MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Echinocactus platyacanthus

2026-05-26T21:40:55Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin). * A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből. {{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}} {{…”

{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin).
* A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből.

{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Echinocactus platyacanthus}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, csak sérülés esetén sarjad, igen nagy termetű, 3 m magas és 1,5 m átmérőjű lehet. Magonc korban 5-8, később 50 db feletti '''bordája''' lesz. A színe szürkészöld.

A '''tövisei''' meglehetősen változatosak, 8 cm hosszúságig nőhetnek, színük barnától a feketéig változik, tőnél vastagok. A fiatal növényeken 1 '''középtövis''' található 5-8 '''peremtövissel'''. Az idős növényeken 4 darab '''középtövis''' nő, amikor az '''areolák''' összeérnek, és egy filces barázdát képeznek a '''bordák''' élén, majd sokszor csak 1-2 db marad. Ezüstszürkék, keresztirányban redőzöttek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' 2-5 cm hosszú és 3-8 cm széles, sárga. A cső vastag, fehér gyapjas.

* '''Takarólevelek:''' A sziromlevelek ép szélűek vagy kissé fűrészesek, pillásak, finom csúccsal, kb. 3,5 cm hosszúak és 5-6 mm szélesek.
* '''Ivarlevelek:''' A bibe 8-12 ágú, sárgás vagy vöröses.

==== Termés ====
A termés gyapjas, később megszárad, mérete 7x1,5 cm, amihez hozzáadódik a termés csúcsára száradt és erősen kötődő lepellevelek kb. 2,5 cm-es hossza. Az alsó rész gömb alakú, sárgás-fehér, sok magot tartalmaz. A felső rész egész keskeny, hosszú, sárgás, csúcsos pikkelyekkel és magok nélkül.

* '''Magja:''' A mag fényes fekete vagy vöröses barnásfekete, vese alakú, kb. 2,5 mm hosszú, a hilum kicsi.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Közép-'''Mexikó''' egyik legelterjedtebb kaktusza, a legnagyobb példányokat Coahuila és Puebla állam déli részén láttam.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Olyan nagy számban tenyészik, hogy „hordóit” akár a vegetáció domináns növényfajának is tekinthetjük.
* A síkságon élő populációkat esetleg a legeltetés miatt kiirthatják, de a hegyekben élők olyan területeken találhatók, amelyek a gyér legeltetésen kívül másra szinte alkalmatlanok.
* Egyéb kaktuszok a társulásban: pl. ''Echinocactus horizonthalonius''.

== Kultúrában tartás ==
Hazánkban a kaktuszkedvelők között „kék grusonii” néven ismert faj. Friss magvai az első, második évben jól kelnek, de az ennél régebbiek már egyre rosszabbul. A kis növények gyorsan növekednek. Eleinte zöldek, különösen akkor, ha zöldebb bőrszínű populációból származik a mag. Mivel igen nagy területen elterjedt, ezért különösen ez a tulajdonsága a legváltozatosabb. Később növekedése lelassul, és sokszor csak 1-2 areolányit nő évente. Ezért itt Európában nagy példányokat ritkán látni. Virágzóképes mérete kb. 25-30 cm átmérőben. Ahogy növekszik, hamar kékes lesz, és a hamvas réteg még látványosabbá teszi. Ekkor igen hasonló az ''E. horizonthalonius'' magoncaihoz. Elsősorban meszes talajon él, de kultúrában nem válogatós, a szokásos keverékekben jól nevelhető. Télen hűvös, 5-10 fokos helyen öntözés nélkül teleltethető.

== Taxonómia és filogenetika ==
Rengeteg néven írták le az elmúlt 2 évszázadban, mivel különböző kinézetű egyedek jutottak az akkori európai botanikusokhoz. Élőhelyén viszont nagyobb korban egységesebb megjelenésű.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Kép:''' '''[[Elhart Zsolt]]''' (1. és 2.), '''[[Bodor János]]''' (3.)
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektorálta:''' '''[[Gedeon Tamás]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 145. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Echinocactus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Cylindropuntia bigelovii

2026-05-26T21:35:09Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia bigelovii (Engelm.) F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 125. 1936 ["1935"]. Sec. Hernández & al. (2014)}} === A név eredete, etimológia === * Cylindropuntia (ógörög) hengeres medvetalp (''Opus'' (ógörög) város környékén tenyésző szúrós növényről). * A fajnevét '''Bigelow John Milton''' (1787-1879) orvos professzor és botanikusról nevezték el, aki Bostonban (USA) élt, és '''Engelmann''' mu…”

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia bigelovii (Engelm.) F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 125. 1936 ["1935"]. Sec. Hernández & al. (2014)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Cylindropuntia (ógörög) hengeres medvetalp (''Opus'' (ógörög) város környékén tenyésző szúrós növényről).
* A fajnevét '''[[Bigelow John Milton]]''' (1787-1879) orvos professzor és botanikusról nevezték el, aki Bostonban (USA) élt, és '''[[Engelmann George|Engelmann]]''' munkatársa volt a kaktuszkutatásban.

{{Típusfaj|Cylindropuntia bigelovii|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Cylindropuntia bigelovii}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Teste fa vagy cserje alakú, nyílt hajtásrendszerű, legfeljebb 2 méter magas. A '''szártagjai''' zöldes bíborszínűek, alakjuk hengeres, ovális, 4-18 cm hosszúak, 1-2 cm átmérőjűek, erőteljes, hosszúkás dudorokat viselnek. Az '''areolák''' cserszínűek vagy barnák, idős korban szürkévé válnak, kerekek. A ''glochidium-ok'' (glochidák) sötétsárgák, 1 mm hosszúak.

'''Tövise''' areolánként 6-8 db, az egész '''szártagot''' egyenletesen borítják, rendszerint egymást átfedik, sárga vagy arany színűek, idős korban barnává válnak, 1-1,8 cm hosszúak, burkuk fehér vagy krémszínű.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virága''' sárgászöld, sárga, arany, bronz, rózsaszín vagy vörös.

==== Termés ====
Termése bőrszerűen húsos, nem sarjad, eleinte dudorokat visel, amelyek később elsimulnak. Színe sárgás zöld vagy vöröses, tövistelen, 2,5-4 cm hosszú, 1-2 cm vastag.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''USA''' délnyugati részén, Kaliforniában, Nevadában, Arizonában, Új-Mexikóban, valamint '''Mexikó''' ezekkel határos területein (a Kaliforniai-félszigeten és Sonora államban) él a Mojave és a Sonora sivatag területén.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Ahol előfordul, ott tömeges, egész hegyoldalakat elborít.
* Általában sziklás hegy és domboldalakon él, ahol ritkás növényzet van.
* Ebben cserjék (Larrea tridentata, Cercidium microphyllum) szórványosan, kaktuszok pl. ''[[Carnegiea gigantea]]'', és lágyszárúak pl. ''Chaenactis'' sp. fordulnak elő.
* Alfajai és változatai az élőhelyeken: [[Cylindropuntia bigelovii|subsp. ''bigelovii'']]: Kaliforniában, Nevadában, Arizonában, Új-Mexikóban és a Kaliforniai-félszigeten él. [[Cylindropuntia bigelovii|subsp. ''ciribe'']]: terméseit rendszerint láncokban hozza, a Kaliforniai-félsziget déli részén él. A [[Cylindropuntia bigelovii var. hoffmannii|var. ''hoffmannii'']] természetes hibrid faj, újabban ''Cylindropuntia'' × ''fosbergii'' néven szerepel, a ''C. bigelovii'' és a ''C. echinocarpa'' hibridje, Kaliforniában él.

== Kultúrában tartás ==
Hazai gyűjteményekben ritka faj, talán mert magot csak keveset hoz, így nehéz hozzájutni. Pedig dugványról könnyen szaporítható, könnyen elterjedhetne. Tartása a szokásos körülmények között nem nehéz. Igényli a tűző napsütést a szép '''tövisek''' kifejlődéséhez. Kisebb fagyokat elvisel, de fűtetlenül talán csak a legészakibb élőhelyekről származó formái tarthatók.

== Taxonómia és filogenetika ==
Magot ritkán hoz, inkább sarjakról szaporodik az élőhelyén is. Feltételezések szerint a faj kevés példány klónjaiból áll, vegetatívan szaporodó populációkat alkot. Ez megmagyarázná egy-egy élőhelyen belül a meglepően egységes megjelenést és a magok kis számát. Tudomásom szerint erre vonatkozó genetikai vizsgálatokat még nem végeztek. '''[[Dickie S.]]''' és '''[[Wallace R.]]''' (2001) DNS vizsgálatából derült ki, hogy a korábbi ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetség többágú fejlődésű, így a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' genus újra önállóvá vált az 1999-es IOS Rendszertani Csoport megállapításához képest.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Barna János]]'''
* '''Kép:''' '''[[Balogh László]]''' (1.), '''[[Venekei István]]''' (2.), '''[[Papp László]]''' (3.)
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 98. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Cylindropuntia]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Coryphantha pallida

2026-05-26T21:29:27Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Coryphantha pallida Britton & Rose, Cactaceae 4: 40–41, f. 38. 1923. Sec. Guzmán Cruz & al. (2003)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, „koryphe” — csúcs, tető, „anthos” - virág, ez szabad magyar fordításban annyit jelent, hogy tetején (csúcsán) virágzó. * A fajneve, a latin „pallidus” — fakó, sápadt kifejezésből származik, mellyel a növényt leíró két kak…”

{{Taxonbox | accepted = Coryphantha pallida Britton & Rose, Cactaceae 4: 40–41, f. 38. 1923. Sec. Guzmán Cruz & al. (2003)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, „koryphe” — csúcs, tető, „anthos” - virág, ez szabad magyar fordításban annyit jelent, hogy tetején (csúcsán) virágzó.
* A fajneve, a latin „pallidus” — fakó, sápadt kifejezésből származik, mellyel a növényt leíró két kaktuszbotanikus a taxonra annyira jellemző fakó vagy halványsárga virág színére utalt, de a pozsgás szár színét is illethették ilyen jelzővel.

{{Típusfaj|Coryphantha pallida|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Coryphantha pallida}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény '''hajtása''' magános (viszont saját magoncai által körülvéve kisebb csoportot alkothat), félgömb, vagy gömb alakú, 7-9 cm átmérőjű és 4-6 (10) cm magas, tompa fakózöld, csúcsa kissé benyomott, erősen gyapjas. Lapított kúp alakú, szorosan álló dudorainak ('''szemölcseinek''') spirálaránya 8:13, vagy 13:21, az alapjuknál 14-17 mm szélesek és 6-8 mm magasak, felső oldalaik 6-6 mm hosszúak, míg alsó részeik 13-16 mmesek.

Az '''axillák''' erősen gyapjasak, kerek '''areolái''' 2 mm átmérőjűek, amennyiben '''középtövist''' nevel, kissé ovális alakúra torzulnak, 3x1,5 mm-esek lehetnek, szintén gyapjasak. 13-21 '''peremtövisének''' mintegy kétharmada sugárirányba áll lefelé, ill. oldalra, tűszerűek, egyenesek, esetleg kissé hajlottak. Színük fehértől a sárgáig terjed, olykor csaknem áttetszőek, 11-13 mm hosszúak. A többi elég közel áll egymáshoz és felfelé irányul, piszkosfehérek, sötét csúccsal, 16 mm-es nagyságot érhetnek el.

'''Középtöviseinek''' száma legfeljebb 3 lehet, sok esetben hiányoznak. Ha megjelennek, az '''areolában''' a legközépső előreirányuló, lefelé haló, árszerű, 15-17 mm hosszú, míg a többiek az '''areola''' felső részén helyezkednek el és felfelé, valamint oldalra állók, némileg vékonyabbak, ill. rövidebbek. Az összes '''középtövis''' színe sötétbarna, vagy fekete, idővel szürkévé válnak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 4 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek.

* '''Takarólevelek:''' A külső leplek hosszúkás lándzsa formájúak, hegyesek, külsejük vöröses színű, sárga szegéllyel, a belső leplek keskeny lándzsa alakúak, szélük fogazott, 35 mm hosszúak és 6 mm szélesek, színük halvány- vagy tompasárga.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak mélyvörösek, míg a portok tojássárgaszínű, a bibe szintén sárga (kissé zöldes árnyalattal), 7-9 fehéres színű bibeággal.

==== Termés ====
Zöld, hosszúkás termése a hozzákapcsolódó virágmaradvánnyal 25x9 mm-es.

* '''Magja:''' A benne található vese formájú, barna magok 2,3 mm hosszúak és 1 mm szélesek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Puebla államban, Tepeji de Rodriguez, Tecamachalco, Cañada Morelos, Tehuacán, Copán, Azumbilla, Zapotitlán de las Salinas, San Lorenzo, Salitrillo térségében, illetve Oaxaca államban, Tamazulapan Tejupan, Coixtlahuaca, Teposcolula, Nochixtlán, Buenavista, Molcaxac és San Pedro Tetitlán környéki alacsony domboldalakon, valamint hegygerinceken tenyészik.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mészkőtörmelékkel borított talajon tenyészik, ritkásan élő lágyszárúak között és néhol alacsony lombhullató cserjék társaságában.

== Kultúrában tartás ==
Nevelése nem okozhat gondot még a kevés tapasztalattal rendelkező gyűjtők számára sem. Hagyományos, jó vízáteresztő kaktusztalaj-keverékben kiválóan fejlődik és hálásan virágzik a kora nyári időszakban (bár élőhelyén meszes talajon nő, kultúrában semleges jellegű termesztőközegben is jól érzi magát). Szaporítása magvetéssel a legcélszerűbb, oltása teljesen felesleges, saját gyökéren tartva viszonylag gyorsan eléri a virágzóképes méretet. Teleltetése 7-12 °C-on a legjobb, de rövid ideig ettől jóval hidegebbet is elvisel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Leggyakrabban a ''[[Coryphantha pycnacantha]]''-val azonosították a ''[[Coryphantha pallida|C. pallidát]]'', s a melléfogó gyűjtők mentségére szolgáló tény, hogy a két taxon bizonyos formái a megszólalásig hasonlítanak egymáshoz.

== Taxonómia és filogenetika ==
Némiképp meglepő, hogy ennek a nagy elterjedési területtel bíró és viszonylag gyakori fajnak a leírására csak a XX. század elején kerítettek sort, holott a '''Mexikó''' ezen részén élő ''[[Coryphantha]]''-ák már száz évvel korábban felfedezésre kerültek. Néhány botanikus azon a véleményen van, hogy más névvel ugyan, de jóval korábban leírták a taxont, viszont az állítólagos szerzők műveiben hemzsegnek a hibák, hol az élőhely megnevezése nem stimmel, hol pedig a nemzetségre olyannyira jellemző (egy fajon belüli) változékonyság csapdájába estek.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Tóth Norbert]]'''
* '''Kép:''' '''[[Tóth Norbert]]'''
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 145. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Coryphantha]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus scaphirostris

2026-05-26T21:22:37Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus scaphirostris Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 2: 60. 1930. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség név (ógörög) galagonya (berkenye) termést jelent. * A fajnév ógörög és latin szóösszetétel és csónakorrszerűt jelent a szemölcsök formája után. {{Típusfaj|Ariocarpus scaphirostris|limit=5}} === Szinonimák === {{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus…”

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus scaphirostris Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 2: 60. 1930. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetség név (ógörög) galagonya (berkenye) termést jelent.
* A fajnév ógörög és latin szóösszetétel és csónakorrszerűt jelent a szemölcsök formája után.

{{Típusfaj|Ariocarpus scaphirostris|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus scaphirostris}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A test magányos, átmérője 7-9 cm lehet, a csúcs felé elkeskenyednek, a csúcs besüllyedt, a '''gyökere''' vastag répagyökér. A '''szemölcsök''' rézsútosan oldalra, felfelé állnak. Kezdetben sötét levélzöldek, később matt szürkés zöld színűek. Prizma alakúak, 2-5 cm hosszúak 5-15 mm szélesek, három oldallal. A sarkaik élesek, a felső részük ellaposodik, hosszirányban háromszög alakúak, viszont alul szélesebbek mint a két oldalon. Alul hajógerincszerűen élesek és a végük felé röviden lekerekítettek és felfelé görbülnek mint egy hajóorr.

A magoncok szemölcscsúcsán négy kicsi '''töviske''' nő, de ezek később lehullanak. Az '''axilla''' csupasz, a felső oldal közepén egy lyukszerű bemélyedés található, szürkés fehér gyapjúcsomóval.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' egyesével, a fiatal szemölcsök hónaljában, a növény csúcsán jelenik meg, 3-4 cm átmérőjű, élénk (ibolya) lilás-rózsaszínű.

==== Termés ====
A termés zöldes színű, 9-15 mm hosszú és 4-8 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' A mag 1,5 mm hosszú, matt fekete, rövid, fordított tojás alakú, alsó helyzetű, bemélyedt köldökkel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Nuevo León államának középső részén Galeana várostól északra egy völgyben bennszülött faj.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Kizárólag szürke, mészkő és agyagpala dombokon nő, amelyeken szinte alig található más növényfaj. Az agyagpalába erősen beletemetkeznek, sokszor csak a csónakorrszerű szemölcseik látszanak, ezek formájának és színének köszönhetően pedig szinte teljesen láthatatlanok.
* Egyéb itt előforduló kaktuszfajok: ''[[Echinocereus rayonensis]]'', ''[[Echinocactus platyacanthus]]'', ''[[Mammillaria winterae]]'', ''[[Opuntia]]'' spp.

== Kultúrában tartás ==
Az egyik ritkább és kevésbé elterjedt faja a nemzetségének. Aki először jut hozzá vagy egyéb fajhoz, az jobban jár ha kitapasztalja az igényeit. Élőhelye a napsugárzásnak maximálisan kitett dombtetők, ahol a hőmérséklet is igen magasra felszökhet. A legjobb helye egy melegben jól szellőztetett üvegház napos részén van. Ültetőközegnek gyorsan kiszáradó meszes, homokos talajt célszerű használni. Talán a leglassabban fejlődő faj, természetesen ez tartástól is függ és egy 20 éves példány lehet 5 cm átmérőjű is csupán. Saját gyökerén ritkán sarjadzik, szaporításra a magvetés ajánlható. Az oltás nagyon meggyorsítja a fejlődését és már az első vagy a második vegetációs időben virágzik. Virágai igen látványos bíborszínűek és késő ősszel, októberben, novemberben jelennek meg. A fajnak két formája létezik: egy kitelt, sima bőrű, szürkés színű és egy ráncos, zöldesebb bőrszínű kissé kisebb testű változat. Természetes élőhelyén mindkettő előfordul, egymástól elkülönülve.

== Egyéb ==
'''[[Ritter Friedrich|Friedrich Ritter]]''' az 1930-as évekbeli mexikói tartózkodása idején fedezte fel több más fajjal együtt. Egy másik ilyen kaktuszfaj a róla elnevezett ''[[Aztekium ritteri]]''.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Kép:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 97. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus trigonus

2026-05-26T21:17:40Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógörögök), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, tompát jelent, a faj tompa szemölcseire utalva.
* Az alfajnév ógörög eredetű háromszögletű jelentéssel, az alfaj (eredetileg önálló, külön faj) szemölcseinek hegyes háromszögletű sajátosságát jellemezve.

{{Típusfaj|Ariocarpus retusus subsp. trigonus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus retusus subsp. trigonus}}
* ''[[Ariocarpus trigonum]]'' F. A. C. WEBER 1893
* ''[[Anhalonium trigonus]]'' (F. A. C. WEBER) K. SCHUMANN 1898
* ''[[Ariocarpus confusus]]'' HALDA & HORACEK 1997

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A teste ('''hajtása'''), amelynek egy része a talajban van annak föld feletti része lapított gömb alakú, 3-10 cm magas, 4-30 (25) cm átmérőjű, rendkívül változatos megjelenésű, kékes vagy sárgászöld színű. Spirálisan lefutó, korona alakban álló '''szemölcsei''', gyakran erőteljesen behajolnak a tenyészcsúcs felé, vagy felfelé hajlanak, s határozottan hegyesek, 2-4(5,5) cm hosszúak és 1-3,5 cm szélesek (tövüknél).

A '''szemölcsök''' végéről hiányoznak az '''areolái''', ill. csak a magoncokon figyelhető meg rajta néhány apró '''tövissel'''. Erőteljes széles módosult ún. '''karógyökere''' a talajba süllyedt test (idős összezsugorodott '''szemölcsei''') alsó részétől folytatódik. Az '''axillái''' sem annyira szélesek mint a subsp. ''retusus''-é.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 3-5 cm átmérőjűek, sárgák, fehéres-sárgák (néha zöldessárgák vagy krémszínűek, az ''A. confusus''-nál rózsaszínűek) és nem annyira csúccsközeli '''axillákból''' fejlődnek (nyár végén, kora ősszel - tehát őszi rövid nappalos) mint a másik alfajnak (subsp. ''retusus'').

* '''Ivarlevelek:''' A bibe hasonló színű és 8-10 ágú felül. A portokok élénk sárgák a porzószálai is a '''virág''' színével egyeznek.

==== Termés ====
Termése hosszúkás (10-25 mm) bogyó, fehéres vagy halványrózsaszín, amelynek a végén ott látható a virágmaradvány, s amely a virágzást követő évben alakul ki.

* '''Magja:''' Magvai tompa feketék vagy sötétbarnák, 1,5 mm nagyok, a felületük finoman dudoros.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Tamaulipas állam Jaumave völgyében, Nuevo León államban Monterey-től északra a Sierra Madre Oriental keleti részén található.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mindkét területen az un. tamaulipan, tövises cserje vegetációjában mészkősziklás felszíneken, a ritkás bokrok (Helietta parvifolia) és pázsitfűfélék között azok tisztásán, egyéb pozsgásokkal körülvéve.

== Kultúrában tartás ==
Magról jól szaporítható, jó vízáteresztő közepes tápanyagtartalmú, bázikus kémhatású (7,2-8,0) hővel sterilizált talajban jól kel, bár lassan nő. Amennyiben nem öntözzük túl őket (kifejlett növényeket 2-3 hetente elég) kevés árnyékolással felnőve (8) 10-15 év alatt ivaréretté válnak és virítanak. Ilyen saját gyökéren tartott állapotukban sokkal szebbek így csak ha elkerülhetetlen oltsuk őket alanyokra (''Echinopsis'' fajok). Októbertől márciusig szárazon 2-10 °C-on teleltessük. Nem önbeporzó faj, következetes fajazonos összeporzást igényel, a következő évben kialakuló termések ill. magvak képződése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.

== Taxonómia ==
{{Megjegyzés
|Ez cikk a 2005-ben készült és az akkori rendszertani álláspontot tükrözi. Ma az ''Ariocarpus trigonus'' önálló fajnak számít.
}}

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László'''
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 116. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus retusus subsp. trigonus

2026-05-26T21:14:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Ariocarpus retusus subsp. trigonus lapot a következő névre: Ariocarpus trigonus

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Ariocarpus trigonus]]

Ariocarpus trigonus

2026-05-26T21:14:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Ariocarpus retusus subsp. trigonus lapot a következő névre: Ariocarpus trigonus

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógörögök), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, tompát jelent, a faj tompa szemölcseire utalva.
* Az alfajnév ógörög eredetű háromszögletű jelentéssel, az alfaj (eredetileg önálló, külön faj) szemölcseinek hegyes háromszögletű sajátosságát jellemezve.

{{Típusfaj|Ariocarpus retusus subsp. trigonus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus retusus subsp. trigonus}}
* ''[[Ariocarpus trigonum]]'' F. A. C. WEBER 1893
* ''[[Anhalonium trigonus]]'' (F. A. C. WEBER) K. SCHUMANN 1898
* ''[[Ariocarpus confusus]]'' HALDA & HORACEK 1997

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A teste ('''hajtása'''), amelynek egy része a talajban van annak föld feletti része lapított gömb alakú, 3-10 cm magas, 4-30 (25) cm átmérőjű, rendkívül változatos megjelenésű, kékes vagy sárgászöld színű. Spirálisan lefutó, korona alakban álló '''szemölcsei''', gyakran erőteljesen behajolnak a tenyészcsúcs felé, vagy felfelé hajlanak, s határozottan hegyesek, 2-4(5,5) cm hosszúak és 1-3,5 cm szélesek (tövüknél).

A '''szemölcsök''' végéről hiányoznak az '''areolái''', ill. csak a magoncokon figyelhető meg rajta néhány apró '''tövissel'''. Erőteljes széles módosult ún. '''karógyökere''' a talajba süllyedt test (idős összezsugorodott '''szemölcsei''') alsó részétől folytatódik. Az '''axillái''' sem annyira szélesek mint a subsp. ''retusus''-é.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 3-5 cm átmérőjűek, sárgák, fehéres-sárgák (néha zöldessárgák vagy krémszínűek, az ''A. confusus''-nál rózsaszínűek) és nem annyira csúccsközeli '''axillákból''' fejlődnek (nyár végén, kora ősszel - tehát őszi rövid nappalos) mint a másik alfajnak (subsp. ''retusus'').

* '''Ivarlevelek:''' A bibe hasonló színű és 8-10 ágú felül. A portokok élénk sárgák a porzószálai is a '''virág''' színével egyeznek.

==== Termés ====
Termése hosszúkás (10-25 mm) bogyó, fehéres vagy halványrózsaszín, amelynek a végén ott látható a virágmaradvány, s amely a virágzást követő évben alakul ki.

* '''Magja:''' Magvai tompa feketék vagy sötétbarnák, 1,5 mm nagyok, a felületük finoman dudoros.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Tamaulipas állam Jaumave völgyében, Nuevo León államban Monterey-től északra a Sierra Madre Oriental keleti részén található.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mindkét területen az un. tamaulipan, tövises cserje vegetációjában mészkősziklás felszíneken, a ritkás bokrok (Helietta parvifolia) és pázsitfűfélék között azok tisztásán, egyéb pozsgásokkal körülvéve.

== Kultúrában tartás ==
Magról jól szaporítható, jó vízáteresztő közepes tápanyagtartalmú, bázikus kémhatású (7,2-8,0) hővel sterilizált talajban jól kel, bár lassan nő. Amennyiben nem öntözzük túl őket (kifejlett növényeket 2-3 hetente elég) kevés árnyékolással felnőve (8) 10-15 év alatt ivaréretté válnak és virítanak. Ilyen saját gyökéren tartott állapotukban sokkal szebbek így csak ha elkerülhetetlen oltsuk őket alanyokra (''Echinopsis'' fajok). Októbertől márciusig szárazon 2-10 °C-on teleltessük. Nem önbeporzó faj, következetes fajazonos összeporzást igényel, a következő évben kialakuló termések ill. magvak képződése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László'''
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 116. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus trigonus

2026-05-26T21:14:17Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták…”

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógörögök), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, tompát jelent, a faj tompa szemölcseire utalva.
* Az alfajnév ógörög eredetű háromszögletű jelentéssel, az alfaj (eredetileg önálló, külön faj) szemölcseinek hegyes háromszögletű sajátosságát jellemezve.

{{Típusfaj|Ariocarpus retusus subsp. trigonus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus retusus subsp. trigonus}}
* ''[[Ariocarpus trigonum]]'' F. A. C. WEBER 1893
* ''[[Anhalonium trigonus]]'' (F. A. C. WEBER) K. SCHUMANN 1898
* ''[[Ariocarpus confusus]]'' HALDA & HORACEK 1997

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A teste ('''hajtása'''), amelynek egy része a talajban van annak föld feletti része lapított gömb alakú, 3-10 cm magas, 4-30 (25) cm átmérőjű, rendkívül változatos megjelenésű, kékes vagy sárgászöld színű. Spirálisan lefutó, korona alakban álló '''szemölcsei''', gyakran erőteljesen behajolnak a tenyészcsúcs felé, vagy felfelé hajlanak, s határozottan hegyesek, 2-4(5,5) cm hosszúak és 1-3,5 cm szélesek (tövüknél).

A '''szemölcsök''' végéről hiányoznak az '''areolái''', ill. csak a magoncokon figyelhető meg rajta néhány apró '''tövissel'''. Erőteljes széles módosult ún. '''karógyökere''' a talajba süllyedt test (idős összezsugorodott '''szemölcsei''') alsó részétől folytatódik. Az '''axillái''' sem annyira szélesek mint a subsp. ''retusus''-é.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 3-5 cm átmérőjűek, sárgák, fehéres-sárgák (néha zöldessárgák vagy krémszínűek, az ''A. confusus''-nál rózsaszínűek) és nem annyira csúccsközeli '''axillákból''' fejlődnek (nyár végén, kora ősszel - tehát őszi rövid nappalos) mint a másik alfajnak (subsp. ''retusus'').

* '''Ivarlevelek:''' A bibe hasonló színű és 8-10 ágú felül. A portokok élénk sárgák a porzószálai is a '''virág''' színével egyeznek.

==== Termés ====
Termése hosszúkás (10-25 mm) bogyó, fehéres vagy halványrózsaszín, amelynek a végén ott látható a virágmaradvány, s amely a virágzást követő évben alakul ki.

* '''Magja:''' Magvai tompa feketék vagy sötétbarnák, 1,5 mm nagyok, a felületük finoman dudoros.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Tamaulipas állam Jaumave völgyében, Nuevo León államban Monterey-től északra a Sierra Madre Oriental keleti részén található.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mindkét területen az un. tamaulipan, tövises cserje vegetációjában mészkősziklás felszíneken, a ritkás bokrok (Helietta parvifolia) és pázsitfűfélék között azok tisztásán, egyéb pozsgásokkal körülvéve.

== Kultúrában tartás ==
Magról jól szaporítható, jó vízáteresztő közepes tápanyagtartalmú, bázikus kémhatású (7,2-8,0) hővel sterilizált talajban jól kel, bár lassan nő. Amennyiben nem öntözzük túl őket (kifejlett növényeket 2-3 hetente elég) kevés árnyékolással felnőve (8) 10-15 év alatt ivaréretté válnak és virítanak. Ilyen saját gyökéren tartott állapotukban sokkal szebbek így csak ha elkerülhetetlen oltsuk őket alanyokra (''Echinopsis'' fajok). Októbertől márciusig szárazon 2-10 °C-on teleltessük. Nem önbeporzó faj, következetes fajazonos összeporzást igényel, a következő évben kialakuló termések ill. magvak képződése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László'''
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 116. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus fissuratus

2026-05-26T21:09:38Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent. * A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű,…”

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű, a szemölcsökön lévő képződményre (areola mélyedés) utalva.

{{Típusfaj|Ariocarpus fissuratus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus fissuratus}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában magános '''hajtása''' szürkészöld (néha az eredeti élőhelyén inkább zöldes szürke, később sárgás, így nehezen felfedezhető), erőteljes '''karógyökerű''', a talajból alig kiálló vagy abba némileg belesüllyedő, enyhén nyomott vagy kissé domború '''hajtású''', 4-5 cm hosszú, 10 cm széles, mimikri felépítésű növény. '''Bordái''' tulajdonképpen nincsenek, hanem háromszög vagy deltoid alakú, lapos '''szemölcsök''' (tetőcserép szerűen) spirálisan fedik a testét, úgy, hogy azok a tetején majdnem egy síkban vannak, az oldalsók enyhe szögben fednek.

A 10-25 mm hosszú és 15-25 mm széles '''szemölcsök''' felületén a csúcstól vagy a közepétől a hónaljáig ('''axilla''') kissé szélesedve, fehér (vagy sárgás) szőrzettel borított feltűnő hasadék van, amely később kissé megkopik, megszürkül, esetleg megsárgul. A '''szemölcsök''' bőrszövete szembeötlően ráncos, s a külső határukkal párhuzamosan egy sekélyebb árok húzódik, más mintázatú ráncos peremet képezve neki. A '''szemölcsök''' csúcsa lehet egészen lekerekített vagy hegyes is, a fiatal növényeken (magoncokon) itt még látható az egy juvenilis (fiatalkori) '''areola''' 1-2 '''tövissel''', ez hamar eltűnik és a később teljességében (8-10 év) kialakuló hasadék lesz a tényleges '''areolája''', amely 12 mm hosszú és 3-6 mm széles.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virága''' a legfiatalabb '''szemölcsök''' felületéből — nyár végén, ősz elején - fejlődik, mégpedig a hasadék szemölcscsúcs felőli végéből (ez lehet a szemölcs utolsó harmada vagy közepe is), a potenciális tövishordozó régió közeléből, 3,5 (4) cm hosszú 2,5-4,5 cm átmérőjű, sötét vagy világosabb magenta (bíbor vagy bordós vörös) színű.

* '''Takarólevelek:''' A külső leplek magenta színű középvonallal és halvány magentától a fehéres széllel rendelkeznek, nagyobb, széles lándzsa alakúak, 20-25 mm hosszúak és 4,5 (6) mm szélesek, kihegyesedők, s a szélük kissé hullámos. A belső leplek világos (néha sötétebb) bíborvörösek, ék alakúak, 30 mm hosszúak és 15 mm szélesek, a csúcsuk kicsit lekerekített, a végén kifelé fogazott lehet.
* '''Ivarlevelek:''' Porzószálaik halvány rózsásak vagy magenta színűek, kb. 6 mm hosszúak, a portokok sárgák, 0,7 mm szélesek, vaskosak. A bibeszál halvány rózsaszínű, 15-19 mm hosszú, 1 mm vastag, a bibe (fej) 5-10 ágú, leggyakrabban 3-4,5 mm hosszú, vékony. Az ovárium 3-4,5 mm hosszú.

==== Termés ====
A termés fehértől a zöldes színig változhat, kezdetben érve húsos, később megszárad teljes érésekor. Ekkor barnává változik, dudorok, pikkelyek, '''tövisek''', szőrzet nélkül, s gömbölyded vagy megnyúlt lehet, 6-15 mm hosszú és 3-6 mm széles, gyakran areolagyapjúban marad (néha nem is látszik ki) és itt esik szét.

* '''Magja:''' Magvai kicsit szabálytalan oválisak, 0,8 mm hosszúak, 0,6 mm szélesek, 0,5 mm vastagok, feketék, s apró dudorokkal fedettek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Nagy területen elterjedt, így az '''USA'''-ban a Big Bend régióban, a Pecos folyótól Texasig, délre '''Mexikó'''-ban Coahuila, Chihuahua és Durango államokban.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Gyakran mészkövön, az azon létrejött talajokban vagy a mészkő szinte talajmentes törmelékében, hegyoldalakon, dombokon, 500-1600 m magasságban, ahol ritkás cserjék (Prosopis spp.), pázsitfűfélék is nőhetnek egyéb pozsgásokkal együtt.

== Kultúrában tartás ==
Különleges, szép alakja és gyönyörű virága miatt kedvelt kaktusz, bár csak kevés gyűjteményben láthatunk saját gyökerén mesterségesen nevelve idős példányokat. Ha időnk és türelmünk engedi - bár pangó vízre, túlzottan savanyú talajra érzékenyek a gyökerei - magról saját gyökerén felnevelni egyedeket, mészkőzúzalékos, bázikus, jó vízáteresztő talajban 10-15 év alatt ivaréretté válnak, s intenzív napsütésen a termőhelyihez hasonló küllemük lesz. Spontán önbeporzásra hajlamos, de ha összeporozzuk más egyeddel a termésében sokkal több mag lehet. A magról nevelés nem túl nehéz, gyakran szellőztessük és óvatosan öntözzük a vetést, ahol a vetés előtt a felszínre szórjunk 2-4 mm apró kavicsot, s erre szórjuk a magvakat. Az idős növényeket (2) - 3 hetente öntözzük, úgy, hogy előtte a talajuk mindig száradjon ki. Ősztől tavaszig szárazon, 2-10 °C-on teleltessük.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes (var. fissuratus, var. lloydii). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van („var. intermedius”). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a Lophophora-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes ([[Ariocarpus fissuratus var. fissuratus|var. ''fissuratus'']], [[Ariocarpus fissuratus var. lloydii|var. ''lloydii'']]). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van ([[Ariocarpus fissuratus var. intermedius|var. ''intermedius'']]). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]''-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László''' (1.), '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 120. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Agave striata

2026-05-26T19:31:28Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */

{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dührohamában megölte saját fiát.
* A fajnév (latin: rovátkás, barázdás) a levelek hosszanti rovátkáira utal.

{{Típusfaj|Agave striata|limit=5}}

=== Szinonimák ===

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Évelő, rövid törzsű, sok levelű, tömött rozettájú növény. 0,5-1 m magasságúra és 0,5-1,2 m átmérőjűre nőhet és gyakran 2-3 m széles párnákat alkothat az axillából történő sarjadzással.

A '''levelek''' száma legtöbbször 25-60. Középen 0,5-1 cm vastagok, hosszirányban barázdáltak, igen törékenyek, egyenesek vagy lefelé görbülnek, a színük a világoszöldtől a vörös vagy bíborig terjedhet. A felső oldaluk domború, az élek mentén sima vagy érdes mindkét oldalon. A csúcson a '''tövis''' alatt barnás színű, a széle kemény és szívós, de hajlékony. 1 mm vagy kevesebb szélességű, világossárga, érdes vagy aprón fogazott. A '''tövis''' 1-5 cm hosszú, felül és alul is lekerekített, ár alakú, nagyon éles, színe a vörösesbarnától a sötét szürkéig változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A hengeres, elágazatlan virágszár 1,5-2,5 m magas, 5-10 cm hosszú '''levelekkel''' fedett, felálló, a '''virágok''' elég lazán helyezkednek el. A lepelcimpa rövidebb, mint maga a '''virág''' és az elvirágzás után lehullnak. A '''virágok''' legtöbbször párosával nőnek, 3-4 cm hosszúak, cső alakúak, zöldessárgák vagy a vöröstől bíborig terjedő színűek, bronz vagy barnás színű portokokkal. A magház 1,2-1,5 cm hosszú, bele-nőtt a csőbe, nyak nélküli, hengeres-háromszög alakú, rovátkolt. A lepelcső 1,4-2 cm hosszú, 0,8-1,1 cm széles, sekélyen rovátkolt a '''levelek''' barázdáitól.

* '''Takarólevelek:''' A lepelcimpák 5-7 mm hosszúak és 3-5 mm szélesek, nagyjából egyenlő arányban párhuzamos lándzsásak, szétállnak befelé hajló csúccsal. A belső egy kissé szélesebbek és az élük felé elvékonyodó, nagyjából homorú oldalakkal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak 3-5 cm hosszúak, magasan erednek és a porzószál is alaposan (2-3 cm) kilóg a '''virágból'''. A cső közepéhez kapcsolódnak rendszerint két szinten, a keresztmetszetük ovális. A portokok 1,2-1,6 cm hosszúak, középen nőnek hozzá a porzószálhoz, bronz vagy barna színűek, felrepedéstől a magok éréséig megmaradhatnak.

==== Termés ====
A termés három rekeszes tok és éréskor hosszirányban felreped, 13-16x8-10 mm, három oldalú, sötétbarna, a tövénél sima.

* '''Magja:''' A mag 3x3,5 mm, félhold alakú, vastag, különösen a domború oldalon.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' északkeleti részén a Sierra Madre Oriental mindkét oldalán. Hidalgo, Coahuila, Tamaulipas, Zacatecas államok által bezárt terület viszonylag száraz területein.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Száraz hegyvidéki területeken az itteni ún. Matorral vegetáció egyik feltűnő tagja, számos kaktuszfajjal együtt.
* Megjelenésében, levélformákban változatos, de a virágzatban kevésbé.
* Ennek és néhány rokonfajnak a rozettája nem pusztul el virágzás után.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában könnyen nevelhető, igénytelen növény. Tartható egész évben üvegházban, ilyenkor márciustól októberig heti öntözést igényel. Tavasztól őszig a legjobb szabadban tartani, minél napfényesebb helyen. Akár ki is ültethető sziklakertbe, vagy egyéb jó vízelvezetésű területen. Célszerű agyagcserépben tartani és a kiültetést cserepestől elvégezni, így ősszel sokkal könnyebb bevinni. A szabadban tartott növény külön öntözést csak aszályos időszakban igényel. Ültetéséhez a kaktuszokhoz általában használt, enyhén savanyú, laza szerkezetű talajok megfelelnek, bár gyakran bázikus talajokban él, de a kémhatásra nem érzékeny. Az őszi fagyok előtt védett helyre kell vinni, 10 fokon, világos helyen telel legjobban. Öntözést tavaszig nem igényel. A nagyobb növények mozgatása fokozott figyelmet igényel, részben a sugár irányban álló hegyes végű levelek veszélyessége, részben pedig a levelek törékenysége miatt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Sokszor összekeverik az ''[[Agave stricta]]''-val amelytől kultúrában virág nélkül meglehetősen nehéz megkülönböztetni. Az ''[[Agave stricta]]'' virágcsöve rövidebb és nagyjából ugyanolyan hosszúságú mint a viráglevelek. Az élőhelye pedig délebbre, Puebla államban található a Tehuacan Völgyben.

{{Megjegyzés |
A leírás 2005-ben készült. A mai álláspont:
=== Taxonómia és filogenetika ===
Az ''Echinoagave striata'' (mely a nómenklatúrai megközelítéstől függően az ''[[Agave striata]]'' érvényes leíró neveként vagy szinonimájaként kezelendő) az agávéformák ''(Agavoideae)'' alcsaládján belül a Agaveae tribusban rendkívül specializált, morfológiailag és genetikailag is jól elkülönülő ''Echinoagave'' klád típusfaja. A csoport molekuláris filogenetikai vizsgálatai (főként a plasztisz és nukleáris DNS-szekvenciák elemzése) megerősítették, hogy a hagyományos értelemben vett, gyűjtőfajként kezelt ''[[:Kategória:Agave|Agave]]'' nemzetség parafiletikus volt. Ennek feloldására a modern rendszertanok a korábbi ''Striatae'' szekció fajait leválasztották, és önálló génusz szintjére emelték, vagy az ''[[:Kategória:Agave|Agave]]'' nemzetségen belüli alnemzetségként (''subgenus'' rangon) azonosítják.

Evolúciós szempontból az ''Echinoagave striata'' és közvetlen rokonai (például az ''[[Agave stricta]]'') egy bázishelyzetűbb, jól definiálható testvércsoportot alkotnak a tágabb értelemben vett agávék törzsfejlődési vonalán. A klád tagjaira jellemző xeromorf adaptáció (szárazsághoz való alkalmazkodás) morfológiailag is élesen elválasztja őket a valódi agávéktól:
* A levelek keskenyek, hengeresek vagy tűszerűek, szélük nem fogazott, hanem finoman fésűs vagy érdes, és nem hordoznak a valódi agávékra jellemző széles, húsos levélalapot.
* Életmenet-stratégiájuk polikarpikus, ami filogenetikailag ősibb vagy specializáltabb tulajdonság a dominánsan monokarpikus (virágzás után elpusztuló) ''Agave s. str.'' kládhoz képest; az ''Echinoagave striata'' központi rozettája elvirágzás után is életben marad, és az axillákból történő sarjadzással folyamatosan megújuló, évelő párnákat képez.
* Virágzata elágazás nélküli, hengeres, felálló füzér, amely a virágszerkezeti vizsgálatok alapján szintén korai morfológiai stádiumot vagy önálló evolúciós utat mutat az alcsaládon belül.
}}

[[Kategória:Spárgafélék]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Elhart Zsolt'''
* '''Kép:''' '''Lukoczki Zoltán''' (1, 3.) és '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 121. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Agave]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Agave striata

2026-05-26T19:30:33Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */

{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dührohamában megölte saját fiát.
* A fajnév (latin: rovátkás, barázdás) a levelek hosszanti rovátkáira utal.

{{Típusfaj|Agave striata|limit=5}}

=== Szinonimák ===

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Évelő, rövid törzsű, sok levelű, tömött rozettájú növény. 0,5-1 m magasságúra és 0,5-1,2 m átmérőjűre nőhet és gyakran 2-3 m széles párnákat alkothat az axillából történő sarjadzással.

A '''levelek''' száma legtöbbször 25-60. Középen 0,5-1 cm vastagok, hosszirányban barázdáltak, igen törékenyek, egyenesek vagy lefelé görbülnek, a színük a világoszöldtől a vörös vagy bíborig terjedhet. A felső oldaluk domború, az élek mentén sima vagy érdes mindkét oldalon. A csúcson a '''tövis''' alatt barnás színű, a széle kemény és szívós, de hajlékony. 1 mm vagy kevesebb szélességű, világossárga, érdes vagy aprón fogazott. A '''tövis''' 1-5 cm hosszú, felül és alul is lekerekített, ár alakú, nagyon éles, színe a vörösesbarnától a sötét szürkéig változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A hengeres, elágazatlan virágszár 1,5-2,5 m magas, 5-10 cm hosszú '''levelekkel''' fedett, felálló, a '''virágok''' elég lazán helyezkednek el. A lepelcimpa rövidebb, mint maga a '''virág''' és az elvirágzás után lehullnak. A '''virágok''' legtöbbször párosával nőnek, 3-4 cm hosszúak, cső alakúak, zöldessárgák vagy a vöröstől bíborig terjedő színűek, bronz vagy barnás színű portokokkal. A magház 1,2-1,5 cm hosszú, bele-nőtt a csőbe, nyak nélküli, hengeres-háromszög alakú, rovátkolt. A lepelcső 1,4-2 cm hosszú, 0,8-1,1 cm széles, sekélyen rovátkolt a '''levelek''' barázdáitól.

* '''Takarólevelek:''' A lepelcimpák 5-7 mm hosszúak és 3-5 mm szélesek, nagyjából egyenlő arányban párhuzamos lándzsásak, szétállnak befelé hajló csúccsal. A belső egy kissé szélesebbek és az élük felé elvékonyodó, nagyjából homorú oldalakkal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak 3-5 cm hosszúak, magasan erednek és a porzószál is alaposan (2-3 cm) kilóg a '''virágból'''. A cső közepéhez kapcsolódnak rendszerint két szinten, a keresztmetszetük ovális. A portokok 1,2-1,6 cm hosszúak, középen nőnek hozzá a porzószálhoz, bronz vagy barna színűek, felrepedéstől a magok éréséig megmaradhatnak.

==== Termés ====
A termés három rekeszes tok és éréskor hosszirányban felreped, 13-16x8-10 mm, három oldalú, sötétbarna, a tövénél sima.

* '''Magja:''' A mag 3x3,5 mm, félhold alakú, vastag, különösen a domború oldalon.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' északkeleti részén a Sierra Madre Oriental mindkét oldalán. Hidalgo, Coahuila, Tamaulipas, Zacatecas államok által bezárt terület viszonylag száraz területein.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Száraz hegyvidéki területeken az itteni ún. Matorral vegetáció egyik feltűnő tagja, számos kaktuszfajjal együtt.
* Megjelenésében, levélformákban változatos, de a virágzatban kevésbé.
* Ennek és néhány rokonfajnak a rozettája nem pusztul el virágzás után.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában könnyen nevelhető, igénytelen növény. Tartható egész évben üvegházban, ilyenkor márciustól októberig heti öntözést igényel. Tavasztól őszig a legjobb szabadban tartani, minél napfényesebb helyen. Akár ki is ültethető sziklakertbe, vagy egyéb jó vízelvezetésű területen. Célszerű agyagcserépben tartani és a kiültetést cserepestől elvégezni, így ősszel sokkal könnyebb bevinni. A szabadban tartott növény külön öntözést csak aszályos időszakban igényel. Ültetéséhez a kaktuszokhoz általában használt, enyhén savanyú, laza szerkezetű talajok megfelelnek, bár gyakran bázikus talajokban él, de a kémhatásra nem érzékeny. Az őszi fagyok előtt védett helyre kell vinni, 10 fokon, világos helyen telel legjobban. Öntözést tavaszig nem igényel. A nagyobb növények mozgatása fokozott figyelmet igényel, részben a sugár irányban álló hegyes végű levelek veszélyessége, részben pedig a levelek törékenysége miatt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Sokszor összekeverik az ''[[Agave stricta]]''-val amelytől kultúrában virág nélkül meglehetősen nehéz megkülönböztetni. Az ''[[Agave stricta]]'' virágcsöve rövidebb és nagyjából ugyanolyan hosszúságú mint a viráglevelek. Az élőhelye pedig délebbre, Puebla államban található a Tehuacan Völgyben.

{{Megjegyzés |
A leírás 2005-ben készült.
=== Taxonómia és filogenetika ===
Az ''Echinoagave striata'' (mely a nómenklatúrai megközelítéstől függően az ''[[Agave striata]]'' érvényes leíró neveként vagy szinonimájaként kezelendő) az agávéformák ''(Agavoideae)'' alcsaládján belül a Agaveae tribusban rendkívül specializált, morfológiailag és genetikailag is jól elkülönülő ''Echinoagave'' klád típusfaja. A csoport molekuláris filogenetikai vizsgálatai (főként a plasztisz és nukleáris DNS-szekvenciák elemzése) megerősítették, hogy a hagyományos értelemben vett, gyűjtőfajként kezelt ''[[:Kategória:Agave|Agave]]'' nemzetség parafiletikus volt. Ennek feloldására a modern rendszertanok a korábbi ''Striatae'' szekció fajait leválasztották, és önálló génusz szintjére emelték, vagy az ''[[:Kategória:Agave|Agave]]'' nemzetségen belüli alnemzetségként (''subgenus'' rangon) azonosítják.

Evolúciós szempontból az ''Echinoagave striata'' és közvetlen rokonai (például az ''[[Agave stricta]]'') egy bázishelyzetűbb, jól definiálható testvércsoportot alkotnak a tágabb értelemben vett agávék törzsfejlődési vonalán. A klád tagjaira jellemző xeromorf adaptáció (szárazsághoz való alkalmazkodás) morfológiailag is élesen elválasztja őket a valódi agávéktól:
* A levelek keskenyek, hengeresek vagy tűszerűek, szélük nem fogazott, hanem finoman fésűs vagy érdes, és nem hordoznak a valódi agávékra jellemző széles, húsos levélalapot.
* Életmenet-stratégiájuk polikarpikus, ami filogenetikailag ősibb vagy specializáltabb tulajdonság a dominánsan monokarpikus (virágzás után elpusztuló) ''Agave s. str.'' kládhoz képest; az ''Echinoagave striata'' központi rozettája elvirágzás után is életben marad, és az axillákból történő sarjadzással folyamatosan megújuló, évelő párnákat képez.
* Virágzata elágazás nélküli, hengeres, felálló füzér, amely a virágszerkezeti vizsgálatok alapján szintén korai morfológiai stádiumot vagy önálló evolúciós utat mutat az alcsaládon belül.
}}

[[Kategória:Spárgafélék]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Elhart Zsolt'''
* '''Kép:''' '''Lukoczki Zoltán''' (1, 3.) és '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 121. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Agave]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Agave striata

2026-05-26T19:19:01Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}} === A név eredete, etimológia === * A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dühroham…”

{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dührohamában megölte saját fiát.
* A fajnév (latin: rovátkás, barázdás) a levelek hosszanti rovátkáira utal.

{{Típusfaj|Agave striata|limit=5}}

=== Szinonimák ===

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Évelő, rövid törzsű, sok levelű, tömött rozettájú növény. 0,5-1 m magasságúra és 0,5-1,2 m átmérőjűre nőhet és gyakran 2-3 m széles párnákat alkothat az axillából történő sarjadzással.

A '''levelek''' száma legtöbbször 25-60. Középen 0,5-1 cm vastagok, hosszirányban barázdáltak, igen törékenyek, egyenesek vagy lefelé görbülnek, a színük a világoszöldtől a vörös vagy bíborig terjedhet. A felső oldaluk domború, az élek mentén sima vagy érdes mindkét oldalon. A csúcson a '''tövis''' alatt barnás színű, a széle kemény és szívós, de hajlékony. 1 mm vagy kevesebb szélességű, világossárga, érdes vagy aprón fogazott. A '''tövis''' 1-5 cm hosszú, felül és alul is lekerekített, ár alakú, nagyon éles, színe a vörösesbarnától a sötét szürkéig változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A hengeres, elágazatlan virágszár 1,5-2,5 m magas, 5-10 cm hosszú '''levelekkel''' fedett, felálló, a '''virágok''' elég lazán helyezkednek el. A lepelcimpa rövidebb, mint maga a '''virág''' és az elvirágzás után lehullnak. A '''virágok''' legtöbbször párosával nőnek, 3-4 cm hosszúak, cső alakúak, zöldessárgák vagy a vöröstől bíborig terjedő színűek, bronz vagy barnás színű portokokkal. A magház 1,2-1,5 cm hosszú, bele-nőtt a csőbe, nyak nélküli, hengeres-háromszög alakú, rovátkolt. A lepelcső 1,4-2 cm hosszú, 0,8-1,1 cm széles, sekélyen rovátkolt a '''levelek''' barázdáitól.

* '''Takarólevelek:''' A lepelcimpák 5-7 mm hosszúak és 3-5 mm szélesek, nagyjából egyenlő arányban párhuzamos lándzsásak, szétállnak befelé hajló csúccsal. A belső egy kissé szélesebbek és az élük felé elvékonyodó, nagyjából homorú oldalakkal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak 3-5 cm hosszúak, magasan erednek és a porzószál is alaposan (2-3 cm) kilóg a '''virágból'''. A cső közepéhez kapcsolódnak rendszerint két szinten, a keresztmetszetük ovális. A portokok 1,2-1,6 cm hosszúak, középen nőnek hozzá a porzószálhoz, bronz vagy barna színűek, felrepedéstől a magok éréséig megmaradhatnak.

==== Termés ====
A termés három rekeszes tok és éréskor hosszirányban felreped, 13-16x8-10 mm, három oldalú, sötétbarna, a tövénél sima.

* '''Magja:''' A mag 3x3,5 mm, félhold alakú, vastag, különösen a domború oldalon.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' északkeleti részén a Sierra Madre Oriental mindkét oldalán. Hidalgo, Coahuila, Tamaulipas, Zacatecas államok által bezárt terület viszonylag száraz területein.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Száraz hegyvidéki területeken az itteni ún. Matorral vegetáció egyik feltűnő tagja, számos kaktuszfajjal együtt.
* Megjelenésében, levélformákban változatos, de a virágzatban kevésbé.
* Ennek és néhány rokonfajnak a rozettája nem pusztul el virágzás után.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában könnyen nevelhető, igénytelen növény. Tartható egész évben üvegházban, ilyenkor márciustól októberig heti öntözést igényel. Tavasztól őszig a legjobb szabadban tartani, minél napfényesebb helyen. Akár ki is ültethető sziklakertbe, vagy egyéb jó vízelvezetésű területen. Célszerű agyagcserépben tartani és a kiültetést cserepestől elvégezni, így ősszel sokkal könnyebb bevinni. A szabadban tartott növény külön öntözést csak aszályos időszakban igényel. Ültetéséhez a kaktuszokhoz általában használt, enyhén savanyú, laza szerkezetű talajok megfelelnek, bár gyakran bázikus talajokban él, de a kémhatásra nem érzékeny. Az őszi fagyok előtt védett helyre kell vinni, 10 fokon, világos helyen telel legjobban. Öntözést tavaszig nem igényel. A nagyobb növények mozgatása fokozott figyelmet igényel, részben a sugár irányban álló hegyes végű levelek veszélyessége, részben pedig a levelek törékenysége miatt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Sokszor összekeverik az ''[[Agave stricta]]''-val amelytől kultúrában virág nélkül meglehetősen nehéz megkülönböztetni. Az ''[[Agave stricta]]'' virágcsöve rövidebb és nagyjából ugyanolyan hosszúságú mint a viráglevelek. Az élőhelye pedig délebbre, Puebla államban található a Tehuacan Völgyben.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Elhart Zsolt'''
* '''Kép:''' '''Lukoczki Zoltán''' (1, 3.) és '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 121. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Agave]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Soehrens, Johannes

2026-05-25T13:43:52Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Publikációk */

{{Infobox
| név = Johannes Soehrens
| kép =
| dátum = 1856 – 1934
| állampolgárság = Németország, Chile
| foglalkozás = Botanikus, kertész, iskolaigazgató, botanikus kerti kurátor
| rövidítés = Soehrens
}}
== Bevezetés ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' (eredeti német nevén '''[[Johann Soehrens]]''', Chilében gyakran '''[[Juan Söhrens]]''') (1856. – 1934.) német származású botanikus, kertészeti szakember és intézményvezető, aki aktív munkásságát Chilében fejtette ki. A dél-amerikai kaktuszok, különösen a chilei endemikus taxonok korai kutatásának és leírásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a santiagói Quinta Normal nemzeti botanikus kert és mezőgazdasági iskola vezetése, valamint több ikonikus kaktuszfaj felfedezése és nómenklatúrai megalapozása.

== Életpálya ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' Németországban született 1856-ban, ahol alapos kertészeti és botanikai képzésben részesült. Fiatal szakemberként vándorolt ki Chilébe, ahol szakmai tudásának köszönhetően gyorsan elismertté vált a helyi tudományos körökben. Santiago de Chile városában telepedett le, és szorosan együttműködött a kor neves chilei természettudósaival, köztük '''[[Rudolph Amandus Philippi]]''' (Rodolfo Amando Philippi) és '''[[Karl Reiche]]''' professzorokkal. Éveken át igazgatta a santiagói Quinta Normal parkban működő gyakorlati mezőgazdasági iskolát (Escuela de Práctica de Agricultura), valamint kurátora és vezetője volt a Nemzeti Botanikus Kertnek, ahol jelentős pozsgás- és kaktuszgyűjteményt alakított ki. Chilében hunyt el 1934-ben.

== Munkásság és kutatóutak ==
Botanikai tevékenysége során kiterjedt terepmunkát és gyűjtőtevékenységet végzett Chile északi és központi régióiban, különösen az Atacama-sivatag peremvidékein, valamint a száraz andoki völgyekben. Expedíciói során szisztematikusan dokumentálta a helyi flórát, különös tekintettel a xerofiton növénytársulásokra. Kapcsolatban állt a legjelentősebb európai és észak-amerikai kaktuszkutatókkal is; élő növényanyaggal, magvakkal és részletes morfológiai leírásokkal látta el '''[[Karl Moritz Schumann]]''' professzort Berlinben, valamint később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' botanikusokat, hozzájárulva a monumentális *The Cactaceae* monográfiához.

== Taxonómiai jelentőség ==
Az IPNI (International Plant Names Index) adatbázisa a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Soehrens''' formát rendeli hozzá az általa leírt vagy érvényesített taxonokhoz. Nevéhez fűződik többek között az ''[[Echinocactus ceratistes]]'' variációinak kutatása és az egyedi morfológiájú chilei fajok elkülönítése.

Munkásságának és felfedezéseinek elismeréseként a kaktuszkutatók több nagy jelentőségű taxont is elneveztek a tiszteletére. '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben róla nevezte el a dél-amerikai oszlopos és gömbkaktuszokat tömörítő ''Soehrensia'' nemzetséget (mai modern besorolás szerint a ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]'' nemzetség szinonimája vagy alnemzetsége, de morfológiailag jól elkülöníthető csoportként ma is gyakran emlegetik '''''[[:Kategória:Soehrensia|Soehrensia]]''''' néven). Faj szinten az ő emlékét őrzi a fénylő sárga virágú ''Maihueniopsis soehrensii'' (eredetileg ''Opuntia soehrensii''), valamint a chilei magashegységekben élő ''Rebutia soehrensii'' is.

== Publikációk ==
Szakmai közleményei, a chilei flóráról és a bevezetett haszonnövényekről szóló tanulmányai főként helyi tudományos folyóiratokban és az intézményi értesítőkben jelentek meg:
* ''Boletín de la El Mercurio'' és a Quinta Normal kiadványai – kertészeti, akklimatizációs és nómenklatúrai jegyzetek.
* Monografikus hozzájárulások Chile kaktuszféléinek rendszertanához, amelyeket Karl Moritz Schumann publikált a ''Monographie der Cactaceae'' (1897–1899) című alapművében.

== Emlékezete ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' úttörő chilei munkássága nélkül a dél-amerikai csendes-óceáni partvidék kaktuszflórájának megismerése évtizedes késedelmet szenvedett volna. Az általa gyűjtött típuspéldányok és a santiagói botanikus kertben végzett akklimatizációs kísérletei szilárd alapot biztosítottak a későbbi chilei generációk és az olyan neves kutatók számára, mint '''[[Curt Backeberg]]''' vagy '''[[Friedrich Ritter]]'''.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/9865-1 Johannes Soehrens az IPNI adatbázisában]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/ Botanicus és gyűjtőtársak levelezései a Biodiversity Heritage Library (BHL) oldalán]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Soehrens, Johannes

2026-05-25T13:42:53Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Infobox | név = Johannes Soehrens | kép = | dátum = 1856 – 1934 | állampolgárság = Németország, Chile | foglalkozás = Botanikus, kertész, iskolaigazgató, botanikus kerti kurátor | rövidítés = Soehrens }} == Bevezetés == '''Johannes Soehrens''' (eredeti német nevén '''Johann Soehrens''', Chilében gyakran '''Juan Söhrens''') (1856. – 1934.) német származású botanikus, kertészeti szakember és intézményvezető, aki aktív…”

{{Infobox
| név = Johannes Soehrens
| kép =
| dátum = 1856 – 1934
| állampolgárság = Németország, Chile
| foglalkozás = Botanikus, kertész, iskolaigazgató, botanikus kerti kurátor
| rövidítés = Soehrens
}}
== Bevezetés ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' (eredeti német nevén '''[[Johann Soehrens]]''', Chilében gyakran '''[[Juan Söhrens]]''') (1856. – 1934.) német származású botanikus, kertészeti szakember és intézményvezető, aki aktív munkásságát Chilében fejtette ki. A dél-amerikai kaktuszok, különösen a chilei endemikus taxonok korai kutatásának és leírásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a santiagói Quinta Normal nemzeti botanikus kert és mezőgazdasági iskola vezetése, valamint több ikonikus kaktuszfaj felfedezése és nómenklatúrai megalapozása.

== Életpálya ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' Németországban született 1856-ban, ahol alapos kertészeti és botanikai képzésben részesült. Fiatal szakemberként vándorolt ki Chilébe, ahol szakmai tudásának köszönhetően gyorsan elismertté vált a helyi tudományos körökben. Santiago de Chile városában telepedett le, és szorosan együttműködött a kor neves chilei természettudósaival, köztük '''[[Rudolph Amandus Philippi]]''' (Rodolfo Amando Philippi) és '''[[Karl Reiche]]''' professzorokkal. Éveken át igazgatta a santiagói Quinta Normal parkban működő gyakorlati mezőgazdasági iskolát (Escuela de Práctica de Agricultura), valamint kurátora és vezetője volt a Nemzeti Botanikus Kertnek, ahol jelentős pozsgás- és kaktuszgyűjteményt alakított ki. Chilében hunyt el 1934-ben.

== Munkásság és kutatóutak ==
Botanikai tevékenysége során kiterjedt terepmunkát és gyűjtőtevékenységet végzett Chile északi és központi régióiban, különösen az Atacama-sivatag peremvidékein, valamint a száraz andoki völgyekben. Expedíciói során szisztematikusan dokumentálta a helyi flórát, különös tekintettel a xerofiton növénytársulásokra. Kapcsolatban állt a legjelentősebb európai és észak-amerikai kaktuszkutatókkal is; élő növényanyaggal, magvakkal és részletes morfológiai leírásokkal látta el '''[[Karl Moritz Schumann]]''' professzort Berlinben, valamint később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' botanikusokat, hozzájárulva a monumentális *The Cactaceae* monográfiához.

== Taxonómiai jelentőség ==
Az IPNI (International Plant Names Index) adatbázisa a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Soehrens''' formát rendeli hozzá az általa leírt vagy érvényesített taxonokhoz. Nevéhez fűződik többek között az ''[[Echinocactus ceratistes]]'' variációinak kutatása és az egyedi morfológiájú chilei fajok elkülönítése.

Munkásságának és felfedezéseinek elismeréseként a kaktuszkutatók több nagy jelentőségű taxont is elneveztek a tiszteletére. '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben róla nevezte el a dél-amerikai oszlopos és gömbkaktuszokat tömörítő ''Soehrensia'' nemzetséget (mai modern besorolás szerint a ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]'' nemzetség szinonimája vagy alnemzetsége, de morfológiailag jól elkülöníthető csoportként ma is gyakran emlegetik '''''[[:Kategória:Soehrensia|Soehrensia]]''''' néven). Faj szinten az ő emlékét őrzi a fénylő sárga virágú ''Maihueniopsis soehrensii'' (eredetileg ''Opuntia soehrensii''), valamint a chilei magashegységekben élő ''Rebutia soehrensii'' is.

== Publikációk ==
Szakmai közleményei, a chilei flóráról és a bevezetett haszonnövényekről szóló tanulmányai főként helyi tudományos folyóiratokban és az intézményi értesítőkben jelentek meg:
* ''Boletín de la El Mercurio'' és a Quinta Normal kiadványai – kertészeti, akklimatizációs és nómenklatúrai jegyzetek.
* Monografikus hozzájárulások Chile kaktuszféléinek rendszertanához, amelyeket Karl Moritz Schumann publikált a *Monographie der Cactaceae* (1897–1899) című alapművében.

== Emlékezete ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' úttörő chilei munkássága nélkül a dél-amerikai csendes-óceáni partvidék kaktuszflórájának megismerése évtizedes késedelmet szenvedett volna. Az általa gyűjtött típuspéldányok és a santiagói botanikus kertben végzett akklimatizációs kísérletei szilárd alapot biztosítottak a későbbi chilei generációk és az olyan neves kutatók számára, mint '''[[Curt Backeberg]]''' vagy '''[[Friedrich Ritter]]'''.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/9865-1 Johannes Soehrens az IPNI adatbázisában]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/ Botanicus és gyűjtőtársak levelezései a Biodiversity Heritage Library (BHL) oldalán]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Johannes Soehrens

2026-05-25T13:42:06Z

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Soehrens, Johannes

#redirect[[Soehrens, Johannes]]

MediaWiki:Common.js

2026-05-25T11:49:52Z

Dr. Gyúró Zoltán:

/* LightGallery + Commons API Integráció */
(function() {
// Csak akkor fusson, ha van galéria az oldalon
if ($('.wiki-dynamic-gallery').length === 0) return;

// Erőforrások betöltése mw.loader-rel
mw.loader.addStyleTag('@import "https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/css/lightgallery-bundle.min.css";');

$.getScript('https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/lightgallery.umd.min.js')
.done(function() {
console.log('LightGallery 2.4.0 inicializálva.');
initWikiDynamicGallery();
});

function initWikiDynamicGallery() {
$('.wiki-dynamic-gallery').each(function() {
var $container = $(this);
if ($container.data('initialized')) return;
$container.data('initialized', true);

var searchTerm = $container.data('search');
var limit = $container.data('limit') || 3;
var targetHeight = 200;

var apiUrl = "https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=query&format=json&generator=search&gsrsearch=File:" +
encodeURIComponent(searchTerm) + "&gsrlimit=" + limit +
"&prop=imageinfo&iiprop=url|size&iiurlheight=" + targetHeight + "&origin=*";

$.getJSON(apiUrl, function(data) {
if (data && data.query && data.query.pages) {
var pages = data.query.pages;
var galleryHtml = '';

for (var id in pages) {
if (!pages[id].imageinfo) continue;
var img = pages[id].imageinfo[0];
var title = pages[id].title.replace('File:', '');

galleryHtml += '<a href="' + img.url + '" class="lg-item" data-src="' + img.url + '" data-sub-html="<h4>' + title + '</h4>">';
galleryHtml += ' <img src="' + img.thumburl + '" style="height:' + targetHeight + 'px; width:auto; margin:5px; border-radius:6px; cursor:pointer;" alt="' + title + '" />';
galleryHtml += '</a>';
}
$container.html(galleryHtml);

if (window.lightGallery) {
lightGallery($container[0], {
selector: '.lg-item',
licenseKey: '0000-0000-000-0000'
});
}
}
});
});
}
})();

// Bootstrap Icons betöltése
var link = document.createElement("link");
link.rel = "stylesheet";
//link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.11.3/font/bootstrap-icons.css";
link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.13.1/font/bootstrap-icons.min.css";
document.head.appendChild(link);

/* Az ide elhelyezett JavaScript kód minden felhasználó számára lefut az oldalak betöltésekor. */
// Fülek elrejtése anonim felhasználók számára
if (mw.config.get('wgUserName') === null) {
var hideTabs = function () {
var el1 = document.querySelector('#ca-history');
var el2 = document.querySelector('#ca-viewsource');
if (el1) el1.style.display = 'none';
if (el2) el2.style.display = 'none';

// Ha mindkét elem megtalálható, leállítjuk az ismétlést
if (el1 || el2) clearInterval(observer);
};

// 100ms-onként ellenőrizzük, hogy megjelentek-e a fülek
var observer = setInterval(hideTabs, 100);
}

/* MediaWikiben az alapértelmezett viselkedés az, hogy a külső hivatkozások (pl. [https://példa.hu link szövege]) ugyanazon a lapon nyílnak meg.
Ahhoz, hogy ezek új lapon nyíljanak meg:*/
$(function () {
$('a.external').attr('target', '_blank');
});

// Egy "Tetejére" gomb megjelenítése és kattintáskor scrollozás az oldal tetejére
$(function() {
// Létrehozzuk a gombot
var $btn = $('<button/>', {
//text: '⬆ Tetejére',
html: '<i class="bi bi-arrow-up-square"></i> Tetejére',
id: 'backToTopBtn',
title: 'Az oldal tetejére',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '20px',
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#888446ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none', // alapból rejtve
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.scrollTo({top: 0, behavior: 'smooth'});
}
});

// A body végére tesszük a gombot
$('body').append($btn);

// Megjelenítés, ha az oldal le van görgetve 100px-nél
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$btn.fadeIn();
} else {
$btn.fadeOut();
}
});
});

// Egy "Vissza" gomb megjelenítése, ami az előző oldalra mutat
$(function() {
// Vissza gomb létrehozása
var $backBtn = $('<button/>', {
// text: '⬅ Vissza',
html: '<i class="bi bi-arrow-left-square"></i> Vissza',
id: 'backBtn',
title: 'Előző oldal',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '60px', // a "Tetejére" gomb fölé kerül
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#547454ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none',
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.history.back();
}
});

// Hozzáadás a DOM-hoz
$('body').append($backBtn);

// Megjelenítés görgetés után
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$backBtn.fadeIn();
} else {
$backBtn.fadeOut();
}
});
});

/* Taxobox ikonok megnyitása új lapon */
$(document).ready(function() {
$('.taxobox-icons a').attr('target', '_blank');
});

/**
* DataTables 2.1.8 integráció - MediaWiki javított verzió
*/
mw.loader.using( ['jquery', 'mediawiki.util'] ).done( function () {

if ( $( '.datatable-hook' ).length > 0 ) {

// DataTables JS betöltése
$.getScript( 'https://cdn.datatables.net/2.1.8/js/dataTables.min.js' )
.done( function() {

$( '.datatable-hook' ).each( function() {
var $table = $(this);

// 1. LÉPÉS: A MediaWiki hibás struktúrájának javítása
// Megkeressük az első sort, amiben TH (fejléc) cellák vannak
var $headerRow = $table.find( 'tr:has(th)' ).first();

if ( $headerRow.length > 0 ) {
// Létrehozunk egy THEAD-et és belemozgatjuk a fejléc sort
var $thead = $( '<thead></thead>' );
$headerRow.detach().appendTo( $thead );
$table.prepend( $thead );
}

// 2. LÉPÉS: Inicializálás a javított táblázaton
$table.DataTable({
language: {
url: '//cdn.datatables.net/plug-ins/2.1.8/i18n/hu.json'
},
layout: {
topStart: 'pageLength',
topEnd: 'search',
bottomStart: 'info',
bottomEnd: 'paging'
},
pageLength: 10,
// Biztonsági beállítás: ne álljon le hibával, ha mégis eltérés lenne
columnDefs: [ { targets: '_all', defaultContent: '' } ]
});
});

})
.fail( function() {
console.error( 'Hiba: Nem sikerült betölteni a DataTables szkriptet.' );
});
}
});

mw.hook('wikipage.content').add(function () {

// --- 0. LÉPÉS: BIZTONSÁGI SZŰRÉS (GUARD CLAUSE) ---
// Csak akkor futunk tovább, ha az oldal ténylegesen a határozókulcsok közé tartozik.
const aktualisKategoriak = mw.config.get('wgCategories') || [];
if (!aktualisKategoriak.includes('Szukkulens növényhatározó kulcsok')) {
return;
}

const regexKoztespont = /^Szukkulens határozó:/;

// Megkeressük a MediaWiki fő tartalomgyűjtő divjét
const bodyContent = document.getElementById('bodyContent');

// Ha az adott oldalon valamiért nem létezik a div, leállítjuk a futást, hogy ne legyen hiba
if (!bodyContent) return;

// --- ELSŐ LOGIKA: Köztes határozó oldalak linkjei (Nyíl beemeléssel) ---
bodyContent.querySelectorAll('a').forEach(a => {
const teljesNev = a.getAttribute('title') || '';

if (regexKoztespont.test(teljesNev)) {
// Nem vágjuk le a "Szukkulens határozó:" részt, csak a piros linkek MediaWiki üzenetét
let tisztaGombSzöveg = teljesNev.replace(/\s*$a lap nem létezik$$/, '');

a.innerHTML = ''; // Kiürítjük a link belsejét

const arrowSpan = document.createElement('span');
arrowSpan.className = 'arrow-prefix';
arrowSpan.textContent = '→';

// Szóköz beszúrása a nyíl után külön textNode-ként
const spaceNode = document.createTextNode(' ');
const textNode = document.createTextNode(tisztaGombSzöveg);

a.appendChild(arrowSpan);
a.appendChild(spaceNode);
a.appendChild(textNode);

a.className = "new hatarozo-koztespont-btn";

let previousNode = a.previousSibling;
if (previousNode && previousNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
previousNode.textContent = previousNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});

// --- MÁSODIK LOGIKA: Határozó kulcs valódi végpontjai (Példák kizárása) ---
bodyContent.querySelectorAll('li').forEach(li => {
const bendoLinkek = li.querySelectorAll('a[href*="/wiki/"]:not(.external)');

bendoLinkek.forEach(link => {
const title = link.getAttribute('title') || '';

// Ha ez egy köztes pont, az első logika már elintézte, lépjünk tovább
if (regexKoztespont.test(title) || link.classList.contains('hatarozo-koztespont-btn')) {
return;
}

// Példafajok kiszűrése (zárójeles "Pl." részek)
let vizsgaltNode = link.previousSibling;
if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
vizsgaltNode = link.parentElement.previousSibling;
}

let elotteLevoSzo = "";
if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
elotteLevoSzo = vizsgaltNode.textContent;
}

// Ha nem példafaj, akkor ez egy igazi végpont (konkrét növény szócikk)
if (!elotteLevoSzo.includes('Pl.') && !elotteLevoSzo.includes('(')) {

if (!link.classList.contains('hatarozo-vegpont-btn')) {
// Csak a szöveg ELEJÉRŐL és VÉGÉRŐL takarítjuk el a nyilakat/szóközöket, a közepét békén hagyjuk!
const tisztaFajnev = link.textContent.replace(/^[→\s\xA0]+/, '').replace(/[→\s\xA0]+$/, '').trim() || title;

link.innerHTML = `<span class="arrow-prefix">→ </span><span class="botanical-name">${tisztaFajnev}</span>`;
link.classList.add("hatarozo-vegpont-btn");

if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
link.parentElement.style.fontStyle = "normal";
}
}

if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
vizsgaltNode.textContent = vizsgaltNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});
});
});

Cels, François

2026-05-25T11:37:19Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Emlékezete */

{{Infobox
| név = François Cels
| kép =
| dátum = 1771 – 1832
| állampolgárság = Franciaország
| foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő
| rövidítés = Cels
}}
== Bevezetés ==
'''[[François Cels]]''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kertészetében számos, a tengerentúlról frissen beérkező pozsgás és kaktuszfaj meghonosítását, nevelését és leírását végezte el. Legismertebb nómenklatúrai öröksége a közkedvelt ''[[Gymnocalycium saglione]]'' nevű kaktuszfaj első, érvényes tudományos leírása.

== Életpálya ==
'''[[François Cels]]''' a neves párizsi Cels kertészcsalád sarjaként született, édesapja, '''[[Jacques Philippe Martin Cels]]''' szintén elismert botanikus és termesztő volt. Fiatal korától kezdve a növények világa vette körül, és korán átvette a családi faiskola és üvegházak vezetését Párizsban. Az egzotikus növények, különösen a dél-amerikai származású fajok nevelésére specializálódott. Kertészete a 19. század első felében az európai botanikusok és gyűjtők egyik legfontosabb találkozóhelyévé és beszerzési forrásává vált.

== Munkásság és kutatóutak ==
Bár maga '''[[François Cels]]''' nem vezetett tengerentúli expedíciókat, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszert ápolt az Amerikát járó utazókkal, gyűjtőkkel és kereskedőkkel. Kertészetébe rendszeresen érkeztek élő növények és magvak Mexikóból, valamint Dél-Amerika különböző kietlen tájairól. Kiváló kertészeti szaktudásának köszönhetően olyan nehezen tartható, importált törzsszukkulens növényeket is sikerült virágzásra bírnia és szaporítania, amelyeket más európai botanikus kertekben képtelenek voltak életben tartani. Tevékenységével alapvetően járult hozzá a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagjainak európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez.

== Taxonómia jelentőség ==
A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglionis]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.

== Publikációk ==
Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres ''Echinocactus saglionis'' leírása is.

== Emlékezete ==
'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetség kutatói.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/1577-1 François Cels az IPNI adatbázisában]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Cels, François

2026-05-25T11:36:29Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Publikációk */

{{Infobox
| név = François Cels
| kép =
| dátum = 1771 – 1832
| állampolgárság = Franciaország
| foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő
| rövidítés = Cels
}}
== Bevezetés ==
'''[[François Cels]]''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kertészetében számos, a tengerentúlról frissen beérkező pozsgás és kaktuszfaj meghonosítását, nevelését és leírását végezte el. Legismertebb nómenklatúrai öröksége a közkedvelt ''[[Gymnocalycium saglione]]'' nevű kaktuszfaj első, érvényes tudományos leírása.

== Életpálya ==
'''[[François Cels]]''' a neves párizsi Cels kertészcsalád sarjaként született, édesapja, '''[[Jacques Philippe Martin Cels]]''' szintén elismert botanikus és termesztő volt. Fiatal korától kezdve a növények világa vette körül, és korán átvette a családi faiskola és üvegházak vezetését Párizsban. Az egzotikus növények, különösen a dél-amerikai származású fajok nevelésére specializálódott. Kertészete a 19. század első felében az európai botanikusok és gyűjtők egyik legfontosabb találkozóhelyévé és beszerzési forrásává vált.

== Munkásság és kutatóutak ==
Bár maga '''[[François Cels]]''' nem vezetett tengerentúli expedíciókat, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszert ápolt az Amerikát járó utazókkal, gyűjtőkkel és kereskedőkkel. Kertészetébe rendszeresen érkeztek élő növények és magvak Mexikóból, valamint Dél-Amerika különböző kietlen tájairól. Kiváló kertészeti szaktudásának köszönhetően olyan nehezen tartható, importált törzsszukkulens növényeket is sikerült virágzásra bírnia és szaporítania, amelyeket más európai botanikus kertekben képtelenek voltak életben tartani. Tevékenységével alapvetően járult hozzá a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagjainak európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez.

== Taxonómia jelentőség ==
A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglionis]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.

== Publikációk ==
Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres ''Echinocactus saglionis'' leírása is.

== Emlékezete ==
'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetség kutatói.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/1577-1 François Cels az IPNI adatbázisában]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Cels, François

2026-05-25T11:35:52Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia jelentőség */

{{Infobox
| név = François Cels
| kép =
| dátum = 1771 – 1832
| állampolgárság = Franciaország
| foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő
| rövidítés = Cels
}}
== Bevezetés ==
'''[[François Cels]]''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kertészetében számos, a tengerentúlról frissen beérkező pozsgás és kaktuszfaj meghonosítását, nevelését és leírását végezte el. Legismertebb nómenklatúrai öröksége a közkedvelt ''[[Gymnocalycium saglione]]'' nevű kaktuszfaj első, érvényes tudományos leírása.

== Életpálya ==
'''[[François Cels]]''' a neves párizsi Cels kertészcsalád sarjaként született, édesapja, '''[[Jacques Philippe Martin Cels]]''' szintén elismert botanikus és termesztő volt. Fiatal korától kezdve a növények világa vette körül, és korán átvette a családi faiskola és üvegházak vezetését Párizsban. Az egzotikus növények, különösen a dél-amerikai származású fajok nevelésére specializálódott. Kertészete a 19. század első felében az európai botanikusok és gyűjtők egyik legfontosabb találkozóhelyévé és beszerzési forrásává vált.

== Munkásság és kutatóutak ==
Bár maga '''[[François Cels]]''' nem vezetett tengerentúli expedíciókat, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszert ápolt az Amerikát járó utazókkal, gyűjtőkkel és kereskedőkkel. Kertészetébe rendszeresen érkeztek élő növények és magvak Mexikóból, valamint Dél-Amerika különböző kietlen tájairól. Kiváló kertészeti szaktudásának köszönhetően olyan nehezen tartható, importált törzsszukkulens növényeket is sikerült virágzásra bírnia és szaporítania, amelyeket más európai botanikus kertekben képtelenek voltak életben tartani. Tevékenységével alapvetően járult hozzá a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagjainak európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez.

== Taxonómia jelentőség ==
A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglionis]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.

== Publikációk ==
Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres *Echinocactus saglionis* leírása is.

== Emlékezete ==
'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetség kutatói.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/1577-1 François Cels az IPNI adatbázisában]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Cels, François

2026-05-25T11:32:40Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Infobox | név = François Cels | kép = | dátum = 1771 – 1832 | állampolgárság = Franciaország | foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő | rövidítés = Cels }} == Bevezetés == '''François Cels''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kert…”

{{Infobox
| név = François Cels
| kép =
| dátum = 1771 – 1832
| állampolgárság = Franciaország
| foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő
| rövidítés = Cels
}}
== Bevezetés ==
'''[[François Cels]]''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kertészetében számos, a tengerentúlról frissen beérkező pozsgás és kaktuszfaj meghonosítását, nevelését és leírását végezte el. Legismertebb nómenklatúrai öröksége a közkedvelt ''[[Gymnocalycium saglione]]'' nevű kaktuszfaj első, érvényes tudományos leírása.

== Életpálya ==
'''[[François Cels]]''' a neves párizsi Cels kertészcsalád sarjaként született, édesapja, '''[[Jacques Philippe Martin Cels]]''' szintén elismert botanikus és termesztő volt. Fiatal korától kezdve a növények világa vette körül, és korán átvette a családi faiskola és üvegházak vezetését Párizsban. Az egzotikus növények, különösen a dél-amerikai származású fajok nevelésére specializálódott. Kertészete a 19. század első felében az európai botanikusok és gyűjtők egyik legfontosabb találkozóhelyévé és beszerzési forrásává vált.

== Munkásság és kutatóutak ==
Bár maga '''[[François Cels]]''' nem vezetett tengerentúli expedíciókat, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszert ápolt az Amerikát járó utazókkal, gyűjtőkkel és kereskedőkkel. Kertészetébe rendszeresen érkeztek élő növények és magvak Mexikóból, valamint Dél-Amerika különböző kietlen tájairól. Kiváló kertészeti szaktudásának köszönhetően olyan nehezen tartható, importált törzsszukkulens növényeket is sikerült virágzásra bírnia és szaporítania, amelyeket más európai botanikus kertekben képtelenek voltak életben tartani. Tevékenységével alapvetően járult hozzá a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagjainak európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez.

== Taxonómia jelentőség ==
A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglione]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.

== Publikációk ==
Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres *Echinocactus saglionis* leírása is.

== Emlékezete ==
'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetség kutatói.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/1577-1 François Cels az IPNI adatbázisában]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

François Cels

2026-05-25T11:32:25Z

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Cels, François

#redirect[[Cels, François]]

Gymnocalycium saglionis

2026-05-25T11:31:09Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''saglionis'' '''[[Joseph Saglio]]''' tiszteletére lett elnevezve, aki Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élő francia kaktuszkedvelő volt.

{{Típusfaj|Gymnocalycium saglione|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium saglione}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) egyesével álló (magános), széles golyó alakú, felül lekerekített, 300 mm átmérőjű vagy még ennél is szélesebb lehet (akár az 500 mm-t is elérheti). Törzsének színe Karl Moritz Schumann szerint matt kékeszöldtől szürkészöldig terjedhet. Csúcsa enyhe besüllyedt és tövisezett, kevés gyapjúfilccel borított. '''Bordák'''nak száma 10–30 vagy több, nagy, erős, hullámos hossz- és mély keresztbarázdával, az alapnál 5–6 oldalú kerekded dudorokra ('''szemölcsök'''re) felosztva. A '''szemölcsök''' 40 mm hosszúak és 15 mm magasak is lehetnek. Az '''axillák''' nincsenek külön részletezve. Az '''areolák''' 20–40 mm távol vannak egymástól, hosszúkásak, 10–14 mm hosszúak, fehér vagy szürke filcesek, idős korban majdnem csupaszok. Minden '''tövis''' árszerű, kissé érdes, színük barnától feketéig, végül szürke, nedvesen szép vörös, sugarasan széjjelálló, a testnél enyhén ívelt. A fiatal növényeken areolánként 8–10, később gyakran 15 vagy több '''tövisek''' fejlődnek; ezek közül a '''peremtövis'''ek száma 7–10 (az idős növényeken több), hosszúságuk 25–40 mm, a felsők a hosszabbak; a '''középtövis'''ek száma 1–3 db. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt teljesen hiányoznak. Gyökérrendszere sekély, a talaj felső rétegében elhelyezkedő '''gyökérzet'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a virágok egyesével fejlődnek. A '''virág'''ok gyakran nagy számban jelennek meg a csúcs közeli areolákból; a '''virág''' 35 mm hosszú és ugyanilyen széles, alakja a széles tölcsérformától harang alakúig változhat.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, széles, világoszöld, rövid, kevés számú, kerekded és fehér peremű félkör alakú pikkelyekkel fedett. A '''lepellevél'''ek (lepellevelek) lapát alakúak, kihegyezettek, fogazottak, a legkülső körben elhelyezkedő '''külső lepellevél'''ek zöldek, míg a '''párta''' belső struktúráját alkotó '''belső lepellevél'''ek fehérek vagy enyhén rózsaszínes árnyalatúak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek nagyon rövidek, az egész vackot beburkolják, színük világosvörös; a '''porzószálak''' világosvörösek, a '''portokok''' (portok) sárgák, alig kiemelkedők. A '''termő''' feletti '''bibeszál''' szintén nagyon rövid, 7 mm hosszú, amelyen 12–14 világossárga bibeág ('''bibe''') található.

==== Termés ====
Termése golyó alakú húsos bogyó, 20 mm átmérőig, színe vöröses, az alapnál oldalt felhasadó.

* '''Magja:''' Magja kicsi, körülbelül 0,75 mm átmérőjű, kerekded, sapka formájú, világos köldökrésszel (köldökkel). A külső maghéj fénylő fekete vagy barna, szemölcsös képződményekkel borított.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Salta, Catamarca, Jujuy, La Rioja).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Különböző populációi ismertek Salta (El Tala, 1000 m magasságban), Catamarca (Los Angeles, 750 m magasságban), Jujuy (Quebrada de Humahuaca és Cuesta de Intihuasi), valamint La Rioja (Sanogasta) területeiről. Hazájában darabos kőzeten, száraz domboldalakon nő, jó vízáteresztő, savanyú vegyhatású, de tápanyagokkal kellően ellátott talajban.

== Kultúrában tartás ==
Jó vízáteresztő, tápdús, gyengén savanyú vegyhatású termesztőközeget igényel. Nyáron, meleg időben levegős környezetet igényel, szabadon is tartható. Szép tövisezettségű példányokat csak megfelelő mennyiségű napfény esetén nevelhetünk, de a fiatal növényeket a nyári tűző napsütés ellen árnyékolni érdemes. Télen teljesen szárazon és 6–10 °C között kell tartani. Szobanövényként tartva érdemes feloltani, jó alany számára a ''Trichocereus spachianus'' (Lem.) Ricc. Az ökölnagyságú növény már szívesen virágzik, fő virágzási ideje június és július hónapban van. Szaporítása magról nem okoz gondot, 25–30 °C között adja a legjobb csírázási százalékot, de az előcsíráztatott mag már 20–25 °C-on is jól kel, míg 10 °C-on a csírázás teljesen elmarad vagy igen gyenge.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Igen változékony faj, melyet a sok populációforma is bizonyít tövisszámban, színben, nagyságban és bordaszámban egyaránt, ami a nagy élőhelyterület következménye. Morfológiailag nem nagyon illeszthető be egyik, korábban megismert ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' Pfeiff. fajsorba sem. Virágai tölcsér- vagy harang alakúak, a pericarpellum fehér peremű pikkelyekkel borított, nagyon rövid porzólevelei világosvörösek és a teljes vackot beburkolják, vöröses bogyótermése pedig az alapnál oldalt hasad fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Franz Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''' (1–3.) és '''[[Sajgó Csanád]]''' (4.)
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 157. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Albert Buxbaum

2026-05-25T11:29:41Z

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Buxbaum, Franz

#redirect[[Buxbaum, Franz]]

Gymnocalycium saglionis

2026-05-25T11:28:31Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzól…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''saglionis'' '''[[Joseph Saglio]]''' tiszteletére lett elnevezve, aki Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élő francia kaktuszkedvelő volt.

{{Típusfaj|Gymnocalycium saglione|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium saglione}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) egyesével álló (magános), széles golyó alakú, felül lekerekített, 300 mm átmérőjű vagy még ennél is szélesebb lehet (akár az 500 mm-t is elérheti). Törzsének színe Karl Moritz Schumann szerint matt kékeszöldtől szürkészöldig terjedhet. Csúcsa enyhe besüllyedt és tövisezett, kevés gyapjúfilccel borított. '''Bordák'''nak száma 10–30 vagy több, nagy, erős, hullámos hossz- és mély keresztbarázdával, az alapnál 5–6 oldalú kerekded dudorokra ('''szemölcsök'''re) felosztva. A '''szemölcsök''' 40 mm hosszúak és 15 mm magasak is lehetnek. Az '''axillák''' nincsenek külön részletezve. Az '''areolák''' 20–40 mm távol vannak egymástól, hosszúkásak, 10–14 mm hosszúak, fehér vagy szürke filcesek, idős korban majdnem csupaszok. Minden '''tövis''' árszerű, kissé érdes, színük barnától feketéig, végül szürke, nedvesen szép vörös, sugarasan széjjelálló, a testnél enyhén ívelt. A fiatal növényeken areolánként 8–10, később gyakran 15 vagy több '''tövisek''' fejlődnek; ezek közül a '''peremtövis'''ek száma 7–10 (az idős növényeken több), hosszúságuk 25–40 mm, a felsők a hosszabbak; a '''középtövis'''ek száma 1–3 db. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt teljesen hiányoznak. Gyökérrendszere sekély, a talaj felső rétegében elhelyezkedő '''gyökérzet'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a virágok egyesével fejlődnek. A '''virág'''ok gyakran nagy számban jelennek meg a csúcs közeli areolákból; a '''virág''' 35 mm hosszú és ugyanilyen széles, alakja a széles tölcsérformától harang alakúig változhat.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, széles, világoszöld, rövid, kevés számú, kerekded és fehér peremű félkör alakú pikkelyekkel fedett. A '''lepellevél'''ek (lepellevelek) lapát alakúak, kihegyezettek, fogazottak, a legkülső körben elhelyezkedő '''külső lepellevél'''ek zöldek, míg a '''párta''' belső struktúráját alkotó '''belső lepellevél'''ek fehérek vagy enyhén rózsaszínes árnyalatúak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek nagyon rövidek, az egész vackot beburkolják, színük világosvörös; a '''porzószálak''' világosvörösek, a '''portokok''' (portok) sárgák, alig kiemelkedők. A '''termő''' feletti '''bibeszál''' szintén nagyon rövid, 7 mm hosszú, amelyen 12–14 világossárga bibeág ('''bibe''') található.

==== Termés ====
Termése golyó alakú húsos bogyó, 20 mm átmérőig, színe vöröses, az alapnál oldalt felhasadó.

* '''Magja:''' Magja kicsi, körülbelül 0,75 mm átmérőjű, kerekded, sapka formájú, világos köldökrésszel (köldökkel). A külső maghéj fénylő fekete vagy barna, szemölcsös képződményekkel borított.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Salta, Catamarca, Jujuy, La Rioja).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Különböző populációi ismertek Salta (El Tala, 1000 m magasságban), Catamarca (Los Angeles, 750 m magasságban), Jujuy (Quebrada de Humahuaca és Cuesta de Intihuasi), valamint La Rioja (Sanogasta) területeiről. Hazájában darabos kőzeten, száraz domboldalakon nő, jó vízáteresztő, savanyú vegyhatású, de tápanyagokkal kellően ellátott talajban.

== Kultúrában tartás ==
Jó vízáteresztő, tápdús, gyengén savanyú vegyhatású termesztőközeget igényel. Nyáron, meleg időben levegős környezetet igényel, szabadon is tartható. Szép tövisezettségű példányokat csak megfelelő mennyiségű napfény esetén nevelhetünk, de a fiatal növényeket a nyári tűző napsütés ellen árnyékolni érdemes. Télen teljesen szárazon és 6–10 °C között kell tartani. Szobanövényként tartva érdemes feloltani, jó alany számára a ''Trichocereus spachianus'' (Lem.) Ricc. Az ökölnagyságú növény már szívesen virágzik, fő virágzási ideje június és július hónapban van. Szaporítása magról nem okoz gondot, 25–30 °C között adja a legjobb csírázási százalékot, de az előcsíráztatott mag már 20–25 °C-on is jól kel, míg 10 °C-on a csírázás teljesen elmarad vagy igen gyenge.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Igen változékony faj, melyet a sok populációforma is bizonyít tövisszámban, színben, nagyságban és bordaszámban egyaránt, ami a nagy élőhelyterület következménye. Morfológiailag nem nagyon illeszthető be egyik, korábban megismert ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' Pfeiff. fajsorba sem. Virágai tölcsér- vagy harang alakúak, a pericarpellum fehér peremű pikkelyekkel borított, nagyon rövid porzólevelei világosvörösek és a teljes vackot beburkolják, vöröses bogyótermése pedig az alapnál oldalt hasad fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''' (1–3.) és '''[[Sajgó Csanád]]''' (4.)
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 157. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum

2026-05-25T11:23:30Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009 | synonym = Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum Schütz ex H.Till & W.Till in Gymnocalycium 4: 51. 1991}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, j…”

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum Schütz ex H.Till & W.Till in Gymnocalycium 4: 51. 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A szinonim fajnév, a ''riojense'' az argentínai, La Rioja tartománybeli (provincia) La Rioja városról kapta a nevét.
* A tárgyalt szinonim alfaj, a ''subsp. piltziorum'' '''[[Jörg Piltz]]''' és felesége, '''[[Brigitta Piltz]]''' német Gymnocalycium szakértőkről és magkereskedőkről emlékezik meg, akik a taxont felfedezték.

{{Típusfaj|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Nyomott gömb alakú, nem sarjadzó '''hajtás'''ú, idősödve gyakran barnás(zöld), fiatalon kékeszöld, tompán „érdes” felszínű növény. Szukkulens szára általában 12 (10–17) '''bordák'''ból (bordából) áll, amelyek között mély és keskeny barázdák húzódnak. A '''bordák'''at az '''areolák''' alatt állalakúan kidomborodó, egyébként lapos púpok ('''szemölcsök''') tagolják, közöttük keskeny, enyhe barázdával. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. A '''tövisek''' száma 3–5, kis szögben elállnak a testtől, a csúcsuk még jobban elhajlik a '''hajtás'''tól, illetve oldalra hajlik. Később sugárirányban ('''peremtövis'''ként) állnak, de felül nincs tövis; közelebb helyezkednek el a testhez, erőteljesek, merevek, (20)–25 mm hosszúak, színük barnás rózsaszínű, sötétebb csúccsal. Különálló '''középtövis''' nem fejlődik (középtövise nincs). Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt hiányoznak. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiáját a forrásszöveg nem részletezi.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) lilás-rózsaszínűek, 7–8 cm hosszúak, és kinyílva 6 cm szélesek.

* '''Takarólevelek:''' A virágtölcsér külső részén a szgurnak megfelelő leírás alapján szürkészöld, néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely található, amelyek a fejlődő virágalapzatot és a leendő '''lepellevél''' (lepel) köröket borítják; a csészelevelek ('''csésze''') és a szirmok ('''párta''', '''sziromlevél''', '''belső lepellevél''', '''külső lepellevél''') anatómiai tagolódása és pontos méretei az első leírás ezen szakaszában nincsenek részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' Az ivarszervek – így a '''porzószálak''', a '''portokok''', a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' – alaktani jellemzőit a megadott forrásszöveg nem tartalmazza.

==== Termés ====
A termése bunkóalakú, orsószerű, 3 cm hosszú, 1 cm széles, szürkészöld színű, felületén néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely látható.

* '''Magja:''' Magvai félgömb alakúak, 1 mm hosszúak és 1,2 mm szélesek, fénylő barnák, halvány szegéllyel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', La Rioja tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Sierra Velasco hegyein él, 1200 m tengerszint feletti magasságban, vulkanikus kőzeten kialakult vékony talajokon, ahol ritkás cserjék és pázsitfüvek között tenyészik. A kísérő cserjevegetációt a ''Larrea'', ''Bulnesia'' (a szövegben: Bulresia) és ''Acacia'' nemzetség fajai alkotják. A körülöttük élő kaktusztársulás tagjai: ''Thephrocactus'' sp., ''Opuntia sulfurea'', ''Cereus aethiops'' (?), valamint a ''[[Gymnocalycium schickendantzii]]''.

== Kultúrában tartás ==
Enyhén savanyú talajban könnyen tartható faj. Ezt a tőzegtartalmú talajt úgy tehetjük ásványi anyagokban gazdagabbá és ideálisabb kémhatásúvá, ha aprított andezitet adunk hozzá harmadrészben. Erős napfényen főleg a magoncok megéghetnek, így enyhe árnyékolást igényelnek, de csak annyit, hogy barnás színük megmaradjon és erőteljes töviseik fejlődjenek. Jó megoldás, ha a délelőtti nap néhány órán keresztül közvetlenül is éri. Az idős egyedeket elég másfél-kéthetente öntöznünk a fő fejlődési idejükben (márciustól szeptemberig). Száraz talajjal, további öntözés nélkül teleltessük, 5–10 °C-on. Magról könnyen szaporítható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A viszonylag későn leírt ''[[Gymnocalycium riojense]]'' faj alfajaként lett besorolva a nagyfokú hasonlóság miatt, de önálló elterjedése, felálló, erőteljes tövisei és lilás-rózsaszín virágai miatt az alapfajtól jól elkülönül. Az alapfajnak (''[[Gymnocalycium riojense]]'' törzsalak) ezzel szemben barnás virága, valamint gyengébb, sötétebb, a testre hajló tövisei vannak. A taxon bizonyos fokú belső változékonyságot mutat.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont önálló fajként ''Gymnocalycium piltziorum'' néven '''[[Bohumil Schütz]]''' írta le 1982-ben, majd 1991-ben helyezték át alfaji rangra a frici eredetű név érvényesítésekor. '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) szerint a Quehliana series-be (sorozatba) tartozik. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Walter Till]]''' rendszere alapján a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Pileisperma'' alszekció, ''series Pileisperma'' sorozatának tagja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 142. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium pflanzii

2026-05-25T11:20:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

#redirect[[Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii]]

Gymnocalycium paediophilum

2026-05-25T11:16:47Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivol…”

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009)
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''paediophilum'' szintén ógörög szóösszetétel, a ''paidion'' (kisgyermek) és ''philos'' (barát) szavakból ered; arra utal, hogy a természetben e fajnak feltűnően sok sarja lehet.

{{Típusfaj|Gymnocalycium paediophilum|limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem jelöl meg külön szinonimát, de megemlíti Friedrich Ritter későbbi, 1979-es publikációját.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában 8–10 cm-es magasságnál gyakran alul sarjadzó (néha erősen sarjadzó), középzöld '''hajtás'''ú, 5–8 cm széles, és kifejlődve ennél kétszer-háromszor magasabb növény. Szukkulens szára 6–10 '''bordák'''ból áll. A '''bordák''' szélesek, az '''areolák''' (areola) alatt kissé éles, de nem túlzottan kiemelkedő dudorokban ('''szemölcsök'''ben) tornyosulnak, amelyek alatt van egy finom, de jól látható, a bordára merőleges barázda. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. Az '''areolák''' kör alakúak, 3–5 cm szélesek (a forrásban feltehetően mm értendő, de szigorúan 3–5 cm szerepel), élőhelyükön barnás, kultúrában sárgásfehér, rövid szőrzettel. A '''peremtövis'''ek (szél- vagy sugártövisek) száma 5–7, hosszuk 8–30 mm (az alsó hosszabb és erőteljesebb), barnásak, ár alakúak, nagyjából egyenesek. Legtöbbször egy '''középtövis'''e fejlődik, amely hosszabb és erősebb, mint a peremtövisek, 15–25 (40) mm hosszú; néha az areola felső részéből további két, jóval gyengébb felépítésű, vékonyabb és rövidebb '''középtövis''' is képződik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiájáról a forrásszöveg nem közöl adatot.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. Virágait a tenyészcsúcsközeli areolákból fejleszti, a '''virág'''ok 4–6 cm hosszúak, szélesre nyílnak, ekkor majdnem egy síkban vannak a lepellevelek (melegben nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé), 5–6 cm szélesek, illatosak.

* '''Takarólevelek:''' A lepellevelek (lepel) nagyon halvány (alig láthatóan) vörösek (rózsaszínek) vagy majdnem fehérek, míg a '''párta''' belső részén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) halvány, de jobban érzékelhetően rózsaszín; a külső és belső lepellevél morfológiája nincs külön részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók halványsárgák, több körben helyezkednek el, a '''porzószálak''' és '''portokok''' nincsenek külön jellemezve; a '''termő''' feletti '''bibe''' fehér, a '''bibeszál''' mérete nincs megadva.

==== Termés ====
Termése zöldtől kékeszöldig terjedő színű, 10–18 mm hosszú és 7–15 mm széles, éréskor oldalt nyílik fel.

* '''Magja:''' Magvai feketésbarnák vagy vörösesfeketék, 0,7×0,5 mm-esek, nagyítóval látható dudorokkal borítottak (Microsemineum típus), alapi helyzetű, fehér, viszonylag kis, ovális köldökrésszel (köldökkel).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Paraguay''', Boquerón (a szövegben: Bogueron) megye, Cerro León (a szövegben: Carro Leon) közelében, a Chaco északi részén.
* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Alacsony dombokon nő, amelyeket a köztük és az eltérő földrajzi területek között lévő növényzet izolál, s amelyek valószínűleg jégkori extrazonális (klimatikus zónán kívüli) reliktumok. Ezeken aprózott, vulkanikus kőzetek találhatók, sekély talajokkal többé-kevésbé fedve, ritkás, szárazságtűrő lágy- és fásszárú növényzettel.

== Kultúrában tartás ==
E faj a mai napig is viszonylag ritka a gyűjteményekben, ugyanis betegségekre (gombák) kissé érzékenyebb, mint a többi ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', és magasabb teleltetési hőmérsékletet (10–15 °C) igényel. Magja viszonylag jól kel, de magoncait megtizedelhetik a gombák. Vegetációs időszakban az ivarérett egyedeket 1–2 hetente, a nagyon fiatalokat hetente öntözzük, de törekedjünk arra, hogy magas páratartalom ne legyen a növény felett. Közepes árnyékolás és jó szellőzés mellett neveljük őket. Nem önbeporzók, ezért annak érdekében, hogy ivarosan (magról) is szaporíthassuk, több, más magról kelt egyedet is tartsunk, amelyeket következetesen porozzunk össze. Sarjról való szaporítása még könnyebb, de a genetikai változékonyság fenntartása érdekében az ivaros szaporítás a fontosabb. A magasabb hőmérsékletű teleltetés idején – a többi fajhoz hasonlóan – szárazon tartsuk. Megfelelő tartással hálásan virágzó faj; az őszi élettani nyugalomra való áttérés után néhány óráig a −2 – −5 °C-ot is elviseli, de kezdők ezzel ne kísérletezzenek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium chiguitanum]]'' (syn. ''[[Gymnocalycium hammerschmidii]]'') közeli rokona, hasonló élőhelyen is él és hasonló igényű. Kifejlődve a szélességénél kétszer-háromszor magasabb törzset nevelhet, melegben a lepellevelei nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé, és a termése éréskor oldalt nyílik fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj leírását '''[[Bohumil Schütz]]''' érvényesítette 1977-ben (F. Ritter ex Schütz) a Kaktusy folyóiratban, de '''[[Friedrich Ritter]]''' is megjelentette saját leírásként a Kakteen in Südamerika munkájában 1979-ben. A magok felülete alapján a Microsemineum alnemzetségbe / csoportba tartozik.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 136. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium pflanzii

2026-05-25T11:16:15Z

Gymnocalycium bicolor

2026-05-25T11:10:47Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „''Csupasz csövű''”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A szinonim fajnév, a ''bicolor'' jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal.

{{Típusfaj|Gymnocalycium bicolor|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium bicolor}}
* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem szerepel külön szinonimanév, de megemlíti a fajon belüli változati státusz lehetőségét.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A kaktuszok zöme törzsszukkulens növény. A törzs a növények hajtásrendszere vagy közismertebb néven a '''szár'''a. Szukkulens törzse ('''szár'''a, '''hajtás'''rendszere) magányos, nyomott golyó alakú. Bőrszíne sötétzöld. '''Bordák'''nak száma 15–17, a fiatal növényeknél ennél kevesebb. A '''bordák''' magasak, és áll alakú dudorokra ('''szemölcsök'''re) bomlanak. Az '''areolák''' kb. 20 mm távolságra állnak egymástól, fiatal korban filcesek, később csupaszok, ellipszis alakúak, 6 mm hosszúak. A '''peremtövis'''ek száma 11, gyengén íveltek, a leghosszabbak 25 mm-esek. Egy, olykor két '''középtövis'''e fejlődik. Három darab oldalirányban álló '''tövisek''' (peremtövisek) fehér színűek, a 3 db lefelé irányuló '''tövisek''' (peremtövisek), és a '''középtövis'''(ek) kékesszürke színűek. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a módosult hajtásrendszer miatt nem láthatók, kivéve magukat a '''tövisek'''et, amelyek levélmódosulások. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz részletes leírást.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág''' 40 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (magház alatti rész) világos-zöldes, fehér peremű pikkelyekkel fedett, a pikkelyek hegye intenzív kárminvörös színezetű; a belső '''lepellevél'''ek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, kissé kihegyezettek, tiszta fehérek, míg a '''párta''' mélyén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) viola-rózsaszínű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' világossárgák, a '''portokok''' (portok) sárga színűek; a '''termő''' feletti '''bibe''' rövid, a '''bibeszál''' és a porzólevelek méretaránya alapján a bibe nem nyúlik túl a legfelső porzókon.

==== Termés ====
A forrásszöveg nem tartalmaz külön leírást a húsos vagy bogyószerű termésről.

* '''Magja:''' Magja fekete, matt, kb. 0,5 mm hosszú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Córdoba tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Córdoba tartománybeli élőhelyéről, az éghajlati viszonyokról és a kísérő növénytársulásokról a megadott forrásszöveg nem közöl részletes adatokat.

== Kultúrában tartás ==
Megegyezik a nemzetség [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']], újabb nevén [[Gymnocalycium catamarcense|''G. catamarcense'']] fajéval. Érdemes kora nyártól késő őszig szabadon vagy félig szabadon tartani, ekkor lesznek erős és szép színes tövisű egyedeink. Humuszban szegényebb, ásványi anyagokban gazdagabb termesztő közeget igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']] fajtól (amely ma [[Gymnocalycium catamarcense|''G. catamarcense'']] néven szerepel) csupán a tövisek színezetében és a mindig kifejlődő középtöviseivel különbözik.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt '''[[Bohumil Schütz]]''' írta le 1962-ben a Friciana kiadványban. '''[[Gerhard Frank]]''', az első leíró (illetve a leírás részletezője) a [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']] rokonságába sorolja, de már az első leíráskor is jobbnak tartott volna inkább egy változat rendszertani státust a faj és az említett rokon taxon között. A kaktuszmorfológiai terminológiát illetően a szöveg rögzíti, hogy a „növénytest” helyett botanikailag a törzs (hajtásrendszer, szár) kifejezés használata a korrekt, amelynek téves magyar fordítása történelmileg a német „der Körper” anatómiai félrefordításából ered, ahogyan azt '''[[Nemes Lajos]]''' és '''[[Szabó Dezső]]''' (1981), valamint '''[[Rudolf Šubík]]''' és '''[[Libor Kunte]]''' munkái is tárgyalják.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''', '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 155. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium mucidum

2026-05-25T11:10:04Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium mucidum Oehme in Kakteen And. Sukk. 1: 197. 1937}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A szinonim fajnév, a ''mucidum'' a latin ''mucidus'' (virágos, penészes, nyálkás, taknyos) szóból ered, és itt a növény bőrszövetének hamvas szürkés színére utal.

{{Típusfaj|Gymnocalycium mucidum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium mucidum}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magános, lapított gömb alakú, vöröses-szürkitől szürkésrózsaszínűig terjedő testszínű (bőrszínű), kb. 3–4 cm magas és 9 cm széles növény. Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) 12 (10–14) alul éles áll alakú, felül ellaposodó dudorokból ('''szemölcsök'''ből) felépülő '''bordák'''ra tagolódik. A kb. 7–15 mm hosszú, megnyúlt ovális '''areolák'''on szürkés (fehér) gyapjú van, és egymástól 10–15 mm távolságra helyezkednek el a '''bordák'''on belül. A '''peremtövis'''ek (széltövisek) száma 5–7(-9), hosszuk 1–2 (3–4) cm, színük szürke, fiatalon szaruszínű. Különálló, a peremtövisektől eltérő '''középtövis''' kialakulásáról a szöveg nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz információt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) 4–4,5 cm hosszúak, teljesen kinyílva 4,5–5 cm szélesek, színük rózsaszínes-sárgás, halvány-borvörös vagy rózsaszínes-fehér.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''ek (lepel) közepén valamivel sötétebb sáv és torok ('''csésze'''szerű alap) van; a '''külső lepellevél'''eken (külső lepleken) szélesebb zöldes-rózsaszín sáv húzódik, amely a csúcsán a legszélesebb, míg a '''párta''' belső régiójához csatlakozó virágtölcséren (virágcsövön) sötétebb borvörös szélű, barnászöld pikkelyek találhatók.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók világossárgák, a '''porzószálak''' és a '''portokok''' (portok) sárga színezetűek; a '''termő''' feletti '''bibe''' a portokok alatt helyezkedik el, színe fehér vagy halványrózsaszín, a '''bibeszál''' méretéről nincs további adat.

==== Termés ====
A termése kékeszöld vagy barnászöld, alakját tekintve rövid bunkó vagy megnyúltabb hordó alakú, hossza 2,5–3 cm, szélessége 1,5–2 cm.

* '''Magja:''' Magvai 0,4 mm szélesek, 0,6 mm hosszúak, oválisak, nagy ovális köldökrésszel (köldökkel) és feltűnően „nagy” dudorokkal borítottak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Catamarca tartomány és La Rioja provincia (tartomány) határvidéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Pontosabban a két szinonimájának elterjedési területe ismert: Catamarca tartományban, közel Santa Teresitahoz (''[[Gymnocalycium ferrarii]]''), illetve Tinogastatól délkeletre, közel a La Rioja provinciai határhoz, Saliasnál, 1600 m tengerszint feletti magasságban, a Sierra de Copacabana hegyein (''[[Gymnocalycium glaucum]]''). Mélyrétegű homokos, kavicsos talajokon nő, amely rétegeknek keskeny felszíni területei vannak. Ezeken viszonylag gyér növényzet található, amelyben elsősorban cserjék és pázsitfűfélék alkotják a növénytársulást. Élőhelyük viszonylag kietlen, és sok napsütés éri a növényeket.

== Kultúrában tartás ==
Ivarosan (magról) könnyen szaporítható faj, amelynek magoncait némileg árnyékolni kell. Később enyhe árnyékolás mellett nevelhetünk szép testszínű, erőteljesebb tövisű egyedeket. Termesztéséhez enyhén savanyú (pH: 6,2–6,8), kvarckavicsos, nem magas humusztartalmú talaj szükséges. A fiatal növényeket hetente, az idősebbeket 2–3 hetente öntözzük a fő fejlődési időszakukban (áprilistól augusztusig), míg márciusban és szeptemberben ritkábban. Őszi (októberi) leállításuk után szárazon teleltessük márciusig, 2–4-8 °C-on. Több periódusban virágzik, és szinte minden ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' fajhoz hasonlóan nem öntermékenyülő, ezért termés, illetve magnyerés céljából porozzuk össze ugyanezen faj más magról kelt egyedeivel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Változékony faj, amely közel áll a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']] fajhoz (fajcsoporthoz) megjelenésében és elterjedésében is, különösen a korábban ''Gymnocalycium mazanense'' néven leírt fajhoz, amelyet bevontak a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-be. A szinonimaként kezelt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]'' is változékony, de léteznek viszonylag szabályos tövisű egyedei is.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt '''[[Rudolf Oehme]]''' írta le 1937-ben. '''[[Hans Till]]''' önálló fajként ismeri el a szinonimaként megjelölt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot, és azokat a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Microsemineum'' alszekció, ''series Mostiana'' sorozatába sorolja. Ezzel szemben a ''Gymnocalycium mucidum''-ot a ''subgenus Gymnocalycium'' alnemzetség, ''sectio Gymnocalycium'' szekció, ''series Quehliana'' sorozatába helyezi, így távolabbi rokonnak tekinti őket, miközben a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-t ugyanoda sorolja, mint a ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 143. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium mucidum

2026-05-25T11:09:13Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009 | synonym = Gymnocalycium mucidum Oehme in Kakteen And. Sukk. 1: 197. 1937}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a…”

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium mucidum Oehme in Kakteen And. Sukk. 1: 197. 1937}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''mucidum'' a latin ''mucidus'' (virágos, penészes, nyálkás, taknyos) szóból ered, és itt a növény bőrszövetének hamvas szürkés színére utal.

{{Típusfaj|Gymnocalycium mucidum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium mucidum}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magános, lapított gömb alakú, vöröses-szürkitől szürkésrózsaszínűig terjedő testszínű (bőrszínű), kb. 3–4 cm magas és 9 cm széles növény. Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) 12 (10–14) alul éles áll alakú, felül ellaposodó dudorokból ('''szemölcsök'''ből) felépülő '''bordák'''ra tagolódik. A kb. 7–15 mm hosszú, megnyúlt ovális '''areolák'''on szürkés (fehér) gyapjú van, és egymástól 10–15 mm távolságra helyezkednek el a '''bordák'''on belül. A '''peremtövis'''ek (széltövisek) száma 5–7(-9), hosszuk 1–2 (3–4) cm, színük szürke, fiatalon szaruszínű. Különálló, a peremtövisektől eltérő '''középtövis''' kialakulásáról a szöveg nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz információt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) 4–4,5 cm hosszúak, teljesen kinyílva 4,5–5 cm szélesek, színük rózsaszínes-sárgás, halvány-borvörös vagy rózsaszínes-fehér.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''ek (lepel) közepén valamivel sötétebb sáv és torok ('''csésze'''szerű alap) van; a '''külső lepellevél'''eken (külső lepleken) szélesebb zöldes-rózsaszín sáv húzódik, amely a csúcsán a legszélesebb, míg a '''párta''' belső régiójához csatlakozó virágtölcséren (virágcsövön) sötétebb borvörös szélű, barnászöld pikkelyek találhatók.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók világossárgák, a '''porzószálak''' és a '''portokok''' (portok) sárga színezetűek; a '''termő''' feletti '''bibe''' a portokok alatt helyezkedik el, színe fehér vagy halványrózsaszín, a '''bibeszál''' méretéről nincs további adat.

==== Termés ====
A termése kékeszöld vagy barnászöld, alakját tekintve rövid bunkó vagy megnyúltabb hordó alakú, hossza 2,5–3 cm, szélessége 1,5–2 cm.

* '''Magja:''' Magvai 0,4 mm szélesek, 0,6 mm hosszúak, oválisak, nagy ovális köldökrésszel (köldökkel) és feltűnően „nagy” dudorokkal borítottak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Catamarca tartomány és La Rioja provincia (tartomány) határvidéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Pontosabban a két szinonimájának elterjedési területe ismert: Catamarca tartományban, közel Santa Teresitahoz (''[[Gymnocalycium ferrarii]]''), illetve Tinogastatól délkeletre, közel a La Rioja provinciai határhoz, Saliasnál, 1600 m tengerszint feletti magasságban, a Sierra de Copacabana hegyein (''[[Gymnocalycium glaucum]]''). Mélyrétegű homokos, kavicsos talajokon nő, amely rétegeknek keskeny felszíni területei vannak. Ezeken viszonylag gyér növényzet található, amelyben elsősorban cserjék és pázsitfűfélék alkotják a növénytársulást. Élőhelyük viszonylag kietlen, és sok napsütés éri a növényeket.

== Kultúrában tartás ==
Ivarosan (magról) könnyen szaporítható faj, amelynek magoncait némileg árnyékolni kell. Később enyhe árnyékolás mellett nevelhetünk szép testszínű, erőteljesebb tövisű egyedeket. Termesztéséhez enyhén savanyú (pH: 6,2–6,8), kvarckavicsos, nem magas humusztartalmú talaj szükséges. A fiatal növényeket hetente, az idősebbeket 2–3 hetente öntözzük a fő fejlődési időszakukban (áprilistól augusztusig), míg márciusban és szeptemberben ritkábban. Őszi (októberi) leállításuk után szárazon teleltessük márciusig, 2–4-8 °C-on. Több periódusban virágzik, és szinte minden ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' fajhoz hasonlóan nem öntermékenyülő, ezért termés, illetve magnyerés céljából porozzuk össze ugyanezen faj más magról kelt egyedeivel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Változékony faj, amely közel áll a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']] fajhoz (fajcsoporthoz) megjelenésében és elterjedésében is, különösen a korábban ''Gymnocalycium mazanense'' néven leírt fajhoz, amelyet bevontak a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-be. A szinonimaként kezelt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]'' is változékony, de léteznek viszonylag szabályos tövisű egyedei is.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt '''[[Rudolf Oehme]]''' írta le 1937-ben. '''[[Hans Till]]''' önálló fajként ismeri el a szinonimaként megjelölt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot, és azokat a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Microsemineum'' alszekció, ''series Mostiana'' sorozatába sorolja. Ezzel szemben a ''Gymnocalycium mucidum''-ot a ''subgenus Gymnocalycium'' alnemzetség, ''sectio Gymnocalycium'' szekció, ''series Quehliana'' sorozatába helyezi, így távolabbi rokonnak tekinti őket, miközben a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-t ugyanoda sorolja, mint a ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 143. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense

2026-05-25T10:57:46Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019
| synonym =
}}
[[Fájl:Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „csupasz csövű”; ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''monvillei'' báró '''[[Hippolyte Boissel de Monville]]''' (1794–1863) francia gyáros és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve.
* Az alfajnév, az ''achirasense'' a típuspopuláció és lelőhely (Achiras) földrajzi nevéből származik.

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) golyó vagy lapított golyó alakú, idősebb korában rövid oszlop alakú is lehet. Általában 6 cm magas és 7 cm átmérőjű, de lehet ennél sokkal nagyobb is. Bőrszíne tompazöldtől a szürkészöldig változik. Csúcsa általában tövistelen. '''Bordák'''nak száma 12–15, egyenesek és dudorosak ('''szemölcsök'''re tagoltak). '''Areolák''' felemelkedő felületei 6 mm szélesek és 9 mm hosszúak. '''Peremtövis'''ei erősek, sokszor egészen durvának mondhatóak, számuk 10 körüli, alapjuk sötétebb, a többi részük világos szaruszínű. '''Középtövis''' fejlődéséről az első leírás szövege nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem alakulnak ki. '''Gyökérzet'''e vékony, hosszú, és a talajban nem mélyre hatoló, hanem a felszín alatt elterülő.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág''' tölcsér alakú, általában 60 mm hosszú és 70 mm szélesre nyíló.

* '''Takarólevelek:''' A terméskezdemény (receptaculum, azaz a módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, 12×12 mm, világoszöld, kevés számú, széles, vörösesbarna, hegyben végződő pikkelyekkel borított, melyek külső '''lepellevél'''ekbe (külső sziromlevelekbe) mennek át. Ezek lapát alakúak, ± 37 mm hosszúak és ± 9 mm szélesek, fehéresek, lilás-rózsaszínű középcsíkkal, olykor a tövük világosabb és a hegyük sötétebb. A belső '''lepellevél'''ek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, 34 mm hosszúak és ± 7 mm szélesek, a színük (a '''párta''' belső köre) olyan, mint a belső körben elhelyezkedő külső lepellevelek.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek száma sok, ezek több sorban helyezkednek el, sárgásfehérek; a '''porzószálak''' sárgásfehérek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' feletti '''bibeszál''' vastag, sárgásfehér, 12 ágú, világossárga '''bibe'''ággal (bibe) végződik.

==== Termés ====
A forrásszöveg az első leírás alapján közvetlenül a húsos érett bogyótermést nem részletezi, csupán a virág alapját képező receptaculum pikkelyezettségét rögzíti.

* '''Magja:''' Magja apró, ± 1 mm, kerekded, mélyen fekvő köldökrésszel, kissé gyapjas peremszegéllyel és kissé kiemelkedő csírakapu-régióval. Maghéja apró dudorokkal borított, színe sötétbarna.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', San Luis tartományban Achirasnál, Córdoba tartomány határánál.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, fű és kavics között nő. Különösebb természetes árnyék nélküli területeken él, ahol csak a tenyészidőszakban jobban megnövő füvek nyújtanak kisebb-nagyobb időszakos takarást. A típusnövény a Linzi Botanikus Kert védett és típusgyűjteményében van elhelyezve BGL 2275 számon.

== Kultúrában tartás ==
Élőhelyi adottságai miatt hazánkban májustól október végéig érdemes teljesen szabadon tartani, akár minden árnyékolás nélkül is, ekkor kapunk sűrű tövisű egyedeket. Vegyük figyelembe a vásárolt növényeknél a tövisek sűrűségét, mert a ritka tövisezettségű egyedeket árnyékolni kell a megégés elkerülése érdekében. Kis magjai ellenére viszonylag könnyen szaporítható magról, csak eleinte nehezen növekszik. A virágzási kor eléréséig érdemes évente átültetni, ezután csak 2–5 évente. Teleltetése száraz közegben, száraz légterű és a lehető legvilágosabb helyiségben történik, 5 °C-on. Élőhelyén már kora tavasszal (ottani időszámítás szerint októberben) virágzik, és a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre igen sok virágot is képes hozni.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A tövisezettségben és bőrszínben is igen eltérő, változatos egyedeket találhatunk. Már az első leíráskor felmerült, hogy az akkor önálló fajnak leírt ''Gymnocalycium achirasense'' a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] szoros rokonságába tartozik, a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']] fajjal együtt. A [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre sok virág nevelésére képes. Az alfaj jelenleg a következő változatokkal rendelkezik: ''var. orientale'' Neuhuber, ''var. chacrasense'' Neuhuber, ''var. kainradliae'' Neuhuber, ''var. echinatum'' Neuhuber (a szövegben tévesen: ''ecinatum''), és egy formával: ''forma villamercedense'', amely a Ritter-féle ''Gymnocalycium villamercedense'' kaktusztaxonnal azonos.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg önálló fajként kezelték. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Gert Neuhuber]]''' 1993-ban revízió alá vették a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] aggregátumban szereplő taxonokat, és 12 kutatóútjuk eredményei alapján határozták meg, hogy az achirasense taxon a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] faj alfaja. Egyelőre kérdéses, hogy a törzsalaktól reproduktíve mennyire izolált, erre vonatkozóan nincs pontos adat. Az elterjedési térképek alapján a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] rendelkezik a legnagyobb területtel, melyhez legközelebbi szomszédságban nyugatra a [[Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum|''G. monvillei'' subsp. ''horridispinum'']], délre a [[Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|''G. monvillei'' subsp. ''achirasense'']], ettől keletre a ''var. orientale'', nyugatra a ''forma villamercedense'', északnyugatra a ''var. chacrasense'', még nyugatabbra pedig a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum var. gertrudae|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'' var. ''gertrudae'']], a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'']], a ''var. kainradliae'' és a ''var. echinatum'' populációi találhatók (ez utóbbi négy fizikailag is érintkezik egymással). Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a beporzást végző fauna mennyire köti össze vagy izolálja ezen populációkat.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''', '''[[Holló László]]''', '''[[Sajgó Csanád]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 156. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense

2026-05-25T10:57:29Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019
| synonym =
}}
[[Fájl:Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „csupasz csövű”; ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''monvillei'' báró '''[[Hippolyte Boissel de Monville]]''' (1794–1863) francia gyáros és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve.
* Az alfajnév, az ''achirasense'' a típuspopuláció és lelőhely (Achiras) földrajzi nevéből származik.

{{Típusfaj|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) golyó vagy lapított golyó alakú, idősebb korában rövid oszlop alakú is lehet. Általában 6 cm magas és 7 cm átmérőjű, de lehet ennél sokkal nagyobb is. Bőrszíne tompazöldtől a szürkészöldig változik. Csúcsa általában tövistelen. '''Bordák'''nak száma 12–15, egyenesek és dudorosak ('''szemölcsök'''re tagoltak). '''Areolák''' felemelkedő felületei 6 mm szélesek és 9 mm hosszúak. '''Peremtövis'''ei erősek, sokszor egészen durvának mondhatóak, számuk 10 körüli, alapjuk sötétebb, a többi részük világos szaruszínű. '''Középtövis''' fejlődéséről az első leírás szövege nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem alakulnak ki. '''Gyökérzet'''e vékony, hosszú, és a talajban nem mélyre hatoló, hanem a felszín alatt elterülő.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág''' tölcsér alakú, általában 60 mm hosszú és 70 mm szélesre nyíló.

* '''Takarólevelek:''' A terméskezdemény (receptaculum, azaz a módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, 12×12 mm, világoszöld, kevés számú, széles, vörösesbarna, hegyben végződő pikkelyekkel borított, melyek külső '''lepellevél'''ekbe (külső sziromlevelekbe) mennek át. Ezek lapát alakúak, ± 37 mm hosszúak és ± 9 mm szélesek, fehéresek, lilás-rózsaszínű középcsíkkal, olykor a tövük világosabb és a hegyük sötétebb. A belső '''lepellevél'''ek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, 34 mm hosszúak és ± 7 mm szélesek, a színük (a '''párta''' belső köre) olyan, mint a belső körben elhelyezkedő külső lepellevelek.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek száma sok, ezek több sorban helyezkednek el, sárgásfehérek; a '''porzószálak''' sárgásfehérek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' feletti '''bibeszál''' vastag, sárgásfehér, 12 ágú, világossárga '''bibe'''ággal (bibe) végződik.

==== Termés ====
A forrásszöveg az első leírás alapján közvetlenül a húsos érett bogyótermést nem részletezi, csupán a virág alapját képező receptaculum pikkelyezettségét rögzíti.

* '''Magja:''' Magja apró, ± 1 mm, kerekded, mélyen fekvő köldökrésszel, kissé gyapjas peremszegéllyel és kissé kiemelkedő csírakapu-régióval. Maghéja apró dudorokkal borított, színe sötétbarna.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', San Luis tartományban Achirasnál, Córdoba tartomány határánál.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, fű és kavics között nő. Különösebb természetes árnyék nélküli területeken él, ahol csak a tenyészidőszakban jobban megnövő füvek nyújtanak kisebb-nagyobb időszakos takarást. A típusnövény a Linzi Botanikus Kert védett és típusgyűjteményében van elhelyezve BGL 2275 számon.

== Kultúrában tartás ==
Élőhelyi adottságai miatt hazánkban májustól október végéig érdemes teljesen szabadon tartani, akár minden árnyékolás nélkül is, ekkor kapunk sűrű tövisű egyedeket. Vegyük figyelembe a vásárolt növényeknél a tövisek sűrűségét, mert a ritka tövisezettségű egyedeket árnyékolni kell a megégés elkerülése érdekében. Kis magjai ellenére viszonylag könnyen szaporítható magról, csak eleinte nehezen növekszik. A virágzási kor eléréséig érdemes évente átültetni, ezután csak 2–5 évente. Teleltetése száraz közegben, száraz légterű és a lehető legvilágosabb helyiségben történik, 5 °C-on. Élőhelyén már kora tavasszal (ottani időszámítás szerint októberben) virágzik, és a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre igen sok virágot is képes hozni.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A tövisezettségben és bőrszínben is igen eltérő, változatos egyedeket találhatunk. Már az első leíráskor felmerült, hogy az akkor önálló fajnak leírt ''Gymnocalycium achirasense'' a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] szoros rokonságába tartozik, a [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']] fajjal együtt. A [[Gymnocalycium horridispinum|''G. horridispinum'']]-hoz hasonlóan egyszerre sok virág nevelésére képes. Az alfaj jelenleg a következő változatokkal rendelkezik: ''var. orientale'' Neuhuber, ''var. chacrasense'' Neuhuber, ''var. kainradliae'' Neuhuber, ''var. echinatum'' Neuhuber (a szövegben tévesen: ''ecinatum''), és egy formával: ''forma villamercedense'', amely a Ritter-féle ''Gymnocalycium villamercedense'' kaktusztaxonnal azonos.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg önálló fajként kezelték. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Gert Neuhuber]]''' 1993-ban revízió alá vették a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] aggregátumban szereplő taxonokat, és 12 kutatóútjuk eredményei alapján határozták meg, hogy az achirasense taxon a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] faj alfaja. Egyelőre kérdéses, hogy a törzsalaktól reproduktíve mennyire izolált, erre vonatkozóan nincs pontos adat. Az elterjedési térképek alapján a [[Gymnocalycium monvillei|''G. monvillei'']] rendelkezik a legnagyobb területtel, melyhez legközelebbi szomszédságban nyugatra a [[Gymnocalycium monvillei subsp. horridispinum|''G. monvillei'' subsp. ''horridispinum'']], délre a [[Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense|''G. monvillei'' subsp. ''achirasense'']], ettől keletre a ''var. orientale'', nyugatra a ''forma villamercedense'', északnyugatra a ''var. chacrasense'', még nyugatabbra pedig a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum var. gertrudae|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'' var. ''gertrudae'']], a [[Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum|''G. monvillei'' subsp. ''brachyanthum'']], a ''var. kainradliae'' és a ''var. echinatum'' populációi találhatók (ez utóbbi négy fizikailag is érintkezik egymással). Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a beporzást végző fauna mennyire köti össze vagy izolálja ezen populációkat.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''', '''[[Holló László]]''', '''[[Sajgó Csanád]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 156. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium bicolor

2026-05-25T10:49:23Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}} === A név eredete, etimológia === * A szinonima nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) j…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A szinonima nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „''Csupasz csövű''”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A szinonima fajnév, a ''bicolor'' jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal.

{{Típusfaj|Gymnocalycium bicolor|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium bicolor}}
* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem szerepel külön szinonimanév, de megemlíti a fajon belüli változati státusz lehetőségét.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A kaktuszok zöme törzsszukkulens növény. A törzs a növények hajtásrendszere vagy közismertebb néven a '''szár'''a. Szukkulens törzse ('''szár'''a, '''hajtás'''rendszere) magányos, nyomott golyó alakú. Bőrszíne sötétzöld. '''Bordák'''nak száma 15–17, a fiatal növényeknél ennél kevesebb. A '''bordák''' magasak, és áll alakú dudorokra ('''szemölcsök'''re) bomlanak. Az '''areolák''' kb. 20 mm távolságra állnak egymástól, fiatal korban filcesek, később csupaszok, ellipszis alakúak, 6 mm hosszúak. A '''peremtövis'''ek száma 11, gyengén íveltek, a leghosszabbak 25 mm-esek. Egy, olykor két '''középtövis'''e fejlődik. Három darab oldalirányban álló '''tövisek''' (peremtövisek) fehér színűek, a 3 db lefelé irányuló '''tövisek''' (peremtövisek), és a '''középtövis'''(ek) kékesszürke színűek. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a módosult hajtásrendszer miatt nem láthatók, kivéve magukat a '''tövisek'''et, amelyek levélmódosulások. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz részletes leírást.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág''' 40 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (magház alatti rész) világos-zöldes, fehér peremű pikkelyekkel fedett, a pikkelyek hegye intenzív kárminvörös színezetű; a belső '''lepellevél'''ek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, kissé kihegyezettek, tiszta fehérek, míg a '''párta''' mélyén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) viola-rózsaszínű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' világossárgák, a '''portokok''' (portok) sárga színűek; a '''termő''' feletti '''bibe''' rövid, a '''bibeszál''' és a porzólevelek méretaránya alapján a bibe nem nyúlik túl a legfelső porzókon.

==== Termés ====
A forrásszöveg nem tartalmaz külön leírást a húsos vagy bogyószerű termésről.

* '''Magja:''' Magja fekete, matt, kb. 0,5 mm hosszú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Córdoba tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Córdoba tartománybeli élőhelyéről, az éghajlati viszonyokról és a kísérő növénytársulásokról a megadott forrásszöveg nem közöl részletes adatokat.

== Kultúrában tartás ==
Megegyezik a nemzetség [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']], újabb nevén [[Gymnocalycium catamarcense|''G. catamarcense'']] fajéval. Érdemes kora nyártól késő őszig szabadon vagy félig szabadon tartani, ekkor lesznek erős és szép színes tövisű egyedeink. Humuszban szegényebb, ásványi anyagokban gazdagabb termesztő közeget igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']] fajtól (amely ma [[Gymnocalycium catamarcense|''G. catamarcense'']] néven szerepel) csupán a tövisek színezetében és a mindig kifejlődő középtöviseivel különbözik.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt '''[[Bohumil Schütz]]''' írta le 1962-ben a Friciana kiadványban. '''[[Gerhard Frank]]''', az első leíró (illetve a leírás részletezője) a [[Gymnocalycium hybopleurum|''G. hybopleurum'']] rokonságába sorolja, de már az első leíráskor is jobbnak tartott volna inkább egy változat rendszertani státust a faj és az említett rokon taxon között. A kaktuszmorfológiai terminológiát illetően a szöveg rögzíti, hogy a „növénytest” helyett botanikailag a törzs (hajtásrendszer, szár) kifejezés használata a korrekt, amelynek téves magyar fordítása történelmileg a német „der Körper” anatómiai félrefordításából ered, ahogyan azt '''[[Nemes Lajos]]''' és '''[[Szabó Dezső]]''' (1981), valamint '''[[Rudolf Šubík]]''' és '''[[Libor Kunte]]''' munkái is tárgyalják.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''', '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 155. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium bayrianum

2026-05-25T10:39:29Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bayrianum Till ex Till & Amerhauser, 1987 sec. Till & Amerhauser (1987) | synonym = Gymnocalycium bayrianum Till, 1967 nom. inval.}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gumnosz'' (meztelen, csupasz) és ''kalüx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti r…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bayrianum Till ex Till & Amerhauser, 1987 sec. Till & Amerhauser (1987) | synonym = Gymnocalycium bayrianum Till, 1967 nom. inval.}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gumnosz'' (meztelen, csupasz) és ''kalüx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''bayrianum'' '''[[Alfred Bayr]]''' (1905–1976) kiváló növényismerőnek, a linzi bank igazgatójának, az Osztrák Kaktuszbarátok Egyesülete (GÖK) elnökének állít emléket.

{{Típusfaj|Gymnocalycium bayrianum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Látványos növény, általában magános, kissé lapított-gömbölyded testtel ('''hajtás'''sal), ami tompa, kicsit szürkés-kékes középzöld, néha a napsütéstől (a betacián felhalmozódás miatt) enyhén vöröses árnyalatú, 10 cm vagy nagyobb átmérőjű (főleg kultúrában) és 4–5 cm magas. A '''szár''' felülete tompa '''bordák'''ra tagolódik. Az '''areolák'''at sárgás rövid szőrzet borítja, amely később kissé megkopik és kiszürkül. Ezen legtöbbször 5 '''peremtövis''' (széltövis) fejlődik, és ritkán egy hasonló '''középtövis'''. A '''tövisek''' 35–45 mm vagy itt ezek 2,5–3 cm (néha rövidebb) hosszúak, visszahajlanak a testre, fiatalon fénylő barnák, sötétebb csúccsal, később megszürkülnek, erőteljesek, hegyesek. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem fejlődnek. A '''gyökérzet'''ről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz külön leírást.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok tölcséresek, krémfehérek, vöröses-rózsaszín torokkal, kb. 6 cm hosszúak és teljesen kinyílva 4 cm szélesek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''ek (leplei) 22 mm hosszúak, krémszínűek, 8 mm szélesek; a '''külső lepellevél'''ek (külső leplei) fémeszöld széles középsávval rendelkeznek, a '''belső lepellevél'''ek (belső leplei) 27 mm hosszúak, 6 mm szélesek, krémfehérek kívülről (néha belülről is) fénylő vöröses halvány sávval és alappal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók sárgák, a '''porzószálak''' (porzószála) fehéres, a legfelsők túlérnek a virágcsövön; a '''termő''' feletti '''bibe''' 11 ágra oszlik, sárgászöld, jóval rövidebb, mint a leghosszabb porzók, a '''bibeszál''' alatti nektárkamrája szűk, az alján kiszélesedik.

==== Termés ====
A forrásszöveg nem tartalmaz részletes leírást a termés húsos részeiről.

* '''Magja:''' A magvai barnák, aprók (0,8–1 mm), kissé megnyúltak, gömbölydedek, a köldök ovális, a felülete érdes-gödörkés.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' északi részén, Tucuman tartományban (Salta tartomány határához közel).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Medina-hegyen (Monte Medina) 1000–1500 m magasságban él. Alacsony cserjés (Larrea, Prosopis), néhol pázsitfűfélékkel fedett sziklás, köves felszíneken fordul elő.

== Kultúrában tartás ==
Ma már nem ritka gyűjteményekben és magról nem nehéz felnevelni, bár frissen kikelt magoncai, mivel aprók, elég törékenyek. A vetést gyakran szellőztessük, s ha sűrűn keltek, egy részüket pár hónap után tűzdeljük át, árnyékolva neveljük. Fényigényesebb faj, mint a többi ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', mégis kissé árnyékoljuk az ivarérett egyedeket is és folyamatosan szellőztessük őket, így nyár elejétől a végéig több periódusban viríthatnak. Nem önbeporzó faj, fajazonos kölcsönös összeporzást igényel, ha magot akarunk nyerni tőle. Talajuk enyhén savanyú, jó vízáteresztő, közepes tápanyag- és magasabb ásványianyag-tartalmú lehet, amelyet a Florasca B talaj, folyami homok és sóder egyenlő arányú keverékével és kb. 10% összetört gránit vagy andezit hozzáadásával érhetünk el. Nyáron 1–2 hetente öntözzük, talajuk kiszáradása után, télen (októbertől márciusig) tartsuk szárazon 5–10 °C-on.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kicsit a ''[[Gymnocalycium cardenasianum]]''-ra emlékeztet. Rövidebb és kevesebb tövisű egyedei is vannak, amelyek bizonyítják a faj változékonyságát. Viszonylag közeli rokonságban áll a ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' fajjal.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Hans Till]]''' (T. Hill) 1967-ben írta le, de leírása hiányos (nom. inval.) volt, ezért több más fajjal 1987-ben az érvényesítés érdekében ki kellett egészítenie. '''[[Hans Till]]''' 2003-ban kiadott rendszerében a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Microsemineum'' alszekció, ''series Mostiana'' sorozatába tartozik. '''[[Franz Buxbaum]]''' (1968) a ''series Sagliones'' sorozatba, míg '''[[Bohumil Schütz]]''' (Schutz 1986) rendszerében a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség ''sectio Loricata'' szekciójába sorolja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 117. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium tucavocense

2026-05-25T09:24:30Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium anisitsii (Schumann) Britton & Rose, 1922 sec. Korotkova et al. 2021 | synonym = Gymnocalycium tucavocense Backeberg, 1963}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a klasszikus görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (virágkehely / virágcsésze) szavak morfológiai összetételéből származik, Lewis & Short, valamint Liddell–Scott–Jones szerint. Ez…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium anisitsii (Schumann) Britton & Rose, 1922 sec. Korotkova et al. 2021 | synonym = Gymnocalycium tucavocense Backeberg, 1963}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a klasszikus görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (virágkehely / virágcsésze) szavak morfológiai összetételéből származik, Lewis & Short, valamint Liddell–Scott–Jones szerint. Ez a nómenklatúrai megnevezés a taxoncsoportra egyöntetűen jellemző teljesen kopasz, pikkelyes, szőr- és sörtementes virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''tucavocense'' toponimikus név, amely Kelet-Bolívia egyik földrajzilag elszigetelt tájegységére, a Valle de Tucavoca (Tucavoca-völgy) vidékére hivatkozik. Az IPNI és a protológusok adatai alapján a nevet a gyűjtőhelyszín latin képzős alakjaként határozták meg, jelezve a típuspopuláció szigorú földrajzi hovatartozását.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Gyűjtések Kelet-Bolívia, Santa Cruz megye, Valle de Tucavoca, sziklás és homokos chaco-i bozótos területek. A holotípus és herbarizált anyagai európai botanikai gyűjteményekben deponáltak.
* '''Első leírása:''' Kurt Backeberg leírása alapján a Die Cactaceae szakkiadványban jelent meg 1963-ban önálló fajként.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Eredetileg is ebbe a nemzetségbe helyezte Kurt Backeberg 1963-ban.

{{Típusfaj | Gymnocalycium tucavocense | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Gymnocalycium anisitsii'' 'Tucavocense'

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' kezdetben szigorúan magányos, majd idősödő korban az alapi részekről vagy az oldalsó areolákból dúsan sarjadó, csoportképző habitusú növénytest. A '''szár''' zömök, lapított-gömbölyded, kifejlett egyedeknél enyhén megnyúló vagy rövid hengeres, átmérője 6–9 cm, magassága 5–8 cm. A bőrszövet matt, világos olajzöld vagy halványzöld, amely intenzív napfény vagy tartós szárazsági periódusok idején kifejezett bronzos, lilásbarna elszíneződést mutat. A '''szár''' felülete többnyire 8–11 egyenes, tompa, sekély hosszanti barázdákkal tagolt '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' harántirányú bemélyedésekkel jól elkülönülő, nem túl élesen kiemelkedő, lekerekített, kissé tompa állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' kerekdedek, a '''szemölcsök''' felső részén lévő törésekben ülnek, fiatal korukban sűrű, piszkosfehér vagy krémszínű gyapjúréteg borítja őket, amely az idős részeken kopottá válik. A '''tövisek''' vékonyak, rugalmasak, tűszerűek, enyhén elállók vagy a növénytest felé visszahajlók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként általában 5–7, hosszuk 10–18 mm, sugarasan elállók, színük fiatalon áttetsző krémsárga vagy sárgásfehér, a csúcsuknál halványbarna árnyalattal, később matt szürkésfehérré válnak. A '''középtövis''' többnyire hiányzik, vagy ritkán 1 darab, a peremtövisekhez hasonló felépítésű, de némileg vaskosabb, felfelé mutató '''középtövis''' fejlődik ki. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem képződnek. A '''gyökérzet''' húsos, finoman elágazó, mélyre hatoló répaszerű főgyökérből és dús hajszálgyökér-hálózatból áll.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi zónájában, a legfiatalabb nemzedéki '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' karcsú tölcsér alakú, kinyílva 4,5–6 cm hosszú és nagyjából 4–5 cm átmérőjű, a virágcső külső felülete teljesen kopasz és húsos, sötétzöld pikkelylevelekkel fedett.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, olajzöld vagy halványbarna sáv fut végig, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek színe tiszta hófehér vagy finom krémszínű, a '''párta''' mélyén a torokrész és a húsos '''csésze'''szerű alsó régió belseje zöldesfehér vagy halványrózsaszín árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, fehérek, a '''portokok''' sárgásfehérek, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–8 sugarasan elálló krémszínű lebennyel végződik.

==== Termés ====
A termés húsos, megnyúlt tojásdad vagy bogyószerű, éretten pirosas vagy sötét rózsaszínű, felülete teljesen kopasz, apró pikkelyekkel borított.

* '''Magja:''' A magok aprók, a subgenus karakterének megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett, parás, rücskös maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon kizárólag Dél-Amerikában, '''Bolívia''' területén, azon belül Santa Cruz megye keleti részén, a Tucavoca-völgy és Santiago de Chiquitos környezetében endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezett chaco-i és szavannai átmeneti zónás '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 200 és 400 méter tengerszint feletti magasságban, homokkő-fennsíkok repedéseiben, mállott köves, sekély és homokos talajfoltokban, alacsony száraz erdők és tövises bozótosok tisztásaiban él. Leggyakrabban alacsony fűfélék és xerofita cserjék részleges, szűrt árnyékában telepszik meg. Az éghajlat szemiarid, forró nyári növekedési időszakkal és kifejezetten száraz, aszályos téli periódussal, amikor a növény a húsos gyökere segítségével némileg a talaj szintje alá húzódik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában könnyen tartható, hálás és sűrűn virágzó taxon. Vaskos gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot és agyaggránulátumot tartalmazó, humuszban szegény ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a rendszeres, de mérsékelt öntözést kedveli, a két öntözés között kötelező a földlabda kiszáradása. Meghálálja a nagyon világos, világos szűrt vagy tűző napos, meleg elhelyezést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyiségben (6–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' ezen populációja a vízelvonás hatására jelentősen összezsugorodik és bebronzosodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium tucavocense]]'' a legkönnyebben a világosabb zöld bőrszövetéről, a finom, rugalmasabb töviseiről, valamint a tiszta fehér virágairól ismerhető fel, amelyek torka zöldesfehér vagy halványrózsaszín. Felületes morfológiája (sarjadó habitusa és virágszerkezete) miatt legközelebbi rokona a ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' és a ''[[Gymnocalycium damsii]]'' komplexum. A paraguayi chaco-i elterjedésű típusos ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' alaktól elsősorban a kissé zömökebb, lapítottabb felnőttkori mérete, sűrűbb sarjadása és az izolált kelet-bolíviai Tucavoca-völgyi elterjedése választja el. A tőle filogenetikailag távoli, de konvergens evolúciót mutató ''Microsemineum'' alnemzetségbe tartozó ''[[Gymnocalycium pflanzii]]'' fajtól a karcsúbb virágai, a kárminvörös torkú színezet hiánya, valamint a teljesen eltérő, parás-rücskös magszerkezete különíti el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont 1963-ban írta le Kurt Backeberg önálló fajként. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és a legfrissebb molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a növény a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen binnen a ''[[Gymnocalycium subgenus Muscosemineum|subgenus Muscosemineum]]'' alnemzetségbe (azaz a parás, rücskös maghéjjal rendelkező ''Muscosemineum'' csoportjába) tartozik. Mivel a kelet-bolíviai és paraguayi chaco-i ''Muscosemineum'' populációk morfológiailag rendkívül képlékenyek, a modern rendszertani munkákban (mint a '''[[Graham J. Charles]]''' féle revíziók és a ''Caryophyllales Network'' / Korotkova et al. 2021) nem ismerik el az önálló faji státuszát. A mai nómenklatúrai konszenzus szerint a taxon a széles értelemben vett, rendkívül változékony ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' faj szinonimája, annak egy földrajzilag és ökológiailag jól lehatárolható helyi populációja (ökotípusa).

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium roboreanum

2026-05-25T09:16:23Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium roboreanum Piltz, 2026 sec. Piltz 2026 | synonym = Gymnocalycium marsoneri subsp. roboreanum (Piltz) G.J.Charles}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (virágkehely / virágcsésze) szavak összetételéből származik, ami a nemzetségre jellemző teljesen csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virá…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium roboreanum Piltz, 2026 sec. Piltz 2026 | synonym = Gymnocalycium marsoneri subsp. roboreanum (Piltz) G.J.Charles}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (virágkehely / virágcsésze) szavak összetételéből származik, ami a nemzetségre jellemző teljesen csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''roboreanum'' egy földrajzi vonatkozású (toponimikus) név, amely a kelet-bolíviai Roboré kisvárosára és annak tágabb környezetére utal. A nómenklatúrai protológus rögzíti, hogy az első típuspéldányokat a neves német kaktuszkutató és gyűjtő, '''[[Jörg Piltz]]''' fedezte fel és gyűjtötte be ennek a településnek a közelében, a száraz chaco-i és szavannás átmeneti zónában.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Jörg Piltz gyűjtése (gyűjtőszám: P 391), Bolívia, Santa Cruz megye, Roboré környéki sziklás dombvidékek. A holotípus és az izolált populációból származó hitelesített herbarizált anyag hivatalos európai botanikai gyűjteményben van elhelyezve.
* '''Első leírása:''' Jörg Piltz leírása alapján a Gymnocalycium szakfolyóiratban jelent meg 2026-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Eredetileg is ebbe a nemzetségbe lett leírva Jörg Piltz által 2026-ban.

{{Típusfaj | Gymnocalycium roboreanum | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Gymnocalycium marsoneri subsp. roboreanum'' (Piltz) G.J.Charles

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, lapított-gömbölyded habitusú, az idős egyedeknél is csak ritkán, kizárólag sérülés hatására sarjadó növénytest. A '''szár''' zömök, kifejlett korban átmérője 7–11 cm, magassága 5–8 cm, bőrszövete matt, sötét olajzöld, matt szürkészöld vagy barnászöld, amely erős benapozottság esetén jellegzetes bronzos-lilás árnyalatot kap. A '''szár''' felülete 10–13 széles, tompa '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' mély transzverzális barázdákkal határozottan elkülönülő, erősen kiemelkedő, tompa, állkapocsszerű '''szemölcsök'''re osztottak. Az '''areolák''' oválisak, nagyok, a '''szemölcsök''' felső részén lévő törésekben helyezkednek el, fiatalon sűrű, sárgásfehér vagy krémszürke gyapjúbevonat borítja őket, amely az idős '''areolák'''ról fokozatosan teljesen lekopik. A '''tövisek''' merevek, erősek, enyhén a növénytest felé hajlók vagy sugarasan elállók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 5–7, hosszuk 15–25 mm, színük fiatalon áttetsző sárgásbarna vagy szaruszínű, a bázisuknál sötétebb, barnásfekete udvarral, amely idősebb korban matt krémszürkévé válik. A '''középtövis''' általában hiányzik. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, mélyre hatoló répaszerű főgyökérből áll, jól fejlett oldalgyökerekkel.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőponthoz legközelebbi legfiatalabb '''areolák'''ból fejlődnek ki. A '''virág''' széles tölcsér alakú, kinyílva 4,5–5,5 cm hosszú és nagyjából ugyanilyen átmérőjű, a virágcső külső felülete teljesen kopasz, húsos pikkelylevelekkel borított.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, olajzöld vagy sötétbarna sáv fut végig, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek halványsárgák, krémszínűek vagy finom kén sárgás-fehérek, a '''párta''' mélyén a torokrész és a húsos '''csésze'''szerű alsó szakasz belseje sötét kárminvörös vagy borvörös színezetű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, rózsaszínes-fehérek, a '''portokok''' világossárgák, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–9 sugarasan elálló krémszínű lebennyel záródik.

==== Termés ====
A termés húsos, bogyószerű, tojásdad vagy gömbölyded, éretten sötétzöld vagy tompa szürkészöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelylevelekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett, parás, rücskös maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Bolívia''' területén, azon belül Santa Cruz megye déli, chaco-i régiójában (Roboré környékén) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus chaco-i és szavannai átmeneti zónás '''geofiton''' és '''litofiton''' életmódot folytat, amely 250 és 500 méter tengerszint feletti magasságban, repedezett homokkő-kibúvásokban, mállott köves, sekély talajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék, xerofita cserjék és broméliák közvetlen környezetében, amelyek részleges fénymegkötést biztosítanak számára. Az éghajlat szemiarid, igen forró nyári növekedési periódussal és kifejezetten száraz, aszályos téli időszakkal, amikor a növény a húsos gyökere segítségével némileg a talajszint alá húzódik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de stabil és ellenálló faj, amely különösen a kénsárgás, vörös torkú virágai és masszív tövisei miatt kedvelt a gyűjtők körében. Vaskos gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot és zúzott kőzeteket tartalmazó, humuszban szegény ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt öntözést kedveli, két öntözés között hagyva a földlabdát teljesen kiszáradni. Meghálálja a magas fényigényt, a tűző napot és a jó szellőzést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyiségben (6–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium roboreanum]]'' a vízelvonás hatására összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium roboreanum]]'' a legkönnyebben a nagyon sötét olajzöld vagy bronzos bőrszövetéről, az erőteljes, sötétbázisú, testre simuló töviseiről, valamint a krémsárgás virágairól ismerhető fel, amelyek torka mély kárminvörös. Bár felületes morfológiája (virágszíne és vaskos habitusa) miatt a konvergens evolúció okán rendkívül hasonlít a ''[[Gymnocalycium pflanzii]]'' fajkomplexumra, magszerkezete alapján teljesen elkülönül attól. Valódi rokonai közül a ''[[Gymnocalycium marsoneri]]'' fajtól a lényegesen sötétebb növényteste, markánsabb, állkapocsszerűen kiemelkedő szemölcsei és az erőteljesebb tövisstruktúrája különíti el. A szintén paraguayi és bolíviai chaco-i elterjedésű ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' taxontól a sokkal vaskosabb, szélesebb bordaszerkezete, erősebb tövisei, valamint a krémsárga (nem tiszta fehér) virágszíne választja el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2026-ban írta le '''[[Jörg Piltz]]'''. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és a legfrissebb molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belül a ''[[Gymnocalycium subgenus Muscosemineum|subgenus Muscosemineum]]'' alnemzetségbe (azban a parás, rücskös maghéjjal rendelkező „mohásmagvúak” csoportjába) tartozik, ahol a ''[[Gymnocalycium marsoneri]]'' és a ''[[Gymnocalycium schickendantzii]]'' fejlődési vonalával alkot közös kládot. Bár a szélesebb értelemben vett, morfológiai alapú rendszertani munkákban (mint a '''[[Graham J. Charles]]''' féle korábbi revíziók) a konvergens bélyegek alapján felmerült a taxon alfaji szintű beolvasztása a tőle filogenetikailag távoli ''[[Gymnocalycium subgenus Microsemineum|subgenus Microsemineum]]'' alnemzetségbe tartozó ''[[Gymnocalycium marsoneri]]'' alá (mint ''G. marsoneri'' subsp. ''roboreanum''), a legújabb molekuláris nómenklatúrai jegyzékek és az izolált bolíviai populációk kutatói fenntartják önálló faji státuszát a genetikai izoláció és a valós evolúciós származás alapján.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium arzbergeri

2026-05-25T09:05:45Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium arzbergeri Till & Amerhauser, 2024 sec. Till & Amerhauser 2024 | synonym = Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri (Till & Amerhauser) G.J.Charles, 2025}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium arzbergeri Till & Amerhauser, 2024 sec. Till & Amerhauser 2024 | synonym = Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri (Till & Amerhauser) G.J.Charles, 2025}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, az ''arzbergeri'' egy dedikációs tulajdonnév (honoris causa), amelyet a leíró szerzők, '''[[Hans Till]]''' és '''[[Helmut Amerhauser]]''' a kiváló kortárs osztrák kaktuszkutató és terepi gyűjtő, '''[[Gerhard Arzberger]]''' tiszteletére választottak. Az etimológiai háttér transzparens, mivel a nómenklatúrai protológus rögzíti, hogy Arzberger fedezte fel és gyűjtötte be az első típuspéldányokat az izolált paraguayi chaco-i expedíciói során.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Gerhard Arzberger gyűjtése (gyűjtőszám: GA 283), Paraguay, Boquerón megye, a madarak lakta elszigetelt sziklás és sűrű boótos chaco-i területeken. A holotípus herbarizált anyaga és dokumentációja nemzetközileg elismert botanikai gyűjteményben (pl. NY, ZSS) van deponálva.
* '''Első leírása:''' Hans Till és Helmut Amerhauser leírása alapján a ''Gymnocalycium'' (Sonderausgabe) szakfolyóiratban jelent meg 2024-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Eredetileg is ebbe a nemzetségbe lett leírva Hans Till és Helmut Amerhauser által 2024-ben.

{{Típusfaj | Gymnocalycium arzbergeri | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri'' (Till & Amerhauser) G.J.Charles

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' szigorúan magányos, idős korában sem sarjadó, erőteljes felépítésű, robusztus, lapított-gömbölyded, az idős egyedeknél enyhén félgömb alakú növénytest. A '''szár''' méretes, kifejlett állapotban átmérője elérheti a 12–18 cm-t, magassága 8–14 cm, bőrszövete matt, jellegzetes sötét olajzöld, barnászöld vagy sötét szürkészöld, amely intenzív napfény vagy tartós szárazság hatására mély bronzos-lilás árnyalatot vesz fel. A '''szár''' felülete többnyire 12–15 széles, vaskos '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' mély keresztirányú és finom hosszanti barázdákkal erőteljesen tagoltak, hangsúlyos, állkapocsszerűen kiemelkedő, tompa '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' nagyok, kerekdedek vagy enyhén megnyúlt oválisak, a '''szemölcsök''' feletti mélyedésekben ülnek, fiatal korukban sűrű, piszkosfehér, sárgásbarna vagy szürkés gyapjúréteg borítja őket, amely az idős testrészeken fokozatosan kopottá válik. A '''tövisek''' rendkívül erősek, merevek, vastag tűszerűek vagy enyhén lapítottak, a növénytest felé visszahajlók vagy picit elállók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 5–7, hosszuk 20–35 mm, sugarasan elállók, színük fiatalon áttetsző vörösesbarna, sötétbarna vagy feketés-barna, a bázisuknál markáns fekete udvarral, majd később egyöntetűen matt krémszürkévé vagy palaszürkévé fakulnak. A '''középtövis''' általában hiányzik, vagy ritkán 1 darab, a peremtövisekhez hasonló szerkezetű, de azoknál némileg vaskosabb, egyenesebb és felfelé mutató '''középtövis''' fejlődik ki. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' teljesen hiányoznak. A '''gyökérzet''' vastag, húsos, mélyre hatoló répaszerű főgyökérből áll, jól fejlett laterális hajszálgyökér-hálózattal.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' nem képződik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi zónájában, a legfiatalabb nemzedéki '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' széles tölcsér alakú, kinyílva 4,5–5,5 cm hosszú és nagyjából 4–5 cm átmérőjű, masszív felépítésű, a virágcső külső felülete teljesen kopasz és húsos pikkelylevelekkel fedett.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, olajzöld vagy sötétbarna sáv fut végig, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek színe krémszínű, halványsárga vagy kén sárgás-fehér, a '''párta''' mélyén a torokrész és a húsos '''csésze'''szerű alsó régió belseje intenzív és sötét kárminvörös, borvörös színezetű, ami éles kontrasztot alkot a sziromlevelek színével.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, fehéres-rózsaszínesek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 8–10 sugarasan elálló krémszínű lebennyel végződik.

==== Termés ====
A termés húsos, gömbölyded vagy bogyószerű, éretten sötétvörös vagy kárminlila, felülete teljesen kopasz, pikkelyekkel borított, húsos fala beérve szabálytalanul felreped.

* '''Magja:''' A magok aprók, a subgenus karakterének megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Paraguay''' területén, azon belül a nyugati chaco-i régióban (Boquerón megye északnyugati részein) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezett chaco-i xerofita '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 200 és 400 méter tengerszint feletti magasságban, alluviális hordalékokon, sós-agyagos vagy mállott homokköves foltokban, alacsony chaco-i tövises erdők és száraz boótosok (*dry chaco*) tisztásaiban él. Leggyakrabban broméliafélék, fűfélék és alacsony szukkulens cserjék részleges árnyékában telepszik meg. Az éghajlat extrém szemiarid, igen forró és aszályos nyarakkal, valamint kifejezetten száraz, hűvös telekkel. A téli száraz periódusban a növény a húsos gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik vissza.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de robusztus felépítése és feltűnő torkú virágai miatt rendkívül értékes taxon. Vaskos répaszerű gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot, zúzott gránitot vagy agyaggránulátumot tartalmazó, humuszban szegény ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt öntözést kedveli, a két öntözés között kötelező a földlabda teljes kiszáradása. Meghálálja a nagyon világos, tűző napos, meleg és jól szellőző elhelyezést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyiségben (6–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium arzbergeri]]'' a vízelvonás hatására jelentősen összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium arzbergeri]]'' a legkönnyebben a nagyon sötét olajzöld vagy bronzos bőrszövetéről, az erőteljes, sötétbázisú, testre simuló töviseiről, valamint a krémsárgás virágairól ismerhető fel, amelyek torka mély kárminvörös. Bár felületes morfológiája (virágszíne és vaskos habitusa) miatt a konvergens evolúció okán rendkívül hasonlít a ''[[Gymnocalycium pflanzii]]'' fajkomplexumra, magszerkezete alapján teljesen elkülönül attól. Valódi rokonai közül a ''[[Gymnocalycium marsoneri]]'' fajtól a lényegesen sötétebb növényteste, markánsabb, állkapocsszerűen kiemelkedő szemölcsei és a robusztusabb, sötét bázisú tövisstruktúrája különíti el. A szintén paraguayi chaco-i elterjedésű ''[[Gymnocalycium anisitsii]]'' taxontól a sokkal vaskosabb, szélesebb bordaszerkezete, erősebb tövisei, valamint a krémsárga (nem tiszta fehér) virágszíne választja el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2024-ben írta le '''[[Hans Till]]''' és '''[[Helmut Amerhauser]]'''. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és a legfrissebb molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belül a ''Muscosemineum'' alnemzetségbe (azaz a parás, rücskös maghéjjal rendelkező ''Muscosemineum'' csoportjába) tartozik, ahol a ''[[Gymnocalycium marsoneri]]'' és a ''[[Gymnocalycium schickendantzii]]'' fejlődési vonalával alkot közös kládot. Bár a szélesebb értelemben vett, morfológiai alapú rendszertani munkákban (mint a '''[[Graham J. Charles]]''' 2025-ös revíziója) a konvergens bélyegek alapján felmerült a taxon varietási szintű beolvasztása a tőle filogenetikailag távoli ''Microsemineum'' alnemzetségbe tartozó ''[[Gymnocalycium pflanzii]]'' alá (mint ''G. pflanzii'' var. ''arzbergeri''), a legújabb molekuláris nómenklatúrai jegyzékek és a paraguayi endemizmusok kutatói fenntartják önálló faji státuszát a genetikai izoláció és a valós evolúciós származás alapján.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

MediaWiki:Common.js

2026-05-25T07:17:24Z

Dr. Gyúró Zoltán:

/* LightGallery + Commons API Integráció */
(function() {
// Csak akkor fusson, ha van galéria az oldalon
if ($('.wiki-dynamic-gallery').length === 0) return;

// Erőforrások betöltése mw.loader-rel
mw.loader.addStyleTag('@import "https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/css/lightgallery-bundle.min.css";');

$.getScript('https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/lightgallery.umd.min.js')
.done(function() {
console.log('LightGallery 2.4.0 inicializálva.');
initWikiDynamicGallery();
});

function initWikiDynamicGallery() {
$('.wiki-dynamic-gallery').each(function() {
var $container = $(this);
if ($container.data('initialized')) return;
$container.data('initialized', true);

var searchTerm = $container.data('search');
var limit = $container.data('limit') || 3;
var targetHeight = 200;

var apiUrl = "https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=query&format=json&generator=search&gsrsearch=File:" +
encodeURIComponent(searchTerm) + "&gsrlimit=" + limit +
"&prop=imageinfo&iiprop=url|size&iiurlheight=" + targetHeight + "&origin=*";

$.getJSON(apiUrl, function(data) {
if (data && data.query && data.query.pages) {
var pages = data.query.pages;
var galleryHtml = '';

for (var id in pages) {
if (!pages[id].imageinfo) continue;
var img = pages[id].imageinfo[0];
var title = pages[id].title.replace('File:', '');

galleryHtml += '<a href="' + img.url + '" class="lg-item" data-src="' + img.url + '" data-sub-html="<h4>' + title + '</h4>">';
galleryHtml += ' <img src="' + img.thumburl + '" style="height:' + targetHeight + 'px; width:auto; margin:5px; border-radius:6px; cursor:pointer;" alt="' + title + '" />';
galleryHtml += '</a>';
}
$container.html(galleryHtml);

if (window.lightGallery) {
lightGallery($container[0], {
selector: '.lg-item',
licenseKey: '0000-0000-000-0000'
});
}
}
});
});
}
})();

// Bootstrap Icons betöltése
var link = document.createElement("link");
link.rel = "stylesheet";
//link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.11.3/font/bootstrap-icons.css";
link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.13.1/font/bootstrap-icons.min.css";
document.head.appendChild(link);

/* Az ide elhelyezett JavaScript kód minden felhasználó számára lefut az oldalak betöltésekor. */
// Fülek elrejtése anonim felhasználók számára
if (mw.config.get('wgUserName') === null) {
var hideTabs = function () {
var el1 = document.querySelector('#ca-history');
var el2 = document.querySelector('#ca-viewsource');
if (el1) el1.style.display = 'none';
if (el2) el2.style.display = 'none';

// Ha mindkét elem megtalálható, leállítjuk az ismétlést
if (el1 || el2) clearInterval(observer);
};

// 100ms-onként ellenőrizzük, hogy megjelentek-e a fülek
var observer = setInterval(hideTabs, 100);
}

/* MediaWikiben az alapértelmezett viselkedés az, hogy a külső hivatkozások (pl. [https://példa.hu link szövege]) ugyanazon a lapon nyílnak meg.
Ahhoz, hogy ezek új lapon nyíljanak meg:*/
$(function () {
$('a.external').attr('target', '_blank');
});

// Egy "Tetejére" gomb megjelenítése és kattintáskor scrollozás az oldal tetejére
$(function() {
// Létrehozzuk a gombot
var $btn = $('<button/>', {
//text: '⬆ Tetejére',
html: '<i class="bi bi-arrow-up-square"></i> Tetejére',
id: 'backToTopBtn',
title: 'Az oldal tetejére',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '20px',
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#888446ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none', // alapból rejtve
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.scrollTo({top: 0, behavior: 'smooth'});
}
});

// A body végére tesszük a gombot
$('body').append($btn);

// Megjelenítés, ha az oldal le van görgetve 100px-nél
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$btn.fadeIn();
} else {
$btn.fadeOut();
}
});
});

// Egy "Vissza" gomb megjelenítése, ami az előző oldalra mutat
$(function() {
// Vissza gomb létrehozása
var $backBtn = $('<button/>', {
// text: '⬅ Vissza',
html: '<i class="bi bi-arrow-left-square"></i> Vissza',
id: 'backBtn',
title: 'Előző oldal',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '60px', // a "Tetejére" gomb fölé kerül
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#547454ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none',
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.history.back();
}
});

// Hozzáadás a DOM-hoz
$('body').append($backBtn);

// Megjelenítés görgetés után
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$backBtn.fadeIn();
} else {
$backBtn.fadeOut();
}
});
});

/* Taxobox ikonok megnyitása új lapon */
$(document).ready(function() {
$('.taxobox-icons a').attr('target', '_blank');
});

/**
* DataTables 2.1.8 integráció - MediaWiki javított verzió
*/
mw.loader.using( ['jquery', 'mediawiki.util'] ).done( function () {

if ( $( '.datatable-hook' ).length > 0 ) {

// DataTables JS betöltése
$.getScript( 'https://cdn.datatables.net/2.1.8/js/dataTables.min.js' )
.done( function() {

$( '.datatable-hook' ).each( function() {
var $table = $(this);

// 1. LÉPÉS: A MediaWiki hibás struktúrájának javítása
// Megkeressük az első sort, amiben TH (fejléc) cellák vannak
var $headerRow = $table.find( 'tr:has(th)' ).first();

if ( $headerRow.length > 0 ) {
// Létrehozunk egy THEAD-et és belemozgatjuk a fejléc sort
var $thead = $( '<thead></thead>' );
$headerRow.detach().appendTo( $thead );
$table.prepend( $thead );
}

// 2. LÉPÉS: Inicializálás a javított táblázaton
$table.DataTable({
language: {
url: '//cdn.datatables.net/plug-ins/2.1.8/i18n/hu.json'
},
layout: {
topStart: 'pageLength',
topEnd: 'search',
bottomStart: 'info',
bottomEnd: 'paging'
},
pageLength: 10,
// Biztonsági beállítás: ne álljon le hibával, ha mégis eltérés lenne
columnDefs: [ { targets: '_all', defaultContent: '' } ]
});
});

})
.fail( function() {
console.error( 'Hiba: Nem sikerült betölteni a DataTables szkriptet.' );
});
}
});

mw.hook('wikipage.content').add(function () {

const regexKoztespont = /^Szukkulens határozó:/;

// Megkeressük a MediaWiki fő tartalomgyűjtő divjét
const bodyContent = document.getElementById('bodyContent');

// Ha az adott oldalon valamiért nem létezik a div, leállítjuk a futást, hogy ne legyen hiba
if (!bodyContent) return;

// --- ELSŐ LOGIKA: Köztes határozó oldalak linkjei (Nyíl beemeléssel) ---
bodyContent.querySelectorAll('a').forEach(a => {
const teljesNev = a.getAttribute('title') || '';

if (regexKoztespont.test(teljesNev)) {
// Nem vágjuk le a "Szukkulens határozó:" részt, csak a piros linkek MediaWiki üzenetét
let tisztaGombSzöveg = teljesNev.replace(/\s*$a lap nem létezik$$/, '');

a.innerHTML = ''; // Kiürítjük a link belsejét

const arrowSpan = document.createElement('span');
arrowSpan.className = 'arrow-prefix';
arrowSpan.textContent = '→';

// Szóköz beszúrása a nyíl után külön textNode-ként
const spaceNode = document.createTextNode(' ');
const textNode = document.createTextNode(tisztaGombSzöveg);

a.appendChild(arrowSpan);
a.appendChild(spaceNode);
a.appendChild(textNode);

a.className = "new hatarozo-koztespont-btn";

let previousNode = a.previousSibling;
if (previousNode && previousNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
previousNode.textContent = previousNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});

// --- MÁSODIK LOGIKA: Határozó kulcs valódi végpontjai (Példák kizárása) ---
bodyContent.querySelectorAll('li').forEach(li => {
const bendoLinkek = li.querySelectorAll('a[href*="/wiki/"]:not(.external)');

bendoLinkek.forEach(link => {
const title = link.getAttribute('title') || '';

// Ha ez egy köztes pont, az első logika már elintézte, lépjünk tovább
if (regexKoztespont.test(title) || link.classList.contains('hatarozo-koztespont-btn')) {
return;
}

// Példafajok kiszűrése (zárójeles "Pl." részek)
let vizsgaltNode = link.previousSibling;
if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
vizsgaltNode = link.parentElement.previousSibling;
}

let elotteLevoSzo = "";
if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
elotteLevoSzo = vizsgaltNode.textContent;
}

// Ha nem példafaj, akkor ez egy igazi végpont (konkrét növény szócikk)
if (!elotteLevoSzo.includes('Pl.') && !elotteLevoSzo.includes('(')) {

if (!link.classList.contains('hatarozo-vegpont-btn')) {
// JAVÍTVA: Csak a szöveg ELEJÉRŐL és VÉGÉRŐL takarítjuk el a nyilakat/szóközöket, a közepét békén hagyjuk!
const tisztaFajnev = link.textContent.replace(/^[→\s\xA0]+/, '').replace(/[→\s\xA0]+$/, '').trim() || title;

link.innerHTML = `<span class="arrow-prefix">→ </span><span class="botanical-name">${tisztaFajnev}</span>`;
link.classList.add("hatarozo-vegpont-btn");

if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
link.parentElement.style.fontStyle = "normal";
}
}

if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
vizsgaltNode.textContent = vizsgaltNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});
});

});

MediaWiki:Common.js

2026-05-25T07:07:34Z

Dr. Gyúró Zoltán:

/* LightGallery + Commons API Integráció */
(function() {
// Csak akkor fusson, ha van galéria az oldalon
if ($('.wiki-dynamic-gallery').length === 0) return;

// Erőforrások betöltése mw.loader-rel
mw.loader.addStyleTag('@import "https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/css/lightgallery-bundle.min.css";');

$.getScript('https://cdn.jsdelivr.net/npm/lightgallery@2.4.0/lightgallery.umd.min.js')
.done(function() {
console.log('LightGallery 2.4.0 inicializálva.');
initWikiDynamicGallery();
});

function initWikiDynamicGallery() {
$('.wiki-dynamic-gallery').each(function() {
var $container = $(this);
if ($container.data('initialized')) return;
$container.data('initialized', true);

var searchTerm = $container.data('search');
var limit = $container.data('limit') || 3;
var targetHeight = 200;

var apiUrl = "https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=query&format=json&generator=search&gsrsearch=File:" +
encodeURIComponent(searchTerm) + "&gsrlimit=" + limit +
"&prop=imageinfo&iiprop=url|size&iiurlheight=" + targetHeight + "&origin=*";

$.getJSON(apiUrl, function(data) {
if (data && data.query && data.query.pages) {
var pages = data.query.pages;
var galleryHtml = '';

for (var id in pages) {
if (!pages[id].imageinfo) continue;
var img = pages[id].imageinfo[0];
var title = pages[id].title.replace('File:', '');

galleryHtml += '<a href="' + img.url + '" class="lg-item" data-src="' + img.url + '" data-sub-html="<h4>' + title + '</h4>">';
galleryHtml += ' <img src="' + img.thumburl + '" style="height:' + targetHeight + 'px; width:auto; margin:5px; border-radius:6px; cursor:pointer;" alt="' + title + '" />';
galleryHtml += '</a>';
}
$container.html(galleryHtml);

if (window.lightGallery) {
lightGallery($container[0], {
selector: '.lg-item',
licenseKey: '0000-0000-000-0000'
});
}
}
});
});
}
})();

// Bootstrap Icons betöltése
var link = document.createElement("link");
link.rel = "stylesheet";
//link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.11.3/font/bootstrap-icons.css";
link.href = "https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap-icons@1.13.1/font/bootstrap-icons.min.css";
document.head.appendChild(link);

/* Az ide elhelyezett JavaScript kód minden felhasználó számára lefut az oldalak betöltésekor. */
// Fülek elrejtése anonim felhasználók számára
if (mw.config.get('wgUserName') === null) {
var hideTabs = function () {
var el1 = document.querySelector('#ca-history');
var el2 = document.querySelector('#ca-viewsource');
if (el1) el1.style.display = 'none';
if (el2) el2.style.display = 'none';

// Ha mindkét elem megtalálható, leállítjuk az ismétlést
if (el1 || el2) clearInterval(observer);
};

// 100ms-onként ellenőrizzük, hogy megjelentek-e a fülek
var observer = setInterval(hideTabs, 100);
}

/* MediaWikiben az alapértelmezett viselkedés az, hogy a külső hivatkozások (pl. [https://példa.hu link szövege]) ugyanazon a lapon nyílnak meg.
Ahhoz, hogy ezek új lapon nyíljanak meg:*/
$(function () {
$('a.external').attr('target', '_blank');
});

// Egy "Tetejére" gomb megjelenítése és kattintáskor scrollozás az oldal tetejére
$(function() {
// Létrehozzuk a gombot
var $btn = $('<button/>', {
//text: '⬆ Tetejére',
html: '<i class="bi bi-arrow-up-square"></i> Tetejére',
id: 'backToTopBtn',
title: 'Az oldal tetejére',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '20px',
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#888446ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none', // alapból rejtve
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.scrollTo({top: 0, behavior: 'smooth'});
}
});

// A body végére tesszük a gombot
$('body').append($btn);

// Megjelenítés, ha az oldal le van görgetve 100px-nél
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$btn.fadeIn();
} else {
$btn.fadeOut();
}
});
});

// Egy "Vissza" gomb megjelenítése, ami az előző oldalra mutat
$(function() {
// Vissza gomb létrehozása
var $backBtn = $('<button/>', {
// text: '⬅ Vissza',
html: '<i class="bi bi-arrow-left-square"></i> Vissza',
id: 'backBtn',
title: 'Előző oldal',
css: {
position: 'fixed',
bottom: '60px', // a "Tetejére" gomb fölé kerül
right: '20px',
padding: '10px 15px',
'font-size': '14px',
'background-color': '#547454ff',
color: 'white',
border: 'none',
'border-radius': '10px',
cursor: 'pointer',
display: 'none',
width: '100px',
'z-index': 1000
},
click: function() {
window.history.back();
}
});

// Hozzáadás a DOM-hoz
$('body').append($backBtn);

// Megjelenítés görgetés után
$(window).scroll(function() {
if ($(window).scrollTop() > 100) {
$backBtn.fadeIn();
} else {
$backBtn.fadeOut();
}
});
});

/* Taxobox ikonok megnyitása új lapon */
$(document).ready(function() {
$('.taxobox-icons a').attr('target', '_blank');
});

/**
* DataTables 2.1.8 integráció - MediaWiki javított verzió
*/
mw.loader.using( ['jquery', 'mediawiki.util'] ).done( function () {

if ( $( '.datatable-hook' ).length > 0 ) {

// DataTables JS betöltése
$.getScript( 'https://cdn.datatables.net/2.1.8/js/dataTables.min.js' )
.done( function() {

$( '.datatable-hook' ).each( function() {
var $table = $(this);

// 1. LÉPÉS: A MediaWiki hibás struktúrájának javítása
// Megkeressük az első sort, amiben TH (fejléc) cellák vannak
var $headerRow = $table.find( 'tr:has(th)' ).first();

if ( $headerRow.length > 0 ) {
// Létrehozunk egy THEAD-et és belemozgatjuk a fejléc sort
var $thead = $( '<thead></thead>' );
$headerRow.detach().appendTo( $thead );
$table.prepend( $thead );
}

// 2. LÉPÉS: Inicializálás a javított táblázaton
$table.DataTable({
language: {
url: '//cdn.datatables.net/plug-ins/2.1.8/i18n/hu.json'
},
layout: {
topStart: 'pageLength',
topEnd: 'search',
bottomStart: 'info',
bottomEnd: 'paging'
},
pageLength: 10,
// Biztonsági beállítás: ne álljon le hibával, ha mégis eltérés lenne
columnDefs: [ { targets: '_all', defaultContent: '' } ]
});
});

})
.fail( function() {
console.error( 'Hiba: Nem sikerült betölteni a DataTables szkriptet.' );
});
}
});

mw.hook('wikipage.content').add(function () {

const regexKoztespont = /^Szukkulens határozó:/;

// Megkeressük a MediaWiki fő tartalomgyűjtő divjét
const bodyContent = document.getElementById('bodyContent');

// Ha az adott oldalon valamiért nem létezik a div, leállítjuk a futást, hogy ne legyen hiba
if (!bodyContent) return;

// --- ELSŐ LOGIKA: Köztes határozó oldalak linkjei (Nyíl beemeléssel) ---
// JAVÍTVA: Csak a bodyContent-en belüli linkeket vizsgáljuk!
bodyContent.querySelectorAll('a').forEach(a => {
const teljesNev = a.getAttribute('title') || '';

if (regexKoztespont.test(teljesNev)) {
let tisztaGombSzöveg = teljesNev.replace(/\s*$a lap nem létezik$$/, '');

a.innerHTML = '';

const arrowSpan = document.createElement('span');
arrowSpan.className = 'arrow-prefix';
arrowSpan.textContent = '→';

const spaceNode = document.createTextNode(' ');
const textNode = document.createTextNode(tisztaGombSzöveg);

a.appendChild(arrowSpan);
a.appendChild(spaceNode);
a.appendChild(textNode);

a.className = "new hatarozo-koztespont-btn";

let previousNode = a.previousSibling;
if (previousNode && previousNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
previousNode.textContent = previousNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});

// --- MÁSODIK LOGIKA: Határozó kulcs valódi végpontjai (Példák kizárása) ---
// JAVÍTVA: Csak a bodyContent-en belüli listaelemeket vizsgáljuk!
bodyContent.querySelectorAll('li').forEach(li => {
const bendoLinkek = li.querySelectorAll('a[href*="/wiki/"]:not(.external)');

bendoLinkek.forEach(link => {
const title = link.getAttribute('title') || '';

if (regexKoztespont.test(title) || link.classList.contains('hatarozo-koztespont-btn')) {
return;
}

let vizsgaltNode = link.previousSibling;
if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
vizsgaltNode = link.parentElement.previousSibling;
}

let elotteLevoSzo = "";
if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
elotteLevoSzo = vizsgaltNode.textContent;
}

if (!elotteLevoSzo.includes('Pl.') && !elotteLevoSzo.includes('(')) {

if (!link.classList.contains('hatarozo-vegpont-btn')) {
const tisztaFajnev = link.textContent.replace(/[→\s\xA0]+/g, '').trim() || title;

link.innerHTML = `<span class="arrow-prefix">→ </span><span class="botanical-name">${tisztaFajnev}</span>`;
link.classList.add("hatarozo-vegpont-btn");

if (link.parentElement.tagName.toLowerCase() === 'i') {
link.parentElement.style.fontStyle = "normal";
}
}

if (vizsgaltNode && vizsgaltNode.nodeType === Node.TEXT_NODE) {
vizsgaltNode.textContent = vizsgaltNode.textContent.replace(/[→\s\xA0→]+$/, '');
}
}
});
});

});

Szukkulens határozó: Trichocereinae

2026-05-24T22:36:31Z

Dr. Gyúró Zoltán:

== A Trichocereinae határozókulcsa ==

Ez a határozókulcs a kaktuszfélék ([[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]) családjába tartozó, túlnyomórészt dél-amerikai (andoki és chaco-vidéki) elterjedésű [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]] szubtribusz elfogadott nemzetségeinek elkülönítésére szolgál. A csoport rendkívül morfológiagazdag, a parányi törpe kaktuszoktól a hatalmas oszlopkaktuszokig terjed, közös bélyegük a virágcső és a magház többnyire pikkelyes, szőrös vagy gyapjas areolázottsága.

# A növények törpe vagy kistermetű gömb, lapított gömb, vagy rövid hengeres alakúak, sohasem nevelnek magas, fatermetű oszlopos törzset; a '''virágok''' tölcséresek vagy harang alakúak, többnyire a hajtás csúcsi részén vagy az oldalsó areolákból fejlődnek:
## A '''virágok''' zigomorfak (részarányosak) vagy feltűnően ferdén levágott torkúak, a lepelcső gyakran görbült, a sziromlevelek belső köre nem teljesen radiális szimmetriájú; többnyire perui magashegységi fajok:
### A növények lapított gömb alakúak, a '''bordák''' szélesek, alacsonyak, de határozott, lapos '''szemölcsök'''re tagolódnak; a '''tövisek''' fésűszerűen a testre simulnak vagy hajlottak; a '''virágok''' élénk színűek (vörös, narancs, sárga), a lepelcső keskeny, pikkelyes és finom szőrökkel fedett → [[Szukkulens határozó: Matucana]] (Pl. ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]]'', ''[[Matucana haynei]]'') {{Határozó-galéria|Matucana haynei|limit=5}}
### A növények lapított gömb alakúak, a hajtás csúcsa bemélyedő és dúsan gyapjas; a '''bordák''' nagyon sűrűek és teljesen lapos, négyszögletes szemölcsökre tagolódnak; a '''tövisek''' merevek, sárgásbarna színűek; a '''virágzat''' a csúcsi gyapjúból tör elő, a '''virágok''' kicsik, sárgásak vagy halvány rózsaszínűek, tölcsérük rendkívül rövid és vaskos → [[Szukkulens határozó: Oroya]] (Pl. ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]'', ''[[Oroya peruviana]]'') {{Határozó-galéria|Oroya peruviana|limit=5}}
## A '''virágok''' szigorúan aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), egyenesek, a lepelcső megnyúlt vagy tölcséres:
### A '''virágcső''' (lepelcső) belső felületén, a porzószálak rögzülési zónájában egy jól elkülönülő, gyűrűszerűen záródó szőrkoszorú vagy nektárkamra-fedő struktúra található; a növények többnyire andoki törpe gömbkaktuszok, rendkívül élénk színű, nappal nyíló virágokkal, a '''belső lepellevél''' színe rendkívül változatos (piros, sárga, lila, narancs) → [[Szukkulens határozó: Lobivia]] (Pl. ''[[:Kategória:Lobivia|Lobivia]]'', ''[[Lobivia pentlandii]]'') {{Határozó-galéria|Lobivia pentlandii|limit=5}}
### A '''virágcső''' belső felületén hiányzik a fenti sűrű szőrgyűrű; a virágzás gyakran éjszakai vagy a növények morfológiája az alábbiak szerint tagolódik:
#### A '''virágok''' hatalmasak, széles tölcséresek, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, éjszaka nyílnak és rendkívül illatosak; a lepelcső hosszú, vaskos, rajta az areolák dús, sötét vagy szürke gyapjúszőröket viselnek; a növények gömbölyűek vagy idős korban hengeresek, dúsan sarjadók → [[Szukkulens határozó: Echinopsis]] (Pl. ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'', ''[[Echinopsis oxygona]]'') {{Határozó-galéria|Echinopsis oxygona|limit=5}}
#### A '''virágok''' kisebbek, nappal nyílnak, vagy ha éjszakaiak is, a növények apró, specializált törpealkatúak:
##### A növények apró, karcsú, rövid hengeres szárat nevelnek, csoportokat alkotva, a '''bordák''' alacsonyak, sűrűn tövisesek; a '''virágok''' fehér színűek, éjszakai nyílásúak:
###### A hajtások aprók, a '''virágok''' rendkívül megnyúlt, nagyon keskeny, csőszerű lepelcsővel rendelkeznek, a sziromlevelek keskenyek, a növények illatosak és törékenyek → [[Szukkulens határozó: Pygmaeocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Pygmaeocereus|Pygmaeocereus]]'', ''[[Pygmaeocereus bylesianus]]'') {{Határozó-galéria|Pygmaeocereus bylesianus|limit=5}}
###### A '''szár''' apró, tojásdad vagy gömbölyű, nagyon sűrű, finom tövisezettséggel (''Mila-típus''); a '''virágok''' kicsik, tölcséresek, sárga színűek, nappal nyílnak; Peru partmenti sivatagjaiban honosak → [[Szukkulens határozó: Mila]] (Pl. ''[[:Kategória:Mila|Mila]]'', ''[[Mila caespitosa]]'') {{Határozó-galéria|Mila caespitosa|limit=5}}
##### A növények erőteljesebb gömbkaktuszok, a '''virágok''' sziromlevelei szélesek, merevebbek, a lepelcső pikkelyei határozottak:
###### A '''virágcső''' pikkelyeinek hónaljából merev, szúrós, tövisszerű serték fejlődnek, a '''virág''' sárga, narancs vagy fehér, a magok matt feketék → [[Szukkulens határozó: Acanthocalycium]] (Pl. ''[[:Kategória:Acanthocalycium|Acanthocalycium]]'', ''[[Acanthocalycium spiniflorum]]'') {{Határozó-galéria|Acanthocalycium spiniflorum|limit=5}}
###### A '''virágcső''' nagyon hosszú, rendkívül karcsú, a hajtás csúcsán magányosan fejlődik, a sziromlevelek keskeny-lándzsásak, fehérek; a növény kicsi, hosszúkás gömb alakú, a bordák élesek → [[Szukkulens határozó: Setiechinopsis]] (Pl. ''[[:Kategória:Setiechinopsis|Setiechinopsis]]'', ''[[Setiechinopsis mirabilis]]'') {{Határozó-galéria|Setiechinopsis mirabilis|limit=5}}
# A növények határozottan megnyúlt oszlopos növekedésűek, cserjeszerűek vagy fatermetűek, felegyenesedő, elágazó vagy kúszó és csüngő '''szár'''szerkezettel:
## Az ivarérett hajtásokon jól elkülönülő, sűrűn gyapjas-szőrös terminális vagy laterális cefálium, illetve pszeudocefálium (módosult virágzási zóna) alakul ki:
### A cefálium zóna a '''szár''' csúcsi részén vagy oldalán egybefüggő, sűrű, fehér vagy szürkés gyapjútömeget alkot, amely a növény bordáit teljesen elrejti; a '''virágok''' kicsik, cső alakúak, alig emelkednek ki a gyapjúból:
#### A cefálium dús, hosszú szőrökből és gyapjúból áll, oldalt vagy a csúcson fejlődik, a növények oszlopai teljesen fehéren szőrösek a sűrű '''peremtövis'''ektől és szálaktól; a '''virágok''' éjszaka nyílnak → [[Szukkulens határozó: Espostoa]] (Pl. ''[[:Kategória:Espostoa|Espostoa]]'', ''[[Espostoa lanata]]'') {{Határozó-galéria|Espostoa lanata|limit=5}}
#### A cefálium merev, sörteszerű töviseket és sűrű, sárgásbarna vagy vörösesbarna gyapjút tartalmaz, amely laterálisan fut végig a robusztus oszlop oldalán; a '''virágok''' zöldesfehérek → [[Szukkulens határozó: Vatricania]] (Pl. ''[[:Kategória:Vatricania|Vatricania]]'', ''[[Vatricania guentheri]]'') {{Határozó-galéria|Vatricania guentheri|limit=5}}
### A virágzási zóna nem képez teljesen zárt gyapjútakarót, hanem a hajtás egyik oldalán lévő areolák módosulnak dúsabb szőrzettel és hosszabb, sörteszerű tövisekkel (pszeudocefálium); a '''virágok''' keskeny cső alakúak, többnyire zigomorfak:
#### A '''virágok''' kicsik, a lepelcső zónájában a porzók és a bibeszál messze kinyúlnak a pártából; a pszeudocefálium hosszú, sörtés szálakkal kevert fehér gyapjú → [[Szukkulens határozó: Cephalocleistocactus]] (Pl. ''[[:Kategória:Cephalocleistocactus|Cephalocleistocactus]]'', ''[[Cephalocleistocactus chrysocephalus]]'') {{Határozó-galéria|Cephalocleistocactus chrysocephalus|limit=5}}
#### A '''virágok''' élénkpirosak, narancssárgák vagy zöldesek, a lepelcső nyílása szűk, ferde, a porzók és a bibe hosszan exszertáltak (kinyúlók); a hajtások karcsú oszlopok → [[Szukkulens határozó: Cleistocactus]] (Pl. ''[[:Kategória:Cleistocactus|Cleistocactus]]'', ''[[Cleistocactus baumannii]]'') {{Határozó-galéria|Cleistocactus baumannii|limit=5}}
## Az ivarérett oszlopos hajtásokon nem alakul ki sűrű, zárt cefálium vagy pszeudocefálium; a '''virágok''' normál, bár esetenként dúsabban gyapjas areolákból fejlődnek:
### A '''virágok''' kifejezetten csőszerűek, a pártanyílás szűk, ferde vagy határozottan zigomorf (kolibri-beporzású), a porzószálak hosszan kinyúlnak a lepelből:
#### A növények robusztus oszlopok, a hajtásokat rendkívüli módon sűrű, hosszú, finom, szőrszerű vagy sörteszerű fehér, sárgásbarna '''tövisek''' borítják, amelyek befedik a testet; magashegységi andoki fajok → [[Szukkulens határozó: Oreocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Oreocereus|Oreocereus]]'', ''[[Oreocereus celsianus]]'') {{Határozó-galéria|Oreocereus celsianus|limit=5}}
#### A növények karcsúbb, cserjeszerű oszlopok vagy elágazó ágúak, a tövisezettség nem alkot zárt szőrbundát:
##### A hajtások sűrűn ágazzák el magukat, sokszor vékonyak, sárgás tövisekkel; a '''virágok''' élénkpirosak vagy narancssárgák, a lepelcső alapja S-alakúan görbült, a sziromlevelek teljesen szétterülők → [[Szukkulens határozó: Winterocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Winterocereus|Winterocereus]]'', ''[[Winterocereus aureispinus]]'') {{Határozó-galéria|Winterocereus aureispinus|limit=5}}
##### A hajtások felegyenesedők, a '''virágok''' csöve egyenes vagy csak enyhén hajlott, a pártatagok rövidek:
###### A '''virágok''' pirosak vagy sötétvörösek, a lepelcső külső pikkelyei húsosak, a növények szubtrópusi andoki völgyek lakói → [[Szukkulens határozó: Borzicactus]] (Pl. ''[[:Kategória:Borzicactus|Borzicactus]]'', ''[[Borzicactus sepium]]'') {{Határozó-galéria|Borzicactus sepium|limit=5}}
###### A hajtások tőből ágaznak el, a sziklafalakon csüngő vagy kapaszkodó habitusúak, az areolák gyapjasak → [[Szukkulens határozó: Cremnocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Cremnocereus|Cremnocereus]]'', ''[[Cremnocereus albipilosus]]'') {{Határozó-galéria|Cremnocereus albipilosus|limit=5}}
### A '''virágok''' széles tölcséresek vagy harang alakúak, aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), éjszaka vagy nappal nyílnak, a lepelcső tágas:
#### A '''virágok''' éjszaka nyílnak, fehérek vagy krémszínűek, a lepelcső rendkívül hosszú, karcsú, a növények hajlamosak a kúszó, támaszkodó vagy vékony cserjés habitusra; a '''termés''' gyakran nagy, élénkpiros, húsos bogyó, rajta a pikkelyek hónaljából tövisek vagy serték fejlődhetnek → [[Szukkulens határozó: Harrisia]] (Pl. ''[[:Kategória:Harrisianae|Harrisia]]'', ''[[Harrisia martinii]]'') {{Határozó-galéria|Harrisia martinii|limit=5}}
#### A növények robusztus, felálló oszlopkaktuszok, kaktuszfák vagy merev cserjék:
##### A hajtások sűrűn bordázottak, a '''virágcső''' (lepelcső) rendkívül sűrűn borított hosszú, selymes, barna, szürke vagy fehér gyapjúszőrökkel, amely a virág bimbós korában prémszerűen borítja a struktúrát:
###### A növények hatalmas termetű, gyertyatartószerűen elágazó oszlopok vagy masszív, vastag törzsű kaktuszfák; a '''virágok''' nagyok, tölcséresek, fehérek → [[Szukkulens határozó: Leucostele]] (Pl. ''[[:Kategória:Leucostele|Leucostele]]'', ''[[Leucostele chiloensis]]'') {{Határozó-galéria|Leucostele chiloensis|limit=5}}
###### A növények alacsonyabb, cserjeszerű vagy csoportképző oszlopok, a szár bordái alacsonyabbak, sűrű tövisezettséggel; a '''virágok''' éjszakaiak, de a lepelcső hosszan megnyúlt → [[Szukkulens határozó: Arthrocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Arthrocereus|Arthrocereus]]'', ''[[Arthrocereus rondonianus]]'') {{Határozó-galéria|Arthrocereus rondonianus|limit=5}}
##### A '''virágcső''' szőrözöttsége ritkább, vagy a pikkelyek és a szőrök kombinációja az alábbi nemzetségekre jellemző specifikus morfológiát mutatja:
###### A '''virágok''' tubusosak, sötétvörösek vagy skarlátvörösek, a lepelcső vaskos, sűrűn pikkelyes, a porzók torkolati gyűrűje zárt, a hajtás csúcsán a virágzási zóna areolái dús, merev barna töviseket nevelnek → [[Szukkulens határozó: Denmoza]] (Pl. ''[[:Kategória:Denmoza|Denmoza]]'', ''[[Denmoza rhodacantha]]'') {{Határozó-galéria|Denmoza rhodacantha|limit=5}}
###### A '''virágok''' tölcséresek, fehérek, krémszínűek vagy sárgásak:
####### A '''szár''' bordái magasak, az areolák nagyok, sötét tövisekkel; a '''virágok''' csöve pikkelyes és sötét szőrökkel borított, a növények észak-perui magas oszlopok → [[Szukkulens határozó: Lasiocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Lasiocereus|Lasiocereus]]'', ''[[Lasiocereus fulvus]]'') {{Határozó-galéria|Lasiocereus fulvus|limit=5}}
####### A növények az alábbi andoki cserjeszerű vagy fatermetű nemzetségek taxonómiai kládjaiba tartoznak:
######## A hajtások mereven felállók, a '''bordák''' száma magas, a tövisek sárgák vagy barnák, tűszerűek; a '''virágok''' oldalt nyílnak, fehéresek vagy zöldesfehérek, a lepelcső pikkelyei kicsik, gyér szőrzettel → [[Szukkulens határozó: Weberbauerocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Weberbauerocereus|Weberbauerocereus]]'', ''[[Weberbauerocereus johnsonii]]'') {{Határozó-galéria|Weberbauerocereus johnsonii|limit=5}}
######## A hajtások karcsú oszlopok, dúsan elágazók, sűrű és finom tövisezettséggel; a '''virágok''' éjszaka nyílnak, kisméretűek, harang alakúak, fehérek, a virágcső külső felülete barnás szőrökkel fedett → [[Szukkulens határozó: Haageocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Haageocereus|Haageocereus]]'', ''[[Haageocereus pseudomelanostele]]'') {{Határozó-galéria|Haageocereus pseudomelanostele|limit=5}}
######## A növények fatermetűek vagy cserjeszerűek, a '''szár''' kékesszöld vagy világoszöld, a virágok éjszakaiak, fehérek, a lepelcső külső pikkelyei húsosak, fekete-fehér szőrpamacsokkal:
######### A növények laza cserjét alkotnak, a '''virágok''' tölcséresek, de a sziromlevelek finomak, a termés gömbölyű, sárgás vagy pirosas bogyó → [[Szukkulens határozó: Samaipaticereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Samaipaticereus|Samaipaticereus]]'', ''[[Samaipaticereus corroanus]]'') {{Határozó-galéria|Samaipaticereus corroanus|limit=5}}
######### A növények törzse kifejezetten fásodó, a ágak sötétzöldek, a '''virágok''' harang tölcséresek, fehéresek, a lepelcső merevebb pikkelyű → [[Szukkulens határozó: Rauhocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Rauhocereus|Rauhocereus]]'', ''[[Rauhocereus riosaniensis]]'') {{Határozó-galéria|Rauhocereus riosaniensis|limit=5}}
######### A növények hajtásai hajlékonyabbak, a '''szár''' halványzöld, a '''virágok''' enyhén zigomorfak, krémszínűek, a lepelcső sűrűn gyapjas, de tövis nélküli → [[Szukkulens határozó: Yungasocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Yungasocereus|Yungasocereus]]'', ''[[Yungasocereus inquisivensis]]'') {{Határozó-galéria|Yungasocereus inquisivensis|limit=5}}

[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]]

Gymnocalycium reductum subsp. leeanum

2026-05-24T21:30:03Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium reductum subsp. leeanum (Hooker) Papsch, 2021 sec. Papsch 2021}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * Az alfaji jelző, a ''leeanum'' egy dedikációs tulajdonnév (hon…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium reductum subsp. leeanum (Hooker) Papsch, 2021 sec. Papsch 2021}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* Az alfaji jelző, a ''leeanum'' egy dedikációs tulajdonnév (honoris causa), amelyet az eredeti leíró, '''[[William Jackson Hooker]]''' a neves 19. századi brit kertész és kaktusztermesztő, '''[[James Lee]]''' (a Hammersmith-i Lee & Kennedy kertészet tulajdonosa) tiszteletére választott. A névválasztást a protológus explicit módon igazolja, mivel az elsőként vizsgált és leírt példányok Lee híres gyűjteményéből származtak. A taxont modern alfaji rangra '''[[Wolfgang Papsch]]''' emelte a nómenklatúrai revíziók során.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' James Lee gyűjteményéből származó kultúrnövény, amelynek vadon élő populációi Argentína, Buenos Aires tartomány déli hegyvidékeiről, a Tandil-hegység (Sierra de Tandil) területéről származnak. Az eredeti herbarizált anyag hiányában Hooker leírását kísérő színes táblakép (Curtis's Botanical Magazine, 71. tábla, 4184. ábra) szolgál lektípusként.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus leeanus'' Hooker a Curtis's Botanical Magazine folyóiratban (71. kötet, 4184. tábla), 1845-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Wolfgang Papsch a Gymnocalycium szakfolyóiratban (34. kötet, 2. szám, 1272. oldal), 2021-ben.

{{Típusfaj | Gymnocalycium reductum subsp. leeanum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' kezdetben szigorúan magányos, majd idős korban a bázis közelében mérsékelten sarjadó, zömök, lapított-gömbölyded vagy rövid hengeres habitusú növénytest. A '''szár''' erőteljes, de a törzsalaknál némileg tömzsibb felépítésű, átmérője 6–9 cm, magassága 8–12 cm, bőrszövete matt, sötét olajzöld, mélyzöld, amely direkt napfény vagy téli szárazság hatására érett bronzos-barna vagy kékes-szürke árnyalatot kaphat. A '''szár''' felülete általában 11–14 szabályos, függőleges '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' mély, éles keresztirányú barázdákkal határozottan elkülönülő, vaskos, tompa, állkapocsszerűen kiemelkedő '''szemölcsök''re osztottak, amelyek az '''axillák''' irányában enyhén megnyúltak. Az '''areolák''' viszonylagenyhe ovális formájúak, nagyok, a '''szemölcsök''' felső harmadában helyezkednek el, fiatalon sűrű, krémszínű, sárgásfehér vagy halványszürke gyapjúbevonat borítja őket, amely az idős '''areolák'''ról fokozatosan lekopik. A '''tövisek''' merevek, egyenesek vagy finoman a növénytest felé görbülők, sugarasan elállók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 7–11, hosszuk 12–20 mm, színük kezdetben áttetsző agyagsárga vagy szalmasárga, a bázisuknál jellegzetes vörösesbarna vagy feketés udvarral, amely idősebb korban egyöntetűen matt krémszürkévé vagy palaszürkévé válik. A '''középtövis''' többnyire hiányzik, vagy ritkán 1 darab, a peremtöviseknél némileg vaskosabb, merevebb, egyenes és merőlegesen elálló '''középtövis''' fejlődik ki. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem képződnek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, mélyre hatoló répaszerű főgyökérből áll, oldalirányú elágazásokkal.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőponthoz legközelebbi legfiatalabb '''areolák'''ból fejlődnek ki. A '''virág''' széles tölcsér alakú, kinyílva 5–6 cm hosszú és 4,5–5,5 cm átmérőjű, a nemzetségre jellemzően teljesen csupasz és pikkelyes virágcsővel rendelkező struktúra.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, zöldesbarna vagy sötét olivazöld sáv húzódik, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek halványsárgák, krémszínűek vagy finom kén sárgás-fehérek (különbözve a törzsalak tiszta fehér virágaitól), a '''párta''' mélyén a torokrész és a húsos '''csésze'''szerű alsó szakasz belseje halványzöldes, kívülről nagyméretű, csupasz pikkelyekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' kénsárgák vagy világossárgák, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–8 sugarasan elálló krémszínű lebennyel záródik.

==== Termés ====
A termés húsos, tojásdad vagy hengeres, éretten sötétzöld vagy tompa szürkészöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelylevelekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, ezen belül Buenos Aires tartomány déli hegyvidéki részein (a Sierra de Tandil és környező sziklás formációk) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus pampai '''geofiton''' és '''litofiton''' életmódot folytat, amely 200 és 500 méter tengerszint feletti magasságban, repedezett gránit- és kvarcitkőzetek kibúvásaiban, sekély, mállott köves talajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék, zuzmók és törpe xerofita cserjék közvetlen környezetében, amelyek részleges szél- és fénymegkötést biztosítanak számára. Az éghajlat mérsékelt-pampai, meleg, záporos nyári növekedési periódussal és kifejezetten száraz, aszályos, fagyos téli időszakkal, amikor a növény a húsos gyökere segítségével némileg összezsugorodik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de stabil és ellenálló alfaj, amely különösen a kénsárgás-krémszínű virágai miatt kedvelt a gyűjtők körében. Vaskos gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot és zúzott gránitot tartalmazó, humuszban szegény ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt öntözést kedveli, két öntözés között hagyva a földlabdát teljesen kiszáradni. Meghálálja a magas fényigényt, a tűző napot és a jó szellőzést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyiségben (5–8 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium reductum subsp. leeanum]]'' a vízelvonás hatására összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium reductum subsp. leeanum]]'' a legkönnyebben a jellegzetes kénsárgás vagy krémsárgás virágszínéről ismerhető fel, amely határozottan elkülöníti a törzsalaktól, a ''[[Gymnocalycium reductum subsp. reductum]]''-tól, amelynek virágai mindig tiszta hófehérek vagy halványrózsaszínesek. Töviszettsége némileg sűrűbb (7–11 peremtövis), mint a törzsalaké (5–7 peremtövis). Nagyon hasonlít még a ''[[Gymnocalycium gibbosum]]'' fajhoz, azonban attól a sárgás virágszíne, a rövidebb és tömzsibb szár habitusa, valamint a középtövis többnyire teljes hiánya egyértelműen elkülöníti.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg önálló fajként írta le '''[[William Jackson Hooker]]''' 1845-ben. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások, molekuláris DNS-vizsgálatok és a legújabb nómenklatúrai revíziók ('''[[Wolfgang Papsch]]''' 2021) azonban tisztázták a helyzetét a nemzetségen belül, kimutatva, hogy a Buenos Aires tartomány déli hegyvidékein élő populációk szoros evolúciós és morfológiai egységet képeznek a ''[[Gymnocalycium reductum]]'' komplexummal. Ennek eredményeként a taxont alfaji rangra süllyesztették. A nemzetségen belül a ''Gymnocalycium'' alnemzetség tagja, stabil fejlődési vonalat képviselve az izolált Tandil-hegységi régióban.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium reductum subsp. reductum

2026-05-24T21:24:38Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium reductum subsp. reductum (Link) Pfeiffer ex Steudel, 1840 sec. Korotkova et al. 2021}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji és alfaji jelző, a ''reductum'' a l…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium reductum subsp. reductum (Link) Pfeiffer ex Steudel, 1840 sec. Korotkova et al. 2021}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji és alfaji jelző, a ''reductum'' a latin ''reducere'' (visszavezet, csökkent, redukál) igéből származó participium pasztum alak (kicsinyített, csökkentett, elcsökevényesedett). A nómenklatúrai protológus alapján a névválasztás transzparens módon a rokon fajokhoz képest némileg visszafogottabb, elnyomottabb vagy kevesebb peremtövissel rendelkező areolaszerkezetre, illetve a lapítottabb növekedési habitusra utal. A taxont jelenlegi formájában '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''' és '''[[Ernst Gottlieb von Steudel]]''' revíziója határozta meg.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Heinrich Friedrich Link gyűjtése alapján leírt növény, Argentína, Buenos Aires tartomány, a Ventana-hegység (Sierra de la Ventana) sziklás pampáiról. Az eredeti herbarizált típusanyag megsemmisült, a neotípus kijelölése a modern taxonómiai konszenzus szerint történt.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus reductus'' Link az Enumeratio Plantarum Horti Regii Berolinensis Altera folyóiratban (2. kötet, 21. oldal), 1822-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ernst Gottlieb von Steudel a Nomenclator Botanicus (2. kiadás, 1. kötet, 712. oldal) művében, 1840-ben, Ludwig Karl Georg Pfeiffer korábbi kéziratos jegyzékeit követve.

{{Típusfaj | Gymnocalycium reductum subsp. reductum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' kezdetben magányos, idős korban a bázisánál enyhén sarjadó, zömök, lapított-gömbölyded vagy hengeres növénytest. A '''szár''' erőteljes felépítésű, átmérője 7–11 cm, magassága elérheti a 10–15 cm-t, bőrszövete matt sötétzöld, kékeszöld vagy szürkészöld, az idősebb részeken gyakran ólomszürke tónusú. A '''szár''' felülete általában 11–16 határozott, markáns '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' mély keresztirányú bevágásokkal jól elkülönülő, vaskos, szubszekcionálisan kiemelkedő, tompa, állkapocsszerű '''szemölcsök'''re osztottak. Az '''areolák''' nagyok, kerekded-oválisak, a '''szemölcsök''' felső hajlataiban, az '''axillák''' felett helyezkednek el, fiatalon sűrű, sárgásfehér vagy szürkésbarna gyapjúbevonat borítja őket, amely később az idős részeken lekopik. A '''tövisek''' erősek, merevek, tűszerűek vagy enyhén lapítottak, kissé elállók vagy a növénytest felé hajlók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 5–7 (ritkán 9), hosszuk 15–25 mm, színük fiatalon sárgásbarna vagy szalmasárga, a bázisuknál sötétebb (vörösesbarna) udvarral, később egységesen matt szürkévé válnak. A '''középtövis''' általában hiányzik, vagy ritkán 1 darab, a peremtövisekhez hasonló, de azoknál valamivel vaskosabb és merevebb '''középtövis''' fejlődik ki az areola közepén. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, mélyre hatoló főgyökérből áll, amely hatékonyan rögzíti a növényt a köves aljzatban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőpont melletti legfiatalabb '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' széles tölcsér alakú, kinyílva 4,5–6 cm hosszú és körülbelül 4–5 cm széles.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldala széles zöldesbarna vagy sötétzöld sávval mintázott, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek, krémszínűek vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak, a '''párta''' mélyén a torokrész és a '''csésze'''szerű alsó rész belseje halványzöldes vagy fehéres, kívülről csupasz, húsos pikkelyekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' 6–9 krémszínű lebennyel záródik.

==== Termés ====
A termés húsos, tojásdad vagy gömbölyded, éretten sötétzöld vagy tompa kékeszöld, felülete teljesen kopasz, pikkelylevelekkel borított.

* '''Magja:''' A magok aprók, matt feketék vagy sötétbarna színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, ezen belül Buenos Aires tartomány déli részein (a Sierra de la Ventana és a Sierra de Tandil hegyláncain) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Valódi hegyvidéki és pampai '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 300 és 900 méter tengerszint feletti magasságban, mállott gránit-, kvarcit- és köves talajban, sziklahasadékokban él. Előszeretettel telepszik meg alacsony fűfélék, zuzmók és törpe xerofita cserjék közvetlen közelében. Az éghajlat mérsékelt-pampai, forró, csapadékosabb nyarakkal és hűvös, kifejezetten száraz, gyakran fagyos telekkel. A nyugalmi időszakban a növény a húsos gyökere segítségével némileg összezsugorodik és visszahúzódik a talajba.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában tartása egyszerű, robusztus felépítése miatt ellenálló taxon. Jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot és zúzott gránitot tartalmazó ásványi vagy enyhén humuszos talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést kedvel, két öntözés között hagyva a földet teljesen kiszáradni. Meghálálja a nagyon világos, napos, jól szellőző elhelyezést. Teleltetése szárazon, hűvös és fagymentes helyiségben (5–8 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium reductum subsp. reductum]]'' természetes módon vészeli át a téli időszakot.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium reductum subsp. reductum]]'' könnyen felismerhető a markáns, állkapocsszerűen szemölcsözött bordáiról és a viszonylag kevés, de erős, merev peremtöviséről. Leginkább a ''[[Gymnocalycium platense]]'' és a ''[[Gymnocalycium gibbosum]]'' taxonokhoz hasonlít. A ''[[Gymnocalycium platense]]'' fajtól a jóval vaskosabb, markánsabb bordaszerkezete és az erőteljesebb, merevebb tövisei különítik el. A ''[[Gymnocalycium gibbosum]]'' taxontól a kevesebb peremtövise, a középtövis többnyire teljes hiánya, valamint a szár bőrszövetének mattabb, sötétebb zöld árnyalata választja el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg mint önálló fajt írták le 1822-ben, majd a modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021 / Caryophyllales Network) pontosították a helyét a nemzetségen belül. A nemzetség szinonimikai és filogenetikai revízióját végző '''[[Detlev Metzing]]''' rendszere szerint a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetség ''Gymnocalycium'' alnemzetségébe tartozik. A molekuláris adatok megerősítették, hogy a Buenos Aires tartomány izolált déli hegyvidéki populációi egy stabil, jól elkülöníthető fejlődési vonalat képviselnek, amely indokolja a törzsalak alfaji (subsp. ''reductum'') szintű elkülönítését a nemzetségen belül.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium leptanthum

2026-05-24T21:20:10Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium leptanthum (Speggazzini) Spegazzini, 1925}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''leptanthum'' a klasszikus görög ''leptosz'' (karcsú, vékony, finom) és az ''anthosz'' (virág) szavak kombinációja. A névválasztás transzparens módon utal a faj egyik legfontosabb határozóbélyegére, a rendkívül hosszú, keskeny és karcsú virágcsővel rendelkező virágra. A kombinációt a neves olasz származású argentin botanikus, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' alkotta meg.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba tartomány, a Córdoba környéki száraz dombvidékekről. Az eredeti herbarizált anyag megsemmisült, neotípus kijelölése a modern revíziók során történt meg.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus platensis var. leptantha'' Spegazzini az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (3. sorozat, 4. kötet, 504. oldal), 1905-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini az Anales de la Sociedad Cientifica Argentina folyóiratban (99. kötet, 137. oldal), 1925-ben.

{{Típusfaj | Gymnocalycium leptanthum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, lapított-gömbölyded, az idős példányoknál is csak sérülés hatására vagy ritkán sarjadó növénytest, amely kevéssé emelkedik ki a környező talajból. A '''szár''' apró termetű, átmérője 3–6 cm, magassága ritkán haladja meg a 2–4 cm-t, bőrszövete matt, sötét szürkészöld, olajzöld, de erős napfénynek kitett helyeken jellegzetes bronzos-lilás vagy ólomszürke árnyalatot vesz fel. A '''szár''' felülete általában 6–10 alacsony, széles, tompa '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' finom keresztirányú barázdákkal jól elkülönülő, lapos, lekerekített, enyhén állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek vagy enyhén oválisak, a '''szemölcsök''' felső hajlataiban helyezkednek el, fiatalon rövid, piszkosfehér vagy krémszínű gyapjas bevonat borítja őket, amely később az idős részeken teljesen lekopik. A '''tövisek''' finomak, rugalmasak, tőszerűek vagy finom tűszerűek, és jellegzetesen fésűsen vagy pókszerűen a növénytest felszínére simulnak. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 5–7, hosszuk 5–10 mm, sugarasan elállók, színük kezdetben áttetsző szürkésfehér, sárgásfehér vagy halvány szalmasárga, a bázisuknál gyakran sötétebb (barnás) tónussal, később egységesen matt szürkévé válnak. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, erősen megvastagodott répaszerű főgyökérből áll, amely oldalirányú finomabb hajszálgyökerekben ágazik el.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőponthoz legközelebb eső fiatal '''areolák'''ból fejlődnek. A '''virág''' rendkívül elegáns, megnyúlt, keskeny tölcsér alakú, teljesen kinyílva 5–7 cm hosszú, míg átmérője csupán 3–4 cm, a virágcső szembetűnően hosszú és karcsú.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, zöldes vagy zöldesbarna sáv húzódik, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta hófehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' mélyén a torokrész és a '''csésze'''szerű alsó rész belseje halványzöld vagy sárgásfehér árnyalatú, kívülről csupasz, húsos, széles pikkelyekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' kicsik és halványsárga színűek, a '''termő''' hengeres és megnyúlt, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–8 sugarasan elálló krémszínű lebennyel végződik.

==== Termés ====
A termés húsos, megnyúlt orsó vagy hengeres alakú, éretten sötétzöld, szürkészöld vagy kékeszöld bevonattal ellátott, felülete a nemzetségre jellemzően teljesen kopasz, pikkelyes.

* '''Magja:''' A magok aprók, a subgenus karakterének megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, azon belül Córdoba és San Luis tartományok hegyvidéki és dombvidéki körzeteiben (pl. Sierra de Córdoba) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus pampai '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 800 és 1300 méter tengerszint feletti magasságban, mállott gránit-, gneisz- vagy kvarckavicsos talajban, sziklahasadékokban él. Leggyakrabban alacsony fűfélék, zuzmók és törpe xerofita cserjék takarásában vagy azok közvetlen közelében telepszik meg, amelyek részleges árnyékot nyújtanak számára a tűző naptól. Az éghajlat szemiarid-kontinentális, forró, csapadékosabb nyarakkal és rendkívül száraz, aszályos, fagyos telekkel. A téli nyugalmi időszakban a növény a húsos gyökere segítségével szinte teljesen visszahúzódik a talaj szintje alá.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de finom struktúrája és hatalmas virágai miatt kedvelt taxon. Erőteljes répaszerű gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot, zúzott gránitot vagy perlitet tartalmazó, szegényes ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt, de rendszeres öntözést kedveli, a két öntözés között kötelező a földlabda teljes kiszáradása. Meghálálja a friss, mozgó levegőt és a nagyon világos elhelyezést, de a nyári tűző déli naptól óvni kell. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös, jól szellőző és fagymentes helyiségben (5–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium leptanthum]]'' a vízelvonás hatására szinte teljesen összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium leptanthum]]'' a legkönnyebben a rendkívül hosszú, feltűnően karcsú virágcsövéről és a tiszta fehér virágairól ismerhető fel, amelyek szinte aránytalanul nagyok az apró növénytesthez képest. Legközelebbi rokona a ''[[Gymnocalycium platense]]'' és a ''[[Gymnocalycium calochlorum]]''. A ''[[Gymnocalycium platense]]'' fajtól a jóval karcsúbb, hosszabb virágcsöve, a rövidebb, testre simulóbb peremtövisei és a kisebb felnőttkori mérete különíti el. A ''[[Gymnocalycium calochlorum]]'' taxontól a sötétebb, bronzosabb bőrszövete és a virág torokrészének eltérő színezettsége választja el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg varietásként írta le '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' 1905-ben, majd 1925-ben emelte önálló faji rangra. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021 / Caryophyllales Network) megerősítették, hogy a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belül a ''Microsemineum'' alnemzetségbe tartozik. Bár a szinonimikai revíziók során egyes szerzők (például '''[[Detlev Metzing]]''') hajlamosak voltak a fajt a tágabb értelemben vett ''[[Gymnocalycium platense]]'' vagy ''[[Gymnocalycium capillense]]'' aggregátum részeként kezelni, a '''POWO''' és a modern adatbázisok többsége jelenleg is fenntartja önálló, érvényes faji státuszát a Sierra de Córdoba stabilan elkülöníthető populációjaként.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium leptanthum

2026-05-24T21:17:43Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium leptanthum (Speggazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a ''leptanthum'' a klasszikus görög ''leptosz'' (karcsú, vékony, fin…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium leptanthum (Speggazzini) Spegazzini, 1925}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''leptanthum'' a klasszikus görög ''leptosz'' (karcsú, vékony, finom) és az ''anthosz'' (virág) szavak kombinációja. A névválasztás transzparens módon utal a faj egyik legfontosabb határozóbélyegére, a rendkívül hosszú, keskeny és karcsú virágcsővel rendelkező virágra. A kombinációt a neves olasz származású argentin botanikus, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' alkotta meg.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba tartomány, a Córdoba környéki száraz dombvidékekről. Az eredeti herbarizált anyag megsemmisült, neotípus kijelölése a modern revíziók során történt meg.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus platensis var. leptantha'' Spegazzini az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (3. sorozat, 4. kötet, 504. oldal), 1905-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini az Anales de la Sociedad Cientifica Argentina folyóiratban (99. kötet, 137. oldal), 1925-ben.

{{Típusfaj | Gymnocalycium leptanthum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, lapított-gömbölyded, az idős példányoknál is csak sérülés hatására vagy ritkán sarjadó növénytest, amely kevéssé emelkedik ki a környező talajból. A '''szár''' apró termetű, átmérője 3–6 cm, magassága ritkán haladja meg a 2–4 cm-t, bőrszövete matt, sötét szürkészöld, olajzöld, de erős napfénynek kitett helyeken jellegzetes bronzos-lilás vagy ólomszürke árnyalatot vesz fel. A '''szár''' felülete általában 6–10 alacsony, széles, tompa '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' finom keresztirányú barázdákkal jól elkülönülő, lapos, lekerekített, enyhén állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek vagy enyhén oválisak, a '''szemölcsök''' felső hajlataiban helyezkednek el, fiatalon rövid, piszkosfehér vagy krémszínű gyapjas bevonat borítja őket, amely később az idős részeken teljesen lekopik. A '''tövisek''' finomak, rugalmasak, tőszerűek vagy finom tűszerűek, és jellegzetesen fésűsen vagy pókszerűen a növénytest felszínére simulnak. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 5–7, hosszuk 5–10 mm, sugarasan elállók, színük kezdetben áttetsző szürkésfehér, sárgásfehér vagy halvány szalmasárga, a bázisuknál gyakran sötétebb (barnás) tónussal, később egységesen matt szürkévé válnak. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, erősen megvastagodott répaszerű főgyökérből áll, amely oldalirányú finomabb hajszálgyökerekben ágazik el.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőponthoz legközelebb eső fiatal '''areolák'''ból fejlődnek. A '''virág''' rendkívül elegáns, megnyúlt, keskeny tölcsér alakú, teljesen kinyílva 5–7 cm hosszú, míg átmérője csupán 3–4 cm, a virágcső szembetűnően hosszú és karcsú.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles, zöldes vagy zöldesbarna sáv húzódik, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta hófehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' mélyén a torokrész és a '''csésze'''szerű alsó rész belseje halványzöld vagy sárgásfehér árnyalatú, kívülről csupasz, húsos, széles pikkelyekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' kicsik és halványsárga színűek, a '''termő''' hengeres és megnyúlt, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–8 sugarasan elálló krémszínű lebennyel végződik.

==== Termés ====
A termés húsos, megnyúlt orsó vagy hengeres alakú, éretten sötétzöld, szürkészöld vagy kékeszöld bevonattal ellátott, felülete a nemzetségre jellemzően teljesen kopasz, pikkelyes.

* '''Magja:''' A magok aprók, a subgenus karakterének megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, azon belül Córdoba és San Luis tartományok hegyvidéki és dombvidéki körzeteiben (pl. Sierra de Córdoba) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus pampai '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 800 és 1300 méter tengerszint feletti magasságban, mállott gránit-, gneisz- vagy kvarckavicsos talajban, sziklahasadékokban él. Leggyakrabban alacsony fűfélék, zuzmók és törpe xerofita cserjék takarásában vagy azok közvetlen közelében telepszik meg, amelyek részleges árnyékot nyújtanak számára a tűző naptól. Az éghajlat szemiarid-kontinentális, forró, csapadékosabb nyarakkal és rendkívül száraz, aszályos, fagyos telekkel. A téli nyugalmi időszakban a növény a húsos gyökere segítségével szinte teljesen visszahúzódik a talaj szintje alá.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de finom struktúrája és hatalmas virágai miatt kedvelt taxon. Erőteljes répaszerű gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot, zúzott gránitot vagy perlitet tartalmazó, szegényes ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt, de rendszeres öntözést kedveli, a két öntözés között kötelező a földlabda teljes kiszáradása. Meghálálja a friss, mozgó levegőt és a nagyon világos elhelyezést, de a nyári tűző déli naptól óvni kell. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös, jól szellőző és fagymentes helyiségben (5–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium leptanthum]]'' a vízelvonás hatására szinte teljesen összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium leptanthum]]'' a legkönnyebben a rendkívül hosszú, feltűnően karcsú virágcsövéről és a tiszta fehér virágairól ismerhető fel, amelyek szinte aránytalanul nagyok az apró növénytesthez képest. Legközelebbi rokona a ''[[Gymnocalycium platense]]'' és a ''[[Gymnocalycium calochlorum]]''. A ''[[Gymnocalycium platense]]'' fajtól a jóval karcsúbb, hosszabb virágcsöve, a rövidebb, testre simulóbb peremtövisei és a kisebb felnőttkori mérete különíti el. A ''[[Gymnocalycium calochlorum]]'' taxontól a sötétebb, bronzosabb bőrszövete és a virág torokrészének eltérő színezettsége választja el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg varietásként írta le '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' 1905-ben, majd 1925-ben emelte önálló faji rangra. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021 / Caryophyllales Network) megerősítették, hogy a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belül a ''Microsemineum'' alnemzetségbe tartozik. Bár a szinonimikai revíziók során egyes szerzők (például '''[[Detlev Metzing]]''') hajlamosak voltak a fajt a tágabb értelemben vett ''[[Gymnocalycium platense]]'' vagy ''[[Gymnocalycium capillense]]'' aggregátum részeként kezelni, a **POWO** és a modern adatbázisok többsége jelenleg is fenntartja önálló, érvényes faji státuszát a Sierra de Córdoba stabilan elkülöníthető populációjaként.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium victorii

2026-05-24T21:09:45Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus ex Berger) A.W.Hill, 1933 sec. Korotkova et al. 2021 | synonym = Gymnocalycium victorii Shchelkunova, 2014}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus ex Berger) A.W.Hill, 1933 sec. Korotkova et al. 2021 | synonym = Gymnocalycium victorii Shchelkunova, 2014}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A leíró szerző, '''[[Natalia Shchelkunova]]''' az egyedi faji jelzőt, a ''victorii'' nevet '''[[Victor Gapon]]''' (Viktor Gapon) neves orosz kaktuszkutató és szakíró tiszteletére választotta, aki az expedíciói során rábukkant a növényre és intenzíven tanulmányozta a nemzetséget. Mivel a ''gaponii'' faji jelző már foglalt volt a nemzetségen belül, a szerző a felfedező keresztnevének genitivus (birtokos) alakját (''victorii'') alkalmazta a botanikai nomenklatúra szabályai szerint.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Natalia Shchelkunova és Victor Gapon gyűjtése (VOS 03-054), Argentína, San Luis tartomány, San Francisco del Monte de Oro környéke. Deponálva a moszkvai Állami Egyetem herbáriumában (MW).
* '''Első leírása:''' Mint ''Gymnocalycium victorii'' Shchelkunova az orosz Kaktus-Klub folyóirat 2014/1. számában megjelent protológusban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Natalia Shchelkunova (2014)

{{Típusfaj | Gymnocalycium bodenbenderianum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, erősen lapított-gömbölyded, a talaj szintjéből alig kiemelkedő törpe növekedésű növénytest. A '''szár''' átmérője 4–7 cm, magassága csupán 2–3 cm, bőrszövete jellegzetesen matt szürkészöld, olajbarna vagy sötét bronzos-lilás tónusú, különösen erős benapozás esetén. A '''szár''' felülete általában 9–11 lankás, tompa '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' mély keresztbarázdákkal erősen tagoltak, kifejezett, kiemelkedő, tompa, de nem szubszekcionálisan állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' oválisak, a '''szemölcsök''' felső harmadában helyezkednek el, fiatalon finom piszkosfehér vagy szürkés gyapjúbevonat borítja őket, amely az idős '''areolák'''ról teljesen lekopik. A '''tövisek''' viszonylag rövidek, merevek, sugarasan elállók és pókhoz hasonlóan szorosan a növénytest felületére simulnak. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 3–5, hosszuk 6–12 mm, színük kezdetben szürkésbarna vagy sötétszürke, alapjuknál kifejezetten feketés tónussal, később egyöntetűen matt szürkévé válnak. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem fejlődnek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, mélyre nyúló répaszerű főgyökérből áll, amely biztosítja a növény számára a száraz időszakokban a talajba való visszahúzódást.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan a növény csúcsi részén, a tenyészőponthoz közeli legfiatalabb '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' tölcsér alakú, kinyílva 4–5 cm hosszú és körülbelül 3,5–4,5 cm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldalán széles zöldesbarna vagy szürkészöld sáv húzódik, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek, krémszínűek vagy halvány elefántcsontszínűek, a '''párta''' belső alapja és a torokrész világos zöldes vagy halvány sárgásfehér, a húsos '''csésze'''szerű rész pikkelyekkel borított, szőr- és tövisnélküli.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' világossárgák, a '''termő''' hengeres, a '''bibeszál''' karcsú, sárgásfehér, a '''bibe''' 6–8 krémszínű lebennyel záródik.

==== Termés ====
A termés húsos, tojásdad vagy hengeres, éretten sötétzöld vagy tompa szürkésbarna, felülete teljesen kopasz, apró pikkelylevelekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül kicsik, a *Gymnocalycium* alnemzetségre jellemzően matt feketék vagy sötétbarna színűek, finoman szemcsézett vagy bibircses maghéjstruktúrával.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Argentína''' területén, ezen belül San Luis tartomány északi és nyugati részein (különösen San Francisco del Monte de Oro hegyvidéki körzetében) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus pampai '''geofiton''' életmódot folytat, amely 800 és 1100 méter tengerszint feletti magasságban, kopár, mállott gránitos és kavicsos talajban, sziklás kibúvások repedéseiben telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék és ritkás xerofita cserjék részleges takarásában. Az éghajlat szemiarid-kontinentális, forró, nyári záporokkal tarkított növekedési időszakkal, valamint kifejezetten száraz, aszályos, téli fagyokkal járó nyugalmi időszakkal, amikor a növény szinte teljesen eltűnik a talaj szintje alatt.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában lassú növekedésű, de rendkívül dekoratív taxon. Kis mérete és vaskos gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, apró kavicsot és zúzott gránitot tartalmazó ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kíván, két öntözés között hagyva a földlabdát teljesen kiszáradni. Kedveli a magas fényigényt és a jó szellőzést, de a perzselő déli naptól érdemes enyhén óvni. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyen (5–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium bodenbenderianum]]'' ezen formája a vízelvonás következtében látványosan összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium victorii]]'' néven leírt növény a modern rendszertani revíziók szerint a ''[[Gymnocalycium bodenbenderianum]]'' szinonimája, így morfológiai bélyegeiben szinte teljesen átfed azzal. Megkülönböztetése a típusos ''[[Gymnocalycium bodenbenderianum]]'' formáktól csupán minimális lokális jellegekben merül ki: bőrszövete valamivel sötétebb, olajbarna tónusú, tövisei pedig némileg rövidebbek és még szorosabban a növénytest felszínére simulnak. Amennyiben önálló fejlődési vonalként tekintünk rá, úgy a szekción belül a ''[[Gymnocalycium basiatrum]]''-hoz áll a legközelebb, azonban a ''[[Gymnocalycium basiatrum]]'' esetében a tövisek robusztusabbak, a bordák száma és a szemölcsözöttség pedig erőteljesebb karakterű.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont 2014-ben írta le '''[[Natalia Shchelkunova]]''' önálló fajként. A 2010 utáni filogenetikai kutatások és a modern, DNS-alapú nómenklatúrai revíziók ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021 / Caryophyllales Network) azonban nem igazolták a növény önálló faji státuszát. A nemzetség szinonimikai konszolidációját végző '''[[Detlev Metzing]]''' álláspontja szerint a taxon nem képez független evolúciós egységet, hanem a rendkívül változékony, korábban leírt ''[[Gymnocalycium bodenbenderianum]]'' egyik lokális populációja, így annak szinonimájaként kezelendő. A növény a nemzetségen belül a ''Gymnocalycium'' alnemzetség tagja.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium gaponii

2026-05-24T20:48:17Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium gaponii Neuhuber, 2001}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelzőt, a ''gaponii'' nevet a leíró szerző, '''Gert Neuhuber''' osztrák kaktuszkutató vá…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium gaponii Neuhuber, 2001}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelzőt, a ''gaponii'' nevet a leíró szerző, '''[[Gert Neuhuber]]''' osztrák kaktuszkutató választotta '''[[Victor Gapon]]''' orosz kaktuszgyűjtő és szakíró tiszteletére, aki intenzíven tanulmányozta a nemzetséget. A botanikai nomenklatúra szabályai szerint a férfi személynév genitivus (birtokos) alakja az ''-ii'' végződést kapta meg.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Gert Neuhuber gyűjtése (GN 99-198/5821), Argentína, Córdoba tartomány, San Alberto megye, Las Rabonas közelében, 950 m tengerszint feletti magasságban. Deponálva a cordobai egyetem herbáriumában (CORD).
* '''Első leírása:''' Gert Neuhuber által a Gymnocalycium (Mödling) osztrák szakfolyóirat 14(3). számában megjelent protológusban, 2001-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Gert Neuhuber (2001)

{{Típusfaj | Gymnocalycium gaponii | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, erősen lapított-gömbölyded, ritkán sarjadó növénytest. A '''szár''' alacsony, átmérője 3–6 cm, magassága többnyire csupán 2–3 cm, bőrszövete matt sötétzöld, szürkészöld vagy idős korban enyhén barnás-olajzöld árnyalatú. A '''szár''' felülete általában 5–9 nagyon széles, lapos, tompa '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' sekély keresztbarázdákkal széles, lekerekített, enyhén állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek, a '''szemölcsök''' felső részén, az '''axillák'''hoz közel helyezkednek el, fiatalon sárgásfehér vagy szürkés gyapjúbevonat látható rajtuk, amely idővel teljesen lekopik. A '''tövisek''' finomak, tűszerűek, rövidek, és többnyire a növénytest felszínére simulnak. A '''peremtövis'''ek száma areolánként többnyire 3–5 (ritkán 7), sugarasan elállók, hosszuk 5–10 mm, színük kezdetben szürkésfehér vagy szalmasárga, bázisuknál gyakran sötétebb tónusúak, később egységesen szürkévé válnak. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, kissé megvastagodott főgyökérből áll, amely segíti a növényt a száraz időszakban a talaj szintjébe visszahúzódni.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén, a tenyészőpont melletti legfiatalabb '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' tölcsér alakú, kinyílva körülbelül 3,5–4,5 cm hosszú és ugyanilyen széles.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek hátoldala zöldesbarna középcsíkkal díszített, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek, krémszínűek vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak, a '''párta''' mélyén a torokrész világos zöldes vagy fehéres, a '''csésze'''szerű alsó rész csupasz, pikkelyes.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgásfehérek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' hengeres magházzal rendelkezik, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' 6–8 sárgásfehér lebenyre oszlik.

==== Termés ====
A termés húsos, megnyúlt tojásdad vagy orsó alakú, éretten sötétzöld vagy tompa vörösesbarna, felülete teljesen kopasz, pikkelyekkel borított.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, a nemzetségen belüli alnemzetségi csoportoknak megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjjal.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, ezen belül Córdoba tartomány nyugati hegyvidéki régióiban (Sierra de Córdoba, San Alberto megye) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Valódi pampai '''geofiton''' és '''litofiton''' növény, amely 900 és 1100 méter tengerszint feletti magasságban, mállott gránit- és gneiszsziklák repedéseiben, finom kavicsos talajban él. Előszeretettel telepszik meg alacsony fűfélék takarásában. Az éghajlatot forró, csapadékosabb nyarak és száraz, kifejezetten hideg, fagyos telek jellemzik, amelyek során a növény a húsos gyökere segítségével szinte teljesen visszahúzódik a talajba.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában tartása megegyezik a Közép-Argentínából származó többi kistermetű ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' faj igényeivel. Kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot és zúzott gránitot tartalmazó, ásványi alapú talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést kedvel, két öntözés között hagyva a földet teljesen kiszáradni. Meghálálja a világos, de a tűző naptól kissé védett, jól szellőző elhelyezést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és fagymentes helyiségben (5–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium gaponii]]'' természetes módon erősen összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium gaponii]]'' könnyen felismerhető az erősen lapított növénytestéről, a kevés (többnyire csak 5–9), rendkívül széles és lapos bordájáról, valamint a kevés számú (3–5), testre simuló peremtöviséről. Leginkább a ''[[Gymnocalycium capillense]]'', a ''[[Gymnocalycium sutterianum]]'' és a ''[[Gymnocalycium calochlorum]]'' taxonokhoz hasonlít. Megkülönbözteti azoktól a jóval kevesebb és laposabb bordája, a középtövis teljes hiánya, a kevesebb és merevebb peremtövise, valamint a test sötétebb, mattabb zöld bőrszövete.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2001-ben írta le '''[[Gert Neuhuber]]'''. Molekuláris filogenetikai vizsgálatok és morfológiai bélyegek alapján a taxon a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségen belül a ''Microsemineum'' alnemzetségbe tagozódik be. A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Sierra de Córdoba izolált völgyeiben és domboldalain élő populációk között jelentős mikro-evolúciós differenciálódás zajlott le. A specifikus ökológiai fülkékhez való alkalmazkodás és a földrajzi elszigeteltség tartja fenn a ''[[Gymnocalycium gaponii]]'' stabil fejlődési vonalát és morfológiai különállását.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[Gymnocalycium gaponii]]'' (Neuhuber, 2001) rendszertani megítélése és érvényessége nem egységes a modern nómenklatúrában:

* '''Önálló fajként''' kezeli a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetségen belül a '''POWO''' és az '''IPNI''', fenntartva a szerző ('''[[Gert Neuhuber]]''', 2001) eredeti, az osztrák ''Gymnocalycium'' szakfolyóiratban leközölt leírását.
* '''Szinonimaként''' hivatkozik rá a '''Caryophyllales Network''' globális kaktusz-konszenzusos adatbázisa ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021). A nemzetség legújabb szinonimikai revíziója során (''syn. sec. Hunt 2016, Kew 2019'') a taxont nem tekintik független fejlődési vonalnak, hanem a korábban leírt ''[[Gymnocalycium capillense]]'' szinonimájaként határozzák meg. Ezt a megközelítést előzte meg '''[[Bohumil Milt]]''' (2015) nómenklatúrai áthelyezése is, aki a növényt varietás rangra süllyesztette `[[Gymnocalycium capillense var. gaponii|var. ''gaponii'']]` néven a ''Cactaceae Systematics Initiatives'' folyóiratban.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium alenae

2026-05-24T20:36:52Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium alenae Kulhánek, 2021}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelzőt, az ''alenae'' nevet a leíró szerző, '''Tomáš Kulhánek''' cseh kaktuszkutató vá…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium alenae Kulhánek, 2021}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelzőt, az ''alenae'' nevet a leíró szerző, '''[[Tomáš Kulhánek]]''' cseh kaktuszkutató választotta felesége, '''Alena Kulhánková''' tiszteletére. A botanikai nomenklatúra szabályai szerint a női keresztnév genitivus (birtokos) alakja az ''-ae'' végződést kapta, megörökítve a támogató házastárs nevét a tudomány számára.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Tomáš Kulhánek gyűjtése (TK 256/394), Argentína, Córdoba tartomány, San Alberto megye, 1030 m tengerszint feletti magasságban. Deponálva a prágai Károly Egyetem herbáriumában (PRC).
* '''Első leírása:''' Tomáš Kulhánek által a Schütziana folyóiratban (8. évfolyam, 2. szám, 24–38. oldal) megjelent protológusban, 2017-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Tomáš Kulhánek (2017)

{{Típusfaj | Gymnocalycium alenae | limit=5}}

{{Típusfaj | Gymnocalycium alenae | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos, erősen lapított-gömbölyded, az idős példányoknál is ritkán sarjadó növénytest. A '''szár''' bőrszövete jellegzetesen matt, sötét olajzöld vagy szürkészöld, napsütötte helyen enyhén bronzos vagy lilásbarna elszíneződéssel. A '''szár''' felülete 9–12 széles, alacsony, tompa '''bordák'''ra osztott. A '''bordák''' finom, de határozott harántbarázdákkal jól elkülönülő, kerekded, kissé állkapocsszerű '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' oválisak vagy kerekdedek, a '''szemölcsök''' felső, védett részén ülnek, fiatalon sűrű sárgásfehér vagy piszkosfehér gyapjúbevonat borítja őket, amely később szinte teljesen lekopik. A '''tövisek''' viszonylag erősek, merevek, tőszerűek, de a növénytestre simulók. A '''peremtövis'''ek száma areolánként 5–7, sugarasan elállók, kissé visszahajolva követik a növénytest ívét, színük kezdetben szürkésbarna vagy sárgásszürke, sötétebb (gyakran feketés) bázissal és heggyel, idős korban teljesen elszürkülnek. A '''középtövis''' többnyire teljesen hiányzik, vagy ritkán egyetlen, felfelé mutató, rövid, csökevényes tövis formájában jelenik meg. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, kissé répaszerűen megvastagodott főgyökérből áll, amely oldalirányú finom gyökerekben végződik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan, a növény csúcsi részén található legfiatalabb, tenyészőponthoz közeli '''areolák'''ból fejlődnek. A '''virág''' széles tölcsér alakú, teljesen kinyílva 4–5,5 cm hosszú és körülbelül ugyanilyen átmérőjű, elegáns megjelenésű.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek sávosan zöldesbarna vagy sötétzöld hátoldalúak, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' mélyén a torokrész enyhén zöldes árnyalatú, a '''csésze'''szerű alsó rész csupasz és húsos pikkelyekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, sárgásfehérek, a '''portokok''' élénksárgák, a '''termő''' vaskos, a '''bibeszál''' sárgásfehér, a '''bibe''' 8–10 sugárirányú, krémszínű lebenyre oszlik.

==== Termés ====
A termés húsos, tojásdad vagy megnyúlt orsó alakú, éretten tompa sötétzöld vagy vörösesbarna árnyalatú, felülete a nemzetségre jellemzően csupasz, szélesebb pikkelyekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok igen aprók, a subgenus tagjaira jellemzően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman bibircses vagy szemcsézett maghéjjal.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag Dél-Amerikában, '''Argentína''' területén, ezen belül Córdoba tartomány nyugati részein (Sierra de Córdoba, San Alberto megye) endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus hegyvidéki '''litofiton''' és pampai növény, amely 1000 méter feletti tengerszint feletti magasságban, mállott gránit- és gneiszsziklák repedéseiben, kavicsos és köves talajban él. Gyakran alacsony fűfélék és ritkás cserjék tövében telepszik meg, amelyek részleges árnyékot biztosítanak számára. Az éghajlat kontinentális-szemiarid, forró, csapadékosabb nyarakkal és kifejezetten száraz, aszályos, fagyos telekkel. A növény a téli nyugalmi időszakban a talaj szintjébe húzódva éli túl a zord körülményeket.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában tartása megegyezik a Közép-Argentínából származó többi apróbb termetű ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' faj igényeivel. Kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot, zúzott gránitot és minimális humuszt tartalmazó ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a rendszeres, de két öntözés között teljesen kiszáradó földet kedveli. Meghálálja a friss levegőt és a világos, de a tűző déli naptól enyhén védett elhelyezést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fachymentes helyiségben (5–10 °C között) történjen, ahol a ''[[Gymnocalycium alenae]]'' a vízelvonás miatt erősen összezsugorodik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium alenae]]'' a modern rendszertani revíziók (''sec. Metzing 2021'') szerint a ''[[Gymnocalycium robustum]]'' szinonimája, így morfológiájában szinte teljesen átfed azzal. Megkülönböztetése a típusos ''[[Gymnocalycium robustum]]'' formáktól csupán finom populációs jellegekben merül ki: a ''[[Gymnocalycium alenae]]'' bőrszövete valamivel mattabb, sötétebb olajzöld, tövisei pedig némileg rövidebbek és szorosabban a növénytestre simulnak.

Amennyiben önálló fajként kezeljük, úgy a ''[[Gymnocalycium monvillei]]'' komplexum tagjaihoz, valamint a ''[[Gymnocalycium capillense]]'' és a ''[[Gymnocalycium sutterianum]]'' taxonokhoz áll a legközelebb. Azoktól lapítottabb növekedési habitusa, az areolánkénti kevesebb (mindössze 5–7), de vaskosabb, fésűsen rásimuló peremtövise, valamint a virág torokrészének és a magok mikro-morfológiájának eltérései különítik el.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[Gymnocalycium alenae]]'' (Kulhánek, 2017) rendszertani státusza és érvényessége megosztja a szakértőket:

* '''Elfogadott, önálló fajként''' kezeli a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetségen belül a '''POWO''' és az '''IPNI''', követve a szerző ('''[[Tomáš Kulhánek]]''', 2017) eredeti, a ''Schütziana'' szakfolyóiratban megjelent leírását (protológus).
* '''Szinonimaként''' hivatkozik rá a '''Caryophyllales Network''' konszenzusos kaktusz-adatbázisa ('''[[Nadja Korotkova]]''' et al. 2021). A nemzetség revízióját végző '''[[Detlev Metzing]]''' (2021) álláspontja szerint a taxon nemzetségen belüli önálló faji rangja nem indokolt, így az a korábban leírt ''[[Gymnocalycium robustum]]'' szinonimája.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium parvulum

2026-05-24T20:19:51Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus'' (kicsi, csekély) kicsinyítőképzős alakja, jelentése „igen kicsiny”, „parányi”. A szerző, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' a névválasztással a növény rendkívül apró termetére, törpe növekedési erélyére és diszkrét megjelenésére utalt, amellyel elüt a nemzetség sok más, robusztusabb tagjától.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba és San Luis határvidéke.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus parvulus'' Speg. az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (1905).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.

{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=3}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' többnyire magányos, lapított-gömbölyded alakú, apró termetű, ritkán képez sarjakat. A '''szár''' magassága csupán 2–4 cm, átmérője 3–5 cm, bőrszövete jellegzetesen matt szürkészöld, olajzöld vagy idős korban enyhén barnás-vöröses tónusú. A '''szár''' felülete 11–13 alacsony, lankás, finoman lekerekített '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' apró, sekély keresztbarázdákkal gyengén elkülönülő, lapos '''szemölcsök'''re osztottak, amelyek nem mutatnak állkapocsszerű kiemelkedést. Az '''areolák''' igen kicsik, oválisak, a '''szemölcsök''' felső részén ülnek, fiatalon minimális fehéres-szürkés gyapjúbevonat látható rajtuk, amely gyorsan lekopik, így az idősebb '''areolák''' teljesen kopaszok. A '''tövisek''' finomak, aprók, fésűszerűek és lágyabb szerkezetűek. A '''peremtövis'''ek száma areolánként 5–7, hosszuk alig 2–4 mm, sugarasan elállók, többnyire teljesen a növénytest felületére simulnak, színük áttetsző szürkésfehér, szalmasárga vagy tiszta szürke, alapjuknál esetenként sötétebb ponttal. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek jelen. A '''gyökérzet''' jól fejlett, vastag, húsos, répaszerű főgyökérből áll, amely segíti a növényt a száraz időszakban a talajba húzódni.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan a tenyészőpont melletti legfiatalabb, felső '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' tölcsér alakú, a növény apró méretéhez képest viszonylag nagy, 3–4,5 cm hosszú és ugyanilyen szélesre nyíló.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek zöldesbarna vagy sötétebb szürkészöld középcsíkkal díszítettek, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' belső alapja tiszta zöldes vagy halvány sárgásfehér, a csupasz '''csésze'''szerű rész pikkelylevelekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, fehérek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' zöldes magházzal rendelkezik, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' 6–8 sárgásfehér lebenyre oszlik.

==== Termés ====
A termés kicsi, tojásdad vagy hengeres, éretten tompa sötétzöld vagy kékeszöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelyekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, a nemzetségen belüli ''Trichomosemineum'' vagy ''Microsemineum'' szekcióra jellemző makroszkopikus és mikroszkopikus bélyegekkel, a maghéj matt fekete vagy sötétbarna, finoman szemcsézett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Argentína''' középső területein, elsősorban Córdoba tartomány északi és nyugati hegyvidékein, valamint San Luis tartomány határos részein fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Valódi pampai '''geofiton''' életmódot folytat, amely a kavicsos, köves kibúvásokon, sziklarepedésekben vagy finom szemcsés, mállott gránittalajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék takarásában, ahol a száraz, aszályos téli időszakban a répaszerű gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik. Az éghajlatot forró, csapadékosabb nyarak és száraz, kifejezetten hideg, fagyos telek jellemzik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' lassú növekedésű, de hálás növény. Kis termete miatt rendkívül jó vízáteresztő, durva homokkal, kaviccsal és kevés agyaggal kevert ásványi talajt igényel, mivel a pangó vízre a gyökérzete nagyon érzékeny. Tavasztól őszig mérsékelt öntözést, és világos, de a tűző naptól kissé védett elhelyezést igényel, hogy hamvas bőrszövete ne égjen meg. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös (5–10 °C-os), jól szellőző helyen történjen, ekkor a növény jelentősen összezsugorodik, ami természetes túlélési mechanizmusa.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' könnyen felismerhető parányi termetéről, alacsony, lankás bordáiról és a teljesen a testre simuló, fésűs állású, apró peremtöviseiről. Leginkább a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' kistermetű formáival vagy a ''[[Gymnocalycium leptanthum]]''-mal téveszthető össze, azonban a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' esetében a virágcső rövidebb, a tövisek finomabbak, rövidebbek, és hiányzik a szemölcsök alatti markáns állkapocsszerű kiemelkedés, amely a nemzetség más tagjaira annyira jellemző.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg a híres olasz származású argentin botanikus, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' írta le 1905-ben, majd később önmaga helyezte át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok megerősítették a taxon helyét a nemzetség fésűs tövisű, apró magvú fejlődési vonalán belül. Bár a rendszertanban korábban többször megkérdőjelezték önálló faji státuszát, és egyes szerzők a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' szinonimájaként vagy alfajaként kezelték, a legújabb morfológiai és populációgenetikai elemzések elszigetelt, stabil élőhelyi populációi miatt fenntartják az önálló faji rangot.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium parvulum

2026-05-24T20:19:32Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus''…”

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus'' (kicsi, csekély) kicsinyítőképzős alakja, jelentése „igen kicsiny”, „parányi”. A szerző, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' a névválasztással a növény rendkívül apró termetére, törpe növekedési erélyére és diszkrét megjelenésére utalt, amellyel elüt a nemzetség sok más, robusztusabb tagjától.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba és San Luis határvidéke.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus parvulus'' Speg. az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (1905).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.

{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' többnyire magányos, lapított-gömbölyded alakú, apró termetű, ritkán képez sarjakat. A '''szár''' magassága csupán 2–4 cm, átmérője 3–5 cm, bőrszövete jellegzetesen matt szürkészöld, olajzöld vagy idős korban enyhén barnás-vöröses tónusú. A '''szár''' felülete 11–13 alacsony, lankás, finoman lekerekített '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' apró, sekély keresztbarázdákkal gyengén elkülönülő, lapos '''szemölcsök'''re osztottak, amelyek nem mutatnak állkapocsszerű kiemelkedést. Az '''areolák''' igen kicsik, oválisak, a '''szemölcsök''' felső részén ülnek, fiatalon minimális fehéres-szürkés gyapjúbevonat látható rajtuk, amely gyorsan lekopik, így az idősebb '''areolák''' teljesen kopaszok. A '''tövisek''' finomak, aprók, fésűszerűek és lágyabb szerkezetűek. A '''peremtövis'''ek száma areolánként 5–7, hosszuk alig 2–4 mm, sugarasan elállók, többnyire teljesen a növénytest felületére simulnak, színük áttetsző szürkésfehér, szalmasárga vagy tiszta szürke, alapjuknál esetenként sötétebb ponttal. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek jelen. A '''gyökérzet''' jól fejlett, vastag, húsos, répaszerű főgyökérből áll, amely segíti a növényt a száraz időszakban a talajba húzódni.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan a tenyészőpont melletti legfiatalabb, felső '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' tölcsér alakú, a növény apró méretéhez képest viszonylag nagy, 3–4,5 cm hosszú és ugyanilyen szélesre nyíló.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek zöldesbarna vagy sötétebb szürkészöld középcsíkkal díszítettek, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' belső alapja tiszta zöldes vagy halvány sárgásfehér, a csupasz '''csésze'''szerű rész pikkelylevelekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, fehérek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' zöldes magházzal rendelkezik, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' 6–8 sárgásfehér lebenyre oszlik.

==== Termés ====
A termés kicsi, tojásdad vagy hengeres, éretten tompa sötétzöld vagy kékeszöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelyekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, a nemzetségen belüli ''Trichomosemineum'' vagy ''Microsemineum'' szekcióra jellemző makroszkopikus és mikroszkopikus bélyegekkel, a maghéj matt fekete vagy sötétbarna, finoman szemcsézett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Argentína''' középső területein, elsősorban Córdoba tartomány északi és nyugati hegyvidékein, valamint San Luis tartomány határos részein fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Valódi pampai '''geofiton''' életmódot folytat, amely a kavicsos, köves kibúvásokon, sziklarepedésekben vagy finom szemcsés, mállott gránittalajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék takarásában, ahol a száraz, aszályos téli időszakban a répaszerű gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik. Az éghajlatot forró, csapadékosabb nyarak és száraz, kifejezetten hideg, fagyos telek jellemzik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' lassú növekedésű, de hálás növény. Kis termete miatt rendkívül jó vízáteresztő, durva homokkal, kaviccsal és kevés agyaggal kevert ásványi talajt igényel, mivel a pangó vízre a gyökérzete nagyon érzékeny. Tavasztól őszig mérsékelt öntözést, és világos, de a tűző naptól kissé védett elhelyezést igényel, hogy hamvas bőrszövete ne égjen meg. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös (5–10 °C-os), jól szellőző helyen történjen, ekkor a növény jelentősen összezsugorodik, ami természetes túlélési mechanizmusa.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' könnyen felismerhető parányi termetéről, alacsony, lankás bordáiról és a teljesen a testre simuló, fésűs állású, apró peremtöviseiről. Leginkább a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' kistermetű formáival vagy a ''[[Gymnocalycium leptanthum]]''-mal téveszthető össze, azonban a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' esetében a virágcső rövidebb, a tövisek finomabbak, rövidebbek, és hiányzik a szemölcsök alatti markáns állkapocsszerű kiemelkedés, amely a nemzetség más tagjaira annyira jellemző.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg a híres olasz származású argentin botanikus, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' írta le 1905-ben, majd később önmaga helyezte át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok megerősítették a taxon helyét a nemzetség fésűs tövisű, apró magvú fejlődési vonalán belül. Bár a rendszertanban korábban többször megkérdőjelezték önálló faji státuszát, és egyes szerzők a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' szinonimájaként vagy alfajaként kezelték, a legújabb morfológiai és populációgenetikai elemzések elszigetelt, stabil élőhelyi populációi miatt fenntartják az önálló faji rangot.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]