera]]'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.

== Szukkulens taxonok ==

A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' és ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.

== Rendszertan, taxonomia ==

* [[A kaktuszfélék nemzetségei| Cactaceae család főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek)]] táblázatosan és kladogramban
* [[A kaktuszfélék összes nemzetsége|Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk]] táblázatban

== Filogenetika ==

Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|''Cactaceae'']] (kaktuszfélék) a [[:Kategória:Caryophyllales|''Caryophyllales'']] ([[:Kategória:Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]]) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: [[:Kategória:Leuenbergerioideae|''Leuenbergerioideae'']], [[:Kategória:Pereskioideae|''Pereskioideae'']], [[:Kategória:Opuntioideae|''Opuntioideae'']], [[:Kategória:Maihuenioideae|''Maihuenioideae'']], [[:Kategória:Blossfeldioideae|''Blossfeldioideae'']] és [[:Kategória:Cactoideae|''Cactoideae'']]. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az [[:Kategória:Anacampserotaceae|''Anacampserotaceae'']], [[:Kategória:Portulacaceae|''Portulacaceae'']] és [[:Kategória:Talinaceae|''Talinaceae'']].

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Cactaceae
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Caryophyllales]]

Kategória:Cactaceae

2026-04-11T06:18:55Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Cactaceae Jussieu (1789)
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.

=== Típusnemzetség ===

* ''Mammillaria'' Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt ''Cactus'' L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''', Genera Plantarum, 1789.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A család rangot '''Jussieu''' határozta meg 1789-ben.

{{Típusfaj|Mammillaria|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Cactoidaceae'''
* '''Opuntiaceae'''
* '''Cereaceae'''
* '''Leuenbergeriaceae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.

Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. ''Opuntioideae'') apró, horgas tövisek, úgynevezett ''glochidium''-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy ''tejnedvű'' járatok találhatók.

Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (''ovarium inferum'').

==== Termés ====

A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.

* '''Magja:''' A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (''arillus'') rendelkezik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''[[Rhipsalis baccifera]]'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.

== Szukkulens taxonok ==

A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' és ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.

== Rendszertan, taxonomia ==

* [[A kaktuszfélék nemzetségei| Cactaceae család főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek)]] táblázatosan és kladogramban
* [[A kaktuszfélék összes nemzetsége|Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk]] táblázatban

== Filogenetika ==

Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|''Cactaceae'']] (kaktuszfélék) a [[:Kategória:Caryophyllales|''Caryophyllales'']] ([[:Kategória:Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]]) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: [[:Kategória:Leuenbergerioideae|''Leuenbergerioideae'']], [[:Kategória:Pereskioideae|''Pereskioideae'']], [[:Kategória:Opuntioideae|''Opuntioideae'']], [[:Kategória:Maihuenioideae|''Maihuenioideae'']], [[:Kategória:Blossfeldioideae|''Blossfeldioideae'']] és [[:Kategória:Cactoideae|''Cactoideae'']]. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az [[:Kategória:Anacampserotaceae|''Anacampserotaceae'']], [[:Kategória:Portulacaceae|''Portulacaceae'']] és [[:Kategória:Talinaceae|''Talinaceae'']].

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Cactaceae
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Caryophyllales]]

A kaktuszfélék nemzetségei

2026-04-11T06:15:21Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Táblázat (a Cactaceae alatti nemzetségek és a feletti kládok) */

== Táblázat (a Cactaceae alatti kládok, nemzetségek) ==

A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján:

{| class="wikitable"
! '''Alcsalád (subfamilia)'''
! '''Nemzetségcsoport (tribus)'''
! '''Alnemzetségcsoport (subtribus)'''
! '''Nemzetség (genus)'''
|-
| [[:Kategória:Leuenbergerioideae|Leuenbergerioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]''
|-
| [[:Kategória:Pereskioideae|Pereskioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]''
|-
| style="text-align: left;" rowspan="3"| [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]
| [[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]
|
| ''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''; ''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''; ''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]''; ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]''; ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''; ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]''; ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''
|-
| [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]]
|
| ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]''; ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]''; ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]''; ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]''; ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]''
|-
| [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]]
|
| ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]''; ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]''; ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]''; ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]''; ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]''
|-
| [[:Kategória:Blossfeldioideae|Blossfeldioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Blossfeldia|Blossfeldia]]''
|-
| style="text-align: left;" rowspan="19"| [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]]
| [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]]
|
| ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]''; ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]''
|-
| [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]]
|
| ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''
|-
| style="text-align: left;" rowspan="3"| [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]]
| *[[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]]
| ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]''; ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]''; ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''; ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]''; ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]]
| ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''; ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]''; ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]''; ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]''; ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]''; ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''; ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]
| ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]''; ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]''; ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]''; ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]''; ''[[:Kategória:Cumarinia|Cumarinia]]''; ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]''; ''[[:Kategória:Escobaria|Escobaria]]''; ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]''; ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]''; ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]''; ''[[:Kategória:Mammilloydia|Mammilloydia]]''; ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]''; ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]''; ''[[:Kategória:Oehmea|Oehmea]]''; ''[[:Kategória:Ortegocactus|Ortegocactus]]''; ''[[:Kategória:Pediocactus|Pediocactus]]''; ''[[:Kategória:Pelecyphora|Pelecyphora]]''; ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]''; ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]''; ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]''
|-
| style="text-align: left;" rowspan="4"| [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]]
| *[[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]]
| ''[[:Kategória:Austrocactus|Austrocactus]]''; ''[[:Kategória:Brachycereus|Brachycereus]]''; ''[[:Kategória:Corryocactus|Corryocactus]]''; ''[[:Kategória:Eulychnia|Eulychnia]]''; ''[[:Kategória:Jasminocereus|Jasminocereus]]''; ''[[:Kategória:Neoraimondia|Neoraimondia]]''; ''[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]''; ''[[:Kategória:Strophocactus|Strophocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Leptocereinae|Leptocereinae]]
| ''[[:Kategória:Armatocereus|Armatocereus]]''; ''[[:Kategória:Castellanosia|Castellanosia]]''; ''[[:Kategória:Leptocereus|Leptocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Hylocereinae|Hylocereinae]]
| ''[[:Kategória:Acanthocereus|Acanthocereus]]''; ''[[:Kategória:Aporocactus|Aporocactus]]''; ''[[:Kategória:Disocactus|Disocactus]]''; ''[[:Kategória:Epiphyllum|Epiphyllum]]''; ''[[:Kategória:Hylocereus|Hylocereus]]''; ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]''; ''[[:Kategória:Pseudorhipsalis|Pseudorhipsalis]]''; ''[[:Kategória:Selenicereus|Selenicereus]]''; ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Echinocereinae|Echinocereinae]]
| ''[[:Kategória:Backebergia|Backebergia]]''; ''[[:Kategória:Bergerocactus|Bergerocactus]]''; ''[[:Kategória:Carnegiea|Carnegiea]]''; ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]''; ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]''; ''[[:Kategória:Escontria|Escontria]]''; ''[[:Kategória:Isolatocereus|Isolatocereus]]''; ''[[:Kategória:Lemaireocereus|Lemaireocereus]]''; ''[[:Kategória:Lophocereus|Lophocereus]]''; ''[[:Kategória:Marginatocereus|Marginatocereus]]''; ''[[:Kategória:Marshallocereus|Marshallocereus]]''; ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]''; ''[[:Kategória:Nyctocereus|Nyctocereus]]''; ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]''; ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]''; ''[[:Kategória:Polaskia|Polaskia]]''; ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]''; ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Fraileeae|Fraileeae]]
|
| ''[[:Kategória:Frailea|Frailea]]''
|-
| [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]]
|
| ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]''; ''[[:Kategória:Lepismium|Lepismium]]''; ''[[:Kategória:Rhipsalidopsis|Rhipsalidopsis]]''; ''[[:Kategória:Rhipsalis|Rhipsalis]]''; ''[[:Kategória:Schlumbergera|Schlumbergera]]''
|-
| [[:Kategória:Notocacteae|Notocacteae]]
|
| ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]''; ''[[:Kategória:Neowerdermannia|Neowerdermannia]]''; ''[[:Kategória:Parodia|Parodia]]''; ''[[:Kategória:Yavia|Yavia]]''
|-
| style="text-align: left;" rowspan="7"| [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]]
| [[:Kategória:Uebelmanniinae|Uebelmanniinae]]
| ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]''
|-
| [[:Kategória:Aylosterinae|Aylosterinae]]
| ''[[:Kategória:Aylostera|Aylostera]]''
|-
| [[:Kategória:Rebutiinae|Rebutiinae]]
| ''[[:Kategória:Browningia|Browningia]]''; ''[[:Kategória:Rebutia|Rebutia]]''; ''[[:Kategória:Weingartia|Weingartia]]''
|-
| [[:Kategória:Gymnocalyciinae|Gymnocalyciinae]]
| ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]''
|-
| [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]]
| ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]''; ''[[:Kategória:Brasilicereus|Brasilicereus]]''; ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]''; ''[[:Kategória:Cipocereus|Cipocereus]]''; ''[[:Kategória:Coleocephalocereus|Coleocephalocereus]]''; ''[[:Kategória:Discocactus|Discocactus]]''; ''[[:Kategória:Espostoopsis|Espostoopsis]]''; ''[[:Kategória:Facheiroa|Facheiroa]]''; ''[[:Kategória:Floribunda|Floribunda]]''; ''[[:Kategória:Lagenosocereus|Lagenosocereus]]''; ''[[:Kategória:Leocereus|Leocereus]]''; ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]''; ''[[:Kategória:Micranthocereus|Micranthocereus]]''; ''[[:Kategória:Pierrebraunia|Pierrebraunia]]''; ''[[:Kategória:Pilosocereus|Pilosocereus]]''; ''[[:Kategória:Praecereus|Praecereus]]''; ''[[:Kategória:Siccobaccatus|Siccobaccatus]]''; ''[[:Kategória:Stephanocereus|Stephanocereus]]''; ''[[:Kategória:Stetsonia|Stetsonia]]''; ''[[:Kategória:Xiquexique|Xiquexique]]''
|-
| [[:Kategória:Reicheocactinae|Reicheocactinae]]
| ''[[:Kategória:Reicheocactus|Reicheocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]]
| ''[[:Kategória:Acanthocalycium|Acanthocalycium]]''; ''[[:Kategória:Arthrocereus|Arthrocereus]]''; ''[[:Kategória:Borzicactus|Borzicactus]]''; ''[[:Kategória:Cephalocleistocactus|Cephalocleistocactus]]''; ''[[:Kategória:Cleistocactus|Cleistocactus]]''; ''[[:Kategória:Cremnocereus|Cremnocereus]]''; ''[[:Kategória:Denmoza|Denmoza]]''; ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]''; ''[[:Kategória: Espostoa|Espostoa]]''; ''[[:Kategória:Haageocereus|Haageocereus]]''; ''[[:Kategória:Harrisia|Harrisia]]''; ''[[:Kategória:Lasiocereus|Lasiocereus]]''; ''[[:Kategória:Leucostele|Leucostele]]''; ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]]''; ''[[:Kategória:Mila|Mila]]''; ''[[:Kategória:Oreocereus|Oreocereus]]''; ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]''; ''[[:Kategória:Pygmaeocereus|Pygmaeocereus]]''; ''[[:Kategória:Rauhocereus|Rauhocereus]]''; ''[[:Kategória:Samaipaticereus|Samaipaticereus]]''; ''[[:Kategória:Setiechinopsis|Setiechinopsis]]''; ''[[:Kategória:Vatricania|Vatricania]]''; ''[[:Kategória:Weberbauerocereus|Weberbauerocereus]]''; ''[[:Kategória:Winterocereus|Winterocereus]]''; ''[[:Kategória:Yungasocereus|Yungasocereus]]''
|}
Az elfogadott magasabb rendű taxonok és nemzetségeik filogenetikai sorrendben vannak bemutatva. A parafiletikus taxonokat csillag (*) jelöli.

== Kladogram (a Cactaceae alatti és a nemzetségek feletti kládok) ==
A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján:
<pre>
└─ Cactaceae
├─ Leuenbergerioideae
└─ N
├─ Pereskioideae
└─ N
├─ Opuntioideae
│ ├─ Opuntieae
│ └─ N
│ ├─ Cylindropuntieae
│ └─ Pterocacteae
└─ N
├─ Maihuenioideae
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ Ferocactinae
│ └─ Cactinae
└─ N
├─ Phyllocacteae
| ├─ *Corryocactinae
| └─ N
| ├─ Leptocereinae
| └─ N
| ├─ Hylocereinae
| └─ Echinocereinae
└─ N
├─ N
│ ├─ Fraileeae
│ └─ Rhipsalideae
└─ N
├─ Notocacteae
└─ Cereeae
├─ Aylosterinae
└─ N
├─ Rebutiinae
└─ N
├─ N
| ├─ Gymnocalyciinae
| └─ Cereinae
└─ N
├─ Reicheocactinae
└─ Trichocereinae
</pre>

== '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) által el nem fogadott nemzetségek ==
* A következő nemzetségeket '''Korotkova és munkatársai''' (2021) elfogadták, de '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) nem:
** ''Chamaecereus, Deamia, Estevesia, Homalocephala, Lobivia, Morangaya, Punotia, Rimacactus, Soehrensia, Trichocereus''.

== '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) által elfogadott nemzetségek ==
* A következő nemzetségeket '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) elfogadták, de '''Korotkova és munkatársai''' (2021) nem:
** ''Backebergia, Cephalocleistocactus, Floribunda, Glandulicactus, Hylocereus, Lagenosocereus, Mammilloydia, Marginatocereus, Neolloydia, Oehmea, Ortegocactus, Pierrebraunia, Pterocereus, Siccobaccatus, Winterocereus''.

== '''Forrás''' ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-51/issue-2/wi.51.51208/Cactaceae-at-Caryophyllalesorg--a-dynamic-online-species-level-taxonomic/10.3372/wi.51.51208.full Cactaceae at Caryophyllales.org – a dynamic online species-level taxonomic backbone for the family]

Gymnocalycium andreae

2026-04-06T19:15:23Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium andreae (Boed.) Backeb. & F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 285. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a ''[[Gymnocalycium]]'' az ógörög gymnos „csupasz” és calyx „kehely” szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen virágcsőre.
* A '''fajnév''' ''andreae'' '''W. Andreae''', Hessenben élő személy tiszteletére került megadásra.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bödeker gyűjtése, Argentína, 1930 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus andreae'' Bödeker, Monatschrift Deutsche Kakteen Gesellschaft II. 210–212, 1930.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Werdermann & Backeberg, 1935.
[[Fájl:Pozsgáslap 085-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Pozsgáslap 085-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Gömb alakú vagy kissé lapított, legfeljebb 45 mm átmérőjű. Többnyire bőségesen sarjadzik. Színe sötét kékeszöldtől feketészöldig terjed, matt fényű. Csúcsa kissé besüllyedt.


==== Szemölcsök ====
Nincsenek, a test bordákra tagolt.


==== Axillák ====
A bordák (kb. 8) laposak, mély keresztbarázdák által erősen tagoltak, dudoros megjelenésűek.


==== Areolák ====
Kerekdedek, kb. 2 mm átmérőjűek, a dudorok közepén helyezkednek el, fiatalon fehérgyapjasak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–3 darab, gyakran rövidebb a peremtöviseknél, kissé ívelt, barnásfekete.
* '''Peremtövis:''' általában 7 (ritkán 5), vízszintesen szétterülő, vékony, tűszerű, legfeljebb 8 (ritkán 15) mm hosszú, matt fehér, tövük barnás, felületük gyakran érdes.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A csúcshoz közel jelenik meg, laposan tölcséres, kb. 30 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''' fokozatos átmenetet mutatnak; a külsők zöldessárgák, középen sötétebb sávval, a belsők élénk kénsárgák, lándzsásak.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' és '''bibeszál''' világos sárgák; '''portokok''' és '''bibe''' sárgásfehérek, a bibe többnyire 6 ágú. A virágcső zöld, pikkelyekkel borított.


==== Termés ====
Kékeszöld, gömb alakúra száradó, kb. 12 mm átmérőjű, 4–7 pikkellyel és száradt virágmaradvánnyal.

* '''Magja:''' kb. 1 mm átmérőjű, matt fekete, apró szemölcsökkel fedett, köldöke világosbarna, enyhén besüllyedt.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Sierra de Córdoba (Pampa de la Esquina, Cerro Los Gigantes), valamint Cerro de Uritorco környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2000 m feletti magasságban, köves, sziklás hegyoldalakon él, ritkás lombhullató cserjék és pázsitfüvek között.


== Kultúrában tartás ==
Saját gyökerén is jól nevelhető. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron az erős napsütéstől védeni kell. Szereti a friss, mozgó levegőt. Télen szárazon, 6–10 °C között teleltetendő. Szobai körülmények között is tartható. Magról és sarjról egyaránt könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termete, sűrű sarjképzése, rövid tövisei és jellegzetes sárga virágai alapján jól felismerhető. A ''[[Gymnocalycium baldianum]]'' fajhoz hasonló, de attól virágszínben és töviszetben eltér.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagja. Jelentős változatosságot mutat, több alfajt és változatot írtak le:

* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]''

{{megjegyzés|Ez a leírás 2004-ben készült, ma a Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org) alapján a
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]'' >> ''[[Gymnocalycium carolinense]]''-ként önálló faj
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium bruchii]]'' heterotipikus szinonimája
}}



== Egyéb ==
A faj nagy diverzitása főként a virágméretben, színben és tövisek fejlettségében mutatkozik meg.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula
* '''Kép:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 85. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Kategória:Phyllanthaceae

2026-04-06T08:42:22Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Phyllanthaceae Martynov (1820)}} === A név eredete, etimológia === * A család neve a típusnemzetség, a ''Phyllanthus'' nevéből származik. A név a görög ''phyllon'' (levél) és ''anthos'' (virág) szavak összetétele. Az elnevezés arra a különleges morfológiai sajátosságra utal, hogy a nemzetség számos fajánál a '''virág''' a levélszerűen ellaposodott hajtások (fillokládiumok) szélén…”

{{Taxonbox | accepted = Phyllanthaceae Martynov (1820)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A család neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus]]'' nevéből származik. A név a görög ''phyllon'' (levél) és ''anthos'' (virág) szavak összetétele. Az elnevezés arra a különleges morfológiai sajátosságra utal, hogy a nemzetség számos fajánál a '''virág''' a levélszerűen ellaposodott hajtások (fillokládiumok) szélén fejlődik ki, így első ránézésre úgy tűnik, mintha a leveleken nyílnának a virágok. A család érvényes leírását '''Ivan Ivanovics Martinov''' orosz botanikus publikálta 1820-ban.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus]]'' L. (1753)
* '''Első leírása:''' Martynov, I. I. (1820): Tekhno-Botanicheskii Slovar 469.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Ivan Ivanovics Martinov''' 1820.

{{Típusfaj | Phyllanthus | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Aporosaceae''' Planch. ex Lindl.
* '''Bischofiaceae''' Airy Shaw
* '''Hymenocardiaceae''' Airy Shaw
* '''Porantheraceae''' Müll.Arg. ex Hurus.
* '''Uapacaceae''' Airy Shaw

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A [[:Kategória:Phyllanthaceae|Phyllanthaceae]] család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: találhatók köztük egynyári lágyszárúak, örökzöld vagy lombhullató cserjék és hatalmas fák is. A '''hajtás''' felépítésére gyakran jellemző a "phyllanthoid elágazási rendszer": a főtengelyen pikkelyszerűek a '''levelek''', míg az oldalhajtások (melyek olykor lehullók) hordozzák a normál kifejlett '''levelek''' összességét. A '''szár''' fás vagy lágy, a szukkulens fajoknál olykor húsos. A '''levél''' állása általában két sorba rendezett (disztichon), a lemez egyszerű és ép szélű. A pálhalevelek szinte minden esetben jelen vannak. A '''gyökérzet''' többnyire mélyre hatoló karógyökérrendszer.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' legtöbbször levélhónalji helyzetű csomó vagy fürt. A '''virág''' szinte minden esetben egyivarú (a növények egylakiak vagy kétlakiak), apró és sugaras szimmetriájú.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 2–8 csészelevélből áll, amelyek szabadok vagy az alapjuknál összefonódtak. A '''párta''' (sziromlevelek) rendszerint hiányzik, ha jelen van, akkor apró és pikkelyszerű.
* '''Ivarlevelek:''' A hím virágokban a '''porzószálak''' száma 2 és számos között változhat, szabadok vagy oszloppá forrtak; a '''portokok''' hosszirányban vagy pórusokkal nyílnak. A női virágokban a '''termő''' felső állású, általában 3 termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' gyakran villásan elágazó.

==== Termés ====
A termés leggyakrabban három részre széteső toktermés (schizocarp), de előfordul bogyó- vagy csontártermés is.

* '''Magja:''' A magok oldalról gyakran lapítottak, maglepel (arillus) olykor jelen van.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita elterjedésű család, amelynek képviselői minden trópusi kontinensen megtalálhatóak. Fő diverzitási központjaik '''Brazília''', '''Indonézia''', '''Malajzia''', '''Ausztrália''' északi része, valamint '''Afrika''' és '''Madagaszkár''' trópusi területei. Néhány nemzetség a mérsékelt övbe is áthúzódik (pl. '''Japán''', '''USA''' déli része).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Legtöbb fajuk a trópusi esőerdők aljnövényzetében vagy lombkoronaszintjében él.
* Előfordulnak mocsaras területeken és tengerparti mangrove-társulásokban is.
* Néhány nemzetség (pl. ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus]]'') tagjai között akadnak kifejezetten szárazságtűrő, xeromorf alakok.

== Kultúrában tartás ==
A családból több fajt dísznövényként vagy haszonnövényként tartanak. Az üvegházi gyűjteményekben gyakori a ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus]]'' és a ''[[:Kategória:Breynia|Breynia]]'' nemzetség több faja. Kedvelik a jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén savanyú talajt. A trópusi fajok magas páratartalmat és állandó meleget igényelnek (minimum 15-18°C). A vízi életmódú ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus fluitans]]'' népszerű akváriumi úszónövény.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Phyllanthaceae|Phyllanthaceae]] korábban a [[:Kategória:Euphorbiaceae|kutyatejfélék (Euphorbiaceae)]] családjába tartozott. Legfontosabb megkülönböztető bélyegük az [[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]] tagjaitól a tejnedv (latex) hiánya, valamint az, hogy minden magház-rekeszben két magkezdemény található (szemben a kutyatejfélékkel, ahol csak egy). Külsőleg hasonlíthatnak bizonyos [[:Kategória:Putranjivaceae|Putranjivaceae]] fajokra, de azoktól a virágpor szerkezete és kémiai összetevőik elkülönítik őket.

== Szukkulens taxonok ==
Bár a család nem tipikusan pozsgás, a ''[[:Kategória:Phyllanthus|Phyllanthus]]'' nemzetség egyes fajai (pl. ''[[Phyllanthus mirabilis]]'') látványos kaudexet (víztároló törzset) fejlesztenek. Ezek a növények ''geofiton'' vagy ''litofiton'' életmódot folytatnak, és a száraz évszakban lombhullatással védekeznek a párologtatás ellen. A kaudexes taxonok a szukkulens-gyűjtők körében igen kedveltek.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV osztályozás szerint a [[:Kategória:Phyllanthaceae|Phyllanthaceae]] a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] rend tagja. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok igazolták, hogy a család monofiletikus és nemzetségei két fő alcsaládba, a [[:Kategória:Phyllanthoideae|Phyllanthoideae]] és az [[:Kategória:Antidesmatoideae|Antidesmatoideae]] csoportba rendeződnek. A családot korábban az [[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]] ''Phyllanthoideae'' alcsaládjaként kezelték, de a 2000 utáni kutatások (pl. '''Wurdack et al.''' 2004) alapján önálló családi rangra emelték.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77126629-1 Plants of the World Online (POWO) - Phyllanthaceae]
* [http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-7000000497 World Flora Online - Phyllanthaceae]
* [https://www.ipni.org/n/77126629-1 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Phyllanthaceae Wikipedia (EN) - Phyllanthaceae]

[[Kategória:Malpighiales]]

Kategória:Passifloreae

2026-04-06T08:38:38Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Passifloreae DC. (1822) | synonym = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806)}} === A név eredete, etimológia === A tribus (nemzetségcsoport) neve a típusnemzetség, a ''Passiflora'' nevére vezethető vissza, kiegészítve a botanikai nomenklatúra szerinti nemzetségcsoporti végződéssel (''-eae''). A kifejezés a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavakból áll össze. A nevet '''Augustin…”

{{Taxonbox | accepted = Passifloreae DC. (1822) | synonym = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806)}}
=== A név eredete, etimológia ===

A tribus (nemzetségcsoport) neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nevére vezethető vissza, kiegészítve a botanikai nomenklatúra szerinti nemzetségcsoporti végződéssel (''-eae''). A kifejezés a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavakból áll össze. A nevet '''Augustin Pyrame de Candolle''' érvényesítette 1822-ben. Az etimológia alapja a virág morfológiájának keresztény szimbolikája, ahol a mellékpárta szálai a töviskoronát, a három bibe a szögeket, az öt portok pedig Krisztus sebeit jelképezi.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' L. (1753)
* '''Első leírása:''' Candolle, A. P. de (1822): Mémoires de la Société de Physique et d'Histoire Naturelle de Genève 1(2): 434.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Augustin Pyrame de Candolle''' 1822.

{{Típusfaj | Passiflora | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Modecceae''' J.Agardh

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A [[:Kategória:Passifloreae|Passifloreae]] nemzetségcsoport tagjai többségükben lágyszárú vagy fásodó liánok. A '''hajtás''' kapaszkodását levélhónalji eredetű, spirálisan csavarodó kacsok biztosítják. A '''szár''' hengeres vagy szögletes, egyes taxonoknál (pl. ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'') vaskos, víztároló szövettel rendelkező kaudexszé módosulhat. A '''levél''' állása szórt, a lemez lehet tagolatlan, karéjos vagy tenyeresen összetett. A '''levelek''' nyelén gyakran találhatók extraflorális nektáriumok. A '''gyökérzet''' elágazó, olykor raktározó gyökérgumókat fejleszt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában hónalji helyzetű, egyszerű vagy összetett bogernyő, olykor magányos '''virág'''. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, hímnős vagy kétlaki. Jellemző az ivaroszlop (androgynophor) megléte.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 5 összeforrt vagy szabad csészelevélből áll, a '''párta''' 5 sziromlevélből épül fel, amely néha hiányzik. A '''lepellevél''' körökön belül látványos, sugaras szerkezetű mellékpárta (corona) található.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma általában 5, ritkábban több, az ivaroszlophoz nőnek. A '''termő''' felső állású, 3 vagy 5 termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' elágazó, a '''bibe''' fejes vagy rojtos.

==== Termés ====
A termés húsos bogyó vagy három kopáccsal nyíló tok.

* '''Magja:''' A magok lapítottak, kemény héjúak, és minden esetben lédús, gyakran ehető maglepel (arillus) borítja őket.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Pantropikus elterjedésű csoport, amelynek diverzitási központja '''Dél-Amerika''' (különösen '''Brazília''', '''Kolumbia''' és '''Ecuador''') trópusi vidékein található. Jelentős számú faj él továbbá '''Afrika''' szubszaharai régióiban, '''Madagaszkár''' szigetén, valamint '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália''' északi területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Elsősorban trópusi esőerdők kúszónövényei, ahol a lombkoronaszint felé törekszenek.
* A kaudexes formák a szárazabb szavannák és tüskés bozótok lakói.
* Gyakran lépnek koevolúciós kapcsolatba Heliconius lepkékkel.

== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Passifloreae|Passifloreae]] nemzetségcsoport számos tagja, különösen a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetség fajai, dísznövényként ismertek. Igénylik a sok fényt és a rendszeres öntözést, de a pangó vizet kerülni kell. A trópusi fajok fagyérzékenyek, teleltetésük során minimum 10-15°C szükséges. A szukkulens ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' fajok tartása speciális, jó vízelvezetésű talajt és száraz teleltetést igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Passifloreae|Passifloreae]] elkülöníthető a család többi csoportjától a kacsok jelenléte és a virágok bonyolultabb mellékpártája alapján. A rokon [[:Kategória:Paropsieae|Paropsieae]] tribus tagjaitól abban különböznek, hogy utóbbiak többnyire fák vagy cserjék, és hiányzik náluk a kacs.

== Szukkulens taxonok ==
A csoporton belül a szukkulencia legmarkánsabban az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetségben jelenik meg. Ezek a növények nagyméretű, húsos törzset (kaudexet) fejlesztenek, amely a víztárolásért felelős. Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi a túlélést a periodikusan száraz élőhelyeken, ahol a párologtatást redukált levelekkel vagy időszakos lombhullatással is csökkentik.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Passifloreae|Passifloreae]] a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] család [[:Kategória:Passifloroideae|Passifloroideae]] alcsaládjába tartozik. A 2000-es évek utáni molekuláris kutatások (pl. Krosnick et al. 2013) megerősítették a tribus monofiletikusságát. A csoporton belül a nemzetségek lehatárolása a virágmorfológia és a kacsok típusa alapján történik, a legnépesebb nemzetség a több mint 500 fajt számláló ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]''.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77126604-1 Plants of the World Online (POWO) - Passifloreae]
* [http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-4000000496 World Flora Online - Passifloreae]
* [https://www.ipni.org/n/77126604-1 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Passifloraceae Wikipedia (EN) - Passifloraceae]

[[Kategória:Passifloroideae]]

Kategória:Passifloroideae

2026-04-06T08:36:19Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Passifloroideae Burnett (1835) | synonym = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806)}} === A név eredete, etimológia === * Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''Passiflora'' nevéből származik, az alcsaládi rangot jelölő ''-oideae'' végződéssel. A név gyökere a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavak összetétele. A 17. századi misszionáriusok a virág részeit a passió szimbó…”

{{Taxonbox | accepted = Passifloroideae Burnett (1835) | synonym = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nevéből származik, az alcsaládi rangot jelölő ''-oideae'' végződéssel. A név gyökere a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavak összetétele. A 17. századi misszionáriusok a virág részeit a passió szimbólumaival azonosították: a háromágú bibét a szögekkel, a portokokat a sebekkel, a mellékpártát pedig a töviskoronával. Az alcsaládi besorolást '''Gilbert Thomas Burnett''' botanikus vezette be 1835-ben megjelent ''Outlines of Botany'' című művében.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' L. (1753)
* '''Első leírása:''' Burnett, G. T. (1835): Outlines of Botany 750, 1092, 1130.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Gilbert Thomas Burnett''' 1835.

{{Típusfaj | Passiflora | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Paropsioideae'''
* '''Smeathmannioideae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az alcsalád tagjai elsősorban fásodó liánok, ritkábban cserjék vagy fák. A '''hajtás''' kapaszkodását levélhónalji eredetű kacsok segítik, amelyek módosult virágzati tengelyek. A '''szár''' hengeres, de egyes szukkulens jellegű csoportoknál (pl. ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'') vaskos, víztároló szövettel rendelkező kaudexszé alakulhat. A '''levél''' szórt állású, tagolatlan vagy tenyeresen karéjos. A '''levelek''' nyelén vagy a lemezen gyakran extraflorális nektáriumok találhatók. A '''gyökérzet''' elágazó, olykor gumósan megvastagodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában hónalji helyzetű bogernyő vagy magányos '''virág'''. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, leggyakrabban öttagú és hímnős. Jellemző az ivaroszlop (androgynophor) jelenléte, amely a porzókat és a termőt a magasba emeli.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' és a '''párta''' 5-5 tagú, szabad vagy alapi részén összeforrt. A '''lepellevél''' körökön belül egy vagy több sorból álló, színes, szálas mellékpárta (corona) helyezkedik el.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma rendszerint 5, a '''portokok''' nagyok és mozgékonyak. A '''termő''' felső állású, 3 termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' 3 ágú, a '''bibe''' fejes.

==== Termés ====
A termés húsos bogyó vagy három kopáccsal nyíló toktermés.

* '''Magja:''' A magok lapítottak, kemény tesztával rendelkeznek, és minden esetben lédús maglepel (arillus) burkolja őket.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alcsalád képviselői kozmopoliták, de súlypontjuk a neotrópusi területeken van, különösen '''Brazília''', '''Kolumbia''' és '''Ecuador''' vidékein. Jelentős fajszámban találhatók meg '''Madagaszkár''' szigetén és '''Afrika''' trópusi, valamint déli részein, kisebb számban pedig '''Ausztrália''' és '''Ázsia''' melegebb vidékein is jelen vannak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Elsősorban trópusi esőerdők alsó és felső lombkoronaszintjének kúszónövényei.
* Szárazabb területeken (szavannák, félsivatagok) a szukkulens, kaudexes formák dominálnak.
* Sok faj ''epifiton'' jellegű, más növényekre támaszkodva növekszik.

== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Passifloroideae|Passifloroideae]] alcsalád számos faja, főként a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetségből, kedvelt dísznövény. Melegigényesek, a fagyokat csak kevés faj (pl. ''[[Passiflora caerulea]]'') tolerálja. A szukkulens taxonok (pl. ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség) tartása során kerülni kell a túlöntözést, és jó vízelvezetésű talajt kell biztosítani. A kúszó fajoknak stabil támasztékra van szükségük.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az alcsalád legfőbb bélyege a kacsok jelenléte és a virágok bonyolult mellékpártája. A [[:Kategória:Passifloroideae|Passifloroideae]] elkülöníthető a család többi alcsaládjától (pl. [[:Kategória:Turneroideae|Turneroideae]]) a kacsok és a maglepel (arillus) szerkezete alapján. A kúszó szárú [[:Kategória:Cucurbitaceae|Cucurbitaceae]] fajoktól a hímnős virágok és az ivaroszlop különbözteti meg őket.

== Szukkulens taxonok ==
Az alcsaládon belül a szukkulencia leginkább az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetségben érhető tetten. Ezek a növények vaskos, víztároló törzset (kaudexet) fejlesztenek, amely segíti a túlélést a periodikusan száraz élőhelyeken. A szukkulens taxonok gyakran töviseket is viselnek, amelyek módosult kacsok vagy pálhalevelek.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Passifloroideae|Passifloroideae]] a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] család egyik alcsaládja a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] renden belül. A 2000-es évek utáni kutatások (pl. Tokuoka 2012) megerősítették, hogy az alcsalád monofiletikus. Két fő nemzetségcsoportra (tribus) osztható: a Passifloreae és a Paropsieae csoportokra, utóbbiak gyakran fás szárú, kacs nélküli növények.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77126601-1 Plants of the World Online (POWO) - Passifloroideae]
* [http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-4000000495 World Flora Online - Passifloroideae]
* [https://www.ipni.org/n/77126601-1 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Passifloraceae Wikipedia (EN) - Passifloraceae]

[[Kategória:Passifloraceae]]

Kategória:Adenia

2026-04-06T08:33:13Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

{{Taxonbox | accepted = Adenia Forssk. (1775)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve, az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'', az arab ''aden'' szóból származik, amely a jemeni '''Áden''' városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. '''Peter Forsskål''', a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a ''Flora Aegyptiaco-Arabica'' című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög ''aden'' (mirigy) szóval is, ami a botanikai latinban gyakori, és a családra jellemző extraflorális nektáriumokra (mirigyekre) is utalhat, de a nemzetségnév elsődlegesen földrajzi eredetű.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Adenia|Adenia digitata]]'' (Harv.) Engl.; Gyűjtő: '''Peter Forsskål''', Jemen, 1763.
* '''Első leírása:''' Forsskål, P. (1775): Flora Aegyptiaco-Arabica 77.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Peter Forsskål''' 1775.

{{Típusfaj | Adenia digitata| limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Modecca|Modecca]]''''' Lam.
* '''''[[:Kategória:Kolbia|Kolbia]]''''' P.Beauv.
* '''''[[:Kategória:Ophiocaulon|Ophiocaulon]]''''' Hook.f.
* '''''[[:Kategória:Machadoa|Machadoa]]''''' Welw. ex Benth. & Hook.f.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség tagjai rendkívül változatos morfológiájú növények: többségük évelő, fásodó kúszónövény, de sok fajuk kifejezetten pozsgás életmódot folytat. A '''hajtás''' gyakran kacsok segítségével kapaszkodik, melyek a virágzat módosulásai. A '''szár''' sok fajnál (pl. ''Adenia globosa'') vaskos, zöld, fotoszintetizáló '''kaudexet''' alkot, amely vizet tárol. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' szintén gyakran gumósan megvastagodott. A '''levél''' állása szórt, formája a teljes épségűtől a tenyeresen szeldeltig változik. Jellegzetes bélyeg a '''levelek''' alapjánál vagy a levélnyélen található egy vagy két feltűnő mirigy (extraflorális nektárium).

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában hónalji helyzetű csimbók vagy magányos '''virág'''. A növények általában kétlakiak (dioikusak). A '''virág''' harang vagy tölcsér alakú, színe a zöldestől a sárgásig terjed.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 5 összeforrt csészelevélből áll, a '''párta''' 5 apró sziromlevélből épül fel, amelyek a vacokkehely falához nőnek.
* '''Ivarlevelek:''' A hím virágokban 5 '''porzószálak''' találhatók, amelyek gyakran az alapjuknál összeforrnak, a '''portokok''' hosszirányban nyílnak. A női virágokban a '''termő''' felső állású, a '''bibeszál''' rövid vagy hiányzik, a '''bibe''' pedig 3 ágú és rojtos.

==== Termés ====
A termés három kopáccsal nyíló, bőrszerű vagy húsos toktermés, színe gyakran élénkpiros vagy sárga.

* '''Magja:''' A magok feketék, kemények, gödrös felszínűek, és húsos, fehéres maglepel (arillus) veszi körül őket.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség központja az óvilági trópusokon található: a legtöbb faj '''Madagaszkár''' szigetén és '''Afrika''' szubszaharai területein (pl. '''Kenya''', '''Tanzánia''', '''Etiópia''', '''Dél-afrikai Köztársaság''') él, de előfordulnak képviselőik '''Délkelet-Ázsia''' (pl. '''Thaiföld''', '''Indonézia''') és az '''ausztrál''' kontinens északi részein is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Száraz szavannák, félsivatagok és tüskés bozóterdők lakói.
* Számos faj ''geofiton'' életmódot folytat, a száraz évszakot a föld alatti gumóba visszahúzódva vészeli át.
* A kaudexes fajok gyakran sziklák között, ''litofiton'' módon vagy nyílt területeken élnek.

== Kultúrában tartás ==
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség pozsgás fajai (pl. ''[[Adenia globosa]]'', ''[[Adenia pechuelii]]'', ''[[Adenia spinosa]]'') nagyra értékeltek a gyűjtők körében különleges törzsformájuk miatt. Tartásuk során fontos a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag szubsztrát. Fényigényesek, de a fiatal példányok a tűző naptól óvást igényelhetnek. A növekedési időszakban rendszeres, de óvatos öntözést, a nyugalmi időszakban (télen) szinte teljes szárazságot és fagymentes (minimum 10-15°C) környezetet igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség elkülöníthető a rokon ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetségtől kétlaki virágaik, valamint a levélnyélen található jellegzetes mirigyek elhelyezkedése alapján. A szukkulentens fajok kaudexe emlékeztethet bizonyos ''[[:Kategória:Cyphostemma|Cyphostemma]]'' vagy ''[[:Kategória:Jatropha|Jatropha]]'' fajokra, de a kacsok jelenléte és a virágszerkezet egyértelművé teszi az azonosítást. Sok fajuk (pl. ''[[Adenia digitata]]'') erősen mérgező cianogén glikozidokat tartalmaz.

== Szukkulens taxonok ==
A [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] családon belül az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' képviseli a legjelentősebb szukkulens csoportot. A klád jellemzője a xeromorf adaptáció: a redukált levelek, a fotoszintetizáló kéreg és a víztároló alapszövet (parenchima) burjánzása a szárban. Ezek a növények a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] renden belül a szélsőséges szárazsághoz való alkalmazkodás mesterei.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. Hearn et al.) megerősítették, hogy az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] családon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség több szekcióra oszlik, ahol a szukkulencia és a kaudexképzés több alkalommal, párhuzamosan alakult ki az evolúció során a különböző földrajzi régiókban (afrikai vs. madagaszkári kládok).

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:31533-1 Plants of the World Online (POWO) - Adenia]
* [http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-4000000494 World Flora Online - Adenia]
* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Passifloraceae/Adenia/ Llifle Encyclopedia - Adenia]
* [https://www.ipni.org/n/31533-1 International Plant Names Index (IPNI)]

[[Kategória:Passifloraceae]]```

Kategória:Adenia

2026-04-06T08:32:21Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Adenia Forssk. (1775)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség neve, az ''Adenia'', az arab ''aden'' szóból származik, amely a jemeni '''Áden''' városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. '''Peter Forsskål''', a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a ''Flora Aegyptiaco-Arabica'' című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög…”

{{Taxonbox | accepted = Adenia Forssk. (1775)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetség neve, az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'', az arab ''aden'' szóból származik, amely a jemeni '''Áden''' városára és a környező régióra utal, ahol a típusfajt először gyűjtötték. '''Peter Forsskål''', a dán-norvég botanikus 1775-ben publikálta a nevet a ''Flora Aegyptiaco-Arabica'' című művében. Az etimológia szorosan összefügg a görög ''aden'' (mirigy) szóval is, ami a botanikai latinban gyakori, és a családra jellemző extraflorális nektáriumokra (mirigyekre) is utalhat, de a nemzetségnév elsődlegesen földrajzi eredetű.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Adenia|Adenia digitata]]'' (Harv.) Engl.; Gyűjtő: '''Peter Forsskål''', Jemen, 1763.
* '''Első leírása:''' Forsskål, P. (1775): Flora Aegyptiaco-Arabica 77.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Peter Forsskål''' 1775.

{{Típusfaj | Adenia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Modecca|Modecca]]''''' Lam.
* '''''[[:Kategória:Kolbia|Kolbia]]''''' P.Beauv.
* '''''[[:Kategória:Ophiocaulon|Ophiocaulon]]''''' Hook.f.
* '''''[[:Kategória:Machadoa|Machadoa]]''''' Welw. ex Benth. & Hook.f.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség tagjai rendkívül változatos morfológiájú növények: többségük évelő, fásodó kúszónövény, de sok fajuk kifejezetten pozsgás életmódot folytat. A '''hajtás''' gyakran kacsok segítségével kapaszkodik, melyek a virágzat módosulásai. A '''szár''' sok fajnál (pl. ''Adenia globosa'') vaskos, zöld, fotoszintetizáló '''kaudexet''' alkot, amely vizet tárol. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' szintén gyakran gumósan megvastagodott. A '''levél''' állása szórt, formája a teljes épségűtől a tenyeresen szeldeltig változik. Jellegzetes bélyeg a '''levelek''' alapjánál vagy a levélnyélen található egy vagy két feltűnő mirigy (extraflorális nektárium).

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában hónalji helyzetű csimbók vagy magányos '''virág'''. A növények általában kétlakiak (dioikusak). A '''virág''' harang vagy tölcsér alakú, színe a zöldestől a sárgásig terjed.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' 5 összeforrt csészelevélből áll, a '''párta''' 5 apró sziromlevélből épül fel, amelyek a vacokkehely falához nőnek.
* '''Ivarlevelek:''' A hím virágokban 5 '''porzószálak''' találhatók, amelyek gyakran az alapjuknál összeforrnak, a '''portokok''' hosszirányban nyílnak. A női virágokban a '''termő''' felső állású, a '''bibeszál''' rövid vagy hiányzik, a '''bibe''' pedig 3 ágú és rojtos.

==== Termés ====
A termés három kopáccsal nyíló, bőrszerű vagy húsos toktermés, színe gyakran élénkpiros vagy sárga.

* '''Magja:''' A magok feketék, kemények, gödrös felszínűek, és húsos, fehéres maglepel (arillus) veszi körül őket.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség központja az óvilági trópusokon található: a legtöbb faj '''Madagaszkár''' szigetén és '''Afrika''' szubszaharai területein (pl. '''Kenya''', '''Tanzánia''', '''Etiópia''', '''Dél-afrikai Köztársaság''') él, de előfordulnak képviselőik '''Délkelet-Ázsia''' (pl. '''Thaiföld''', '''Indonézia''') és az '''ausztrál''' kontinens északi részein is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Száraz szavannák, félsivatagok és tüskés bozóterdők lakói.
* Számos faj ''geofiton'' életmódot folytat, a száraz évszakot a föld alatti gumóba visszahúzódva vészeli át.
* A kaudexes fajok gyakran sziklák között, ''litofiton'' módon vagy nyílt területeken élnek.

== Kultúrában tartás ==
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség pozsgás fajai (pl. ''[[Adenia globosa]]'', ''[[Adenia pechuelii]]'', ''[[Adenia spinosa]]'') nagyra értékeltek a gyűjtők körében különleges törzsformájuk miatt. Tartásuk során fontos a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag szubsztrát. Fényigényesek, de a fiatal példányok a tűző naptól óvást igényelhetnek. A növekedési időszakban rendszeres, de óvatos öntözést, a nyugalmi időszakban (télen) szinte teljes szárazságot és fagymentes (minimum 10-15°C) környezetet igényelnek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetség elkülöníthető a rokon ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetségtől kétlaki virágaik, valamint a levélnyélen található jellegzetes mirigyek elhelyezkedése alapján. A szukkulentens fajok kaudexe emlékeztethet bizonyos ''[[:Kategória:Cyphostemma|Cyphostemma]]'' vagy ''[[:Kategória:Jatropha|Jatropha]]'' fajokra, de a kacsok jelenléte és a virágszerkezet egyértelművé teszi az azonosítást. Sok fajuk (pl. ''[[Adenia digitata]]'') erősen mérgező cianogén glikozidokat tartalmaz.

== Szukkulens taxonok ==
A [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] családon belül az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' képviseli a legjelentősebb szukkulens csoportot. A klád jellemzője a xeromorf adaptáció: a redukált levelek, a fotoszintetizáló kéreg és a víztároló alapszövet (parenchima) burjánzása a szárban. Ezek a növények a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] renden belül a szélsőséges szárazsághoz való alkalmazkodás mesterei.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. Hearn et al.) megerősítették, hogy az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] családon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség több szekcióra oszlik, ahol a szukkulencia és a kaudexképzés több alkalommal, párhuzamosan alakult ki az evolúció során a különböző földrajzi régiókban (afrikai vs. madagaszkári kládok).

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:31533-1 Plants of the World Online (POWO) - Adenia]
* [http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-4000000494 World Flora Online - Adenia]
* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Passifloraceae/Adenia/ Llifle Encyclopedia - Adenia]
* [https://www.ipni.org/n/31533-1 International Plant Names Index (IPNI)]

[[Kategória:Passifloraceae]]```

Kategória:Passifloraceae

2026-04-06T08:29:05Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806) | synonym = Passiflorae Juss. (1789)}} === A név eredete, etimológia === * A család nevét a típusnemzetségről, a ''Passiflora'' nemzetségről kapta. A kifejezés a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavak összetételéből származik. A nevet a 17. századi jezsuita misszionáriusok adták a virág különleges morfológiája alapján, amelyben Kri…”

{{Taxonbox | accepted = Passifloraceae Juss. ex Roussel (1806) | synonym = Passiflorae Juss. (1789)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A család nevét a típusnemzetségről, a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetségről kapta. A kifejezés a latin ''passio'' (szenvedés) és ''flos'' (virág) szavak összetételéből származik. A nevet a 17. századi jezsuita misszionáriusok adták a virág különleges morfológiája alapján, amelyben Krisztus szenvedéstörténetének (a passiónak) szimbólumait látták felfedezni: a háromágú bibeszál a három szöget, a portokok az öt sebet, a sugárirányú mellékpárta pedig a töviskoronát jelképezte. A tudományos leírást '''Antoine Laurent de Jussieu''' alapozta meg 1789-ben, majd '''Henri François Anne de Roussel''' érvényesítette 1806-ban.

=== Típus ===

* [[:Kategória:Passiflora|Passiflora]] L. (1753)
* '''Első leírása:''' Jussieu, A. L. de (1789): Genera Plantarum 257.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Roussel, H. F. A. de, 1806.

{{Típusfaj | Passiflora | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Malesherbiaceae''' D.Don
* '''Turneraceae''' Kunth ex DC.
* '''Modeccaceae''' J.Agardh
* '''Paropsiaceae''' Dumort.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A család tagjai többségükben fásodó vagy lágyszárú kúszónövények (liánok), ritkábban cserjék vagy fák. A '''hajtás''' kapaszkodását a levélhónaljakból eredő, spirálisan csavarodó kacsok segítik, amelyek módosult virágzati tengelyek. A '''szár''' gyakran hengeres vagy szögletes. A '''levél''' állása szórt, a lemezek tagolatlanok vagy tenyeresen karéjosak, gyakran találhatók rajtuk extraflorális nektáriumok (mirigyek), különösen a levélnyélen. A pálhalevelek jelen vannak, de olykor hamar lehullanak. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' rendszerint elágazó, egyes fajoknál (pl. ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'') gumósan megvastagodott, pozsgás jellegű.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában hónalji helyzetű, magányos vagy páros '''virág''' alkotja. A '''virág''' sugaras szimmetriájú (aktinomorf), hímnős, ritkábban váltivarú. Jellemző bélyeg a jól fejlett vacokkehely (hypanthium) és a porzókat, valamint a termőt megemelő oszlop, az ivaroszlop (androgynophor).

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' rendszerint 5 összeforrt vagy szabad csészelevélből áll, a '''párta''' szintén 5 sziromlevélből épül fel, de néha hiányzik. A család leglátványosabb része a '''lepellevél''' körökön belül elhelyezkedő, színes szálakból álló mellékpárta (corona).
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma általában 5, a '''portokok''' befelé vagy oldalra nyílnak. A '''termő''' felső állású, 3 (ritkán 5) termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' száma megegyezik a termőlevelekével, a '''bibe''' gyakran fejes vagy bunkó alakú.

==== Termés ====
A termés általában lédús bogyótermés, ritkábban falakkal nyíló toktermés.

* '''Magja:''' A magokat húsos, lédús maglepel (arillus) borítja, a teszta gyakran gödrös vagy mintázott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita család, amelynek súlypontja a trópusi és szubtrópusi területeken van, különösen nagy diverzitást mutatnak '''Brazília''', '''Kolumbia''', '''Ecuador''' és '''Peru''' esőerdőiben, valamint '''Madagaszkár''' és '''Afrika''' szárazabb vidékein, de néhány képviselőjük '''Ausztrália''' és '''Ázsia''' területein is őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Elsősorban trópusi esőerdőkben élnek mint fényigényes kúszónövények.
* Szárazabb szavannákon és félsivatagokban szukkulens formák (pl. ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'') fordulnak elő.
* Sok faj szoros koevolúciós kapcsolatban áll Heliconius lepke fajokkal.

== Kultúrában tartás ==
A család számos tagja, különösen a ''[[:Kategória:Passiflora|Passiflora]]'' nemzetség fajai, népszerű dísznövények látványos virágaik miatt. Igénylik a tápanyagban gazdag talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban. A trópusi fajok fagyérzékenyek, ezért mérsékelt égöv alatt üvegházi vagy szobai tartást igényelnek. A pozsgás taxonok, mint az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' fajok, speciális szukkulens szubsztrátot és száraz teleltetést igényelnek a rothadás elkerülése végett.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] család legfőbb megkülönböztető jegye a virágokban található androgynophor (porzó-termő tartó oszlop) és a bonyolult mellékpárta (corona). Hasonló kúszónövények találhatók a [[:Kategória:Cucurbitaceae|Cucurbitaceae]] családban, de azoknál a kacsok nem a virágzati tengely módosulatai, és virágszerkezetük alapvetően eltérő. A szukkulens fajok távolról emlékeztethetnek bizonyos [[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]] tagokra, de tejnedvük általában nincs, és virágaik szerkezete egyértelműen elkülöníti őket.

== Szukkulens taxonok ==
A családon belül a szukkulencia elsősorban az ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetségre jellemző. Ezek a növények gyakran fejlesztenek hatalmas, föld feletti törzsgumót (kaudexet), amely víz tárolására szolgál a száraz évszakban. A kacsok néha tövissé módosulnak. Ezek a taxonok a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] renden belül a száraz környezethez való alkalmazkodás egyik speciális irányát képviselik.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV osztályozás értelmében a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] rendbe tartozik. A modern molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különálló családként kezelt '''Malesherbiaceae''' és '''Turneraceae''' csoportok a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] családba tagozódnak be, így a család jelenleg három alcsaládot foglal magában: [[:Kategória:Passifloroideae|Passifloroideae]], [[:Kategória:Malesherbioideae|Malesherbioideae]] és [[:Kategória:Turneroideae|Turneroideae]]. A családot a renden belül szoros rokonság fűzi a [[:Kategória:Violaceae|Violaceae]] és [[:Kategória:Salicaceae|Salicaceae]] családokhoz.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000532-2
* www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-7000000494
* en.wikipedia.org/wiki/Passifloraceae
* www.britannica.com/plant/Passifloraceae
* www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/orders/malpighialesweb.htm#Passifloraceae

[[Kategória:Malpighiales]]

Kategória:Euphorbiaceae

2026-04-06T08:23:54Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Euphorbiaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete '''Plinius''' szerint '''II. Juba''' mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, '''Euphorbus'''ról nevezte el a növényt. Az ''Euphorbus'' név görög eredetű: az ''eu'' (εὖ) jelentése „jó”, a ''phorbe'' (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”.

=== Típusnemzetség ===

* ''Euphorbia'' Linnaeus; '''Carl von Linné''', 1753; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN), London.
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''': Genera Plantarum, 384. oldal (1789).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''', 1753.

{{Típusfaj|Euphorbia|limit=3}}

=== Szinonimák ===

* '''Acalyphaceae''',
* '''Androstachydaceae''',
* '''Bischofiaceae''',
* '''Crotonaceae''',
* '''Hippomanaceae''',
* '''Huraeaceae''',
* '''Mercurialaceae''',
* '''Peraceae''',
* '''Phyllanthaceae''',
* '''Picrodendraceae''',
* '''Putranjivaceae''',
* '''Ricinaceae''',
* '''Trewiaceae'''.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, töviseket is viselhetnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat.

A '''levelek''' általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágok''' szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az ''Euphorbia'' nemzetségre jellemző a különleges '''''cyathium'' virágzat''', amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A '''párta''' gyakran hiányzik vagy redukált.

==== Termés ====

A termés általában háromrekeszű ''schizocarpium'', amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (''dehiscentia'') repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul.

'''Magja:''' A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (''caruncula''), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (''myrmecochoria''). Az endospermium bőséges és olajos.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi övezetekben koncentrálódik, különösen az '''Indo-maláj''' régióban és '''Brazíliában'''. Mérsékelt égövön is jelen vannak, például '''Európa''' és '''Észak-Amerika''' területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a nedves trópusi esőerdőktől kezdve a félsivatagokig és sztyeppékig. Számos faj alkalmazkodott a száraz klímához szukkulens életmóddal.

== Szukkulens taxonok ==

A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV osztályozás szerint az [[:Kategória:Euphorbiaceae|kutyatejfélék (Euphorbiaceae)]] a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] rendbe tartozik. Korábban a családot sokkal tágabb értelemben kezelték, de a molekuláris vizsgálatok alapján több csoportot (pl. [[:Kategória:Phyllanthaceae|Phyllanthaceae]], [[:Kategória:Picrodendraceae|Picrodendraceae]]) külön családokba soroltak át. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: [[:Kategória:Acalyphoideae|Acalyphoideae]], [[:Kategória:Crotonoideae|Crotonoideae]], [[:Kategória:Euphorbioideae|Euphorbioideae]], [[:Kategória:Cheilosioideae|Cheilosioideae]] és [[:Kategória:Peroideae|Peroideae]].

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Euphorbiaceae
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Malpighiales]]

Kategória:Euphorbiaceae

2026-04-06T08:23:40Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Euphorbiaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete '''Plinius''' szerint '''II. Juba''' mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, '''Euphorbus'''ról nevezte el a növényt. Az ''Euphorbus'' név görög eredetű: az ''eu'' (εὖ) jelentése „jó”, a ''phorbe'' (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”.

=== Típusnemzetség ===

* ''Euphorbia'' Linnaeus; '''Carl von Linné''', 1753; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN), London.
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''': Genera Plantarum, 384. oldal (1789).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''', 1753.

{{Típusfaj|Euphorbia|limit=3}}

=== Szinonimák ===

* '''Acalyphaceae''',
* '''Androstachydaceae''',
* '''Bischofiaceae''',
* '''Crotonaceae''',
* '''Hippomanaceae''',
* '''Huraeaceae''',
* '''Mercurialaceae''',
* '''Peraceae''',
* '''Phyllanthaceae''',
* '''Picrodendraceae''',
* '''Putranjivaceae''',
* '''Ricinaceae''',
* '''Trewiaceae'''.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, töviseket is viselhetnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat.

A '''levelek''' általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virágok''' szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az ''Euphorbia'' nemzetségre jellemző a különleges '''''cyathium'' virágzat''', amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A '''párta''' gyakran hiányzik vagy redukált.

==== Termés ====

A termés általában háromrekeszű ''schizocarpium'', amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (''dehiscentia'') repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul.

'''Magja:''' A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (''caruncula''), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (''myrmecochoria''). Az endospermium bőséges és olajos.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi övezetekben koncentrálódik, különösen az '''Indo-maláj''' régióban és '''Brazíliában'''. Mérsékelt égövön is jelen vannak, például '''Európa''' és '''Észak-Amerika''' területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a nedves trópusi esőerdőktől kezdve a félsivatagokig és sztyeppékig. Számos faj alkalmazkodott a száraz klímához szukkulens életmóddal.

== Szukkulens taxonok ==

A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV osztályozás szerint az [[:Kategória:Euphorbiaceae|kutyatejfélék (Euphorbiaceae)]] a [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] rendbe tartozik. Korábban a családot sokkal tágabb értelemben kezelték, de a molekuláris vizsgálatok alapján több csoportot (pl. [[:Kategória:Phyllanthaceae|Phyllanthaceae]], [[:Kategória:Picrodendraceae|Picrodendraceae]]) külön családokba soroltak át. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: [[:Kategória:Acalyphoideae|Acalyphoideae]], [[:Kategória:Crotonoideae|Crotonoideae]], [[:Kategória:Euphorbioideae|Euphorbioideae]], [[:Kategória:Cheilosioideae|Cheilosioideae]] és [[:Kategória:Peroideae|Peroideae]].

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Euphorbiaceae
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/

[[Kategória:Malpighiales]]

Kategória:Malpighiales

2026-04-06T08:20:05Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Malpighiales Jussieu ex Berchtold & J.Presl (1820)
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A rend tudományos neve a ''Malpighia'' nemzetség nevéből származik, amelyet '''Marcello Malpighi''' (1628–1694) olasz orvos, anatómus és botanikus tiszteletére neveztek el. '''Malpighi''' a mikroszkópos anatómia egyik úttörője volt. A név képzése a nemzetségnév tövéhez csatolt ''-ales'' rendi végződéssel történt.

=== Típus ===

* ''Malpighia'' L.; Linné, 1753; Herbárium: LINN
* '''Első leírása:''' '''Berchtold''' és '''J. Presl''' írta le először 1820-ban az “O Přirozenosti Rostlin” című művükben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A rendszertani egységet a modern filogenetikai osztályozásban az APG (Angiosperm Phylogeny Group) rögzítette.

{{Típusfaj|Malpighia|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Balanopales''' Engler
* '''Chrysobalanales''' Doweld
* '''Daphniphyllales''' Pulle ex Reveal
* '''Euphorbiales''' Lindley
* '''Guttiferales''' Lindley
* '''Hypericales''' Jussieu ex Berchtold & J.Presl
* '''Linales''' Perleb
* '''Ochnales''' Bentham & Hooker
* '''Passiflorales''' Lindley
* '''Rhizophorales''' Castiglioni
* '''Salicales''' Lindley
* '''Violales''' Lindley

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A rend morfológiailag rendkívül heterogén, kevés közös vegetatív bélyeg azonosítható. A tagok között megtalálhatók fatermetű növények, cserjék, liánok és lágyszárúak is. A levelek jellemzően tagolatlanok, pálhalevelekkel (''stipula'') rendelkeznek, szélük gyakran fogazott (úgynevezett “malpighioid” fogazat, ahol a fogakba egyetlen ér fut be és végződik). A hajtásokban gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladék (például az ''Euphorbiaceae'' családban).

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágok szerkezete rendkívül változatos. Jellemző a körönként öt tagból álló (''pentamer'') virágfelépítés, de előfordulnak redukált, egyivarú virágok is (pl. ''Euphorbia''). A párta gyakran szabad szirmú (''choripetal''). Sok fajnál megfigyelhető a nektáriumok jelenléte. A magház általában felső állású, három termőlevélből összeforrt (''syncarp'').

==== Termés ====

A terméstípusok változatosak: toktermés (''capsula''), csonthéjas termés (''drupa'') vagy bogyótermés (''bacca'') egyaránt előfordul.

* '''Magja:''' A magvak gyakran rendelkeznek magköpennyel (''arillus''). Az endospermium jelenléte vagy hiánya családonként változik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita rend, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik. Jelentős diverzitási központjaik vannak '''Brazília''', '''Kongó''', '''Indonézia''' és '''Madagaszkár''' esőerdőiben, de a mérsékelt égövön is elterjedtek (pl. ''[[:Kategória:Viola|Viola]]'', ''[[:Kategória:Salix|Salix]]'', ''[[:Kategória:Linum|Linum]]'', ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetségek).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjének és cserjeszintjének meghatározó növényei, de sivatagi (szukkulens ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajok), mocsári (pl. [[:Kategória:Salicaceae|fűzfafélék (Salicaceae)]]) és magashegységi élőhelyeken is előfordulnak. Életmódjukat tekintve autotrófok, de ide tartozik a parazita ''[[:Kategória:Rafflesia|Rafflesia]]'' is.

== Szukkulens taxonok ==

A renden belül kiemelkedő a szukkulencia megjelenése, különösen az [[:Kategória:Euphorbiaceae|kutyatejfélék (Euphorbiaceae)]] családban. Számos fajuk kaktuszszerű konvergens evolúciót mutat: szárszukkulensek, leveleik redukáltak, és a töviseket (módosult pálhalevelek) hordoznak. Ezek a növények tejnedvű váladékkal rendelkeznek. Kisebb mértékben a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] és ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetségekben is előfordulnak megvastagodott törzsű (kaudexes) pozsgás formák.

== Taxonómia és filogenetika ==

A [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] az [[:Kategória:Angiospermae|zárvatermők (Angiospermae)]], azon belül az [[:Kategória:Eudicotyledonae|valódi kétszikűek (Eudicotyledonae)]] és a [[:Kategória:Rosids|rosidák (Rosids)]] kládba tartozik, a [[:Kategória:Fabidae|eurosids I (Fabidae)]] alcsoport részeként. Az APG IV osztályozás szerint a rend az egyik legnagyobb és legváltozatosabb egység, közel 40 családot és több mint 16 000 fajt számlál. Molekuláris adatok alapján szorosan kapcsolódik az [[:Kategória:Oxalidales|madársóska-virágúak (Oxalidales)]] rendhez. A renden belül több nagy klád különíthető el, mint például az euphorbioid, salicoid és parietal csoportok.
== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Malpighiales
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/

[[Kategória:Angiospermae]]

Cephalocereus mezcalaensis

2026-04-06T07:48:16Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Szinonimák */

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus mezcalaensis Bravo in Anales Inst. Biol. Univ. Nac. Mexico 3: 378. 1932. Sec. Tapia & al. (2017)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára utal.
* A fajspecifikus jelző, a ''mezcalaensis'', a típuslelőhelyre, a mexikói Mezcala-folyó (Río Mezcala) vidékére utal, a latin ''-ensis'' (származási hely) képzővel kiegészítve. A nevet '''Bravo Hollis Helia''' rögzítette 1932-ben.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''; Mexikó, Guerrero, Mezcala; Kijelölt típuspéldány: '''Bravo Hollis Helia''' 1932.
* '''Első leírása:''' Anales del Instituto de Biología de la Universidad Nacional Autónoma de México 3: 378. (1932)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Bravo Hollis Helia''' 1932

{{Típusfaj | Cephalocereus mezcalaensis | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Hatalmas termetű, oszlopos kaktusz, amely általában magányos, de idősebb korában elágazó '''szár''' jellemzi. A '''hajtás''' elérheti az 5–10 méteres magasságot, színe sárgászöld vagy sötétzöld. A '''bordák''' száma 13–25, függőlegesek, tompák, 1,5–2 cm magasak. Az '''areolák''' kerekek, fiatalon fehéres nemezzel borítottak, később kopaszodnak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' erősek, szürkés színűek, hegyük gyakran sötétebb; a '''peremtövis''' száma 5–9, hosszuk 1–2 cm. A '''középtövis''' általában magányos, erőteljesebb a többinél, hossza 2–3 cm. Valódi cephaliumot nem fejleszt, de a virágzó '''areolák''' dúsabb gyapjút növesztenek a szár csúcsi részén.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 5–8 cm hosszú, éjszaka nyílik. A '''virágzat''' a szár felső areoláiból fejlődik oldalirányban.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halványzöldes, a '''külső lepellevél''' barnásvörös árnyalatú lehet. A '''párta''' 3–4 cm szélesre tárul.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyded, kb. 3–4 cm átmérőjű, éretten vöröses színű, kevés pikkelyel borított.

* '''Magja:''' Kicsi, fekete, fényes.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, ahol '''Guerrero''', '''Michoacán''', '''Morelos''', '''Oaxaca''' és '''Puebla''' államokban fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi száraz erdőkben és matorral bozótosokban él, általában mészköves domboldalakon, 400 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' lassú növekedése miatt inkább csak nagyobb gyűjteményekben és botanikus kertekben fordul elő. Napos, világos helyet és jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Nyáron rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és fagymentes tartást (minimum 10°C) igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Nagyon hasonlít a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' fajra, de a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' szára általában kevésbé ágazik el, és a '''bordák''' száma is kevesebb. Elkülöníthető a ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' fajoktól a virág szerkezete és a termés alapján.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai vizsgálatok a korábban ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' néven ismert fajokat, köztük a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''-t is, a ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'' nemzetségbe sorolták, mivel molekuláris szinten egységes csoportot alkotnak a nemzetség típusfajával.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:64223-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Neobuxbaumia_mezcalaensis
* ipni.org/n/64223-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593725

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus mezcalaensis

2026-04-06T07:48:05Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus mezcalaensis Bravo in Anales Inst. Biol. Univ. Nac. Mexico 3: 378. 1932. Sec. Tapia & al. (2017)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára utal.
* A fajspecifikus jelző, a ''mezcalaensis'', a típuslelőhelyre, a mexikói Mezcala-folyó (Río Mezcala) vidékére utal, a latin ''-ensis'' (származási hely) képzővel kiegészítve. A nevet '''Bravo Hollis Helia''' rögzítette 1932-ben.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''; Mexikó, Guerrero, Mezcala; Kijelölt típuspéldány: '''Bravo Hollis Helia''' 1932.
* '''Első leírása:''' Anales del Instituto de Biología de la Universidad Nacional Autónoma de México 3: 378. (1932)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Bravo Hollis Helia''' 1932

{{Típusfaj | Cephalocereus mezcalaensis | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

=== Szinonimák ===

* ''Neobuxbaumia mezcalaensis'' (Bravo) Backeberg
* ''Pachycereus mezcalaensis'' (Bravo) Bravo
* ''Carnegiea mezcalaensis'' (Bravo) P.V.Heath

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Hatalmas termetű, oszlopos kaktusz, amely általában magányos, de idősebb korában elágazó '''szár''' jellemzi. A '''hajtás''' elérheti az 5–10 méteres magasságot, színe sárgászöld vagy sötétzöld. A '''bordák''' száma 13–25, függőlegesek, tompák, 1,5–2 cm magasak. Az '''areolák''' kerekek, fiatalon fehéres nemezzel borítottak, később kopaszodnak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' erősek, szürkés színűek, hegyük gyakran sötétebb; a '''peremtövis''' száma 5–9, hosszuk 1–2 cm. A '''középtövis''' általában magányos, erőteljesebb a többinél, hossza 2–3 cm. Valódi cephaliumot nem fejleszt, de a virágzó '''areolák''' dúsabb gyapjút növesztenek a szár csúcsi részén.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 5–8 cm hosszú, éjszaka nyílik. A '''virágzat''' a szár felső areoláiból fejlődik oldalirányban.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halványzöldes, a '''külső lepellevél''' barnásvörös árnyalatú lehet. A '''párta''' 3–4 cm szélesre tárul.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyded, kb. 3–4 cm átmérőjű, éretten vöröses színű, kevés pikkelyel borított.

* '''Magja:''' Kicsi, fekete, fényes.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, ahol '''Guerrero''', '''Michoacán''', '''Morelos''', '''Oaxaca''' és '''Puebla''' államokban fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi száraz erdőkben és matorral bozótosokban él, általában mészköves domboldalakon, 400 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' lassú növekedése miatt inkább csak nagyobb gyűjteményekben és botanikus kertekben fordul elő. Napos, világos helyet és jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Nyáron rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és fagymentes tartást (minimum 10°C) igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Nagyon hasonlít a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' fajra, de a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' szára általában kevésbé ágazik el, és a '''bordák''' száma is kevesebb. Elkülöníthető a ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' fajoktól a virág szerkezete és a termés alapján.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai vizsgálatok a korábban ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' néven ismert fajokat, köztük a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''-t is, a ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'' nemzetségbe sorolták, mivel molekuláris szinten egységes csoportot alkotnak a nemzetség típusfajával.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:64223-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Neobuxbaumia_mezcalaensis
* ipni.org/n/64223-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593725

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus mezcalaensis

2026-04-06T07:46:12Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus mezcalaensis Bravo in Anales Inst. Biol. Univ. Nac. Mexico 3: 378. 1932. Sec. Tapia & al. (2017)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára utal.
* A fajspecifikus jelző, a ''mezcalaensis'', a típuslelőhelyre, a mexikói Mezcala-folyó (Río Mezcala) vidékére utal, a latin ''-ensis'' (származási hely) képzővel kiegészítve. A nevet '''Bravo Hollis Helia''' rögzítette 1932-ben.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''; Mexikó, Guerrero, Mezcala; Kijelölt típuspéldány: '''Bravo Hollis Helia''' 1932.
* '''Első leírása:''' Anales del Instituto de Biología de la Universidad Nacional Autónoma de México 3: 378. (1932)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Bravo Hollis Helia''' 1932

{{Típusfaj | Cephalocereus mezcalaensis | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Neobuxbaumia mezcalaensis'' (Bravo) Backeberg
* ''Pachycereus mezcalaensis'' (Bravo) Bravo
* ''Carnegiea mezcalaensis'' (Bravo) P.V.Heath

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Hatalmas termetű, oszlopos kaktusz, amely általában magányos, de idősebb korában elágazó '''szár''' jellemzi. A '''hajtás''' elérheti az 5–10 méteres magasságot, színe sárgászöld vagy sötétzöld. A '''bordák''' száma 13–25, függőlegesek, tompák, 1,5–2 cm magasak. Az '''areolák''' kerekek, fiatalon fehéres nemezzel borítottak, később kopaszodnak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' erősek, szürkés színűek, hegyük gyakran sötétebb; a '''peremtövis''' száma 5–9, hosszuk 1–2 cm. A '''középtövis''' általában magányos, erőteljesebb a többinél, hossza 2–3 cm. Valódi cephaliumot nem fejleszt, de a virágzó '''areolák''' dúsabb gyapjút növesztenek a szár csúcsi részén.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 5–8 cm hosszú, éjszaka nyílik. A '''virágzat''' a szár felső areoláiból fejlődik oldalirányban.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halványzöldes, a '''külső lepellevél''' barnásvörös árnyalatú lehet. A '''párta''' 3–4 cm szélesre tárul.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyded, kb. 3–4 cm átmérőjű, éretten vöröses színű, kevés pikkelyel borított.

* '''Magja:''' Kicsi, fekete, fényes.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, ahol '''Guerrero''', '''Michoacán''', '''Morelos''', '''Oaxaca''' és '''Puebla''' államokban fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi száraz erdőkben és matorral bozótosokban él, általában mészköves domboldalakon, 400 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' lassú növekedése miatt inkább csak nagyobb gyűjteményekben és botanikus kertekben fordul elő. Napos, világos helyet és jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Nyáron rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és fagymentes tartást (minimum 10°C) igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Nagyon hasonlít a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' fajra, de a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' szára általában kevésbé ágazik el, és a '''bordák''' száma is kevesebb. Elkülöníthető a ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' fajoktól a virág szerkezete és a termés alapján.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai vizsgálatok a korábban ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' néven ismert fajokat, köztük a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''-t is, a ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'' nemzetségbe sorolták, mivel molekuláris szinten egységes csoportot alkotnak a nemzetség típusfajával.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:64223-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Neobuxbaumia_mezcalaensis
* ipni.org/n/64223-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593725

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus mezcalaensis

2026-04-06T07:33:02Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus mezcalaensis Bravo in Anales Inst. Biol. Univ. Nac. Mexico 3: 378. 1932. Sec. Tapia & al. (2017)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, ''Cephalocereus'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára utal. * A fajspecifikus jelző, a ''mezcalaensis'', a típuslelőhelyre, a…”

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus mezcalaensis Bravo in Anales Inst. Biol. Univ. Nac. Mexico 3: 378. 1932. Sec. Tapia & al. (2017)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára utal.
* A fajspecifikus jelző, a ''mezcalaensis'', a típuslelőhelyre, a mexikói Mezcala-folyó (Río Mezcala) vidékére utal, a latin ''-ensis'' (származási hely) képzővel kiegészítve. A nevet '''Bravo Hollis Helia''' rögzítette 1932-ben.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''; Mexikó, Guerrero, Mezcala; Kijelölt típuspéldány: '''Bravo Hollis Helia''' 1932.
* '''Első leírása:''' Anales del Instituto de Biología de la Universidad Nacional Autónoma de México 3: 378. (1932)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Bravo Hollis Helia''' 1932

{{Típusfaj | Cephalocereus mezcalaensis | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Neobuxbaumia mezcalaensis'' (Bravo) Backeberg
* ''Pachycereus mezcalaensis'' (Bravo) Bravo
* ''Carnegiea mezcalaensis'' (Bravo) P.V.Heath

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Hatalmas termetű, oszlopos kaktusz, amely általában magányos, de idősebb korában elágazó '''szár''' jellemzi. A '''hajtás''' elérheti az 5–10 méteres magasságot, színe sárgászöld vagy sötétzöld. A '''bordák''' száma 13–25, függőlegesek, tompák, 1,5–2 cm magasak. Az '''areolák''' kerekek, fiatalon fehéres nemezzel borítottak, később kopaszodnak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' erősek, szürkés színűek, hegyük gyakran sötétebb; a '''peremtövis''' száma 5–9, hosszuk 1–2 cm. A '''középtövis''' általában magányos, erőteljesebb a többinél, hossza 2–3 cm. Valódi cephaliumot nem fejleszt, de a virágzó '''areolák''' dúsabb gyapjút növesztenek a szár csúcsi részén.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 5–8 cm hosszú, éjszaka nyílik. A '''virágzat''' a szár felső areoláiból fejlődik oldalirányban.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe fehéres, krémszínű vagy halványzöldes, a '''külső lepellevél''' barnásvörös árnyalatú lehet. A '''párta''' 3–4 cm szélesre tárul.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyded, kb. 3–4 cm átmérőjű, éretten vöröses színű, kevés pikkelyel borított.

* '''Magja:''' Kicsi, fekete, fényes.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, ahol '''Guerrero''', '''Michoacán''', '''Morelos''', '''Oaxaca''' és '''Puebla''' államokban fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi száraz erdőkben és matorral bozótosokban él, általában mészköves domboldalakon, 400 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' lassú növekedése miatt inkább csak nagyobb gyűjteményekben és botanikus kertekben fordul elő. Napos, világos helyet és jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Nyáron rendszeres, de mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és fagymentes tartást (minimum 10°C) igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Nagyon hasonlít a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' fajra, de a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' szára általában kevésbé ágazik el, és a '''bordák''' száma is kevesebb. Elkülöníthető a ''''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'''' fajoktól a virág szerkezete és a termés alapján.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai vizsgálatok a korábban ''''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'''' néven ismert fajokat, köztük a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]''-t is, a ''''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'''' nemzetségbe sorolták, mivel molekuláris szinten egységes csoportot alkotnak a nemzetség típusfajával.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:64223-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Neobuxbaumia_mezcalaensis
* ipni.org/n/64223-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593725

[[Kategória:Cephalocereus]]

Gymnocalycium andreae

2026-04-06T07:18:10Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium andreae (Boed.) Backeb. & F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 285. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a ''[[Gymnocalycium]]'' az ógörög gymnos „csupasz” és calyx „kehely” szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen virágcsőre.
* A '''fajnév''' ''andreae'' '''W. Andreae''', Hessenben élő személy tiszteletére került megadásra.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bödeker gyűjtése, Argentína, 1930 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus andreae'' Bödeker, Monatschrift Deutsche Kakteen Gesellschaft II. 210–212, 1930.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Werdermann & Backeberg, 1935.
[[Fájl:Pozsgáslap 085-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Pozsgáslap 085-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Gömb alakú vagy kissé lapított, legfeljebb 45 mm átmérőjű. Többnyire bőségesen sarjadzik. Színe sötét kékeszöldtől feketészöldig terjed, matt fényű. Csúcsa kissé besüllyedt.


==== Szemölcsök ====
Nincsenek, a test bordákra tagolt.


==== Axillák ====
A bordák (kb. 8) laposak, mély keresztbarázdák által erősen tagoltak, dudoros megjelenésűek.


==== Areolák ====
Kerekdedek, kb. 2 mm átmérőjűek, a dudorok közepén helyezkednek el, fiatalon fehérgyapjasak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–3 darab, gyakran rövidebb a peremtöviseknél, kissé ívelt, barnásfekete.
* '''Peremtövis:''' általában 7 (ritkán 5), vízszintesen szétterülő, vékony, tűszerű, legfeljebb 8 (ritkán 15) mm hosszú, matt fehér, tövük barnás, felületük gyakran érdes.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A csúcshoz közel jelenik meg, laposan tölcséres, kb. 30 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''' fokozatos átmenetet mutatnak; a külsők zöldessárgák, középen sötétebb sávval, a belsők élénk kénsárgák, lándzsásak.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' és '''bibeszál''' világos sárgák; '''portokok''' és '''bibe''' sárgásfehérek, a bibe többnyire 6 ágú. A virágcső zöld, pikkelyekkel borított.


==== Termés ====
Kékeszöld, gömb alakúra száradó, kb. 12 mm átmérőjű, 4–7 pikkellyel és száradt virágmaradvánnyal.

* '''Magja:''' kb. 1 mm átmérőjű, matt fekete, apró szemölcsökkel fedett, köldöke világosbarna, enyhén besüllyedt.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Sierra de Córdoba (Pampa de la Esquina, Cerro Los Gigantes), valamint Cerro de Uritorco környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2000 m feletti magasságban, köves, sziklás hegyoldalakon él, ritkás lombhullató cserjék és pázsitfüvek között.


== Kultúrában tartás ==
Saját gyökerén is jól nevelhető. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron az erős napsütéstől védeni kell. Szereti a friss, mozgó levegőt. Télen szárazon, 6–10 °C között teleltetendő. Szobai körülmények között is tartható. Magról és sarjról egyaránt könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termete, sűrű sarjképzése, rövid tövisei és jellegzetes sárga virágai alapján jól felismerhető. A ''[[Gymnocalycium baldianum]]'' fajhoz hasonló, de attól virágszínben és töviszetben eltér.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagja. Jelentős változatosságot mutat, több alfajt és változatot írtak le:

* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]''

{{megjegyzés|Ez a leírás 2004-ben készült, ma a Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org) alapján a [[Gymnocalycium andreae subsp. andreae|subsp. ''andreae'']] és [[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense|subsp. ''carolinense'']] tekinthetők elfogadott taxonoknak.}}



== Egyéb ==
A faj nagy diverzitása főként a virágméretben, színben és tövisek fejlettségében mutatkozik meg.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula alapján átdolgozva
* '''Kép:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 85. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Gymnocalycium andreae

2026-04-06T07:14:06Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium andreae (Boed.) Backeb. & F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 285. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a ''[[Gymnocalycium]]'' az ógörög gymnos „csupasz” és calyx „kehely” szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen virágcsőre.
* A '''fajnév''' ''andreae'' '''W. Andreae''', Hessenben élő személy tiszteletére került megadásra.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bödeker gyűjtése, Argentína, 1930 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus andreae'' Bödeker, Monatschrift Deutsche Kakteen Gesellschaft II. 210–212, 1930.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Werdermann & Backeberg, 1935.
[[Fájl:Pozsgáslap 085-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Pozsgáslap 085-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Gömb alakú vagy kissé lapított, legfeljebb 45 mm átmérőjű. Többnyire bőségesen sarjadzik. Színe sötét kékeszöldtől feketészöldig terjed, matt fényű. Csúcsa kissé besüllyedt.


==== Szemölcsök ====
Nincsenek, a test bordákra tagolt.


==== Axillák ====
A bordák (kb. 8) laposak, mély keresztbarázdák által erősen tagoltak, dudoros megjelenésűek.


==== Areolák ====
Kerekdedek, kb. 2 mm átmérőjűek, a dudorok közepén helyezkednek el, fiatalon fehérgyapjasak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–3 darab, gyakran rövidebb a peremtöviseknél, kissé ívelt, barnásfekete.
* '''Peremtövis:''' általában 7 (ritkán 5), vízszintesen szétterülő, vékony, tűszerű, legfeljebb 8 (ritkán 15) mm hosszú, matt fehér, tövük barnás, felületük gyakran érdes.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A csúcshoz közel jelenik meg, laposan tölcséres, kb. 30 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''' fokozatos átmenetet mutatnak; a külsők zöldessárgák, középen sötétebb sávval, a belsők élénk kénsárgák, lándzsásak.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' és '''bibeszál''' világos sárgák; '''portokok''' és '''bibe''' sárgásfehérek, a bibe többnyire 6 ágú. A virágcső zöld, pikkelyekkel borított.


==== Termés ====
Kékeszöld, gömb alakúra száradó, kb. 12 mm átmérőjű, 4–7 pikkellyel és száradt virágmaradvánnyal.

* '''Magja:''' kb. 1 mm átmérőjű, matt fekete, apró szemölcsökkel fedett, köldöke világosbarna, enyhén besüllyedt.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Sierra de Córdoba (Pampa de la Esquina, Cerro Los Gigantes), valamint Cerro de Uritorco környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2000 m feletti magasságban, köves, sziklás hegyoldalakon él, ritkás lombhullató cserjék és pázsitfüvek között.


== Kultúrában tartás ==
Saját gyökerén is jól nevelhető. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron az erős napsütéstől védeni kell. Szereti a friss, mozgó levegőt. Télen szárazon, 6–10 °C között teleltetendő. Szobai körülmények között is tartható. Magról és sarjról egyaránt könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termete, sűrű sarjképzése, rövid tövisei és jellegzetes sárga virágai alapján jól felismerhető. A ''[[Gymnocalycium baldianum]]'' fajhoz hasonló, de attól virágszínben és töviszetben eltér.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagja. Jelentős változatosságot mutat, több alfajt és változatot írtak le:

* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]''

A Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org) alapján a [[Gymnocalycium andreae subsp. andreae|subsp. ''andreae'']] és [[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense|subsp. ''carolinense'']] tekinthetők elfogadott taxonoknak.



== Egyéb ==
A faj nagy diverzitása főként a virágméretben, színben és tövisek fejlettségében mutatkozik meg.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula alapján átdolgozva
* '''Kép:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 85. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Cephalocereus tetetzo

2026-04-05T22:48:57Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus tetetzo (Coulter) Diguet, 1928}
[[Fájl:Cephalocereus tetetzo.Izsay 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Izsay Tamás]]
[[Fájl:Cephalocereus tetetzo.Izsay 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Izsay Tamás]]
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző csúcsi gyapjas virágzati zónára utal.
* A fajspecifikus jelző, a ''tetetzo'', a növény Mexikóban használatos őshonos (nahuatl eredetű) nevének latinizált formája. A nevet először '''Coulter John Merle''' rögzítette botanikailag 1894-ben.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus tetetzo]]''; Mexikó, Puebla és Oaxaca államok.
* '''Első leírása:''' Contributions from the United States National Herbarium 3: 409. (1894) - mint ''Pilocereus tetetzo''.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Diguet Léon''' 1928-ban.

{{Típusfaj | Cephalocereus tetetzo | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Pilocereus tetetzo'' Coulter
* ''Neobuxbaumia tetetzo'' (Coulter) Backeberg
* ''Pachycereus tetetzo'' (Coulter) Ochoterena
* ''Cereus tetetzo'' (Coulter) F.A.C. Weber ex Rol.-Goss.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Hatalmas termetű, oszlopos kaktusz, amely elérheti a 6–15 méteres magasságot is. A '''szár''' szürkészöld, idősebb korban fásodó alappal és számos felemelkedő oldalággal rendelkezik, amelyek egy gyertyatartószerű habitust kölcsönöznek a növénynek. A '''bordák''' száma 15–20, tompák, függőlegesen futnak. Az '''areolák''' nagyok, kerekdedek, fiatalon barna nemezzel borítottak. A '''tövisek''' merevek és erősek; a '''peremtövis''' száma 8–13, hosszuk 10–20 mm, színük szürkésbarna vagy feketés. A '''középtövis''' általában magányos (néha 2), hossza elérheti az 5 cm-t, lefelé mutat. Valódi cephaliumot nem fejleszt, de a virágzó zóna areolái némileg gyapjasabbak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 5–6 cm hosszú, éjszaka nyílik, de a következő nap délelőttjéig kitart. A '''virágzat''' a szárak felső részén, oldalirányban fejlődik.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldesbarna vagy bíborvörös, a '''belső lepellevél''' fehéres vagy krémszínű, néha rózsaszínes árnyalattal. A '''lepellevél''' szélei gyakran hullámosak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' 10–12 ágú, sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés húsos, gömbölyded vagy tojásdad, kb. 4 cm hosszú, éretten vöröses vagy sárgás színű, felszínén apró pikkelyek és némi gyapjú található.

* '''Magja:''' Kicsi, fekete, fényes és vese alakú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, legnagyobb állományai a Tehuacán-Cuicatlán völgyben ('''Puebla''' és '''Oaxaca''' államok határán) találhatók.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Félsivatagi területeken, meszes talajú lejtőkön alkot hatalmas erdőségeket (úgynevezett matorral-okat). Domináns faja a helyi növénytársulásoknak, ahol gyakran társul más oszlopkaktuszokkal és ''Agave'' fajokkal.

== Kultúrában tartás ==
Lassú növekedése és hatalmas mérete miatt a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' gyűjteményekben ritkább, inkább botanikus kertekben látható. Jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt és teljes napfényt igényel. Nyáron mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és fagymentes (minimum 10°C) környezetet igényel. Magról jól szaporítható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' elkülöníthető a ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' fajoktól kisebb virága és a cephalium hiánya alapján. Nagyon hasonlít a ''[[Cephalocereus mezcalaensis]]'' fajra, de a ''[[Cephalocereus tetetzo]]'' több ággal rendelkezik és virágszerkezete is eltérő.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások rávilágítottak arra, hogy a korábban ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' néven ismert nemzetséget (amelybe ez a faj is tartozott) be kell olvasztani a ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'' nemzetségbe, mivel morfológiailag és genetikailag egységes kládot alkotnak.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:129377-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Neobuxbaumia_tetetzo
* ipni.org/n/129377-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593739

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus tetetzo

2026-04-05T22:35:04Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Cephalocereus tetetzo (Neobuxbaumia tetetzo) X lapot Cephalocereus tetetzo lapra átirányítás nélkül

[[Fájl:Cephalocereus tetetzo.Izsay 01.jpg|bélyegkép]]
[[Fájl:Cephalocereus tetetzo.Izsay 02.jpg|bélyegkép]]

== Szerzők és forrás ==

'''Szöveg:'''

'''Kép:''' Izsay Tamás

'''Lektorálta:'''

'''Forrás:'''

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus euphorbioides

2026-04-05T22:33:02Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cephalocereus euphorbioides (Haworth) Britton & Rose, 1920}}
[[Fájl:Cephalocereus euphorbioides.Ötvös 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Ötvös Dénes]]
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszos, gyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző, a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára, a cephaliumra utal.
* A fajspecifikus jelző, az ''euphorbioides'', az ''Euphorbia'' nemzetségnév és a görög ''-oides'' (hasonló) utótag kombinációja. Jelentése „kutyatejhez hasonló”, ami a növény oszlopos, kevésbordás megjelenésére utal, amely emlékeztet bizonyos afrikai szukkulens kutyatejfélékre.

=== Típus ===

* ''[[Cephalocereus euphorbioides]]''; Típuspéldány adatai: Mexikó, Tamaulipas; Kijelölt neotípus: Rose Joseph Nelson 1912.
* '''Első leírása:''' Supplementum Plantarum Succulentarum 75. (1819) - mint ''Cereus euphorbioides''.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton Nathaniel Lord & Rose Joseph Nelson, 1920.

{{Típusfaj | Cephalocereus euphorbioides | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Cereus euphorbioides'' Haworth
* ''Neobuxbaumia euphorbioides'' (Haworth) Buxbaum
* ''Carnegiea euphorbioides'' (Haworth) P.V. Heath
* ''Haseltonia euphorbioides'' (Haworth) Backeberg

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény egyedülálló, oszlopos növekedésű, kezdetben egyszerű, később ritkán elágazó '''szár''' jellemzi, amely elérheti a 3–5 méteres magasságot is. A '''hajtás''' színe sötétzöld vagy kékeszöld, átmérője 10–15 cm. A '''bordák''' száma kevés, általában 8–10, élesek és markánsak. Az '''areolák''' kerekdedek, fiatalon fehéren gyapjasak, később kopaszodók. A '''tövisek''' viszonylag rövidek és merevek; a '''peremtövis''' száma 7–9, hosszuk 5–12 mm, színük szürkésbarna. A '''középtövis''' általában magányos, erőteljesebb a peremtöviseknél, hossza elérheti a 3 cm-t, színe sötétebb barna vagy feketés. A növény nem fejleszt valódi cephaliumot, de a virágzó '''areolák''' dúsabb gyapjút növesztenek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 8–10 cm hosszú és kb. 5 cm széles, éjszaka nyílik, de reggelig nyitva maradhat. A '''virágzat''' a szár felső részén, az areolákból fejlődik.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' barnásvörös vagy zöldesvörös, a '''belső lepellevél''' rózsaszínű vagy halványvörös, selymes fényű. A '''párta''' szélesre táruló.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
A termés húsos, tojásdad alakú, kb. 4 cm hosszú, éretten vöröses színű, kevés pikkelyel borított.

* '''Magja:''' A magvak aprók, feketék, fénylő felületűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Mexikó''' területén, természetes állományai '''Tamaulipas''', '''Veracruz''' és '''San Luis Potosí''' államokban találhatók meg.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi lombhullató erdőkben és száraz bozótosokban él, gyakran mészköves talajon. Kedveli a meleg, szubtrópusi klímát, ahol a csapadék szezonálisan oszlik el.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Cephalocereus euphorbioides]]'' viszonylag könnyen tartható oszlopkaktusz. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és sok fényt igényel a kompakt növekedéshez. Nyáron rendszeres öntözést, télen (pihenőidőszakban) teljes szárazságot és legalább 10°C körüli hőmérsékletet igényel, mivel fagyérzékenyebb, mint sok más sivatagi kaktusz.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Könnyen összetéveszthető a ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' nemzetség fajaival (ahová korábban sorolták is), de kevesebb bordája és jellegzetes rózsaszínes virága elkülöníti tőlük. Megjelenése emlékeztethet bizonyos ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'' fajokra is, de tövisezettsége és virágszerkezete eltérő.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások tisztázták a helyzetét a Tribe Cacteae kládon belül. Bár sokáig a ''[[:Kategória:Neobuxbaumia|Neobuxbaumia]]'' nemzetségbe sorolták, a legújabb rendszertani felfogások (pl. '''Hunt et al.''') ismét a ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'' nemzetségbe helyezték, mivel morfológiailag és genetikailag közelebb áll a nemzetség típusfajához, mint a valódi ''Neobuxbaumia'' fajokhoz.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:64219-2
* llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/Cephalocereus_euphorbioides
* ipni.org/n/64219-2
* worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000593717

[[Kategória:Cephalocereus]]

Cephalocereus euphorbioides

2026-04-05T22:28:11Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Cephalocereus euphorbioides X lapot Cephalocereus euphorbioides lapra átirányítás nélkül

[[Fájl:Cephalocereus euphorbioides.Ötvös 01.jpg|bélyegkép]]

== Szerzők és forrás ==

'''Szöveg:'''

'''Kép:''' Ötvös Dénes

'''Lektorálta:'''

'''Forrás:'''

[[Kategória:Cephalocereus]]

Dioscorea sylvatica

2026-04-05T21:07:33Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscorea sylvatica (Kunth) Ecklon, 1830 | synonym = Helmia sylvatica Kunth, 1850}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, ''Dioscorea'', '''Pedanius Dioscorides''' ókori görög orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve. * A fajspecifikus jelző, a ''sylvatica'', a latin ''silva'' (erdő) szóból származik, jelentése „erdei” vagy „erdőlakó”, ami a növény természetes élőhe…”

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea sylvatica (Kunth) Ecklon, 1830 | synonym = Helmia sylvatica Kunth, 1850}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'', '''Pedanius Dioscorides''' ókori görög orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve.
* A fajspecifikus jelző, a ''sylvatica'', a latin ''silva'' (erdő) szóból származik, jelentése „erdei” vagy „erdőlakó”, ami a növény természetes élőhelyére utal. A név a latin ''sylvaticus'' (vad, erdei környezetben növő) formából ered.

=== Típus ===

* ''[[Dioscorea sylvatica]]''; Gyűjtő: Ecklon Christian Friedrich, Dél-Afrika, Fokföld.
* '''Első leírása:''' Enumeratio Plantarum Africae Australis Extra-tropicae 73. (1830)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ecklon Christian Friedrich, 1830.

{{Típusfaj | Dioscorea sylvatica | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Dioscorea hederifolia'' C.H. Wright
* ''Dioscorea montana'' (Kunth) Pax
* ''Helmia sylvatica'' Kunth
* ''Testudinaria sylvatica'' (Kunth) Kunth

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A ''[[Dioscorea sylvatica]]'' egy évelő, lombhullató ''geofiton'', amely jelentős méretű felszín feletti vagy félig föld alatti '''gyökér'''gumóval (caudex) rendelkezik. Ez a caudex lapítottabb, mint a rokon fajoké, alakja gyakran egy teknőspáncélra emlékeztet, felszíne pedig szabálytalanul barázdált vagy pikkelyes, de kevésbé mélyen repedezett, mint a ''[[Dioscorea elephantipes]]'' esetében. A gumóból fejlődő '''hajtás''' vékony, zöld, kúszó vagy tekeredő '''szár''', amely akár több méter hosszúságot is elérhet. A '''levelek''' szórt állásúak, fényesek, szív vagy nyíl alakúak, hegyes csúccsal. A '''levelek''' hálózatos erezetűek, színük az élénkzöldtől a sötétzöldig változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A növény kétlaki, a porzós és termős '''virág''' külön egyedeken fejlődik. A '''virágzat''' laza fürt vagy buga. A '''virág''' apró, csillag alakú, fehéres, krémszínű vagy zöldessárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, apró, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' majdnem teljesen egyforma.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban hat '''porzószálak''' található, a termős virágokban a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' három rövid ágra oszlik.

==== Termés ====
A termés háromszárnyú, hártyás toktermés, amely éréskor megbarnul.

* '''Magja:''' A magvak lapítottak és szárnyasak, a szél segítségével terjednek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj széles körben elterjedt '''Dél-afrikai Köztársaság''' keleti és északi részein, valamint megtalálható '''Zimbabwe''', '''Mozambik''' és '''Szváziföld''' területén is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban erdős területeken, cserjésekben és sziklás lejtők árnyékosabb részein él. Kedveli a jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajt. Életmódja szerint kúszónövény, amely a környező fákra és bokrokra támaszkodik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában a ''[[Dioscorea sylvatica]]'' mérsékelt öntözést igényel a növekedési időszakban. Mivel erdei faj, a rokonaihoz képest jobban kedveli a félárnyékot és a magasabb páratartalmat. A pihenőidőszakban, amikor a hajtások elszáradnak, a locsolást jelentősen csökkenteni kell. Fagyérzékeny, ezért télen (vagy a pihenőidőben) száraz, fagymentes helyen kell tartani.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A legfontosabb megkülönböztető bélyege a lapított, teknőspáncélszerű caudex, amely eltér a ''[[Dioscorea elephantipes]]'' magasabb, erősebben parafásodott gumójától. A ''[[Dioscorea sylvatica]]'' levelei általában szélesebb szív alakúak és vékonyabb textúrájúak.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai vizsgálatok a fajt a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetségen belül a dél-afrikai caudiciform fajok csoportjába sorolják. Korábban a ''Testudinaria'' nemzetségbe is sorolták a gumó morfológiája alapján, de a molekuláris adatok a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetségbe való tartozását erősítették meg.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:317805-1
* llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Dioscoreaceae/Dioscorea_sylvatica
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea_sylvatica
* ipni.org/n/317805-1

[[Kategória:Dioscorea]]

Dioscorea elephantipes

2026-04-05T21:04:31Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Elterjedés és élőhely */

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea elephantipes (L'Héritier) Engler, 1908 | synonym = Tamus elephantipes L'Héritier, 1789}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'', Pedanius Dioscorides ókori görög orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve.
* A fajspecifikus jelző, az ''elephantipes'', a latin ''elephas'' (elefánt) és ''pes'' (láb) szavak összetétele, amely a növény vaskos, repedezett felületű gumójának elefántlábhoz való hasonlóságára utal. A köznyelvben ezért gyakran "elefántláb-kaktusznak" vagy "hottentotta kenyérnek" is nevezik.

=== Típus ===

* ''[[Dioscorea elephantipes]]''; Gyűjtő: Masson Francis, Dél-Afrika, Cape Province.
* '''Első leírása:''' Sertum Anglicum 29. (1789) - mint ''Tamus elephantipes''.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Engler Adolf, 1908.

{{Típusfaj | Dioscorea elephantipes | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Tamus elephantipes'' L'Héritier
* ''Testudinaria elephantipes'' (L'Héritier) Burch.
* ''Dioscorea elephantopus'' Spreng.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Ez a faj egy különleges ''geofiton'', amelynek legfeltűnőbb része a felszín feletti, fásodott, vaskos '''gyökér'''gumó (caudex). Ez a caudex akár 1 méter átmérőjűre és 1 méter magasságúra is megnőhet, külső felületét pedig vastag, szürkésbarna, kemény, parafaszerű pikkelyek borítják, amelyeket mély barázdák választanak el egymástól, geometrikus (gyakran hatszögletű) mintázatot alkotva. A gumóból fejlődik ki a kúszó vagy csavarodó '''hajtás''', amely egy vékony, zöld, lágyszárú '''szár'''. A '''levelek''' szórt állásúak, szív vagy vese alakúak, fényes zöldek, hálózatos erezetűek. A kedvezőtlen, száraz időszakban a '''levelek''' elsárgulnak és a hajtás elszárad, a növény a gumójába húzódik vissza.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' egyszerű fürt, amely a levélhónaljakból ered. A növény kétlaki, tehát a porzós és termős '''virág''' külön egyedeken fejlődik. A '''virág''' apró, jelentéktelen, zöldessárga vagy halvány sárga színű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, harang alakban összeforrt, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' hasonló megjelenésű.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban hat '''porzószálak''' található, a termős virágokban a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' rövid.

==== Termés ====
A termés egy háromszárnyú, hártyás toktermés.

* '''Magja:''' A magvak lapítottak, szárnyasak, ami segíti a szél útján történő terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus a '''Dél-afrikai Köztársaság''' területén, elsősorban a Fokföld (Cape Province) szárazabb vidékein fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, bozótosokban (fynbos és succulent karoo) él. Kifejezetten a téli csapadékos, de enyhe, és a nyári forró, száraz éghajlathoz alkalmazkodott. Életmódja szerint szukkulens caudiciform.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Dioscorea elephantipes]]'' népszerű a szukkulensgyűjtők körében különleges megjelenése miatt. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Pihenőidőszaka általában nyárra esik, ilyenkor a locsolást teljesen be kell szüntetni, különben a gumó rothadásnak indulhat. Télen, a növekedési fázisban mérsékelt öntözést és világos helyet igényel, de a fagyoktól óvni kell.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Leginkább a ''[[Dioscorea sylvatica]]'' fajhoz hasonlít, de az elephantipes gumója sokkal markánsabban kiemelkedik a földből, és a parafaszerű kinövések rajta sokkal mélyebbek és határozottabbak.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok megerősítették a faj helyét a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetségen belül, elvetve a korábbi ''Testudinaria'' nemzetségbe való besorolást. A filogenetikai kutatások kimutatták, hogy a dél-afrikai szukkulens fajok egy jól elkülöníthető kládot alkotnak a nemzetségen belül.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:317730-1
* llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Dioscoreaceae/Dioscorea_elephantipes
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea_elephantipes
* ipni.org/n/317730-1

[[Kategória:Dioscorea]]

Kategória:Dioscorea

2026-04-05T21:03:36Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea Linnaeus Carolus, 1753}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet '''Plumier Charles''' választotta, majd '''Linnaeus Carolus''' rögzítette '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos, farmakológus és botanikus tiszteletére, aki a "De Materia Medica" című, az európai gyógynövényismeretet évszázadokig meghatározó mű szerzője volt. A név a görög ''Diosz'' (Zeuszé) és ''korosz'' (fiú) szavakból képzett személynév latinizált formája. A nevet '''Linnaeus''' 1753-ban a "Species Plantarum" művében tette hivatalossá.

=== Típus ===

* ''[[Dioscorea sativa]]'' Linnaeus Carolus; Az eredeti leírásban szereplő fajok közül kijelölve.
* '''Első leírása:''' Species Plantarum 2: 1032. (1753)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Linnaeus Carolus 1753

{{Típusfaj | Dioscorea | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Tamus''' Linnaeus Carolus
* '''Testudinaria''' Salisb. ex Burch.
* '''Rajania''' Linnaeus Carolus
* '''Helmia''' Kunth
* '''Hypericum''' Mill. (p.p.)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai többségükben lágyszárú, évelő kúszónövények. A föld alatti részükre jellemző a vaskos, húsos, keményítőben gazdag '''gyökér'''gumó vagy rizóma, amely egyes fajoknál (pl. jamgyökér) hatalmas méretűre is megnőhet. A '''hajtás''' gyakran balra vagy jobbra tekeredő (volubilis), egyes fajoknál a '''szár''' elágazó vagy szárnyas élű is lehet. A '''levelek''' általában szórt állásúak, de előfordulnak átellenes vagy örvös elrendezésű '''levelek''' is. A '''levél''' formája változatos: a szív alakútól a vese alakún keresztül a karéjosig terjed, az erezetük pedig az egyszikűekre nem jellemző módon hálózatos. Egyes fajoknál a levélhónaljban sarjgumók (bulbillák) fejlődnek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában egyszerű vagy összetett fürt, füzér vagy buga. A '''virág''' kicsi, egyivarú (a növények kétlakiak), sárgás vagy zöldes színű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, két körben helyezkedik el, a '''belső lepellevél''' és a '''külső lepellevél''' hasonló méretű, az alapnál összeforrtak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban hat '''porzószálak''' találhatók (néha három staminódiummá alakul), a '''portokok''' aprók. A termős virágokban a '''termő''' alsó állású, háromrekeszű, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' három részre osztott.

==== Termés ====
A termés általában háromélű vagy háromszárnyú toktermés, amely a rekeszek mentén nyílik fel.

* '''Magja:''' A magvak lapítottak, gyakran hártyás szárnyat viselnek, amely segíti a széllel való terjedést (anemochoria).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi éghajlati övekben. Legnagyobb fajgazdagságuk '''Délkelet-Ázsia''', '''Afrika''' és '''Dél-Amerika''' területein figyelhető meg, de néhány fajuk mérsékelt övi területeken is él, például '''Kína''', '''Japán''' és '''Európa''' déli részein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Főként trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szavannákon fordulnak elő. Életmódjuk szerint tipikus kúszónövények, amelyek a környező vegetációra támaszkodva jutnak fényhez.

== Kultúrában tartás ==
A nemzetség számos faja (pl. ''[[Dioscorea alata]]'', ''[[Dioscorea esculenta]]'') alapvető élelmiszernövény a trópusokon. A gyűjtők körében népszerűek a caudiciform fajok, mint a ''[[Dioscorea elephantipes]]'', amely napos, jó vízelvezetésű talajt és a nyugalmi időszakban (nyáron) teljes szárazságot igényel. A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' fajok szaporítása gumókkal vagy magról történik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség elkülöníthető a többi egyszikűtől hálózatos levélerezete és kétlaki virágfelépítése alapján. Hasonlíthat a ''[[:Kategória:Smilax|Smilax]]'' nemzetségre, de utóbbi kapaszkodó kacsokkal és bogyóterméssel rendelkezik, míg a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' kacsok nélküli csavarodó szárral és tokterméssel bír.

== Szukkulens taxonok ==
A nemzetségen belül több faj is ''geofiton'' vagy caudiciform életmódot folytat. A legjelentősebb a ''[[Dioscorea elephantipes]]'', amelynek felszín feletti, fásodott, barázdált parafaréteggel borított gumója (caudex) vizet és tápanyagot raktároz, lehetővé téve a túlélést a dél-afrikai arid területeken.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség monofiletikus csoportot alkot, miután a korábban különállóként kezelt ''[[:Kategória:Tamus|Tamus]]'', ''[[:Kategória:Rajania|Rajania]]'' és ''[[:Kategória:Testudinaria|Testudinaria]]'' taxonokat beolvasztották. A nemzetség a [[:Kategória:Dioscoreaceae|Dioscoreaceae]] család névadó és legnagyobb nemzetsége.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000331-2
* ipni.org/n/30000331-2
* llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Dioscoreaceae/Dioscorea/
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea

[[Kategória:Dioscoreaceae]]

Dioscorea elephantipes

2026-04-05T21:03:12Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscorea elephantipes (L'Héritier) Engler, 1908 | synonym = Tamus elephantipes L'Héritier, 1789}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, ''Dioscorea'', Pedanius Dioscorides ókori görög orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve. * A fajspecifikus jelző, az ''elephantipes'', a latin ''elephas'' (elefánt) és ''pes'' (láb) szavak összetétele, amely a növény vaskos, repedezett felü…”

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea elephantipes (L'Héritier) Engler, 1908 | synonym = Tamus elephantipes L'Héritier, 1789}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'', Pedanius Dioscorides ókori görög orvos és botanikus tiszteletére lett elnevezve.
* A fajspecifikus jelző, az ''elephantipes'', a latin ''elephas'' (elefánt) és ''pes'' (láb) szavak összetétele, amely a növény vaskos, repedezett felületű gumójának elefántlábhoz való hasonlóságára utal. A köznyelvben ezért gyakran "elefántláb-kaktusznak" vagy "hottentotta kenyérnek" is nevezik.

=== Típus ===

* ''[[Dioscorea elephantipes]]''; Gyűjtő: Masson Francis, Dél-Afrika, Cape Province.
* '''Első leírása:''' Sertum Anglicum 29. (1789) - mint ''Tamus elephantipes''.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Engler Adolf, 1908.

{{Típusfaj | Dioscorea elephantipes | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Tamus elephantipes'' L'Héritier
* ''Testudinaria elephantipes'' (L'Héritier) Burch.
* ''Dioscorea elephantopus'' Spreng.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Ez a faj egy különleges ''geofiton'', amelynek legfeltűnőbb része a felszín feletti, fásodott, vaskos '''gyökér'''gumó (caudex). Ez a caudex akár 1 méter átmérőjűre és 1 méter magasságúra is megnőhet, külső felületét pedig vastag, szürkésbarna, kemény, parafaszerű pikkelyek borítják, amelyeket mély barázdák választanak el egymástól, geometrikus (gyakran hatszögletű) mintázatot alkotva. A gumóból fejlődik ki a kúszó vagy csavarodó '''hajtás''', amely egy vékony, zöld, lágyszárú '''szár'''. A '''levelek''' szórt állásúak, szív vagy vese alakúak, fényes zöldek, hálózatos erezetűek. A kedvezőtlen, száraz időszakban a '''levelek''' elsárgulnak és a hajtás elszárad, a növény a gumójába húzódik vissza.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' egyszerű fürt, amely a levélhónaljakból ered. A növény kétlaki, tehát a porzós és termős '''virág''' külön egyedeken fejlődik. A '''virág''' apró, jelentéktelen, zöldessárga vagy halvány sárga színű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, harang alakban összeforrt, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' hasonló megjelenésű.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban hat '''porzószálak''' található, a termős virágokban a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' rövid.

==== Termés ====
A termés egy háromszárnyú, hártyás toktermés.

* '''Magja:''' A magvak lapítottak, szárnyasak, ami segíti a szél útján történő terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus a **Dél-afrikai Köztársaság** területén, elsősorban a Fokföld (Cape Province) szárazabb vidékein fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, bozótosokban (fynbos és succulent karoo) él. Kifejezetten a téli csapadékos, de enyhe, és a nyári forró, száraz éghajlathoz alkalmazkodott. Életmódja szerint szukkulens caudiciform.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Dioscorea elephantipes]]'' népszerű a szukkulensgyűjtők körében különleges megjelenése miatt. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Pihenőidőszaka általában nyárra esik, ilyenkor a locsolást teljesen be kell szüntetni, különben a gumó rothadásnak indulhat. Télen, a növekedési fázisban mérsékelt öntözést és világos helyet igényel, de a fagyoktól óvni kell.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Leginkább a ''[[Dioscorea sylvatica]]'' fajhoz hasonlít, de az elephantipes gumója sokkal markánsabban kiemelkedik a földből, és a parafaszerű kinövések rajta sokkal mélyebbek és határozottabbak.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok megerősítették a faj helyét a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetségen belül, elvetve a korábbi ''Testudinaria'' nemzetségbe való besorolást. A filogenetikai kutatások kimutatták, hogy a dél-afrikai szukkulens fajok egy jól elkülöníthető kládot alkotnak a nemzetségen belül.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:317730-1
* llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Dioscoreaceae/Dioscorea_elephantipes
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea_elephantipes
* ipni.org/n/317730-1

[[Kategória:Dioscorea]]

Kategória:Dioscorea

2026-04-05T21:00:46Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscorea Linnaeus Carolus, 1753}} === A név eredete, etimológia === A nemzetségnevet '''Plumier Charles''' választotta, majd '''Linnaeus Carolus''' rögzítette '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos, farmakológus és botanikus tiszteletére, aki a "De Materia Medica" című, az európai gyógynövényismeretet évszázadokig meghatározó mű szerzője volt. A név a görög ''Diosz'' (Zeuszé) és ''korosz'' (fiú…”

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea Linnaeus Carolus, 1753}}
=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetségnevet '''Plumier Charles''' választotta, majd '''Linnaeus Carolus''' rögzítette '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos, farmakológus és botanikus tiszteletére, aki a "De Materia Medica" című, az európai gyógynövényismeretet évszázadokig meghatározó mű szerzője volt. A név a görög ''Diosz'' (Zeuszé) és ''korosz'' (fiú) szavakból képzett személynév latinizált formája. A nevet '''Linnaeus''' 1753-ban a "Species Plantarum" művében tette hivatalossá.

=== Típus ===

* ''[[Dioscorea sativa]]'' Linnaeus Carolus; Az eredeti leírásban szereplő fajok közül kijelölve.
* '''Első leírása:''' Species Plantarum 2: 1032. (1753)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Linnaeus Carolus 1753

{{Típusfaj | Dioscorea | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Tamus''' Linnaeus Carolus
* '''Testudinaria''' Salisb. ex Burch.
* '''Rajania''' Linnaeus Carolus
* '''Helmia''' Kunth
* '''Hypericum''' Mill. (p.p.)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség tagjai többségükben lágyszárú, évelő kúszónövények. A föld alatti részükre jellemző a vaskos, húsos, keményítőben gazdag '''gyökér'''gumó vagy rizóma, amely egyes fajoknál (pl. jamgyökér) hatalmas méretűre is megnőhet. A '''hajtás''' gyakran balra vagy jobbra tekeredő (volubilis), egyes fajoknál a '''szár''' elágazó vagy szárnyas élű is lehet. A '''levelek''' általában szórt állásúak, de előfordulnak átellenes vagy örvös elrendezésű '''levelek''' is. A '''levél''' formája változatos: a szív alakútól a vese alakún keresztül a karéjosig terjed, az erezetük pedig az egyszikűekre nem jellemző módon hálózatos. Egyes fajoknál a levélhónaljban sarjgumók (bulbillák) fejlődnek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában egyszerű vagy összetett fürt, füzér vagy buga. A '''virág''' kicsi, egyivarú (a növények kétlakiak), sárgás vagy zöldes színű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, két körben helyezkedik el, a '''belső lepellevél''' és a '''külső lepellevél''' hasonló méretű, az alapnál összeforrtak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzós virágokban hat '''porzószálak''' találhatók (néha három staminódiummá alakul), a '''portokok''' aprók. A termős virágokban a '''termő''' alsó állású, háromrekeszű, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' három részre osztott.

==== Termés ====
A termés általában háromélű vagy háromszárnyú toktermés, amely a rekeszek mentén nyílik fel.

* '''Magja:''' A magvak lapítottak, gyakran hártyás szárnyat viselnek, amely segíti a széllel való terjedést (anemochoria).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi éghajlati övekben. Legnagyobb fajgazdagságuk '''Délkelet-Ázsia''', '''Afrika''' és '''Dél-Amerika''' területein figyelhető meg, de néhány fajuk mérsékelt övi területeken is él, például '''Kína''', '''Japán''' és '''Európa''' déli részein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Főként trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szavannákon fordulnak elő. Életmódjuk szerint tipikus kúszónövények, amelyek a környező vegetációra támaszkodva jutnak fényhez.

== Kultúrában tartás ==
A nemzetség számos faja (pl. ''[[Dioscorea alata]]'', ''[[Dioscorea esculenta]]'') alapvető élelmiszernövény a trópusokon. A gyűjtők körében népszerűek a caudiciform fajok, mint a ''[[Dioscorea elephantipes]]'', amely napos, jó vízelvezetésű talajt és a nyugalmi időszakban (nyáron) teljes szárazságot igényel. A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' fajok szaporítása gumókkal vagy magról történik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség elkülöníthető a többi egyszikűtől hálózatos levélerezete és kétlaki virágfelépítése alapján. Hasonlíthat a ''[[:Kategória:Smilax|Smilax]]'' nemzetségre, de utóbbi kapaszkodó kacsokkal és bogyóterméssel rendelkezik, míg a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' kacsok nélküli csavarodó szárral és tokterméssel bír.

== Szukkulens taxonok ==
A nemzetségen belül több faj is ''geofiton'' vagy caudiciform életmódot folytat. A legjelentősebb a ''[[Dioscorea elephantipes]]'', amelynek felszín feletti, fásodott, barázdált parafaréteggel borított gumója (caudex) vizet és tápanyagot raktároz, lehetővé téve a túlélést a dél-afrikai arid területeken.

== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség monofiletikus csoportot alkot, miután a korábban különállóként kezelt ''[[:Kategória:Tamus|Tamus]]'', ''[[:Kategória:Rajania|Rajania]]'' és ''[[:Kategória:Testudinaria|Testudinaria]]'' taxonokat beolvasztották. A nemzetség a [[:Kategória:Dioscoreaceae|Dioscoreaceae]] család névadó és legnagyobb nemzetsége.

== Forrás ==

* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000331-2
* ipni.org/n/30000331-2
* llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Dioscoreaceae/Dioscorea/
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea

[[Kategória:Dioscoreaceae]]

Kategória:Dioscoreaceae

2026-04-05T20:56:33Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Dioscoreaceae Brown Robert, 1810}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A család nevét a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' után kapta. A nemzetségnevet '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos és botanikus tiszteletére alkották meg, aki a ''De Materia Medica'' című úttörő farmakológiai mű szerzője volt. A név a görög ''Dios'' (Isten, Zeusz) és ''koros'' (fiú/gyermek) szavakból származik, de a botanikai nomenklatúrában dedikációs névként (eponímaként) funkcionál. '''Robert Brown''' 1810-ben különítette el önálló családként a ''Prodromus Florae Novae Hollandiae'' című művében.

=== Típus ===

* Típusnemzetség: ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' Linnaeus Carl, 1753.
* '''Első leírása:''' Brown Robert: ''Prodromus Florae Novae Hollandiae et Insulae Van-Diemen'', 294. oldal, 1810.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxon család szintű, leírója Robert Brown, 1810.

{{Típusfaj | Dioscorea | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Avetraceae''' Seberg Ole & Berthelsen Anna Louise, 2001
* '''Stenomeridaceae''' Agardh Jakob Georg, 1858
* '''Tamaceae''' Berchtold Friedrich & Presl Jan Svatopluk, 1820
* '''Tamnaceae''' Duortier Barthélemy Charles Joseph, 1829
* '''Trichopodaceae''' Hutchinson John, 1934

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A család tagjai többségükben lágyszárú kúszónövények vagy liánok, ritkábban cserjék. A föld alatti '''gyökérzet''' gyakran vaskos, húsos raktározó '''gyökér'''gumóvá vagy rizómává módosult, amely jelentős mennyiségű keményítőt tartalmazhat. A '''szár''' gyakran csavarodó (balra vagy jobbra tekeredő), egyes fajoknál a száron sarjgumók (bulbillák) fejlődhetnek. A '''levelek''' általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek; a '''levél''' széles, gyakran szív vagy nyíl alakú, és a legtöbb egyszikűvel ellentétben hálózatos erezetű, tagolt '''levelek''' is előfordulhatnak. Egyes nemzetségeknél (pl. Tacca) a '''levelek''' tőrózsában állnak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában fürtös, füzéres vagy bugás, hónalji helyzetű. A '''virág''' többnyire kicsi, zöldes vagy barnás, sugaras szimmetriájú, gyakran kétlaki (dioecious), azaz külön egyeden fejlődnek a porzós és a termős virágok.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, két körben helyezkedik el, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' gyakran összeforrt az alapjánál, rövid csövet alkotva.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma hat (két körben), de gyakran csak három fertilis, a többi meddő; a '''portokok''' befelé nyílnak. A '''termő''' alsó állású, három termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' pedig háromkarú.

==== Termés ====
A termés leggyakrabban háromélű, hártyás szárnyú toktermés, ritkábban bogyótermés vagy szárnyas aszmag (samara).

* '''Magja:''' A magvak gyakran lapítottak és szárnyasak (széllel terjedők), bőséges endospermiummal rendelkeznek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A család képviselői világszerte elterjedtek, de súlypontjuk a trópusi és szubtrópusi területeken van. Jelentős fajgazdagság jellemzi '''Délkelet-Ázsia''', '''Afrika''', '''Közép-Amerika''' és '''Dél-Amerika''' térségeit, de néhány fajuk (pl. Dioscorea communis) '''Európa''' mérsékelt övi részein is őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szavannákon élnek, mint kúszónövények. Számos fajuk kifejezetten árnyékkedvelő, de a gumós fajok a szárazabb időszakokat nyugalmi állapotban vészelik át.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség számos faja (jamgyökér) alapvető élelmiszernövény a trópusokon, magas keményítőtartalmuk miatt termesztik őket. Dísznövényként a ''[[Tacca integrifolia]]'' (denevérvirág) népszerű különleges virágzata miatt, tartása magas páratartalmat és félárnyékot igényel. A ''[[Dioscorea elephantipes]]'' (elefántláb-kaktusz) kedvelt ''szukkulens'' gyűjtői növény, amely különleges, fásodott, repedezett gumójáról (caudex) ismert.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az egyszikűek többségétől eltérően a levelek erezete hálózatos, ami miatt könnyen összetéveszthetők a kétszikűekkel. A Dioscoreaceae családra jellemző az alsó állású magház és a gyakran kétlaki virágfelépítés, ami megkülönbözteti a hasonló megjelenésű Smilacaceae családtól, ahol a magház felső állású és a növények gyakran tüskések.

== Szukkulens taxonok ==
A család legfontosabb szukkulens jellegű képviselői a caudiciform (törzs- vagy gyökérszukkulens) életmódot folytató fajok. Ezek a növények a száraz évszakot a felszín feletti vagy részben föld alatti, erősen megvastagodott, fásodott parafásodott felületű gumójukban tárolt vízzel vészelik át. Legismertebb példájuk a dél-afrikai ''[[Dioscorea elephantipes]]''.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV-rendszer a [[:Kategória:Dioscoreaceae|Dioscoreaceae]] családot a [[:Kategória:Dioscoreales|Dioscoreales]] rendbe sorolja. A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban külön családként kezelt [[:Kategória:Taccaceae|Taccaceae]] és [[:Kategória:Trichopodaceae|Trichopodaceae]] taxonokat a [[:Kategória:Dioscoreaceae|Dioscoreaceae]] alá kell vonni, mivel ezek beágyazódnak a család filogenetikai fájába. A család testvércsoportja a [[:Kategória:Burmanniaceae|Burmanniaceae]]. A 2010 utáni kutatások szerint a család monofiletikus, de a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség belső rendszerezése a nagy fajszám és a morfológiai plaszticitás miatt folyamatos felülvizsgálat alatt áll.

== Forrás ==

* plants.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000394336
* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000331-2
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscoreaceae
* de.wikipedia.org/wiki/Yamswurzelgewächse

[[Kategória:Dioscoreales]]```

Kategória:Dioscoreaceae

2026-04-05T20:54:46Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscoreaceae Brown Robert, 1810}} === A név eredete, etimológia === * A család nevét a típusnemzetség, a ''Dioscorea'' után kapta. A nemzetségnevet '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos és botanikus tiszteletére alkották meg, aki a ''De Materia Medica'' című úttörő farmakológiai mű szerzője volt. A név a görög ''Dios'' (Isten, Zeusz) és ''koros'' (fiú/gyermek) szavakból…”

{{Taxonbox | accepted = Dioscoreaceae Brown Robert, 1810}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A család nevét a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' után kapta. A nemzetségnevet '''Pedanius Dioscorides''' (Kr. u. 40–90) görög orvos és botanikus tiszteletére alkották meg, aki a ''De Materia Medica'' című úttörő farmakológiai mű szerzője volt. A név a görög ''Dios'' (Isten, Zeusz) és ''koros'' (fiú/gyermek) szavakból származik, de a botanikai nomenklatúrában dedikációs névként (eponímaként) funkcionál. '''Robert Brown''' 1810-ben különítette el önálló családként a ''Prodromus Florae Novae Hollandiae'' című művében.

=== Típus ===

* Típusnemzetség: ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' Linnaeus Carl, 1753.
* '''Első leírása:''' Brown Robert: ''Prodromus Florae Novae Hollandiae et Insulae Van-Diemen'', 294. oldal, 1810.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxon család szintű, leírója Robert Brown, 1810.

{{Típusfaj | Dioscorea | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Avetraceae''' Seberg Ole & Berthelsen Anna Louise, 2001
* '''Stenomeridaceae''' Agardh Jakob Georg, 1858
* '''Tamaceae''' Berchtold Friedrich & Presl Jan Svatopluk, 1820
* '''Tamnaceae''' Duortier Barthélemy Charles Joseph, 1829
* '''Trichopodaceae''' Hutchinson John, 1934

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A család tagjai többségükben lágyszárú kúszónövények vagy liánok, ritkábban cserjék. A föld alatti '''gyökérzet''' gyakran vaskos, húsos raktározó '''gyökér'''gumóvá vagy rizómává módosult, amely jelentős mennyiségű keményítőt tartalmazhat. A '''szár''' gyakran csavarodó (balra vagy jobbra tekeredő), egyes fajoknál a száron sarjgumók (bulbillák) fejlődhetnek. A '''levelek''' általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek; a '''levél''' széles, gyakran szív vagy nyíl alakú, és a legtöbb egyszikűvel ellentétben hálózatos erezetű, tagolt '''levelek''' is előfordulhatnak. Egyes nemzetségeknél (pl. Tacca) a '''levelek''' tőrózsában állnak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában fürtös, füzéres vagy bugás, hónalji helyzetű. A '''virág''' többnyire kicsi, zöldes vagy barnás, sugaras szimmetriájú, gyakran kétlaki (dioecious), azaz külön egyeden fejlődnek a porzós és a termős virágok.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat tagú, két körben helyezkedik el, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' gyakran összeforrt az alapjánál, rövid csövet alkotva.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' száma hat (két körben), de gyakran csak három fertilis, a többi meddő; a '''portokok''' befelé nyílnak. A '''termő''' alsó állású, három termőlevélből forrt össze, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' pedig háromkarú.

==== Termés ====
A termés leggyakrabban háromélű, hártyás szárnyú toktermés, ritkábban bogyótermés vagy szárnyas aszmag (samara).

* '''Magja:''' A magvak gyakran lapítottak és szárnyasak (széllel terjedők), bőséges endospermiummal rendelkeznek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A család képviselői világszerte elterjedtek, de súlypontjuk a trópusi és szubtrópusi területeken van. Jelentős fajgazdagság jellemzi '''Délkelet-Ázsia''', '''Afrika''', '''Közép-Amerika''' és '''Dél-Amerika''' térségeit, de néhány fajuk (pl. Dioscorea communis) '''Európa''' mérsékelt övi részein is őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szavannákon élnek, mint kúszónövények. Számos fajuk kifejezetten árnyékkedvelő, de a gumós fajok a szárazabb időszakokat nyugalmi állapotban vészelik át.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség számos faja (jamgyökér) alapvető élelmiszernövény a trópusokon, magas keményítőtartalmuk miatt termesztik őket. Dísznövényként a ''[[Tacca integrifolia]]'' (denevérvirág) népszerű különleges virágzata miatt, tartása magas páratartalmat és félárnyékot igényel. A ''[[Dioscorea elephantipes]]'' (elefántláb-kaktusz) kedvelt ''szukkulens'' gyűjtői növény, amely különleges, fásodott, repedezett gumójáról (caudex) ismert.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az egyszikűek többségétől eltérően a levelek erezete hálózatos, ami miatt könnyen összetéveszthetők a kétszikűekkel. A Dioscoreaceae családra jellemző az alsó állású magház és a gyakran kétlaki virágfelépítés, ami megkülönbözteti a hasonló megjelenésű Smilacaceae családtól, ahol a magház felső állású és a növények gyakran tüskések.

== Szukkulens taxonok ==
A család legfontosabb szukkulens jellegű képviselői a caudiciform (törzs- vagy gyökérszukkulens) életmódot folytató fajok. Ezek a növények a száraz évszakot a felszín feletti vagy részben föld alatti, erősen megvastagodott, fásodott parafásodott felületű gumójukban tárolt vízzel vészelik át. Legismertebb példájuk a dél-afrikai ''[[Dioscorea elephantipes]]''.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az APG IV-rendszer a Dioscoreaceae családot a Dioscoreales rendbe sorolja. A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban külön családként kezelt Taccaceae és Trichopodaceae taxonokat a Dioscoreaceae alá kell vonni, mivel ezek beágyazódnak a család filogenetikai fájába. A család testvércsoportja a Burmanniaceae. A 2010 utáni kutatások szerint a család monofiletikus, de a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'' nemzetség belső rendszerezése a nagy fajszám és a morfológiai plaszticitás miatt folyamatos felülvizsgálat alatt áll.

== Forrás ==

* plants.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000394336
* powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000331-2
* en.wikipedia.org/wiki/Dioscoreaceae
* de.wikipedia.org/wiki/Yamswurzelgewächse

[[Kategória:Dioscoreales]]```