MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Cremnocereus albipilosus

2026-10-04T16:52:39Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox|accepted = Cremnocereus albipilosus M.Lowry & Winberg in Bradleya 35: 254. 2017. Sec. Lowry & Winberg (2017)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''Cremnocereus'' a görög ''kremnos'' (sziklafal, szakadék) és a latin ''cereus'' (gyertya, viaszos) szavak összetétele, amely a növénynek a meredek sziklafalakon való megtelepedésére utal.
* A specifikus jelző, az ''albipilosus'' a latin ''albus'' (fehér) és ''pilosus'' (szőrös) szavakból származik, ami a hajtások areoláiból eredő sűrű, fehér szőrözöttségre utal.

=== Típus ===

* ''Cremnocereus albipilosus''; Martin Lowry, Anders Bulow Winberg és G. Lorenzo Larraga; Bolívia, Chuquisaca, Sud Cinti, 2018; Holotípus: LPB, izotípusok: K, ZSS;
* '''Első leírása:''' Lowry, M. & Winberg, A. (2017): ''Cremnocereus'', a new genus of Cactaceae from Bolivia. — Bradleya 35: 254-261.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Martin Lowry & Anders Bulow Winberg, 2017

{{Típusfaj|Cremnocereus albipilosus|limit=5}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A növénycsoportokat alkotó, gyakran lecsüngő '''hajtás''' rendszere elágazó. A '''szár''' hengeres, zöld, de a sűrű tövisezettsége miatt fehéresnek tűnik. A '''bordák''' száma 10 és 14 között mozog, alacsonyak. Az '''areolák''' közel ülnek egymáshoz, sűrű, fehér, gyapjas szőr borítja őket. A '''tövisek''' rendkívül finomak, tűszerűek vagy sertészerűek, színük fehér. A '''peremtövis''' számos, sugárirányban állnak, és szinte teljesen elrejtik a szár felszínét. A '''középtövis''' alig különül el a peremtövisektől, de valamivel erősebb és hosszabb lehet. A '''gyökérzet''' rostos, a sziklák repedéseihez rögzül.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' tölcsér alakú, éjszaka nyílik, a pericarpellumnak és a receptaculum-csőnek sűrű fehér gyapja és néhány sertetövise van. A '''virágzat''' magányos virágokból áll, melyek az areolákból fejlődnek.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' barnás-zöldes vagy rózsaszínes árnyalatú, a '''belső lepellevél''' fehér, lándzsás vagy keskeny tojásdad alakú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' fehér, a '''bibe''' több ágú, krémszínű.

==== Termés ====

A termés bogyószerű, gömbölyded, éretten vöröses vagy lilás, sűrű fehér szőrökkel és tövisekkel fedett, húsa fehér.

* '''Magja:''' A magok feketék, aprók, tojásdad alakúak, felületük finoman szemcsézett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Chuquisaca''' megye, '''Sud Cinti''' tartomány területén endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten '''litofiton''' életmódot folytat, meredek, függőleges sziklafalakon él. Szubtrópusi-trópusi félsivatagi éghajlat jellemzi az élőhelyét, ahol a csapadék szezonális.

== Kultúrában tartás ==

A kultúrában ritka, tartása során jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Fényigényes, de a tűző naptól védeni kell a túlmelegedés ellen. Öntözése a növekedési időszakban mérsékelt legyen, télen pedig teljesen szárazon, fagymentes, világos helyen tartandó.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Cremnocereus albipilosus'' elkülöníthető rokonaitól a sziklafalakon csüngő növekedési formája és a hajtásait borító rendkívül sűrű, fehér, selymes tövisezettsége alapján. A virág szerkezete és a termés sűrű szőrözöttsége szintén fontos határozóbélyeg.

== Taxonómia és filogenetika ==

A taxon az APG IV rendszertan szerint a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba, azon belül a [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] > [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]] kládba tartozik. A nemzetséget 2017-ben különítették el molekuláris és morfológiai vizsgálatok alapján, elkülönítve az addig hasonló habitusú, de más törzsfejlődési vonalhoz tartozó nemzetségektől.

== Forrás ==

* [https://www.google.com/search?q=https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/90993952-5a24-4284-9092-23c042944f21 https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/90993952-5a24-4284-9092-23c042944f21]
* https://www.ipni.org/n/77165478-1
* https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77165478-1
* Lowry, M. & Winberg, A. (2017): Bradleya 35: 254-261.

[[Kategória:Cremnocereus]]

Mammillaria albicans

2026-10-04T16:52:39Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

== Tudományos név ==
''Mammillaria albicans'' subsp. ''albicans'' (BRITTON & ROSE) A. BERGER, 1929

'''A tudományos név státusza:''' érvényes

'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae

=== A név eredete, etimológia ===
—

=== Típuspéldány ===
—

'''Első leírása:''' ''The Cactaceae'' 4:138, 1920

Az aktuális nemzetségbe helyezte: A. BERGER, 1929

=== Szinonimák ===
* ''Neomammillaria albicans'' BRITTON & ROSE, 1920
* ''Neomammillaria slevinii'' BRITTON & ROSE, 1920
* ''Mammillaria slevinii'' (BRITTON & ROSE) BOEDEKER, 1933
[https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====
Először egyes, 20 cm hosszú és 6 cm átmérőjű, később, idős korában sarjadó, 10–15 fejű csoportot képez.

==== Szemölcsök ====
5:8 spirálarány szerinti elrendezésben állnak, merev kúposak, 5 mm hosszúak, és alul 3–4 mm szélesek. Víznedvű.

==== Axillák ====
Nagyon sok fehér gyapjú található bennük, amely évekig megmarad.

==== Tövisek ====
Tövisezete sűrű, gyakran az egész növényt betakarja.

* '''Peremtövisek:''' 18–24 db, 2–5 mm hosszúak, fehérek, egyenesek, tűszerűek, szétterülők.
* '''Középtövis:''' 4–8 db, 4–8 mm hosszúak, egyenesek, tűszerűek, szét- és előreállók, fehérek, rövid barna vagy fekete heggyel. A ''M. slevinii'' formánál a töviseken a sötét rész hosszabb, emiatt a növény nem tűnik annyira fehérnek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágokat élőhelyén július–augusztusban, közel a csúcshoz, akár több sorban hozza. Magyarországon két virágzási ideje van: tavasszal és nyár végén. Egy-egy virág 20–25 mm hosszú, 25–35 mm széles. A virág torka sötét rózsaszín.

* '''Külső lepellevelek:''' —
* '''Belső lepellevelek:''' A sziromleveleken hosszanti sötét rózsaszín csík fut végig, változóan széles, fehér peremmel. A ''M. slevinii'' formánál a sötét rózsaszín csík keskenyebb, a fehér perem szélesebb.
* '''Porzószálak:''' rózsaszín
* '''Portokok:''' sárga
* '''Bibeszál:''' rózsaszín
* '''Bibe:''' sötét rózsaszín vagy bordó-piros, a ''M. slevinii'' esetében csak bordó-piros; 7–8 ágú, 5–7 mm hosszú

==== Termés ====
A virág után 6–12 hónappal jelenik meg. Színe zöld, majd sötét narancs- vagy kárminpiros (a ''M. slevinii'' kárminpiros). 3–5 mm széles, 15–35 mm hosszú.

* '''Magja''' fekete, 0,8 mm

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, a Kaliforniai-félsziget délkeleti része és az itt található szigetek: San José és az ettől délre lévő Santa Cruz, San Diego-, valamint San Francisco-szigetek.

'''Élőhely:''' Félsivatagi, száraz területek, jellemzően sziklás, tengerhez közeli szigeteken.

* '''Éghajlati tényezők:''' Átlaghőmérséklet 23 °C; januári középhőmérséklet 18 °C, júliusi–szeptemberi 29 °C. Csapadék augusztustól szeptemberig hullik, évi mennyisége kb. 190 mm.

== Kultúrában tartás ==
—

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''M. slevinii'' formához hasonlít, de attól tövisezetének színe és virágainak színezettsége különbözteti meg: a ''slevinii'' sötétebb, kevésbé fehéres hatású, virágjain a rózsaszín csík keskenyebb, a perem fehérebb. A bibe színe is különböző: a ''M. albicans'' esetében sötét rózsaszín vagy bordó-piros, a ''M. slevinii'' csak bordó-piros.

== Egyéb ==
—

== Szerzők és forrás ==
* '''Kép és szöveg:''' FÜLEKI József
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' PAPP László
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 304. kártya

Melocactus harlowii

2026-10-04T16:52:22Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Melocactus harlowii (Britton & Rose) Vaupel in Monatsschr. Kakteenk. 22: 66. 1912 sec. Majure & al. 2022
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „melo” szóból származik, jelentése: dinnye, dinnyeszerű.
* A '''fajnév''' '''[[Charles Henry Harlow]]''' amerikai haditengerészeti kapitány (1860–1914) emlékét őrzi, aki 1908–1909 között a Guantánamói-öböl haditengerészeti támaszpontjának parancsnoka volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Nathaniel Lord Britton és John Adolph Shafer, Kuba, Guantánamói-öböl környéke, 1909. március; New York Botanical Garden (NY).
* '''Első leírása:''' Vaupel: ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 22: 66., 1912.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Vaupel, 1912.
[[Fájl:Melocactus harlowii.RBK 16.1.jpg|bélyegkép|Fotó: Rigerszki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Magányosan növő, világoszöld színű faj. Szára fiatalon gömb alakú, később rövid oszlopossá válhat, legfeljebb 25 cm magas. Az idősebb példányok a csúcsrész közelében olykor 3–6 oldalhajtást fejlesztenek.


==== Szemölcsök ====

Bordáinak száma rendszerint 12. A bordák keskenyek, egyenes lefutásúak.


==== Areolák ====

Az areolák kezdetben gyapjasak, később csupasszá válnak. Egymástól kevesebb mint 1 cm távolságra helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' rendszerint 4 db, akár 30 mm hosszú, erősebb felépítésű, gyakran enyhén görbült.
* '''Peremtövis:''' általában 12 db, vékony, 10–20 mm hosszú, kezdetben vöröses, később szalmasárga színű.


==== Cephalium ====

Cephaliuma domború, sűrű fehér gyapjúból és finom vörösesbarna sertékből áll.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok kb. 20 mm hosszúak, sötét rózsaszíntől vörösesrózsaszínig változó színűek.


==== Termés ====

Termése fordított tojásdad alakú, mintegy 20 mm hosszú, sötétvörös színű.

* '''Magja:''' fényes fekete.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Kuba keleti része, elsősorban Guantánamo tartomány déli partvidéke, a Guantánamói-öböl keleti oldalától Imías térségéig.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' porózus mészkőteraszokon, tengerparti sziklagyepekben, félsivatagi bozótosokban és száraz cserjésekben él. Az éves csapadékmennyiség általában 300–600 mm, az év nagy részében száraz időszak uralkodik. Gyakran fordul elő ''Agave albescens'', ''Pilosocereus brooksianus'' és ''Ritterocereus hystrix'' társaságában.


== Kultúrában tartás ==

Szaporítása magról történik. A faj nem öntermékenyülő, ezért a magfogás több virágzó egyed jelenlétét igényli.

A magoncok viszonylag egyenletesen, de lassan fejlődnek. Vetéséhez kiváló vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeg ajánlott. A csírázáshoz és a fiatal növények fejlődéséhez folyamatos meleg és magas páratartalom szükséges.

A növényeket egész évben melegen kell tartani, a hőmérséklet lehetőleg ne csökkenjen 15 °C alá. Hűvösebb éghajlaton gyakran oltva nevelik, leggyakrabban ''Trichocereus'' vagy ''Echinopsis'' alanyon.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj a kubai ''Melocactus''-csoport egyik alapvető tagja. Közeli rokonságban áll a ''Melocactus acunae'', ''Melocactus borhidii'' és ''Melocactus evae'' fajokkal, amelyek közül elsősorban földrajzi elkülönülésük, tövisezetük és cephaliumuk jellemzői alapján különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A faj körülhatárolása hosszú ideig vitatott volt. Egyes szerzők számos kubai ''Melocactus'' taxont a ''Melocactus harlowii'' szinonimájának tekintettek. A jelenleg elfogadott rendszerezések (POWO, Caryophyllales.org) azonban a legtöbb ilyen taxont ismét önálló fajként kezelik, miközben a ''Melocactus harlowii'' önálló fajként elfogadott név maradt.
}}


== Egyéb ==

A típusélőhely a Guantánamói-öböl katonai ellenőrzés alatt álló térségében található, ezért hosszú időn keresztül nehezen volt kutatható. A faj egyes állományai rendkívül népesek; Macambo környékén több ezres populációk is ismertek.


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 164. kártya

[[Kategória:Melocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior

2026-10-04T16:52:07Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior (Backeb. ex H.Till & Amerh.) G.J.Charles in Cactaceae Syst. Init. 20: 18. 2005. Sec. Charles (2009)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév a görög ''gymnos'' (meztelen) és ''kalyx'' (kehely/bimbó) szavak összetétele, utalva a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire.
* Az alfaji jelző, a ''ferocior'', a latin ''ferox'' (vad, vadul szúrós) középfoka, melynek jelentése „vadabb” vagy „erősebben fegyverzett”, utalva a típusfajnál lényegesen erőteljesebb és félelmetesebb '''töviseire'''. A nevet ebben a rangban '''Charles Graham John''' publikálta 2005-ben, átsorolva '''Till Hans''' korábbi leírását.

=== Típus ===

* ''Gymnocalycium hybogonum'' var. ''ferocior''; '''Till Hans''', '''Argentína''', La Rioja, Sierra de Ulapes, 1980. (Holotípus: WU)
* '''Első leírása:''' Kakteen und andere Sukkulenten 38(8): 191. (1987) - fajként.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Charles Graham John''' 2005.

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, ellapult gömb vagy gömb alakú, színe matt szürkészöld vagy kékeszöld, átmérője elérheti a 15–20 cm-t. A '''szár''' 10–12 széles, tompa '''bordák'''ra tagolódik, amelyeket mély keresztbarázdák osztanak kifejezett, állszerűen kiugró, robusztus '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' nagyok, oválisak, fiatalon sűrű, krémszínű vagy szürkés nemezzel borítottak. A '''tövisek''' rendkívül erősek, vastagok, merevek és kissé visszahajlók, számuk areolánként 7–9. Színük kezdetben sötétbarna, vörösesbarna vagy feketés, az alapjuknál gyakran sötétebbek, később hamuszürkévé válnak. A '''középtövis''' rendszerint 1, de néha hiányzik, a '''peremtövis''' hossza elérheti a 30–40 mm-t is. A '''gyökérzet''' mélyre hatoló, erőteljes.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' a csúcs közelében fejlődik, tölcsér alakú, 4–5 cm hosszú és szélességű. Színe fehéres vagy halvány rózsaszín, a torka jellemzően vöröses vagy sötétpink.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' lándzsás, a '''külső lepellevél''' hátoldalán zöldes-lilás sáv látható, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' selymes fényű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösesek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' 8–10 ágú, sárgásfehér.

==== Termés ====
A '''termés''' gömbölyded vagy ovális, éretten sötétzöld vagy barnás, pikkelyekkel borított.

* '''Magja:''' A '''magja''' apró, fekete, a Microsemineum típusra jellemző rücskös felülettel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj endemikus '''Argentína''' északnyugati részén, Córdoba és La Rioja tartományok határvidékén, különösen a Sierra de Ulapes hegységben.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Meredek, sziklás domboldalakon és gránitkibúvásokon él 800 és 1200 méter tengerszint feletti magasságban. Gyakran ''litofiton'' módon, sziklák repedéseiben telepszik meg, ahol elviseli a tűző napot és a hosszú száraz periódusokat.

== Kultúrában tartás ==

A [[Gymnocalycium castellanosii|''Gymnocalycium castellanosii'' subsp. ''ferocior'']] rendkívül népszerű a gyűjtők körében impozáns '''tövisei''' miatt. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényel. A tenyészidőszakban bőséges fényt igényel a karakteres tövisezet kialakulásához, de a hirtelen tűző nap megperzselheti a bőrszövetét. Teleltetése hűvös (5–10 °C) és teljesen száraz környezetben történjen.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A törzsalaktól (subsp. ''castellanosii'') sokkal erőteljesebb, vastagabb és sötétebb '''tövisei''', valamint robusztusabb '''szemölcsök''' alapján különíthető el. Hasonlít a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ra, de a ''ferocior'' '''tövisei''' általában vaskosabbak és a virágtorok színe intenzívebb vörös.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások a taxont a Microsemineum szekcióba sorolják. Bár korábban önálló fajként (''Gymnocalycium ferocior'') is elismerték, a molekuláris adatok és a köztes formák létezése alátámasztja a ''[[Gymnocalycium castellanosii]]'' fajon belüli alfaji besorolást, mint annak egy extrém tövisezetű, déli populációját.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77071856-1 Plants of the World Online - Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior]
* [https://thelastcactusclassification.top/gymnocalycium/gymnocalycium-castellanosii-subsp-ferocior/ The Last Cactus Classification - Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior]
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Gymnocalycium%20castellanosii%20subsp.%20ferocior Caryophyllales.org - Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior]

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Melocactus curvispinus

2026-10-04T16:52:07Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Melocactus curvispinus Pfeiffer 1837
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „''melo''” szóból származik, jelentése: dinnyekaktusz.
* A '''fajnév''' latin eredetű szóösszetétel, jelentése: görbe, ívelt tövisű.



=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' A típuspéldány nem ismert, elveszett vagy megsemmisült.
* '''Első leírása:''' Pfeiffer: ''Enumeratio Diagnostica Cactearum'' 46. 1837.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pfeiffer 1837

{{Típusfaj|Melocactus curvispinus|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A növény teste nyomott gömb alakútól a kissé oszloposig változik. Magassága 7–15(20) cm, átmérője 9–18(24) cm. Színe a világos- vagy sötétzöldtől a szürkészöldig terjed.


==== Szemölcsök ====

Bordáinak száma (10)12–16. A bordák a növény alapjánál kb. 2–7 mm magasak és 30–45 mm szélesek.


==== Areolák ====

Az areolák 4,5–9 mm hosszúak, egymástól 16–30(35) mm távolságban követik egymást a bordákon.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–2(3) db, erős, 18–35 mm hosszú
* '''Peremtövis:''' 7–11 db, enyhén vagy erősebben görbült, az alsó a leghosszabb, 14–28(33) mm hosszú


==== Cephalium ====

A cephalium 7–8 cm magas és 9–10 cm széles. Gyapja krémszínű, amelyből számos hosszú, vörösesbarna serte áll ki.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág halvány rózsaszínű vagy magenta, 25–43 mm hosszú, teljesen nyitott állapotban 16–25 mm átmérőjű. A lepellevelek 7–9 mm hosszúak és 1–3 mm szélesek, felülnézetből kb. 20–25 látható.
* '''Ivarlevelek:''' a bibeágak száma rendszerint 6–9, kb. 1,9 mm hosszúak, fehérek, a porzók fölé emelkednek.

A perikarpellum 5,5–8 × 3,5–5,5 mm, a nektárkamra 8,2–11,5 × 4,6–7,5 mm méretű.


==== Termés ====

Termése sötétpiros, 16–60 mm hosszú és 7–15 mm széles, buzogány alakú.

* '''Magja:''' számos, 1,2–1,6 × 0,95–1,4 mm méretű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Közép-Amerika és Dél-Amerika északnyugati része, Mexikótól Kolumbián át Venezueláig.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' száraz, köves területeken fordul elő, a tengerpartokon és a szárazföld belsejében egyaránt. A nemzetség egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkező faja.


== Kultúrában tartás ==

Szaporítása magról lehetséges. Közepes növekedésű, gyökereit könnyen elvesztő faj.

Fényigénye igen magas. Az oltástól eltekintve legbiztonságosabban közepes öntözés mellett, ásványi anyagokban igen gazdag közegben, szigorú tartási körülmények között nevelhető. Legszebb tövisruháját is ilyen körülmények között fejleszti.

Teleltetése – a többi ''Melocactus'' fajhoz hasonlóan – 18–20 °C-on történjen.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj rendkívül változékony, számos korábban önálló fajként leírt taxont soroltak hozzá. Virágainak és különösen terméseinek alakja sok, hozzá kapcsolt taxonnál gyakorlatilag azonos, ugyanakkor a testforma és a tövisezet változatossága igen nagy.


== Taxonómia és filogenetika ==

A tág értelemben vett ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]] curvispinus'' a nemzetség egyik legnagyobb elterjedésű és legváltozatosabb faja. Számos ma alfajként vagy formaként kezelt taxonját korábban önálló fajként írták le.

'''[[Nigel Paul Taylor]]''' a típuslelőhelyről származó növények közül neotípust jelölt ki, mivel az eredeti típuspéldány nem ismert.

Az utóbbi évek kutatásai alapján egyes korábban szinonimának tekintett taxonok – például a ''[[Melocactus guitartii]]'', a ''[[Melocactus holguinensis]]'' és a ''[[Melocactus obtusipetalus]]'' – ismét önálló rendszertani rangot kaphatnak.

{{Megjegyzés
|Ez cikk a 2005-ben készült és az akkori rendszertani álláspontot tükrözi. A mai taxonómiai adatbázisok (POWO, Caryophyllales.org) már nem követik teljes egészében Nigel Paul Taylor tág fajértelmezését. Több, korábban a Melocactus curvispinus szinonimái közé sorolt taxont ismét önálló fajként fogadnak el, ezért a szinonimalista a jelenlegi rendszertani szemlélethez képest részben elavultnak tekinthető.
}}


== Egyéb ==

A faj a nemzetség legszélesebb elterjedésű tagjai közé tartozik. Legnagyobb állománysűrűségben Kolumbia északi partvidékének keleti részétől Venezuela keleti tengerpartjáig fordul elő.

Feltételezett eredeti kialakulási központja az Andok északi térségében lehetett, ahonnan később észak felé, Közép-Amerika és Mexikó irányába terjedt el.

A fajhoz kapcsolt nevek száma a legnagyobb a nemzetségen belül, ami jól mutatja a taxon rendkívüli változatosságát és a rendszertani megítélésével kapcsolatos eltérő nézeteket.

A faj nem ritka a gyűjteményekben, ahol szintén jelentős formai változatosság figyelhető meg.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Rigerszki Zoltán és Ujréti Endre
* '''Kép:''' Nigel Paul Taylor (1.), Joël Lodé (2–3.)
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 128. kártya

[[Kategória:Melocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Ferocactus pilosus

2026-10-04T16:52:02Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Ferocactus pilosus (Galeotti) Werderm., Repert. Spec. Nov. Regni Veg. Sonderbeih. B Sonderbeih. C: t. 72. 1933 sec. ??? | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''ferus'' (= vad) szóból származik, utalva a ''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'' családba tartozó ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' nemzetség fajainak rendkívül erős, robusztus tövisezettségére.
* A '''fajnév''' a latin ''pilus'' (= haj) szóból ered, a ''pilosus'' jelentése „szőrös, hajas”, amely a fajra jellemző hajszerű sertetövisekre utal.

=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert pontosan a szakirodalomban
* '''Első leírása:''' ''[[Ferocactus pilosus]]'' – Fedde's Repertorium Specierum Novarum, Sonder-Beih. C, Lfg. 18. pl. 72 (1933)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Erich Werdermann]]''' (1933)
[[Fájl:Ferocactus pilosus 1 rész-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
[[Fájl:Ferocactus pilosus 1 rész-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
[[Fájl:Ferocactus pilosus 1 rész-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
[[Fájl:Ferocactus pilosus 2 rész-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
[[Fájl:Ferocactus pilosus 2 rész-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Kezdetben magános növekedésű, idősebb korban rendszerint sarjakat fejleszt. Fiatalon gömb alakú, később megnyúlt, akár 3 m magas és 50 cm átmérőjű oszlopos hajtássá alakul. Színe élénkzöld. 13–20 bordára tagolt; a bordák fiatalon dudorszerűek, később egyenes lefutásúak és lekerekített élűek.

==== Szemölcsök ====
A bordák kezdetben szemölcsszerű dudorokból állnak, melyek az életkor előrehaladtával kisimulnak.

==== Areolák ====
Ovális alakúak, kb. 20 mm hosszúak és 8 mm szélesek. Fiatalon erősen gyapjasak, idősebb példányokon a bordák élén sűrűn, szinte összefüggő sorban helyezkednek el.

==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4–12 darab, a középsők erősebbek, szélesebbek, akár 5 cm hosszúak; lapított, kardpenge alakúak, enyhén hajlottak, gyűrűsen barázdáltak.
* '''Peremtövis:''' nem különülnek el élesen a középtövisektől; változó hosszúságúak, az areola alsó és felső részén kisebb, erős tövisek is előfordulhatnak.

A tövisek színe élénkvöröstől sárgáig változik, akár egy növényen belül is több árnyalatban. Az areolák peremén fehér, hajszerű sertetövisek fejlődhetnek, melyek sűrűsége változó, olykor hiányoznak. A virágzónában extraflorális mirigytövisek jelennek meg.

=== Generatív test ===

==== Virág ====
Kb. 4 cm hosszú és 2,5 cm széles, a hajtáscsúcson koszorúban nyílik. Színe a világossárgától a sötétvörösig változhat. A virág kompakt, csőszerű megjelenésű.

* '''Lepellevelek:''' csésze rövid, pikkelyes; a külső lepellevelek lándzsásak, vöröses–narancs színűek; a belső lepellevelek spatula alakúak, világosabb árnyalatúak, csúcsuk enyhén befelé hajló, gyakran finoman fogazott.
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak kb. 1 cm hosszúak, sárgák; portokok szintén sárgák; bibeszál és bibe sárga.

==== Termés ====
Hosszúkás, 3–4 cm hosszú, sötétsárga vagy vöröses árnyalatú, vastag falú, lédús. Felületén ritkás pikkelyek találhatók.

* '''Magja:''' sötétbarna, kb. 1,75 mm hosszú; egy termésben akár több száz mag is lehet.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikóban széles körben elterjedt: San Luis Potosí, Zacatecas, Durango, Nuevo León, Coahuila, Tamaulipas, Chihuahua, esetenként Querétaro és Guanajuato államokban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' változatos élőhelyeken fordul elő; mészköves, gipszes vagy vulkanikus talajokon, síkságokon és meredek hegyoldalakon egyaránt. 1200–2400 m tengerszint feletti magasságban él. A faj viszonylag kis változékonyságot mutat, főként a hajtás méretében, a sertetövisek sűrűségében és a virágszínben.

== Kultúrában tartás ==
Könnyen nevelhető faj. Jó vízáteresztő közeg szükséges, de talajra nem igényes. Inkább sekély edényben ajánlott tartani. Idősebb példányok érzékenyek a túlöntözésre. Teljes napsütésben fejlődik a legszebben. Magvetéssel jól szaporítható; a magoncok kezdetben gyorsan nőnek, később lassul a fejlődés. Virágzóképes méret eléréséhez 15–20 év szükséges. Áprilistól szeptemberig több hullámban virágozhat. Teleltetés: világos, 5–10 °C közötti helyen.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Jellegzetes a változatos színű, lapított tövisezet és a gyakran megjelenő hajszerű sertetövisek. Gyakran összetévesztik a ''[[Ferocactus stainesii]]'' néven ismert taxonnal, amely azonban ma már a ''[[Ferocactus pilosus]]'' szinonimájának tekinthető.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj rendszertani megítélése hosszú ideig bizonytalan volt. A szakirodalomban több néven is szerepelt. Egyes szerzők szerint a ''[[Ferocactus piliferus]]'' név élvez prioritást, azonban ez nem vált általánosan elfogadottá. A korábban leírt varietások nem mutatnak kellő különbséget az alapfajhoz képest.

== Egyéb ==
A termés savanykás ízű, a helyi lakosság citrompótlóként használja („viznaga de limón”), és mexikói piacokon is árusítják.

== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Tóth Norbert
* '''Kép:''' Tóth Norbert
* '''Lektorálta:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 250–251. kártya

[[Kategória:Ferocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Weingartia fidana subsp. fidana

2026-10-04T16:52:02Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Weingartia fidana subsp. fidana sec. Kiesling & al. 2014
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Wilhelm Weingart]]''' (1856–1936) német származású bolíviai kaktuszgyűjtő és kertész tiszteletére született.
* A '''fajnév''' a mannheimi kaktuszkedvelő '''[[H. F. Fida]]''' tiszteletére került megalkotásra, aki a ''Der Kakteenfreund'' című szakfolyóirat kiadója volt.
* Az '''alfajnév''' (''fidana'') a faj típusalfaját jelöli.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Bolívia, pontos adatai a rendelkezésre álló modern adatbázisokban nem szerepelnek.
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus fidaianus'' Backeberg, 1933.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:'''

{{Galéria |
| http://www.cactusinhabitat.org/images/uploads/114/b_02-4807.JPG | Weingartia fidana subsp. fidana
| http://www.cactusinhabitat.org/images/uploads/114/b_17-4753.JPG | Weingartia fidana subsp. fidana
}}

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire magányos növekedésű, idősebb korban esetenként kevés sarjat fejlesztő kaktusz. Hajtása gömb alakú vagy rövid hengeres, sötétzöldtől szürkészöldig változó színű. Jellegzetes, erőteljes karógyökérrel rendelkezik, amely a száraz élőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodást szolgálja.


==== Szemölcsök ====

A bordák száma általában 7–10. A bordák erősen szemölcsökre tagoltak, a szemölcsök kúposak vagy lekerekített kúposak, spirális elrendezésűek.




==== Areolák ====

Az areolák viszonylag nagyok, kerekdedek vagy kissé oválisak, fiatalon fehér vagy sárgásfehér nemezzel fedettek, később részben megkopaszodnak.


==== Tövisek ====

A tövisezet rendkívül változatos, de általában sűrű és a test jelentős részét elfedi.

* '''Középtövis:''' rendszerint 1–4 db, erősebb felépítésű, egyenes vagy enyhén hajlott.
* '''Peremtövis:''' többnyire 10–20 vagy ennél is több, vékonyabb, sugárirányban álló.

Az összes tövis fiatalon sárgás, szalmasárga vagy barnás színű, később szürkére öregedik. A tövisek gyakran egymásba fonódnak, jellegzetes hálószerű mintázatot alkotva.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a hajtás csúcsának közelében jelennek meg.

* '''Lepellevelek:''' tölcsér alakú virágot alkotnak. A külső lepellevelek keskenyebbek, gyakran barnás vagy vörhenyes árnyalatú középvonallal. A belső lepellevelek élénk vagy világos sárgák.
* '''Ivarlevelek:''' a porzók sárgák, a bibeszál világos színű, a bibe többágú.

A virágok a nemzetségre jellemzően a hajtás oldalához közel, az areolák környezetéből fejlődnek.


==== Termés ====

Termése gömbölyded vagy kissé megnyúlt, éréskor kiszáradó.

* '''Magja:''' fekete színű, finoman szemölcsös vagy dudoros felszínű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' elsősorban Potosí és Chuquisaca térségében fordul elő. Száraz, hegyvidéki élőhelyeken él, többnyire 2600–4000 m tengerszint feletti magasságban. Köves, kavicsos vagy sziklás lejtőkön tenyészik, ahol a talaj jó vízáteresztő képességű és szervesanyag-tartalma alacsony.

Az élőhelyeken a nappali és éjszakai hőmérséklet között jelentős különbség alakulhat ki, a növények pedig hosszabb száraz időszakokat is elviselnek.


== Kultúrában tartás ==

Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. A túlzott humusztartalom kerülendő. Világos helyen fejlődik legszebben, de a hirtelen erős napsugárzáshoz fokozatosan kell hozzászoktatni.

A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényel. Két öntözés között a talaj száradjon ki. Télen teljesen szárazon teleltetendő.

A hideget viszonylag jól tűri, amennyiben a talaj teljesen száraz. A teleltetés ideális hőmérséklete 5–10 °C.

Magról viszonylag könnyen szaporítható, növekedése azonban lassú.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A fajkör tagjai közül a sűrű, egymásba fonódó tövisezet, a viszonylag erős karógyökér és a sárga virágok kombinációja jellemző rá.

Közeli rokonai közé tartoznak a ''[[Weingartia westii]]'', ''[[Weingartia vilcayensis]]'' és ''[[Weingartia lecoriensis]]'' taxonok, amelyek rendszertani elkülönítése hosszú ideje vita tárgyát képezi.


== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont [[Curt Backeberg]] írta le 1933-ban ''Echinocactus fidaianus'' néven. Később [[Erich Werdermann]] helyezte át a ''Weingartia'' nemzetségbe.

A modern rendszertani kezelések a fajt a ''Weingartia fidana'' faj részeként értelmezik, amelynek ez a névviselő, típusalfaja.

A Caryophyllales adatbázis és a Plants of the World Online jelenleg elfogadott névként kezeli a ''Weingartia fidana subsp. fidana'' taxont.


== Egyéb ==

A faj a bolíviai magashegyi ''Weingartia''-csoport egyik jellegzetes képviselője. Természetes élőhelyein gyakran félig a talajba süllyedve növekszik, ami csökkenti a szárazság és az erős napsugárzás káros hatásait.

A faj és rokonai hosszú időn keresztül különálló fajokként szerepeltek a szakirodalomban, ezért a gyűjteményekben ma is számos régebbi néven találkozhatunk velük.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==

* Caryophyllales Portal
* Plants of the World Online (Kew)
* Anderson, E. F.: ''The Cactus Family''
* Hunt, D. és mtsai: ''The New Cactus Lexicon''
* LLIFLE Encyclopedia of Living Forms

[[Kategória:Weingartia]]

Gymnocalycium spegazzinii f. unguispinum

2026-10-04T16:51:50Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium spegazzinii Britton & Rose, Cactaceae 3: 155. 1922. Sec. Demaio & al. (2011)
| synonym = Gymnocalycium spegazzinii f. unguispinum Slaba in Kaktusy (Brno) 41: 41. 2005 syn. sec. WFO 2019
| synhomo
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév a görög ''gymnos'' (csupasz) és ''kalyx'' (virágkehely) szavak összetételéből származik.
* A faji epitheton a neves kutató, '''[[Carlo Luigi Spegazzini]]''' emlékét őrzi.
* A formacsoport neve, az ''unguispinum'' a latin ''unguis'' (köröm, karom) és ''spina'' (tövis) szavakból tevődik össze, amely a növénytestre sajátos módon rásimuló, erősen görbült, karmokra emlékeztető tövisezetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Gymnocalycium spegazzinii f. unguispinum]]''; gyűjtőhelye Argentína, Salta tartomány, Cafayate vidéke.
* '''Első leírása:''' Rudolf Slaba írta le formaként a Kaktusy folyóiratban (1995).

{{Típusfaj | Gymnocalycium spegazzinii f. unguispinum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény magányos, erősen lapított gömb alakú '''szár''' jellemezhető, melynek növekedése rendkívül lassú. A '''hajtás''' bőrszövete jellegzetes matt szürkészöld, néha kékes vagy barnás árnyalatú. A '''gyökérzet''' vaskos, mélyre nyúló répa-karógyökér. A '''bordák''' alacsonyak és szélesek, számozásuk többnyire 10–13 közötti, felületüket tompa, lapos '''szemölcsök''' tagolják. Az '''axillák''' gyapjasak, de idővel lekopnak. Az '''areolák''' megnyúltak, oválisak, szürkés nemez borítja őket. A '''tövisek''' ennél a formánál különösen vastagok, rövidek, és rendkívül jellegzetes módon, karomszerűen visszahajolva szorosan rásimulnak a növénytestre. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. A '''peremtövis''' száma leggyakrindra 5, merevek, sötét szürkésfeketék vagy feketék, később érett szürkék, alapjuknál megvastagodottak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a magányos '''virág''' a csúcsi areolákból tör elő. A '''virág''' tölcsér alakú, hossza mintegy 4–5 cm. A virágcső külső felülete kopasz, csupán kerekded pikkelyek borítják.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' tiszta fehér vagy finom rózsaszínes árnyalatú, a '''belső lepellevél''' alapja és középsávja mélyvörös, a '''külső lepellevél''' zöldesbarna szegélyű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sűrűn sorakoznak a csőben, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' zömök, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' sárgásfehér.

==== Termés ====
Hosszúkás, hordó alakú, húsos bogyó, érett állapotban sötétzöld vagy kékes árnyalatú, amely oldalán hosszában felhasad.

* '''Magja:''' Kisméretű, fényes vagy matt fekete, sapka formájú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Ez a speciális morfológiájú taxonómiai forma kizárólag '''Argentína''' északnyugati részén, Salta tartomány száraz völgyeiben, különösen Cafayate környékén fordul elő izolált populációkban.
* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Tipikus ''geofiton'' és ''litofiton'' növény, amely kavicsos, durva kőtörmelékes hordaléklejtőkön és mállott gránitsziklák repedéseiben él. Az élőhelyre jellemző a extrém arid, magashegyi klíma, a rendkívül intenzív napsugárzás és a gyér, szárazságtűrő cserjés vegetáció.

== Kultúrában tartás ==
A kaktuszgyűjtők körében igazi különlegességnek számít a fekete, karomszerű tövisei miatt. Kimondottan jó vízáteresztő, szigorúan ásványi (sóder, zúzott kő, agyag) talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban nagyon mérsékelten szabad öntözni, a pangó vizet egyáltalán nem bírja. Teljes napfényt és sok friss levegőt követel, különben a '''tövisek''' elveszítik jellegzetes vastagságukat és sötét színüket. Teleltetése teljesen szárazon, fagymentes, hűvös (6–10 °C-os) helyen történik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium spegazzinii f. unguispinum]]'' legfőbb megkülönböztető bélyege az alapfajhoz képest a lényegesen rövidebb, zömökebb és sokkal erősebben görbült, a szárra szinte teljesen rászoruló fekete peremtövisek jelenléte. Hasonlíthat a ''[[Gymnocalycium horizonthalonium]]'' változatra, de utóbbi tövisei világosabbak, sárgásbarnák és hosszabbak.

== Taxonómia és filogenetika ==
A modern kaktusz-nómenklatúrában (mint a POWO vagy a Caryophyllales.org) a forma szintű taxonokat gyakran az alapfaj, vagyis a ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' szinonimájaként vagy helyi populációs variánsaként kezelik, mivel a molekuláris genetikai eltérés nem indokolja az önálló faji státuszt. A nemzetségen belül a Microsemineum alnemzetségbe (''subgenus'') sorolható.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org https://www.ipni.org]
* [https://powo.science.kew.org https://powo.science.kew.org]
* [https://www.caryophyllales.org https://www.caryophyllales.org]

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus

2026-10-04T16:51:42Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus sec. Guzmán Cruz & al. 2003
| synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphé” = csúcs, tető, magaslat, valamint az „anthos” = virág szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében hozzák.

* A '''fajnév''' ógörög eredetű: a „pseudo-” jelentése hamis vagy ál, az „echinus” jelentése sün vagy tengeri sün. A név a ''[[Coryphantha echinus]]'' fajhoz való hasonlóságra utal.

* Az '''alfajnév''' (''pseudoechinus'') autonym, amely az alapfajjal azonos nevű nominát alfajt jelöli.

=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila
* '''Első leírása:''' ''Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft'' 1: 17, 1929
* '''Az aktuális taxonómiai besorolás:''' '''[[:Boedeker, Friedrich|Boedeker]]''', 1929
[[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-001..jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Coryphantha pseudoechinus.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs Győrgy]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====

Tövénél sarjadó növény, idővel nagyobb csoportokat képez. Hajtásai tojásdad vagy rövid oszlopos alakúak, 7–12 cm magasak és körülbelül 5 cm átmérőjűek. Színük sötétzöld. A hajtáscsúcs kissé belapult, enyhén gyapjas.

==== Szemölcsök ====

A szemölcsök kúposak, spirális elrendezésűek (spirálarány 5:8), rombusz alakú alappal. Szélességük kb. 10 mm, hosszúságuk felül 8 mm, alul 13 mm. Felső oldalukon keskeny, éles barázda húzódik, amelyben az areola közelében néha sárgás extraflorális nektárium található.

==== Axillák ====

Az axillák, valamint a szemölcsbarázdák és a fiatal areolák fehér gyapjúval borítottak, amely később részben eltűnik.

==== Areolák ====

Az areolák kerekek, körülbelül 2 mm átmérőjűek, enyhén kiemelkednek a szemölcs csúcsán.

==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' általában 1 db, ritkán hiányzik, 14–18 mm hosszú, vastag, tűszerű, egyenesen kiálló; színe barna vagy fekete, később deres szürkévé válik
* '''Peremtövis:''' 18–20 db, 10–15 mm hosszú, egyenes, merev, tűszerű, sugarasan álló; színük szürkésfehér, fiatalon gyakran sárgás, barnás vagy feketés árnyalatú, később elszürkül

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virág lapos tölcsér alakú, körülbelül 20 mm hosszú és 30 mm átmérőjű. Színe lilás rózsaszín különböző árnyalataiban változik, a torok gyakran zöldes vagy zöldesfehér.

* '''Lepellevelek:''' a külsők barnásvörösek, rózsaszín széllel és zöldes alappal; a belsők lilás rózsaszínűek, a torok felé világosodnak
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgák, '''bibeszál''' fehér, '''bibe''' fehér, többágú

==== Termés ====

A termés megnyúlt tojásdad alakú, körülbelül 15 mm hosszú és 7 mm átmérőjű, éretten vöröses színű, rajta a virágmaradvány gyakran megfigyelhető.

* '''Magja:''' barna, kb. 1–1,2 mm nagyságú, vese alakú, fényes, hálózatosan gödrözött felületű

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Coahuila állam, Sierra de Paila és környéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mészkőtörmelékes domboldalakon és sziklás területeken él, sekély talajokon, 1000–1900 m tengerszint feletti magasságban, más kaktuszokkal, Agave fajokkal, kutyatejfélékkel és pázsitfüvekkel együtt

== Kultúrában tartás ==

Viszonylag könnyen nevelhető faj, amely már fiatal korban is virágzik. Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű, enyhén bázikus talajt igényel. Tavasztól őszig napos helyen, csapadéktól védve ajánlott tartani, mérsékelt öntözéssel. Télen világos helyen, teljesen szárazon, 5–10 °C közötti hőmérsékleten teleltetendő.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Coryphantha pseudoechinus'' subsp. ''pseudoechinus'' jellegzetessége a sarjképző növekedés, a sűrű, világos peremtövisezet és a lilás rózsaszín virág. A korábban önálló fajként leírt ''[[Coryphantha pusilliflora]]'' elsősorban világosabb virágszínével és sárgásabb peremtöviseivel különböztethető meg, de ma az alapalfaj szinonimájának tekintik.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nominát alfaj a faj tipikus megjelenési formáját képviseli. A fajon belül több földrajzi változat ismert, amelyek közül néhányat korábban önálló fajként írtak le.

== Egyéb ==

A faj természetes élőhelyén gyakran alkot kisebb-nagyobb telepeket. Virágszíne a '''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]''' nemzetségen belül különösen dekoratívnak számít.

== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 554. kártya

[[Kategória:Coryphantha]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Opuntia polyacantha var. hystricina

2026-10-04T16:51:35Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Opuntia polyacantha var. hystricina (Engelm. & J.M.Bigelow) B.D.Parfitt in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 70(4): 188. 1998 sec. Parfitt & Gibson 2003
| synonym =
}}

== A név eredete, etimológia ==

* Az '''Opuntia''' név eredete nem teljesen tisztázott. Egyes magyarázatok szerint az ókori görög Opus város nevéből ered latin közvetítéssel (''Opuntius'' = opuszi), más elképzelések szerint az ógörög ''opos'' („fügelé”, „fügefából csapolt nedv”) szóval függ össze, utalva a fügeszerű termésekre.
* A '''polyacantha''' fajnév az ógörög ''poly'' („sok”) és ''akantha'' („tövis”) szavak összetétele, amely a faj gazdag tövisezetére utal.
* A '''hystricina''' varietásnév görög eredetű latin szó, jelentése „sünhöz hasonló”, amely szintén a sűrű tövisborítottságra utal.
[[Fájl:Opuntia polyacantha var hystricina-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Opuntia polyacantha var hystricina-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

== Típuspéldány ==

* '''Első leírása:''' Engelmann & Bigelow, ''Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences'' 3: 299. 1856.
* A taxont eredetileg önálló fajként írták le ''Opuntia hystricina'' néven.
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire felálló vagy kissé elterülő növekedésű medvetalp-kaktusz. Szártagjai fordított tojásdadok vagy közel kerek alakúak, 8–20 cm hosszúak. A kladódiumok színe kékesen vagy szürkésen hamvaszöld.


==== Areolák ====

Az areolák sűrűn helyezkednek el, átlós sorokban rendeződnek. Egy sorban általában 6–10 areola található, egymástól 10–15 mm távolságra. Átmérőjük kb. 6 mm.

A glochidák sárga színűek.


==== Tövisek ====

A fajta egyik legjellegzetesebb bélyege a rendkívül sűrű és változatos tövisezet.

* A hosszabb tövisekből areolánként rendszerint 2–6 db fejlődik.
* Ezek enyhén lefelé irányulnak, csúcsi részük azonban gyakran felfelé hajlik.
* Hosszuk 5–10 cm.
* Színük a halványbarnától a fehérig változik, de előfordulnak sötétbarna vagy csaknem fekete tövisek is.

A rövidebb tövisekből 4–6 db található areolánként, ezek többnyire visszahajlók és szürkésfehér árnyalatúak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

Virágai 6 cm hosszúak, 6–7 cm átmérőjűek. A lepellevelek szélesek, színük többnyire sárga, de narancssárga vagy rózsaszín árnyalatok is előfordulhatnak.

* '''Porzószálak:''' sárgák vagy bíborszínűek
* '''Portokok:''' sárgák
* '''Bibe:''' világoszöld


==== Termés ====

A magház közel gömb alakú. A termések hosszúkás tojásdadok, 2,5–3 cm hosszúak.

A terméseken 11–21 areola található, amelyek 4–8 db rövid, 4–18 mm hosszú tövist viselnek.

* '''Magok:''' sárgás színűek, 2–3 mm szélesek


== Elterjedés és élőhely ==

A típusélőhely Arizona államban, a Colorado Chiquito térségében és a San Francisco-hegység környékén található.

Elterjedési területe:

* Arizona
* California
* Colorado
* Nevada
* Új-Mexikó
* Utah

1300–1900 méter, ritkábban 2400 méter tengerszint feletti magasságban fordul elő.

Jellemző élőhelyei:

* füves rétek
* borókás-fenyves erdőségek
* agyagos vagy mészköves talajok
* félsivatagos fennsíkok


== Kultúrában tartás ==

Közép-európai körülmények között teljesen télálló fajta. Sziklakerti kiültetésre kiválóan alkalmas, téli takarást rendszerint nem igényel.

Legszebben:

* teljes napsütésben
* jó vízáteresztő talajban
* ásványi anyagokban gazdag közegben

fejlődik.

A talaj összetételére nem különösebben érzékeny, akár humuszszegény homoktalajban is jól nevelhető.

Virágzása többnyire májusban várható.

Szaporítása legegyszerűbben leválasztott és meggyökereztetett szártagokkal történik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A varietás könnyen felismerhető:

* rendkívül sűrű tövisezetéről
* hamvaszöld hajtásairól
* gyakran felállóbb habitusáról
* világos, hosszú és rugalmas töviseiről

Közel áll az ''Opuntia erinacea'' formaköréhez, amelyet egyes rendszerezők ma is külön fajként kezelnek.


== Taxonómia és filogenetika ==

A taxon rendszertani besorolása hosszú ideje vitatott.

Korábban:

* önálló fajként (''Opuntia hystricina'')
* az ''Opuntia erinacea'' változataként

is kezelték.

A modern rendszerezések többsége ma az ''Opuntia polyacantha'' változatának tekinti.


== Egyéb ==

Az ''Opuntia polyacantha'' komplex egyik leglátványosabb, legsűrűbben tövises formája. Kiemelkedő fagytűrése és dekoratív megjelenése miatt a télálló kaktuszgyűjtemények egyik kedvelt növénye.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 258. kártya

[[Kategória:Opuntia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Ferocactus santa-maria

2026-10-04T16:51:32Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Ferocactus townsendianus Britton & Rose, Cactaceae 3: 127. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003| synonym = Ferocactus santa-maria Britton & Rose , Cactaceae 3: 131. 1922 }}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ''Ferocactus'' a latin ''ferox'' (= vad, kegyetlen) szóból származik, utalva az erős, robusztus tövisekre.
* A '''fajnév''' ''santa-maria'' az élőhelyére, a mexikói Santa María-öbölre utal.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont: az első példányt Joseph Nelson Rose gyűjtötte 1911-ben a Santa María-öbölnél
* '''Első leírás:''' Britton & Rose, ''The Cactaceae'' 3: 131. 1922

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
[[Fájl:Pozsgáslap 015-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]

==== Hajtás, szár ====
Magános növekedésű faj. Fiatalon gömb alakú, később megnyúlt, oszlopossá válik. Elérheti a 70 cm-es magasságot és a 25 cm-es átmérőt. A növénytest színe gyakran kékes árnyalatú.


==== Bordák és szemölcsök ====
A bordák száma általában 13, tompák, lekerekített élűek, egyenes lefutásúak, időnként enyhén dudoros felszínűek.


==== Areolák ====
Az areolák nagyok, kb. 2 cm hosszúak és 1,2 cm szélesek, sárgásbarna gyapjas borításúak.


==== Tövisek ====
A tövisek erőteljesek, jól elkülönülnek.
[[Fájl:Pozsgáslap 015-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
* '''Középtövisek:''' 4 darab, szürkés színűek, egyenesek, gyűrűsen barázdáltak, akár 4,5 cm hosszúak; az alsó tövis hosszabb és lapított, vége gyakran hajlott, de nem horgas
* '''Peremtövisek:''' kb. 15 darab, sugárirányban állók; a felső-oldalsó tövisek vékonyabbak, világosabbak, gyakran fehérek; az alsók a középtövisekhez hasonlóak

A virágzó areolákban extraflorális „mirigy-tövisek” is kialakulhatnak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok nagyok, feltűnőek.

* '''Méret:''' kb. 6 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek

* '''Szín:''' sárga

* '''Külső lepellevelek:''' spatula alakúak, kb. 3 cm hosszúak, halvány barnás csíkkal

* '''Belső lepellevelek:''' hosszúkás lándzsásak, kb. 4,5 cm hosszúak

* '''Porzók:''' nagy számban, sárga vagy rózsaszín színűek

* '''Bibe:''' sárga, kb. 3,5 cm hosszú

A magház pikkelyei zöldek, egymást fedők, szélük szőrös.


==== Termés ====
A termés húsos, éretten sárga.

* '''Méret:''' kb. 5 cm hosszú és 3,5 cm széles
* '''Mag:''' sötétbarna vagy fekete, vese alakú, kb. 2,5 mm hosszú


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget déli, nyugati részén, kizárólag a Santa María-öböl környékén.

* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' kopár, sziklás, meredek hegyoldalakon él, elszórtan előfordulva. Társnövényei között megtalálhatók más szárazságtűrő kaktuszok és pozsgások.


== Kultúrában tartás ==

A termesztésben viszonylag korán virágzó Ferocactus faj. Már kb. 10 cm-es méret elérésekor képes virágozni. Rövidnappalos növény, ezért virágzása rendszerint ősszel következik be.

Fényigénye nagy, napos helyen fejlődik a legjobban. A hűvös, csapadékos őszi időjárás azonban gátolhatja a virágok kinyílását.

Fagypont közeli hőmérsékletet tartósan nem visel el, ezért télen fagymentes teleltetést igényel. Talajjal szemben nem különösebben igényes, de jó vízáteresztő közeg szükséges. Öntözése a vegetációs időszakban mérsékelt, 2–3 hetenként ajánlott.

Magról viszonylag könnyen szaporítható, megfelelő tartás mellett 8–10 éves korban válik virágzóképessé. Oltása nem ajánlott, mert a növény elveszíti természetes alakját és tövisezettségét.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj elkülönítése nem mindig egyértelmű; gyakran a ''Ferocactus peninsulae'' egyik változataként kezelik. Jellegzetes a viszonylag kisebb termet és a tiszta sárga virág.


== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt '''Rose''' már 1919-ben említette, de a hivatalos leírást Brittonnal közösen 1922-ben publikálták. Később több szerző változatként kezelte, különösen a ''Ferocactus peninsulae''-val való rokonsága miatt.

Rendszertani helyzete ma sem teljesen egységesen megítélt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Tóth Norbert
* '''Kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 15. kártya

[[Kategória:Ferocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Ferocactus schwarzii

2026-10-04T16:51:27Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Ferocactus schwarzii G.E.Linds. in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 27: 70. 1955 sec. Hunt 2006 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''ferus'' (= vad) szóból származik, utalva a ''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'' családba tartozó ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' nemzetség fajainak erőteljes tövisezettségére.
* A '''fajnév''' '''[[Fritz Schwarz]]''' német származású mexikói kaktuszgyűjtő nevét őrzi, aki a XX. század 40–50-es éveiben tevékenykedett, és a faj első felfedezőjeként tartották számon.

=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Mexikó, Sinaloa állam északi része, El Rancho del Padre és a Río Sinaloa közötti terület; alacsony (100–200 m) tengerszint feletti magasság
* '''Első leírása:''' ''[[Ferocactus schwarzii]]'' – Cactus and Succulent Journal (USA) 27: 70 (1955)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[George Edmund Lindsay]]''' (1955)
[[Fájl:Ferocactus schwarzii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Ferocactus schwarzii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Mindig egyhajtású növény. Fiatalon nyomott gömb alakú, később megnyúlt, akár 50 cm átmérőjű és 80 cm magas is lehet. Színe élénkzöld, a hajtáscsúcs filces.

==== Szemölcsök ====
Nem jellemzők; a bordák egyenletes felületűek.

==== Areolák ====
Ovális alakúak, 11–22 mm hosszúak, szélességük ennek körülbelül fele. Idősebb példányokon összeérhetnek. Fiatalon sárgásbarna gyapjú borítja őket, amely később megszürkül és kihull. Az areolák több extraflorális nektáriumot tartalmaznak.

==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' nem mindig különíthető el egyértelműen.
* '''Peremtövis:''' fiatal korban általában 4 darab, idősebb korban 2–3 tövis marad areolánként.

A tövisek kezdetben sárgák, később szaruszínűvé vagy szürkévé sötétednek. Alakjuk árszerű, egyenes vagy enyhén hajlott, 1,5–5,5 cm hosszúak, finoman barázdált felületűek.

=== Generatív test ===

==== Virág ====
A csúcshoz közeli areolákból fejlődik. 5 cm hosszú, 4 (–8) cm széles, élénksárga színű.

* '''Lepellevelek:''' a belső lepellevelek tiszta sárgák; a külsőkön vöröses középcsík látható; mindegyik szegélye szabdalt. A virágcsövet vörös pikkelyek borítják, melyek sárgás szőrös szegélyűek, és fokozatosan mennek át külső lepellevelekbe.
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak, portokok, bibeszál és bibe egyaránt sárga színűek.

==== Termés ====
1,5–2 cm hosszú, kb. 1,2 cm széles, pikkelyekkel fedett. Éretten az oldalán felreped.

* '''Magja:''' fényes fekete, kb. 1,5 mm hosszú, 1 mm széles és 0,6 mm vastag; ovális, enyhén recézett felszínű, bemélyedt köldökkel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Sinaloa állam északi és középső-keleti területei.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' sziklás hegyoldalakon és hegycsúcsokon él, gyakran talaj nélküli sziklafelületeken. Alapkőzete gránit, diorit, andezit és andezittufa. A növények gyakran nyílt helyen, közvetlen napsütésben fejlődnek, környezetükben cserjék és fák találhatók, de árnyékot nem kapnak.

== Kultúrában tartás ==
Nagyon lassú növekedésű, de nem különösebben igényes faj. Fiatal korban érzékenyebb lehet. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő közegben fejlődik megfelelően. Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadék elleni védelemmel. Az erős fényt jól tűri. Virágzása általában május végén, június elején történik. Virágzóképes kort viszonylag későn, akár 20 év után éri el.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Jellegzetes az alacsony tövisszám, a viszonylag hosszú, árszerű tövisek, valamint az élénksárga virág vöröses csíkozású külső lepellevelekkel. Más ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' fajoktól elsősorban visszafogottabb tövisezettsége különíti el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj stabil rendszertani helyzetű, szinonimák nélkül. Érdekesség, hogy a faj első példányát már 1904-ben begyűjtötték ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' néven, de csak később azonosították önálló fajként.

== Egyéb ==
A faj első gyűjtője valójában '''[[Brandegee]]''' volt, aki 1904-ben Sinaloa államban gyűjtött egy példányt, és a Kaliforniai Egyetem herbáriumában helyezte el ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' néven. Csak az első leírást követően derült ki, hogy ez a példány azonos a később ''[[Ferocactus schwarzii]]'' néven leírt fajjal.

== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 746. kártya

[[Kategória:Ferocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis

2026-10-04T16:50:57Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis (Engelm. & J.M.Bigelow) W.Blum & Mich.Lange, Echinocereus Monogr: 9. 1998 sec. Hunt 2016 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: „echinos” = sün, „cereus” = kandeláber, gyertya; az előtag a tövises jellegre, az utótag a hajtások alakjára utal.
* A '''fajnév''' ''triglochidiatus'' ógörög eredetű, jelentése „háromtövisű”, a jellegzetes töviselrendezésre utal.
* A ''mojavensis'' név a Mojave névből származó földrajzi jelző, amely a taxon eredeti lelőhelyére, a Mojave folyó és a Mojave-sivatag térségére utal. A név választása közvetlenül összefügg azzal, hogy a taxont '''[[George Engelmann]]''' és '''[[John Milton Bigelow]]''' a Mojave folyó vidékéről írták le. A korai szakirodalomban a ''mohavensis'' alak is előfordult, de a jelenleg elfogadott névben a ''mojavensis'' forma szerepel.
[[Fájl:Echinocereus mojavensis RS2119.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
=== Típus ===
* '''Típusfaj/típustaxon:''' ''Cereus mojavensis'' Engelm. & J.M.Bigelow; Kalifornia, Mojave River; '''[[John Milton Bigelow]]''', 1854. március 4.; a gyűjtéshez kapcsolódó herbáriumi anyag a Missouri Botanical Garden gyűjteményében (MO) szerepel.
* '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''' és '''[[John Milton Bigelow]]''' ''Cereus mojavensis'' néven írták le 1856-ban a ''Syn. Cact. U.S.'' című munkában, 25. oldalon.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''' munkájában már az ''Echinocereus'' nemzetség körében szerepeltek a csoporthoz kapcsolódó kombinációk; az ''Echinocereus mojavensis'' kombinációt '''[[George Engelmann]]''' nevében '''[[Karl Rümpler]]''' közölte 1886-ban. A jelenlegi alfaji kombinációt '''[[Wolfgang Blum]]''' és '''[[Michael Lange]]''' közölte 1998-ban.

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény erősen sarjadó, csomós növekedésű kaktusz, amely kedvező körülmények között nagyszámú '''hajtásból''' álló, tömött párnákat vagy halmokat képezhet. A '''szár''' gömbölydedtől megnyúlt, hengeres alakú lehet, az idősebb növényeknél a sok egymás mellett fejlődő '''hajtás''' miatt a növény tömeges megjelenésűvé válik. A korábbi leírások szerint egyetlen telepben akár több száz '''szár''' is kialakulhat.

A '''szár''' zöld, idősebb részein a '''bordák''' kevésbé kifejezettek lehetnek. A korábbi leírások 8–13 bordát említenek, amelyek kissé hullámosak, és az idősebb szárszakaszokon részben elmosódhatnak. Az '''areolák''' körülbelül 1 cm távolságban helyezkednek el. A '''levelek''' a Cactaceae család tagjaira jellemző módon redukáltak, ezért valódi, fotoszintetizáló '''levél''' nem fejlődik.

A '''tövisek''' általában fehérek, később szürkés színűvé válhatnak. A '''peremtövisek''' száma körülbelül tíz, tűszerűek, szétállók vagy kissé görbültek, és nagyjából 1–2,5 cm hosszúak. A '''középtövis''' rendszerint egyetlen, árszerű, előreálló vagy kissé szétterülő, gyakran gyengébb fejlettségű, és mintegy 3–5 cm hosszú. A '''tövisek''' alakja földrajzi változatosságot mutat: a kaliforniai állományokban különösen jellemzőek lehetnek a görbült vagy csavarodott '''tövisek''', míg Arizona, Utah és Colorado nyugati részének állományai között egyenesebb '''tövisű''' növények is előfordulnak.

{{Típusfaj | Cereus mojavensis | limit=5}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' a növény méretéhez képest nagy és feltűnő, keskenyebb, tölcséres-hengeres jellegű, és élénk vörös, bíborvörös vagy skarlátos árnyalatú lehet. A korábbi részletes leírás szerint a '''virág''' körülbelül 5–7 cm hosszú. A '''virág''' külső részén az areolák fehér nemezesedést és rövid, tűszerű töviseket viselhetnek.

A '''virág''' színe a populációkon belül is változhat; a klasszikus leírás bíborvörös, illetve halvány skarlátos, nopalvörössel árnyalt színt említ. A virágzás a tágabb ''Echinocereus triglochidiatus'' komplexben tavasszal, elsősorban április és június között következik be.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' szélesek, csúcsuk tompa vagy akár kissé bemetszett lehet; a belső '''lepellevelek''' vörös, skarlátos vagy bíboros színűek, tövükön esetenként világosabb, sárgás vagy fehéres árnyalattal.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és '''portokok''' a virág belsejében helyezkednek el; a '''termő''' és a '''bibeszál''' a virág középső részét alkotja, a '''bibe''' a virágnyílás belső részén helyezkedik el.

==== Termés ====
A termés megnyúlt, tojásdad vagy hengeres jellegű, korai leírás szerint mintegy 2,5–3 cm hosszú. Éréskor zöldesből sárgászöldbe, illetve egyes esetekben rózsaszínes árnyalatúvá válhat. A termés felszínén az areolákhoz kapcsolódó rövid tövisek jelen lehetnek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj őshonos elterjedési területe '''Amerikai Egyesült Államok''': Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada és Utah; valamint '''Mexikó''' északnyugati része, különösen Baja California északkeleti területe. A taxon eredeti lelőhelye a Mojave folyó környéke Kaliforniában volt, elterjedése pedig a Mojave-sivatag térségétől a Nagy-medence peremvidékéig terjed.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban sivatagi és száraz cserjés élőhelyeken fordul elő. Az élőhelyek között sziklás felszínek, kiemelkedések és száraz, nyílt területek találhatók. Az elterjedés jelentős része a Mojave-sivatag és a hozzá kapcsolódó szárazföldi tájak térségére esik. A növény évelő, szukkulens félcserje, amely erősen sarjadó növekedésével nagy telepeket képes kialakítani. A taxon a természetben egymástól földrajzilag elkülönülő és morfológiailag változatos állományokat alkot.

== Kultúrában tartás ==
Az alfaj erősen sarjadó növekedésű, ezért kultúrában is jellegzetes lehet a sok '''hajtásból''' álló telep kialakulása. A természetes növényeknél megfigyelhető nagyszámú '''szár''' és a tömött, párnaszerű növekedés a fajcsoport egyik feltűnő bélyege.

A kultúrában tartás részletes víz-, talaj- és hőmérsékleti igényeiről a megadott elsődleges források nem közölnek elegendő adatot, ezért ezek itt nem kerülnek kiegészítésre.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az alfaj egyik legfeltűnőbb bélyege a nagyméretű, sok '''hajtásból''' álló telep, valamint a vörös '''virág''' és a viszonylag sűrű '''tövisezet''' együttese. A történeti ''Echinocereus mojavensis'' leírásokban a fehér, később szürkülő, mintegy tíz '''peremtövis''' és az egy, rendszerint hosszabb '''középtövis''' jellegzetes kombinációja szerepel.

Az alfajon belül jelentős morfológiai változatosság figyelhető meg. A kaliforniai növények között gyakoriak a görbült vagy csavarodott '''tövisek''', míg Arizona, Utah és Colorado nyugati részén inkább egyenesebb '''tövisű''' növények is előfordulnak. Emiatt a korábbi rendszertani kezelésekben több különböző varietás- és alfaji rangú név is született.

A tágabb ''[[Echinocereus triglochidiatus]]'' fajon belül az alfaj elkülönítése történetileg nem volt egységes. A korábbi kezelések az ''Echinocereus triglochidiatus'' nyugati állományait ''Echinocereus triglochidiatus'' var. ''mojavensis'' néven kezelték. Más rendszertani felfogások az ''Echinocereus coccineus'' körébe helyezték, ezért jött létre az ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''mojavensis'' kombináció is.

A POWO jelenlegi kezelése szerint a taxon az ''[[Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis|''Echinocereus triglochidiatus'' subsp. ''mojavensis'']]'' elfogadott alfaja, míg az ''Echinocereus triglochidiatus'' var. ''mojavensis'' és az ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''mojavensis'' szinonimaként szerepel.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az ''[[Echinocereus triglochidiatus]]'' jelenlegi POWO-kezelésében két elfogadott alfaj szerepel: az ''[[Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis|''Echinocereus triglochidiatus'' subsp. ''mojavensis'']]'' és az ''[[Echinocereus triglochidiatus subsp. triglochidiatus|''Echinocereus triglochidiatus'' subsp. ''triglochidiatus'']]''. Az ''Echinocereus triglochidiatus'' faj jelenleg elfogadott név a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családon belül, a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendben.

Az alfaj alapneve a ''Cereus mojavensis'' Engelm. & J.M.Bigelow, amelyet 1856-ban közöltek. Ezt követően a taxont különböző időszakokban önálló fajként, illetve az ''Echinocereus triglochidiatus'' vagy az ''Echinocereus coccineus'' alatt varietásként vagy alfajként kezelték.

Az ''Echinocereus mojavensis'' kombináció 1886-ban jelent meg. 1944-ben '''[[Lyman David Benson]]''' az ''Echinocereus triglochidiatus'' var. ''mojavensis'' kombinációt alkalmazta. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1997-ben az ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''mojavensis'' kombinációt közölte. A jelenleg elfogadott alfaji kombinációt '''[[Wolfgang Blum]]''' és '''[[Michael Lange]]''' 1998-ban publikálta.

A POWO jelenlegi taxonómiai kezelése az alfajt elfogadja, és az elfogadott név mögött '''[[Dale Benadom]]''' 2014-es ''Echinocereus''-monográfiájának kezelését követi. Ugyanakkor a POWO külön feltünteti, hogy korábban más taxonómiai kezelések is léteztek: '''[[Robert Govaerts]]''' 2001-ben az ''Echinocereus triglochidiatus'' var. ''mojavensis'' rangot követte.

A taxonhoz kapcsolódó történeti nevek száma jól mutatja a csoport rendszertani változatosságát. A POWO jelenleg kilenc szinonim nevet tart nyilván, amelyek között homotípusos és heterotípusos szinonimák egyaránt vannak. Ezek között szerepel a ''Cereus mojavensis'', az ''Echinocereus mojavensis'', az ''Echinocereus triglochidiatus'' var. ''mojavensis'', az ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''mojavensis'', valamint a ''Cereus bigelovii'', a ''Cereus mohavensis'', a ''Cereus mojavensis'' var. ''zuniensis'', az ''Echinocereus mojavensis'' var. ''zuniensis'' és az ''Echinocereus sandersi''.

A ''Cereus mojavensis'' var. ''zuniensis'' különösen érdekes történeti név: 1856-ban '''[[George Engelmann]]''' közölte, és később az ''Echinocereus mojavensis'' var. ''zuniensis'' kombinációban is megjelent. A név ma a jelenlegi alfaj szinonimái között szerepel.

A taxonómiai történet egyik fontos kérdése az ''Echinocereus triglochidiatus'' fajcsoporton belüli változatosság. A korábbi rendszerezések a nyugati, Mojave-medencei növényeket több alkalommal különböző varietás- vagy alfaji rangon választották el. A jelenlegi POWO-kezelés ezt a nyugati formakört az ''Echinocereus triglochidiatus'' alfajaként fogadja el, így az alfaj önálló, elfogadott taxonómiai rangot visel.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1001562-1 Plants of the World Online – Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A53137-2 Plants of the World Online – Cereus mojavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A87942-2 Plants of the World Online – Echinocereus mojavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/88040-2 Plants of the World Online – Echinocereus triglochidiatus var. mojavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1001157-1 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus subsp. mojavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130008-1 Plants of the World Online – Cereus bigelovii]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130450-1 Plants of the World Online – Cereus mohavensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A53139-2 Plants of the World Online – Cereus mojavensis var. zuniensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A87943-2 Plants of the World Online – Echinocereus mojavensis var. zuniensis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A88015-2 Plants of the World Online – Echinocereus sandersi]

[[Kategória:Echinocereus ]]

Parodia lenninghausii

2026-10-04T16:50:55Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Parodia lenninghausii (F.Haage) F.H.Brandt ex Eggli & Hofacker in Novon 20: 31. 2010 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}
[[Fájl:Parodia lenninghausii .JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Parodia lenninghausii.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Uruguayban és Argentínában végzett botanikai gyűjtéseket.
* A '''fajnév''' '''[[Guillermo Lenninghaus]]''' német származású brazíliai kaktuszgyűjtő tiszteletére született, aki Rio Grande do Sul államban élt.

{{Megjegyzés
|A faj neve a szakirodalomban hosszú ideig ''Parodia leninghausii'' alakban szerepelt, amelyet '''[[Friedrich Haage]]''' eredeti ''Pilocereus leninghausii'' nevén alapuló kombinációként '''[[Friedrich H. Brandt]]''' közölt 1982-ben. Ez a név azonban a Nemzetközi Növénynévtani Kódex (ICN) előírásainak nem felelt meg, ezért ''comb. inval.'' (érvénytelen kombináció) státuszú.

A jelenleg elfogadott név ''Parodia lenninghausii'' (kettős „n”-nel), amelyet '''[[David Hunt]]''' és '''[[Nigel Taylor]]''' névhelyesbítési javaslatát követően '''[[Friedrich H. Brandt]]''' ex '''[[Urs Eggli]]''' és '''[[Martin Hofacker]]''' érvényesen publikált 2010-ben. A névhelyesbítés oka, hogy a fajnév '''[[Guillermo Lenninghaus]]''' brazil kaktuszgyűjtő családnevéből származik, ezért az eredeti helyesírásnak megfelelően a „lenninghausii” alak tekintendő helyesnek.

A jelenlegi rendszerezések, köztük a Caryophyllales.org adatbázisa és Anceschi & Magli (2018) feldolgozása a ''Parodia lenninghausii'' nevet fogadják el.
}}

=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Pilocereus leninghausii'' F. Haage jun. ex K. Schumann, ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'' 5: 147., 1895.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nigel Paul Taylor, 1987.

{{Típusfaj|Parodia_leninghausii|limit=10}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A hajtás kezdetben gömb alakú, később oszlopossá válik. Többnyire a tövénél sarjadzik. Magassága rendszerint 25–100 cm, átmérője 10–15 cm. Az idősebb példányok gyakran orgonasípszerű csoportokat alkotnak. Epidermisze matt zöld, csúcsa jellegzetesen ferdén áll.


==== Bordák ====

A bordák száma rendszerint 30 fölötti. Élesek, mintegy 7 mm magasak. Az areolák környezetében gyakran enyhén bemélyednek.


==== Areolák ====

Az areolák kerekek, fiatalon fehér gyapjasak, később részben vagy teljesen kopasszá válnak. Sűrűn helyezkednek el a bordákon.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 3–4 db, erős, egyenes vagy enyhén hajlott, több mint 4 cm hosszú. Színe okkersárgától barnássárgáig változik, később szürkül.
* '''Peremtövis:''' 15–20 db, 5–10 mm hosszú, vékonyabb, halványsárga vagy aranysárga színű.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a hajtáscsúcs közelében jelennek meg, gyakran több egyszerre nyílik.

* '''Méret:''' kb. 5 cm hosszú és 6 cm átmérőjű.
* '''Külső lepellevelek:''' lándzsásak, hegyesek, zöldessárga színűek.
* '''Belső lepellevelek:''' lapát alakúak, fényes citromsárgák.
* '''Porzószál:''' halványsárga.
* '''Portok:''' kanárisárga.
* '''Bibeszál:''' sárgásfehér.
* '''Bibe:''' 9–14 ágú, halványsárga, rendszerint a lepellevelek fölé emelkedik.


==== Termés ====

A termés körte alakú, mintegy 20 mm vastag, sűrű fehéres gyapjúval borított. Éréskor az alsó részén felnyílik.

* '''Mag:''' vörösesbarna, fényes, enyhén kúpos, körülbelül 1 mm hosszú.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília déli részén, elsősorban Rio Grande do Sul államban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' sziklás lejtőkön és sziklafalakon él. Gyakran fordul elő együtt ''Rhipsalis'', ''Lepismium cruciforme'', valamint különböző bromélia- és orchideafajok társaságában.


== Kultúrában tartás ==

Téli nyugalmi időszakában világos helyet és legalább 5 °C hőmérsékletet igényel. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, kevés humuszt tartalmazó, ugyanakkor kiváló vízáteresztő képességű.

A növekedési időszakban rendszeres öntözéssel gyorsabban fejlődik. Magról könnyen szaporítható, ezért a leggyakrabban termesztett brazil kaktuszfajok közé tartozik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj könnyen felismerhető sűrű, aranysárga tövisezetéről, magas oszlopos növekedéséről és élénksárga virágairól. Az egykori ''Eriocactus'' nemzetség legismertebb képviselője.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt hosszú időn keresztül az ''Eriocactus'' nemzetségben kezelték. A modern rendszerezések azonban az ''Eriocactus'' elkülönítését nem tartják indokoltnak, ezért a taxont a ''Parodia'' nemzetség részeként kezelik. A ''Parodia lenninghausii'' nevet a POWO és a Caryophyllales.org adatbázisai egyaránt elfogadott névként tartják nyilván.
}}



== Egyéb ==

'''[[Friedrich Ritter]]''' leírta az ''Eriocactus leninghausii'' var. ''minor'' és var. ''longispinus'' alakokat. A hosszú tövisű növények termesztésben nem mutattak állandó elkülönülő bélyegeket, ezért taxonómiai jelentőségük ma csekély.

'''[[Heinrich]]''' 1940-ben egy torz növekedésű alakot is említett ''Eriocactus leninghausii forma apelii'' néven. Ez a forma saját gyökéren rövid életű, oltva azonban jól fejlődik.



== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
* '''Fordította:''' Lőrincz István
* '''Kép:''' Bodor János (1.), Lukoczki Zoltán (2.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 163. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Ritter, Friedrich

2026-10-04T16:50:52Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Infobox
| név = Friedrich Ritter
| kép2 = https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/3788.jpg
| dátum = 1898 - 1989
| állampolgárság = Németország
| foglalkozás = botanikus, geológus, kaktuszkutató, terepi gyűjtő, szakíró
| rövidítés = '''F.Ritter'''
}}
== Bevezetés ==
'''[[Friedrich Ritter]]''' (Alfeld, '''1898. május 9.''' – Olmué, '''1989. április 9.''') világhírű német botanikus, geológus és kaktuszkutató, a 20. század egyik legtermékenyebb és legjelentősebb dél-amerikai terepi gyűjtője. Több évtizedes, rendkívüli horderejű kutatómunkája során alapjaiban térképezte fel és rendszerezte Peru, Bolívia, Argentína és Chile kaktuszflóráját. Több száz új taxon leírása és az általa bevezetett „FR” gyűjtőszámok révén a pozsgás növények taxonómiájának megkerülhetetlen, korszakalkotó alakjává vált.

== Életpálya==
A németországi Alfeldben született '''1898'''-ban. Felsőfokú tanulmányait a Marburgi Egyetemen végezte, ahol geológiát, biológiát és kémiát tanult. Fiatal korától kezdve mély érdeklődést mutatott a xerofita (szárazságtűrő) növények morfológiája és ökológiája iránt. Az első világháború után, az '''1920'''-as években költözött ki először Dél-Amerikába, ahol kezdetben geológusként és bányamérnökként dolgozott, miközben minden szabadidejét a kontinens vadon élő kaktuszpopulációinak tanulmányozására fordította. Kiváló megfigyelőképessége és tudományos alapossága révén hamar felismerte, hogy a dél-amerikai kaktuszfélék rendszertana óriási hiányosságokkal küzd, ezért életét teljes egészében a terepi botanikai kutatásoknak szentelte.

== Munkásság és kutatóutak ==
Az '''1950'''-es évektől kezdődően szinte folyamatosan járta Dél-Amerika legkietlenebb, legnehezebben megközelíthető sivatagi és magashegyi régióit. Hatalmas expedíciókat vezetett az atacamai és a perui partvidéki sivatagokba, valamint az Andok vonulataira. Legendássá vált gyűjtőútjai során minden egyes felfedezett populációt precíz terepi dokumentációval látott el, bevezetve a híres „FR” gyűjtőszám-rendszert (pl. FR 1-től kezdődően). Munkáját rendkívüli fizikai megterhelések és puritán életmód mellett végezte, éveken át lakott expedíciós lakóautójában vagy sátorban a chilei és bolíviai pusztaságokban. Terepi gyűjtéseivel és megfigyeléseivel felbecsülhetetlen értékű élőhelyi információkkal és maganyaggal látta el az európai botanikus kerteket és magángyűjtőket.

== Taxonómiai jelentőség ==
Taxonómiai munkássága egészen lenyűgöző méretű: több száz új faj, alfaj és változat leírása fűződik a nevéhez, emellett számos új nemzetséget is felállított a kaktuszfélék pontosabb osztályozása érdekében. Nevéhez fűződik többek között az andoki ''[[:Kategória:Pyrrhocactus|Pyrrhocactus]]'' és ''[[:Kategória:Islaya|Islaya]]'' nemzetségek finomítása, valamint a brazíliai szukkulens flóra kutatása is. Kiemelkedő érdemeket szerzett a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád dél-amerikai nemzetségeinek (mint a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'', ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]'', ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' és ''[[:Kategória:Parodia|Parodia]]'') monografikus feldolgozásában. Tudományos eredményeinek elismeréseként a szakma róla nevezte el a rendkívül különleges, oszlopos növekedésű bolíviai ''[[:Kategória:Ritterocereus|Ritterocereus]]'' nemzetséget (amely ma a ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' része), valamint az olyan ikonikus fajokat, mint az argentin magashegységekben élő ''[[Aztekium ritteri]]'' vagy a csodálatos tövisezetű ''[[Rebutia ritteri]]''. Szerzői rövidítése a nómenklatúrában: '''F.Ritter'''.

== Publikációk ==
Életművének és több évtizedes terepmunkájának monumentális összefoglalása a saját maga által kiadott négykötetes könyvsorozat, amely a dél-amerikai kaktuszkutatás egyik legfontosabb alapműve:
* ''Kakteen in Südamerika'' (1979–1981) – Ez a hatalmas, négy vaskos kötetből álló monográfia országonként (Brazília, Uruguay, Paraguay, Argentína, Bolívia, Peru, Chile) tárgyalja a kontinens kaktuszvilágát, részletes latin és német nyelvű diagnózisokkal, elterjedési térképekkel és saját készítésű fotódokumentációval.

== Emlékezete ==
'''[[Friedrich Ritter]]''' '''1989'''-ben, kilencvenéves korában hunyt el a chilei Olmuéban. Halálával a kaktuszkutatás klasszikus, nagy terepi felfedezőinek korszaka zárult le. Az általa gyűjtött növények, az „FR” gyűjtőszámos vonalak a mai napig a legértékesebb és legkeresettebb taxonok közé tartoznak a gyűjtők körében, mivel a tiszta, vadonbeli genetikai örökséget képviselik. Leírásainak, morfológiai rendszerezéseinek jelentős részét a modern molekuláris filogenetikai kutatások és a globális konszenzus-adatbázisok (POWO, IPNI, Caryophyllales.org) a mai napig érvényesként fogadják el és alkalmazzák.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/8415-1 https://www.ipni.org/a/8415-1]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Eriosyce spinosior

2026-10-04T16:50:50Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter in Taxon 68(3): 567. 2019 sec. Guerrero & al. 2019
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal.
* A '''fajnév''' a latin „spinosior” = tövisesebb szóból ered, amely a taxon erősebb tövisezetére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] által, eredetileg ''Neoporteria napina'' var. ''spinosior'' néven
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pablo C. Guerrero és Helmut Walter 2019
[[Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Kisméretű, lapított gömb alakú vagy kissé megnyúlt hajtású növény. Teste barnászöld vagy szürkészöld árnyalatú, részben a talajba húzódó.


==== Szemölcsök ====
Bordái spirálisan rendezettek, alacsony szemölcsökre tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák kicsik, gyapjasak, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' rendszerint erősebb és hosszabb a rokon formákénál
* '''Peremtövis:''' sűrűn álló, tűszerű, a testhez simuló vagy kissé szétálló


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' tölcsér alakú virágai világos sárgás, krémszínű vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak lehetnek

* '''Ivarlevelek:''' ---


==== Termés ====
Termése gyapjas, a tövén felnyíló.

* '''Magja:''' apró, fekete


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile északi, sivatagos területei
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül száraz, ásványi talajú élőhelyeken fordul elő, gyakran köves felszínen vagy sziklarepedésekben


== Kultúrában tartás ==
Ásványi, kiváló vízáteresztő talajt igényel. Erős karógyökere miatt mély cserép ajánlott. A túlöntözésre érzékeny. Világos helyet és jó szellőzést kíván. Télen teljesen szárazon tartandó.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A taxont elsősorban erősebb tövisezete alapján különítették el az ''[[Eriosyce napina]]'' komplexum többi formájától.


== Taxonómia és filogenetika ==
A modern rendszerezések egy része az '''[[Eriosyce jussieui]]''' szinonimájának tekinti. A taxon eredetileg varietásként került leírásra, majd később önálló fajrangra emelték.


== Egyéb ==
Az ''Eriosyce'' nemzetség rendszertana különösen összetett, számos korábbi ''Neoporteria'', ''Neochilenia'' és ''Thelocephala'' taxont olvasztottak bele.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''


== Forrás ==
* https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77203363-1?utm_source=chatgpt.com "Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter | Plants of the World Online | Kew Science"

[[Kategória:Eriosyce]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Ferocactus cylindraceus

2026-10-04T16:50:49Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Ferocactus acanthodes (Lem.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 129. 1922 sec. Guzmán Cruz & al. 2003 (sub Ferocactus cylindraceus) | synonym = Ferocactus cylindraceus (Engelm.) Orcutt in Cactography 1926: 5. 1926 }}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ''Ferocactus'' a latin ''ferox'' (= vad) szóból származik, utalva a növény erőteljes tövisezettségére.
* A '''fajnév''' ''cylindraceus'' latin eredetű, jelentése „hengeres”, az idősebb példányok oszlopos alakjára utal.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont: az első példány egy fiatal növény volt, pontos lelőhelye nem ismert
* '''Első leírás:''' Lemaire, ''Cact. Gen. Nov. Sp.'' 106. 1839 (érvénytelen leírás); érvényes leírás: Engelmann, ''Proceedings of the American Academy'' 3: 274.

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Pozsgáslap 024-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Dr. Buglyó Péter]]

=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, ritkán sarjadzó faj. Alakja a gömbölydedtől az oszloposig változik. Az idősebb példányok akár 3 m magasra és 40 cm átmérőjűre is megnőhetnek.


==== Bordák és szemölcsök ====
A bordák száma 20–30, függőleges lefutásúak, rendszerint dudoros felszínűek, élük lekerekített.


==== Areolák ====
Az areolák hosszúkás-oválisak, kb. 15 mm hosszúak és 10 mm szélesek, egymáshoz közel helyezkednek el. Idős korban gyakran összefüggő sávot alkotnak a bordák élén. Fiatalon barna vagy fehér gyapjasak, később kopaszodnak.
[[Fájl:Pozsgáslap 024-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Libnár Antal]]

==== Tövisek ====
A tövisek rendkívül változatosak színben és formában; lehetnek fehérek, sárgák, vörösek, barnák vagy ezek árnyalatai.

* '''Középtövisek:''' 4–7 darab, 5–15 cm hosszúak, lapítottak, gyakran csavartak, gyűrűsen barázdáltak; a középső rendszerint erősebb és hosszabb
* '''Peremtövisek:''' 15–25 darab, sugárirányban állók; az oldalsók serteszerűek, gyakran hullámosak, a felsők tűszerűek

Az areolák virágzó részén gyakran nektártermelő „mirigy-tövisek” is kialakulnak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok széles tölcsér alakúak.

* '''Méret:''' 3–6 cm hosszúak és szélesek

* '''Szín:''' sárga, ritkábban vöröses árnyalatú

* '''Külső lepellevelek:''' sárgák, sötétebb középcsíkkal, széleik gyakran fogazottak

* '''Porzószálak:''' sárgák vagy rózsaszínűek, 5–15 mm hosszúak

* '''Bibe:''' zöldessárga, kb. 25 mm hosszú


==== Termés ====
A termés gömbölyded, sárga színű.

* '''Méret:''' kb. 3 cm

* '''Felnyílás:''' az alapnál nyílik fel

* '''Mag:''' sötét vörösesbarna vagy fekete, kissé szögletes, kb. 2,5 mm hosszú


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' az Egyesült Államok délnyugati részén (Kalifornia, Arizona), valamint Mexikóban a Kaliforniai-félszigeten és Sonora államban.

* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 300–1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő, hordalékos völgyekben és sziklás hegyoldalakon. Gyakran extrém élőhelyeken, például meredek sziklafalakon is megtelepszik. Az évi csapadék mennyisége alacsony (100–200 mm), főként téli időszakban hullik.


== Kultúrában tartás ==

Erősen fényigényes faj, amely csak teljes napsütésben fejleszt szép tövisezettséget. Enyhén savanyú kémhatású, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.

A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényel; fiatal példányoknál gyakoribb, idősebbeknél ritkább öntözés elegendő. Megfelelő körülmények között késő tavasszal virágzik, ha elérte a kb. 15 cm-es átmérőt.

Télen világos, fagymentes helyen teleltetendő, teljesen száraz talajban rövid ideig gyenge fagyokat is elvisel. Gyakori probléma a gyökérvesztés, amely rendszerint tartási hibák következménye.

Szaporítása elsősorban magról történik. A magoncok viszonylag lassan fejlődnek, de saját gyökéren jól nevelhetők. Oltásuk általában nem szükséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj rendkívül változékony, ami megnehezíti az elkülönítését rokon taxonoktól. Három változatát különítik el: ''var. eastwoodiae'', ''var. lecontei'' és ''var. tortulospinus''. Egyes újabb vizsgálatok a ''var. eastwoodiae''-t önálló fajként kezelik.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj rendszertani története összetett. Lemaire korai leírása érvénytelennek bizonyult, ezért '''Engelmann''' későbbi leírását fogadják el. A faj több különböző néven is szerepelt a szakirodalomban.


== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Tóth Norbert
* '''Kép:''' dr. Buglyó Péter, Libnár Antal
* '''Lektorálta:''' Papp László



== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 24. kártya

[[Kategória:Ferocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Echinocereus longisetus subsp. delaetii

2026-10-04T16:50:45Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Echinocereus longisetus subsp. delaetii (Gürke) N.P.Taylor, Cactaceae Consensus Initiatives 3: 9. 1997
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' az ógörög „''echinos''” = sündisznó és a latin „''cereus''” = gyertyaszerű szavakból ered, a tövises, hengeres hajtásformára utalva.
* A '''fajnév''' („''longisetus''”) jelentése hosszú sertéjű vagy hosszú szőrű, amely a növényt borító feltűnően hosszú tövisekre utal.
* A ''delaetii'' '''alfajnév''' '''Frantz de Laet''' belga kaktuszkereskedő tiszteletére került megadásra, aki számos mexikói növényt importált Európába.



=== Típuspéldány ===
* '''Típusélőhely:''' Sierra de la Paila, Parras de la Fuente térségétől északra, Coahuila állam, Mexikó
* '''Első leírása:''' ''Cephalocereus delaetii'' Gürke néven
* '''Az aktuális taxonómiai besorolást megadta:''' N. P. Taylor, 1997
[[Fájl:Echinocereus longisetus delaetii.SzJ-01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Alacsony termetű, sűrűn sarjadzó, párnás növekedésű kaktusz. Idősebb példányai akár 50 hajtásból álló telepeket képezhetnek.

A teljes növénycsoport elérheti:
* magasság: 10–20(–35) cm
* átmérő: akár 90 cm

Az egyes szárak hengeresek, 3–8 cm átmérőjűek, azonban a hosszú, fehér szőrszerű tövisek miatt a szár felszíne szinte teljesen rejtett.


==== Bordák ====
17–24 borda figyelhető meg, amelyek gyengén fejlettek és a sűrű tövisezet alatt alig különíthetők el.


==== Areolák ====
Az areolák sűrűn állók, egymáshoz közel helyezkednek el a bordák mentén.


==== Tövisek ====
A nemzetségen belül egyedülálló megjelenésű tövisezettel rendelkezik.

* '''Középtövis és peremtövis:''' száma legalább 15 vagy több, többségük hosszú, hajlékony, szőrszerű képletté redukálódott
* hossz: 8–10 cm
* szín: fehér vagy barnásfehér
* alak: hullámos vagy csavarodó, hajszálszerű

A hosszú, göndör tövisek a növényt teljesen beborítják, ezért megjelenése a ''Cephalocereus senilis'' fajra emlékeztet; emiatt eredetileg ebbe a nemzetségbe sorolták.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok a hajtások felső részén jelennek meg, enyhén bókolók.

* hossz: 5,7–10 cm
* átmérő: 5,8–12,5 cm
* szín: rózsaszín vagy halvány bíbor, sárga középrésszel

A magházat hosszú fehér, sörtés töviscsomók fedik.

* '''Lepellevelek:''' rózsaszínűek, lándzsás alakúak, akár 55 mm hosszúak
* '''Ivarlevelek:''' bibe kb. 12 zöld lebenyből áll


==== Virágzási idő ====
Késő tavasszal és kora nyáron virágzik. Kultúrában a virágzás gyakran ritka, a növény nehezen virágoztatható.


==== Termés ====
A termés petefészke hosszú fehér, sörtés tövisek között fejlődik, amelyek részben elfedik a termést.


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Coahuila állam (Sierra de la Paila)
* '''Előfordulás:''' rendkívül szűk elterjedésű endemikus taxon
* '''Tengerszint feletti magasság:''' 1700–2000 m

* '''Élőhely, éghajlat:''' Chihuahua-sivatag és piñonfenyő-erdők átmeneti zónája, mészköves lejtőkön.
Gyakran együtt fordul elő többek között:
''Mammillaria chionocephala'', ''Coryphantha laui'', ''Gymnocactus beguinii'' és ''Escobaria zilziana'' fajokkal.


== Kultúrában tartás ==
Az egyik nehezebben nevelhető ''Echinocereus''.

* nagyon világos, napos fekvést igényel
* kiváló vízáteresztő talaj szükséges
* túlöntözésre rendkívül érzékeny, könnyen rothad
* vegetációs időben visszafogott öntözést kíván

Télen világos, hűvös és teljesen száraz tartás szükséges. Rövid ideig kb. −9 °C hideget elvisel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az '''Echinocereus longisetus subsp. delaetii''' az egész nemzetségen belül egyedülálló:

* rendkívül hosszú, göndör, hajszálszerű fehér tövisek,
* a szár teljes elfedése,
* idős korban nagy párnatelepek képzése.

Megjelenése miatt könnyen összetéveszthető az oszlopkaktuszok közé tartozó ''Cephalocereus senilis'' fajjal, azonban virágszerkezete egyértelműen az ''Echinocereus'' nemzetséghez köti.


== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg önálló fajként írták le, később az ''Echinocereus longisetus'' alfajaként került besorolásra. A longisetus-csoport tagjai közül ez rendelkezik a leghosszabb, leginkább szőrszerű tövisezettel.


== Egyéb ==
Spanyol közneve („''viejitos''”, azaz „''kis öregek''”) a hosszú fehér „hajra” utaló népi elnevezés.



== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' —
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==
* LLIFLE – Encyclopedia of Living Forms

[[Kategória:Echinocereus]]

Coleocephalocereus superbus

2026-10-04T16:50:45Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Coleocephalocereus superbus L.Delmondes, G.Olsthoorn, D.C.Zappi, M.I.Zucchi & N.P.Taylor in Bradleya 42: 6. 2024
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin „coleus” = hüvely, tok és a görög „kephalé” = fej, valamint „cereus” = viaszgyertya szavakból származik, utalva a nemzetség jellegzetes oldalsó cefáliumára.
* A '''fajnév''' a latin „superbus” = pompás, kiváló, ragyogó jelentésű szóból ered, feltehetően a feltűnő virágszínre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Minas Gerais, Brazília
* '''Első leírása:''' Delmondes de Alencar, Olsthoorn, Zappi, Zucchi & Taylor: ''Bradleya'' 42: 5–20, 2024.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredeti leírásában
[[Fájl:Coleocephalocereus superbus.BJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Békefi József]]
[[Fájl:Coleocephalocereus superbus.BJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Békefi József]]
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Alacsony oszlopos növekedésű kaktusz. A nemzetségre jellemzően több sekély bordával rendelkező szárat fejleszt.


==== Szemölcsök ====
A bordák enyhén dudorosak vagy közel egyenes lefutásúak.


==== Areolák ====
Az areolák kicsik, egymáshoz közel helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' ---
* '''Peremtövis:''' a nemzetségre jellemző mérsékelt tövisezet


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a faj legfontosabb ismertetőjegye a magenta színű virág, amely a nemzetség többi ismert fajától elkülöníti

* '''Ivarlevelek:''' ---


==== Termés ====

* '''Magja:''' ---


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Minas Gerais állam
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' ---


== Kultúrában tartás ==

A faj nagyon új leírású, kultúrában szerzett tapasztalatokról kevés adat áll rendelkezésre. Feltehetően a többi ''Coleocephalocereus'' fajhoz hasonló igényű.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A jelenleg ismert egyetlen ''Coleocephalocereus'' faj, amelyet kifejezetten magenta virágairól írtak le.


== Taxonómia és filogenetika ==

<gallery mode="packed-hover" heights="300" caption="Coleocephalocereus superbus">
Fájl:Coleocephalocereus superbus.BJ 03.jpg|Békefi József
Fájl:Coleocephalocereus superbus.BJ 04.jpg|Békefi József
Fájl:Coleocephalocereus superbus.BJ 05.jpg|Békefi József
</gallery>

A fajt Luciano Delmondes de Alencar, Gerardus Olsthoorn, Daniela C. Zappi, Maria Imaculada Zucchi és Nigel P. Taylor írta le 2024-ben.



== Egyéb ==

A [[:Kategória:Coleocephalocereus|Coleocephalocereus]] nemzetség Brazília endemikus kaktuszcsoportja. Jellemző bélyege az oldalsó cefálium, amelyből a virágok fejlődnek.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''



== Forrás ==
* Delmondes de Alencar, L., Olsthoorn, G., Zappi, D.C., Zucchi, M.I. & Taylor, N.P. 2024. ''Coleocephalocereus superbus'' (Cactaceae), a new magenta-flowered species from Minas Gerais, Brazil. ''Bradleya'' 42: 5–20.
* Bradleya 42.

[[Kategória:Coleocephalocereus]]

Szukkulens határozó: Aylosterinae

2026-10-04T16:50:38Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

== Az Aylostera határozókulcsa ==

Ez a határozókulcs a kaktuszfélék ([[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]) családjába, azon belül az [[:Kategória:Aylosterinae|Aylosterinae]] alnemzetségcsoportba tartozó ''[[:Kategória:Aylostera|Aylostera]]'' nemzetség fajainak elkülönítésére szolgál. A nemzetség tagjai apró termetű, többnyire magashegységi (andoki) gömbkaktuszok, amelyek tőből vagy oldalt sűrűn sarjadva párnákat alkotnak, és feltűnő, élénk színű, a hajtás alapjához közel fejlődő '''virágok''' jellemzik őket.

# A növények kifejezetten vaskos, erőteljes, húsos '''répagyökérzet'''tel vagy vaskos föld alatti szár-gumó átmenettel (kaudexszel) rendelkeznek, amely a száraz időszakban jelentős vízmennyiséget raktároz; a föld feletti '''szár''' törpe gömb vagy hengeres, a '''tövisek''' sűrűn a testre simulnak, vagy a bordázat gyengén fejlett:
## A '''szár''' hosszúkás-hengeres, sötét zöldesbarna vagy rezes árnyalatú, a bordák helyett spirális lefutású alacsony '''szemölcsök''' borítják, a '''tövisek''' nagyon rövidek, fésűsek, feketések vagy sötétbarnák; a '''virágzat''' sárga, aranybarna vagy narancssárga sziromlevelekből áll → ''[[Aylostera einsteinii]]'' (Pl. ''[[Aylostera einsteinii]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera einsteinii|limit=5}}
## A '''szár''' lapított gömb vagy apró tuskó alakú, szürkészöld vagy kékeszöld epidermisszel, a '''gyökér''' kifejezetten gumósodó; a '''tövisek''' finomak, fehéresek vagy sárgásak, sűrűn befedik a testet; a '''virágok''' színe a lazacszíntől az élénk narancsvörösig vagy bíborig terjed:
### A '''tövisek''' aprók, fésűsek, merevek, fehéres-szürkék, szorosan és szabályosan tapadnak a hajtásra, így a növény felülete fehéren csíkozottnak tűnik; a '''virágzat''' sziromlevelei halvány rózsaszínűek, fehéres-rózsaszínek vagy barackszínűek → ''[[Aylostera albopectinata]]'' (Pl. ''[[Aylostera albopectinata]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera albopectinata|limit=5}}
### A '''tövisek''' kevésbé mereven fésűsek, a növény habitusa és virágszíne más kombinációt mutat:
#### A föld feletti '''szár''' rendkívül apró, gyakran alig 1–2 cm átmérőjű, sötétzöld vagy vöröses tónusú, a '''tövisek''' rövidek, finomak, sárgásbarna vagy szürkés árnyalatúak; a '''virágok''' viszonylag nagyok, élénk tűzpirosak vagy narancsvörösek, Bolívia déli részének sziklás területeiről → ''[[Aylostera pygmaea]]'' (Pl. ''[[Aylostera pygmaea]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera pygmaea|limit=5}}
#### A növény a föld alatt vaskos, szinte fásodó raktározó gumót fejleszt, amelyből több vékony hajtás eredhet, a '''tövisek''' világosak, sörteszerűek; a '''virágok''' tölcséresek, lazacrózsaszín vagy téglavörös sziromlevelekkel → ''[[Aylostera tuberosa]]'' (Pl. ''[[Aylostera tuberosa]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera tuberosa|limit=5}}
# A növények '''gyökérzet'''e inkább rostos, bojtos, vagy csak mérsékelten megvastagodott, a szukkulencia főként a föld feletti, gömbölyded vagy megnyúlt hajtásokra korlátozódik; a növények gyorsan és dúsan sarjadnak, nagy csoportokat, telepeket képezve:
## A '''tövisek''' száma areolánként rendkívül magas, sűrűn, szinte áthatolhatatlanul beborítják a hajtást, a '''középtövis''' és a '''peremtövis''' nehezen különíthető el egymástól, a töviskoszorú színe világos (fehér, ezüstszürke vagy halványsárga):
### A '''szár''' halványzöld vagy sárgásvöld, a sűrű tövisezettség ellenére a hajtás felszíne részben látható; a '''virágok''' kifejezetten finom, pasztell árnyalatúak, halványrózsaszínek, fehéres-pink színűek vagy lazac-rózsaszínek, a lepelcső karcsú → ''[[Aylostera eos]]'' (Pl. ''[[Aylostera eos]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera eos|limit=5}}
### A '''szár''' sötétebb zöld, a '''szemölcsök''' határozottan elkülönülnek, de a sűrű, fehéres-szürke tövisezettség szinte teljesen elrejti őket; a '''virágok''' nagyok, tölcséresek, élénk sötétvörösek vagy skarlátvörösek → ''[[Aylostera malochii]]'' (Pl. ''[[Aylostera malochii]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera malochii|limit=5}}
## A '''tövisek''' rövidebbek, ritkábbak vagy merevebbek, a növény zöld epidermiszéből sokkal több látható, a töviskoszorú színe gyakran barnás, vörösesbarna vagy fehéres, de nem képez sűrű gyapjas-szőrös bundát:
### A '''szár''' gömbölyded, a '''szemölcsök''' kiemelkedők, az '''areolák''' fehéren gyapjasak; a '''peremtövis''' sárgásfehér, a '''középtövis'''csúcsok barnák vagy vörösesek; a '''virágok''' rendkívül bőségesen nyílnak a hajtások oldalán, színük tiszta sötétvörös, narancsvörös vagy karminvörös, a '''bibeszál''' és a porzók feltűnőek → ''[[Aylostera deminuta]]'' (Pl. ''[[Aylostera deminuta]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera deminuta|limit=5}}
### A növények lokális andoki endemizmusok, a tövisek és a virágszirmok morfológiája az alábbiak szerint részletezett:
#### A '''szár''' kissé megnyúlt, hengeres, világoszöld, a '''szemölcsök''' aprók, szabályos sorokba rendeződnek; a '''tövisek''' nagyon rövidek, finomak, merevek, sárgásbarna vagy szürkésfehér színűek; a '''virágok''' viszonylag kicsik, de rendkívül élénk neon-vörösek vagy narancsszínűek, a paraguayi-bolíviai határvidék speciális populációiból → ''[[Aylostera mamillosa]]'' (Pl. ''[[Aylostera mamillosa]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera mamillosa|limit=5}}
#### A '''szár''' lapított gömb alakú, tőből gyengén sarjadó, az epidermisz sötétzöld; a '''tövisek''' vékonyak, sörteszerűek, kissé elállóak, sugarasan helyezkednek el az areolákon; a '''virágok''' tágas tölcsért formáznak, ragyogó, tiszta carmin-vörös sziromlevelekkel, a bibeszál zöldesfehér → ''[[Aylostera azurduyensis]]'' (Pl. ''[[Aylostera azurduyensis]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera azurduyensis|limit=5}}

[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]]

Cleistocactus candelilla

2026-10-04T16:50:36Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Speciesbox|taxon= Cleistocactus candelilla}}
[[Fájl:Cleistocactus candelilla.Harmat_01.jpg|bélyegkép]]
[[Fájl:Cleistocactus candelilla.Ötvös_01.jpg|bélyegkép]]
== Tudományos név ==

* ''Cleistocactus candelilla'' Cárdenas, 1952

=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''Cleistocactus'' a görög ''kleistos'' (zárt) szóból származik, ami a nemzetségre jellemző, alig kinyíló, csőszerű virágokra utal.
* A faji jelző, a ''candelilla'' a spanyol “kis gyertya” szóból ered, amely a növény karcsú, oszlopos növekedési formájára és elágazó '''hajtás'''rendszerére utal.

=== Típus ===

* Cárdenas 4736; '''Bolívia''', Santa Cruz, Vallegrande, 2000 m; Herbarium Cardenasianum (LIL).
* '''Első leírása:''' Martin Cárdenas írta le a ''Cactus and Succulent Journal'' (US) 24: 146. oldalán, 1952-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Martin Cárdenas, 1952.

{{Típusfaj|Cleistocactus candelilla|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A növény alacsony termetű, bázisától elágazó, csoportos növekedésű. A '''szár''' felálló vagy fekvő, hengeres, 70–100 cm hosszú és 2–5 cm átmérőjű, színe világoszöld. A '''szár''' felületén 10–14 alacsony '''bordák''' találhatók. Az '''areolák''' közel ülnek egymáshoz, fehéres vagy szürkés gyapjúval borítottak. A '''tövisek''' számosak, sárgásbarna vagy szalmaszínűek, idővel elszürkülnek. A '''peremtövis''' száma 10–13, hosszuk 5–15 mm, sugárirányban helyezkednek el. A '''középtövis''' 1–4 darab, erősebbek, mint a szélsők, hosszuk elérheti a 2–3 cm-t.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' csőszerű, enyhén görbült, 4–5 cm hosszú, színe bíborvöröstől a kékesvörösig terjed. A '''virág''' a '''szár''' felső részén, oldalirányban fejlődik.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél''' lándzsás, hegyes, a belső '''lepellevél''' rövidebb, színük megegyezik a virágcső színével.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek vagy halványvörösek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' kiemelkedik a pártából, a '''bibe''' zöldes színű.

==== Termés ====

A termés gömbölyded, húsos, éretten sárgásvörös vagy vöröses színű, átmérője kb. 1 cm, rajta az elszáradt virágmaradvány megmarad.

* '''Magja:''' Apró, matt fekete, tojásdad alakú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Ez a faj '''Bolívia''' endemikus növénye, különösen Santa Cruz, Cochabamba és Chuquisaca megyékben fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, bozótosokban él 1300 és 2600 méter tengerszint feletti magasságban. Gyakran alkot sűrű csoportokat a száraz völgyekben.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Cleistocactus candelilla]]'' viszonylag könnyen tartható faj. Kedveli a napsütötte helyet és a jó vízelvezetésű talajt. A növekedési időszakban rendszeres öntözést igényel, de a pangó vizet kerülni kell. Télen szárazon és hűvösben (5–10°C) kell tartani. Szaporítása magvetéssel vagy a '''hajtás''' leválasztásával (dugványozással) történhet.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít a ''[[Cleistocactus baumannii]]'' fajra, de a ''[[Cleistocactus candelilla]]'' kisebb termetű, sűrűbb tövisezetű és virágai rövidebbek, színezetükben több a kékes árnyalat. A ''[[Cleistocactus pojoensis]]'' taxonhoz is közel áll, amelyet sokszor szinonimaként kezelnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A faj a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] nemzetségcsoportba (tribus) tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rend tagja. A ''[[Cleistocactus]]'' nemzetségen belül a molekuláris vizsgálatok alapján szoros rokonságban áll más bolíviai oszlopkaktuszokkal.

== Forrás ==

* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.llifle.com/
* https://www.worldfloraonline.org/

[[Kategória:Cleistocactus]]

Weingartia fidana subsp. cintiensis

2026-10-04T16:50:34Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Weingartia fidana subsp. cintiensis (Cárdenas) Donald in Ashingtonia 3: 139. 1979 sec. Kiesling & al. 2014
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Wilhelm Weingart]]''' (1856–1936) német származású bolíviai kaktuszgyűjtő és növénykutató nevét őrzi.
* A fajnevét a német kaktuszkedvelő és lapkiadó '''[[H. F. Fida]]''' tiszteletére kapta, aki a ''Der Kakteenfreund'' című folyóirat szerkesztője és kiadója volt Mannheimben. A név eredetileg '''fidaianus''' alakban jelent meg, majd a későbbi áthelyezések során alakult ki a ma használt '''fidana''' forma.
* A '''alfajnév''' Bolívia déli részének történelmi Cinti vidékére utal, ahol a taxont felfedezték.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Észak-Cinti környéke, Chuquisaca megye, Bolívia.
* '''Első leírása:''' Martín Cárdenas, Revista Agric. (Cochabamba) 10: 9. 1958.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Martín Cárdenas 1958.
{{Típusfaj|Weingartia fidana subsp. cintiensis}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Erősen tövises, idővel sűrű telepeket képző kaktusz. Hajtásai gömbölydedek vagy rövid hengeresek, sárgászöldtől szürkészöld színűek. Az egyes hajtások elérhetik a 30 cm magasságot és a 15 cm átmérőt.


==== Szemölcsök ====

A bordák teljesen spirálisan rendezett, lekerekített szemölcsökre tagolódtak.


==== Areolák ====

Az areolák kerekdedek, viszonylag nagyok, sárgás vagy krémfehér színűek.


==== Tövisek ====

A tövisek száma rendszerint 13–14.

* '''Középtövis:''' a közép- és peremtövisek alig különíthetők el.
* '''Peremtövis:''' a tövisek egyforma jellegűek, tűszerűek, egyenesek, szétállók.

Az összes tövis rendkívül sűrű, egymásba fonódó, 5 cm hosszúságot is elérhet. Színük szürkés, szalmasárga vagy halvány barnásszürke. A tövisezet szinte teljesen eltakarja a hajtást.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' virágai sárgák, körülbelül 3 cm hosszúak. A hajtások csúcsi részén, gyűrűszerűen jelennek meg.
* '''Ivarlevelek:''' részletes adatok nem ismertek az eredeti leírásból.


==== Termés ====

Termése kicsi, gömbölyded vagy kissé megnyúlt, barnás színű.

* '''Magja:''' részletes magmorfológiai adatok nem állnak rendelkezésre.


==== Gyökérzet ====

Nagy, megvastagodott karógyökérrel rendelkezik, amely keskeny nyaki résszel kapcsolódik a hajtáshoz.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, Chuquisaca megye.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 2400–3400 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Hegyvidéki, száraz területeken él.


== Kultúrában tartás ==

Ásványi jellegű, kiváló vízáteresztő talajt igényel. Erős fényben fejlődik legszebben, de a nyári legforróbb napsütésben enyhe árnyékolás előnyös lehet.

A vegetációs időszakban rendszeres öntözést kíván, de a talaj két öntözés között száradjon ki. Télen szárazon tartandó. Minimum 5 °C körüli teleltetés ajánlott, rövid ideig gyenge fagyokat is elviselhet.

A nagy karógyökér miatt mély cserepet igényel.

Szaporítása magvetéssel, ritkábban sarjakkal vagy oltással történik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A [[Weingartia fidaiana]] körébe tartozó alakoktól elsősorban rendkívül sűrű, közel azonos hosszúságú és alakú, 13–14 darabos tövisezetével különbözik. A közép- és peremtövisek alig elkülöníthetők.


== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont [[Martín Cárdenas]] írta le 1958-ban ''Weingartia cintiensis'' néven.

A későbbi rendszerezések egy része a ''Sulcorebutia'' nemzetségbe helyezte át, majd David Richard Hunt a ''Rebutia fidaiana'' egyik alfajaként kezelte ''Rebutia fidaiana'' subsp. ''cintiensis'' néven.

A különböző adatbázisok ma eltérően kezelik rendszertani helyzetét.


== Egyéb ==

A taxont Walter Rausch fedezte fel Bolíviában. A gyűjtői irodalomban ma is széles körben használják a ''Weingartia cintiensis'' nevet.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''



== Forrás ==

* Martín Cárdenas: Revista Agric. (Cochabamba) 10: 9. 1958.
* LLIFLE Encyclopedia – Weingartia cintiensis.
* World Flora Online.

[[Kategória:Weingartia]]

Szukkulens határozó: subgenus Scabrosemineum

2026-10-04T16:50:09Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

== A subgenus Scabrosemineum határozókulcsa ==

Ez a határozókulcs a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belüli subgenus ''Scabrosemineum'' alnemzetség fajainak és alfajainak elkülönítésére szolgál a hajtásmorfológia, a bőrszövet jellege, a tövisezet erőssége, valamint a virág- és magmorfológiai bélyegek alapján.

=== I. FŐCSOPORT: Monvillei- és mostii-komplex (nagy termetű, fűzöld vagy sötétzöld, erősen tövises formák) ===
A növények többnyire nagyméretűek, a '''szár''' élénk fűzöld vagy sötétzöld, a '''bordák''' magasak, markánsak, a '''tövisek''' vaskosak, merevek, sugarasan elállók vagy erősen hajlottak, a '''virág''' nagy, szélesre nyíló, tiszta fehér, krémfehér vagy rózsaszínes.

# '''A peremtövisek száma areolánként magas (többnyire 7–13), erősek, sárgásak vagy barna alapúak, a virágok fehérek vagy enyhén rózsaszínes árnyalatúak:'''
## A '''szár''' fényes sötétzöld, a '''bordák''' szélesek, a '''peremtövis'''ek borostyánsárgák vagy szürkésbarna alapúak, kissé hajlottak, a '''virág''' tiszta fehér → ''[[Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium monvillei subsp. monvillei|limit=5}}
## San Luis tartományból származó forma, a '''szár''' vaskos, a '''tövisek''' sűrűbbek, merevebbek, sötétebb barna vagy szürkésbarna színűek, a '''virág''' torka és belső lepellevelei gyakran kifejezettebben rózsaszínesek → ''[[Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|limit=5}}
## Rendkívül erősen és sűrűn tövises, merev, tőszerű, fésűs vagy kusza '''tövisek'''ből álló struktúra, a tövisek sárgásbarna vagy szürkésfehér színűek, a növénytestet szinte teljesen elfedik → ''[[Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum|limit=5}}
# '''A bordák nagyon élesek, állkapocsszerű szemölcsökre tagoltak, a virágok torka és belső szirmai markánsan rózsaszínűek, a magház pikkelyei sötétek:'''
## A '''szár''' sötétzöld, lapított-gömbölyded, a '''szemölcsök''' alatt mély kereszthornyok húzódnak, a '''peremtövis'''ek hajlottak, a '''virág''' nagy, tágas, élénk rózsaszín vagy fehéres-rózsaszín → ''[[Gymnocalycium mostii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium mostii|limit=5}}
## Kifejezetten nagyméretű, masszív növénytest, a '''bordák''' vaskosak, a '''tövisek''' durvák, egyenesek, szürkésbarna színezetűek, a hajtásmorfológia robusztus → ''[[Gymnocalycium robustum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium robustum|limit=5}}

=== II. FŐCSOPORT: Castellanosii- és spegazzinii-komplex (hamvas, szürkéskék vagy kékeszöld, tőszerűen tövises formák) ===
A növények bőrszövete jellegzetesen matt, hamvas szürkészöld, kékeszöld vagy viaszos bevonatú, a '''szár''' lapított vagy idős korban megnyúló, a '''tövisek''' rendkívül erősek, vastagok, tőszerűek vagy tőrszerűek, a testre simulók vagy mereven elállók, a '''virág''' fehér vagy halványrózsaszín.

# '''A peremtövisek jellegzetesen a növénytestre simulnak, erősen lefelé és oldalra mutatnak (pókszerű állás), nagyon vastagok, a virágok tora vöröses:'''
## A '''szár''' hamvas szürkészöld, a '''tövisek''' nagyon erősek, csontszínűek vagy szürkék, barna heggyel, a testre szorosan rásimulnak, a '''virág''' krémfehér, vörös torokkal → ''[[Gymnocalycium spegazzinii subsp. spegazzinii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium spegazzinii subsp. spegazzinii|limit=5}}
## Bolíviai (Chuquisaca) elszigetelt alfaj, a '''szár''' világosabb szürkéskék, a '''tövisek''' még hosszabbak, durvábbak, kuszán elállóak vagy erősen hajlottak, szinte áthatolhatatlan páncélt alkotnak → ''[[Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum|limit=5}}
# '''A tövisek mereven elállók, tőszerűek vagy tőrszerűek, a szár kékeszöld vagy szürkészöld, a bordák alacsonyak és laposak:'''
## A '''szár''' kékes-szürkészöld, a '''bordák''' tompák, a '''peremtövis'''ek száma 5–7, merevek, sárgásbarna vagy szürke színűek, a '''virág''' fehér, tölcsére karcsú → ''[[Gymnocalycium castellanosii subsp. castellanosii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium castellanosii subsp. castellanosii|limit=5}}
## San Juan tartományból származó forma, a '''szár''' sárgászöldes vagy világosszöld tónusú, a '''bordák''' kevésbé barázdáltak, a '''tövisek''' finomabb szerkezetűek → ''[[Gymnocalycium castellanosii subsp. acorrugatum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium castellanosii subsp. acorrugatum|limit=5}}
## Rendkívül vastag, iszonyatosan erős, tőszerű, egyenes vagy enyhén felfelé hajló, szürkésfehér '''tövisek''', amelyek teljesen beborítják a tenyészőpontot → ''[[Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium castellanosii subsp. ferocior|limit=5}}
## A '''szár''' matt szürkéskék, viaszos, a '''peremtövis'''ek száma kevés (3–5), tőrszerűek, kissé felfelé hajlók, a '''virág''' halvány rózsaszínes-fehér → ''[[Gymnocalycium pugionacanthum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium pugionacanthum|limit=5}}

=== III. FŐCSOPORT: Oenanthemum- és hossei-komplex (olajzöld vagy vörösesbarna, lapított szárú, színes virágú formák) ===
A növények bőrszövete sötét olajzöld, barnászöld vagy vörösesbarna árnyalatú, a '''szár''' kifejezetten lapított, a '''tövisek''' sötétek, szürkésbarna vagy feketés árnyalatúak, hajlottak, a '''virág''' színe gyakran egyedi: a mélyvöröstől az intenzív lazacrózsaszínig vagy borszínig változik.

# '''A virágok feltűnő, sötét borvörös, tégla- vagy karminvörös színűek, a lepelfejezet széles, a tövisek nagyon erősek:'''
## A '''szár''' sötét olajzöld, a '''bordák''' szélesek, szögletesek, a '''peremtövis'''ek száma 5, vastagok, szürkésbarna színűek, a '''virág''' intenzív borvörös vagy borostyánvörös → ''[[Gymnocalycium oenanthemum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium oenanthemum|limit=5}}
## Kistermetű, rendkívül lapított, sötétbarna hajtású forma, a '''tövisek''' rövidebbek, sötétszürkék, a testre simulnak, a '''virág''' mélyvörös → ''[[Gymnocalycium marianae]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium marianae|limit=5}}
# '''A virágok rózsaszínűek, lazacszínűek vagy fehéres-rózsaszínek, a szár vörösesbarna vagy matt szürkészöld, a tövisek hajlottak:'''
## A '''szár''' matt vörösesbarna vagy sötét olajzöld, a '''peremtövis'''ek száma 5–7, jellegzetesen visszahajlók, szürkék, a '''virág''' halvány rózsaszínű vagy lazacrózsaszín → ''[[Gymnocalycium hossei]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium hossei|limit=3}}
## A Mazán-völgyből származó klasszikus forma, a '''szár''' hamvasabb, a '''tövisek''' sötétbarna alapúak, nagyon merevek és erősen a test felé görbülnek → ''[[Gymnocalycium mazanense]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium mazanense|limit=1}}
## A '''szár''' olajzöld vagy szürkésbarna, a '''peremtövis'''ek száma kevés, vaskosak, a '''virág''' rózsaszínes-bronztónusú, egyedi színárnyalattal → ''[[Gymnocalycium rhodantherum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium rhodantherum|limit=5}}
## San Juan és La Rioja határvidékéről származó taxon, a '''szár''' lapított, a '''tövisek''' szürkék, a '''virág''' sziromlevelei nagyon keskenyek, halvány rózsaszínesek → ''[[Gymnocalycium ritterianum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium ritterianum|limit=5}}

=== IV. FŐCSOPORT: Ochoterenae- és bodenbenderianum-komplex (geofitikus, lapos, pampai formák) ===
A növények kis vagy közepes termetűek, a '''szár''' rendkívül lapított, a talaj szintjébe süllyedő (geofiton jellegű), bőrszövetük matt szürke, okkerbarna vagy sötétbarna, a '''tövisek''' rövidek, fésűsek vagy pókszerűen a testre simulnak, a '''virág''' fehér vagy krémszínű, külső oldalán zöldes vagy barnás csíkkal.

# '''A szár bőrszövete okkerbarna vagy sötét sárgásbarna, a peremtövisek száma kevés, teljesen a testre simulnak:'''
## A '''szár''' lapos korong alakú, sötétbarna vagy szürkésbarna, a '''bordák''' alacsonyak, lankásak, a '''peremtövis'''ek száma 3–5, rövidek, feketésbarna alapúak, a '''virág''' krémszínű → ''[[Gymnocalycium bodenbenderianum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium bodenbenderianum|limit=5}}
## A '''szár''' sárgásbarna vagy szürkészöld, a '''peremtövis'''ek száma 3–7, sárgásfehérek, a testre simulnak, a '''virág''' fehér, torkában enyhe rózsaszínes árnyalattal → ''[[Gymnocalycium ochoterenae]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium ochoterenae|limit=5}}
## Mendoza tartomány pampáiról származó izolált forma, a '''szár''' nagyon lapos, a '''tövisek''' rövidek, szürkék, merevek, a szárazsághoz rendkívül jól alkalmazkodott habitus → ''[[Gymnocalycium mendozaense]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium mendozaense|limit=5}}
# '''A szár bőrszövete kifejezetten hamvas szürkéskék vagy ólomszürke, a tövisek feketések vagy sötétszürkék:'''
## A '''szár''' matt hamvas szürkéskék, a '''peremtövis'''ek száma 3–5, feketések vagy sötétszürkék, erősek, a '''virág''' tiszta fehér vagy krémfehér → ''[[Gymnocalycium glaucum subsp. glaucum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium glaucum subsp. glaucum|limit=5}}
## Catamarca tartományból származó alfaj, a '''szár''' kisebb, sötétebb ólomszürke, a '''tövisek''' rövidebbek és még erősebben a test felületére simulnak → ''[[Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium glaucum subsp. ferrarii|limit=5}}
# '''Közép-argentin pampai formák, a tövisek sárgásak, a virágok tora vöröses, izolált populációk:'''
## San Luis tartomány északi részéről származó faj, a '''szár''' sötétzöld vagy barnászöld, a '''peremtövis'''ek sárgásak, sötét heggyel, a '''virág''' fehér, a torok halványvörös → ''[[Gymnocalycium fischeri]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium fischeri|limit=5}}
## Córdoba tartományból származó, elszigetelt pampai endemizmus, a '''szár''' sötétzöld, a '''szemölcsök''' kicsik, a '''peremtövis'''ek finomak, fésűsek, a '''virág''' tiszta fehér → ''[[Gymnocalycium kuehhasii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium kuehhasii|limit=5}}

=== V. FŐCSOPORT: Nigriareolatum- és bayrianum-komplex (Magas bordájú, feltűnő areolájú, északi formák) ===
A növények közepes vagy nagy termetűek, a '''szár''' sötétzöld vagy kékeszöld, a '''bordák''' határozottak, magasak, az '''areolák''' nagyok, feltűnőek, fiatalon dús gyapjasak, fehérek vagy sötétszürkék, a '''tövisek''' egyenesek vagy enyhén hajlottak, szúrósak.

# '''Az areolák kifejezetten nagyok, kerekdedek, fiatalon dús, fehér vagy krémszínű gyapjút nevelnek, amely idős korban megfeketedik:'''
## A '''szár''' élénk sötétzöld, a '''bordák''' magasak, kerekded '''szemölcsök'''re tagoltak, az '''areolák''' gyapja feltűnő, a '''peremtövis'''ek száma 7–9, merevek, szürkésfehérek, a '''virág''' tiszta fehér → ''[[Gymnocalycium nigriareolatum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium nigriareolatum|limit=5}}
## Catamarca tartomány északi hegyvidékeiről származó forma, a '''szár''' szürkészöld, a '''tövisek''' sűrűbbek, hosszabbak, mereven elállók és sötétszürke színezetűek → ''[[Gymnocalycium kulhanekii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium kulhanekii|limit=5}}
# '''A szár bőrszövete hamvas kékeszöld, a bordák élesek, szinte teljesen simák, a tövisek nagyon kevesen vannak és merevek:'''
## A '''szár''' magányos, kékeszöld, a '''bordák''' száma kevés, szinte háromszög keresztmetszetűek, az '''areolák''' távol ülnek egymástól, a '''peremtövis'''ek száma 5, egyenesek, tőszerűek, sötétbarna alapúak, a '''virág''' krémfehér → ''[[Gymnocalycium bayrianum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium bayrianum|limit=5}}

[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]]

Spegazzini, Carlo Luigi

2026-10-04T16:49:26Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Infobox
| név = Carlo Luigi Spegazzini
| kép = C. L. Spegazzini.png
| dátum = 1858 - 1926
| állampolgárság = Olaszország, Argentína
| foglalkozás = botanikus, mikológus, egyetemi tanár, kutató, gyűjtő
| rövidítés = '''Speg.'''
}}
== Bevezetés ==
'''[[Carlo Luigi Spegazzini]]''' (olasz származása miatt Argentínában gyakran használt nevén '''Carlos Luis Spegazzini'''; Bairo, '''1858. április 13.''' – La Plata, '''1926. július 1.''') olasz származású argentin botanikus, mikológus és egyetemi tanár. A dél-amerikai flóra, azon belül a patagóniai és argentínai kaktuszok kutatásának egyik legjelentősebb, úttörő alakja. Rendkívül sokoldalú tudós volt, aki nemcsak a gombák világában (mikológia) szerzett világhírnevet, hanem a kaktuszfélék családjának rendszerezésével, számos új faj leírásával és az argentin flóra átfogó feltérképezésével a modern dél-amerikai botanika megalapozójává vált.

== Életpálya==
Az észak-olaszországi Bairóban született '''1858'''-ban. Tanulmányait Olaszországban végezte, ahol korán elköteleződött a természettudományok és a botanika mellett. Fiatalon a neves mikológus, Pier Andrea Saccardo tanítványa és munkatársa volt, miközben elsajátította a precíz leíró botanika alapjait. '''1879'''-ben, alig 21 évesen döntött úgy, hogy Argentínába emigrál, ahol csatlakozott a Buenos Aires-i Egyetem tudományos köréhez. Tudományos és szervezői munkájának elismeréseként később alapító professzorként vett részt a La Plata-i Nemzeti Egyetem létrehozásában, ahol a botanikai intézet és a herbárium vezetését is ellátta. Élete végéig, '''1926'''-ban bekövetkezett haláláig választott hazájában, Argentínában élt és dolgozott.

== Munkásság és kutatóutak ==
Argentínába érkezése után szinte azonnal hatalmas horderejű, gyakran életveszélyes expedíciókat indított a kontinens feltáratlan területeire. '''1881''' és '''1882''' között részt vett a híres olasz-argentin patagóniai expedícióban, ahol a zord és kietlen déli területek növényvilágát tanulmányozta. Az ezt követő évtizedekben bejárta Argentína szinte összes tartományát, különös tekintettel az északnyugati száraz és félsivatagos régiókra (Salta, Jujuy, Catamarca, La Rioja), amelyek a kaktuszfélék igazi diverzitási központjai. Kutatóútjai során hatalmas herbáriumi anyagot gyűjtött, és a növényeket nemcsak tartósított formában, hanem természetes élőhelyükön, ökológiai összefüggéseikben és morfológiai változékonyságukban is vizsgálta.

== Taxonómiai jelentőség ==
A kaktuszok taxonómiájában végzett munkája korszakalkotó: több tucat új dél-amerikai kaktuszfaj és változat leírása fűződik a nevéhez. Rendszertani munkássága során alapvető revízió alá vonta az argentin kaktuszflórát. Ő írta le a kaktuszgyűjtők körében a mai napig rendkívül népszerű nemzetségek számos faját, beleértve a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', ''[[:Kategória:Rebutia|Rebutia]]'' és ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' csoportokat is. Kiemelkedő felfedezései közé tartozik például a ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' és a ''[[Rebutia minuscula]]''. Tudományos érdemei előtt tisztelegve a botanikusok róla nevezték el a lenyűgöző megjelenésű, sűrű tövisezetű ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' fajt. Szerzői rövidítése az IPNI nómenklatúrájában: '''Speg.'''

== Publikációk ==
Rendkívül termékeny szakíró volt, aki több száz tudományos értekezést és monográfiát hagyott az utókorra. Kaktuszokkal foglalkozó legfontosabb alapművei:
* ''Cacteárum Platensium Nova vel Minus Cognitá'' (1905) – Az argentin és platensei régió kaktuszflórájának első modern, átfogó rendszertani és morfológiai áttekintése, amelyben számos új taxont vezetett be a tudományba.
* ''Breves notas cactológicas'' (1925) – Élete utolsó szakaszában megjelent publikációja, amelyben finomította és összegezte a dél-amerikai kaktuszrendszertannal kapcsolatos észrevételeit.

== Emlékezete ==
'''1926'''-os halála után hatalmas magángyűjteményét, könyvtárát és a felbecsülhetetlen értékű, több mint 40000 tételt számláló herbáriumát a La Plata-i Nemzeti Egyetemre hagyta, ahol az ma is a Carlos Spegazzini Botanikai Intézet alapját képezi. Élőhelyi megfigyelései és pontos leírásai a mai napig a dél-amerikai kaktuszkutatás szilárd alapkövei, amelyeket a modern molekuláris filogenetikai rendszerek és a nemzetközi konszenzus-adatbázisok (POWO, IPNI, Caryophyllales.org) mind a mai napig érvényesként ismernek el és alkalmaznak.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/9955-1 https://www.ipni.org/a/9955-1]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Copiapoa marginata subsp. marginata

2026-10-04T16:49:16Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa marginata (Salm-Dyck) Britton & Rose, Cactaceae 3: 86–87, f. 99. 1922 sec. Larridon & al. 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik.
* A ''marginata'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' a latin ''margo, marginis'' („szél”, „perem”, „szegély”) szóból származó ''marginatus'' melléknév nőnemű alakja, jelentése „szegélyezett”, „peremmel ellátott”. A név valószínűleg a növény valamely jellegzetes peremi bélyegére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Echinocactus marginatus'' [[Salm-Dyck]]; a ''[[Copiapoa marginata]]'' faj bazionimja. A jelenlegi alfaj a faj típusos alfaja.
* '''Első leírása:''' [[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]], ''Echinocactus marginatus'', ''Allgemeine Gartenzeitung'' 13: 386. 1845.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Nathaniel Lord Britton]] és [[Joseph Nelson Rose]], ''Copiapoa marginata'' kombinációként, 1922.

{{Típusfaj | Echinocactus marginatus | limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A '''hajtás''' többnyire egyesével fejlődik, de gyakran sarjadzik és csoportokat képez. A '''szár''' gömbölyded vagy röviden hengeres, gyakran a csúcs felé kissé keskenyedik. Színe fűzöldtől szürkészöldig terjed. A '''gyökérzet''' rövid, fásodó karógyökérből áll.

A '''bordák''' jól fejlettek, számuk és kialakulásuk a növény életkorával változhat. Az '''areolák''' a bordákon helyezkednek el, és fiatalon nemezesek.

A '''tövisek''' a ''[[Copiapoa marginata subsp. robustispina]]'' alfajhoz képest vékonyabbak. A '''peremtövisek''' és a középső '''tövisek''' egyaránt jól fejlettek, színük fiatalon sötétebb, később szürkés lehet.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' a csúcsi areolák közelében fejlődik. A ''[[Copiapoa]]'' nemzetségre jellemzően nappal nyílik, és sárga színű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' sárgák; a külső '''lepellevelek''' rövidebbek, a belső '''lepellevelek''' szélesebbek és a virágnyílás felé fokozatosan hosszabbodnak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és '''portokok''' sárgák; a '''termő''' világos színű, a '''bibeszál''' és '''bibe''' a virág középső részén helyezkedik el.

==== Termés ====

A termés kicsi, gömbölyded, éréskor kiszáradó.

* '''Magja:''' A mag sötét színű, apró, a ''[[Copiapoa]]'' nemzetségre jellemző alakú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' területén honos, a délnyugati '''Atacama''' régiótól az északnyugati '''Coquimbo''' régióig. A faj és az alfaj elterjedése a chilei Atacama-sivatag és a száraz mediterrán jellegű közép-chilei területek közötti térséghez kapcsolódik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sivatagi és száraz cserjés élőhelyeken fordul elő. A növények a rendkívül száraz éghajlathoz alkalmazkodott szukkulens növények. A tengerparti területeken a ''camanchaca'' köd fontos kiegészítő vízforrást jelenthet.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' száraz, meleg és nagyon világos helyet igénylő kaktusz. Termesztéséhez laza, ásványi összetételű, gyorsan átszivárgó közeg ajánlott. Az öntözések között a termesztőközeget teljesen ki kell szárítani.

A téli nyugalmi időszakban kevés vizet vagy egyáltalán nem igényel. A jó légmozgás és a közvetlen napsütés elősegíti a kompakt növekedést és a természetes tövisezet kialakulását.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' a ''[[Copiapoa marginata]]'' faj típusos alfaja. A fajon belül jelenleg két elfogadott alfajt különítenek el: a ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' és a ''[[Copiapoa marginata subsp. robustispina]]'' taxont.

A ''subsp. marginata'' és a ''[[Copiapoa marginata subsp. robustispina]]'' legszembetűnőbb különbsége a '''tövisek''' felépítésében mutatkozik. A típusos alfaj '''tövisei''' vékonyabbak, míg a ''subsp. robustispina'' erősebb, vaskosabb '''töviseket''' fejleszt.

A ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' korábban több különálló néven is szerepelt. A ''Copiapoa streptocaulon'', ''Echinocactus columnaris'', ''Echinocactus melanochnus'' és ''Echinocactus streptocaulon'' neveket a jelenlegi taxonómiai kezelés ennek az alfajnak a szinonimái között tartja számon.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[Copiapoa marginata]]'' alapját képező taxont Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck írta le 1845-ben ''Echinocactus marginatus'' néven. Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1922-ben a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségbe helyezte, ''Copiapoa marginata'' néven. A faj jelenleg két elfogadott alfajt foglal magában: a ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' és a ''[[Copiapoa marginata subsp. robustispina]]'' taxonokat.

A modern taxonómiai kezelésben a ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' elfogadott alfaj. A Plants of the World Online a taxont kifejezetten elfogadott alfajként kezeli, és elterjedését '''Chile''' délnyugati Atacama és északnyugati Coquimbo régiói között adja meg.

A POWO négy heterotipikus szinonimát rendel az alfajhoz: ''Copiapoa streptocaulon'', ''Echinocactus columnaris'', ''Echinocactus melanochnus'' és ''Echinocactus streptocaulon''.

A ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség filogenetikai vizsgálatai alapján a nemzetség kohézív, jól körülhatárolható csoportnak tekinthető, ugyanakkor a fajok közötti rokonsági viszonyok és a fajhatárok több csoportban összetettek. A ''[[Copiapoa marginata]]'' a nemzetség történeti értelemben is fontos taxonja: Britton és Rose 1922-ben ennek a fajnak a alapján állították fel a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetséget.
== Megjegyzés ==

A ''[[Copiapoa marginata subsp. marginata]]'' jelenlegi elfogadottsága jól elkülönül a ''[[Copiapoa marginata]]'' faj szintjétől: a POWO a fajt és alatta a két elfogadott alfajt is nyilvántartja. A ''subsp. marginata'' a faj típusos alfaja, míg a másik elfogadott alfaj a ''[[Copiapoa marginata subsp. robustispina]]''.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/7a8ed097-b88c-43e5-81a9-00b16ee09842 Caryophyllales.org – Copiapoa marginata subsp. marginata]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77228942-1 Plants of the World Online – Copiapoa marginata subsp. marginata]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A131144-1 Plants of the World Online – Copiapoa marginata]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A20011314-1 Plants of the World Online – Copiapoa marginata subsp. robustispina]
* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/ Biodiversity Heritage Library]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Guerrero et al. – Patterns of lineage divergence within Cactaceae]

[[Kategória:Copiapoa]]

{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_marginata_01_Senoret_Acosta.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_marginata_02_Senoret_Acosta.jpg
}}

Weingartia cardenasiana

2026-10-04T16:48:55Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Weingartia cardenasiana (R.Vásquez) F.H.Brandt in Frankfurter Kakteenf. 5: 17. 1978 sec. Kiesling & al. 2014
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Wilhelm Weingart]]''' német iparos és kaktuszkedvelő emlékét őrzi.
* A '''fajnév''' '''[[Martín Cárdenas]]''' bolíviai botanikus tiszteletére került megállapításra.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Roberto Vásquez, Bolívia.
* '''Első leírása:''' Roberto Vásquez: ''Sulcorebutia cardenasiana'', 1975.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Fred Hermann Brandt, 1978.
{{Típusfaj| Weingartia cardenasiana }}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Hajtása rendszerint magányos, gömb alakú vagy enyhén lapított gömb alakú. Sötétzöld színű. Magassága legfeljebb 5 cm, átmérője 8 cm. Erőteljes karógyökérrel rendelkezik.


==== Szemölcsök ====

A hajtást 14 spirálisan futó borda tagolja. A bordák jól fejlett, lekerekített dudorokra oszlanak.


==== Axillák ====

Nincsenek elkülönült axillák.


==== Areolák ====

Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el, enyhén besüllyedtek. Színük sárgásfehér.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' rendszerint 1 db, olykor hiányzik.
* '''Peremtövis:''' fésűszerűen rendeződő, fehér, sárgás vagy barnás színű, 5–10 mm hosszú tövisek.

A tövisek a testhez simulnak, gyakran szorosan fedik a hajtást. Felületük érdes.

=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok tölcsér alakúak, 25 mm hosszúak és ugyanilyen átmérőjűek. Színük élénk sárga, ritkábban narancssárga vagy fehér.

* '''Ivarlevelek:''' porzói sárgák, bibéje világos színű.

A virágok a hajtás felső részén, a csúcshoz közel jelennek meg.


==== Termés ====

Termése gömb alakú, zöld színű. Éréskor kiszárad és felnyílik.

* '''Magja:''' fekete vagy sötétbarna, körülbelül 1 mm hosszú.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, elsősorban Cochabamba és Chuquisaca megyék, egyes adatok szerint Santa Cruz nyugati része is.

* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1800–2800 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Szezonálisan száraz, interandoki völgyek homokkőszikláin és sziklás lejtőin él. Élőhelyeit részben mezőgazdasági tevékenység érinti.


== Kultúrában tartás ==

Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, humuszszegény talajt igényel. A gyökérnyakat célszerű durva kaviccsal vagy zúzalékkal körülvenni. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést kíván, de a talaj két öntözés között száradjon ki. Télen teljesen szárazon tartandó.

Napos helyet kedvel, de a legforróbb nyári időszakban enyhe árnyékolás előnyös lehet. Rövid ideig akár –5 °C körüli hőmérsékletet is elviselhet száraz állapotban. A virágképződéshez hűvös, 0–10 °C közötti téli pihenő szükséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokonai a korábban ''Sulcorebutia'' néven ismert fajok. A fajt a sötétzöld test, a rövid fésűszerű tövisezet és a tiszta sárga virágok együttese jól elkülöníti a ''Weingartia steinbachii''-csoport többi tagjától.


== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont Roberto Vásquez írta le 1975-ben ''Sulcorebutia cardenasiana'' néven. Fred Hermann Brandt 1978-ban helyezte át a ''Weingartia'' nemzetségbe. Egyes rendszerezések a ''Rebutia'' nemzetség részeként kezelik, míg a Caryophyllales.org és több modern adatbázis a ''Weingartia'' nemzetséget fogadja el.


== Egyéb ==

A faj a bolíviai sárga virágú sulcorebutiák egyik legismertebb képviselője. Állományai viszonylag nagy területen fordulnak elő, ezért természetvédelmi helyzete jelenleg kedvezőbb, mint számos szűk elterjedésű rokon fajé. Élőhelyein a mezőgazdasági művelés jelentheti a fő veszélyeztető tényezőt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:'''



== Forrás ==

* LLIFLE Cactus Encyclopedia – ''Weingartia cardenasiana''
* Caryophyllales.org – ''Weingartia cardenasiana'' taxonkezelése
* Plants of the World Online (Kew Science) taxonómiai adatok
* Wikipédia – ''Weingartia cardenasiana''

[[Kategória:Weingartia]]

Frailea schilinzkyana subsp. schilinzkyana

2026-10-04T16:48:48Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Frailea schilinzkyana subsp. schilinzkyana sec. ??? | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''Manuel Fraile''' (1850–?) spanyol származású amerikai kertészeti szakember nevét őrzi, aki az USA Mezőgazdasági Intézetének kaktuszgyűjteményét gondozta; a nemzetség a ''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'' családba tartozó ''[[:Kategória:Frailea|Frailea]]'' tagja.
* A '''fajnév''' '''Guido von Schilinzky''' (1823–1898) természettudós nevét őrzi, aki a szentpétervári cári udvar belső titkos tanácsosa volt.
* Az '''alfajnév''' az alapfajjal megegyező (autonóm alfaj).


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Paraguay, Paraguarí terület
* '''Első leírása:''' (''[[Echinocactus schilinzkyanus]]'') – Monatsschrift für Kakteenkunde 7: 108 (1897)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose (1922), mint ''[[Frailea schilinzkyana]]''
[[Fájl:Frailea schilinzkyana schilinzkyana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Frailea schilinzkyana schilinzkyana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Frailea schilinzkyana schilinzkyana-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Többnyire magános növény, ritkán sarjakat is képez. Hajtásai kissé lapított gömb alakúak, 35–40 mm átmérőjűek és 25–30 mm magasak. A hajtáscsúcs besüllyedt, tövistelen. Színe világoszöld vagy barnászöld.


==== Szemölcsök ====
A bordák szemölcsökre tagoltak, ezek lekerekített hatszög alakúak, kb. 5 mm szélesek.


==== Axillák ====
Kevés gyapjút és sörtét tartalmaznak.


==== Areolák ====
Oválisak, 1,5 mm hosszúak és 1 mm szélesek, sárgásfehérek.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' általában 1 darab, ritkán hiányzik vagy 2 is lehet; merev, barna, sötétebb hegyű.
* '''Peremtövis:''' 11–15 darab, finom, a hajtásra simuló, 2–3 mm hosszú, kezdetben barna, később szürkés.

A szomszédos areolák tövisei nem fedik át egymást.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
Tölcsér alakú, a hajtás csúcsa közelében fejlődik, 2–3,5 cm hosszú és kb. 2,5–3 cm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' lándzsásak, sárga színűek, a virág torok része zöldes.
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak halványsárgák, portokok sárgák; bibeszál sárgás, a bibe fehér.


==== Termés ====
Sötétzöld, barna pikkelyekkel, az axillákban kevés gyapjúval és sörtével; éretten megszárad.

* '''Magja:''' barna, fényes, kalap alakú, kb. 1,5 mm méretű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Paraguay, valamint Argentína (Misiones); tágabb értelmezésben Brazília, Bolívia és Uruguay egyes területei.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' alacsony fekvésű, időszakosan kiszáradó, gyér füvű területeken él, néhány száz méteres tengerszint feletti magasságban.


== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Frailea|Frailea]]'' nemzetség általános igényeinek megfelelően porózus, de szerves anyagban viszonylag gazdag talajt igényel. Vízigénye az átlagnál nagyobb, de a túlöntözést kerülni kell. Enyhén árnyékolt, világos helyen fejlődik jól. Nyári hónapokban virágzik, a virágok gyakran csak meleg napokon nyílnak ki, illetve gyakori a kleisztogámia. Télen 5 °C felett, szárazon teleltetendő.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A faj változékony, számos korábban önálló fajként kezelt taxont foglal magába. A különböző formák elsősorban tövisezetükben, bordaszámukban és növekedési formájukban térnek el.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj rendszertani értelmezése tág; több, morfológiailag elkülönülő taxont ma szinonimaként kezelnek. Két alfaja ismert: subsp. ''schilinzkyana'' és subsp. ''concepcionensis''.


== Egyéb ==
A faj nagy variabilitása miatt a gyűjtők körében számos néven ismert és gyakran félreazonosított.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 565. kártya

[[Kategória:Frailea]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Copiapoa humilis subsp. variispinata

2026-10-04T16:48:38Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. variispinata (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon & al. 2015 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
* A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.
* A ''variispinata'' '''alfajnév''' a latin ''varius'' („változatos”, „különböző”) és ''spina'' („tövis”) szavakból származik, és a taxon változatos tövisezetére utal. A név jól illeszkedik a taxon egyik jellegzetességéhez, mivel a '''tövisek''' száma és hossza egyedenként is jelentősen változhat.

=== Típus ===

* '''Típuspéldány:''' [[Friedrich Ritter]] gyűjtése, Chile, Antofagasta régió, Paposo térsége, Quebrada Iscuña.
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] ''Copiapoa variispinata'' néven, ''Kakteen Südamerika'' 3: 1070. 1980.
* '''Az aktuális rangba helyezte:''' [[David Richard Hunt]], 2002, ''Copiapoa humilis'' alfajaként.

{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_.humilis-varispinata03_Senoret_Acosta.jpg
| https://www.llifle.com/photos/Copiapoa_humilis_subs._variispinata_16494_l.jpg
}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény rendszerint csoportosan növekszik, és a csoportok szélessége általában nagyobb, mint a magassága. A '''hajtás''' gömbölyded vagy az életkor előrehaladtával kissé megnyúlt, puha, zöld, 4–7 cm átmérőjű. A '''szár''' csúcsa bemélyedő, sűrű nemezes gyapjúval és '''tövisek'''kel borított.

A '''gyökér''' hosszú, vastag, kúposan megvastagodó gyökértestet alkot, amely mélyen a talajba hatol, és keskeny nyakban folytatódik.

A '''bordák''' száma 15–18, ritkábban 22; a közöttük lévő barázdák 4–6 mm mélyek. A '''bordák''' bemetszettek, és többé-kevésbé jól elkülönülő '''szemölcsök'''et alkotnak.

Az '''areolák''' kerekdedek, fehér gyapjúval, átmérőjük 1,5–4,5 mm, egymástól 3–8 mm távolságra helyezkednek el.

A '''tövisek''' rendkívül változatosak számukban és hosszúságukban. A 10–15 '''peremtövis''' vékony, tűszerű, szétálló, sárgásbarnától sötétbarnáig terjedő színű, később megszürkül, hossza többnyire 3–8 mm. Az 5–10 '''középtövis''' erősebb, minden irányba szétálló, általában 5–10 mm hosszú, de ennél hosszabb is lehet.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' nappal nyílik, harang alakú, kénsárga, átmérője 2,5–3 cm. A '''virág''' a hajtás csúcsán található fehér gyapjúból fejlődik, és jellegzetes ''Copiapoa''-illatot áraszt.

* '''Takarólevelek:''' A '''párta''' kénsárga és harang alakú; a külső '''lepellevelek''' a virág külső részét alkotják.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és '''portokok''' sárgák; a '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.

==== Termés ====

A termés kerekded, csupasz, vörös, körülbelül 8 mm hosszú.

* '''Magja:''' A mag fekete, körülbelül 1,5 mm széles.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régió Paposo térségében, a Quebrada Iscuña területén honos. A természetes állományok a tengerparttól mintegy 4,5–6,5 km-re húzódnak a szárazföld belseje felé. Az előfordulások több, egymástól elkülönült állományból állnak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás élőhelyeken, többnyire 300 m tengerszint feletti magasság alatt növekszik. A magasabban fekvő állományokat gyakran sűrű parti köd éri. A növények sziklák között, több, egymástól elkülönült állományban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' termesztésben világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeget igényel. A természetben mélyre hatoló, vastag '''gyökérzet'''et fejleszt, ezért a túlzott öntözésre érzékeny.

A tenyészidőszakban mérsékelt öntözés javasolt, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon, hűvös körülmények között célszerű tartani. A hosszú, megvastagodott '''gyökér''' miatt jó vízelvezetésű, mélyebb edény használata előnyös.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a zöld, puha '''szár''' és a rendkívül változatos '''tövisezet'''. A 10–15 '''peremtövis''' és az 5–10 erősebb '''középtövis''' számában és hosszában is jelentős változatosságot mutat.

A taxon a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajcsoportjába tartozik, amelynek tagjai morfológiailag közel állnak egymáshoz. A ''[[Copiapoa humilis]]'' több, korábban önálló fajként vagy faj alatti taxonként leírt alakot foglal magába.

A LLIFLE leírása szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' a többi ''[[Copiapoa humilis]]'' taxontól elsősorban szokatlanul zöld teste és a viszonylag lapos, széles csoportok képzése alapján különíthető el. A '''tövisek''' száma és hossza különösen változékony.

{{Típusfaj | Copiapoa humilis subsp. variispinata | limit=5}}

== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont [[Friedrich Ritter]] írta le 1980-ban ''Copiapoa variispinata'' néven. [[Graham J. Charles]] 1998-ban ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven varietási rangba helyezte. [[David Richard Hunt]] 2002-ben ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' néven alfaji kombinációt hozott létre.

A Larridon és munkatársai által 2015-ben végzett integratív vizsgálat a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajcsoportját monofiletikus egységként kezelte. A vizsgálatban a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belül elhelyezett taxonként szerepel.

A ''Plants of the World Online'' jelenleg elfogadott alfajként kezeli a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' nevet. A POWO az elfogadott kezelést Larridon és munkatársai 2015-ös integratív vizsgálatára alapozza. A POWO szerint a taxon két homotipikus szinonimája a ''[[Copiapoa variispinata]]'' és a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]''.

== Megjegyzés ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' taxonómiai rangja az idők során változott. [[Friedrich Ritter]] 1980-ban önálló fajként írta le ''[[Copiapoa variispinata]]'' néven, [[Graham J. Charles]] 1998-ban varietási rangban, ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven kezelte, [[David Richard Hunt]] pedig 2002-ben alfaji rangra helyezte.

A jelenlegi POWO-kezelés szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' elfogadott alfaj. A LLIFLE szintén ezt a nevet adja meg saját oldalán elfogadott névként, miközben külön ''Copiapoa humilis'' adatlapján a ''variispinata'' taxont a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belüli alfajként tárgyalja. A korábbi varietási név a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' továbbra is nomenklatúrai szinonimaként szerepel.
== Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról ==
{| class="wikitable" style="text-align:center; width:100%;"
! Bélyeg
! ''[[Copiapoa humilis subsp. humilis|subsp. humilis]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. matancillensis|subsp. matancillensis]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. tenuissima|subsp. tenuissima]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana|subsp. tocopillana]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata|subsp. variispinata]]''
|-
! Elterjedés
| '''Chile''', Paposo és környéke
| '''Chile''', Quebrada Matancillas, Huasco térsége
| '''Chile''', El Cobre, Antofagastától északra
| '''Chile''', Tocopilla környéke
| '''Chile''', Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között
|-
! Élőhely
| Parti, ködös, rendkívül száraz területek
| Quebrada Matancillas, 100–150 m
| Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet
| Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással
| Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban
|-
! Életforma
| Alacsony termetű, rendszerint csoportos
| Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek
| ''Geofiton'' jellegű; nagy gumós '''gyökér'''ből fejlődik
| Többnyire magányos
| Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál
|-
! '''Szár'''
| Kicsi, alacsony, változó színű
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet
| Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig
| Feltűnően zöld, puha
|-
! '''Gyökér'''
| Nagy, répaszerű
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Nagy, gumós '''gyökér'''; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege
| Hosszú, vastag, répaszerű '''gyökér'''
| Hosszú, vastag, mélyre hatoló '''gyökérzet'''
|-
! '''Bordák'''
| Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| 15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak
|-
! '''Tövisek'''
| Változó számú és hosszúságú
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Finomabb, általában rövidebb
| Sötét, viszonylag sűrű
| Rendkívül változatos számú és hosszúságú
|-
! Jellegzetes '''tövisezet'''
| Változékony
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A geofiton habitushoz képest finomabb '''tövisek'''
| Sötétebb '''tövisek'''
| A névnek is alapot adó változatos '''tövisezet'''
|-
! '''Virág'''
| Nagy, élénksárga
| Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek
| Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő
| Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm
| Kénsárga, kb. 2,5–3 cm
|-
! Legfontosabb megkülönböztető bélyeg
| A ''C. humilis'' fajcsoport tipikus, változatos alakja
| Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon
| '''Geofiton''' habitus és nagy gumós '''gyökér'''
| Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld '''szár'''
| Feltűnően zöld '''szár''' és rendkívül változatos '''tövisezet'''
|}

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1056953-2 Plants of the World Online – Copiapoa humilis subsp. variispinata]
* [https://www.ipni.org/n/1008337-1 International Plant Names Index – Copiapoa humilis var. variispinata]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9777/Copiapoa_humilis_subs._variispinata LLIFLE – Copiapoa humilis subs. variispinata]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9799/Copiapoa_humilis_var._variispinata LLIFLE – Copiapoa humilis var. variispinata]

[[Kategória:Copiapoa]]

Salmonopuntia schickendantzii

2026-10-04T16:48:08Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Salmonopuntia schickendantzii (F.A.C.Weber) P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Hunt (2016) | synonym = Opuntia schickendantzii F.A.C.Weber in Dict. Hort. 2: 898. 1898.}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'' egy dedikációs név, amelyet '''Bill Salmon''' dél-afrikai kaktuszkutató tiszteletére alkottak meg, az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnévvel kombinálva. Az utótag (''-opuntia'') a klasszikus görög ''Opous'' (Όποῦς) város nevére vezethető vissza, ahol '''Plinius''' leírása szerint egy különleges, leveleiből gyökerező növény élt.
* A faji jelző, a ''schickendantzii'' '''Friedrich Schickendantz''' (1837–1896) német-argentin vegyész és botanikus tiszteletére lett választva, aki jelentős növénygyűjtéseket végzett '''Argentínában'''. Az etimológiai háttér a klasszikus latin nevezéktant követi, ahol a személynév birtokos (genitivus) alakban szerepel.

=== Típus ===

* ''[[Salmonopuntia schickendantzii]]''; Gyűjtő: '''Friedrich Schickendantz''', '''Argentína''', Tucumán;
* '''Első leírása:''' ''Opuntia schickendantzii'' '''F. A. C. Weber''', 1898.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Philip V. Heath''', 1999.

{{Típusfaj | Salmonopuntia schickendantzii | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény cserjés növekedésű, gyakran sűrű csoportokat alkot, magassága elérheti az 1–2 métert. A '''hajtás''' hengeres szelvényekből áll, amelyek 10–20 cm hosszúak és 1,5–2,5 cm átmérőjűek, színük világoszöld vagy szürkészöld. A '''szár''' felületén alacsony, hosszúkás '''szemölcsök''' figyelhetők meg. A '''levelek''' aprók, kúp alakúak és hamar lehullanak. Az '''areolák''' kicsik, fehéres nemezzel borítottak, rajtuk számos sárgás '''glochidium-ok''' található. A '''tövisek''' száma areolánként 1 és 4 között mozog, színük sárgás vagy szaruszínű, hosszuk 1–2 cm. A '''középtövis''' és '''peremtövis''' nehezen különíthető el, a '''tövisek''' egyenesek, vékonyak és tűszerűek. A '''gyökérzet''' rostos és kiterjedt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' a felső hajtásszegmenseken, az '''areolák'''ból fejlődik, színe élénksárga, átmérője kb. 3–5 cm. A '''virág''' nappal nyílik.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' rövidebb, zöldes-sárga, a '''belső lepellevél''' széles, sárga, selymes fényű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, a '''portokok''' szintén sárgák. A '''bibeszál''' fehéres, a '''bibe''' zöldes lobusokkal rendelkezik.

==== Termés ====
A '''termés''' húsos, éretten sárgásvörös vagy vöröses, tojásdad alakú, felületét '''areolák''' és apró '''glochidium-ok''' borítják.

* '''Magja:''' A magok barnásfehérek, lencse alakúak, kemény maghéjjal rendelkeznek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' északnyugati része (különösen '''Salta''', '''Tucumán''', '''Catamarca''' és '''La Rioja''' tartományok), valamint '''Bolívia''' déli területei.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, köves hegyoldalakon és félsivatagi bozótosokban él 1000 és 2500 méter tengerszint feletti magasság között. Az éghajlatot hosszú száraz időszakok és erős napsugárzás jellemzi. Gyakran társul más ''Opuntioideae'' fajokkal és szárazságtűrő cserjékkel.

== Kultúrában tartás ==

Kultúrában tartása egyszerű, nagyon jó vízelvezetésű, kavicsos talajt igényel. Fényigénye kifejezetten magas, a direkt napsütés elengedhetetlen a szép tövisezettséghez. Nyáron rendszeres, de mérsékelt öntözést kíván, télen viszont teljesen szárazon és hűvös helyen (fagymentesen) kell tartani.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Salmonopuntia schickendantzii]]'' könnyen felismerhető vékony, hengeres szelvényeiről és sárga virágairól. Hasonlíthat egyes ''[[Austrocylindropuntia]]'' fajokra, de a ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'' elágazási rendszere és a szegmensek morfológiája alapján jól elkülöníthető.

== Taxonómia és filogenetika ==

A taxon az APG 4 rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A nemzetség besorolása vitatott volt, korábban az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' vagy ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' körébe sorolták, de a 2010 utáni molekuláris vizsgálatok megerősítették a ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'' különállását az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' sensu stricto kládtól.

== Forrás ==

* [https://thelastcactusclassification.top/category/salmonopuntia/ The Last Cactus Classification - Salmonopuntia schickendantzii]
* [https://www.worldfloraonline.org/search?query=Salmonopuntia+schickendantzii World Flora Online]
* [https://www.ipni.org/n/1014168-1 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:1014168-1 Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/31778/Salmonopuntia_schickendantzii Llifle Encyclopedia]

[[Kategória:Salmonopuntia]]

Melocactus pachyacanthus

2026-10-04T16:47:57Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Melocactus pachyacanthus Buining & Brederoo in Kakteen And. Sukk. 27(1): 1. 1975. Sec. Taylor & Zappi (2004)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'', a klasszikus latin ''melo'' (dinnye) és ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele, amely a növények jellegzetes, bordázott, gömbölyded testformájára utal.
* A faji jelző, a ''pachyacanthus'', görög eredetű összetett szó: a ''pachys'' (vastag) és az ''akantha'' (tövis) szavakból származik, ami a növény rendkívül robusztus, vastag és erőteljes tövisezetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' Buining & Brederoo; Brazília, Bahia, északi régiók. Gyűjtő: '''[[Leopold Horst]]''' és '''[[Werner Uebelmann]]''' (HU 344, U).
* '''Első leírása:''' '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo]]''' írták le először a Kakteen und andere Sukkulenten 26(6): 122–125 (1975) folyóiratban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Az első leírás már a ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'' genusba helyezte el a taxont Buining & Brederoo 1975-ös publikációja által.

{{Típusfaj | Melocactus pachyacanthus | limit=1}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányosan növekedő, zömök, lapított gömb vagy rövid hengeres alakú '''szár''' ('''hajtás'''), amely eléri a 15-30 cm-es magasságot és a 20-25 cm-es átmérőt, felülete jellegzetesen hamvas, erősen viaszos, szürkészöld vagy kékeszöld színű. A '''bordák''' száma rendszerint 9-11, rendkívül szélesek, magasak, tompák vagy enyhén élesek, függőleges lefutásúak. A '''szemölcsök''' alig különülnek el, a bordák élei egyenesek. Az '''areolák''' nagyok, kerekdedek vagy oválisak, mélyen süllyesztettek, fiatalon sűrű szürkésfehér gyapjú borítja őket, egymástól 2-3 cm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' rendkívül vastagok, merevek, kemények, tőrszerűek, keresztmetszetük kerek vagy enyhén lapított, színük fiatalon vörösesbarna vagy sárgásbarna, idővel szaruszürkévé vagy feketéssé válnak. A '''peremtövis'''ek száma 8-10, sugárirányban szétállók, némileg visszahajlók, hosszuk 2,5-5 cm. A '''középtövis'''ek száma általában 1-3, rendkívül erőteljesek, felállók vagy kissé felfelé görbülők, hosszuk elérheti a 4-6 cm-t, alapjuknál feltűnően megvastagodottak. Az ivarérett példányok csúcsán hengeres vagy enyhén lapított virágzati zóna, cefálium alakul ki, amelyet sűrű, fehéres gyapjú és tömött, élénk vörösesbarna vagy rőt színű serték borítanak; a cefálium magassága 4-12 cm, átmérője 7-10 cm. Valódi fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' sekély, de oldalirányban sűrűn szétágazó, rostos szerkezetű, szorosan megkapaszkodik a köves talajban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A apró, tölcsér alakú '''virág''' mélyen a szár csúcsán lévő cefálium gyapjába és sertéibe ágyazódik, nappal nyílik, hossza 2-2,5 cm, átmérője körülbelül 1 cm, színe élénk rózsaszínű vagy kárminrózsaszín.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, lándzsás, a apró párta sugarasan szétterül a virág kinyílásakor a cefálium felszínén.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' karcsúak, a '''portokok''' aprók és sárgásfehérek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' ágai fehérek vagy krémszínűek.

==== Termés ====
A termés megnyúlt bunkó vagy hordó alakú, húsos, bogyószerű, éretten fényes halványrózsaszín vagy fehéres-rózsaszínű, 1,5-2 cm hosszú, beérve látványosan kitolódik a cefálium gyapjából.

* '''Magja:''' A magok aprók, fekete színűek, vese alakúak, felületük finoman és sűrűn domború, pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bár a nemzetség karibi elterjedésű csoportjához morfológiailag közel áll, ez a faj kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén, elsősorban '''Bahia''' állam északi és középső területein őshonos.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, nyílt, szemiarid éghajlatú területeken él, többnyire kristályos vagy metamorf kőzetkibúvásokon, kvarcit sziklapadokon és köves, kavicsos talajú domboldalakon, a caatinga növénytársulás zónájában. Életmódja szerint elsősorban ''litofiton'' vagy sekély, tápanyagszegény, savanyú törmeléktalajon élő talajlakó. Kiválóan alkalmazkodott a tartósan magas hőmérséklethez, a rendkívül erős napsugárzáshoz és a hosszan tartó, aszályos időszakokhoz, ahol ritkás szukkulens cserjések és broméliafélék társaságában fordul elő.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben a hamvas, kékeszöld szára és a rendkívül robusztus tövisezete miatt nagyra értékelt, de melegigényes faj. Neveléséhez teljesen ásványi alapú, nagyon laza, durva homokot, kavicsot, pumicát vagy lavakövet tartalmazó, tökéletes vízáteresztő képességű talajkeverék szükséges. Érzékeny a pangó vízre és a hűvös, nyirkos közegre, ami a gyökérzet és a tő gyors rothadását okozza. A növekedési időszakban teljes napfényt, magas hőmérsékletet és mérsékelt, a két öntözés között teljesen kiszáradó földet igényel. Teleltetése fokozott odafigyelést kíván: a hőmérséklet a téli nyugalmi időszakban sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget teljesen szárazon kell tartani, és száraz levegőt kell biztosítani számára. Szaporítása kizárólag magról lehetséges, a magok meleg és párás környezetben jól csíráznak, de a magoncok kezdeti növekedése meglehetősen lassú.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' könnyen felismerhető a hamvas, kékeszöld vagy szürkészöld '''szár'''áról, a kevés és rendkívül széles, tompa bordájáról, valamint a feltűnően vastag, tőrszerű töviseiről. Leginkább a ''[[Melocactus zehntneri]]'' fajjal téveszthető össze, azonban a ''[[Melocactus pachyacanthus]]'' tövisei lényegesen erőteljesebbek és vastagabbak, a bordái szélesebbek, és a kifejlett növény mérete is robusztusabb.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxon a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribusz [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]] szubtribuszába tartozik. A molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a kelet-brazíliai ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'' fajok egy önálló és diverz evolúciós centrumot alkotnak. Bár morfológiailag mutat némi hasonlóságot bizonyos karibi és kontinensparti fajokkal (például a robusztus tövisezet tekintetében), a bahiai populációk genetikailag jól elkülöníthető kládot képeznek. '''[[Albert Frederik Hendrik Buining|Buining]]''' és '''[[Arnold J. Brederoo|Brederoo]]''' 1975-ös protológusa nómenklatúrailag stabil maradt, és a modern rendszertani revíziók, valamint a Caryophyllales.org adatbázisai is érvényes, önálló fajként tartják számon.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Melocactus]]

Copiapoa taltalensis

2026-10-04T16:47:15Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa taltalensis (Werderm.) Looser in Revista Chilena Hist. Nat. 33: 614. 1929 sec. Larridon & al. 2015| synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik.
* A ''taltalensis'' '''fajnév''' földrajzi eredetű latin melléknév, jelentése „Taltalból származó”, illetve „Taltal környékéhez tartozó”. A név a faj chilei elterjedési területére, Taltal térségére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Copiapoa taltalensis''; '''Chile''', Antofagasta régió, Taltal környéke.
* '''Első leírása:''' Friedrich Karl Hermann Werdermann ''Echinocactus taltalensis'' néven írta le 1929-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Gualterio Looser]], 1931.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-taltalensis_Santiago-Figueroa_DSC03564.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-taltalensis_Santiago-Figueroa_DSC09258.jpg
|https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_.taltalensis_03_Senoret_Acosta.jpg
}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A '''szár''' gömbölyded vagy röviden hengeres, kezdetben magányos, később sarjadzással nagyobb csoportokat is alkothat. Színe szürkészöld, gyakran erősen hamvas, viaszos felszínű. Idősebb növényeken a '''szár''' megnyúlhat.

A '''bordák''' jól fejlettek, többnyire alacsonyak és szélesek, a felszínükön jól elkülönülő '''areolák''' ülnek. A '''tövisek''' kezdetben sötétebbek, később szürkés színűvé válnak. A fajon belül a tövisezet erőssége és hossza változó.

A '''gyökérzet''' a rendkívül száraz élőhelyhez alkalmazkodott. A felhasznált források a '''gyökér''' részletes morfológiai felépítését nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' a csúcsi '''areolákból''' fejlődik. A '''virág''' sárga, tölcsér alakú, a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségre jellemző rövid virágcsővel.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' sárgák; a '''külső lepellevelek''' és '''belső lepellevelek''' részletes méret- és alakadatait a felhasznált források nem közlik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.

==== Termés ====

A termésről a felhasznált források nem közölnek elegendő részletes morfológiai adatot.

* '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az '''Antofagasta''' régió tengerparti sivatagában, elsősorban Taltal és a környező partvidék térségében honos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz tengerparti sivatagi környezetben él, ahol a csapadék minimális. A tenger felől érkező rendszeres köd fontos nedvességforrást jelent. Sziklás, ásványi talajokon, lejtőkön és kavicsos felszíneken fordul elő. A növény lassú növekedésű, hosszú életű és a szélsőségesen száraz környezethez erősen alkalmazkodott.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Copiapoa taltalensis]]'' kultúrában világos, napos és jól szellőző helyet igényel. Ásványi, gyorsan kiszáradó, nagyon jó vízáteresztő képességű termesztőközegben tartható.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, az öntözések között teljes kiszáradással. Télen szárazon és hűvösebben kell tartani. A tartósan nedves közeg különösen veszélyes a '''gyökérzet''' számára.

Magvetéssel jól szaporítható, de növekedése lassú. Az oltás a növekedés felgyorsítására alkalmazható.
{{Típusfaj | Copiapoa taltalensis | limit=5}}
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Copiapoa taltalensis]]'' jellegzetes, hamvas szürkészöld '''szárával''', jól fejlett '''bordáival''' és sárga '''virág'''aival a Taltal környéki ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''-flóra egyik jellegzetes képviselője.

A taxon történetileg szoros kapcsolatban áll a ''[[Copiapoa rupestris]]'' névvel. Egyes taxonómiai rendszerek a két nevet szinonimaként vagy szélesebb fajkoncepció részeként kezelik. A ''[[Copiapoa rupestris]]'' elkülönítését elsősorban morfológiai és földrajzi különbségekre alapozták, de a két taxon határai nem minden rendszerben azonosak.

A ''[[Copiapoa desertorum]]'' szintén közeli, tengerparti sivatagi taxon. A hasonló szürkészöld test és a sárga '''virág''' miatt terepen a fajok elkülönítése nem mindig egyszerű.

== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont Friedrich Karl Hermann Werdermann 1929-ben ''Echinocactus taltalensis'' néven írta le. Gualterio Looser 1931-ben helyezte át a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségbe, létrehozva a ma használt ''Copiapoa taltalensis'' kombinációt.

A ''Caryophyllales.org'' Cactaceae-adatbázisának taxonómiai kezelése a ''[[Copiapoa taltalensis]]'' nevet önálló fajként kezeli. A ''Caryophyllales.org'' fajszintű koncepciója a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' fajhatárainak meghatározásában a modern, integratív taxonómiai munkák eredményeit is figyelembe veszi.

A ''Plants of the World Online'' jelenlegi kezelése szintén elfogadott fajként tartja nyilván a ''[[Copiapoa taltalensis]]'' nevet. A ''Echinocactus taltalensis'' név a faj heterotipikus szinonimájaként szerepel.

A ''[[Copiapoa taltalensis]]'' körül különösen jelentős a ''[[Copiapoa rupestris]]''-hez kapcsolódó taxonómiai vita. Egyes kaktuszos adatbázisok, köztük az ''LLIFLE'', a ''[[Copiapoa taltalensis]]'' szélesebb fajkoncepcióját alkalmazzák, és a ''[[Copiapoa rupestris]]'' nevet annak szinonimájaként kezelik. A ''Caryophyllales.org'' és a ''POWO'' ezzel szemben jelenleg külön fajként kezeli a két nevet.

A modern molekuláris vizsgálatok alapján a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség tengerparti taxonjai között szoros rokonsági kapcsolatok mutathatók ki. A ''[[Copiapoa taltalensis]]'' fajhatárának értelmezésében ezért a molekuláris adatok mellett a földrajzi elkülönülés és a morfológiai változatosság is fontos.

== Megjegyzés ==

A ''[[Copiapoa taltalensis]]'' esetében érdemes különválasztani a jelenlegi elfogadott névhasználatot és a régebbi kaktuszos taxonómiai koncepciókat. A Caryophyllales.org és a Plants of the World Online jelenleg önálló, elfogadott fajként kezeli a taxont, míg az LLIFLE a ''[[Copiapoa rupestris]]'' nevet a ''[[Copiapoa taltalensis]]'' szinonimájaként kezeli.

Ez az eltérés jól mutatja, hogy a Taltal környéki ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''-taxonok fajhatárai történetileg változtak. A régebbi irodalomban több, egymáshoz közeli alakot külön fajként, alfajként vagy varietásként írtak le.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/ Caryophyllales.org – Cactaceae]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online – Copiapoa taltalensis]
* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index – Copiapoa taltalensis]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/ Copiapoa taltalensis – LLIFLE]
* [https://opuntiads.com/oblog/wp-content/uploads/2015/02/Evolution-and-Diversity-of-Copiapoa.pdf Larridon & al. – Evolution and diversity of Copiapoa]

[[Kategória:Copiapoa]]

Copiapoa humilis subsp. tocopillana

2026-10-04T16:46:42Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. tocopillana (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon & al. 2015| synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.
* A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.
* A ''tocopillana'' '''alfajnév''' a '''Tocopilla''' chilei város nevéből származik, amely a taxon természetes elterjedési területére utal. A latin nőnemű ''tocopillana'' melléknév jelentése „Tocopillából származó”, illetve „Tocopillához tartozó”.
[[Fájl:Copiapoa humilis subsp. tocopillana.Havas 01.jpg|bélyegkép]]

=== Típus ===

* '''Típuspéldány:''' F. Ritter gyűjtése; a taxont Tocopilla környékéről írta le.
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] ''Copiapoa tocopillana'' néven, ''Kakteen Südamerika'' 3: 1072. 1980.
* '''Az aktuális rangba helyezte:''' '''[[David Richard Hunt]]''', 2002, ''Copiapoa humilis'' alfajaként.
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény rendszerint magányosan fejlődik. A '''hajtás''' gömbölyded vagy röviden hengeres, mintegy háromszor hosszabb, mint amilyen széles. Átmérője körülbelül 3–6 cm. A '''szár''' szürkészöldtől kékeszöldig terjedő színű, sűrűn borítják a sötét, barnásvörös vagy feketés '''tövisek'''. A kifejlett példányok csúcsát fehér gyapjú borítja.

A '''gyökér''' egyetlen, esetenként elágazó, répaszerű, húsos gyökér, amely 10–30 cm hosszú és 2–3 cm széles lehet; a felső részén keskeny, mintegy 10 cm hosszú nyaki szakasz fejlődik.

A '''bordák''' száma 7–14, fiatal növényeken alig különülnek el, később jól látható, spirálisan elhelyezkedő szemölcssorokká alakulnak. A '''szemölcsök''' lekerekítettek, tompa csúcsúak, 4–6 mm hosszúak és szélesek, az '''areolák''' alatt esetenként élszerű kiemelkedéssel.

Az '''areolák''' kerekdedek, 3–5 mm átmérőjűek, szürkén nemezesek, egymástól 5–10 mm távolságra helyezkednek el. A '''tövisek''' tűszerűek, egyenesek vagy kissé felfelé hajlók, barnásvörösek vagy feketék, alapjuk világosabb. A 10–12 '''peremtövis''' közel azonos hosszúságú, 10–25 mm-es. Az 1–4 '''középtövis''' csak kissé erősebb a '''peremtövis'''eknél, és 1–4 cm hosszú.
{{Galéria
| https://www.llifle.com/photos/Copiapoa_humilis_subs._tocopillana_8520_l.jpg
| https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1327/photos/Copiapoa_humilis_subs._tocopillana_8522_l.jpg
}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' nappal nyílik, éjszakára bezárul, illattalan, és egy-egy példányon több napon keresztül ismételten kinyílhat. A '''virág''' citromsárga, 2,3–2,5 cm hosszú.

* '''Takarólevelek:''' A '''párta''' citromsárga; a '''lepellevelek''' külső oldalán vörösesbarna középvonal húzódik, a külső '''lepellevelek''' 10–12 mm hosszúak és 2,5–4 mm szélesek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, 5–7 mm hosszúak, a felsők rövidebbek; a '''portokok''' és a virágpor aranysárgák; a '''termő''' petefészke csaknem gömb alakú, 3,5–5 mm átmérőjű; a '''bibeszál''' élénksárga, 10–12 mm hosszú; a '''bibe''' 6–7 sárga karéjból áll, a karéjok 2–3 mm hosszúak.

==== Termés ====

A termés barnásvörös.

* '''Magja:''' A mag 1,4 mm hosszú és 1 mm széles; héja fekete, fényes, csaknem sima vagy finoman szemölcsös, a köldök ovális és fehéres.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régióban, Tocopilla környékén honos. A faj elterjedési területe mintegy 300–1100 m tengerszint feletti magasságig terjed.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Tocopilla környéki rendkívül száraz tengerparti dombvidéken él, ahol a növények mélyen a sziklahasadékokba süllyedve nőnek, ezért nehezen észlelhetők. A terület rendkívüli szárazságát a gyakori, gyakran sűrű parti köd mérsékli. A köd rendszeresen 500–850 m magasságban felhősávot alkot; a reggeli felhőzet a délelőtt folyamán rendszerint feloszlik, késő délután pedig ismét megjelenik. Élőhelyén több más szukkulens fajjal, többek között az ''[[Eriosyce laui]]'', ''[[Eriosyce recondita]]'', ''[[Eulychnia aricensis]]'', ''[[Eulychnia iquiquensis]]'' és ''[[Cumulopuntia sphaerica]]'' fajokkal fordul elő.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' termesztésben világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeget igényel. A természetes élőhely rendkívüli szárazságához alkalmazkodott, ezért a túlöntözésre érzékeny.

A tenyészidőszakban mérsékelt öntözés javasolt, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon és hűvös körülmények között tartandó. A nagy, répaszerű '''gyökér''' miatt mélyebb edény és gyorsan száradó közeg ajánlott. A tartósan nedves közeg gyökérrothadáshoz vezethet.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajhoz szorosan kapcsolódó taxon. A ''[[Copiapoa humilis]]''-től többek között világosabb, szürkészöldebb és kevésbé lapított '''szár''', alacsonyabb '''bordák''', kisebb és illattalan '''virág''', valamint kisebb, kevésbé széles mag különbözteti meg.

A ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' jellegzetes bélyege a viszonylag kicsi, röviden hengeres '''szár''', a spirálisan elhelyezkedő '''szemölcsök''', a sűrű, sötét '''tövisek''' és a nagy, répaszerű '''gyökér'''. A taxon a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajcsoport északi, Tocopilla környéki képviselője.
== Taxonómia és filogenetika ==

A taxont [[Friedrich Ritter]] írta le 1980-ban ''Copiapoa tocopillana'' néven a ''Kakteen Südamerika'' harmadik kötetében. [[G.J. Charles]] 1998-ban ''[[Copiapoa humilis var. tocopillana]]'' néven varietásként kombinálta, '''[[David Richard Hunt]]''' pedig 2002-ben ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' néven alfaji rangra helyezte.

A Larridon és munkatársai által 2015-ben közölt integratív filogenetikai vizsgálat a ''[[Copiapoa humilis]]''-t monofiletikus csoportként találta. Ebbe a kládba a ''[[Copiapoa humilis subsp. humilis]]'', a ''[[Copiapoa humilis subsp. tenuissima]]'', a ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' és a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' is beletartozott. A vizsgálat eredményei alátámasztották e taxonok ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belüli kezelését.

A ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' a ''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'' család ''[[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]]'' alcsaládjába tartozó ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség faj alatti taxonja. A ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség a chilei Atacama-sivatag tengerparti sávjára korlátozódik; fajai a tengerszinttől mintegy 1300 m magasságig fordulnak elő.

== Megjegyzés ==

A ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana]]'' jelenlegi taxonómiai kezelése nem teljesen egységes. A ''Plants of the World Online'' elfogadott alfajként kezeli, és az elfogadást Larridon és munkatársai 2015-ös integratív vizsgálatára alapozza. Ugyanez az adatbázis a ''[[Copiapoa tocopillana]]'' és a ''[[Copiapoa humilis var. tocopillana]]'' neveket homotipikus szinonimaként sorolja fel.

A LLIFLE adatbázisa ezzel szemben jelenleg a ''[[Copiapoa humilis var. tocopillana]]'' varietást használja elfogadott névként. Ez a különbség rangbeli eltérés: a két név ugyanahhoz a taxonhoz kapcsolódik, de a POWO alfaji, míg a LLIFLE varietási rangban kezeli.

A chilei fajvédelmi értékelés korábbi taxonómiai koncepciója a ''[[Copiapoa tocopillana]]'' nevet a ''[[Copiapoa humilis]]'' faj körébe vonta. A 2015-ös filogenetikai vizsgálat szintén a ''[[Copiapoa humilis]]'' monofiletikus csoportján belül helyezte el a taxont.
== Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról ==
{| class="wikitable" style="text-align:center; width:100%;"
! Bélyeg
! ''[[Copiapoa humilis subsp. humilis|subsp. humilis]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. matancillensis|subsp. matancillensis]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. tenuissima|subsp. tenuissima]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana|subsp. tocopillana]]''
! ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata|subsp. variispinata]]''
|-
! Elterjedés
| '''Chile''', Paposo és környéke
| '''Chile''', Quebrada Matancillas, Huasco térsége
| '''Chile''', El Cobre, Antofagastától északra
| '''Chile''', Tocopilla környéke
| '''Chile''', Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között
|-
! Élőhely
| Parti, ködös, rendkívül száraz területek
| Quebrada Matancillas, 100–150 m
| Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet
| Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással
| Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban
|-
! Életforma
| Alacsony termetű, rendszerint csoportos
| Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek
| ''Geofiton'' jellegű; nagy gumós '''gyökér'''ből fejlődik
| Többnyire magányos
| Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál
|-
! '''Szár'''
| Kicsi, alacsony, változó színű
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet
| Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig
| Feltűnően zöld, puha
|-
! '''Gyökér'''
| Nagy, répaszerű
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Nagy, gumós '''gyökér'''; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege
| Hosszú, vastag, répaszerű '''gyökér'''
| Hosszú, vastag, mélyre hatoló '''gyökérzet'''
|-
! '''Bordák'''
| Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| 15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak
|-
! '''Tövisek'''
| Változó számú és hosszúságú
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| Finomabb, általában rövidebb
| Sötét, viszonylag sűrű
| Rendkívül változatos számú és hosszúságú
|-
! Jellegzetes '''tövisezet'''
| Változékony
| A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal
| A geofiton habitushoz képest finomabb '''tövisek'''
| Sötétebb '''tövisek'''
| A névnek is alapot adó változatos '''tövisezet'''
|-
! '''Virág'''
| Nagy, élénksárga
| Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek
| Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő
| Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm
| Kénsárga, kb. 2,5–3 cm
|-
! Legfontosabb megkülönböztető bélyeg
| A ''C. humilis'' fajcsoport tipikus, változatos alakja
| Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon
| '''Geofiton''' habitus és nagy gumós '''gyökér'''
| Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld '''szár'''
| Feltűnően zöld '''szár''' és rendkívül változatos '''tövisezet'''
|}

== Forrás ==
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1211411-2 Plants of the World Online – Copiapoa humilis subsp. tocopillana]
* [https://www.ipni.org/n/20005298-1 International Plant Names Index – Copiapoa humilis subsp. tocopillana]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1327/Copiapoa_humilis_subs._tocopillana LLIFLE – Copiapoa humilis subsp. tocopillana]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1325/Copiapoa_humilis_var._tocopillana LLIFLE – Copiapoa humilis var. tocopillana]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon et al. (2015) – An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]
* [https://clasificacionespecies.mma.gob.cl/wp-content/uploads/2019/10/Copiapoa_humilis_P08_PAC_propuesta.pdf Chile, Ministerio del Medio Ambiente – Copiapoa humilis]

[[Kategória:Copiapoa]]

Turbinicarpus dickisoniae

2026-10-04T16:46:35Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus dickisoniae (Glass & R.A.Foster) Glass & A.Hofer, Guía Identific. Cactá. Amenazadas México: Tu/di. 1997 sec. Hunt 2006
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavakból származik, utalva a nemzetség fajainak jellegzetes termésalakjára.
* Az '''alfajnév''' '''[[Shirley Dickison]]''' amerikai kaktuszgyűjtő emlékét őrzi, aki elsőként gyűjtötte be a taxont.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Nuevo León állam, Mexikó.
* '''Első leírása:''' Glass & Foster: ''Cactus and Succulent Journal (U.S.)'' 54(2): 74. 1982.
* '''Az aktuális besorolást létrehozta:''' Nigel Paul Taylor, 1998.
[[Fájl:Turbinicarpus dickisoniae TCG14001. SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
<gallery mode="packed-hover" heights="300" caption="Turbinicarpus dickisoniae">
Fájl:Turbinicarpus dickisoniae.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
</gallery>
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A növény többnyire magános növekedésű, ritkán sarjadó. Teste gömbölyded, fényes szürkészöld színű, 25–30 mm átmérőjű és közel azonos magasságú.


==== Szemölcsök ====

A bordák spirális lefutásúak, 8–13 sorba rendeződnek. A szemölcsök lekerekített kúpos alakúak, 3–5 mm hosszúak, egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el.


==== Areolák ====

A fiatal areolákat hosszú, fehér, pókhálószerű gyapjú borítja. Az idősebb areolák fokozatosan kopasszá válnak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–3 db, 13–22 mm hosszú, kezdetben fekete vagy sötétbarna, később szürkülő. Enyhén lapított, papírszerű, felfelé hajló.
* '''Peremtövis:''' 20–23 db, finom, tűszerű, fehér színű, 2,5 mm hosszú. Sugárirányban állnak, kissé a test felé hajlanak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág 20 mm hosszú és mintegy 17 mm átmérőjű. A belső lepellevelek fehérek, gyakran halvány vörösesbarna középsávval. A külső lepelleveleken rendszerint jól látható barna középvonal húzódik.
* '''Porzók:''' narancssárga portokokkal.
* '''Bibe:''' fehér, 4–5 bibeággal.


==== Termés ====

A termés kicsi, sárgásbarna színű, éretten hosszanti hasadással nyílik fel.

* '''Magja:''' fekete, finoman dudoros felszínű, kb. 1 mm hosszú.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Nuevo León állam, Aramberri környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mintegy 1200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő, mészkősziklák és kövek között kialakult száraz, ritkás növényzetű területeken. Jellemző növénytársulása a mexikói matorral vegetáció.


== Kultúrában tartás ==

Saját gyökéren is könnyen nevelhető, lassú növekedésű törpe kaktusz. Magról viszonylag egyszerűen szaporítható, az ivarérettséget általában 3–5 éves korban éri el.

A jó vízáteresztő, meszes, enyhén lúgos kémhatású talajt kedveli. A termesztőközeghez 20–30% mészkőzúzalék keverése előnyös lehet. Intenzív fény mellett fejlődik a legszebben.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel. Az öntözések között a talaj teljesen száradjon ki. Októbertől márciusig szárazon, 2–10 °C közötti hőmérsékleten teleltethető.

Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, eltérő eredetű példány egyidejű virágzása szükséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' csoport egyik legfinomabb tövisezetű tagja. A középtövisek viszonylag vékonyak és kevésbé pergamenszerűek, mint a rokon ''Turbinicarpus gracilis'' vagy ''Turbinicarpus flaviflorus'' esetében.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A ''Turbinicarpus dickisoniae'' fajt korábban a ''T. schmiedickeanus'' alfajaként osztályozták (Hunt 2006). '''Lüthy''' és '''Moser''' (2002) javaslatát követik, hogy ezt a taxont különálló fajként ismerjék el. Morfológiailag a radiális tövisek az egyedek fejlődése során megmaradnak, míg a ''T. schmiedickeanus'' komplexum többi tagjánál csak központi tövisek vannak jelen. A tövisek mikromorfológiai elemzése azt mutatja, hogy a ''T. dickisoniae'' töviseinek felülete épek, míg a ''T. schmiedickeanus''-é repedezettek (Mosco 2009). Ez tükröződik a tövisek megjelenésében, amelyek a ''T. dickisoniae''- nél merevek, a ''T. schmiedickeanus''nál pedig merevek , ami összhangban van '''Lüthy''' és '''Moser''' (2002) megfigyeléseivel. Jelentős különbségek vannak a virágok méretei (kb. 20 mm hosszú a ''T. dickisoniae''- nél és kb. 27 mm a ''T. schmiedickeanus''-nál ) , valamint színükben ( a ''T. dickisoniae''- nél fehér, enyhén sárgás árnyalatokkal , míg a ''T. schmiedickeanus''nál fehérek, intenzív bíbor árnyalatú csíkkal).
https://caryophyllales.org/
}}


== Egyéb ==

Az alfaj kis elterjedési területű mexikói endemizmus. Morfológiai sajátosságai alapján több szerző önálló fejlődési vonalnak tartotta, ami a nagyszámú szinonimában is tükröződik.

Virágai enyhén illatosak, ami a ''Turbinicarpus'' alnemzetség több fajára is jellemző tulajdonság.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Lektorálta:'''


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 119. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Grusonia parishii

2026-10-04T16:46:26Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Grusonia parishii (Orcutt) Pinkava in J. Arizona-Nevada Acad. Sci. 32(1): 50. 1999 sec. Pinkava 2003 | synonym = }}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''Hermann Gruson''' nevét őrzi, aki magdeburgi gyűjtő és mecénás volt.
* A '''fajnév''' ''parishii'' '''S. B. Parish''', a faj felfedezőjének állít emléket.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: -
* '''Első leírása:''' West. Amer. Sci. 10 (81): 1. (1896)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pinkava

{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Pozsgáslap 052-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Alacsony termetű, erősen tövises, kúszó hajtású növény, amely nagy kiterjedésű csoportokat képez. A szártagok 5–7,5 cm hosszúak és 2–3 cm átmérőjűek.


==== Szemölcsök ====
A dudorok kiemelkedők, különállók, 1,2–2,5 cm hosszúak.


==== Areolák ====
A dudorok csúcsán helyezkednek el, tövisekkel sűrűn ellátottak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4 darab, erőteljes, gyakran lapított, 2–3 cm hosszú.
* '''Peremtövis:''' areolánként összesen 15–20 tövis, a középtöviseken kívüliek 12–19 mm hosszúak; fiatalon vörösesek, később szürkék vagy fehérek.
[[Fájl:Pozsgáslap 052-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]

=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' 1,8–3,7 cm átmérőjű virágok, piros vagy sárga színűek.
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak''' világos színűek,
** '''portokok''' sárgák,
** '''bibeszál''' középen áll,
** '''bibe''' többágú.


==== Termés ====
3,7–5 cm hosszú, kb. 1,8 cm széles, sötétvörös, tövistelen vagy enyhén tövises.

* '''Magja:''' barna, 3–4,5 mm széles.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' USA (Kalifornia, Nevada, Arizona határvidéke)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a Mojave-sivatag területén, homokos síkságokon, 900–1400 m tengerszint feletti magasságban, ritkás sivatagi növényzetben, például a Joshua Tree Nemzeti Park környékén.


== Kultúrában tartás ==
Napfénykedvelő, a tövisezet megfelelő fejlődéséhez tűző nap szükséges. Fagytűrő, fűtetlen fóliában jól tartható, de erősebb teleken a nem teljesen beérett hajtások károsodhatnak. Lassan növekszik, cserépben gyengén fejlődik. Nem érzékeny a rothadásra. Leggyakrabban hajtásdugványról szaporítják, de magról is nevelhető, hideghatás szükséges a csírázáshoz.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Grusonia stanlyi''-től kisebb termete, erősebb és szélesebb tövisei, kevésbé tövises termése és eltérő élőhelye különbözteti meg. Virágai piros színben is megjelenhetnek. Átmenetet mutat a ''Grusonia clavata'' felé.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj korábban több nemzetségbe is sorolták (''Opuntia'', ''Corynopuntia''), jelenlegi helyzete a ''Grusonia'' nemzetségben stabilizálódott.


== Egyéb ==
Viszonylag nagy elterjedési területe ellenére nem gyakori faj. Idős hajtásai sűrű glochida-borítottságot mutatnak.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Barna János
* '''Kép:''' Barna János
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 52. kártya

[[Kategória:Grusonia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Echinocereus polyacanthus

2026-10-04T16:46:12Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Echinocereus polyacanthus Engelm., Mem. Tour N. Mexico: 104. 1848 sec. Sánchez & al. 2018
| synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' latin eredetű szóösszetétel: „''echinus''” = sün, „''cereus''” = gyertya, fáklya. Az előtag a növény erőteljes tövisezettségére, az utótag az oszlopszerű hajtásformára utal.
* A '''fajnév''' ógörög eredetű szóösszetétel: „''poly''” = sok, „''akanthos''” = tövis. A név a faj rendkívül gazdag tövisezettségére utal.
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus.SzigJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus.SzigJ-02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus BW232.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Echinocereus polyacanthus MAO-115.SzJ 04.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mojalca, Chihuahua állam, Mexikó
* '''Első leírása:''' Engelmann in Wislizenius: ''Memoir of a Tour to Northern Mexico'', 1848
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Engelmann, 1848

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Erősen sarjképző, egy tőből akár száznál is több hajtást nevelő faj. Gyökérzete elágazó, sekélyen elterülő. A hajtás gömb alakú vagy rövid oszlopos, 5–40 cm magas és 5–10 cm átmérőjű. Színe a zöldtől a sötétzöldig változik.

==== Bordák ====
11–15 bordája 0,5–2 cm magas, alakjuk az ellaposodótól a keskeny élűig változik, enyhén dudoros felszínűek.

==== Areolák ====
Kerek vagy megnyúlt areolák, fiatalon sűrű gyapjúval fedettek, 0,5–2 cm távolságra helyezkednek el egymástól.
==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–5 db, erőteljes, szétálló, gyakran 5 cm-nél hosszabb, keresztmetszetben közel kerek (0,5–1 mm átmérőjű), színe sárgásbarnától feketéig változhat
* '''Peremtövis:''' 9–12 db, 1–2,5 cm hosszú, barnás-szürkéssárga árnyalatú

=== Generatív test ===

==== Virág ====
A virág 3–6 cm hosszú, teljes nyílásban 3–5 cm átmérőjű. A vacok 1–1,5 cm hosszú és kb. 1 cm átmérőjű. A virágcső rövid, vöröses színű, areoláin sűrű areolaszőr és számos, akár 2 cm hosszú tövis található.

* '''Lepellevelek:''' lándzsás alakúak; a külsők vöröseszöldek, a belsők pirosak, gyakran sárgás középrésszel
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' sárgásfehérek, '''portokok''' vöröses vagy sötétrózsaszín árnyalatúak, '''bibeszál''' fehér, 8–9 ágú, '''bibe''' zöld vagy sárgás, a porzók fölé emelkedik

==== Termés ====
Körte alakú, zöld színű termés.

* '''Magja:''' feketésbarna, 1–1,5 mm nagyságú

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó – Chihuahua (Mojalca), Durango, valamint Baja California (San Carlos környéke); egyes előfordulások az Egyesült Államok határvidékén, El Paso térségében
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 100–2500 m tengerszint feletti magasságban, ásványi, vulkanikus eredetű, humuszban szegény talajokon él. Gyakran ''Agave'', ''Opuntia'', ''Mammillaria'' és más ''Echinocereus'' fajok társaságában fordul elő. Virágzási ideje természetes élőhelyén április–május, az alacsonyabb fekvésű populációk (korábban var. ''pacificus'') esetében február–március.

== Kultúrában tartás ==
Teleltetése hűvös, száraz, fagymentes körülmények között javasolt. Nyáron napos, szellős helyen tartható, de a tartós, hideg csapadéktól célszerű védeni. Talaja ásványi jellegű, kiváló vízáteresztő képességű legyen.

Általában május–júniusban virágzik, egyszerre több virágot hoz, amelyek 5–7 napig díszítenek. Magról nevelt példányok 2–3 cm átmérő elérése után, rendszerint 3–4 éves korban válnak virágzóképessé.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Rendkívül változékony faj. A hajtások méretében (5–40 cm), a tövisek hosszában, számában és színében, valamint a virág árnyalatában jelentős eltérések mutatkoznak. Egyes populációk virágai élénk, fénylő kárminvörös színűek. A Baja California területén előforduló populációt korábban var. ''pacificus'' néven különítették el, de ez a név ma nem érvényes.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj taxonómiai története összetett, számos változat- és fajnév kapcsolódik hozzá. Korábban leírták ''Echinocereus mombergerianus'' néven is (R. W. Frank Observatory, 2500 m), amelyet később a faj körébe vontak. Egyes szerzők az ''Echinocereus triglochidiatus'' egyik változataként is kezelték.

== Egyéb ==
A természetben előfordulnak 40 cm magas és 10 cm átmérőjű példányok is, de sok állomány alacsony, kompakt növekedésű. A faj nagyfokú morfológiai változatossága miatt a gyűjteményekben ma is számos szinonim névvel találkozhatunk.

== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
* '''Fordította:''' Lőrincz István
* '''Kép:''' Bodor János
* '''Lektorálta:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 171. kártya

[[Kategória:Echinocereus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Szukkulens határozó: subgenus Macrosemineum

2026-10-04T16:46:07Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

== A subgenus ''Macrosemineum'' határozókulcsa ==

Ez a határozókulcs a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belüli subgenus ''Macrosemineum'' alnemzetség fajainak és alfajainak elkülönítésére szolgál a hajtásmorfológia, a tövisezet és a földrajzi elterjedés jellemzői alapján.

=== I. FŐCSOPORT: Riograndense és uruguayi fejlődési vonalak (fényes hajtású, lapított gömb alakú formák) ===
A növények bőrszövete jellegzetesen fényes fűzöld vagy sötétzöld, a '''szár''' lapított, a '''bordák''' szélesek, lankásak, a '''tövisek''' többnyire a növénytestre simulnak vagy fésűsek.

# '''A peremtövisek száma areolánként rendkívül kevés (mindössze 3–5), vastagok, sárgásfehérek és pókszerűen vagy teljesen a szár felületére simulnak:'''
## A '''szár''' fényes sötétzöld, a '''bordák''' száma kevés (5–8), rendkívül szélesek és laposak, szinte teljesen hiányoznak a keresztbarázdák, a '''virág''' tiszta fehér vagy halvány rózsaszínes árnyalatú → ''[[Gymnocalycium denudatum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium denudatum|limit=5}}
# '''A hajtás erőteljesebben sarjadó, csoportképző, a bordák száma kevés, vaskosak és gömbölyded szemölcsökre tagoltak:'''
## A növénytest mattabb zöld, a '''peremtövis'''ek száma areolánként 5, kissé elállóak, a '''virág''' halvány rózsaszínű vagy krémszínű, Rio Grande do Sul északi területeiről származik → ''[[Gymnocalycium horstii subsp. horstii]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium horstii subsp. horstii|limit=5}}
## A növénytest halványabb, sárgászöld színű, a '''tövisek''' laposabbak és erősebben a testre simulnak, a '''virág''' tiszta sötétebb rózsaszínű vagy hússzínű → ''[[Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri|limit=5}}
# '''Uruguayi és dél-brazíliai dombvidéki formák, a peremtövisek száma több (mindig 5 feletti), vékonyabbak, a virág színe sárgás vagy zöldesfehér:'''
## A '''szár''' fényes olajzöld vagy sötétzöld, a '''peremtövis'''ek száma 5–9, finomak, sárgásak, sűrűn a testre simulnak, a '''virág''' citromsárga vagy zöldessárga árnyalatú → ''[[Gymnocalycium uruguayense]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium uruguayense|limit=5}}
## A '''szár''' mattabb, szürkészöld, a '''tövisek''' kissé elállóak, szürkésbarna alapúak, a '''virág''' krémfehér vagy sárgásfehér, a szirmok külső oldala zöldesen csíkozott → ''[[Gymnocalycium hyptiacanthum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium hyptiacanthum|limit=5}}

=== II. FŐCSOPORT: Argentin és mesopotamiai fejlődési vonalak (szürkészöld, bordázott, mocsaras vagy pampai formák) ===
A növények matt, hamvas vagy szürkészöld bőrszövettel rendelkeznek, a '''szár''' idős korban kissé megnyúlhat, a '''bordák''' határozottabban tagoltak, a '''tövisek''' merevebbek, sötétebb színezetűek.

# '''Kisméretű, izolált pampai formák, a törzs lapított, a virágok torka nem vagy csak minimálisan színezett vörösesre:'''
## Nagyon apró termetű, fűben megbúvó habitus, a '''szár''' sötétzöld vagy szürkészöld, a '''peremtövis'''ek finomak, sárgásak vagy szürkék, a '''virág''' tiszta fehér, Argentína Corrientes tartományából → ''[[Gymnocalycium mesopotamicum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium mesopotamicum|limit=5}}
# '''Megnyúltabb vagy vaskosabb felépítésű növények, a bordák élesebbek és keresztirányú barázdákkal tagoltak, a tövisek merevek:'''
## A '''szár''' megnyúlt gömbölyded, matt szürkészöld, a '''bordák''' alacsonyak és laposak, a '''tövisek''' rövidek, egyenesek, szürkék, a '''virág''' tölcsére rendkívül hosszú, zöldesfehér szirmokkal → ''[[Gymnocalycium schroederianum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium schroederianum|limit=5}}
## A '''szár''' vaskos, erősen bordázott, a '''szemölcsök''' határozottak, állkapocsszerűek, a '''peremtövis'''ek durvák, hajlottak, sárgásbarna vagy sötétbarna színűek, a '''virág''' nagy, fehér, a '''torok''' enyhén rózsaszínes → ''[[Gymnocalycium hybopleurum]]'' {{Határozó-galéria|Gymnocalycium hybopleurum|limit=5}}

[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]]

Gymnocalycium spegazzinii

2026-10-04T16:45:42Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium spegazzinii Britton & Rose, Cactaceae 3: 155. 1922. Sec. Demaio & al. (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév a görög ''gymnos'' (csupasz) és ''kalyx'' (virágkehely) szavak összetételéből származik, ami a kopasz, pikkelyes, de szőrtelen és tüskétlen virágbimbókra és virágcsőre utal.
* A faji jelzőt (epithetont) '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' a híres olasz-argentin botanikus, '''[[Carlo Luigi Spegazzini]]''' tiszteletére választotta, aki az argentin kaktuszflóra kutatásának úttörője volt.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]''; gyűjtő: '''[[Carlo Luigi Spegazzini]]''', Argentína, Salta, Amblayo közelében.
* '''Első leírása:''' Britton & Rose, The Cactaceae 3: 155 (1922).

{{Típusfaj | Gymnocalycium spegazzinii | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény magányos, lapított gömb alakú, lassan növekedő '''szár''' jellemzi, amely idős korban kissé megnyúlhat. A '''hajtás''' színe a szürkészöldtől a barnászöldig változhat. A '''gyökérzet''' vastag, répa alakú karógyökér, amely segíti a túlélést a száraz időszakokban. A '''bordák''' száma általában 10–15, szélesek, alacsonyak, és feltűnő áll keresztirányú barázdák osztják őket lekerekített '''szemölcsök''' sorozatára. Az '''axillák''' csupaszok. Az '''areolák''' oválisak, kezdetben sárgás vagy szürkés nemezeléssel ellátottak. A '''tövisek''' rendkívül erősek, merevek, a növénytestre visszahajlók vagy rásimulók, gyakran rákollóra emlékeztető módon görbülnek lefelé. A '''középtövis''' rendszerint hiányzik, vagy ritkán 1 magányos, felfelé mutató tövis fejlődik. A '''peremtövis''' száma 5–7, színük a szürkésfehértől a sötétbarnáig és feketéig változhat, alapjuk gyakran sötétebb.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' a hajtáscsúcs (apex) közelében, a fiatal areolákból fejlődik ki. A '''virág''' tölcsér alakú, körülbelül 4–5 cm hosszú és ugyanilyen széles. A virágcső és a magház kívülről teljesen csupasz, csak széles, kerekded, húsos pikkelyek borítják.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe a fehértől a halványrózsaszínig terjed, a '''belső lepellevél''' középső sávja gyakran sötétebb rózsaszínű vagy vöröses árnyalatú, míg a '''külső lepellevél''' külső oldala zöldesbarna.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a virágcső belső falán erednek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' sárgásfehér, a '''bibe''' többosztatú, szintén sárgásfehér színű.

==== Termés ====
A termés ovális vagy hordó alakú, húsos, éretten zöldesbarna vagy kékeszöld színű bogyó, amely függőlegesen reped fel.

* '''Magja:''' A magok kicsik, sapka alakúak, matt feketék vagy sötétbarnák, finoman rücskös felületűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus növényként él '''Argentína''' északnyugati részén, különösen Salta, Tucumán és Catamarca tartományok magashegyi régióiban, valamint elterjedési területe átnyúlik '''Bolívia''' déli határvidékére is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Ez a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' faj kifejezetten ''litofiton'' életmódot folytat, sziklás, köves lejtőkön, törmelékes lankákon él 1500 és 3000 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Az élőhelyre a félsivatagi, magashegyi éghajlat a jellemző, nagyon erős napsütéssel, minimális csapadékkal és jelentős napi hőingadozással. Ritkás xerofita cserjésekben és fűfélék társaságában található meg.

== Kultúrában tartás ==
A kaktuszgyűjtők körében rendkívül kedvelt faj a lenyűgöző, rásimuló tövisezete miatt. Tartása során figyelembe kell venni a magashegységi származását: ásványi anyagokban gazdag, nagyon jó vízáteresztő képességű talajt igényel. Tavasszal és nyáron mérsékelt öntözést igényel, a két öntözés között hagyni kell a földjét teljesen kiszáradni. Meghálálja a tűző napot és a jó légáramlást, mert ettől fejlődnek ki az igazán erőteljes, színes '''tövisek'''. Télen teljesen szárazon, világos és hűvös (5–10 °C) helyen kell teleltetni, ahol a fagymentes környezet biztosított.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' könnyen azonosítható a rendkívül vastag, a növénytestre rákollószerűen rásimuló és lefelé görbülő '''tövisek''' alapján. Hasonlíthat a ''[[Gymnocalycium cardenasianum]]'' fajra, de annak a tövisei sokkal hosszabbak, csavartabbak és elállóbbak, nem simulnak rá annyira a '''szár''' felületére. Másik rokon faj a ''[[Gymnocalycium armatum]]'', amelynek azonban jóval erősebb, egyenesebb és merevebb, szürkésfekete tövisei vannak.

== Taxonómiai és filogenetika ==
A molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetség monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládon belül. A nemen belül a ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' a Microsemineum alnemzetségbe (''subgenus'') tartozik, amit a magok morfológiája és a DNS-szekvencia vizsgálatok is alátámasztanak. A faj rendkívül változékony, az elkülönült völgyekben élő populációk tövisezetükben eltérhetnek, ezért a taxonómusok több helyi változatot és alfajt is leírtak (például a [[Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum|subsp. ''cardenasianum'']]-ot), de a modern nómenklatúrai rendszerek (POWO, Caryophyllales.org) ezek egy részét szinonimaként vagy alfaji szinten kezelik.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/n/115497-2 https://www.ipni.org/n/115497-2]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:115497-2 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:115497-2]

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Copiapoa solaris

2026-10-04T16:45:13Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa solaris (F.Ritter) F.Ritter, 1980 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik.
* A ''solaris'' '''fajnév''' a latin ''solaris'' („naphoz tartozó”, „napfényes”, „napos”) melléknévből származik. A név a növény erős napsugárzáshoz és a rendkívül napos, száraz sivatagi élőhelyhez való kötődésére utal.
[[Fájl:Copiapoa_solaris.HL_01.jpg |bélyegkép|Fotó: Havas László]]
=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Copiapoa solaris'' F.Ritter; '''Chile''', Antofagasta térsége, Blanco Encalada és El Cobre környéke.
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]], ''Pilocopiapoa solaris'', ''Kakteen And. Sukk.'' 12: 20. 1961; a ''Copiapoa solaris'' név kombinációját Friedrich Ritter 1980-ban közölte a ''Kakteen Südamerika'' 3: 1047. oldalán.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Friedrich Ritter]], 1980.
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A '''szár''' hengeres, zöld vagy szürkészöld, viaszos bevonattal borított, átmérője mintegy 8–12 cm. A növény fiatalon kevéssé elágazó, idősebb korban azonban rendkívül nagy, párnaszerű telepeket alkot. A természetben több évszázados példányok akár 2,3 m átmérőjű és mintegy 90 cm magas, több száz fejből álló csoportokat is képezhetnek.

A '''bordák''' száma 8–12, magasak, akár 3,5 cm-esek, és nem tagolódnak szemölcsökre. Az '''areolák''' sűrűn gyapjasak, különösen a hajtás csúcsán. A fiatal hajtásokon a fehér gyapjú eleinte feltűnően sűrű, a '''tövisek''' később fejlődnek ki.

A '''tövisek''' fiatalon sárgák, borostyánszínűek vagy vörösesbarnák, később krétafehérré vagy szürkésfehérré válnak. Erősek, egyenesek vagy kissé hajlottak, és egymással összefonódva sűrű tövisezet alkotnak. A '''középtövisek''' száma 2–5, hosszuk 2–6 cm; a '''peremtövisek''' száma 7–10, hosszuk 2–3 cm.
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' a hajtás csúcsán, a sűrű gyapjú és '''tövisek''' között fejlődik, ezért gyakran csak részben látható. A '''virág''' tölcsér alakú, legfeljebb mintegy 3 cm hosszú és 3 cm átmérőjű. Színe sárga, a torok azonban esetenként rózsaszínes vagy vöröses lehet. A virágcső sűrűn gyapjas, amely jellegzetesség a korábban önálló nemzetségként leírt ''Pilocopiapoa'' név alapját is képezte.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' sárgák; a '''belső lepellevelek''' és '''külső lepellevelek''' részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.

==== Termés ====

A termés gömbölyded, gyapjas, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm.

* '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Fig05solar_QBotija.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_solaris_002_Soneret_Acosat.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_solaris_002_Soneret_Acosat.jpg
}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az '''Antofagasta''' régióban, Antofagastától északnyugatra, elsősorban Blanco Encalada és El Cobre környékén honos. Az ismert természetes állományok elterjedési területe erősen korlátozott, és két fő lelőhely köré összpontosul.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, sivatagi élőhelyen él, mintegy 600–1000 m tengerszint feletti magasságban. A növény erősen napfényes környezethez alkalmazkodott. A ''[[Copiapoa solaris]]'' rendkívül lassú növekedésű, hosszú idő alatt hatalmas, több száz fejből álló párnákat képezhet. A természetes állományok erősen feldarabolódtak, és az ismert lelőhelyek száma nagyon alacsony.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Copiapoa solaris]]'' rendkívül lassú növekedésű gyűjteményi kaktusz. Sok fényt igényel a virágzáshoz, azonban kultúrában a nyári túlzott hőségtől és erős besugárzástól védeni kell; világos, kissé árnyékolt helyen is jól tartható.

Nyáron mérsékelt, rendszeres öntözést igényel, de az öntözések között a termesztőközegnek teljesen ki kell száradnia. Jó vízelvezetésű közeg szükséges, mert a túlöntözésre érzékeny és rothadásra hajlamos. Télen meleg, száraz tartás javasolt, mintegy 10 °C körüli hőmérsékleten. Fagytűrése csekély.

Szaporítása magvetéssel történik. A magok csírázása rendkívül lassú lehet, egyes esetekben akár egy évig is eltarthat. A növekedés felgyorsítására és a gyűjteményi állomány biztonsági tartalékaként gyakran alkalmaznak oltást.
{{Típusfaj | Copiapoa solaris | limit=5}}
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Copiapoa solaris]]'' egyik legjellegzetesebb bélyege az idősebb növények hatalmas, párnaszerű növekedése, amely több száz fejből állhat. Egyedi '''szár'''ai hengeresek, 8–12 cm átmérőjűek, és magas, 8–12 számú '''bordák''' jellemzik őket.

Jellegzetesek az erős, hosszú, egymásba fonódó '''tövisek''', amelyek fiatalon sárga, borostyán- vagy vörösesbarna színűek, később szürkésfehérek. A csúcson található sűrű gyapjú és a gyapjas virágcső szintén fontos megkülönböztető bélyeg.

A faj különösen közel áll a történetileg ''Pilocopiapoa'' néven elkülönített taxonhoz; a ''Pilocopiapoa solaris'' név azonban ma a ''[[Copiapoa solaris]]'' szinonimája.

== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt '''[[Friedrich Ritter]]''' eredetileg ''Pilocopiapoa solaris'' néven írta le 1961-ben. Ritter a ''Pilocopiapoa'' nemzetséget a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''-tól a növényt borító különösen erős gyapjasság, valamint a gyapjas magház, virágcső és termés alapján különítette el. 1980-ban a taxont ''Copiapoa solaris'' néven a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségbe helyezte.

A ''Caryophyllales.org'' fajszintű taxonómiai rendszere a ''[[Copiapoa solaris]]'' nevet önálló fajként kezeli. A ''Caryophyllales.org'' dinamikus taxonómiai gerinchálózatát Korotková és munkatársai dolgozták ki, és a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' fajainak kezelésében a 2015-ös integratív filogenetikai vizsgálat eredményeire is támaszkodik.

A 2015-ös Larridon és munkatársai által végzett integratív vizsgálatban a ''[[Copiapoa solaris]]'' a nemzetség legkorábban elágazó vonalai között helyezkedett el. A három kloroplasztisz-DNS-marker alapján a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség erősen támogatott monofiletikus csoportot alkotott, amelyen belül a ''[[Copiapoa solaris]]'' alkotta az első elágazást. A vizsgálat szerint a faj morfológiailag is jól körülhatárolható, és jelentősen különbözik a ''[[Copiapoa humilis]]'' csoporttól.

A 2015-ös vizsgálat a ''[[Copiapoa solaris]]'' számára a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségen belül a ''Pilocopiapoa'' szekciót ismerte el. A szekció monofiletikus, egyetlen fajt, a ''[[Copiapoa solaris]]''-t foglalja magában.

A ''Plants of the World Online'' jelenleg elfogadott fajként kezeli a ''[[Copiapoa solaris]]'' nevet. A ''POWO'' négy szinonimát sorol fel: a homotipikus ''[[Pilocopiapoa solaris]]'' nevet, valamint a heterotipikus ''[[Copiapoa conglomerata]]'', ''[[Copiapoa ferox]]'' és ''[[Echinocactus conglomeratus]]'' neveket. A ''POWO'' az elfogadott kezelésnél Govaerts (1999) és Larridon és munkatársai (2015) munkáit követi.

== Megjegyzés ==

A ''[[Copiapoa solaris]]'' taxonómiai története különösen jól mutatja, hogy egy morfológiailag feltűnő ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''-taxon korábban önálló nemzetségi rangot is kaphatott. '''[[Friedrich Ritter]]''' 1961-ben a sűrű gyapjasság miatt ''Pilocopiapoa'' nemzetséget hozott létre számára, de később maga is visszahelyezte a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségbe.

A név jelenlegi elfogadása mögött nem csupán morfológiai, hanem molekuláris adatok is állnak. Larridon és munkatársai 2015-ös elemzése a ''[[Copiapoa solaris]]''-t a nemzetség egyik legkorábban leváló, jól körülhatárolható vonalaként mutatta ki. A szerzők ezért a ''Pilocopiapoa'' nevet szekcióként tartották fenn a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségen belül.

Az ''LLIFLE'' szintén elfogadott névként kezeli a ''[[Copiapoa solaris]]'' nevet, és különösen részletesen tárgyalja a természetes óriáspárnák kialakulását, a tövisezetet, valamint a termesztési tapasztalatokat. Az ''LLIFLE'' ugyanakkor több termesztésben használt forma- és fajtaszintű nevet is felsorol, például a ''Copiapoa solaris'' var. ''ferox'' és a ''Copiapoa solaris'' var. ''fulvispina'' neveket; ezek nem jelennek meg a ''POWO'' jelenlegi elfogadott faj alatti taxonjaiként.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/ Cactaceae at Caryophyllales.org – dinamikus taxonómiai adatbázis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A908035-1 Plants of the World Online – Copiapoa solaris]
* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9786/Copiapoa_solaris LLIFLE – Copiapoa solaris]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon és munkatársai (2015): An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]

[[Kategória:Copiapoa]]

Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae

2026-10-04T16:44:29Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae sec. Baker & al. 2009
| synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, utalva a tövises, oszlopos hajtásokra.
* A ''bonkerae'' fajnév '''[[Frances Bonker]]''' (1904–1981) amerikai kaktuszgyűjtő és -kutató nevéből származik. A fajt '''[[John James Thornber]]''' és '''[[Frances Bonker]]''' írta le 1932-ben.
[[Fájl:Echinocereus bonkerae HRU9045.SzJ-01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Echinocereus bonkerae LZ130.SzJ-02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
=== Típus ===

* '''Típuslelőhely:''' Amerikai Egyesült Államok, Arizona, Pinal County, a Pinal-hegységben Oracle közelében, a Santa Catalina-hegység déli részén.
* '''Típusanyag:''' Thornber és Bonker gyűjtése, ARIZ 156240.
* '''Első leírása:''' '''[[John James Thornber]]''' és '''[[Frances Bonker]]''', 1932 – ''The Fantastic Clan'', 71–73, 85.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' a név eredetileg is az ''Echinocereus'' nemzetségben jelent meg; az alfaji kombinációt korábban ''Echinocereus fasciculatus subsp. bonkerae'' néven '''[[Nigel Paul Taylor]]''' tette közzé 1997-ben.
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

* '''Hajtás:''' csoportosan növő, a tövénél elágazó, többnyire 5–15, idősebb példányokon ennél több hajtást is tartalmazó telepeket alkot.
* '''Szár:''' zöld, hengeres vagy hengeres-tojásdad, felálló, körülbelül 12–30 cm hosszú és 3,5–7 cm átmérőjű. A rövid tövisű formákon a '''szár''' felszíne a rövid '''tövisek''' miatt jól látható marad.
* '''Bordák:''' általában 11–16, ritkábban ennél valamivel több; a '''bordák''' enyhén hullámos gerincűek lehetnek.
* '''Areolák:''' a '''bordák'''on egymástól körülbelül 8–20 mm távolságban helyezkednek el.
* '''Tövisek:''' a faj jellegzetessége a tipikus ''bonkerae'' alakban a rövid '''tövisezettség'''. Az areolán rendszerint több rövid, sugárirányú '''peremtövis''' található.
* '''Peremtövis:''' általában körülbelül 8–12, fehéres vagy világosszürke, a '''középtövishez''' hasonló színű és alakú, többnyire csaknem annak hosszúságát elérő '''tövisek'''.
* '''Középtövis:''' rendszerint egy, egyenes, merev, felálló vagy kissé előreálló, fehér vagy világosszürke, barnás csúcsú '''középtövis''' található az areolán. Hossza többnyire mintegy 6–10 mm, egyes areolákban további 1–2 '''középtövis''' is kialakulhat.
* '''Levél:''' valódi '''levél''' nem fejlődik; a '''hajtás''' pozsgás szára tölti be a fotoszintetizáló szerv szerepét.
* '''Gyökérzet:''' a rendelkezésre álló források a '''gyökérzet''' részletes morfológiáját nem adják meg.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

* '''Virágzat:''' a virágok magányosan, az idősebb '''hajtások''' felsőbb areoláiból fejlődnek.
* '''Virág:''' nagy, körülbelül 6–7 cm átmérőjű, bíboros vagy lilás-bíbor színű.
* '''Virágcső:''' mintegy 12–20 mm hosszú, a külső felszínen rövid szőrökkel.
* '''Takarólevelek:''' a külső és belső lepellevelek bíboros vagy sötétbíbor színűek, középsávjuk sötétebb lehet; a belső '''lepellevelek''' szélesebben szétterülők.
* '''Ivarlevelek:''' a '''porzószálak''' és '''portokok''' a virág belsejében sűrű csoportot alkotnak; a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' és '''bibeszál''' a virág középső részén helyezkedik el, a '''bibe''' többkaréjú.
{{Típusfaj | Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae | limit=5}}
==== Termés ====

A '''termés''' keskeny tojásdad, körülbelül 2–2,5 cm átmérőjű, éretten élénkpiros vagy narancsvörös. Húsa fehér vagy halvány rózsaszín.

* '''Magja:''' a rendelkezésre álló források a '''mag''' részletes alaktani jellemzését nem közlik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Amerikai Egyesült Államok''': Arizona, elsősorban Gila, Pinal, Graham, Cochise és Santa Cruz megyék területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' száraz, sivatagi és félsivatagi jellegű területeken élő, csoportosan növő szukkulens. A növények gyakran sziklás, száraz hegyvidéki élőhelyeken fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

Az ''[[Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae]]'' száraz, napos körülményeket igénylő kaktusz. Nyáron teljes napsütésben tartható, megfelelő légmozgás mellett. A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést, majd a nyugalmi időszakban teljesen száraz tartást célszerű biztosítani.

A rövid '''tövisek''' miatt a növény teste a kultúrában is jól látható, ezért a megfelelő fényellátás különösen fontos a tömött, kompakt növekedés fenntartásához.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Az ''[[Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae]]'' legfontosabb megkülönböztető bélyege a többnyire rövid '''tövisezettség''', a csoportos növekedés, a 11–16 körüli '''bordaszám''', az egyenes, többnyire rövid, világos '''középtövis''', valamint a nagy, bíboros vagy lilás-bíbor '''virág'''.

Az ''[[Echinocereus bonkerae subsp. apachensis]]'' a jelenlegi Caryophyllales-kezelésben ugyanazon faj másik alfajaként szerepel. A két taxon elkülönítésének egyik legfontosabb bélyege a '''tövisezettség''': az ''subsp. apachensis'' rendszerint sokkal erősebb és hosszabb középtöviseket fejleszt. A két taxon között azonban átmeneti tövisformák is előfordulnak, ezért a pusztán a '''tövisek''' alapján történő azonosítás nem minden esetben egyértelmű.

== Taxonómia és filogenetika ==

A Caryophyllales.org 2021-es Cactaceae-kezelése az ''Echinocereus bonkerae''-t elfogadott fajként kezeli, és ezen belül az ''Echinocereus bonkerae subsp. apachensis'' valamint az ''Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae'' alfajokat különíti el. Az ''subsp. bonkerae'' az ''E. bonkerae'' névadó, autonim alfaja. A Caryophyllales-féle checklist az ''E. bonkerae'' fajt Parfitt & Gibson (2003), az ''subsp. bonkerae'' alfajt pedig Baker és munkatársai (2009) kezelése alapján sorolja be.

A '''Caryophyllales.org''' kezelése nem egyezik teljesen a '''Plants of the World Online (POWO)''' jelenlegi álláspontjával. A POWO az ''Echinocereus bonkerae'' nevet önálló fajként fogadja el, és az ''Echinocereus fasciculatus subsp. bonkerae'' nevet szinonimaként kezeli. A ''Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae'' tehát a Caryophyllales.org taxonómiai rendszerében használható alfaji név, míg a POWO jelenlegi adatbázisa nem ezen az alfaji rangon kezeli.

Az ''Echinocereus bonkerae'' fajon belüli alfajok elkülönítésében a tövisezettség fontos morfológiai bélyeg. Az ''subsp. apachensis'' esetében a hosszabb és erősebb középtövisek jellemzőek, míg a tipikus ''subsp. bonkerae'' a rövid tövisű alakot képviseli. A Baker és munkatársai által közölt kromoszómavizsgálatok szerint az ''E. bonkerae'' és az ''subsp. apachensis'' egyaránt 2n = 22 kromoszómaszámú diploid taxonként szerepelnek.

== Forrás ==

* [https://www.caryophyllales.org/cactaceae/Checklist Caryophyllales.org – Cactaceae at Caryophyllales.org]
* [https://doi.org/10.3372/wi.51.51208 Korotkova N. és munkatársai (2021): Cactaceae at Caryophyllales.org – Willdenowia 51(2): 251–270]
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Cactaceae at Caryophyllales.org – Electronic supplement]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A87847-2 Plants of the World Online – Echinocereus bonkerae]
* [https://swbiodiversity.org/seinet/taxa/index.php?clid=2997&taxauthid=1&tid=15056 Flora of North America – Echinocereus bonkerae]
* [https://www.echinocereus.de/echinocereus-index-echinocereus-abbae-echinocereus-crispatus/ Echinocereus Online – Echinocereus bonkerae]

[[Kategória:Echinocereus]]

Echinocereus coccineus subsp. coccineus

2026-10-04T16:44:12Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum & al. 2017 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal.
* A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.
[[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:E. coccineus SB1729.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
=== Típus ===

* '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban írta le a taxont ''Echinocereus coccineus'' néven [[Friedrich Adolf Wislizenus]] ''Mem. Tour N. Mexico'' című munkájának 93. oldalán. A protológusban a növényt gömbölyded-tojásdad alakúként, 9–11 bordával, fehéres tövisekkel és oldalirányban megjelenő virágokkal jellemezte. A virágok belső csészelevelei 8–10, a szirmok 10–12 számúak voltak; a szirmokat mély bíborvörös színűként írta le.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban ''Echinocereus'' nemzetségben írta le, ezért a fajnak nem volt szüksége későbbi nemzetségi kombinációra.

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény rendszerint sűrű, többágú csoportokat alkot. A '''szár''' hengeres vagy röviden gömbölyded, rendszerint 5–40 cm hosszú és 4–15 cm átmérőjű. A '''hajtás'''ok tövüknél vagy ahhoz közel elágaznak, és a növények laza csoportokat, illetve tömött, lekerekített párnákat is képezhetnek.

A '''bordák''' száma általában 6–14, de 5–14 közötti értékeket is megadnak. A bordák taraja kissé vagy feltűnően hullámos lehet. Az '''areolák''' egymástól általában 10–20 mm távolságra helyezkednek el.

A '''levelek''' kaktuszoknál jellemző módon pikkelyszerűen redukálódtak, ezért a vegetatív test megjelenésében nem játszanak szerepet. A '''gyökérzet'''ről a jelen források nem közölnek olyan adatot, amely külön leírásra alkalmas lenne.

Az '''areolák'''ból általában 5–16, szélsőséges esetekben akár 22 '''tövis''' fejlődik. A '''peremtövis'''ek száma általában 4–13, szélsőséges esetben 18 is lehet; többnyire a szár felszínéhez simulók vagy kissé elállók, és 3–40, szélsőségesen 49 mm hosszúak. A '''középtövis'''ek száma areolánként 0–6, ezek rendszerint szétállók vagy kifelé irányulók, hengeresek, esetenként szögletesek, és 5–80 mm hosszúságot érhetnek el. A '''tövisek''' színe hamvasszürkétől szürkén, barnán, sárgásan és vöröses árnyalatokon át feketéig változhat, gyakran sötétebb csúccsal.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' az oldalareolákból fejlődik. A '''virágzat''' helyett egyesével megjelenő oldalvirágok jellemzők. A virágok feltűnőek, tölcséres-kupás alakúak, és általában skarlátvörös vagy vörös színűek. Az eredeti leírás szerint a virág 1,5–1,75 hüvelyk hosszú és teljesen kinyílva 1–1,5 hüvelyk széles volt.

* '''Takarólevelek:''' A külső takarólevelek közül az eredeti leírás a virágcsőnél elhelyezkedő részeket említi; a belső '''csésze'''levelek száma 8–10, hosszúkás-lineárisak és tompa csúcsúak. A '''párta''' 10–12 '''sziromlevél'''ből áll, amelyek visszás tojásdadok és tompa csúcsúak; színük mély bíborvörös.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösek, a '''portokok''' vörösek vagy vörösesek. A '''termő''' csöve tövises, fehéres gyapjas részekkel borított. A '''bibeszál''' és a '''bibe''' zöldes; a bibe 6–8 karéjú.

==== Termés ====

A termés tojásdad alakú. A teljes termésre vonatkozó részletes morfológiai adatok a megadott elsődleges forrásokban nem állnak rendelkezésre.

* '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzése a megadott elsődleges forrásokban nem szerepel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon természetes elterjedése '''Amerikai Egyesült Államok''' Colorado és Új-Mexikó államaira terjed ki. Az ''Echinocereus coccineus'' faj tágabb értelmezésében Arizona, Texas és Mexikó északkeleti része is szerepel, de ezeket az adatokat nem lehet automatikusan a ''subsp. coccineus'' elterjedésének tekinteni.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A taxon szukkulens félcserje, amely elsősorban szubtrópusi biomhoz kötődik. A fajhoz kapcsolódó élőhelyeken sziklás felszíneken, gyepeken, cserjésekben, fenyő-boróka társulásokban, tölgyesekben és hegyvidéki erdőkben is előfordul. A ''coccineus'' típusú populációk Colorado és Új-Mexikó északi részén általában sűrűbben tövisesek.

== Kultúrában tartás ==

A megadott elsődleges források a ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''coccineus'' termesztésére vonatkozó részletes kulturális útmutatást nem tartalmaznak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''coccineus'' csoport egyik jellegzetes bélyege a sűrűn tövises szár, a többágú, gyakran nagyobb csoportokat alkotó növekedés és a feltűnő, vörös virág. A ''Echinocereus coccineus'' fajon belül a populációk morfológiailag folyamatos átmenetet mutathatnak a sűrűn tövises, Colorado és Új-Mexikó északi részén jellemző növényektől a ritkábban tövises délebbi alakokig.

A ''Echinocereus coccineus'' közeli rokona és hasonló megjelenésű faja a ''[[Echinocereus triglochidiatus]]''. A két taxon elterjedési területe Colorado déli részén és Új-Mexikó északi részén érintkezik. A különbségek értelmezését a kromoszómaszám és a populációk közötti ploidiaszint-különbségek is befolyásolják.
{| class="wikitable"
! Taxon
! Földrajzi elterjedés
! Szár
! Bordák
! Töviszet
! Virág
! Jellegzetes bélyeg
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''
| '''Colorado''', '''Új-Mexikó'''
| Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár
| 6–14, gyakran hullámos tarajú
| Általában sűrűbb tövisezet; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis
| Élénk skarlát- vagy bíborvörös
| A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''
| '''Texas''' nyugati része – '''Mexikó''' északkeleti része, Coahuila
| Kb. 6 cm átmérőjű, csoportosodó szár
| 5–8, keskeny, mélyen barázdált
| Kevés tövis; 0–1 középtövis, 3–6 peremtövis
| Vörös, narancsos árnyalattal
| A ''paucispinus'' névnek megfelelően feltűnően kevés tövis; ez különösen jól használható elkülönítő bélyeg
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''
| '''Új-Mexikó''', '''Texas''', '''Mexikó''' északkeleti része
| Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos
| A fajcsoport általános bordázata jellemző
| Töviszete változó
| Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek
| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző
|}
== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Echinocereus coccineus'' jelenlegi fajszintű kezelése alatt a POWO/WCVP öt elfogadott alfajt különít el: a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. roemeri|subsp. roemeri]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''''' és a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. transpecosensis|subsp. transpecosensis]]''''' taxont.

A ''subsp. coccineus'' az autohomonim alfaj, vagyis az alapfaj eredeti neve alapján létrejött, névadó alfaj. Az alapfajt George Engelmann 1848-ban ''Echinocereus coccineus'' néven írta le. A név eredeti publikációja Friedrich Adolf Wislizenus ''Mem. Tour N. Mexico'' című művének 93. oldalán jelent meg.

A taxonómiai történet során a faj ''Cereus'', ''Echinocereus'' és ''Echinocereus triglochidiatus'' alatt is szerepelt. A jelenlegi POWO/WCVP-kezelés szerint az ''Echinocereus coccineus'' önálló faj, amelyen belül a ''subsp. coccineus'' elfogadott alfaj.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229137-1 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus subsp. coccineus]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/87864-2 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus Engelm.]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/name/echinocereus%20coccineus Biodiversity Heritage Library – Echinocereus coccineus]

[[Kategória:Echinocereus]]

Uebelmannia pectinifera subsp. horrida

2026-10-04T16:44:02Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. horrida (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves 1995 sec. Zappi & Taylor 2020+}}

=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet, az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nevet '''[[Werner Uebelmann]]''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat.
* A faji jelző, a ''pectinifera'' a latin ''pecten'' (fésű) és ''ferre'' (hordozni, viselni) szavak összetételéből származik, ami a sűrű, fésűszerűen elhelyezkedő tövisrendszerre utal.
* Az alfaji jelző, a ''horrida'' a latin ''horridus'' (borzas, ijesztő, vad, tüskés) szóból ered, ami az alapfajnál lényegesen erőteljesebb, vaskosabb, merevebb és vadabb megjelenésű tövisezetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Uebelmannia pectinifera subsp. horrida]]'' (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves; Brazília, Minas Gerais, Serra do Espinhaço, lakatlan hegyvidéki zónákban, kvarcit sziklákon. Gyűjtő: '''[[Pierre Josef Braun]]''' (PJB 440).
* '''Első leírása:''' A taxont először változataként írta le ''Uebelmannia pectinifera var. horrida'' néven '''[[Pierre Josef Braun]]''' a Kakteen und andere Sukkulenten 39(9): 211–215. oldalán, 1988-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Alfaji rangra emelte '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' a Succulenta (Netherlands) 74: 135. oldalán, 1995-ben.

{{Típusfaj | Uebelmannia pectinifera subsp. horrida | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, ritkán tőből vagy sérülés helyén sarjadó, kezdetben gömbölyded, majd kifejezetten oszloposodó, hengeres '''szár''' ('''hajtás'''), amely idős korban eléri a 20–25 cm-es (ritkán a 30 cm-es) magasságot és a 10–12 cm-es átmérőt; az epidermisz színe sötétzöld, szürkészöld vagy idős korban erősen sötét bronzszínű, szinte feketésbarna, felülete finoman granulált, érdes tapintású. A '''bordák''' száma magas, általában 22–27, egyenes lefutásúak, markánsan kiemelkedők, élesek és csak minimálisan tagolódnak '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' kerekdedek, nagyok, szorosan egymás mellett ülnek a bordák élein, összefüggő sort alkotva; kezdetben dús, szürkésfehér vagy krémszínű gyapjú fedi őket, amely később megfeketedik vagy lekopik. Az '''axillák''' gyapjútlanok. A '''tövisek''' az alapfajnál sokkal erőteljesebbek, vaskosabbak és merevebbek; a '''peremtövis'''ek száma 5–7, sugárirányban állók, hosszuk 1–2 cm, színük kezdetben sötétbarna vagy koromfekete, idővel szürkévé válnak. A '''középtövis''' általában 1–3, felálló vagy enyhén kifelé görbülő, markáns, hossza elérheti a 2,5–3 cm-t, színe mélyfekete, sötétbarna, az alapja felé esetenként világosabb. Fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' teljesen hiányoznak. A növény kiterjedt, de sekély '''gyökérzet'''tel rendelkezik, amely érzékeny a talaj hosszan tartó nyirkosságára és a pangó vízre, a fő'''gyökér''' nem répaszerű.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
Kicsi, tölcsér alakú, napközben nyílik a szár csúcsán elhelyezkedő gyapjas tenyészőkúp közelében; a '''virágzat''' hiányzik, a virágok magányosak, hosszuk 1,5 cm, átmérőjük kb. 1,2–1,5 cm, színük élénksárga vagy zöldessárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, hosszúkás, a kisméretű csésze és párta sárga színű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' ágai halványsárgák vagy krémszínűek.

==== Termés ====
A termés kisméretű, gömbölyded, húsos bogyó, amely érett állapotában sötétvörös vagy piros színűvé válik.

* '''Magja:''' A magok vese alakúak, felületük fényes fekete, finoman pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül '''Minas Gerais''' államban, a Serra do Espinhaço hegység északi részein honos, egy rendkívül izolált és szűk földrajzi területen élő endemikus taxon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten a száraz trópusi magashegységi sziklás szavanna (campo rupestre) vegetációjához kötődik, 900–1100 méteres tengerszint feletti magasságban. Szigorúan ''litofiton'' életmódot folytat, nyílt, teljesen kitett kvarcit sziklapadok repedéseiben és omladékos kvarcithomokon gyökerezik. Az élőhelyre jellemző az intenzív nappali napsütés, a magas UV-sugárzás és az éjszakai sűrű ködképződés, amely a száraz periódusokban a növény elsődleges nedvességforrását biztosítja.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben az egyik legféltettebb, legdekoratívabb, de egyben legnehezebben tartható ritkaság. Teljesen ásványi, mészmentes, kifejezetten savanyú kémhatású, durva kvarczúzalékot, pumicát és minimális tőzeget tartalmazó, tökéletesen porózus aljzatot igényel. Saját gyökéren rendkívül lassan fejlődik, és a legkisebb túlöntözésre vagy pangó vízre is a sekély '''gyökérzet''' pusztulásával reagál; emiatt a gyűjtők előszeretettel tartják oltott példányként, alanyként a ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'' vagy ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' nemzetség fajait használva. A növekedési időszakban meleg, jól szellőző, nagyon világos, de a tűző naptól némileg védett helyet és magas páratartalmat igényel, az öntözések között hagyva a földet teljesen kiszáradni. Teleltetése kritikus pont: a hőmérséklet télen sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget szinte teljesen szárazon kell tartani, óvva a növényt a gombás fertőzésektől.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Uebelmannia pectinifera subsp. horrida|subsp. ''horrida'']] jól elkülöníthető az alapfajtól, az [[Uebelmannia pectinifera subsp. pectinifera|subsp. ''pectinifera'']]-től és az [[Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina|subsp. ''flavispina'']]-től is. Legfőbb megkülönböztető bélyege a lényegesen erőteljesebb, vaskosabb és hosszabb (akár 3 cm-es) sötétbarna vagy koromfekete tövisrendszere, amely vadabb, "borzasabb" megjelenést kölcsönöz a növénynek, szemben az alapfaj szorosan záródó, fésűszerűen simuló, rövidebb töviseivel. Emellett a szára idős korban magasabb és oszloposabb növekedésű, mint a nemzetség többi tagjáé.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj és alfajai a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribuszába tartoznak. A molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós helyzetét a kelet-brazíliai kaktuszflórában. '''[[Daniela Zappi]]''' és '''[[Nigel Taylor]]''' 2020 utáni modern taxonómiai revízióiban megerősítették a taxon helyzetét mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' stabil, földrajzilag és morfológiailag jól elkülöníthető alfaja, elutasítva az önálló faji státuszt, de elismerve annak markáns morfológiai különbségeit.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Uebelmannia]]

Escobaria vivipara var. neomexicana

2026-10-04T16:43:34Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Pelecyphora vivipara (Nutt.) D.Aquino & Dan.Sánchez in PhytoKeys 188: 142. 2022 sec. Sánchez & al. 2022 | synonym = Escobaria vivipara var. neomexicana (Engelm.) Buxb. in Krainz, Kakteen 50-51: CVIIIc. 1972 }}

=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' a mexikói '''Romulo és Numa Escobar''' testvérek nevét őrzi.
* A '''fajnév''' ''vivipara'' latin eredetű, jelentése „elevenszülő”, az erőteljes sarjképzésre utal.
* A '''változatnév''' ''neomexicana'' Új-Mexikó területére utal, ahol a taxon elterjedt.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: -
* '''Első leírása:''' Proc. Amer. Acad. 3:269. 1857.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' D. R. Hunt (1978)
[[Fájl:Pozsgáslap 048-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Pozsgáslap 048-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános vagy sarjadzó növény. Teste gömb vagy hengeres-gömbölyded, egy-egy hajtás 7,5–9,5 cm magas és 5–7 cm átmérőjű. Színe szürkés vagy tompazöld.


==== Szemölcsök ====
12–16 mm hosszúak és 8–11 mm szélesek, jól fejlettek.


==== Axillák ====
Nem kifejezettek.


==== Areolák ====
2–3 (4) mm átmérőjűek, fehéres, rövid szőrrel borítottak, egymástól 7–12 mm távolságra helyezkednek el.


==== Tövisek ====
A többé-kevésbé áttetsző tövisek sűrűn borítják a testet.

* '''Középtövis:''' 4–11 darab, erőteljesebb, 1,5–2,2 cm hosszú, rózsaszíntől barnáig, szürkésfeketéig változó színű, tövük világosabb, többnyire felfelé irányulnak.
* '''Peremtövis:''' 20–40 darab, fehértől halvány rózsaszínig, 1,2–1,9 cm hosszúak, vékonyak, sugarasan állók.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' nagy, rózsaszínes-lila virág, 3,8–5 (6) cm átmérőjű, 3–4 (5) cm hosszú; a leplek 2,5–3 cm hosszúak és 4,5–5 mm szélesek.
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak''' lilától fehérig változó színűek,
** '''portokok''' sárgák,
** '''bibeszál''' középen áll,
** '''bibe''' többágú, fehér.



==== Termés ====
Hosszúkás tojásdad, húsos, zöldből érve vörösödő, 1,9–2,5 cm hosszú és 9–15 mm széles.

* '''Magja:''' barna, recés felületű, 1,1–1,2 × 1,5–2 mm méretű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' USA (Új-Mexikó, Nyugat-Texas), Mexikó (Chihuahua északi része)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a Nagy Füves Síkságon, boróka–fenyő erdőségekben, az Edwards-fennsíkon és a Chihuahua-sivatag peremén, 180–1800 (2400) m magasságban, mészkő alapkőzeten vagy azon kialakult talajokon, füves és ritkás erdős területeken.


== Kultúrában tartás ==
Rendkívül fagytűrő, akár –15– –20 (–25) °C hőmérsékletet is elvisel, különösen száraz körülmények között. Jó vízáteresztő, alacsony humusztartalmú, enyhén lúgos talajt igényel. Nyáron mérsékelt öntözést kíván (2–3 hetente). Legszebben kiültetve, szabad vagy félig fedett helyen fejlődik. Nyár közepén virágzik, részben öntermékeny, de idegen beporzással biztosabb magképzés érhető el. Magról könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az alapfajtól erőteljesebb tövisezetével, nagyobb testméretével és elterjedési területével különbözik. Az ''Escobaria vivipara'' fajon belül a különböző ökotípusok jellegei fokozatos átmenetet mutatnak.


== Taxonómia és filogenetika ==
A modern (IOS) rendszertan szerint az ''Escobaria vivipara'' rendkívül változékony faj, amelynek korábban leírt változatait többnyire nem ismerik el önálló taxonként. A var. ''neomexicana'' jelenleg nem rendelkezik hivatalos faj alatti ranggal.


== Egyéb ==
A faj terméseit az észak-amerikai őslakosok gyógyászati célokra használták, például hasmenés és szemgyulladás kezelésére. Egyes esetekben természetes körülmények között is kicsíráznak a lehullott magok.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Kép:''' Papp László



== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 48. kártya

[[Kategória:Escobaria]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae

2026-10-04T16:42:45Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae (G.E.Linds.) Majure in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Majure 2021
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''Mammillaria''' nemzetségnév a latin ''mammilla'' (= emlő, kis dudor) szóból származik, utalva a nemzetség fajaira jellemző szemölcsökre.
* A '''louisae''' név '''Louisa Hutchison''' tiszteletére került adásra, aki Ted Hutchison amerikai kaktuszgyűjtő édesanyja volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Baja California, Mexikó, Socorro környéke.
* '''Első leírása:''' Lindsay: ''Cactus and Succulent Journal (Los Angeles)'' 32: 169. 1960. (''Mammillaria louisae'')
* '''Az aktuális besorolást létrehozta:''' David Richard Hunt, 1997.
[[Fájl:Cochemiea_hutchisoniana_subsp._louisae.JCs_01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Törpe termetű, rendszerint magános növekedésű növény. Hajtása gömb alakú vagy kissé megnyúlt gömbölyded, 1–3,5 cm magas és 1,5–3 cm átmérőjű, ritkán elérheti a 6 cm magasságot és a 4 cm átmérőt is. Színe szürkészöld, a sűrű tövisezet miatt alig látható.


==== Szemölcsök ====

A szemölcsök 5–6 mm hosszúak, tövükön mintegy 4 mm szélesek. Hónaljuk fiatalon fehér gyapjas.


==== Areolák ====

Az areolák kerekek, kb. 1,5 mm átmérőjűek, fehér nemezes bevonattal.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4 db, kereszt alakban álló, barnás színű, sötétebb csúcsú, 8–10 mm hosszú. Az alsó középtövis kampós, a többi egyenes.
* '''Peremtövis:''' 10–20 db, tűszerű, 5–7 mm hosszú, fehér vagy világosbarna, sötétebb csúccsal.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a hajtáscsúcs közelében koszorúban jelennek meg, méretük a növény testéhez képest feltűnően nagy.

* '''Virágméret:''' legfeljebb 3,5 cm hosszú és 4 cm átmérőjű.
* '''Külső lepellevelek:''' olívzöldtől barnászöldig, világos rózsaszín szegéllyel.
* '''Belső lepellevelek:''' fehérek vagy halvány rózsaszínek, középen levendularózsaszín vagy barnásrózsaszín középérrel.
* '''Bibe:''' 6–8 ágú, a bibeágak 7–11 mm hosszúak, olívzöldek vagy vörösesbarnák.

Virágzása a legmelegebb nyári hónapokra esik.


==== Termés ====

A termés vöröses, gömbölyded vagy bunkós alakú, akár 20 mm hosszú.

* '''Magja:''' fekete, kb. 1,1 mm hosszú.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Baja California északnyugati része; Punta Baja környékétől Arroyo San Telmóig.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' 0–300 m.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' forró, kavicsos tengerparti területeken él, gyakran szinte teljesen a talajfelszínbe süllyedve. Számos helyi endemikus kaktuszfaj társaságában fordul elő.


== Kultúrában tartás ==

A taxon a mammilláriák között viszonylag könnyen nevelhető.

* Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.
* Teljes napfényben vagy nagyon világos helyen fejlődik a legjobban.
* A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést kíván.
* Különösen érzékeny a pangó nedvességre.
* Télen szárazon tartandó, legalább 5 °C hőmérsékleten.

Magról könnyen szaporítható, a fiatal növények már 2–3 éves korban virágozhatnak.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokona a törzsalaknak tekintett ''Mammillaria hutchisoniana''. Attól kisebb termetével, rendszerint kevesebb peremtövisével, valamint fehér vagy halvány rózsaszín virágaival különíthető el. Virágai aránytalanul nagyok a növény testéhez képest, ami az egyik legfeltűnőbb bélyege.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A taxont George E. Lindsay 1960-ban önálló fajként (''Mammillaria louisae'') írta le. David R. Hunt 1997-ben a ''Mammillaria hutchisoniana'' egyik alfajaként sorolta be. A jelenleg elfogadott rendszerezések, köztük a POWO, ezt a besorolást követik, és a '''''Mammillaria hutchisoniana'' subsp. ''louisae''''' nevet fogadják el.
}}


== Egyéb ==

A természetes állományok az utóbbi évtizedekben jelentősen megritkultak. A legeltetés, az élőhelyek átalakulása és az illegális gyűjtés egyaránt hozzájárult az egyedszám csökkenéséhez. Korábban helyenként gyakori növénynek számított Baja California partvidékén.


== Forrás ==

* Lindsay, G.E. 1960. ''Cactus and Succulent Journal'' 32: 169.
* Hunt, D.R. 1997. ''Mammillaria Postscripts'' 6: 5.
* LLIFLE Encyclopedia: ''Mammillaria hutchisoniana subsp. louisae''. :contentReference[oaicite:0]{index=0}
* POWO – Plants of the World Online.
* Pilbeam, J. ''Mammillaria''.

[[Kategória:Cochemiea ]]

Matucana madisoniorum

2026-10-04T16:42:17Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Matucana madisoniorum (Hutchison) G.D.Rowley in Repert. Pl. Succ. 22: 10. 1973 sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]] haynei''-nek az élőhelye.
* A '''fajnév''' [[Marshall P. Madison]] amerikai ügyvéd és felesége, Elena Eyre Madison előtt tiszteleg, akik létrehozták a kaliforniai Berkeley Egyetem botanikus kertjét támogató Madison-alapítványt az 1800-as évek végén.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Peru, Amazonas tartomány, Nazareth falu környéke, 1957
* '''Első leírása:''' Hutchison in Cact. Succ. J. (USA) 35(6): 167 (1963), mint ''Borzicactus madisoniorum''
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rowley 1971
[[Fájl:Matucana madisoniorum-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Matucana madisoniorum-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Matucana madisoniorum-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Hajtásainak színe tompa szürkészöld, alakja lapított gömbtől a tömzsi oszlopig terjed. Az idős példányok legfeljebb 15 cm magasak, kultúrában akár 30 cm-esek is lehetnek, szélességük kb. 10 cm. Töve körül olykor gyengén sarjad.

Gyökere rövid, vastag karógyökér.


==== Szemölcsök ====

7–12 bordája nagyon lapos, széles, egyenes lefutású, keresztirányú vágatokkal tagolt.


==== Areolák ====

Az areolák 10–20 mm-re állnak egymástól, alakjuk kerek vagy ovális, színük fehéres vagy szürke.


==== Tövisek ====

* '''Tövisek száma:''' areolánként 0–5 db
* '''Hosszúság:''' akár 30–40 mm
* '''Színük:''' sötétbarna vagy feketés, tövük okkersárga

A tövisek a növénytől könnyen leválnak. Gyűjteményekben gyakoriak a teljesen tövistelen példányok, de a legtöbb formánál csak a fiatalabb areolák viselnek töviseket, amelyek később lehullnak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virág 8–10 cm hosszú, 4–5,5 cm széles, színe narancsvörös. A kereskedelemben fehér virágú forma is ismert.

A virágcső keskeny tölcsér alakú, tövénél kb. 6 mm széles, felületén fehér vagy barnás szőrökkel. A nektárkamra nyitott.

* '''Porzószálak:''' bíborszínűek
* '''Portokok:''' sárgák
* '''Bibeszál:''' felső része rózsaszín, alsó része sárgás
* '''Bibeágak:''' kb. 8 db, sárga színűek, 3 mm hosszúak


==== Termés ====

A termés gömbölyű, kb. 2 cm átmérőjű, rövid bolyhos szőrzet borítja.

* '''Magja:''' viszonylag nagy, kb. 1,3 × 2 mm, fényes sötétbarna


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, Amazonas tartomány, a Marañón folyó keleti partvidéke, Bagua falutól északkeletre
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 400–1000 m tengerszint feletti magasságban, meredek homokkősziklákon él. Kísérő növényei között megtalálható a ''[[Peperomia dolabriformis]]'', ''[[Deuteroconia longipetala]]'', ''[[Melocactus bellavistensis]]'' és ''[[Armatocereus rauchii]]''


== Kultúrában tartás ==

Lassan növő faj, mérete idős korában sem nagy. Tartása viszonylag könnyű.

Virágzása a nyári hónapokra és kora őszre esik, rendszerint több hullámban. Vegetációs időszakban napos helyet és mérsékelt öntözést igényel.

Télen teljesen szárazon tartandó. Rövid ideig néhány fokos fagyot elvisel, de ajánlott kb. 10 °C körüli teleltetés. Talaja jó vízáteresztő és ásványi anyagokban gazdag legyen.

Magról jól szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A fajra jellemző a lapos bordázat, a gyakran hiányzó vagy lehulló tövisezet, valamint a nagy méretű narancsvörös virág.


== Taxonómia és filogenetika ==

[[Donald]] és [[Walter Rauh|Lau]] 1971-ben leírt egy taxont ''Matucana madisoniorum var. pujupatii'' néven. Ez morfológiailag inkább a ''[[Matucana paucicostata]]'' fajra hasonlít, magjának jellemzői alapján azonban közelebb áll a ''[[Matucana madisoniorum]]''-hoz. [[Bregman]] 1988-ban faji rangra emelte ''[[Matucana pujupatii]]'' néven, amelyet a jelenlegi rendszertan is elfogad.



== Egyéb ==

A gyűjteményekben gyakran előfordulnak teljesen tövistelen formák. Egyes alakok csak fiatal korban viselnek töviseket, amelyek később lehullnak.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 331. kártya

[[Kategória:Matucana]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Turbinicarpus rioverdensis

2026-10-04T16:41:57Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Speciesbox|taxon=Turbinicarpus rioverdensis}}
Tudományos név - ''Turbinicarpus rioverdensis'' G.Frank 1992— - '''A tudományos név státusza:''' érvényes


=== A név eredete, etimológia ===

A faj neve a mexikói '''Rioverde''' településről származik, ahol a növény természetes élőhelyén megtalálható.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő: — 

* Hely: '''Mexikó''', Rio Verde, San Luis Potosí állam 

* Típuspéldány gyűjteményi helye: — 

* '''Első leírása:''' ''Turbinicarpus rioverdensis'' G.Frank, '''Succulenta''' 71(2): 66. 1992 

* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' G.Frank, 1992


=== Szinonimák ===

* ''Pediocactus rioverdensis'' (G.Frank) Halda 

* ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' subs. ''rioverdensis'' (G.Frank) Lüthy 

* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Turbinicarpus%20rioverdensis Érvényes név és szinonimák a Turbinicarpus rioverdensis taxonnál]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Turbinicarpus rioverdensis.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]

=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A szár általában magányos, lapított gömb alakú, világos zöld színű, kb. 1,5 cm magas és 2,5–3,5 cm széles.


==== Szemölcsök ====

A testet alacsony, romboid és nagyon lapos szemölcsök borítják.


==== Axillák ====

Fiatal korában a szemölcsök felső részén gyapjas axillák láthatók, később elcsupaszodnak.
[[Fájl:Turbinicarpus rioverdensis.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]


==== Areolák ====

Az areolák fiatalon gyapjasak, idősebb állapotban simák.

==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 1–3 db, papírszerű, csavarodott, krém-barna színű, max. 12 mm hosszú. Nincs elkülönült középtövis.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok fehérek, a szár tetején nyílnak, kb. 25 mm hosszúak, a külső sziromleveleken zöldes középcsíkkal.


==== Termés ====

— 
- '''Magja:''' —



== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Vadvilágában '''Mexikó''' ''San Luis Potosí'' állam, elsősorban Rio Verde környékén, kb. 1500 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' Sziklás, mészköves talajú hegyoldalak; száraz, félsivatagi jellegű környezetben él.

== Kultúrában tartás ==

A faj nevelése világos, napos helyen ajánlott, nagyon jó vízelvezetésű talajjal és óvatos öntözéssel, hogy elkerüljük a gyökérrothadást.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Kis méretű, lapított gömbtest és kevés, csavarodott perimettövis jellemzi, ami megkülönbözteti más ''Turbinicarpus'' fajoktól, melyek gyakran sűrűbb tövisezettel rendelkeznek.


== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Turbinicarpus'' nemzetség kis méretű kaktuszokat foglal magába, amelyek Dél-és Közép-Mexikó száraz területein endemikusak. ''T. rioverdensis'' különálló fajként van elismerve.


== Egyéb ==
—

== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==
* https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/12721/Turbinicarpus_rioverdensis
* https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Turbinicarpus%20rioverdensis 

[[Kategória:Turbinicarpus]]

Gymnocalycium andreae

2026-10-04T16:41:51Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium andreae (Boed.) Backeb. & F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 285. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a ''[[Gymnocalycium]]'' az ógörög gymnos „csupasz” és calyx „kehely” szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen virágcsőre.
* A '''fajnév''' ''andreae'' '''W. Andreae''', Hessenben élő személy tiszteletére került megadásra.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bödeker gyűjtése, Argentína, 1930 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus andreae'' Bödeker, Monatschrift Deutsche Kakteen Gesellschaft II. 210–212, 1930.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Werdermann & Backeberg, 1935.
[[Fájl:Pozsgáslap 085-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Pozsgáslap 085-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Gömb alakú vagy kissé lapított, legfeljebb 45 mm átmérőjű. Többnyire bőségesen sarjadzik. Színe sötét kékeszöldtől feketészöldig terjed, matt fényű. Csúcsa kissé besüllyedt.


==== Szemölcsök ====
Nincsenek, a test bordákra tagolt.


==== Axillák ====
A bordák (kb. 8) laposak, mély keresztbarázdák által erősen tagoltak, dudoros megjelenésűek.


==== Areolák ====
Kerekdedek, kb. 2 mm átmérőjűek, a dudorok közepén helyezkednek el, fiatalon fehérgyapjasak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–3 darab, gyakran rövidebb a peremtöviseknél, kissé ívelt, barnásfekete.
* '''Peremtövis:''' általában 7 (ritkán 5), vízszintesen szétterülő, vékony, tűszerű, legfeljebb 8 (ritkán 15) mm hosszú, matt fehér, tövük barnás, felületük gyakran érdes.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A csúcshoz közel jelenik meg, laposan tölcséres, kb. 30 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''' fokozatos átmenetet mutatnak; a külsők zöldessárgák, középen sötétebb sávval, a belsők élénk kénsárgák, lándzsásak.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' és '''bibeszál''' világos sárgák; '''portokok''' és '''bibe''' sárgásfehérek, a bibe többnyire 6 ágú. A virágcső zöld, pikkelyekkel borított.


==== Termés ====
Kékeszöld, gömb alakúra száradó, kb. 12 mm átmérőjű, 4–7 pikkellyel és száradt virágmaradvánnyal.

* '''Magja:''' kb. 1 mm átmérőjű, matt fekete, apró szemölcsökkel fedett, köldöke világosbarna, enyhén besüllyedt.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Sierra de Córdoba (Pampa de la Esquina, Cerro Los Gigantes), valamint Cerro de Uritorco környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2000 m feletti magasságban, köves, sziklás hegyoldalakon él, ritkás lombhullató cserjék és pázsitfüvek között.


== Kultúrában tartás ==
Saját gyökerén is jól nevelhető. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajt igényel. Nyáron az erős napsütéstől védeni kell. Szereti a friss, mozgó levegőt. Télen szárazon, 6–10 °C között teleltetendő. Szobai körülmények között is tartható. Magról és sarjról egyaránt könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termete, sűrű sarjképzése, rövid tövisei és jellegzetes sárga virágai alapján jól felismerhető. A ''[[Gymnocalycium baldianum]]'' fajhoz hasonló, de attól virágszínben és tövisezetben eltér.


== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagja. Jelentős változatosságot mutat, több alfajt és változatot írtak le:

* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]''

{{megjegyzés|Ez a leírás 2004-ben készült, ma a Korotkova Cactaceae Checklist (Caryophyllales.org) alapján a
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]'' >> ''[[Gymnocalycium carolinense]]''-ként önálló faj
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. matznetteri]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. fechseri]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. longispinum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. grandiflorum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' heterotipikus szinonimája
* ''[[Gymnocalycium andreae var. svecianum]]'' >> a ''[[Gymnocalycium bruchii]]'' heterotipikus szinonimája
}}



== Egyéb ==
A faj nagy diverzitása főként a virágméretben, színben és tövisek fejlettségében mutatkozik meg.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula
* '''Kép:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 85. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Echinocereus arizonicus subsp. nigrihorridispinus

2026-10-04T16:41:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Echinocereus arizonicus subsp. nigrihorridispinus W.Blum & Rutow, Echinocereus Monogr.: 3. 1998 sec. Baker 2006
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' az ógörög „''echinos''” = sün és a latin „''cereus''” = gyertyaszerű oszlop szavak összetétele, amely a tövises, hengeres hajtású növényekre utal.
* A '''fajnév''' Arizona államra utal, ahol a típusterület található.
* Az '''alfajnév''' latin eredetű szóösszetétel: „''nigri''” = fekete, „''horridus''” = durva, érdes, mereven kiálló, „''spinus''” = tövises. A név a sötét színű, erőteljes, gyakran feketébe hajló tövisekre utal.



=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely: USA, Arizona délkeleti része
* '''Első leírása:''' W. Blum & Rutow, 1997
* '''Rendszertani státusz:''' az Echinocereus arizonicus fajkör elkülönített földrajzi alfaja
[[Fájl:Echinocereus arizonicus nigrihorridispinus SB348.SzJ-01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Többnyire kisebb csoportokat alkotó, ritkábban magános növekedésű kaktusz. Hajtásai hengeresek, 10–25 cm magasak és 4–7 cm átmérőjűek, sötétzöld vagy szürkészöld színűek.


==== Bordák ====
A hajtáson általában 10–14 alacsony, enyhén hullámos borda figyelhető meg, amelyek szemölcsszerű dudorokra tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák oválisak, fiatalon világos filccel borítottak, később részben csupaszodók. Távolságuk 10–20 mm.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–4 db, erőteljes, egyenes vagy kissé hajlott, 20–45 mm hosszú; színe sötétbarna vagy fekete
* '''Peremtövis:''' 8–14 db, sugárirányban álló, 10–25 mm hosszú, fehéres, szürkés vagy sötét végű

A tövisek különösen merevek és sötét színűek, ami az alfaj legfontosabb bélyege.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok tölcséres alakúak, 6–9 cm hosszúak és hasonló átmérőjűek. Színük élénk bíbor-rózsaszín vagy magenta árnyalatú.

* '''Lepellevelek:''' keskenyek, hegyes csúcsúak
* '''Ivarlevelek:''' porzók számosak; portokok sárgák; bibeszál zöldes; bibe többkaréjú, zöld


==== Termés ====
Gömbölyded, húsos termés, éréskor zöldes vagy vöröses árnyalatú.

* '''Magja:''' fekete, érdes felszínű, kb. 1,5–2 mm nagyságú


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' USA – Arizona délkeleti része
* '''Élőhely:''' száraz füves-cserjés területeken, kavicsos vagy sziklás talajon, 900–1600 m tengerszint feletti magasságban. Gyakran nyílt sivatagi gyepekben és lejtőkön fordul elő.


== Kultúrában tartás ==
Jól tartható, viszonylag hidegtűrő faj. Teljes napfényt és jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajt igényel. Vegetációs időben mérsékelt öntözést kíván, télen teljesen szárazon tartandó. Rövid ideig –10 °C körüli hőmérsékletet is elvisel száraz körülmények között.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az alfaj az ''Echinocereus fendleri''–''arizonicus'' komplex többi tagjától elsősorban:

* sötét, gyakran fekete középtöviseivel,
* robusztusabb tövisezetével,
* kompaktabb növekedésével különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==
Az alfajt '''Blum''' és '''Rutow''' írta le az arizonai populációk morfológiai elkülönülése alapján. Egyes modern rendszerek az ''Echinocereus fendleri'' változataként kezelik, míg más szerzők az ''Echinocereus arizonicus'' faj földrajzi alfajának tekintik.


== Egyéb ==
A természetes populációk lokális elterjedésűek, ezért élőhelyük bolygatása érzékenyen érintheti állományaikat.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' —
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==
* Flora of North America – *Echinocereus arizonicus*
* Blum & Rutow – Echinocereus tanulmányok
* Anderson, E.F.: ''The Cactus Family''

[[Kategória:Echinocereus]]

Melocactus macracanthos

2026-10-04T16:41:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox | accepted = Melocactus macracanthos (Salm-Dyck) Link & Otto 1827}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'', a klasszikus latin ''melo'' (dinnye) és ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele, amely a növények jellegzetes, bordázott, gömbölyded testformájára utal.
* A faji jelző, a ''macracanthos'', görög eredetű összetett szó: a ''makrosz'' (hosszú, nagy) és az ''akantha'' (tövis) szavakból származik, ami a növény rendkívül erőteljes, feltűnően hosszú és merev tövisezetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Melocactus macracanthos]]'' (Salm-Dyck) Link & Otto; Holland Antillák, Curaçao szigete, tengerparti sziklás területek.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph de Salm-Reifferscheidt-Dyck|Salm-Dyck]]''' herceg írta le először a Observationes Botanicae 1820: 3 (1820) kiadványban, ''Cactus macracanthos'' néven.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Heinrich Friedrich Link]]''' és '''[[Christoph Friedrich Otto]]''' sorolta át a Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues in den Königlich Preussischen Staaten 3: 418 (1927) munkájukban.
[[Fájl:Melocactus macracanthos. KJ 01.jpg|bélyegkép|Melocactus macracanthos Bonaire Fotó: Kajdacsi János]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Típusfaj | Melocactus macracanthos | limit=5}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányosan fejlődő, erőteljes, lapított gömb vagy széles gömb alakú '''szár''' ('''hajtás'''), amely eléri a 15-25 cm-es magasságot és a 20-30 cm-es átmérőt, színe sötétzöld vagy sárgászöld. A '''bordák''' száma rendszerint 11-15, magasak, szélesek, élesek és kifejezettek. A '''szemölcsök''' kevéssé különülnek el a bordák folyamatos élein. Az '''areolák''' nagyok, kerekdedek, egymástól távol helyezkednek el, fiatalon sűrű szürkésfehér gyapjú borítja őket. A '''tövisek''' rendkívül vastagok, merevek, tőrszerűek, egyenesek vagy enyhén görbültek, színük sárgásbarna, vörösesbarna vagy szaruszürke. A '''peremtövis'''ek száma 10-15, sugárirányban szétállók, hosszuk 2-3 cm. A '''középtövis'''ek száma 4 vagy több (akár 6 fillszerűen), rendkívül erőteljesek, keresztben vagy felfelé állók, hosszuk elérheti a 4-7 cm-t is. Az ivarérett növények csúcsán alacsony, széles, lapított gömb alakú virágzati zóna, cefálium fejlődik, amelyet sűrű fehér gyapjú és finom vöröses serték borítanak; magassága 2-5 cm, átmérője 6-10 cm. Valódi fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' sekély, de oldalirányban messzire szétterülő, rostos szerkezetű, amely szorosan hálózza be a köves aljzatot.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A apró, tölcsér alakú '''virág''' mélyen a szár csúcsán lévő cefáliumba ágyazódik, mindössze 1,5-2 cm hosszú, élénk rózsaszínű, kárminrózsaszín vagy tiszta rózsaszínű, és a legmelegebb nappali órákban nyílik ki.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, szálas-lándzsás, apró párta-szerűen terül szét a cefálium felületén.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' nagyon rövidek, a '''portokok''' aprók és krémszínűek, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' ágai fehéresek.

==== Termés ====
A termés megnyúlt bunkó vagy hordó alakú, húsos, éretten fényes vörös vagy élénk rózsaszínű, 1,5-2,5 cm hosszú, amely beérve kitolódik a cefáliumból.

* '''Magja:''' A magok aprók, fekete színűek, vese alakúak, felületük finoman pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus a Holland Antillák szigetcsoportján, természetes állományai kizárólag '''Curaçao''', '''Bonaire''' és '''Aruba''' szigetein találhatók meg.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, szeles, tengerparti mészkőteraszokon, korallmészkő kibúvásokon és kopár, köves domboldalakon él, közvetlenül kitéve a sós tengeri permetnek. Életmódja szerint ''litofiton'' vagy sekély, sós, tápanyagszegény vályog- és törmeléktalajon megtelepedő talajlakó. Területét trópusi sivatagi (arid) klíma jellemzi, rendkívül kevés csapadékkal, állandó erős széllel és magas átlaghőmérséklettel, ahol a ritkás xerofita cserjések és más szukkulensek alkotják a társulást.
== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben a robusztus és lenyűgöző tövisezete miatt kedvelt, de melegigényes faj. Tartásához teljesen ásványi összetételű, durva homokot, zúzott mészkövet, kavicsot és lavakövet vagy pumicát tartalmazó, tökéletes vízáteresztő képességű talajkeverék szükséges. A pangó víz és a nyirkos, hideg közeg a gyökérzet gyors pusztulásához vezet. A növekedési időszakban teljes napfényt, forróságot és mérsékelt, a két öntözés között teljesen kiszáradó földet igényel. Trópusi szigeti származásából adódóan a teleltetése fokozott figyelmet kíván: a hőmérséklet télen sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget teljesen szárazon kell tartani, és biztosítani kell a jó légáramlást. Szaporítása kizárólag magról történik, amely meleg (25-30 °C-os) és páratartó környezetben könnyen csírázik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Melocactus macracanthos]]'' könnyen felismerhető és elkülöníthető a többi karibi fajtól a rendkívül vastag, merev és feltűnően hosszú középtövisei, valamint az alacsonyabb, szélesebb cefáliuma alapján. Leginkább a ''[[Melocactus intortus]]'' fajjal téveszthető össze, azonban a ''[[Melocactus macracanthos]]'' tövisei lényegesen erőteljesebbek, a szárformája lapítottabb, és elterjedése szigorúan az ABC-szigetekre ('''Curaçao''', '''Bonaire''', '''Aruba''') korlátozódik.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxon a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribusz [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]] szubtribuszába tartozik. A molekuláris és filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Holland Antillák izolált szigeti populációi egy önálló evolúciós vonalat képviselnek a dél-amerikai kontinens legközelebbi képviselőivel szemben. Bár a fajt '''[[Joseph de Salm-Reifferscheidt-Dyck|Salm-Dyck]]''' herceg már 1820-ban leírta, '''[[Heinrich Friedrich Link|Link]]''' és '''[[Christoph Friedrich Otto|Otto]]''' 1827-es kombinációja fektette le a ma is érvényes nómenklatúrai kereteket, amelyet a modern rendszertani revíziók és a Caryophyllales.org konszenzusos adatbázisa is teljes mértékben elfogad.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Melocactus]]

Escobaria minima

2026-10-04T16:40:46Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

```wiki id="k7m3qa"
{{Taxonbox | accepted = Pelecyphora minima (Baird) D.Aquino & Dan.Sánchez in PhytoKeys 188: 136. 2022 sec. Sánchez & al. 2022 | synonym = Escobaria minima (Baird) DRHunt a Cact. Succ.-ban. J. Gr. Brit. 40: 30. 1978 }}

=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' ''Escobaria'' '''Romulo és Numa Escobar''' mexikói testvérek tiszteletére kapta a nevét.
* A '''fajnév''' ''minima'' latin eredetű, jelentése „nagyon kicsi”, utalva a növény apró termetére.


=== Típuspéldány ===
* '''Első leírása:''' Cactus and Succulent Journal of Great Britain 40(2): 30 (1978)
* '''Basionym:''' Coryphantha minima Baird (1931)
* '''Kombináció:''' D. R. Hunt (1978) – Escobaria nemzetségbe helyezte

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
[[Fájl:Pozsgáslap 035-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]

==== Hajtás, szár ====
Magányos vagy ritkán enyhén sarjadó, parányi termetű faj. Tojás alakú, 1,2–2 (–2,5) cm hosszú és kb. 1,2 cm átmérőjű.


==== Szemölcsök ====
Majdnem hengeresek, 1,5–2,25 mm hosszúak, kb. 3 mm magasak.


==== Axillák ====
Enyhén gyapjasak.


==== Areolák ====
Kicsik, kb. 1 mm átmérőjűek, 3–4,5 mm távolságra helyezkednek el, csak kissé gyapjasak.


==== Tövisek ====
Kb. 20 darab, sűrűn álló, a testet szinte teljesen elfedő tövisezet.

* Sugárirányban rendeződnek, a testfelszínnel párhuzamosan hajlanak.
* Színük fehéres, hamuszürke vagy ritkán rózsaszínes.
* A felső sor hosszabb és erősebb, a belső sor rövidebb.
* A 3 legnagyobb tövis kb. 4,5 mm hosszú, tövüknél megvastagodott, hirtelen elvékonyodó csúccsal.
[[Fájl:Pozsgáslap 035-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Elhart Zsolt]]

=== Generatív test ===


==== Virág ====
Kb. 2 cm hosszú és átmérőjű. Külső lepellevelei zöldes középcsíkúak, bíborvörös szélűek.

* '''Lepellevelek:''' keskenyek, lándzsásak, 8–12 mm hosszúak, a szélükön apró szőrös kinövésekkel
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak''' világos zöldessárgák, kb. 4,5 mm
** '''portokok''' sárgák, kb. 0,5 mm
** '''bibeszál''' zöldes, kb. 7,5 mm
** '''bibe''' 5 ágú, zöld, kb. 1 mm


==== Termés ====
Kb. 5 mm átmérőjű, gömb alakú, zöld színű, éréskor kiszárad és szétesik.

* '''Magja:''' fekete


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' USA (Texas, Brewster megye)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Chihuahua-sivatag peremvidéke, 1200–1350 m magasságban, kvarcgazdag sziklahasadékokban, teljes napsütésben


== Kultúrában tartás ==
A nemzetség legkisebb faja, tartása általában problémamentes. Magról jól csírázik és gyorsan fejlődik.

Természetes megjelenésének megőrzéséhez ajánlott magvetéssel szaporítani. A vegetatív szaporítás (oltás) hajlamosít a túlzott sarjadzásra és a természetestől eltérő növekedési formára.

Jó vízáteresztő kaktuszkeverékben (pl. homok, perlit, virágföld) nevelhető. Kora tavasszal virágzik, majd több hullámban ismételten is virágot hozhat. Nem önporzó.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Apró termete, sűrű tövisezete és kisméretű, gyorsan széteső termése alapján jól elkülöníthető.


== Egyéb ==
A faj taxonómiája többször módosult: ''Coryphantha'' → ''Mammillaria'' → ''Escobaria''. Végül '''D. R. Hunt''' (1978) állította vissza a minima prioritását.

Veszélyeztetett, védett faj, a CITES I. mellékletében szerepel.


== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Elhart Zsolt
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 35. kártya

[[Kategória:Escobaria]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Copiapoa cinerea subsp. krainziana

2026-10-04T16:40:37Z

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

{{Taxonbox
| accepted = Copiapoa cinerea subsp. krainziana (F.Ritter) Slaba in Kaktusy (Brno) 33 (Spec.): 3. 1997 sec. Larridon & al. 2018
| synonym = Copiapoa krainziana Ritter, Taxon 12: 30. 1963
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' által adott földrajzi eredetű név, amely a chilei Copiapó város nevéből származik. A nemzetség több faja, köztük a típusfajként kijelölt ''Copiapoa marginata'', e város környékén fordul elő.
* A „''cinerea''” '''fajnév''' latin eredetű, jelentése: hamuszürke – utalás a növény testét borító szürkés-viaszos bevonatra.
* Az '''alfajnév''' '''[[Hans Krainz]]''' (1906–1980) svájci botanikus és szukkulensszakértő nevét örökíti meg, aki 1931 és 1971 között a Zürichi Városi Szukkulensgyűjtemény igazgatója volt.
=== Típuspéldány ===
* '''Első leírása:''' ''Taxon'' 12: 30. 1963
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Friedrich Ritter]], 1963
[[Fájl:Copiapoa krainziana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Copiapoa krainziana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Copiapoa krainziana-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Copiapoa krainziana.HL 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
{{Kaktusz szinonimák}}
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====

Csoportképző növény, szálas gyökérzettel. Hajtásai gömbölyűek vagy röviden hengeresek, 6–20 cm átmérőjűek. Színük halvány szürkészöld vagy hamvasszürke, csúcsuk gyapjas. Élőhelyén idős példányai akár egy métert is meghaladó átmérőjű telepeket képezhetnek.

==== Bordák ====
A bordák száma 13–24. Alakjuk éles vagy lekerekített, magasságuk kb. 15 mm.

==== Areolák ====

Az areolák 3–6 mm átmérőjűek, egymástól kb. 7 mm távolságra helyezkednek el, szürke filccel borítottak.

==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 12–30 vagy több, 10–35 mm hosszú, alakjuk merev tűszerű vagy finom, hajszerű; egyenesek, hajlottak vagy kuszák; színük fehér, világosszürke vagy sötétszürke
* '''Középtövis:''' nem különül el egyértelműen, a tövisek általános rendszere változékony, a tövisek finomsága és merevsége populációnként eltérő lehet
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-krainziana_Santiago-Figueroa_DSC01034.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_krainziana_01_Senoret_Acosta.jpg
}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A virág 25–35 mm hosszú, színe halványsárga.

* '''Lepellevelek:''' halványsárga színűek
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak és bibe világos színűek, a nemzetségre jellemző felépítéssel

==== Termés ====

A termés fehéres vagy rózsaszínes színű.

* '''Magja:''' fekete, kb. 1,6 × 1,3 mm nagyságú


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Taltal térségétől északra, a parti hegységekben
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' vulkanikus eredetű, főként andezites, erősen aprózódott, szinte talajmentes kőzetfelszíneken él. Előfordulási magassága általában 200–700 m, de akár 2000 m-ig is felhatolhat. Élőhelyein a vegetáció ritkás, főként törpecserjék és szárazságtűrő lágyszárú fajok alkotják.

== Kultúrában tartás ==

Termesztése viszonylag nehéz, mivel természetes élőhelyén speciális mikroklimatikus viszonyok között él. Az éves csapadékmennyiség rendkívül alacsony, azonban a növények rendszeres ködkicsapódásból jutnak nedvességhez.

Kultúrában világos, jól szellőző helyen, de részleges árnyékolással célszerű tartani. Talaja rendkívül jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és mészmentes legyen. Öntözése mérsékelt, csak a talaj teljes kiszáradása után ajánlott. Télen világos helyen, teljesen szárazon tartandó, legalább 5 °C hőmérsékleten.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj jellegzetessége a hamvasszürke színű hajtás és a változékony, gyakran finom, hajszerű tövisezet. A tövisek vastagsága és jellege élőhelyenként jelentősen változhat, ami egyes szerzők szerint környezeti hatások következménye.

== Taxonómia és filogenetika ==

A taxon rendszertani státusza vitatott. Egyes szerzők a ''Copiapoa cinerea'' egyik formájának tekintik (''Copiapoa cinerea'' subsp. ''krainziana''), míg mások önálló fajként ismerik el. A tövisek változékonysága és az élőhelyi különbségek miatt további vizsgálatok szükségesek pontos rendszertani helyzetének tisztázásához.

== Egyéb ==

A faj a nemzetség egyik legjellegzetesebb és legkönnyebben felismerhető tagja, különösen a hamvasszürke hajtás és a finom tövisezet kombinációja alapján.

== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László

== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 314. kártya

[[Kategória:Copiapoa]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]