MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Crassula lactea

2026-07-09T12:48:46Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Crassula lactea Aiton | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Crassula'' nemzetségnév a latin ''crassus'' (vastag) szóból ered, utalva a nemzetség fajainak jellegzetes pozsgás, húsos leveleire. * A ''lactea'' fajnév szintén latin eredetű, jelentése "tejes" vagy "tejszerű", amely a növény fehér virágainak színére utal. === Típus === * Crassula lactea; Dél-afrikai Köztársaság, Fokföld. * '''El…”

{{Taxonbox | accepted = Crassula lactea Aiton | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[Crassula]]'' nemzetségnév a latin ''crassus'' (vastag) szóból ered, utalva a nemzetség fajainak jellegzetes pozsgás, húsos leveleire.
* A ''lactea'' fajnév szintén latin eredetű, jelentése "tejes" vagy "tejszerű", amely a növény fehér virágainak színére utal.

=== Típus ===
* [[Crassula lactea]]; Dél-afrikai Köztársaság, Fokföld.
* '''Első leírása:''' [[William Aiton]], Hortus Kewensis, 1789.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[William Aiton]], 1789.

{{Típusfaj | Crassula lactea | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Toelkenia lactea'' (Aiton) P.V.Heath in Calyx 3: 105 (1993)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''szár''' a tövénél fásodik, a kifejlett példányoknál a '''szár''' elágazó, akár 60 cm magasra is megnőhet. A keresztben átellenes állású '''levelek''' húsosak, tojásdadok vagy lándzsásak, 3-5 cm hosszúak, szélükön jellegzetes fehér pontok figyelhetők meg, amelyek vízkiválasztó hidatódák. A '''gyökérzet''' sekélyen helyezkedik el.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' csúcsi helyzetű, összetett bogernyő, amely sok apró, csillag alakú '''virág''' tömegéből áll.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' négy vagy öt fehér, tiszta színű '''lepellevéllel''' rendelkezik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, sárga '''portokokkal''', a '''termő''' négy szabad termőlevélből áll.

==== Termés ====
Toktermés.

* '''Magja:''' Apró, barna, szárnyas magvak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Dél-afrikai Köztársaság''', ezen belül [[Keleti-Fokföld]] tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, bokros területeken nő, ahol jól viseli az időszakos szárazságot és a részleges árnyékot is.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[Crassula lactea]]'' kedvelt dísznövény, mivel jól tolerálja a szobai körülményeket. Jó vízáteresztő talajt és mérsékelt öntözést igényel. Szaporítása könnyen elvégezhető hajtásdugványokkal vagy levéldugványokkal.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Könnyen felismerhető a '''levelek''' szélén sorakozó apró, fehér hidatódákról, amelyek a hasonló megjelenésű ''[[Crassula]]'' fajoktól megkülönböztetik.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online]
* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index]

[[Kategória:Crassula]]

Szerzőink

2026-07-07T20:19:50Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Képek készítői */

== A wiki.kaktuszgyujtok.hu oldal szerzői ==

=== Szerkesztők ===
* Gyúró Zoltán dr.
* Jokhel Csaba
* Solti Ádám dr.
* Tóth Lívia

=== Képek készítői ===
<div style="column-count: 3; -moz-column-count: 3; -webkit-column-count: 3;">
* Agócs György (AGy)*
* Bagoly Lajos (BL) *
* Balázs Zoltán (BZ)
* Birkás Erika (BE) *
* Budai Ferenc (BF)
* Békefi József (BJ) *
* Dániel Judit (DJ) *
* Dósa Béla (DB) *
* Faragó Judit (FJ) *
* Füleki József (FüJ)
* Gödöny Tibor (GT)
* Gyúró Zoltán dr. (GyZ) *
* Havas László (HL) *
* Herczeg István (HI)
* Horváth Ferenc (HF) *
* Horváth Sándor dr. (HS) *
* Janakidisz Demeter (Döme-JD)
* Jokhel Csaba (JCs) *
* Kajdacsi János (KJ)
* Kádár I. Csaba (KICs) *
* Kollár Kriszián (KK) *
* Kósik Péter (KP)
* Lukoczki Zoltán (LZ) *
* Mottajcsek Péter (MP) *
* Nyúl Gábor (NyG) *
* Ötvös Dénes (Ötvös-ÖD) *
* Papp Lászó (PL) *
* Rigerszki Zoltán (RZ) *
* Solti Ádám dr. (SÁ) *
* Štefan Danko (ŠD)
* Szabó Róbert (SzR)
* Szigetvári József (SzJ) *
* Sztolyka Ferenc (SzF)
* Tóth Lívia (TL) *
* Tóth Norbert (TN) *
* Varga Zoltán (VZ) *
* Varga Zsolt (VZs) *
</div>

=== Szakmai lektor ===
* Solti Ádám dr.
=== Nyelvi lektor ===
* Tóth Lívia

Kalanchoe luciae

2026-07-06T22:17:12Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Kalanchoe luciae Raym.-Hamet, 1862 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Kalanchoe'' nemzetségnév valószínűleg egy kínai kifejezés latinizált alakjából ered. * A ''luciae'' faji epitetont '''Raymond-Hamet''' adta a fajnak '''Lucy d'Andrade''' tiszteletére. === Típus === * Kalanchoe luciae * '''Első leírása:''' Raymond-Hamet írta le először 1908-ban a Bull. Herb. Boissie…”

{{Taxonbox | accepted = Kalanchoe luciae Raym.-Hamet, 1862 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[:Kategória:Kalanchoe|Kalanchoe]]'' nemzetségnév valószínűleg egy kínai kifejezés latinizált alakjából ered.
* A ''luciae'' faji epitetont '''Raymond-Hamet''' adta a fajnak '''[[Lucy d'Andrade]]''' tiszteletére.

=== Típus ===
* [[Kalanchoe luciae]]
* '''Első leírása:''' Raymond-Hamet írta le először 1908-ban a Bull. Herb. Boissier sorozatában.

{{Típusfaj | Kalanchoe luciae | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* ''[[Kalanchoe luciae]]''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény egy vaskos, felálló, többnyire elágazásmentes pozsgás '''hajtás'''rendszert fejleszt, amely elérheti a 0,5–1,5 méteres magasságot is virágzáskor. A '''szár''' hengeres, húsos, és sűrű fehéres-szürkés viaszos réteggel borított. A széles, lapos, fordított tojásdad vagy lapát alakú '''levelek''' sűrű tőrózsát alkotnak, majd a '''szár''' mentén felfelé haladva keresztben átellenesen helyezkednek el. A '''levelek''' lekerekített csúcsúak, szürkészöld színűek, azonban intenzív napsütés és hűvös éjszakák hatására a teljes felületük vagy a '''levelek''' széles szegélye drámai, izzó élénkvörös, bordó vagy bíborvörös színezetet kap. A növény rögzítését és tápanyagfelvételét egy fásodó, erőteljes rostos '''gyökér'''zet biztosítja, amelynek dús '''gyökér'''tömege hatékonyan hasznosítja a felszíni nedvességet.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A faj monokarpikus életmenetű, azaz a többéves tőrózsa a virágzást követően elpusztul. A hosszú '''szár''' végén egy hatalmas, megnyúlt, tömött, hengeres vagy keskeny bugás '''virágzat''' jelenik meg. A kicsi, cső alakú, sárgászöld vagy fehéres-zöldes '''virág''' nem vagy alig rendelkezik illattal, felületét finom viaszos porréteg fedi.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, négycimpájú, a zöldes-sárgás '''párta''' csővé forrt, amelynek végén a négy lekerekített vagy tompa '''sziromlevél''' (vagy '''lepellevél''', illetve '''belső lepellevél''' és '''külső lepellevél''') kissé szétterül vagy visszahajlik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' a pártacső belső falához rögzülnek, a sárga '''portokok''' többnyire a torkolat szintjében helyezkednek el. A '''termő''' négy különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' viszonylag rövid, a '''bibe''' pontszerű csúcsban végződik.

==== Termés ====
A termés négyesével elhelyezkedő száraz, hártyás falú tüszőtermés-csoport, amely éréskor felhasad.

* '''Magja:''' Számos mikroszkopikus méretű, hosszúkás, barna mag fejlődik benne, melyeket a szél hord szét.

== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Dél-afrikai Köztársaság''' (különösen a keleti és északi tartományokban), '''Maligne''', '''Szváziföld''', '''Zimbabwe'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás domboldalakon, kvarcit vagy gránit kibúvásokon, száraz szavannákon és bozótosokban él. Kiválóan alkalmazkodott a kitett, száraz körülményekhez, ahol gyakran sziklalakó ''litofiton'' vagy sekély talajon élő pozsgás karakterű növényként alkot populációkat.

== Kultúrában tartás ==
A [[Kalanchoe luciae]] rendkívül népszerű dísznövény a látványos levélszíneződése miatt. Sikeres neveléséhez elengedhetetlen a durva szemcsés, jó vízáteresztő ásványi talaj és a maximális direkt napfény biztosítása – utóbbi hiányában a '''levelek''' zöldek maradnak és a hajtás megnyúlik. Fagytól védve, minimális téli öntözéssel tartandó.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A növényt a kertészetekben szinte szisztematikusan összetévesztik a [[Kalanchoe thyrsiflora]] fajjal. A legfőbb különbség az, hogy a [[Kalanchoe luciae]] '''levelek''' felülete sokkal intenzívebben és kiterjedtebben vörösödik, a virágai sárgászöldek vagy fehéresek, és nem vagy alig illatosak. Ezzel szemben a [[Kalanchoe thyrsiflora]] virágai határozottan krémsárgák és intenzíven, édeskésen illatosak, míg leveleinek csak a legszélső éle kap vöröses árnyalatot.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org Plants of the World Online (POWO)]

[[Kategória:Kalanchoe]]

Kalanchoe thyrsiflora

2026-07-06T22:14:35Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Kalanchoe thyrsiflora Harvey, 1862 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Kalanchoe'' nemzetségnév eredete vitatott, valószínűleg egy kínai kifejezés latinizált formája. * A ''thyrsiflora'' faji epiteton a latin ''thyrsus'' (tömött fürt, buga) és ''flos'' (virág) szavak összetételéből származik, ami a növény jellegzetes, tömött, oszlopos bugavirágzatára utal. === Típus =…”

{{Taxonbox | accepted = Kalanchoe thyrsiflora Harvey, 1862 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[:Kategória:Kalanchoe|Kalanchoe]]'' nemzetségnév eredete vitatott, valószínűleg egy kínai kifejezés latinizált formája.
* A ''thyrsiflora'' faji epiteton a latin ''thyrsus'' (tömött fürt, buga) és ''flos'' (virág) szavak összetételéből származik, ami a növény jellegzetes, tömött, oszlopos bugavirágzatára utal.

=== Típus ===
* [[Kalanchoe thyrsiflora]]
* '''Első leírása:''' Harvey írta le 1862-ben a Flora Capensis kötetében.

{{Típusfaj | Kalanchoe thyrsiflora | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* ''Kalanchoe alternans'' Eckl. & Zeyh. ex Harv. in W.H.Harvey & auct. suc. (eds.), Fl. Cap. 2: 380 (1862), not validly publ.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény egy erőteljes, pozsgás, évelő vagy kétéves fejlődésű '''hajtás'''rendszert nevel. A '''szár''' felálló, vaskos, elágazásmentes, amelyet sűrű, lisztes-viaszos bevonat borít. A húsos, lapos '''levelek''' tőrózsát alkotnak, majd a '''szár''' mentén keresztben átellenesen helyezkednek el. A '''levelek''' lapát vagy fordított tojásdad alakúak, lekerekített csúccsal; színük szürkészöld, de intenzív napfény hatására a '''levelek''' szegélye élénkvörösre vagy bíborvörösre színeződik. A '''gyökérzet''' jól fejlett, fásodó, rostos '''gyökér'''tömegből áll, amely biztos rögzítést nyújt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A növény életében egyszer virágzik (monokarpikus), ekkor a hajtáscsúcsból egy hatalmas, akár 1 méter magas, mereven felálló, tömött bugás '''virágzat''' fejlődik ki. A halványsárga vagy zöldessárga '''virág''' tubulosus (cső) alakú, felületét szintén viaszos por borítja, és intenzív, édeskés illatot áraszt.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' rövid, négycimpájú, a '''párta''' csővé forrt, a négy kihegyezett '''sziromlevél''' vagy '''lepellevél''' a cső torkánál szétterül.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' a pártacsőhöz nőttek, a '''portokok''' sárgák és rejtve maradnak vagy alig emelkednek ki. A '''termő''' négy különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' pontszerű.

==== Termés ====
A termés négyes csoportot alkotó, tüszőszerű száraz toktermés, amely éretten felhasad.

* '''Magja:''' Számos apró, hosszúkás, barna színű magot tartalmaz, amelyeket a szél terjeszt.

== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Dél-afrikai Köztársaság''', '''Lesotho''', '''Szváziföld'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, bozótosokban, száraz szavannákon fordul elő, ahol tipikus ''geofiton'' vagy sziklalakó karaktert mutat. Jól tolerálja a direkt napfényt és a hosszan tartó szárazságot.

== Kultúrában tartás ==
A [[Kalanchoe thyrsiflora]] kedvelt dísznövény. Nevelése során fontos a jó vízáteresztő, laza talaj és a teljes napfény biztosítása, mivel a '''levelek''' jellegzetes vöröses szegélye csak megfelelő megvilágítás mellett alakul ki. A túlöntözést kerülni kell.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[Kalanchoe thyrsiflora]] a kereskedelemben gyakran össze van tévesztve a rendkívül hasonló ''[[Kalanchoe luciae]]'' fajjal. A fő különbség a '''virág''' morfológiájában rejlik: a [[Kalanchoe thyrsiflora]] virágai krémsárgák, erősen illatosak és télen nyílnak, míg a ''[[Kalanchoe luciae]]'' virágai fehéresek, sárgászöldek, kevésbé illatosak, és '''levelek''' vörösödése nála sokkal intenzívebb.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a Crassulaceae családba tartozik. A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a ''[[:Kategória:Kalanchoe|Kalanchoe]]'' nemzetség és a hozzá kapcsolódó kládok belső tagozódását, alátámasztva, hogy a fajcsoportok elkülönítésében a molekuláris markerek mellett a viaszbevonat szerkezete és a virágzati morfológia is diagnosztikus értékű.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org Plants of the World Online (POWO)]

[[Kategória:Kalanchoe]]

Turbinicarpus hoferi

2026-07-06T21:42:11Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Szerzők */

{{Taxonbox
| accepted =Turbinicarpus hoferi Lüthy & A.B.Lau in Kakteen And. Sukk. 42(2): 37. 1991 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
| synonym =}}

[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi RS614.SzJ.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-001.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó Papp László]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-002.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó: Elhart Zsolt]]
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév latin–ógörög szóösszetétel: ''turbo'' (csiga, forgó test) + ''karpos'' (''termés''), a jellegzetes, gombolyúded, csiga alakú termésre utal. 
* A fajnév '''Anton Hofer''' német gyűjtőre és kutatóra emlékezik, aki a faj felfedezője és több új taxon leírója volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Kakt. u. a. Sukk.'' 42: 2–3, 34–37, 62–65, 1991
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' J. M. Lüthy & A. B. Lau, 1991

{{Típusfaj|Turbinicarpus hoferi|limit=3}}

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Teste a csúcsán bemélyedt, nyomott gömb alakú, szürkészöld színű. Átmérője 3–5(–7) cm, gyakran mindössze kb. 5 mm-re emelkedik a talaj fölé.


==== Gyökér ====

Gyökérzete módosult, karószerű, elágazó.


==== Szemölcsök ====

Bordái (9–11) széles romboid alapú dudorokból épülnek fel. A dudorok tompán lekerekítettek, 4 mm magasak, 10 mm szélesek és 7 mm hosszúak, felül és alul kissé homorúak lehetnek. Spirális lefutásúak, spirálarányuk 5:8, szögletesen érintkeznek.




==== Areolák ====

Az areolák kb. 1 mm átmérőjűek, kör alakúak, a dudorok csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér gyapjúval fedettek, amely később lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' idősebb egyedeken 4–7 darab, szürkés színű, sötétszürke heggyel; enyhén vagy erősebben felfelé és sugárirányban állnak, 2–4 kissé lefelé néz, 3–5 mm hosszú; a többi 20 mm hosszú is lehet
* '''Peremtövis:''' fiatal növényeken 6–13 darab, 2–3 mm hosszú, fésűsen vagy sugárirányban rendeződve

A tövisek hossz- és keresztirányban mikrohasadékoktól érdesek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a növény csúcsán, fiatal areolákból fejlődnek, tölcsér alakúak, kb. 15 mm hosszúak és 15–20 mm átmérőjűek, fehérek.

* '''Lepellevelek:'''
** '''külső lepellevelek:''' keskeny lándzsásak, 10 mm hosszúak, 3–4 mm szélesek, felül fehéres, alul és középen barnás rózsaszín árnyalatúak
** '''belső lepellevelek:''' széles lándzsásak, hegyesek vagy kihegyesedők, 12 mm hosszúak, 3–6 mm szélesek, fehérek
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak:''' 60–80 darab, rózsaszínűek
** '''portokok:''' kb. 1 mm szélesek, sárgák
** '''bibeszál:''' fehér, kb. 8 mm hosszú, a porzók fölé emelkedik
** '''bibe:''' fehér, a '''bibelebenyek''' száma 4, hosszuk kb. 1 mm

A lepellevelek száma összesen 12–16.


==== Termés ====

A termés fehéreszöld, éréskor barnás színű, hosszanti hasadékkal nyílik fel, majd kiszáradva kissé kifordul. Mérete 5–7 mm hosszú és 3–5(–4) mm átmérőjű, kb. 50 magot tartalmaz.

* '''Magja:''' sötétbarna, széles, kerekded palack alakú, felszínén erőteljes dudorokkal; a keskenyebb végén található a köldök, mélyen bemélyedve


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Nuevo León''' állam déli része, Aramberri környéke
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' déli kitettségű domb- és hegyoldalak, gipszkőzeten vagy azon kialakult bázikus, ásványokban gazdag talajon; társulásban többek között ''Ferocactus echidne'', ''Echinocactus platyacanthus'', ''Mammillaria formosa'', ''M. picta'', ''Thelocactus bueckii'', ''Echinocereus viereckii'', ''Ariocarpus retusus'' fajokkal


== Kultúrában tartás ==

Magról nem nehezen szaporítható faj. Gyökerei érzékenyek a pangó vízre, ezért a vegetációs időszakban úgy öntözzük, hogy a talaj két öntözés között kiszáradjon. Talaja jó vízáteresztő, bázikus (pH 7,9–8,5), aprított gipszkőzet és alginit hozzáadásával javítható. Kora nyártól késő őszig több periódusban virágzik. Intenzív napfényt igényel enyhe árnyékolással. Nem önbeporzó. Októbertől márciusig szárazon, 3–8 °C-on teleltessük. A magoncokat kezdetben jobban árnyékoljuk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nemcsak elterjedésében, hanem élőhelyének sajátosságaiban is elkülönül a rokon fajoktól. Magasan, 2000 m feletti tengerszint feletti magasságban él, kisebb csoportokban.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj önálló taxonként jól elkülönülő morfológiai és élőhelyi sajátosságokkal rendelkezik a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belül.


== Egyéb ==

Magashegységi, specializált élőhelyű faj, természetes populációi kis csoportokban fordulnak elő.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, ''Pozsgások'' 114. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]

Turbinicarpus hoferi

2026-07-06T21:41:50Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típuspéldány */

{{Taxonbox
| accepted =Turbinicarpus hoferi Lüthy & A.B.Lau in Kakteen And. Sukk. 42(2): 37. 1991 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
| synonym =}}

[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi RS614.SzJ.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-001.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó Papp László]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-002.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó: Elhart Zsolt]]
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév latin–ógörög szóösszetétel: ''turbo'' (csiga, forgó test) + ''karpos'' (''termés''), a jellegzetes, gombolyúded, csiga alakú termésre utal. 
* A fajnév '''Anton Hofer''' német gyűjtőre és kutatóra emlékezik, aki a faj felfedezője és több új taxon leírója volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Kakt. u. a. Sukk.'' 42: 2–3, 34–37, 62–65, 1991
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' J. M. Lüthy & A. B. Lau, 1991

{{Típusfaj|Turbinicarpus hoferi|limit=3}}

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Teste a csúcsán bemélyedt, nyomott gömb alakú, szürkészöld színű. Átmérője 3–5(–7) cm, gyakran mindössze kb. 5 mm-re emelkedik a talaj fölé.


==== Gyökér ====

Gyökérzete módosult, karószerű, elágazó.


==== Szemölcsök ====

Bordái (9–11) széles romboid alapú dudorokból épülnek fel. A dudorok tompán lekerekítettek, 4 mm magasak, 10 mm szélesek és 7 mm hosszúak, felül és alul kissé homorúak lehetnek. Spirális lefutásúak, spirálarányuk 5:8, szögletesen érintkeznek.




==== Areolák ====

Az areolák kb. 1 mm átmérőjűek, kör alakúak, a dudorok csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér gyapjúval fedettek, amely később lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' idősebb egyedeken 4–7 darab, szürkés színű, sötétszürke heggyel; enyhén vagy erősebben felfelé és sugárirányban állnak, 2–4 kissé lefelé néz, 3–5 mm hosszú; a többi 20 mm hosszú is lehet
* '''Peremtövis:''' fiatal növényeken 6–13 darab, 2–3 mm hosszú, fésűsen vagy sugárirányban rendeződve

A tövisek hossz- és keresztirányban mikrohasadékoktól érdesek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a növény csúcsán, fiatal areolákból fejlődnek, tölcsér alakúak, kb. 15 mm hosszúak és 15–20 mm átmérőjűek, fehérek.

* '''Lepellevelek:'''
** '''külső lepellevelek:''' keskeny lándzsásak, 10 mm hosszúak, 3–4 mm szélesek, felül fehéres, alul és középen barnás rózsaszín árnyalatúak
** '''belső lepellevelek:''' széles lándzsásak, hegyesek vagy kihegyesedők, 12 mm hosszúak, 3–6 mm szélesek, fehérek
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak:''' 60–80 darab, rózsaszínűek
** '''portokok:''' kb. 1 mm szélesek, sárgák
** '''bibeszál:''' fehér, kb. 8 mm hosszú, a porzók fölé emelkedik
** '''bibe:''' fehér, a '''bibelebenyek''' száma 4, hosszuk kb. 1 mm

A lepellevelek száma összesen 12–16.


==== Termés ====

A termés fehéreszöld, éréskor barnás színű, hosszanti hasadékkal nyílik fel, majd kiszáradva kissé kifordul. Mérete 5–7 mm hosszú és 3–5(–4) mm átmérőjű, kb. 50 magot tartalmaz.

* '''Magja:''' sötétbarna, széles, kerekded palack alakú, felszínén erőteljes dudorokkal; a keskenyebb végén található a köldök, mélyen bemélyedve


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Nuevo León''' állam déli része, Aramberri környéke
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' déli kitettségű domb- és hegyoldalak, gipszkőzeten vagy azon kialakult bázikus, ásványokban gazdag talajon; társulásban többek között ''Ferocactus echidne'', ''Echinocactus platyacanthus'', ''Mammillaria formosa'', ''M. picta'', ''Thelocactus bueckii'', ''Echinocereus viereckii'', ''Ariocarpus retusus'' fajokkal


== Kultúrában tartás ==

Magról nem nehezen szaporítható faj. Gyökerei érzékenyek a pangó vízre, ezért a vegetációs időszakban úgy öntözzük, hogy a talaj két öntözés között kiszáradjon. Talaja jó vízáteresztő, bázikus (pH 7,9–8,5), aprított gipszkőzet és alginit hozzáadásával javítható. Kora nyártól késő őszig több periódusban virágzik. Intenzív napfényt igényel enyhe árnyékolással. Nem önbeporzó. Októbertől márciusig szárazon, 3–8 °C-on teleltessük. A magoncokat kezdetben jobban árnyékoljuk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nemcsak elterjedésében, hanem élőhelyének sajátosságaiban is elkülönül a rokon fajoktól. Magasan, 2000 m feletti tengerszint feletti magasságban él, kisebb csoportokban.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj önálló taxonként jól elkülönülő morfológiai és élőhelyi sajátosságokkal rendelkezik a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belül.


== Egyéb ==

Magashegységi, specializált élőhelyű faj, természetes populációi kis csoportokban fordulnak elő.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:''' —



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, ''Pozsgások'' 114. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]

Turbinicarpus hoferi

2026-07-06T21:40:44Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted =Turbinicarpus hoferi Lüthy & A.B.Lau in Kakteen And. Sukk. 42(2): 37. 1991 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
| synonym =}}

[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi RS614.SzJ.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-001.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó Papp László]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-002.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus hoferi, fotó: Elhart Zsolt]]
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév latin–ógörög szóösszetétel: ''turbo'' (csiga, forgó test) + ''karpos'' (''termés''), a jellegzetes, gombolyúded, csiga alakú termésre utal. 
* A fajnév '''Anton Hofer''' német gyűjtőre és kutatóra emlékezik, aki a faj felfedezője és több új taxon leírója volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Kakt. u. a. Sukk.'' 42: 2–3, 34–37, 62–65, 1991
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' J. M. Lüthy & A. B. Lau, 1991

{{Típusfaj|Turbinicarpus hoferi|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Teste a csúcsán bemélyedt, nyomott gömb alakú, szürkészöld színű. Átmérője 3–5(–7) cm, gyakran mindössze kb. 5 mm-re emelkedik a talaj fölé.


==== Gyökér ====

Gyökérzete módosult, karószerű, elágazó.


==== Szemölcsök ====

Bordái (9–11) széles romboid alapú dudorokból épülnek fel. A dudorok tompán lekerekítettek, 4 mm magasak, 10 mm szélesek és 7 mm hosszúak, felül és alul kissé homorúak lehetnek. Spirális lefutásúak, spirálarányuk 5:8, szögletesen érintkeznek.




==== Areolák ====

Az areolák kb. 1 mm átmérőjűek, kör alakúak, a dudorok csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér gyapjúval fedettek, amely később lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' idősebb egyedeken 4–7 darab, szürkés színű, sötétszürke heggyel; enyhén vagy erősebben felfelé és sugárirányban állnak, 2–4 kissé lefelé néz, 3–5 mm hosszú; a többi 20 mm hosszú is lehet
* '''Peremtövis:''' fiatal növényeken 6–13 darab, 2–3 mm hosszú, fésűsen vagy sugárirányban rendeződve

A tövisek hossz- és keresztirányban mikrohasadékoktól érdesek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a növény csúcsán, fiatal areolákból fejlődnek, tölcsér alakúak, kb. 15 mm hosszúak és 15–20 mm átmérőjűek, fehérek.

* '''Lepellevelek:'''
** '''külső lepellevelek:''' keskeny lándzsásak, 10 mm hosszúak, 3–4 mm szélesek, felül fehéres, alul és középen barnás rózsaszín árnyalatúak
** '''belső lepellevelek:''' széles lándzsásak, hegyesek vagy kihegyesedők, 12 mm hosszúak, 3–6 mm szélesek, fehérek
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak:''' 60–80 darab, rózsaszínűek
** '''portokok:''' kb. 1 mm szélesek, sárgák
** '''bibeszál:''' fehér, kb. 8 mm hosszú, a porzók fölé emelkedik
** '''bibe:''' fehér, a '''bibelebenyek''' száma 4, hosszuk kb. 1 mm

A lepellevelek száma összesen 12–16.


==== Termés ====

A termés fehéreszöld, éréskor barnás színű, hosszanti hasadékkal nyílik fel, majd kiszáradva kissé kifordul. Mérete 5–7 mm hosszú és 3–5(–4) mm átmérőjű, kb. 50 magot tartalmaz.

* '''Magja:''' sötétbarna, széles, kerekded palack alakú, felszínén erőteljes dudorokkal; a keskenyebb végén található a köldök, mélyen bemélyedve


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Nuevo León''' állam déli része, Aramberri környéke
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' déli kitettségű domb- és hegyoldalak, gipszkőzeten vagy azon kialakult bázikus, ásványokban gazdag talajon; társulásban többek között ''Ferocactus echidne'', ''Echinocactus platyacanthus'', ''Mammillaria formosa'', ''M. picta'', ''Thelocactus bueckii'', ''Echinocereus viereckii'', ''Ariocarpus retusus'' fajokkal


== Kultúrában tartás ==

Magról nem nehezen szaporítható faj. Gyökerei érzékenyek a pangó vízre, ezért a vegetációs időszakban úgy öntözzük, hogy a talaj két öntözés között kiszáradjon. Talaja jó vízáteresztő, bázikus (pH 7,9–8,5), aprított gipszkőzet és alginit hozzáadásával javítható. Kora nyártól késő őszig több periódusban virágzik. Intenzív napfényt igényel enyhe árnyékolással. Nem önbeporzó. Októbertől márciusig szárazon, 3–8 °C-on teleltessük. A magoncokat kezdetben jobban árnyékoljuk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nemcsak elterjedésében, hanem élőhelyének sajátosságaiban is elkülönül a rokon fajoktól. Magasan, 2000 m feletti tengerszint feletti magasságban él, kisebb csoportokban.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj önálló taxonként jól elkülönülő morfológiai és élőhelyi sajátosságokkal rendelkezik a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belül.


== Egyéb ==

Magashegységi, specializált élőhelyű faj, természetes populációi kis csoportokban fordulnak elő.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:''' —



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, ''Pozsgások'' 114. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]

Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-002.jpg

2026-07-06T21:40:04Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Turbinicarpus hoferi

Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus hoferi-001.jpg

2026-07-06T21:39:12Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Turbinicarpus hoferi

2026-07-06T21:34:33Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típuspéldány */

{{Taxonbox
| accepted =Turbinicarpus hoferi Lüthy & A.B.Lau in Kakteen And. Sukk. 42(2): 37. 1991 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
| synonym =}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév latin–ógörög szóösszetétel: ''turbo'' (csiga, forgó test) + ''karpos'' (''termés''), a jellegzetes, gombolyúded, csiga alakú termésre utal. 
* A fajnév '''Anton Hofer''' német gyűjtőre és kutatóra emlékezik, aki a faj felfedezője és több új taxon leírója volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Kakt. u. a. Sukk.'' 42: 2–3, 34–37, 62–65, 1991
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' J. M. Lüthy & A. B. Lau, 1991

{{Típusfaj|Turbinicarpus hoferi|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Teste a csúcsán bemélyedt, nyomott gömb alakú, szürkészöld színű. Átmérője 3–5(–7) cm, gyakran mindössze kb. 5 mm-re emelkedik a talaj fölé.


==== Gyökér ====

Gyökérzete módosult, karószerű, elágazó.


==== Szemölcsök ====

Bordái (9–11) széles romboid alapú dudorokból épülnek fel. A dudorok tompán lekerekítettek, 4 mm magasak, 10 mm szélesek és 7 mm hosszúak, felül és alul kissé homorúak lehetnek. Spirális lefutásúak, spirálarányuk 5:8, szögletesen érintkeznek.




[[Fájl:Turbinicarpus hoferi.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]

==== Areolák ====

Az areolák kb. 1 mm átmérőjűek, kör alakúak, a dudorok csúcsán helyezkednek el. Fiatalon fehér gyapjúval fedettek, amely később lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' idősebb egyedeken 4–7 darab, szürkés színű, sötétszürke heggyel; enyhén vagy erősebben felfelé és sugárirányban állnak, 2–4 kissé lefelé néz, 3–5 mm hosszú; a többi 20 mm hosszú is lehet
* '''Peremtövis:''' fiatal növényeken 6–13 darab, 2–3 mm hosszú, fésűsen vagy sugárirányban rendeződve

A tövisek hossz- és keresztirányban mikrohasadékoktól érdesek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok a növény csúcsán, fiatal areolákból fejlődnek, tölcsér alakúak, kb. 15 mm hosszúak és 15–20 mm átmérőjűek, fehérek.

* '''Lepellevelek:'''
** '''külső lepellevelek:''' keskeny lándzsásak, 10 mm hosszúak, 3–4 mm szélesek, felül fehéres, alul és középen barnás rózsaszín árnyalatúak
** '''belső lepellevelek:''' széles lándzsásak, hegyesek vagy kihegyesedők, 12 mm hosszúak, 3–6 mm szélesek, fehérek
* '''Ivarlevelek:'''
** '''porzószálak:''' 60–80 darab, rózsaszínűek
** '''portokok:''' kb. 1 mm szélesek, sárgák
** '''bibeszál:''' fehér, kb. 8 mm hosszú, a porzók fölé emelkedik
** '''bibe:''' fehér, a '''bibelebenyek''' száma 4, hosszuk kb. 1 mm

A lepellevelek száma összesen 12–16.
[[Fájl:Turbinicarpus hoferi RS614.SzJ.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]


==== Termés ====

A termés fehéreszöld, éréskor barnás színű, hosszanti hasadékkal nyílik fel, majd kiszáradva kissé kifordul. Mérete 5–7 mm hosszú és 3–5(–4) mm átmérőjű, kb. 50 magot tartalmaz.

* '''Magja:''' sötétbarna, széles, kerekded palack alakú, felszínén erőteljes dudorokkal; a keskenyebb végén található a köldök, mélyen bemélyedve


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Nuevo León''' állam déli része, Aramberri környéke
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' déli kitettségű domb- és hegyoldalak, gipszkőzeten vagy azon kialakult bázikus, ásványokban gazdag talajon; társulásban többek között ''Ferocactus echidne'', ''Echinocactus platyacanthus'', ''Mammillaria formosa'', ''M. picta'', ''Thelocactus bueckii'', ''Echinocereus viereckii'', ''Ariocarpus retusus'' fajokkal


== Kultúrában tartás ==

Magról nem nehezen szaporítható faj. Gyökerei érzékenyek a pangó vízre, ezért a vegetációs időszakban úgy öntözzük, hogy a talaj két öntözés között kiszáradjon. Talaja jó vízáteresztő, bázikus (pH 7,9–8,5), aprított gipszkőzet és alginit hozzáadásával javítható. Kora nyártól késő őszig több periódusban virágzik. Intenzív napfényt igényel enyhe árnyékolással. Nem önbeporzó. Októbertől márciusig szárazon, 3–8 °C-on teleltessük. A magoncokat kezdetben jobban árnyékoljuk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nemcsak elterjedésében, hanem élőhelyének sajátosságaiban is elkülönül a rokon fajoktól. Magasan, 2000 m feletti tengerszint feletti magasságban él, kisebb csoportokban.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj önálló taxonként jól elkülönülő morfológiai és élőhelyi sajátosságokkal rendelkezik a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belül.


== Egyéb ==

Magashegységi, specializált élőhelyű faj, természetes populációi kis csoportokban fordulnak elő.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:''' —



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, ''Pozsgások'' 114. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]

Sempervivum globiferum subsp. hirtum

2026-07-06T21:30:59Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Sempervivum globiferum subsp. hirtum (L.) T.Hart & Bleij, Succulenta 78(1): 40. 1999
| synonym =
}}
[[Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-001.jpg|bélyegkép|Sempervivum globiferum subsp. hirtum]]
[[Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-002.jpg|bélyegkép|Sempervivum globiferum subsp. hirtum]]

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' (''Sempervivum'') latin szóösszetétel, jelentése: „mindig élő”, amely a növények rendkívüli ellenálló képességére és örökzöld levélrózsáira utal.
* A korábban használt '''''Jovibarba''''' nemzetségnév jelentése „Jupiter szakálla”. A név a római főisten, Jupiter (''Iovis'') nevéből és a latin ''barba'' (szakáll) szóból származik.
* A '''fajnév''' (''globiferum'') latin eredetű, jelentése: „gömbhordozó”, utalva a fiatal sarjrózsák gömbszerű alakjára.
* Az '''alfajnév''' (''hirtum'') a latin ''hirtus'' („szőrös”, „sörtés”, „bozontos”) szóból ered, amely a növény egész felületét borító finom szőrzetre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Carl von Linné: ''Species Plantarum'' 1: 464. (1753).
* '''Jelenlegi besorolása:''' Theo Hart és Guido Bleij emelte a ''Sempervivum globiferum'' alfajává (''Succulenta'' 78(1): 40. 1999).
{{Típusfaj |Sempervivum globiferum subsp. hirtum | limit=5}}
=== Szinonimák ===
== Homotípusos szinonimák ==
* ''Diopogon hirtus'' (L.) H.P.Fuchs ex H.Huber in G.Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur., ed. 2. 4(11A): 104 (1966)
* ''Jovibarba globifera'' subsp. ''hirta'' (L.) J.Parn. in Bot. J. Linn. Soc. 103: 219 (1990)
* ''Jovibarba hirta'' (L.) Opiz in Seznam: 54 (1852)
* ''Sempervivum hirtum'' L. in Cent. Pl. I: 12 (1755)
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''hirtum'' (L.) Čelak. in Prodr. Fl. Böhmen 3: 605 (1875)

== Heterotípusos szinonimák ==
* ''Jovibarba hirta'' var. ''amblysepala'' (Borbás) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' f. ''hillebrandtii'' (Schott) Konop & Bendák in Skalničky 1981: 33 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 23: 380 (1977 publ. 1978), not validly publ.
* ''Jovibarba hirta'' var. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Konop & Bendák in Houselekes 12(2): 37 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' f. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Konop & Bendák in Skalničky 1981: 33 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''tatrensis'' (Domin) Á.Löve & D.Löve in Bot. Not. 114: 53 (1961)
* ''Jovibarba hirta'' var. ''tatrensis'' (Domin) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Magyar Fl. Veg. 6: 184 (1980), not validly publ.
* ''Jovibarba sobolifera'' subsp. ''hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972), not validly publ.
* ''Sempervivum arenarium'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Janch. in Phyton (Horn) 8: 236 (1959)
* ''Sempervivum globiferum'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) M.Werner in Avonia 28: 194 (2010 publ. 2011)
* ''Sempervivum hillebrandtii'' Schott in Oesterr. Bot. Wochenbl. 2: 18 (1852)
* ''Sempervivum hirtellum'' Schott ex Fuss in Verh. Mitth. Siebenbürg. Vereins Naturwiss. Hermannstadt 8: 171 (1857), nom. nud.
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''amblysepalum'' Borbás in Nyitram. Fl.: 300 (1899)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''brachycalyx'' Tocl in Sitzungsber. Königl. Böhm. Ges. Wiss. Prag., Math.-Naturwiss. Cl. 1900(27): 18 (1900)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) Hayek in Fl. Steiermark 1: 693 (1909)
* ''Sempervivum hirtum'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) O.Schwarz in Mitt. Thüring. Bot. Ges. 1: 103 (1949)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''tatrense'' (Domin) Pawł. in Fl. Polska 7: 294 (1955)
* ''Sempervivum hirtum'' subsp. ''tatrense'' (Domin) Dostál in Sbírka Příruček Českoslov. Bot. Společn. 2: 537 (1948)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''transsylvanicum'' Andrae in Bot. Zeitung (Berlin) 11: 472 (1853)
* ''Sempervivum neilreichii'' Schott, Nyman & Kotschy in Analect. Bot.: 19 (1854)
* ''Sempervivum preissianum'' f. ''amblysepalum'' (Borbás) Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 128 (1932)
* ''Sempervivum preissianum'' f. ''minus'' Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 128 (1932)
* ''Sempervivum simonkaianum'' Degen in Magyar Bot. Lapok 1: 134 (1902)
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''hirtellum'' (Schott ex Fuss) Pawł. in Fl. Polska 7: 48 (1955), not validly publ.
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''tatrense'' (Domin) Pawł. in Fl. Polska 7: 48 (1955)
* ''Sempervivum tatrense'' Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 127 (1932)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Levélrózsa ====

Erőteljesen sarjadó, sűrű telepeket alkotó évelő pozsgás növény. Levélrózsái csillag alakúak, 3–5(–7) cm átmérőjűek. A levélrózsák mereven nyitottak, tömött szerkezetűek.


==== Levelek ====

A levelek elliptikusak, középtájon a legszélesebbek, 10–30 mm hosszúak és 5–12 mm szélesek. Színük élénk levélzöld, azonban erős napsütés hatására fonákuk barnásvörös árnyalatot ölthet. Csúcsuk lekerekített vagy rövid hegyben végződik.

A levélszélek hosszú pillaszőrökkel szegélyezettek, a levéllemezt finom mirigyszőrök borítják, amely az egész növénynek enyhén molyhos megjelenést kölcsönöz.


==== Indák és sarjak ====

A sarjrózsák rendkívül rövid, vékony, levéltelen indák végén fejlődnek. Az indák a sarjak meggyökeresedése után hamar elszáradnak, így a növény sűrű telepeket alkot.


=== Generatív test ===


==== Virágzat ====

A virágzó hajtás 15–30 cm magas, erős felépítésű, sűrűn szőrös, zöld színű. A szárlevelek sűrűn helyezkednek el, teljesen körülölelik a virágszárat. Színük zöld, csúcsuk gyakran pirosas árnyalatú. Szélük pillás, lemezük finoman mirigyszőrös.

A virágzat tömött, sokvirágú, Y alakban elágazó bogernyő. A virágkocsányok 2–4 mm hosszúak és szőrösek.


==== Virág ====

A virágok hatos tagolásúak, felálló, kehely alakúak, 15–20 mm magasak.

* '''Szirmok:''' vajsárgák, felső részük széle erősen sallangos. A szirmok egyéb része és felülete finom mirigyszőrökkel, illetve ritkás rövid szőrökkel borított.
* '''Porzók:''' porzószálaik 10–13 mm hosszúak, zöldesfehérek és szőrösek. A portokok halványsárgák.
* '''Termők:''' a bibeszálak 3–5 mm hosszúak, zöldesfehérek, többnyire csupaszok, esetenként ritkán szőrösek.


==== Termés ====

A termés több tüszőtermésből álló terméscsoport, amely éréskor felnyílik és nagyszámú apró magot bocsát ki.


==== Mag ====

Magjai aprók, barnás színűek, a szél segítségével terjednek.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' a Keleti- és a Déli-Alpok, a Kárpátok, a Kárpát-medence és az Északnyugat-Balkán területén honos.
* '''Magassági elterjedés:''' a síkvidéktől mintegy 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód:''' elsősorban mészkő- és dolomitsziklákon, sziklagyepekben, sziklafüves lejtőkön, karsztbokorerdők tisztásain, sziklacserjésekben és sziklaerdők nyílt foltjain él. Leggyakrabban déli vagy délnyugati kitettségű lejtőkön, napos gerinceken és fennsíkokon található meg, ahol már néhány centiméter vastag talajrétegben is képes meggyökeresedni.

Magyarország középhegységeiben gyakori, őshonos és védett növény. A bemutatott példányokat a Vértes hegységben, Gánt és Csákvár közötti mészkősziklákon fényképezték.


== Kultúrában tartás ==

A ''Sempervivum globiferum'' subsp. ''hirtum'' rendkívül könnyen nevelhető, teljesen télálló pozsgás növény, amely egész évben szabadban tartható. Legalkalmasabb számára a sziklakerti nevelés, de sekély tálakban, dézsákban vagy balkonládákban is kiválóan fejlődik, feltéve hogy egész évben napos helyen marad.

A sikeres tartás két legfontosabb feltétele a teljes napsütés és a kiváló vízáteresztő képességű talaj. Árnyékban a levélrózsák meglazulnak, megnyúlnak, és a levelek jellegzetes színeződése kevésbé érvényesül.

A talaj kémhatására nem különösebben érzékeny. Bár természetes élőhelyén leggyakrabban mészkő- és dolomitkibúvásokon fordul elő, más ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű talajokban is eredményesen nevelhető.

A frissen ültetett tövek rendszeresebb öntözést igényelnek a begyökeresedés időszakában. A már jól meggyökeresedett növények rendkívül szárazságtűrők, ezért szabadföldi tartás esetén még a hosszabb nyári aszályokat is károsodás nélkül átvészelik. Hosszabb csapadékmentes időszakban ugyanakkor meghálálják az alkalmankénti öntözést.

Levélrózsái tavasszal, különösen májusban a legszebbek. Ekkor mutatkozik meg leginkább a levelek színeződése, mintázata és a levélszéleket díszítő pillaszőrök összhatása.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Sempervivum globiferum'' subsp. ''hirtum'' könnyen felismerhető a rendkívül rövid indák végén fejlődő, gömb alakú sarjrózsákról, amelyek leválásuk után gyorsan meggyökeresednek. Levélrózsái általában nyitottabbak, mint számos más kövirózsafajé.

Legközelebbi rokonai a ''Sempervivum globiferum'' többi alfaja. A korábban önálló fajként kezelt ''Jovibarba hirta'' ma a legtöbb korszerű rendszertani feldolgozás szerint a ''Sempervivum globiferum'' egyik alfaja.

A ''Sempervivum'' fajoktól a virágok felépítése, valamint a rövid indák végén fejlődő, könnyen leváló sarjrózsák alapján különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|Az alfajt Carl von Linné eredetileg önálló fajként (''Sempervivum hirtum'') írta le. Később Opiz Filip Maximilian létrehozta a ''Jovibarba'' nemzetséget, amelybe ezt a fajt is átsorolta. Hosszú időn át számos botanikus önálló nemzetségként fogadta el a ''Jovibarba''-t, míg más szerzők a ''Sempervivum'' nemzetség részének tekintették. A modern molekuláris és morfológiai vizsgálatok alapján napjainkban a legtöbb adatbázis és rendszertani feldolgozás a ''Sempervivum globiferum'' egyik alfajaként kezeli.
}}


== Egyéb ==

Magyarország középhegységeiben gyakori, őshonos növény, amely természetvédelmi oltalom alatt áll. Kiváló alkalmazkodóképességének és rendkívüli fagytűrésének köszönhetően Európa egyik legismertebb télálló pozsgása.

Virágzást követően – a kövirózsák többségéhez hasonlóan – a virágzó levélrózsa elpusztul (hapaxanth életmód), azonban az addig képzett nagyszámú sarj biztosítja a telep fennmaradását és folyamatos terjedését.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 129. kártya

[[Kategória:Sempervivum]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-002.jpg

2026-07-06T21:30:47Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Sempervivum globiferum subsp. hirtum

Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-001.jpg

2026-07-06T21:30:19Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Sempervivum globiferum subsp. hirtum

Thelocactus leucacanthus

2026-07-06T21:27:26Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Thelocactus leucacanthus (Zucc. ex Pfeiff.) Britton & Rose , Cactaceae 4: 8–9, f. 7. 1923 mp. Hunt 2016
| synonym =
}}
[[Fájl:Pozsgaslap Thelocactus leucacanthus-001.jpg|bélyegkép|Thelocactus leucacanthus]]
[[Fájl:Pozsgaslap Thelocactus leucacanthus-002.jpg|bélyegkép|Thelocactus leucacanthus]]

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög ''thelé'' = mellbimbó és ''kaktos'' = bogáncsszerű, tövises növény szavakból származik, utalva a bordákat felépítő, erősen kiemelkedő szemölcsszerű dudorokra.
* A '''fajnév''' a latin ''leucus'' = fehér és ''acanthus'' = tövis szavak összetételéből ered, jelentése: '''fehér tövisű''', amely a fajra jellemző világos, gyakran krétafehér vagy szürkésfehér tövisekre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' A típuspéldány Mexikóból származik, a pontos gyűjtő és a holotípus őrzési helye az eredeti leírásból nem állapítható meg.
* '''Első leírása:''' '''[[Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''': ''Enumeratio diagnostica Cactearum hucusque cognitarum'', 66. 1837. (''Echinocactus leucacanthus'' néven.)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1922-ben.

{{Típusfaj |Thelocactus leucacanthus | limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Fiatal korban magányosan fejlődik, később rendszerint sarjakat hoz, és idősebb példányai sűrű, párnaszerű telepeket alkothatnak. Természetes élőhelyén az akár 70–80 cm átmérőjű telepek sem ritkák, amelyek több száz hajtásból állhatnak.

A hajtás világoszöld színű, gömb alakú vagy rövid hengeres, 4,5–15 cm magas és 2,5–6 cm átmérőjű.


==== Szemölcsök ====

A bordák száma 7–14, jól elkülönülők, egyenesek vagy enyhén csavarodók. A bordák kifejezett szemölcsökre tagolódnak.

A szemölcsök tompán kúposak, csúcsuk lekerekített, 8–11 mm magasak és 10–14 mm szélesek.


==== Areolák ====

Az areolák megnyúltak, megközelítőleg 6 × 3 mm méretűek, egymástól 4–6 mm távolságra helyezkednek el a szemölcsök csúcsán. A nemzetségre jellemző módon nektárt kiválasztó mirigyek találhatók rajtuk, amelyek hangyákat és más rovarokat vonzanak.


==== Tövisek ====

A faj tövisképződése rendkívül változékony; a tövisek száma, hossza és színe még ugyanazon populáción belül is jelentős eltérést mutathat.

* '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkábban 1, kivételesen 3 db fejlődik. Felfelé álló, 5–50 mm hosszú, kezdetben sárgásfehér, később szürkés vagy csaknem fekete, gyakran gyűrűzött felületű.
* '''Peremtövis:''' 6–20 db, egyenetlen hosszúságú, rendszerint 5–7 mm-es, de kedvező körülmények között ennél hosszabb is lehet. Szétterülő vagy enyhén visszahajló, fiatalon sárgásfehér, később vöröses vagy szürkés árnyalatú.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok nappal nyílnak, tölcsér alakúak, 2,5–5,2 cm hosszúak és 2–4,5 cm átmérőjűek. A hajtás csúcsán, a legfiatalabb areolák közelében fejlődnek.

* '''Lepellevelek:''' számosak, lándzsásak, hegyes csúcsúak. Színük a halványsárgától a rózsaszínen át egészen bíborvörösig változhat, amely részben az egyes változatok, részben az egyedi genetikai eltérések következménye.
* '''Porzók:''' száluk sárgászöld, portokjaik élénksárgák.
* '''Bibe:''' halvány bíbor árnyalatú, 5–6 bibeszálas karéjban végződik.

A virágok több napon keresztül díszítenek, azonban minden este becsukódnak, majd másnap ismét kinyílnak. Virágzási ideje rendszerint késő tavasszal kezdődik.
==== Virágzás ideje ====

A virágzás rendszerint késő tavasszal kezdődik, és az egyes hajtások több egymást követő héten keresztül is képesek virágot hozni, mivel a virágok csak néhány napig nyílnak, de folyamatosan újabb rügyek fejlődnek a legfiatalabb areolákból.

==== Termés ====

A termés bogyószerű, megnyúlt-tojásdad, 6–9 mm átmérőjű, éréskor zöldestől sárgás árnyalatig változó színű, majd kiszárad. A termés tövénél felnyílik, miközben a virág maradványai gyakran megmaradnak a csúcson.

==== Mag ====

A magok aprók, 1,4–2 mm hosszúak és 1–1,8 mm átmérőjűek, színük sötét vörösesfekete. A maghéj jellegzetesen hálózatos (retikulált) felületű.


== Elterjedés és élőhely ==

A faj Közép-Mexikó területén fordul elő, elsősorban Guanajuato, Hidalgo és Querétaro államokban. Körülbelül 1200–1990 méteres tengerszint feletti magasságban él.

Természetes élőhelyén száraz, mészkőben gazdag területeken, xerofita cserjésekben (matorral) fordul elő, gyakran köves, erodált talajon, ahol nyílt növényzetben vagy ritkás cserjések között nő.

A populációk gyakran fragmentáltak, de helyenként lokálisan gyakori és nagy egyedszámú állományokat alkothat.

A faj gyakran együtt fordul elő más szárazságtűrő kaktuszokkal, többek között a Thelocactus hastifer-rel.


== Kultúrában tartás ==

A faj a gyűjteményekben viszonylag könnyen tartható, de lassú növekedésű. Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajt igényel.

A tenyészidőszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést kíván, míg télen teljesen szárazon tartandó.

Fagyérzékeny, ezért legalább 5–8 °C feletti teleltetés ajánlott.

Szaporítása elsősorban magvetéssel történik, a csírázás viszonylag jó, de a növekedés lassú. Idősebb példányok sarjakat is hozhatnak, így vegetatív úton is szaporítható.

A változatos tövis- és virágszín miatt gyűjtők körében keresett faj.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A Thelocactus leucacanthus csoporton belül erősen változékony faj, amelyet gyakran több alfajra és változatra bontanak.

A legfontosabb elkülönítési bélyegek:
* a virág színe (sárga–rózsaszín–bíbor skála),
* a szemölcsök fejlettsége,
* valamint a tövisek hossza és színe.

A csoporton belül elkülönített taxonok:
* ''subsp. leucacanthus'' – halványsárga virágú forma, főként Hidalgo területén
* ''var. ehrenbergii'' – rózsaszín virágú populáció, Ixmiquilpan környékén
* ''subsp. schmollii'' – erősen szemölcsös, Coryphantha-szerű megjelenésű forma, főként Querétaro területén


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj rendszertani helyzete stabilan a Thelocactus nemzetségben van, de a csoporton belüli intraspecifikus változatosság miatt korábban több külön fajként is leírták az egyes populációkat.

A modern rendszerezések a Thelocactus leucacanthus komplexet változatos, de egy fajon belüli variabilitást mutató egységként kezelik.

A Coryphantha-hoz hasonló morfológiai jegyekkel rendelkező ''subsp. schmollii'' korábban külön nemzetségi besorolás kérdését is felvetette, de ezt a molekuláris és morfológiai vizsgálatok nem támasztották alá.

A jelenlegi elfogadott álláspont szerint a faj több, földrajzilag elkülönült populációkomplexből áll.


== Egyéb ==

A faj helyenként nagy állománysűrűséget ér el, és fontos szerepet játszik a xerofita matorral növénytársulásokban.

A természetes élőhelyeken a legnagyobb veszélyt nem a túlgyűjtés, hanem a legeltetés és a mezőgazdasági területhasználat jelentik, amelyek egyes populációkat fragmentálnak.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Fotó:'''



== Forrás ==

* LLIFLE – https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1067/Thelocactus_leucacanthus

[[Kategória:Thelocactus]]

Fájl:Pozsgaslap Thelocactus leucacanthus-002.jpg

2026-07-06T21:27:13Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Thelocactus leucacanthus

Fájl:Pozsgaslap Thelocactus leucacanthus-001.jpg

2026-07-06T21:26:45Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Thelocactus leucacanthus

Turbinicarpus saueri

2026-07-06T21:23:41Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983
| synonym =
}}
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-001.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus saueri]]
[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-002.jpg|bélyegkép|Turbinicarpus saueri]]

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre.
* A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as években Mexikóba emigrált, és jelentős segítséget nyújtott Hans-Wilhelm Viereck mexikói gyűjtőútjai során.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.
* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).

{{Típusfaj|Turbinicarpus saueri|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire magányosan növő, csak kivételesen sarjadzó faj. Hajtása nyomott gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlhat. Teste 3–5 cm magas és 4–6 cm átmérőjű. Színe szürkészöld, kékeszöld, ritkábban sárgászöld árnyalatú. A hajtás csúcsát az ivarérett növényeken sűrű fehér gyapjú borítja, amely idővel részben lekophat.


==== Szemölcsök ====

A hajtást jól fejlett, többé-kevésbé szögletes alapú, felül lekerekített szemölcsök alkotják. A szemölcsök 2–5 mm magasak, jellegzetesen tagolják a növény testét.


==== Areolák ====

Az areolák fiatalon sűrűn gyapjasak, különösen a hajtás csúcsán. Az idősebb areolákról a gyapjú fokozatosan lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 7–14 db, fehér, később részben megsötétedő, többnyire sugárirányban álló, 5–15 mm hosszú. Az alsó peremtövisek rendszerint hosszabbak és erőteljesebbek.
* '''Középtövis:''' 1–3 db, felfelé irányuló, enyhén hajlott, 10–14 mm hosszú. Színük többnyire szürkésfekete, ritkábban barnásszürke vagy világosbarna. Alapjukon gyakran fehéres, hártyás pikkely figyelhető meg, csúcsuk viszonylag törékeny.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok 1,5–2 cm hosszúak és 2–2,5 cm átmérőjűek.

* '''Színe:''' fehér, esetenként halvány rózsaszínes árnyalattal.
* '''Lepellevelek:''' fehér alapon halvány vagy élénkebb rózsaszín, esetenként vöröses középsávval, amely egészen a csúcsig húzódik.
* '''Porzók:''' a porzószálak lilás-rózsaszínűek, a portokok sárgák.
* '''Bibe:''' fehéres, több bibeágra oszlik.


==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy kissé megnyúlt, fehéresbarna színű, 4–7 mm hosszú és 3–5 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' fekete, megközelítőleg 1 mm átmérőjű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Tamaulipas állam, elsősorban a Jaumave-völgy térsége.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül kis elterjedési területen fordul elő. Sekély talajú mészkőfelszíneken, alacsony cserjékkel és ritkás füvekkel borított félsivatagi élőhelyeken él.


== Kultúrában tartás ==

Magról viszonylag könnyen szaporítható, ennek ellenére ritkán található meg a gyűjteményekben. Nem öntermékenyülő faj, ezért a sikeres magképzéshez több, különböző magvetésből származó növény együttes nevelése és kölcsönös beporzása szükséges.

Erősen ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű, mésztartalmú talajt igényel. Világos, napos helyen fejlődik megfelelően.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart. A fiatal növények rendszeresebb öntözést igényelnek, míg a kifejlett példányok általában 2–3 hetente öntözhetők. Virágzása elhúzódó, nyártól gyakran egészen ősz végéig több hullámban nyílik, időnként egyszerre több virágot is fejleszt.

Ősszel fokozatosan teljesen szárazon kell tartani. Télen +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten, teljesen száraz körülmények között teleltethető. Megfelelő tartás mellett már 2–4 éves korban virágzóképes.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legközelebbi rokonságban a ''Turbinicarpus knuthianus'' fajjal áll. Attól elsősorban kisebb termetével, rövidebb középtöviseivel, a Jaumave-völgyre korlátozódó elterjedésével és virágainak jellegzetes színezetével különíthető el.

Az állományok között jelentős változatosság figyelhető meg. Egyes egyedek középtövise világosabb barna vagy sárgás árnyalatú, ezek virágai gyakrabban rózsaszínes tónusúak.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt Friedrich Boedeker eredetileg az ''Echinocactus'' nemzetségben írta le. Később több nemzetségbe is átsorolták (''Thelocactus'', ''Gymnocactus'', ''Neolloydia'', ''Pediocactus''), míg Václav John és František Říha 1983-ban a ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte át. Egyes szerzők a ''Turbinicarpus knuthianus'' alfajának tekintették, azonban a legtöbb modern rendszertani feldolgozás önálló fajként kezeli. A leírt ''subsp. nelissae'' elkülönítését a korszerű taxonómiai szemlélet általában nem fogadja el.
}}


== Egyéb ==

A faj a természetben fokozottan veszélyeztetett. Állományait elsősorban a túllegeltetés, a növényzet szándékos felégetése, valamint az illegális növénygyűjtés veszélyezteti.

A faj a Washingtoni Egyezmény (CITES) I. függelékében szerepel, ezért nemzetközi kereskedelme szigorúan szabályozott.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 137. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-002.jpg

2026-07-06T21:23:23Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Turbinicarpus saueri

Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-001.jpg

2026-07-06T21:22:41Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Turbinicarpus saueri

2026-07-06T21:19:40Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típuspéldány */

{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre.
* A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as években Mexikóba emigrált, és jelentős segítséget nyújtott Hans-Wilhelm Viereck mexikói gyűjtőútjai során.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.
* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).

{{Típusfaj|Turbinicarpus saueri|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire magányosan növő, csak kivételesen sarjadzó faj. Hajtása nyomott gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlhat. Teste 3–5 cm magas és 4–6 cm átmérőjű. Színe szürkészöld, kékeszöld, ritkábban sárgászöld árnyalatú. A hajtás csúcsát az ivarérett növényeken sűrű fehér gyapjú borítja, amely idővel részben lekophat.


==== Szemölcsök ====

A hajtást jól fejlett, többé-kevésbé szögletes alapú, felül lekerekített szemölcsök alkotják. A szemölcsök 2–5 mm magasak, jellegzetesen tagolják a növény testét.


==== Areolák ====

Az areolák fiatalon sűrűn gyapjasak, különösen a hajtás csúcsán. Az idősebb areolákról a gyapjú fokozatosan lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 7–14 db, fehér, később részben megsötétedő, többnyire sugárirányban álló, 5–15 mm hosszú. Az alsó peremtövisek rendszerint hosszabbak és erőteljesebbek.
* '''Középtövis:''' 1–3 db, felfelé irányuló, enyhén hajlott, 10–14 mm hosszú. Színük többnyire szürkésfekete, ritkábban barnásszürke vagy világosbarna. Alapjukon gyakran fehéres, hártyás pikkely figyelhető meg, csúcsuk viszonylag törékeny.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok 1,5–2 cm hosszúak és 2–2,5 cm átmérőjűek.

* '''Színe:''' fehér, esetenként halvány rózsaszínes árnyalattal.
* '''Lepellevelek:''' fehér alapon halvány vagy élénkebb rózsaszín, esetenként vöröses középsávval, amely egészen a csúcsig húzódik.
* '''Porzók:''' a porzószálak lilás-rózsaszínűek, a portokok sárgák.
* '''Bibe:''' fehéres, több bibeágra oszlik.


==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy kissé megnyúlt, fehéresbarna színű, 4–7 mm hosszú és 3–5 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' fekete, megközelítőleg 1 mm átmérőjű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Tamaulipas állam, elsősorban a Jaumave-völgy térsége.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül kis elterjedési területen fordul elő. Sekély talajú mészkőfelszíneken, alacsony cserjékkel és ritkás füvekkel borított félsivatagi élőhelyeken él.


== Kultúrában tartás ==

Magról viszonylag könnyen szaporítható, ennek ellenére ritkán található meg a gyűjteményekben. Nem öntermékenyülő faj, ezért a sikeres magképzéshez több, különböző magvetésből származó növény együttes nevelése és kölcsönös beporzása szükséges.

Erősen ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű, mésztartalmú talajt igényel. Világos, napos helyen fejlődik megfelelően.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart. A fiatal növények rendszeresebb öntözést igényelnek, míg a kifejlett példányok általában 2–3 hetente öntözhetők. Virágzása elhúzódó, nyártól gyakran egészen ősz végéig több hullámban nyílik, időnként egyszerre több virágot is fejleszt.

Ősszel fokozatosan teljesen szárazon kell tartani. Télen +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten, teljesen száraz körülmények között teleltethető. Megfelelő tartás mellett már 2–4 éves korban virágzóképes.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legközelebbi rokonságban a ''Turbinicarpus knuthianus'' fajjal áll. Attól elsősorban kisebb termetével, rövidebb középtöviseivel, a Jaumave-völgyre korlátozódó elterjedésével és virágainak jellegzetes színezetével különíthető el.

Az állományok között jelentős változatosság figyelhető meg. Egyes egyedek középtövise világosabb barna vagy sárgás árnyalatú, ezek virágai gyakrabban rózsaszínes tónusúak.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt Friedrich Boedeker eredetileg az ''Echinocactus'' nemzetségben írta le. Később több nemzetségbe is átsorolták (''Thelocactus'', ''Gymnocactus'', ''Neolloydia'', ''Pediocactus''), míg Václav John és František Říha 1983-ban a ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte át. Egyes szerzők a ''Turbinicarpus knuthianus'' alfajának tekintették, azonban a legtöbb modern rendszertani feldolgozás önálló fajként kezeli. A leírt ''subsp. nelissae'' elkülönítését a korszerű taxonómiai szemlélet általában nem fogadja el.
}}


== Egyéb ==

A faj a természetben fokozottan veszélyeztetett. Állományait elsősorban a túllegeltetés, a növényzet szándékos felégetése, valamint az illegális növénygyűjtés veszélyezteti.

A faj a Washingtoni Egyezmény (CITES) I. függelékében szerepel, ezért nemzetközi kereskedelme szigorúan szabályozott.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 137. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Turbinicarpus saueri

2026-07-06T21:18:55Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Turbinocarpus saueri lapot Turbinicarpus saueri lapra átirányítás nélkül

{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre.
* A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as években Mexikóba emigrált, és jelentős segítséget nyújtott Hans-Wilhelm Viereck mexikói gyűjtőútjai során.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.
* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).

{{Kaktusz szinonimák}}

* ''Echinocactus saueri'' Boedeker (1928)
* ''Thelocactus saueri'' (Boedeker) Borg (1937)
* ''Gymnocactus saueri'' (Boedeker) Curt Backeberg (1938)
* ''Neolloydia saueri'' (Boedeker) Edward Frederick Anderson (1986)
* ''Pediocactus saueri'' (Boedeker) Halda (1998)
* ''Turbinicarpus saueri'' subsp. ''nelissae'' Halda & Panarotto (1998) – a legtöbb korszerű rendszertani feldolgozás ezt nem fogadja el önálló taxonként.


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire magányosan növő, csak kivételesen sarjadzó faj. Hajtása nyomott gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlhat. Teste 3–5 cm magas és 4–6 cm átmérőjű. Színe szürkészöld, kékeszöld, ritkábban sárgászöld árnyalatú. A hajtás csúcsát az ivarérett növényeken sűrű fehér gyapjú borítja, amely idővel részben lekophat.


==== Szemölcsök ====

A hajtást jól fejlett, többé-kevésbé szögletes alapú, felül lekerekített szemölcsök alkotják. A szemölcsök 2–5 mm magasak, jellegzetesen tagolják a növény testét.


==== Areolák ====

Az areolák fiatalon sűrűn gyapjasak, különösen a hajtás csúcsán. Az idősebb areolákról a gyapjú fokozatosan lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 7–14 db, fehér, később részben megsötétedő, többnyire sugárirányban álló, 5–15 mm hosszú. Az alsó peremtövisek rendszerint hosszabbak és erőteljesebbek.
* '''Középtövis:''' 1–3 db, felfelé irányuló, enyhén hajlott, 10–14 mm hosszú. Színük többnyire szürkésfekete, ritkábban barnásszürke vagy világosbarna. Alapjukon gyakran fehéres, hártyás pikkely figyelhető meg, csúcsuk viszonylag törékeny.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok 1,5–2 cm hosszúak és 2–2,5 cm átmérőjűek.

* '''Színe:''' fehér, esetenként halvány rózsaszínes árnyalattal.
* '''Lepellevelek:''' fehér alapon halvány vagy élénkebb rózsaszín, esetenként vöröses középsávval, amely egészen a csúcsig húzódik.
* '''Porzók:''' a porzószálak lilás-rózsaszínűek, a portokok sárgák.
* '''Bibe:''' fehéres, több bibeágra oszlik.


==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy kissé megnyúlt, fehéresbarna színű, 4–7 mm hosszú és 3–5 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' fekete, megközelítőleg 1 mm átmérőjű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Tamaulipas állam, elsősorban a Jaumave-völgy térsége.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül kis elterjedési területen fordul elő. Sekély talajú mészkőfelszíneken, alacsony cserjékkel és ritkás füvekkel borított félsivatagi élőhelyeken él.


== Kultúrában tartás ==

Magról viszonylag könnyen szaporítható, ennek ellenére ritkán található meg a gyűjteményekben. Nem öntermékenyülő faj, ezért a sikeres magképzéshez több, különböző magvetésből származó növény együttes nevelése és kölcsönös beporzása szükséges.

Erősen ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű, mésztartalmú talajt igényel. Világos, napos helyen fejlődik megfelelően.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart. A fiatal növények rendszeresebb öntözést igényelnek, míg a kifejlett példányok általában 2–3 hetente öntözhetők. Virágzása elhúzódó, nyártól gyakran egészen ősz végéig több hullámban nyílik, időnként egyszerre több virágot is fejleszt.

Ősszel fokozatosan teljesen szárazon kell tartani. Télen +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten, teljesen száraz körülmények között teleltethető. Megfelelő tartás mellett már 2–4 éves korban virágzóképes.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legközelebbi rokonságban a ''Turbinicarpus knuthianus'' fajjal áll. Attól elsősorban kisebb termetével, rövidebb középtöviseivel, a Jaumave-völgyre korlátozódó elterjedésével és virágainak jellegzetes színezetével különíthető el.

Az állományok között jelentős változatosság figyelhető meg. Egyes egyedek középtövise világosabb barna vagy sárgás árnyalatú, ezek virágai gyakrabban rózsaszínes tónusúak.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt Friedrich Boedeker eredetileg az ''Echinocactus'' nemzetségben írta le. Később több nemzetségbe is átsorolták (''Thelocactus'', ''Gymnocactus'', ''Neolloydia'', ''Pediocactus''), míg Václav John és František Říha 1983-ban a ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte át. Egyes szerzők a ''Turbinicarpus knuthianus'' alfajának tekintették, azonban a legtöbb modern rendszertani feldolgozás önálló fajként kezeli. A leírt ''subsp. nelissae'' elkülönítését a korszerű taxonómiai szemlélet általában nem fogadja el.
}}


== Egyéb ==

A faj a természetben fokozottan veszélyeztetett. Állományait elsősorban a túllegeltetés, a növényzet szándékos felégetése, valamint az illegális növénygyűjtés veszélyezteti.

A faj a Washingtoni Egyezmény (CITES) I. függelékében szerepel, ezért nemzetközi kereskedelme szigorúan szabályozott.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 137. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Stapelia erectiflora

2026-07-06T21:17:41Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Stapelia erectiflora N.E.Brown, Gardeners' Chronicle, ser. 3, 6: 650. 1889
| synonym =
}}
[[Fájl:Pozsgaslap Stapelia erectiflora-001.jpg|bélyegkép|Stapelia erectiflora]]
[[Fájl:Pozsgaslap Stapelia erectiflora-002.jpg|bélyegkép|Stapelia erectiflora]]

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Jan Bode van Stapel]]''' (kb. 1602–1636) holland orvos és természettudós emlékét őrzi.
* A '''fajnév''' ''erectiflora'' latin eredetű, jelentése: ''felálló virágú'', utalva a virágok hosszú, egyenes virágkocsányára.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Nicholas Edward Brown: ''Gardeners' Chronicle'', series 3, 6: 650. (1889).
{{Típusfaj |Stapelia erectiflora | limit=5}}
== Szinonimák ==
=== Homotípusos szinonimák ===
* Ceropegia erectiflora (N.E.Br.) Bruyns in S. African J. Bot. 112: 422 (2017)
* Gonostemon erectiflorus (N.E.Br.) P.V.Heath in Calyx 1: 19 (1992)


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtások ====

Évelő, pozsgás, közepesen erőteljesen elágazó növény. A hajtások alsó része gyakran a talajon elfekszik, felső részük felálló, sűrű csoportokat alkot. Magasságuk elérheti a 15 cm-t.

A hajtások négyélűek, jól fejlett bordákkal rendelkeznek. Felületük sűrűn, finoman fehéren molyhos. A bordák mentén apró, alacsony fogacskák helyezkednek el.


==== Levelek ====

Levelei csökevényesek, aprók és rövid életűek, fejlődésük korai szakaszában lehullanak.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A faj egyik legjellegzetesebb bélyege a hosszú, mereven felálló virágkocsány, amely a hajtások fölé emeli a virágot. Egy hajtáson egyszerre több virág is fejlődhet.

* '''Virágkocsány:''' erőteljes, barnás színű, mintegy 12 cm hosszú.
* '''Csészelevelek:''' a sziromlebenyek tövéig érnek.
* '''Párta:''' kívül halványzöld, belül barnászöld vagy bíboros árnyalatú, harántirányú sávokkal díszített. A virág átmérője 1–1,5 cm.
* '''Sziromlebenyek:''' erősen visszahajlók, csaknem teljesen visszakunkorodnak a virágkocsány felé, ezért a teljes virág gömbszerű megjelenésű.
* '''Szőrzet:''' kívül gyéren molyhos, belül rövid, finom, fehér szőrök borítják.
* '''Külső korona:''' négyszögletes, csipkézett szélű, helyenként hasított.
* '''Belső korona:''' lebenyei hegyes háromszög vagy fonál alakúak, függőlegesen állnak, csúcsuk kifelé hajlik.
* '''Porzók:''' sárgák, széles portokokkal.
* '''Virágpor:''' színe a sárgától a barnáig változhat.


==== Termés ====

A tüszőtermés a megtermékenyített virágokból fejlődik. A rendelkezésre álló irodalom részletes méretadatait nem közli.


==== Mag ====

Magjai a selyemkórófélékre jellemző üstökszőrös repítőképletekkel rendelkeznek, amelyek a szél útján történő terjedést segítik.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-afrikai Köztársaság.
* '''Típusélőhely:''' a Nyugat-Fok tartomány nyugati része.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód:''' száraz, nyílt, cserjés növényzetű területeken él. Természetes élőhelyén jó vízáteresztő, gyakran meszes talajokon fordul elő.


== Kultúrában tartás ==

Tartása több tekintetben hasonlít a kaktuszokéhoz, azonban a téli nyugalmi időszakban valamivel magasabb hőmérsékletet kedvel.

Világos helyet igényel. Félárnyékban és teljes napsütésben egyaránt nevelhető, megfelelő hozzászoktatás után a nyári tűző napot is jól elviseli. Erős fényben hajtásai barnászöld árnyalatot vehetnek fel.

Közepesen gyors növekedésű, könnyen elágazó faj. Hajtásdugványai egyszerűen meggyökeresednek, ezért vegetatív úton könnyen szaporítható. Magról nevelt egyedei rendszerint 3–5 éves korban válnak virágzóképessé.

A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel. Általában havonta 3–5 öntözés elegendő, de két öntözés között a talaj felső rétegének célszerű kiszáradnia.

Télen 9–10 °C körüli hőmérsékleten tartható. A szakirodalom alkalmanként mérsékelt öntözést javasol, ugyanakkor hosszabb ideig teljesen szárazon is sikeresen teleltethető.

Enyhén savanyú vagy semleges, jó vízáteresztő képességű, nagy ásványianyag-tartalmú ültetőközegben fejlődik a legjobban.

A legjelentősebb károsítók közé a gyapjastetű (''Planococcus citri'') tartozik, amely a hajtásokon és a gyökérzeten egyaránt elszaporodhat. Gombás betegségek közül a ''Helminthosporium'' fajok okozhatnak fekete foltokat és hajtáselhalást.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legfeltűnőbb bélyege a rendkívül hosszú, felálló virágkocsány és az erősen visszahajló sziromlebenyek, amelyek a virágnak csaknem gömb alakú megjelenést kölcsönöznek.

Közeli rokonságban áll a ''Stapelia paniculata'' és a ''Stapelia glanduliflora'' fajokkal, amelyektől elsősorban virágainak alakja, a korona felépítése és a virágkocsány hossza alapján különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt Nicholas Edward Brown írta le 1889-ben. Peter Vincent Heath később a ''Gonostemon'' nemzetségbe sorolta át, azonban a modern rendszertani feldolgozások többsége ismét a ''Stapelia'' nemzetség részeként kezeli.
}}


== Egyéb ==

A faj viszonylag ritkán fordul elő a gyűjteményekben, ugyanakkor különleges virágalakja miatt a stapeliafélék kedvelői körében nagyra értékelt növény. Megfelelő körülmények között nyár közepétől akár több héten át folyamatosan virágozhat.


== Szerzők ==

* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Szöveg:''' Budai Ferenc
* '''Lektorálta:''' Gedeon Tamás



== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 168. kártya

[[Kategória:Stapelia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pozsgaslap Stapelia erectiflora-002.jpg

2026-07-06T21:16:48Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Stapelia erectiflora

Fájl:Pozsgaslap Stapelia erectiflora-001.jpg

2026-07-06T21:16:16Z

Dr. Gyúró Zoltán:

Stapelia erectiflora

Arrojadoa flava

2026-07-05T08:21:14Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa flava Gonzaga & Engels, Phytotaxa 597(1): 074 (2023). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút korábbi igazgatója, '''[[Miguel Arrojado Lisboa]]''' tiszteletére választották a leírók.
* A specifikus jelző, a ''flava'' egy latin melléknév, amely a növény virágainak sárga színére utal.

=== Típus ===

* ''Arrojadoa flava'' Gonzaga & Engels; Mathias Erich Engels & Dieter Liebsch 9.900, Brazília, Bahia állam, Ibitiara, Cadeia do Espinhaço, Chapada Diamantina, 2022. szeptember 7. (Holotípus: RB840645!, Izotípus: UPCB!)
* '''Első leírása:''' Phytotaxa 597(1): 073–079 (2023).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Diego Rafael Gonzaga és Mathias Erich Engels 2023-ban (eredeti leírás).

{{Galéria|
| https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697/figure/fig2/AS:11431281161152605@1684925731778/Arrojadoa-flava-A-Habit-B-Areole-with-spines-in-detail-C-Floral-buds-D-Flower-in.png | Arrojadoa flava
| https://www.biotaxa.org/public/journals/2/submission_80136_76235_coverImage_en_US.jpg | Arrojadoa flava termés
}}

=== Szinonimák ===

* Nincsenek homotipikus vagy heterotipikus szinonimái a taxonnak.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény szárazföldi vagy sziklalakó (rupikolous) életmódot folytat. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' egyszerű felépítésű, rostos gyökerekből áll. A '''szár''' kezdetben subglobózus vagy globózus, majd 14 cm-től egészen 1 méter magasságig terjedő, magányosan álló test, amely az alapnál elágazás nélküli, és csak sérülés vagy vágás esetén ágazik el a legfelső csúcsi részen. A '''hajtás''' színe zöld, átmérője 8,5–9,5 cm közötti. A felületen 14–17 darab '''bordák''' futnak végig, amelyek mélysége 8,5–11,0 mm. A '''szár''' felületén elhelyezkedő '''areolák''' 2,5–3,9 mm átmérőjűek, egymástól 1–4 mm távolságra helyezkednek el. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' a növényen nem találhatók. A tövisrendszert merev, kissé rugalmas, az alapjuk felé szürkés, míg a közepüktől a csúcsukig sárgás színű '''tövisek''' alkotják; areolánként legfeljebb 17 darab fejlődik, amelyekből a '''középtövis''' száma 1–2 darab (hosszuk 15–25 mm), a '''peremtövis''' mérete pedig 3–10 mm közötti. A '''szár''' csúcsán egy jól differenciált, körülbelül 25 mm-es terminális cefálium (virágzási zóna) alakul ki.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágrügyek sárgák és teljesen csupaszok. A virágzási zónából kifejlődő '''virág''' nappali nyílású (diurnális anthesziszű), reggel 7 óra körül kezd kinyílni, és délután 16 órára éri el a teljes nyílási állapotot. A '''virág''' külsőleg sárga, belül fehér színű, mérete 1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm. A virágcső felületén apró, körülbelül 1 × 1 mm-es, háromszögletű, hegyes csúcsú és pillás szélű pikkelyek találhatók, míg a perikarpellum teljesen csupasz és háromszögletű (2 × 4 mm). A virág belsejében jól fejlett, körülbelül 4 × 4 mm-es nektárkamra található. A periantiumot alkotó szegmensek száma 27–34 közötti.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' körök tagjai 2–3 × 1,5–2,0 mm méretűek, húsosak, háromszögletű-elliptikusak, papillózusak, pillás szélűek és hegyes csúcsúak, míg a belső '''párta''' köreit alkotó '''belső lepellevél''' és '''sziromlevél''' szegmensek 3–4 × 1,8–2,5 mm-esek, finom felépítésűek, lándzsásak, az alapjuknál elkeskenyedők, a csúcsuknál pedig kiszélesedők. A virág külső részén elhelyezkedő pikkelyes '''csésze''' szintén sárga árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy folyamatos sorban, tömegesen helyezkednek el, számuk 191–206 darab között változik, hosszuk 3–4 mm. A női ivarszervet a 10-12 × 0,7-1,0 mm méretű '''bibeszál''' alkotja, amely a csúcsán 5 darab, 1–2 mm hosszú '''bibe''' karéjban (stigma-lobes) végződik, a '''termő''' pedig a csupasz perikarpellumba süllyed.

==== Termés ====
A termés 13-20 × 10-14 mm méretű, ovoid vagy piriform alakú bogyó, amely éretlenül sárga, érett állapotban pedig teljesen fehér színű. A száraz takarólevelek és lepelmaradványok tartósan megmaradnak a termés csúcsán (perzisztens), a terméshús (funicularis pulpa) fehér és áttetsző.

* Magja: A magok cochleariform (csigaház vagy kanál) alakúak, fekete színűek, fényes felületűek, méretük 1,23-1,36 × 0,79-0,96 mm, vastagságuk pedig 0,55–0,64 mm.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül Bahia államban, Ibitiara megyében, a Chapada Diamantina régióban, az Espinhaço-hegység északi vonulatain őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj egyetlen ismert populációból áll, amely egy körülbelül 5 km hosszú, fehéres színű, kvarckavicsos homokkőből álló sziklás hegyvonulaton terül el, 1200–1250 méteres tengerszint feletti magasságban. A terület vegetációja a Caatinga fitoföldrajzi domainhez tartozó sziklás mező (Campo Rupestre). Az élőhelyén szimpatrikus együttélést mutat olyan más kaktuszfajokkal, mint a ''[[Melocactus concinnus]]'', a ''[[Micranthocereus purpureus]]'', a [[Pilosocereus pachycladus subsp. pernambucoensis|''Pilosocereus pachycladus'' subsp. ''pernambucoensis'']], a ''[[Stephanocereus luetzelburgii]]'' és a ''[[Tacinga inamoena]]''. Balthazár nem találták itt az ''[[Arrojadoa bahiensis]]'' fajt, nincs átfedés az elterjedésükben. Bár a megyében előfordul az ''[[Arrojadoa rhodantha]]'' is, a két faj nem él közvetlen szimpátriában. A virágok igazolt látogatója és potenciális beporzója a ''[[Chlorostilbon lucidus]]'' nevű kolibrifaj.

== Kultúrában tartás ==
A faj leírásához használt élő egyedekből három mintát 2022 szeptemberében a Rio de Janeiró-i Botanikus Kert kaktuszházába (Cactarium) szállítottak ex-situ megőrzés és termesztés céljából. Lassú növekedésű, jó ásványi vízelvezetésű talajt igénylő növény, amely a Campo Rupestre specifikus mikroklímájából adódóan sok napsütést és a pangó víz szigorú kerülését igényli.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] morfológiailag leginkább az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajhoz hasonlít, azonban határozottan elkülöníthető attól az alábbi bélyegek alapján: a '''szár''' többnyire magányos és elágazás nélküli (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] tőből elágazó habitusával); a hajtáscsúcson kifejezett, jól elkülönülő cefálium található (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] nem differenciált virágzási zónájával); a virágok kívül teljesen sárgák (szemben a rózsaszín virágokkal); a virágok mérete lényegesen kisebb (1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm vs. 2,9-3,9 × 0,8-1,1 cm); a '''bibeszál''' hossza rövidebb (10–12 mm vs. 25–28 mm); az érett állapotú termés pedig teljesen fehér színű (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] rózsaszín érett termésével). Az élőhelyén nem fordul elő együtt az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajjal.

== Szukkulens taxonok ==
Fajszintű taxonként nem értelmezhető ennél a szakasznál kládösszefoglaló.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2023-ban írta le '''[[Diego Rafael Gonzaga]]''', '''[[Dieter Liebsch]]''' és '''[[Mathias Erich Engels]]''' a ''Phytotaxa'' folyóiratban. Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetség a modern rendszertan szerint a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba tartozik, és Brazília endemikus génusza. Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] leírásával a nemzetségben ismert fajok száma 10-re emelkedett. A természetvédelmi státuszát az [[:Kategória:IUCN|IUCN]] kritériumok alapján a leírók Adathiányosnak (Data Deficient, DD) minősítették, mivel eddig csupán egyetlen populációja ismert, amelynek környezetét az útépítések miatti élőhely-degradáció veszélyezteti.

== Forrás ==

* [https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697_Arrojadoa_flava_Cactaceae_Cactoideae_a_new_yellow_flowered_species_from_the_Brazilian_flora/links/646ded1c8bf29018ccbbb142/Arrojadoa-flava-Cactaceae-Cactoideae-a-new-yellow-flowered-species-from-the-Brazilian-flora.pdf Arrojadoa flava (Cactaceae, Cactoideae), a new yellow flowered species from the Brazilian flora]

[[Kategória:Arrojadoa]]

Kategória:Cereinae

2026-07-05T08:17:47Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Kladogram */

{{Speciesbox
|taxon=Cereinae
}}
== Subtribus ''Cereinae'' Britton & Rose 1920 (eredetileg „Cereanae”) ==

=== Tartalmazott alnemzetségcsoport (subtribus) ===
* ''Discocactinae'' Buxb. 1958,
* ''Melocactinae'' Doweld 2002,
* ''Pilosocereinae'' Doweld 2002.

=== Leírás ===

Egy csaknem teljes egészében Kelet- és Északkelet-Dél-Amerikára korlátozódó klád (azonban ''Cereus'' észak felé egészen a Karib-térségig terjed, ''Melocactus'' és ''Pilosocereus'' Közép-Amerikáig, a Karib-térségig és Mexikóig, ''Pilosocereus'' pedig az USA délkeleti részéig, Floridáig; továbbá ''Pilosocereus'', ''Praecereus'' és ''Melocactus'' délnyugat felé Peruig is eljut). A klád fajgazdagságának túlnyomó része Északkelet-Brazíliára endemikus nemzetségekből áll. A szubtribusz különösen figyelemre méltó a cephaliumok előfordulása miatt több nemzetségben: oldalálló cephalium található ''Coleocephalocereus'', ''Espostoopsis'', ''Facheiroa'' és ''Micranthocereus'' s.l. esetében, csúcsi cephalium ''Discocactus'' és ''Melocactus'' nemzetségekben, míg gyűrűs cephalium ''Arrojadoa'' és ''Stephanocereus'' fajainál fordul elő.

A vizsgált szubtribusz filogenetikai mintavételezése korlátozottabb volt '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025), mint egy korábbi, részletesebb többgénes kutatásé '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b). Ennek ellenére az elkészült törzsfa fő szerkezete nagyrészt megegyezik a korábbi vizsgálat eredményeivel, noha a két elemzés szinte teljesen eltérő génkészleteken alapult. Ez azt mutatja, hogy az eredmények megbízhatóak, és nem a módszerek különbségeiből adódnak.

A törzsfán több elágazás alacsony statisztikai támogatottságú. Ez nem módszertani hiba, hanem annak a következménye, hogy az adott csoport evolúciója során rövid idő alatt sok fejlődési vonal vált el egymástól. Az ilyen gyors diverzifikáció megnehezíti az egyes rokonsági viszonyok pontos rekonstruálását, még nagyszámú genetikai adat esetén is.

Az alacsony támogatottság miatt jelenleg több klád határa bizonytalan, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy egyes csoportokat önálló nemzetségként kell-e elfogadni, vagy más nemzetségekkel össze kell-e vonni. Emiatt a taxonómiai következtetésekben óvatosság indokolt.

A ''Cereinae'' egy feloldatlan, bazális grádusból áll, amelyen belül egy jól támogatott, egyértelműen körülhatárolt és fajgazdag informális klád különíthető el.

=== Kladisztikailag bazális, feloldatlan, korán elágazó nemzetségek grádusa ===
Ide tartozó nemzetségek:
* ''Brasilicereus'' (?beleértve ''Bragaia'')
* ''Cereus'' (beleértve ''Mirabella'', ?''Serrulatocereus'', ''Subpilocereus'')
* ''Cipocereus'' (''Floribunda'' kizárva)
* ''Facheiroa'' (beleértve ''Zehntnerella'')
* ''Leocereus''
* ''Praecereus''
* ''Stetsonia''

Ez a filogenetikailag bazális grádus megfelel a ''Cereus''-kládnak, valamint a ''Facheiroa''-kládnak kiegészítve ''Stetsonia'' és ''Praecereus'' nemzetségekkel '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) értelmezésében.

A ''Praecereus'' és ''Stetsonia'' korai elágazó helyzete összhangban áll virágfelépítésükkel: a lepellevelek pikkelyeinek csupasz hónaljai domináns állapotot képviselnek a szubtribuszban. A pontos topológia azonban továbbra is bizonytalan. '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) adataival ellentétben '''Franco et al.''' (2017), '''Romeiro-Brito et al.''' (2022) és '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) ''Stetsonia''-t a szubtribusz többi nemzetségének testvércsoportjaként találták. ''Praecereus'' helyzete szintén változó az egyes elemzésekben, ami a ''Cereus'' belső kapcsolatrendszerének rendezetlenségét tükrözi.

A ''Cipocereus'' helyzete szintén tisztázatlan. Egyes vizsgálatok szerint a ''Cereus'' különböző kládjaihoz kapcsolódik, míg mások szerint a ''Mirabella'' testvércsoportja. Ezek az eltérő eredmények akár a ''Cereus'' tágabb értelmezése mellett is érvelhetnek, beleértve ''Cipocereus'' és ''Praecereus'' nemzetségeket.

A ''Leocereus'' és ''Facheiroa'' közeli kapcsolata már '''Schlumpberger és Renner''' (2012) fáján is megjelent, és tükröződik közös virágmorfológiájukban: a termőcső sok, sűrűn álló pikkelyt visel, gyakran nemezes hónaljakkal – ez a szubtribuszban e két nemzetségre jellemző. Történetileg mindkettőt a ''Trichocereinae'' közé sorolták.

A ''Brasilicereus'' helyzete eltérően jelenik meg a különböző adatkészletekben. '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) sűrű mintavételezésük alapján egy jól támogatott kládot mutattak ki (''Brasilicereus'' s.s. + (''Bragaia'' + (''Facheiroa'' + ''Leocereus''))), és javasolták a nemzetségek egyesítését ''Facheiroa'' alatt. A jelentős morfológiai különbségek és az eltérő filogenetikai eredmények miatt '''J. M. de Vos és munkatársai (2025)''' ezt korainak tartják, és jelenleg a hagyományosan elfogadott nemzetségek fenntartását javasolják.

A ''Serrulatocereus'' rendszertani helyzete nomenklatúrai szempontból problematikus, mivel egy összetett Plumier-ábra alapján tipizálták, amely különböző értelmezésekhez vezetett.

=== Informális klád (= ''Melocactinae'' + ''Pilosocereinae'') ===
Ide tartozó nemzetségek (abc sorrend):
* ''Arrojadoa'',
* ''Coleocephalocereus'',
* ''Discocactus'',
* ''Espostoopsis'',
* ''Floribunda'',
* ''Lagenosocereus'',
* ''Melocactus'',
* ''Micranthocereus'',
* ''Pierrebraunia'',
* ''Pilosocereus'',
* ''Siccobaccatus'',
* ''Stephanocereus'',
* ''Xiquexique''.

Az ''Espostoopsis'' újonnan felismert helyzete a klád korai elágazásai között összhangban áll az oldalálló cephalium jelenlétével, amely ''Facheiroa'', ''Micranthocereus'' és ''Coleocephalocereus'' esetében is megfigyelhető.

A kládon belüli általános topológia nagyrészt feloldatlan, ami egy jelentős diverzifikációs robbanásra utal Északkelet-Brazíliában. Ennek ellenére több jól támogatott kisebb klád is elkülöníthető, például ''Coleocephalocereus'' s.l., valamint ''Discocactus'' és ''Melocactus'' szoros kapcsolata.

A ''Stephanocereus'' és ''Arrojadoa'' közötti kapcsolatot gyűrűs cephaliumaik egyedülálló felépítése tükrözi, míg virágbiológiájuk eltérő. Egyes szerzők radikálisan egyesítenék ezeket a nemzetségeket, de mi inkább az elkülönített, monofiletikus nemzetségek megtartását tartjuk indokoltnak.

A ''Pilosocereus'' és ''Micranthocereus'' rendszertana különösen összetett; több tanulmány polifiletikusnak találta ''Micranthocereus''-t jelenlegi értelmezésében. A ''Siccobaccatus'' elkülönítését indokoltnak tartjuk egyedi szárszövettani sajátosságai miatt.

Összességében a ''Cereinae'' filogenetikája számos ponton még tisztázatlan, de a jelenlegi adatok egy rendkívül dinamikus evolúciós történetre utalnak, különösen Északkelet-Brazília területén.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
:
└─ Cereeae
:
└─ N
├─ N
: ├─ Gymnocalyciinae
------------------------------------------------
└─ Cereinae (bazális grádus ~ Cereus-klád)
├─ Praecereus
└─ N
├─ Stetsonia
└─ N
├─ Cereus
└─ N
├─ (Leocereus + Facheiroa)
└─ N
├─ Brasilicereus
└─ INFORMÁLIS KLÁD (Cereinae magva)
├─ Pilosocereus bohlei (bizonytalan/bazális helyzetű árva)
├─ Espostoopsis (bazális elágazás / Romeiro-Brito szerint legelső)
├─ Micranthocereus s.s. (de Vos szerint a legelső elágazás)
├─ Xiquexique (korábban Pilosocereus subg. Gounellea)
└─ N
├─ Coleocephalocereus-klád
│ ├─ Siccobaccatus (ex-Micranthocereus pro parte)
│ └─ Coleocephalocereus s.l. (Buiningia-val együtt)
│
├─ Discocactus + Melocactus klád
│ ├─ Discocactus
│ └─ Melocactus
│
├─ Pilosocereus s.s. klád
│ ├─ Pilosocereus aureispinus (bazális)
│ └─ N
│ ├─ Pilosocereus chrysostele
│ └─ extra-brazil Pilosocereus fajok (Karib/É-Am.)
│
└─ Arrojadoa + Stephanocereus klád (kibővítve)
├─ Micranthocereus auriazureus + M. albicephalus (gyengén támogatott testvér)
├─ Floribunda
└─ N
├─ Pierrebraunia
└─ N
├─ Lagenosocereus (=Stephanocereus subg. Lagenopsis)
├─ Stephanocereus s.s.
└─ Arrojadoa
(Ide esik még valahova a M. violaciflorus is, mint "árva")
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactoideae]]
[[Kategória:Cereeae]]

Kategória:Cereinae

2026-07-05T08:16:44Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Kladogram */

{{Speciesbox
|taxon=Cereinae
}}
== Subtribus ''Cereinae'' Britton & Rose 1920 (eredetileg „Cereanae”) ==

=== Tartalmazott alnemzetségcsoport (subtribus) ===
* ''Discocactinae'' Buxb. 1958,
* ''Melocactinae'' Doweld 2002,
* ''Pilosocereinae'' Doweld 2002.

=== Leírás ===

Egy csaknem teljes egészében Kelet- és Északkelet-Dél-Amerikára korlátozódó klád (azonban ''Cereus'' észak felé egészen a Karib-térségig terjed, ''Melocactus'' és ''Pilosocereus'' Közép-Amerikáig, a Karib-térségig és Mexikóig, ''Pilosocereus'' pedig az USA délkeleti részéig, Floridáig; továbbá ''Pilosocereus'', ''Praecereus'' és ''Melocactus'' délnyugat felé Peruig is eljut). A klád fajgazdagságának túlnyomó része Északkelet-Brazíliára endemikus nemzetségekből áll. A szubtribusz különösen figyelemre méltó a cephaliumok előfordulása miatt több nemzetségben: oldalálló cephalium található ''Coleocephalocereus'', ''Espostoopsis'', ''Facheiroa'' és ''Micranthocereus'' s.l. esetében, csúcsi cephalium ''Discocactus'' és ''Melocactus'' nemzetségekben, míg gyűrűs cephalium ''Arrojadoa'' és ''Stephanocereus'' fajainál fordul elő.

A vizsgált szubtribusz filogenetikai mintavételezése korlátozottabb volt '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025), mint egy korábbi, részletesebb többgénes kutatásé '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b). Ennek ellenére az elkészült törzsfa fő szerkezete nagyrészt megegyezik a korábbi vizsgálat eredményeivel, noha a két elemzés szinte teljesen eltérő génkészleteken alapult. Ez azt mutatja, hogy az eredmények megbízhatóak, és nem a módszerek különbségeiből adódnak.

A törzsfán több elágazás alacsony statisztikai támogatottságú. Ez nem módszertani hiba, hanem annak a következménye, hogy az adott csoport evolúciója során rövid idő alatt sok fejlődési vonal vált el egymástól. Az ilyen gyors diverzifikáció megnehezíti az egyes rokonsági viszonyok pontos rekonstruálását, még nagyszámú genetikai adat esetén is.

Az alacsony támogatottság miatt jelenleg több klád határa bizonytalan, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy egyes csoportokat önálló nemzetségként kell-e elfogadni, vagy más nemzetségekkel össze kell-e vonni. Emiatt a taxonómiai következtetésekben óvatosság indokolt.

A ''Cereinae'' egy feloldatlan, bazális grádusból áll, amelyen belül egy jól támogatott, egyértelműen körülhatárolt és fajgazdag informális klád különíthető el.

=== Kladisztikailag bazális, feloldatlan, korán elágazó nemzetségek grádusa ===
Ide tartozó nemzetségek:
* ''Brasilicereus'' (?beleértve ''Bragaia'')
* ''Cereus'' (beleértve ''Mirabella'', ?''Serrulatocereus'', ''Subpilocereus'')
* ''Cipocereus'' (''Floribunda'' kizárva)
* ''Facheiroa'' (beleértve ''Zehntnerella'')
* ''Leocereus''
* ''Praecereus''
* ''Stetsonia''

Ez a filogenetikailag bazális grádus megfelel a ''Cereus''-kládnak, valamint a ''Facheiroa''-kládnak kiegészítve ''Stetsonia'' és ''Praecereus'' nemzetségekkel '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) értelmezésében.

A ''Praecereus'' és ''Stetsonia'' korai elágazó helyzete összhangban áll virágfelépítésükkel: a lepellevelek pikkelyeinek csupasz hónaljai domináns állapotot képviselnek a szubtribuszban. A pontos topológia azonban továbbra is bizonytalan. '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) adataival ellentétben '''Franco et al.''' (2017), '''Romeiro-Brito et al.''' (2022) és '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) ''Stetsonia''-t a szubtribusz többi nemzetségének testvércsoportjaként találták. ''Praecereus'' helyzete szintén változó az egyes elemzésekben, ami a ''Cereus'' belső kapcsolatrendszerének rendezetlenségét tükrözi.

A ''Cipocereus'' helyzete szintén tisztázatlan. Egyes vizsgálatok szerint a ''Cereus'' különböző kládjaihoz kapcsolódik, míg mások szerint a ''Mirabella'' testvércsoportja. Ezek az eltérő eredmények akár a ''Cereus'' tágabb értelmezése mellett is érvelhetnek, beleértve ''Cipocereus'' és ''Praecereus'' nemzetségeket.

A ''Leocereus'' és ''Facheiroa'' közeli kapcsolata már '''Schlumpberger és Renner''' (2012) fáján is megjelent, és tükröződik közös virágmorfológiájukban: a termőcső sok, sűrűn álló pikkelyt visel, gyakran nemezes hónaljakkal – ez a szubtribuszban e két nemzetségre jellemző. Történetileg mindkettőt a ''Trichocereinae'' közé sorolták.

A ''Brasilicereus'' helyzete eltérően jelenik meg a különböző adatkészletekben. '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b) sűrű mintavételezésük alapján egy jól támogatott kládot mutattak ki (''Brasilicereus'' s.s. + (''Bragaia'' + (''Facheiroa'' + ''Leocereus''))), és javasolták a nemzetségek egyesítését ''Facheiroa'' alatt. A jelentős morfológiai különbségek és az eltérő filogenetikai eredmények miatt '''J. M. de Vos és munkatársai (2025)''' ezt korainak tartják, és jelenleg a hagyományosan elfogadott nemzetségek fenntartását javasolják.

A ''Serrulatocereus'' rendszertani helyzete nomenklatúrai szempontból problematikus, mivel egy összetett Plumier-ábra alapján tipizálták, amely különböző értelmezésekhez vezetett.

=== Informális klád (= ''Melocactinae'' + ''Pilosocereinae'') ===
Ide tartozó nemzetségek (abc sorrend):
* ''Arrojadoa'',
* ''Coleocephalocereus'',
* ''Discocactus'',
* ''Espostoopsis'',
* ''Floribunda'',
* ''Lagenosocereus'',
* ''Melocactus'',
* ''Micranthocereus'',
* ''Pierrebraunia'',
* ''Pilosocereus'',
* ''Siccobaccatus'',
* ''Stephanocereus'',
* ''Xiquexique''.

Az ''Espostoopsis'' újonnan felismert helyzete a klád korai elágazásai között összhangban áll az oldalálló cephalium jelenlétével, amely ''Facheiroa'', ''Micranthocereus'' és ''Coleocephalocereus'' esetében is megfigyelhető.

A kládon belüli általános topológia nagyrészt feloldatlan, ami egy jelentős diverzifikációs robbanásra utal Északkelet-Brazíliában. Ennek ellenére több jól támogatott kisebb klád is elkülöníthető, például ''Coleocephalocereus'' s.l., valamint ''Discocactus'' és ''Melocactus'' szoros kapcsolata.

A ''Stephanocereus'' és ''Arrojadoa'' közötti kapcsolatot gyűrűs cephaliumaik egyedülálló felépítése tükrözi, míg virágbiológiájuk eltérő. Egyes szerzők radikálisan egyesítenék ezeket a nemzetségeket, de mi inkább az elkülönített, monofiletikus nemzetségek megtartását tartjuk indokoltnak.

A ''Pilosocereus'' és ''Micranthocereus'' rendszertana különösen összetett; több tanulmány polifiletikusnak találta ''Micranthocereus''-t jelenlegi értelmezésében. A ''Siccobaccatus'' elkülönítését indokoltnak tartjuk egyedi szárszövettani sajátosságai miatt.

Összességében a ''Cereinae'' filogenetikája számos ponton még tisztázatlan, de a jelenlegi adatok egy rendkívül dinamikus evolúciós történetre utalnak, különösen Északkelet-Brazília területén.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
:
└─ Cereeae
:
└─ N
├─ N
: ├─ Gymnocalyciinae
------------------------------------------------
└─ Cereinae (bazális grádus ~ Cereus-klád)
├─ Praecereus
└─ N
├─ Stetsonia
└─ N
├─ Cereus
└─ N
├─ (Leocereus + Facheiroa)
└─ N
├─ Brasilicereus
└─ INFORMÁLIS KLÁD (Cereinae magva)
├─ Pilosocereus bohlei (bizonytalan/bazális helyzetű árva)
├─ Espostoopsis (bazális elágazás / Romeiro-Brito szerint legelső)
├─ Micranthocereus s.s. (saját adat szerint a legelső elágazás)
├─ Xiquexique (korábban Pilosocereus subg. Gounellea)
└─ N
├─ Coleocephalocereus-klád
│ ├─ Siccobaccatus (ex-Micranthocereus pro parte)
│ └─ Coleocephalocereus s.l. (Buiningia-val együtt)
│
├─ Discocactus + Melocactus klád
│ ├─ Discocactus
│ └─ Melocactus
│
├─ Pilosocereus s.s. klád
│ ├─ Pilosocereus aureispinus (bazális)
│ └─ N
│ ├─ Pilosocereus chrysostele
│ └─ extra-brazil Pilosocereus fajok (Karib/É-Am.)
│
└─ Arrojadoa + Stephanocereus klád (kibővítve)
├─ Micranthocereus auriazureus + M. albicephalus (gyengén támogatott testvér)
├─ Floribunda
└─ N
├─ Pierrebraunia
└─ N
├─ Lagenosocereus (=Stephanocereus subg. Lagenopsis)
├─ Stephanocereus s.s.
└─ Arrojadoa
(Ide esik még valahova a M. violaciflorus is, mint "árva")
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactoideae]]
[[Kategória:Cereeae]]

Arrojadoa bahiensis

2026-07-05T01:22:44Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli, Kew Bull. 49(1): 98 (1994). | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * Az ''Arrojadoa'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút egykori igazgatója, '''Miguel Arrojado Lisboa''' tiszteletére hozták létre. * A specifikus jelző, a ''bahiensis'' földrajzi eredetre utal, jelentése bahiai, amely a növény származási helyére, a brazí…”

{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli, Kew Bull. 49(1): 98 (1994). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút egykori igazgatója, '''[[Miguel Arrojado Lisboa]]''' tiszteletére hozták létre.
* A specifikus jelző, a ''bahiensis'' földrajzi eredetre utal, jelentése bahiai, amely a növény származási helyére, a brazíliai '''Bahia állam'''ra utal.

=== Típus ===

* ''Arrojadoa bahiensis'' (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli
* '''Első leírása:''' Basionym: ''Pierrebraunia bahiensis'' P.J.Braun & Esteves, Pabstia 4: 11-16 (1993).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nigel Paul Taylor]]''' és '''[[Urs Eggli]]''' 1994-ben.

{{Típusfaj | Arrojadoa bahiensis | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Pierrebraunia bahiensis'' P.J.Braun & Esteves

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény kisméretű, cserjés habitusú szukkulens. A '''gyökérzet''' rostos szerkezetű. A '''szár''' jellemzően már a tőnél elágazó, ami alapvető habitusbeli különbség a nemzetség rokon fajaihoz képest. A felemelkedő vagy felálló '''hajtás''' hengeres felépítésű, rajta hosszanti '''bordák''' húzódnak végig. A hajtások felszínén sűrűn helyezkednek el az '''areolák'''. A tövisrendszert sugárirányban álló '''peremtövis''' csoportok és kevés, merevebb '''középtövis''' alkotja. Valódi '''levél''' vagy fotoszintetizáló '''levelek''' nincsenek jelen. A virágzási zóna a rokon fajokkal ellentétben nem alkot erősen differenciált, elkülönült terminális cefáliumot, a virágok a hajtás csúcsközeli részein fejlődnek ki.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A hajtások terminális részén megjelenő '''virágzat''' kevés virágból áll. A kinyílt '''virág''' külső lepellevelei jellegzetes rózsaszín vagy magenta árnyalatúak, a belső részek világosabbak. A '''virág''' teljes mérete viszonylag nagy, megközelítőleg 2,9–3,9 cm hosszú és 0,8–1,1 cm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A külső részeken elhelyezkedő húsosabb '''lepellevél''' körök élénk rózsaszínűek, míg a belső '''párta''' szirmait alkotó '''belső lepellevél''' és '''sziromlevél''' szegmensek finomabb szerkezetűek, halványabb rózsaszín vagy fehéres árnyalatúak. A cső alakú virágalapnál a '''csésze''' külső pikkelyei a sziromlevelekhez hasonló színezetűek.
* '''Ivarlevelek:''' A virág belsejében a sűrűn álló '''porzószálak''' vékonyak, a rajtuk ülő '''portokok''' sárgás színűek. A hosszú, megnyúlt '''bibeszál''' kiemelkedik a porzók közül, hossza eléri a 25–28 mm-t, és a csúcsán sugárirányban szétnyíló '''bibe''' karéjokban végződik, miközben az alsó állású '''termő''' a virágcső alapjába ágyazódik.

==== Termés ====
A kifejlett termés húsos, nedves bogyótermés, amely érett állapotban jellegzetes rózsaszín színezetet kap. A száraz virágmaradványok a termés csúcsán perzisztensek maradnak.

* '''Magja:''' A magok fekete színűek, a nemzetségre jellemzően kanál vagy csigaház alakúak (cochleariform).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' keleti részén, Bahia állam területén őshonos, endemikus növény.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj magashegységi sziklás környezetben, sziklakibúvásokon él. Területi elterjedése nem mutat átfedést a rokon [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] fajjal, azaz a két taxon nem él szimpátriában egymással.

== Kultúrában tartás ==
A kultúrában jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag talajkeveréket igényel. A téli időszakban teljes szárazságot és fagymentes, világos elhelyezést igényel. A tenyészidőszakban a sok napsütés elengedhetetlen a kompakt növekedéshez és a virágzáshoz.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] könnyen megkülönböztethető a hasonló [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] fajtól: a '''szár''' a tőnél elágazó (szemben az [[Arrojadoa flava|''A. flava'']] magányos, el nem ágazó szárával), a virágzási zónája nem differenciálódott cefáliummá, virágai nagyobbak (2,9–3,9 × 0,8–1,1 cm vs. 1,9–2,5 × 0,5–0,8 cm), '''bibeszál''' hossza jóval nagyobb (25–28 mm vs. 10–12 mm), valamint érett termése rózsaszín (szemben az [[Arrojadoa flava|''A. flava'']] fehér érett termésével).

== Szukkulens taxonok ==
Faj szintű taxonról lévén szó, a magasabb rendszertani kládok globális összefoglalása a nemzetség szócikkében található.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg a ''Pierrebraunia'' nemzetségbe írta le '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1993-ban, majd egy évvel később '''[[Nigel Paul Taylor]]''' és '''[[Urs Eggli]]''' áthelyezte az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségbe.

== Forrás ==

* Plants of the World Online (POWO): Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli
* Taylor, N.P. & Eggli, U. (1994): A new combination in Arrojadoa (Cactaceae). Kew Bulletin 49(1): 98.

[[Kategória:Arrojadoa]]

Arrojadoa flava

2026-07-05T01:16:09Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa flava Gonzaga & Engels, Phytotaxa 597(1): 074 (2023). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút korábbi igazgatója, '''[[Miguel Arrojado Lisboa]]''' tiszteletére választották a leírók.
* A specifikus jelző, a ''flava'' egy latin melléknév, amely a növény virágainak sárga színére utal.

=== Típus ===

* ''Arrojadoa flava'' Gonzaga & Engels; Mathias Erich Engels & Dieter Liebsch 9.900, Brazília, Bahia állam, Ibitiara, Cadeia do Espinhaço, Chapada Diamantina, 2022. szeptember 7. (Holotípus: RB840645!, Izotípus: UPCB!)
* '''Első leírása:''' Phytotaxa 597(1): 073–079 (2023).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Diego Rafael Gonzaga és Mathias Erich Engels 2023-ban (eredeti leírás).

{{Galéria|
| https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697/figure/fig2/AS:11431281161152605@1684925731778/Arrojadoa-flava-A-Habit-B-Areole-with-spines-in-detail-C-Floral-buds-D-Flower-in.png | Arrojadoa flava
| https://www.biotaxa.org/public/journals/2/submission_80136_76235_coverImage_en_US.jpg | Arrojadoa flava termés
}}

=== Szinonimák ===

* Nincsenek homotipikus vagy heterotipikus szinonimái a taxonnak.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény szárazföldi vagy sziklalakó (rupikolous) életmódot folytat. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' egyszerű felépítésű, rostos gyökerekből áll. A '''szár''' kezdetben subglobózus vagy globózus, majd 14 cm-től egészen 1 méter magasságig terjedő, magányosan álló test, amely az alapnál elágazás nélküli, és csak sérülés vagy vágás esetén ágazik el a legfelső csúcsi részen. A '''hajtás''' színe zöld, átmérője 8,5–9,5 cm közötti. A felületen 14–17 darab '''bordák''' futnak végig, amelyek mélysége 8,5–11,0 mm. A '''szár''' felületén elhelyezkedő '''areolák''' 2,5–3,9 mm átmérőjűek, egymástól 1–4 mm távolságra helyezkednek el. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' a növényen nem találhatók. A tövisrendszert merev, kissé rugalmas, az alapjuk felé szürkés, míg a közepüktől a csúcsukig sárgás színű '''tövisek''' alkotják; areolánként legfeljebb 17 darab fejlődik, amelyekből a '''középtövis''' száma 1–2 darab (hosszuk 15–25 mm), a '''peremtövis''' mérete pedig 3–10 mm közötti. A '''szár''' csúcsán egy jól differenciált, körülbelül 25 mm-es terminális cefálium (virágzási zóna) alakul ki.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágrügyek sárgák és teljesen csupaszok. A virágzási zónából kifejlődő '''virág''' nappali nyílású (diurnális anthesziszű), reggel 7 óra körül kezd kinyílni, és délután 16 órára éri el a teljes nyílási állapotot. A '''virág''' külsőleg sárga, belül fehér színű, mérete 1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm. A virágcső felületén apró, körülbelül 1 × 1 mm-es, háromszögletű, hegyes csúcsú és pillás szélű pikkelyek találhatók, míg a perikarpellum teljesen csupasz és háromszögletű (2 × 4 mm). A virág belsejében jól fejlett, körülbelül 4 × 4 mm-es nektárkamra található. A periantiumot alkotó szegmensek száma 27–34 közötti.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' körök tagjai 2–3 × 1,5–2,0 mm méretűek, húsosak, háromszögletű-elliptikusak, papillózusak, pillás szélűek és hegyes csúcsúak, míg a belső '''párta''' köreit alkotó '''belső lepellevél''' és '''sziromlevél''' szegmensek 3–4 × 1,8–2,5 mm-esek, finom felépítésűek, lándzsásak, az alapjuknál elkeskenyedők, a csúcsuknál pedig kiszélesedők. A virág külső részén elhelyezkedő pikkelyes '''csésze''' szintén sárga árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy folyamatos sorban, tömegesen helyezkednek el, számuk 191–206 darab között változik, hosszuk 3–4 mm. A női ivarszervet a 10-12 × 0,7-1,0 mm méretű '''bibeszál''' alkotja, amely a csúcsán 5 darab, 1–2 mm hosszú '''bibe''' karéjban (stigma-lobes) végződik, a '''termő''' pedig a csupasz perikarpellumba süllyed.

==== Termés ====
A termés 13-20 × 10-14 mm méretű, ovoid vagy piriform alakú bogyó, amely éretlenül sárga, érett állapotban pedig teljesen fehér színű. A száraz takarólevelek és lepelmaradványok tartósan megmaradnak a termés csúcsán (perzisztens), a terméshús (funicularis pulpa) fehér és áttetsző.

* Magja: A magok cochleariform (csigaház vagy kanál) alakúak, fekete színűek, fényes felületűek, méretük 1,23-1,36 × 0,79-0,96 mm, vastagságuk pedig 0,55–0,64 mm.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül Bahia államban, Ibitiara megyében, a Chapada Diamantina régióban, az Espinhaço-hegység északi vonulatain őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj egyetlen ismert populációból áll, amely egy körülbelül 5 km hosszú, fehéres színű, kvarckavicsos homokkőből álló sziklás hegyvonulaton terül el, 1200–1250 méteres tengerszint feletti magasságban. A terület vegetációja a Caatinga fitoföldrajzi domainhez tartozó sziklás mező (Campo Rupestre). Az élőhelyén szimpatrikus együttélést mutat olyan más kaktuszfajokkal, mint a ''[[Melocactus concinnus]]'', a ''[[Micranthocereus purpureus]]'', a [[Pilosocereus pachycladus subsp. pernambucoensis|''Pilosocereus pachycladus'' subsp. ''pernambucoensis'']], a ''[[Stephanocereus luetzelburgii]]'' és a ''[[Tacinga inamoena]]''. Balthazár nem találták itt az ''[[Arrojadoa bahiensis]]'' fajt, nincs átfedés az elterjedésükben. Bár a megyében előfordul az ''[[Arrojadoa rhodantha]]'' is, a két faj nem él közvetlen szimpátriában. A virágok igazolt látogatója és potenciális beporzója a ''[[Chlorostilbon lucidus]]'' nevű kolibrifaj.

== Kultúrában tartás ==
A faj leírásához használt élő egyedekből három mintát 2022 szeptemberében a Rio de Janeiró-i Botanikus Kert kaktuszházába (Cactarium) szállítottak ex-situ megőrzés és termesztés céljából. Lassú növekedésű, jó ásványi vízelvezetésű talajt igénylő növény, amely a Campo Rupestre specifikus mikroklímájából adódóan sok napsütést és a pangó víz szigorú kerülését igényli.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] morfológiailag leginkább az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajhoz hasonlít, azonban határozottan elkülöníthető attól az alábbi bélyegek alapján: a '''szár''' többnyire magányos és elágazás nélküli (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] tőből elágazó habitusával); a hajtáscsúcson kifejezett, jól elkülönülő cefálium található (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] nem differenciált virágzási zónájával); a virágok kívül teljesen sárgák (szemben a rózsaszín virágokkal); a virágok mérete lényegesen kisebb (1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm vs. 2,9-3,9 × 0,8-1,1 cm); a '''bibeszál''' hossza rövidebb (10–12 mm vs. 25–28 mm); az érett állapotú termés pedig teljesen fehér színű (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] rózsaszín érett termésével). Az élőhelyén nem fordul elő együtt az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajjal.

== Szukkulens taxonok ==
Fajszintű taxonként nem értelmezhető ennél a szakasznál kládösszefoglaló.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2023-ban írta le '''[[Diego Rafael Gonzaga]]''', '''[[Dieter Liebsch]]''' és '''[[Mathias Erich Engels]]''' a *Phytotaxa* folyóiratban. Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetség a modern rendszertan szerint a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba tartozik, és Brazília endemikus génusza. Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] leírásával a nemzetségben ismert fajok száma 10-re emelkedett. A természetvédelmi státuszát az [[:Kategória:IUCN|IUCN]] kritériumok alapján a leírók Adathiányosnak (Data Deficient, DD) minősítették, mivel eddig csupán egyetlen populációja ismert, amelynek környezetét az útépítések miatti élőhely-degradáció veszélyezteti.

== Forrás ==

* [https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697_Arrojadoa_flava_Cactaceae_Cactoideae_a_new_yellow_flowered_species_from_the_Brazilian_flora/links/646ded1c8bf29018ccbbb142/Arrojadoa-flava-Cactaceae-Cactoideae-a-new-yellow-flowered-species-from-the-Brazilian-flora.pdf Arrojadoa flava (Cactaceae, Cactoideae), a new yellow flowered species from the Brazilian flora]

[[Kategória:Arrojadoa]]

Arrojadoa flava

2026-07-05T01:06:34Z

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Arrojadoa bahiensis lapot Arrojadoa flava lapra átirányítás nélkül

{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa flava Gonzaga & Engels, Phytotaxa 597(1): 074 (2023). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút korábbi igazgatója, '''[[Miguel Arrojado Lisboa]]''' tiszteletére választották a leírók.
* A specifikus jelző, a ''flava'' egy latin melléknév, amely a növény virágainak sárga színére utal.

=== Típus ===

* ''Arrojadoa flava'' Gonzaga & Engels; Mathias Erich Engels & Dieter Liebsch 9.900, Brazília, Bahia állam, Ibitiara, Cadeia do Espinhaço, Chapada Diamantina, 2022. szeptember 7. (Holotípus: RB840645!, Izotípus: UPCB!)
* '''Első leírása:''' Phytotaxa 597(1): 073–079 (2023).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Diego Rafael Gonzaga és Mathias Erich Engels 2023-ban (eredeti leírás).

{{Típusfaj | Arrojadoa flava | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* Nincsenek homotipikus vagy heterotipikus szinonimái a taxonnak.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény szárazföldi vagy sziklalakó (rupikolous) életmódot folytat. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' egyszerű felépítésű, rostos gyökerekből áll. A '''szár''' kezdetben subglobózus vagy globózus, majd 14 cm-től egészen 1 méter magasságig terjedő, magányosan álló test, amely az alapnál elágazás nélküli, és csak sérülés vagy vágás esetén ágazik el a legfelső csúcsi részen. A '''hajtás''' színe zöld, átmérője 8,5–9,5 cm közötti. A felületen 14–17 darab '''bordák''' futnak végig, amelyek mélysége 8,5–11,0 mm. A '''szár''' felületén elhelyezkedő '''areolák''' 2,5–3,9 mm átmérőjűek, egymástól 1–4 mm távolságra helyezkednek el. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' a növényen nem találhatók. A tövisrendszert merev, kissé rugalmas, az alapjuk felé szürkés, míg a közepüktől a csúcsukig sárgás színű '''tövisek''' alkotják; areolánként legfeljebb 17 darab fejlődik, amelyekből a '''középtövis''' száma 1–2 darab (hosszuk 15–25 mm), a '''peremtövis''' mérete pedig 3–10 mm közötti. A '''szár''' csúcsán egy jól differenciált, körülbelül 25 mm-es terminális cefálium (virágzási zóna) alakul ki.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágrügyek sárgák és teljesen csupaszok. A virágzási zónából kifejlődő '''virág''' nappali nyílású (diurnális anthesziszű), reggel 7 óra körül kezd kinyílni, és délután 16 órára éri el a teljes nyílási állapotot. A '''virág''' külsőleg sárga, belül fehér színű, mérete 1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm. A virágcső felületén apró, körülbelül 1 × 1 mm-es, háromszögletű, hegyes csúcsú és pillás szélű pikkelyek találhatók, míg a perikarpellum teljesen csupasz és háromszögletű (2 × 4 mm). A virág belsejében jól fejlett, körülbelül 4 × 4 mm-es nektárkamra található. A periantiumot alkotó szegmensek száma 27–34 közötti.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' körök tagjai 2–3 × 1,5–2,0 mm méretűek, húsosak, háromszögletű-elliptikusak, papillózusak, pillás szélűek és hegyes csúcsúak, míg a belső '''párta''' köreit alkotó '''belső lepellevél''' és '''sziromlevél''' szegmensek 3–4 × 1,8–2,5 mm-esek, finom felépítésűek, lándzsásak, az alapjuknál elkeskenyedők, a csúcsuknál pedig kiszélesedők. A virág külső részén elhelyezkedő pikkelyes '''csésze''' szintén sárga árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy folyamatos sorban, tömegesen helyezkednek el, számuk 191–206 darab között változik, hosszuk 3–4 mm. A női ivarszervet a 10-12 × 0,7-1,0 mm méretű '''bibeszál''' alkotja, amely a csúcsán 5 darab, 1–2 mm hosszú '''bibe''' karéjban (stigma-lobes) végződik, a '''termő''' pedig a csupasz perikarpellumba süllyed.

==== Termés ====
A termés 13-20 × 10-14 mm méretű, ovoid vagy piriform alakú bogyó, amely éretlenül sárga, érett állapotban pedig teljesen fehér színű. A száraz takarólevelek és lepelmaradványok tartósan megmaradnak a termés csúcsán (perzisztens), a terméshús (funicularis pulpa) fehér és áttetsző.

* Magja: A magok cochleariform (csigaház vagy kanál) alakúak, fekete színűek, fényes felületűek, méretük 1,23-1,36 × 0,79-0,96 mm, vastagságuk pedig 0,55–0,64 mm.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül Bahia államban, Ibitiara megyében, a Chapada Diamantina régióban, az Espinhaço-hegység északi vonulatain őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj egyetlen ismert populációból áll, amely egy körülbelül 5 km hosszú, fehéres színű, kvarckavicsos homokkőből álló sziklás hegyvonulaton terül el, 1200–1250 méteres tengerszint feletti magasságban. A terület vegetációja a Caatinga fitoföldrajzi domainhez tartozó sziklás mező (Campo Rupestre). Az élőhelyén szimpatrikus együttélést mutat olyan más kaktuszfajokkal, mint a ''[[Melocactus concinnus]]'', a ''[[Micranthocereus purpureus]]'', a [[Pilosocereus pachycladus subsp. pernambucoensis|''Pilosocereus pachycladus'' subsp. ''pernambucoensis'']], a ''[[Stephanocereus luetzelburgii]]'' és a ''[[Tacinga inamoena]]''. Balthazár nem találták itt az ''[[Arrojadoa bahiensis]]'' fajt, nincs átfedés az elterjedésükben. Bár a megyében előfordul az ''[[Arrojadoa rhodantha]]'' is, a két faj nem él közvetlen szimpátriában. A virágok igazolt látogatója és potenciális beporzója a ''[[Chlorostilbon lucidus]]'' nevű kolibrifaj.

== Kultúrában tartás ==
A faj leírásához használt élő egyedekből három mintát 2022 szeptemberében a Rio de Janeiró-i Botanikus Kert kaktuszházába (Cactarium) szállítottak ex-situ megőrzés és termesztés céljából. Lassú növekedésű, jó ásványi vízelvezetésű talajt igénylő növény, amely a Campo Rupestre specifikus mikroklímájából adódóan sok napsütést és a pangó víz szigorú kerülését igényli.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] morfológiailag leginkább az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajhoz hasonlít, azonban határozottan elkülöníthető attól az alábbi bélyegek alapján: a '''szár''' többnyire magányos és elágazás nélküli (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] tőből elágazó habitusával); a hajtáscsúcson kifejezett, jól elkülönülő cefálium található (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] nem differenciált virágzási zónájával); a virágok kívül teljesen sárgák (szemben a rózsaszín virágokkal); a virágok mérete lényegesen kisebb (1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm vs. 2,9-3,9 × 0,8-1,1 cm); a '''bibeszál''' hossza rövidebb (10–12 mm vs. 25–28 mm); az érett állapotú termés pedig teljesen fehér színű (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] rózsaszín érett termésével). Az élőhelyén nem fordul elő együtt az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajjal.

== Szukkulens taxonok ==
Fajszintű taxonként nem értelmezhető ennél a szakasznál kládösszefoglaló.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2023-ban írta le '''[[Diego Rafael Gonzaga]]''', '''[[Dieter Liebsch]]''' és '''[[Mathias Erich Engels]]''' a *Phytotaxa* folyóiratban. Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetség a modern rendszertan szerint a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba tartozik, és Brazília endemikus génusza. Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] leírásával a nemzetségben ismert fajok száma 10-re emelkedett. A természetvédelmi státuszát az [[:Kategória:IUCN|IUCN]] kritériumok alapján a leírók Adathiányosnak (Data Deficient, DD) minősítették, mivel eddig csupán egyetlen populációja ismert, amelynek környezetét az útépítések miatti élőhely-degradáció veszélyezteti.

== Forrás ==

* [https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697_Arrojadoa_flava_Cactaceae_Cactoideae_a_new_yellow_flowered_species_from_the_Brazilian_flora/links/646ded1c8bf29018ccbbb142/Arrojadoa-flava-Cactaceae-Cactoideae-a-new-yellow-flowered-species-from-the-Brazilian-flora.pdf Arrojadoa flava (Cactaceae, Cactoideae), a new yellow flowered species from the Brazilian flora]

[[Kategória:Arrojadoa]]

Arrojadoa flava

2026-07-05T01:06:16Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa flava Gonzaga & Engels, Phytotaxa 597(1): 074 (2023). | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * Az ''Arrojadoa'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút korábbi igazgatója, '''Miguel Arrojado Lisboa''' tiszteletére választották a leírók. * A specifikus jelző, a ''flava'' egy latin melléknév, amely a növény virágainak sárga színére utal. === Típus === * ''Arrojadoa flava…”

{{Taxonbox | accepted = Arrojadoa flava Gonzaga & Engels, Phytotaxa 597(1): 074 (2023). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetségnevet a Központi Brazil Vasút korábbi igazgatója, '''[[Miguel Arrojado Lisboa]]''' tiszteletére választották a leírók.
* A specifikus jelző, a ''flava'' egy latin melléknév, amely a növény virágainak sárga színére utal.

=== Típus ===

* ''Arrojadoa flava'' Gonzaga & Engels; Mathias Erich Engels & Dieter Liebsch 9.900, Brazília, Bahia állam, Ibitiara, Cadeia do Espinhaço, Chapada Diamantina, 2022. szeptember 7. (Holotípus: RB840645!, Izotípus: UPCB!)
* '''Első leírása:''' Phytotaxa 597(1): 073–079 (2023).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Diego Rafael Gonzaga és Mathias Erich Engels 2023-ban (eredeti leírás).

{{Típusfaj | Arrojadoa flava | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* Nincsenek homotipikus vagy heterotipikus szinonimái a taxonnak.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény szárazföldi vagy sziklalakó (rupikolous) életmódot folytat. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' egyszerű felépítésű, rostos gyökerekből áll. A '''szár''' kezdetben subglobózus vagy globózus, majd 14 cm-től egészen 1 méter magasságig terjedő, magányosan álló test, amely az alapnál elágazás nélküli, és csak sérülés vagy vágás esetén ágazik el a legfelső csúcsi részen. A '''hajtás''' színe zöld, átmérője 8,5–9,5 cm közötti. A felületen 14–17 darab '''bordák''' futnak végig, amelyek mélysége 8,5–11,0 mm. A '''szár''' felületén elhelyezkedő '''areolák''' 2,5–3,9 mm átmérőjűek, egymástól 1–4 mm távolságra helyezkednek el. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' a növényen nem találhatók. A tövisrendszert merev, kissé rugalmas, az alapjuk felé szürkés, míg a közepüktől a csúcsukig sárgás színű '''tövisek''' alkotják; areolánként legfeljebb 17 darab fejlődik, amelyekből a '''középtövis''' száma 1–2 darab (hosszuk 15–25 mm), a '''peremtövis''' mérete pedig 3–10 mm közötti. A '''szár''' csúcsán egy jól differenciált, körülbelül 25 mm-es terminális cefálium (virágzási zóna) alakul ki.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágrügyek sárgák és teljesen csupaszok. A virágzási zónából kifejlődő '''virág''' nappali nyílású (diurnális anthesziszű), reggel 7 óra körül kezd kinyílni, és délután 16 órára éri el a teljes nyílási állapotot. A '''virág''' külsőleg sárga, belül fehér színű, mérete 1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm. A virágcső felületén apró, körülbelül 1 × 1 mm-es, háromszögletű, hegyes csúcsú és pillás szélű pikkelyek találhatók, míg a perikarpellum teljesen csupasz és háromszögletű (2 × 4 mm). A virág belsejében jól fejlett, körülbelül 4 × 4 mm-es nektárkamra található. A periantiumot alkotó szegmensek száma 27–34 közötti.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' körök tagjai 2–3 × 1,5–2,0 mm méretűek, húsosak, háromszögletű-elliptikusak, papillózusak, pillás szélűek és hegyes csúcsúak, míg a belső '''párta''' köreit alkotó '''belső lepellevél''' és '''sziromlevél''' szegmensek 3–4 × 1,8–2,5 mm-esek, finom felépítésűek, lándzsásak, az alapjuknál elkeskenyedők, a csúcsuknál pedig kiszélesedők. A virág külső részén elhelyezkedő pikkelyes '''csésze''' szintén sárga árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy folyamatos sorban, tömegesen helyezkednek el, számuk 191–206 darab között változik, hosszuk 3–4 mm. A női ivarszervet a 10-12 × 0,7-1,0 mm méretű '''bibeszál''' alkotja, amely a csúcsán 5 darab, 1–2 mm hosszú '''bibe''' karéjban (stigma-lobes) végződik, a '''termő''' pedig a csupasz perikarpellumba süllyed.

==== Termés ====
A termés 13-20 × 10-14 mm méretű, ovoid vagy piriform alakú bogyó, amely éretlenül sárga, érett állapotban pedig teljesen fehér színű. A száraz takarólevelek és lepelmaradványok tartósan megmaradnak a termés csúcsán (perzisztens), a terméshús (funicularis pulpa) fehér és áttetsző.

* Magja: A magok cochleariform (csigaház vagy kanál) alakúak, fekete színűek, fényes felületűek, méretük 1,23-1,36 × 0,79-0,96 mm, vastagságuk pedig 0,55–0,64 mm.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül Bahia államban, Ibitiara megyében, a Chapada Diamantina régióban, az Espinhaço-hegység északi vonulatain őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj egyetlen ismert populációból áll, amely egy körülbelül 5 km hosszú, fehéres színű, kvarckavicsos homokkőből álló sziklás hegyvonulaton terül el, 1200–1250 méteres tengerszint feletti magasságban. A terület vegetációja a Caatinga fitoföldrajzi domainhez tartozó sziklás mező (Campo Rupestre). Az élőhelyén szimpatrikus együttélést mutat olyan más kaktuszfajokkal, mint a ''[[Melocactus concinnus]]'', a ''[[Micranthocereus purpureus]]'', a [[Pilosocereus pachycladus subsp. pernambucoensis|''Pilosocereus pachycladus'' subsp. ''pernambucoensis'']], a ''[[Stephanocereus luetzelburgii]]'' és a ''[[Tacinga inamoena]]''. Balthazár nem találták itt az ''[[Arrojadoa bahiensis]]'' fajt, nincs átfedés az elterjedésükben. Bár a megyében előfordul az ''[[Arrojadoa rhodantha]]'' is, a két faj nem él közvetlen szimpátriában. A virágok igazolt látogatója és potenciális beporzója a ''[[Chlorostilbon lucidus]]'' nevű kolibrifaj.

== Kultúrában tartás ==
A faj leírásához használt élő egyedekből három mintát 2022 szeptemberében a Rio de Janeiró-i Botanikus Kert kaktuszházába (Cactarium) szállítottak ex-situ megőrzés és termesztés céljából. Lassú növekedésű, jó ásványi vízelvezetésű talajt igénylő növény, amely a Campo Rupestre specifikus mikroklímájából adódóan sok napsütést és a pangó víz szigorú kerülését igényli.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] morfológiailag leginkább az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajhoz hasonlít, azonban határozottan elkülöníthető attól az alábbi bélyegek alapján: a '''szár''' többnyire magányos és elágazás nélküli (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] tőből elágazó habitusával); a hajtáscsúcson kifejezett, jól elkülönülő cefálium található (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] nem differenciált virágzási zónájával); a virágok kívül teljesen sárgák (szemben a rózsaszín virágokkal); a virágok mérete lényegesen kisebb (1,9-2,5 × 0,5-0,8 cm vs. 2,9-3,9 × 0,8-1,1 cm); a '''bibeszál''' hossza rövidebb (10–12 mm vs. 25–28 mm); az érett állapotú termés pedig teljesen fehér színű (szemben az [[Arrojadoa bahiensis|''A. bahiensis'']] rózsaszín érett termésével). Az élőhelyén nem fordul elő együtt az [[Arrojadoa bahiensis|''Arrojadoa bahiensis'']] fajjal.

== Szukkulens taxonok ==
Fajszintű taxonként nem értelmezhető ennél a szakasznál kládösszefoglaló.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt 2023-ban írta le '''[[Diego Rafael Gonzaga]]''', '''[[Dieter Liebsch]]''' és '''[[Mathias Erich Engels]]''' a *Phytotaxa* folyóiratban. Az ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'' nemzetség a modern rendszertan szerint a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba tartozik, és Brazília endemikus génusza. Az [[Arrojadoa flava|''Arrojadoa flava'']] leírásával a nemzetségben ismert fajok száma 10-re emelkedett. A természetvédelmi státuszát az [[:Kategória:IUCN|IUCN]] kritériumok alapján a leírók Adathiányosnak (Data Deficient, DD) minősítették, mivel eddig csupán egyetlen populációja ismert, amelynek környezetét az útépítések miatti élőhely-degradáció veszélyezteti.

== Forrás ==

* [https://www.researchgate.net/profile/Dieter-Liebsch/publication/370639697_Arrojadoa_flava_Cactaceae_Cactoideae_a_new_yellow_flowered_species_from_the_Brazilian_flora/links/646ded1c8bf29018ccbbb142/Arrojadoa-flava-Cactaceae-Cactoideae-a-new-yellow-flowered-species-from-the-Brazilian-flora.pdf Arrojadoa flava (Cactaceae, Cactoideae), a new yellow flowered species from the Brazilian flora]

[[Kategória:Arrojadoa]]

Kategória:Copiapoeae

2026-07-05T00:45:02Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoeae Doweld, Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] nemzetségcsoport elnevezése a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nevéből származik. A nemzetségnevet a Chile északi részén található Copiapó városa és a környező tartomány után képezték, amely a növények egyik fő elterjedési centruma. Ehhez a földrajzi alapú nemzetségnévhez kapcsolódik a növényrendszertani szabályok szerint a tribusz rangját jelölő ''-eae'' végződés.

=== Típus ===

* ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' Salm-Dyck; Chile partvidéke és az Atacama-sivatag.
* '''Első leírása:''' Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Alexander Borissovitch Doweld 2002.

{{Típusfaj | Copiapoa | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* Copiapoinae Doweld

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A tribuszba tartozó növények szárazföldi, gömbös vagy rövid oszlopos formájú, magányos vagy csoportokat, párnákat alkotó cserjék. A '''szárak''' nem szegmentáltak. Egyes fajok sajátos ''geofiton'' életmódot folytatnak, amelyeknél nagy, föld alatti raktározó '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' (húsos gumó) fejlődik ki, miközben a felszíni '''szár''' kisméretű marad, és szárazság vagy legelés hatására akár le is válhat a föld alatti részekről. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' nincsenek, a fotoszintézist a '''szár''' végzi. A '''bordák''' és az azokon elhelyezkedő '''areolák''' gyapjasak vagy nemezesek, amelyekből erőteljes '''tövisek''' (valamint esetenként '''középtövis''' és '''peremtövis''') fejlődhetnek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a csúcs közelében tömegesen megjelenő csoportosulás nappali nyílású. A '''virágok''' uralkodóan sárga árnyalatúak, ritkábban rózsaszínesek. A perikarpellum felülete és annak pikkelyei teljesen csupaszok, nincsenek rajtuk szőrök vagy tövisek.

* '''Takarólevelek:''' A virágzatot alkotó '''virág''' külső részén a '''csésze''' szerkezetét mutató pikkelyek csupaszok, a '''párta''' köreit alkotó '''sziromlevél''' és '''lepellevél''' csegelyek (mind a '''külső lepellevél''', mind a '''belső lepellevél''' körök) többnyire tiszta sárgák vagy krémszínűek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''termő''' alsó állású, a vastag '''bibeszál''' tetején szétterülő '''bibe''' a virág centrumában található, amelyet a finom '''porzószálak''' és a rajtuk ülő sárga '''portokok''' sűrű koszorúja vesz körül.

==== Termés ====
A termések éréskor kiszáradnak (szárazzá válnak) és a csúcsukon, felül fedélszerűen felnyílnak a magvak kiszóródásához.

* '''Magja:''' A magok feketék, fényesek vagy finoman szemcsézett felületűek, nagy hilum-mikropiláris régióval rendelkeznek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetségcsoport tagjai kizárólag '''Chile''' középső és északi partvidékén, az Atacama-sivatag nyugati peremén, valamint a parti kordillerák vonulatain endemikusak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, szinte csapadékmentes sivatagi környezetben élnek, ahol a fő vízforrást a csendes-óceáni partvidék felől beáramló hajnali ködök (camanchaca) jelentik. Életmódjukat tekintve tipikus xerofita szukkulensek, a szárazabb területeken tökéletes ''geofiton'' alkalmazkodással.

== Kultúrában tartás ==
A növények a kultúrában rendkívül lassú növekedésűek. Kiváló vízáteresztő, szigorúan ásványi alapú (homok, pumix, zúzott kő) talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre rendkívül érzékenyek, különösen a répagyökerű ''geofiton'' fajok. Teljes napfényt és jó légáramlást igényelnek, télen pedig teljesen száraz, hűvös (körülbelül 5–10 °C-os) tartást igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] legfőbb megkülönböztető bélyege a tenyészőcsúcs környékén fejlődő, teljesen csupasz perikarpellumú, többnyire sárga virágzat, valamint az érett állapotban száraz, felül kupakkal nyíló termés. Bár külsőleg (habitusra) hasonlíthatnak a ''Notocacteae'' vagy ''Eriosyce'' csoportok tagjaira, a csupasz virágalap és a sajátos termésfelnyílás, valamint az atacamai elterjedés jól elkülöníti őket.

== Szukkulens taxonok ==
A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] egy monotypikus nemzetségcsoport, amely kizárólag a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetséget (beleértve a korábbi ''Pilocopiapoa''-t) foglalja magában. Evolúciósan és földrajzilag egyaránt rendkívül izolált kládot alkotnak a család tagjai között.

== Taxonómia és filogenetika ==
Ennek a mintegy 30 fajt számláló nemzetségnek a filogenetikai helyzete hosszú ideig vitatott volt. Feltehetően az általános növekedési forma és a csúcs közelében megjelenő sárga virágok túlsúlya miatt a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetséget hagyományosan a Notocacteae nemzetségcsoportba sorolták ('''Franz Buxbaum''', 1958, 1974; '''Wilhelm Barthlott''' & '''David Richard Hunt''', 1993; '''Edward Frederick Anderson''', 2001, 2005; '''David Richard Hunt''' et al., 2006). Azonban minden újkori molekuláris vizsgálat ('''Reto Nyffeler''', 2002; '''Alejandro Bárcenas''' et al., 2011; '''Héctor Manuel Hernández-Hernández''' et al., 2011, 2014; '''Xian-Guo Wang''' et al., 2019) egyetért abban, hogy ez a korábbi besorolás téves volt.

Egyes elemzésekben a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' az összes többi [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] testvércsoportjaként jelenik meg, másokban pedig a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] nélküli [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] testvércsoportjaként (pl. '''Xian-Guo Wang''' et al., 2019). '''Reto Nyffeler''' és '''Urs Eggli''' (2010) éppen ezért besorolhatatlan, „árva” taxonként kezelték a csoportot. '''Jurriaan M. de Vos''' és munkatársai (2025) a legújabb genomikai adatok alapján önálló, monotypikus nemzetségcsoportként határozzák meg, hangsúlyozva izolált, sajátos evolúciós helyzetét az alcsaládon belül, amely a kladogramok szerint a [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]] tribusszal áll közelebbi rokonságban.

'''Isabel Larridon''' és munkatársai (2015) elvégezték a nemzetség első részletes molekuláris filogenetikai vizsgálatát három plasztid DNS-markert (rpl32-trnL, trnH-psbA és ycf1) használva, kombinálva geo-hivatkozott előfordulási és éghajlati adatokkal. A vizsgálat megerősítette a tribusz és a nemzetség szigorú monofíliáját. Mivel a statisztikailag alátámasztott belső alcsoportok nem illeszkedtek a korábbi alnemzetségi felosztásokhoz, a szerzők új alnemzetségi rendszert dolgoztak ki négy szekcióval és két alszekcióval, amelyben 32 fajt és 5 alfajt határoztak meg. '''Isabel Larridon''' és munkatársai (2018) később populációgenetikai és elterjedési modellezési kutatásokkal egészítették ki a taxonómiai hátteret, amelyeket '''Pablo Guerrero''' (2021) is áttekintett.

=== Kladogram ===
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ │ ├─ Calymmanthium
│ │ └─ Lymanbensonia (részben Acanthorhipsalis)
│ └─ Copiapoeae
│ └─ Copiapoa (beleértve a Pilocopiapoa-t)
└─ Cacteae
:
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-51/issue-2/wi.51.51208/Cactaceae-at-Caryophyllalesorg--a-dynamic-online-species-level-taxonomic/10.3372/wi.51.51208.full Cactaceae at Caryophyllales.org – a dynamic online species-level taxonomic backbone for the family]

[[Kategória:Cactoideae]]

Kategória:Lymanbensonieae

2026-07-05T00:38:17Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Lymanbensonieae N.Korotkova & Barthlott, Willdenowia 40(2): 166 (2010). | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]] tribusznév a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' nevéből származik, amelyet '''[[Lyman David Benson]]''' (1909–1993) neves amerikai botanikus és kaktuszkutató tiszteletére neveztek el. A nemzetségnévhez a növényrendszertani szabályok szerint a tribusz (nemzetségcsoport) rangját jelölő ''-eae'' végződés kapcsolódik.

=== Típus ===

* [[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]] N.Korotkova & Barthlott; Peru és Bolívia területe.
* '''Első leírása:''' Willdenowia 40(2): 166 (2010).
* '''Az aktuális nemzetségve helyezte:''' N. Korotkova és W. Barthlott 2010.

{{Típusfaj | Lymanbensonia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''Calymmantheae'' „R. S. Wallace 2001” (érvénytelenül leírt név)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A tribuszba tartozó fajok szárazföldi, kusza növekedésű cserjék, rendezetlen kis fák akár 8 m magasságig, vagy pedig ''epifiton'' életmódot folytató növények, amelyek elterülnek és lecsüngővé válnak. A '''szárak''' lapítottak, vagy pedig 3–4 vékony, szárnyszerűen hullámos, csipkézett '''bordák''' határozzák meg a felületüket. A hajtásokon ritkán elhelyezkedő '''areolák''' találhatók, amelyekből szúró '''tövisek''' fejlődnek ki. Kifejezett '''levél''' vagy fejlett '''levelek''' a módosult '''hajtás'''rendszeren nem láthatók.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a részlegesen kifejlődő '''virágzat''' éjszakai vagy nappali nyílású lehet. A nemzetségek között alapvető morfológiai különbségek figyelhetők meg a generatív szervek felépítésében. A ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' esetében a '''virágok''' hagyományos felépítésűek, sugaras szimmetriájú perianthummal. Ezzel szemben a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'' nemzetségnél teljesen egyedülálló virágszerkezet fejlődött ki: a valódi '''virág''' teljes egészében egy rövid hajtásba (perikarpellumba) süllyed, amely tövises '''areolák''' viselésére képes, és a perianthium kifejlődése előtt röviddel a csúcson felreped.

* '''Takarólevelek:''' A ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' esetében a '''lepellevél''' körök sugaras perianthumot alkotnak, míg a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]''-nál a '''külső lepellevél''' és '''belső lepellevél''' alkotta '''párta''' csak a módosult, felrepedő hajtáscsúcsból bukkan elő, így a klasszikus '''csésze''' és szorosan vett '''sziromlevél''' differenciálódás sajátos módon módosul.
* '''Ivarlevelek:''' A '''termő''' a perikarpellumba süllyed, a '''bibeszál''' a csúcson végződő '''bibe''' résszel a takarólevelek centrumában helyezkedik el, a '''porzószálak''' és a rajtuk ülő '''portokok''' pedig tömegesen veszik körül a női ivarszervet.

==== Termés ====
A termés húsos bogyó, amely a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'' esetében areolákkal és tövisekkel borított perikarpellumból alakul ki.

* '''Magja:''' A magok sötétek, finoman skulpturáltak, a Cactoideae alcsaládra jellemző alapfelépítést mutatják.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribusz képviselői főként Dél-Amerika nyugati vonulatain, különösen '''Peru''' és '''Bolívia''' területein őshonosak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A fajok egy része szárazföldi xerofita cserjésekben él, míg a nedvesebb területeken élő taxonok ''epifiton'' életmódot folytatnak a fák lombkoronájában.

== Kultúrában tartás ==
A tribusz tagjainak kultúrában tartása eltérő igényeik miatt különböző megközelítést igényel. A szárazföldi cserjés formák jó vízáteresztő, ásványi talajt és direkt napfényt igényelnek, míg az ''epifiton'' jellegű fajok a lazább, szerves anyagban gazdagabb szubsztrátumot és a félárnyékos, magasabb páratartalmú környezetet kedvelik.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]] legfőbb megkülönböztető bélyege a tagolt, szárnyszerűen hullámos szárfelépítés, valamint a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'' nemzetség teljesen egyedi, hajtásba süllyedő virágszerkezete, amely semmilyen más kaktuszcsoporttal nem téveszthető össze. A ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' fajok habitusuk alapján hasonlíthatnak bizonyos ''[[:Kategória:Lepismium|Lepismium]]'' vagy ''[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]'' nemzetségbe tartozó fajokhoz, azonban molekuláris szinten jól elkülönülnek tőlük.

== Szukkulens taxonok ==
A [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]] a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád egyik korán elkülönült, morfológiailag rendkívül diverz kládja, amely magában foglalja a szárazföldi pozsgás cserjéket és a speciális szukkulens törzset növesztő ''epifiton'' alakokat is. A klád evolúciós szempontból átmenetet mutat a primitívebb morfológiájú és a rendkívül szubtilisen módosult virágszerkezetű kaktuszok között.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''Buxbaum''' (1969) a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]''-ot a család egyik leginkább „primitív” nemzetségének értelmezte. Ezt '''Wallace''' (2002) faj- és génszegény molekuláris vizsgálata is alátámasztotta, mivel a nemzetséget az összes vizsgált [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] testvércsoportjaként találta; ezt a pozíciót '''Hernandez-Hernandez et al.''' (2011) is jelezték. Ezzel szemben a ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'' felfedezője, '''Ritter''' (1981) specializált, fejlett vonalnak tekintette a nemzetséget.

A ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' (amelyet korábban a ''Corryocactinae'' szubtribuszba soroltak) szerepelt egy ''[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]'' s. l.-re irányuló vizsgálatban ('''Korotkova''' et al. 2010), amely ''[[:Kategória:Lepismium|Lepismium]]'' és ''[[:Kategória:Acanthorhipsalis|Acanthorhipsalis]]'' fajokat is elemzett. '''Korotkova et al.''' (2010) négy olyan fajt talált, amelyeket korábban ''[[:Kategória:Acanthorhipsalis|Acanthorhipsalis]]'' vagy ''[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]'' nemzetségbe soroltak, és amelyek a monotipikus ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'' testvércsoportjaként jelentek meg. Ennek megfelelően ezeket a leválasztott és újraértelmezett ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]'' nemzetségbe helyezték (amely részben magában foglalja az ''[[:Kategória:Acanthorhipsalis|Acanthorhipsalis]]''-t is), összhangban '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) legújabb filogenetikai eredményeivel. A modern adatok alapján a tribusz a [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] tribusszal mutat testvércsoporti kapcsolatot egy közös kládon belül.

=== Kladogram ===
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ │ ├─ Calymmanthium
│ │ └─ Lymanbensonia (részben Acanthorhipsalis)
│ └─ Copiapoeae
│ └─ Copiapoa
└─ Cacteae
:
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cactoideae]]

Kategória:Echinocactinae

2026-07-05T00:22:40Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Echinocactinae Britton & Rose, Cactaceae (Britton & Rose) 3: 77 (1922) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' típusnemzetség nevéből származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). Az alapjául szolgáló nemzetségnév a görög ''echinos'' (sündisznó) és a ''Cactus'' szavak összetételéből áll, utalva a növények gömbölyded, erősen tövises megjelenésére. Ezt a magasabb rendszertani kategóriát ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1922-ben, a ''The Cactaceae'' című monográfiájuk harmadik kötetében.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]] Link & Otto (a subtribus névadó típusnemzetsége)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 77).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A szubtribus rang taxonómiai érvényességét a legújabb molekuláris kladisztikai és genomikai eredmények határozzák meg.

{{Típusfaj | Echinocactus platyacanthus | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Astrophytinae Doweld 2000
* Sclerocactinae Doweld 1998

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző a rendkívül erőteljes, pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''', amely a gömb alakútól a rövid oszlopos habitusig változhat. A '''szár''' felületét határozott, markáns, többnyire egyenes vagy enyhén hullámos '''bordák''' tagolják (pl. ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''), vagy a '''bordák''' mélyen bemetszettek, esetleg spirálisan rendezett '''szemölcsök''' formájában jelennek meg (pl. ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]''). A '''levelek''' teljesen redukálódtak. Az '''areolák''' nagyok, gyapjasak, és a bordák élein foglalnak helyet, belőlük fejlődnek ki a merev, sokszor rendkívül vastag és színes '''tövisek'''. A '''peremtövis''' és a '''középtövis''' struktúrája nemenként nagy változatosságot mutat: egyes taxonoknál a '''tövisek''' lapítottak, keresztben rovátkoltak vagy horgasak, míg másoknál (pl. az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség bizonyos fajainál) a '''tövisek''' részben vagy teljesen hiányozhatnak. Az '''axillák''' morfológiája kevésbé differenciált, mint a mammilloid kaktuszoknál. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, esetenként vastag répagyökérré módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a csoportosuló '''virágzat''' szinte kivétel nélkül a '''szár''' csúcsi részén, a legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' zónájában fejlődik ki. A '''virág''' nappal nyílik, tölcsér vagy harang alakú, mérete a parányitól a kifejezetten nagy, feltűnő méretig terjedhet.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' külső részén a '''csésze''' jellegű, pikkelyes vagy szőrös külső '''lepellevél''' fokozatosan megy át a színes, selymes fényű sziromszerű belső '''lepellevél''' körökbe; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' színe leggyakrabban sárga, rózsaszín, magenta vagy krémszínű.
* '''Ivarlevelek:''' A virág kelyhében elhelyezkedő számos '''porzószálak''' érzékenyek lehetnek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő '''termő''' vastag, a '''bibeszál''' csúcsán elhelyezkedő '''bibe''' többágú és sugaras szerkezetű.

==== Termés ====
Többnyire száraz vagy félig húsos, pikkelyekkel, szőrökkel vagy sűrű gyapjúval borított, amely a magok beérésekor alapi vagy oldalsó hasadékkal nyílik ki.

* '''Magja:''' Viszonylag nagy, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A szubtribus elsődleges és szinte kizárólagos elterjedési területe '''Észak-Amerika''', azon belül is legfőképpen '''Mexikó''' északi és központi sivatagi régiói, valamint az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati államai.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Szélsőségesen száraz félsivatagok, kanyonok és gipsz- vagy mészkőszikla-kibúvások lakói.
** Sok képviselőjük (pl. ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'') a telet is jól viselő, kontinentális sivatagok lakója, míg mások extrém módon szűk elterjedésű (endemikus) ''litofiton'' vagy ''geofiton'' szervezetek.
** Jellemzően xerofil cserjésekben, sziklás lejtők növénytársulásaiban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==
A szubtribus tagjai, különösen az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség képviselői, rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a gyűjtők körében. A lassú növekedésű, érzékenyebb fajok (mint az ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' és ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'') tartása nagy tapasztalatot igényel: teljesen ásványi talajkeveréket, maximális napfényt és szigorúan száraz teleltetést követelnek meg. A csoport egyes tagjait a gyűjteményekben gyakran oltva nevelik a növekedés felgyorsítása és a gyökérrothadás megelőzése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A szubtribus tagjait erőteljes, jól fejlett bordáik (vagy bordákból levezethető szemölcseik) és a szárcsúcson, sűrű gyapjúban fejlődő virágaik különböztetik meg a rokon [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] (mammilloid) szubtribustól, ahol a hajtás nem bordázott, hanem különálló szemölcsökre tagolódik, és a virágok az axillákból törnek elő.

== Szukkulens taxonok ==
Faj feletti rang lévén a szubtribus a kaktuszok evolúciójának egyik legmarkánsabb szukkulens ágát képviseli. A gömb alakú, bordázott test optimális víztároló kapacitást biztosít, miközben a sűrű töviszet és a csúcsi gyapjúréteg hatékony védelmet nyújt a túlzott napsugárzás és a párologtatás ellen.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus a modern molekuláris vizsgálatok alapján egy paraphiletikus klád, amely három kisebb alcsoportra tagolódik, és evolúciósan testvérhelyzetben van a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz további két szubtribusával. Mivel több hagyományos nemzetség nem monofiletikus, a csoport belső felosztása rendkívül összetett, és jelenleg nincs formális névvel definiált belső kládja.

'''[[Héctor M. Hernández-Hernández]]''' és munkatársai 2011-es elemzései, valamint '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) több száz nukleáris génen alapuló filogenetikai kutatásai az alábbi belső evolúciós kapcsolatokat tárták fel:
* Egységes konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'' + ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' klád az összes többi csoport (a teljes maradék tribusz) legkorábban leágazó testvércsoportja.
* Ezt követi a törzsfán a többi csoport divergenciája, ahol az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' (beleértve a ''Digitostigma''-t) vonal, valamint a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' (incl. ''Echinomastus'') vonal helyezkedik el. A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' klád testvércsoporti viszonyt mutat a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kláddal és a mammilloid kláddal ([[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]). A de Vos-féle (2025) kladogramban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' kládot szintén testvércsoportként ábrázolták a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] klánhoz és a mammilloid kláddal szemben.

Rendszertani megjegyzések és revíziók:
* Az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség jelenlegi formájában nem monofiletikus. Például a jól ismert ''[[Echinocactus grusonii]]'' valójában a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládhoz tartozik, ezért ma már egy külön monotipikus nemzetségbe, a ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'' génuszba sorolják.
* Egyes finomabb elemzések szerint a ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' szintén különválasztható nemzetségként kezelendő, mint az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. testvércsoportja.
* A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.l. nemzetség polifiletikusnak bizonyult: míg a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.s. (beleértve az ''Ancistrocactus'' és ''Echinomastus'' fajokat) a korai elágazások részét képezi, addig a korábban ide sorolt ''Glandulicactus'' nemzetség a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládba ágyazódik be.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
|
-------------------------------
├─ *Echinocactinae
: ├─ Aztekium + Geohintonia
└─ N
├─ Sclerocactus
└─ N
├─ Astrophytum + Echinocactus
-------------------------------
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
└─ Cactinae
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Homalocephala

2026-07-05T00:18:56Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Elterjedés és élőhely */

{{Taxonbox | accepted = Homalocephala Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922. Sec. Vargas-Luna & al. (2018) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetség elnevezése az ókori görög ''homalos'' (sima, egyenletes, lapos) és ''kephale'' (fej) szavak összetételéből származik, amely a növények jellegzetes, lapított gömb alakú habitusára, valamint a szár csúcsi részének formájára utal. A taxont ebben a nemzetségi rangban '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a botanikai nómenklatúrába 1922-ben, a ''The Cactaceae'' című alapvető monográfiájuk harmadik kötetében. A név érvényességét és modern rendszertani lehatárolását '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai 2013-as és 2018-as filogenetikai revíziója megerősítette és pontosította.

=== Típus ===
* ''[[Homalocephala texensis]]'' (Hopffer) Britton & Rose (a nemzetség típusfaja)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 181).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A modern molekuláris genetikai és kladisztikai kutatások alapján '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2018) állították vissza a nemzetség önálló státuszát.

{{Típusfaj | Homalocephala texensis | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* '''''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''''' subg. ''Homalocephala'' (Britton & Rose) A.Berger 1929

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség képviselőire a magányos növekedésű, kifejezetten lapított gömb alakú, masszív pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''' jellemző, amely az idős példányoknál is csak ritkán válik félgömbölyűvé vagy enyhén megnyúlttá. A '''szár''' felületét határozott, éles, egyenes, ritkán enyhén hullámos, markáns '''bordák''' tagolják, amelyek száma a növény korával növekszik. A '''levelek''' teljesen redukálódtak. A bordák élein egymástól viszonylag távol helyezkednek el a nagyméretű, kezdetben sűrűn fehéres- vagy szürkésgyapjas '''areolák''', amelyek az idősebb részeken lekopaszodnak. Az '''areolák''' alapjából fejlődnek ki a rendkívül erőteljes, merev, fásodó, lapított és keresztben kifejezetten rovátkolt, erős '''tövisek'''. A '''peremtövis''' körök sugárirányban szétállók, a középső állású, vaskosabb és hosszabb '''középtövis''' (vagy tövisek) pedig lefelé vagy kissé görbén a szár felé hajlik, komoly védelmet biztosítva. Az '''szemölcsök''' és '''axillák''' morfológiája a bordás szerkezet miatt nem differenciált. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, erős főgyökérből és szerteágazó oldalgyökerekből áll, biztosítva a stabil rögzítést a kötött talajokban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' magányosan fejlődik ki a '''szár''' csúcsán található legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' merisztémájából. A virágok nappal nyílnak, tölcsér vagy széles harang alakúak, kifejezetten mutatósak és nagyméretűek.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' alsó szakaszát borító, pikkelyes és sűrűn szőrös zónájú '''csésze''' fokozatos átmenettel alakul át a selymes fényű, rojtos vagy csipkés szélű belső leplekké; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' (illetve a külső és belső '''lepellevél''') alapi része általában skarlát- vagy sötétvörös, míg a felső részek rózsaszínűek, krémszínűek vagy fehéresek.
* '''Ivarlevelek:''' A virágképződmény centrumában rengeteg finom '''porzószálak''' alkotnak hengert, a rajtuk ülő '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő, vastag és merev '''termő''' felett elhelyezkedő '''bibeszál''' csúcsán a '''bibe''' ágai sugarasan szétterülnek.

==== Termés ====
Gömbölyded vagy tojásdad alakú, éretten húsos, skarlátvörös vagy bíborvörös színű, sűrű gyapjúval és néhány pikkelylevéllel borított bogyó, amely beérve szabálytalanul vagy alapi hasadékkal nyílik ki.

* '''Magja:''' Viszonylag nagyméretű, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség természetes elterjedési területe kizárólag '''Észak-Amerika''' déli és középső arid régióira korlátozódik. Elsődlegesen az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati államaiban (főként Texas, Új-Mexikó és Oklahoma területein), valamint '''Mexikó''' északi államaiban (pl. Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí, Tamaulipas és Chihuahua) fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz, nyitott pusztaságok, alacsony füves prémek, meszes, gipszes vagy agyagos talajú félsivatagok lakói.
** Életmódjukat tekintve tipikus xerofil szár-szukkulensek, amelyek a száraz téli időszakokban képesek szinte teljesen a talaj szintjéig összehúzódni.
** Növénytársulások szempontjából a száraz sivatagi cserjések és füves társulások kísérő fajai, gyakran lapos, köves fennsíkokon alkotnak stabil állományokat.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség fajai, különösen a jól ismert ''[[Homalocephala texensis]]'', közkedveltek a gyűjtők körében robusztus és rendkívül dekoratív töviszetük, valamint látványos virágzásuk miatt. Tartásuk során elengedhetetlen a maximális napfény biztosítása, mivel árnyékosabb helyen a növény szára természetellenesen megnyúlik, és a tövisek elveszítik vastagságukat és élénk színüket. Jó vízáteresztő, agyagos-meszes ásványi talajkeveréket igényelnek. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kívánnak, de a pangó vizet és a túlöntözést kerülni kell, mert a gyökérzet és a szár alapja könnyen rothadásnak indul. Télen teljesen száraz és hűvös, de fagymentes (5–8 °C) teleltetést igényelnek a tavaszi bimbóképződéshez.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A nemzetséget erősen lapított gömb alakú szála, rendkívül merev, keresztben rovátkolt, lefelé irányuló középtövisei, valamint a szárcsúcson lévő sűrű gyapjúból nyíló, kétszínű (vörös alapi és rózsaszín felső részű) virágai jól megkülönböztetik a rokon ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' fajoktól. Bár korábban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' alá sorolták, a magok morfológiája (nagyméretű magvak) és a virágok belső felépítése egyértelműen elkülöníti tőlük. A morfológiájában némileg hasonló ''[[Ferocactus latispinus]]'' fajtól a virágok szerkezete, szőrös magháza és a termés tulajdonságai különböztetik meg.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz szerves része. Rendszertani helyzete hosszú időn át vitatott volt; '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség alnemzetségeként (subgenus) kezelte, és a későbbi hagyományos osztályozások (pl. az ''Anderson''-féle rendszerek) is az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''-ba olvasztva tárgyalták.

A modern molekuláris filogenetikai kutatások azonban gyökeres változást hoztak. '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2013, 2018) több DNS-régión alapuló filogenetikai vizsgálatai kimutatták, hogy a hagyományos értelemben vett ''Echinocactus'' nemzetség polifiletikus. A molekuláris kladogramok szerint a ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' egy jól elkülönülő, monofiletikus kládot alkot, amely filogenetikailag testvérhelyzetben van az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. (sensu stricto) közös kládjával. A vizsgálatok megerősítették, hogy a magmorfológiai bélyegek (a nagyméretű, sapka alakú magvak) és a virágzati karakterek szoros evolúciós kapcsolatot mutatnak az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus északi csoportjaival, de az önálló nemzetségi rang visszaállítása elkerülhetetlenné vált a paraphilia feloldása érdekében. A nemzetség önálló státuszát a legújabb, több száz sejtmagi génen alapuló genomikai és filogenetikai szintézisek (pl. '''Nyffeler & Eggli''' és rokon munkacsoportok eredményei) is megerősítik a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Homalocephala}}

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Echinocactinae]]

Kategória:Homalocephala

2026-07-05T00:17:54Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Homalocephala Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922. Sec. Vargas-Luna & al. (2018) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetség elnevezése az ókori görög ''homalos'' (sima, egyenletes, lapos) és ''kephale'' (fej) szavak összetételéből származik, amely a növények jellegzetes, lapított gömb alakú habitusára, valamint a szár csúcsi részének formájára utal. A taxont ebben a nemzetségi rangban '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a botanikai nómenklatúrába 1922-ben, a ''The Cactaceae'' című alapvető monográfiájuk harmadik kötetében. A név érvényességét és modern rendszertani lehatárolását '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai 2013-as és 2018-as filogenetikai revíziója megerősítette és pontosította.

=== Típus ===
* ''[[Homalocephala texensis]]'' (Hopffer) Britton & Rose (a nemzetség típusfaja)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 181).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A modern molekuláris genetikai és kladisztikai kutatások alapján '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2018) állították vissza a nemzetség önálló státuszát.

{{Típusfaj | Homalocephala texensis | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* '''''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''''' subg. ''Homalocephala'' (Britton & Rose) A.Berger 1929

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A nemzetség képviselőire a magányos növekedésű, kifejezetten lapított gömb alakú, masszív pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''' jellemző, amely az idős példányoknál is csak ritkán válik félgömbölyűvé vagy enyhén megnyúlttá. A '''szár''' felületét határozott, éles, egyenes, ritkán enyhén hullámos, markáns '''bordák''' tagolják, amelyek száma a növény korával növekszik. A '''levelek''' teljesen redukálódtak. A bordák élein egymástól viszonylag távol helyezkednek el a nagyméretű, kezdetben sűrűn fehéres- vagy szürkésgyapjas '''areolák''', amelyek az idősebb részeken lekopaszodnak. Az '''areolák''' alapjából fejlődnek ki a rendkívül erőteljes, merev, fásodó, lapított és keresztben kifejezetten rovátkolt, erős '''tövisek'''. A '''peremtövis''' körök sugárirányban szétállók, a középső állású, vaskosabb és hosszabb '''középtövis''' (vagy tövisek) pedig lefelé vagy kissé görbén a szár felé hajlik, komoly védelmet biztosítva. Az '''szemölcsök''' és '''axillák''' morfológiája a bordás szerkezet miatt nem differenciált. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, erős főgyökérből és szerteágazó oldalgyökerekből áll, biztosítva a stabil rögzítést a kötött talajokban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' magányosan fejlődik ki a '''szár''' csúcsán található legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' merisztémájából. A virágok nappal nyílnak, tölcsér vagy széles harang alakúak, kifejezetten mutatósak és nagyméretűek.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' alsó szakaszát borító, pikkelyes és sűrűn szőrös zónájú '''csésze''' fokozatos átmenettel alakul át a selymes fényű, rojtos vagy csipkés szélű belső leplekké; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' (illetve a külső és belső '''lepellevél''') alapi része általában skarlát- vagy sötétvörös, míg a felső részek rózsaszínűek, krémszínűek vagy fehéresek.
* '''Ivarlevelek:''' A virágképződmény centrumában rengeteg finom '''porzószálak''' alkotnak hengert, a rajtuk ülő '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő, vastag és merev '''termő''' felett elhelyezkedő '''bibeszál''' csúcsán a '''bibe''' ágai sugarasan szétterülnek.

==== Termés ====
Gömbölyded vagy tojásdad alakú, éretten húsos, skarlátvörös vagy bíborvörös színű, sűrű gyapjúval és néhány pikkelylevéllel borított bogyó, amely beérve szabálytalanul vagy alapi hasadékkal nyílik ki.

* '''Magja:''' Viszonylag nagyméretű, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség természetes elterjedési területe kizárólag **Észak-Amerika** déli és középső arid régióira korlátozódik. Elsődlegesen az **Amerikai Egyesült Államok** délnyugati államaiban (főként Texas, Új-Mexikó és Oklahoma területein), valamint **Mexikó** északi államaiban (pl. Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí, Tamaulipas és Chihuahua) fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz, nyitott pusztaságok, alacsony füves prémek, meszes, gipszes vagy agyagos talajú félsivatagok lakói.
** Életmódjukat tekintve tipikus xerofil szár-szukkulensek, amelyek a száraz téli időszakokban képesek szinte teljesen a talaj szintjéig összehúzódni.
** Növénytársulások szempontjából a száraz sivatagi cserjések és füves társulások kísérő fajai, gyakran lapos, köves fennsíkokon alkotnak stabil állományokat.

== Kultúrában tartás ==
A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség fajai, különösen a jól ismert ''[[Homalocephala texensis]]'', közkedveltek a gyűjtők körében robusztus és rendkívül dekoratív töviszetük, valamint látványos virágzásuk miatt. Tartásuk során elengedhetetlen a maximális napfény biztosítása, mivel árnyékosabb helyen a növény szára természetellenesen megnyúlik, és a tövisek elveszítik vastagságukat és élénk színüket. Jó vízáteresztő, agyagos-meszes ásványi talajkeveréket igényelnek. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kívánnak, de a pangó vizet és a túlöntözést kerülni kell, mert a gyökérzet és a szár alapja könnyen rothadásnak indul. Télen teljesen száraz és hűvös, de fagymentes (5–8 °C) teleltetést igényelnek a tavaszi bimbóképződéshez.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A nemzetséget erősen lapított gömb alakú szála, rendkívül merev, keresztben rovátkolt, lefelé irányuló középtövisei, valamint a szárcsúcson lévő sűrű gyapjúból nyíló, kétszínű (vörös alapi és rózsaszín felső részű) virágai jól megkülönböztetik a rokon ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' fajoktól. Bár korábban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' alá sorolták, a magok morfológiája (nagyméretű magvak) és a virágok belső felépítése egyértelműen elkülöníti tőlük. A morfológiájában némileg hasonló ''[[Ferocactus latispinus]]'' fajtól a virágok szerkezete, szőrös magháza és a termés tulajdonságai különböztetik meg.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz szerves része. Rendszertani helyzete hosszú időn át vitatott volt; '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség alnemzetségeként (subgenus) kezelte, és a későbbi hagyományos osztályozások (pl. az ''Anderson''-féle rendszerek) is az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''-ba olvasztva tárgyalták.

A modern molekuláris filogenetikai kutatások azonban gyökeres változást hoztak. '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2013, 2018) több DNS-régión alapuló filogenetikai vizsgálatai kimutatták, hogy a hagyományos értelemben vett ''Echinocactus'' nemzetség polifiletikus. A molekuláris kladogramok szerint a ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' egy jól elkülönülő, monofiletikus kládot alkot, amely filogenetikailag testvérhelyzetben van az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. (sensu stricto) közös kládjával. A vizsgálatok megerősítették, hogy a magmorfológiai bélyegek (a nagyméretű, sapka alakú magvak) és a virágzati karakterek szoros evolúciós kapcsolatot mutatnak az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus északi csoportjaival, de az önálló nemzetségi rang visszaállítása elkerülhetetlenné vált a paraphilia feloldása érdekében. A nemzetség önálló státuszát a legújabb, több száz sejtmagi génen alapuló genomikai és filogenetikai szintézisek (pl. '''Nyffeler & Eggli''' és rokon munkacsoportok eredményei) is megerősítik a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Homalocephala}}

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Echinocactinae]]

A kaktuszfélék nemzetségei

2026-07-05T00:06:21Z

Dr. Gyúró Zoltán:

== Táblázat (a Cactaceae alatti kládok, nemzetségek) ==

A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján:
* * Kladogramban elfoglalt hely szerinti sorrendben (A nemzetségnél magasabb rendű taxonok filogenetikai sorrendben vannak felsorolva.)
* ** ABC sorrendben (nemzetségek)
* *** A parafiletikus taxonokat 3 csillag (***) jelöli.
{| class="wikitable"
! '''Alcsalád (subfamilia) *'''
! '''Nemzetségcsoport (tribus) *'''
! '''Alnemzetségcsoport (subtribus) *'''
! '''Nemzetség (genus) **'''
|-
| [[:Kategória:Leuenbergerioideae|Leuenbergerioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]''
|-
| [[:Kategória:Pereskioideae|Pereskioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]''
|-
| style="text-align: left," rowspan="3"| [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]
| [[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]
|
| ''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]'', ''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]'', ''[[:Kategória:Consolea|Consolea]]'', ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'', ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'', ''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]'', ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''
|-
| [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]]
|
| ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'', ''[[:Kategória:Grusonia|Grusonia]]'', ''[[:Kategória:Micropuntia|Micropuntia]]'', ''[[:Kategória:Pereskiopsis|Pereskiopsis]]'', ''[[:Kategória:Quiabentia|Quiabentia]]''
|-
| [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]]
|
| ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'', ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'', ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'', ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'', ''[[:Kategória:Punotia|Punotia]]'', ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]''
|-
| [[:Kategória:Blossfeldioideae|Blossfeldioideae]]
|
|
| ''[[:Kategória:Blossfeldia|Blossfeldia]]''
|-
| style="text-align: left," rowspan="19"| [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]]
| [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]]
|
| ''[[:Kategória:Calymmanthium|Calymmanthium]]'', ''[[:Kategória:Lymanbensonia|Lymanbensonia]]''
|-
| [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]]
|
| ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''
|-
| style="text-align: left," rowspan="3"| [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]]
| [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]]***
| ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'', ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'', ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'', ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'', ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'', ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]]
| ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]'', ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'', ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]'', ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]
| ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]'', ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'', ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'', ''[[:Kategória:Cumarinia|Cumarinia]]'', ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'', ''[[:Kategória:Escobaria|Escobaria]]'', ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'', ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'', ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Mammilloydia|Mammilloydia]]'', ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'', ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'', ''[[:Kategória:Oehmea|Oehmea]]'', ''[[:Kategória:Ortegocactus|Ortegocactus]]'', ''[[:Kategória:Pediocactus|Pediocactus]]'', ''[[:Kategória:Pelecyphora|Pelecyphora]]'', ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'', ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'', ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]''
|-
| style="text-align: left," rowspan="4"| [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]]
| [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]]***
| ''[[:Kategória:Austrocactus|Austrocactus]]'', ''[[:Kategória:Brachycereus|Brachycereus]]'', ''[[:Kategória:Corryocactus|Corryocactus]]'', ''[[:Kategória:Eulychnia|Eulychnia]]'', ''[[:Kategória:Jasminocereus|Jasminocereus]]'', ''[[:Kategória:Neoraimondia|Neoraimondia]]'', ''[[:Kategória:Pfeiffera|Pfeiffera]]'', ''[[:Kategória:Strophocactus|Strophocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Leptocereinae|Leptocereinae]]
| ''[[:Kategória:Armatocereus|Armatocereus]]'', ''[[:Kategória:Castellanosia|Castellanosia]]'', ''[[:Kategória:Leptocereus|Leptocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Hylocereinae|Hylocereinae]]
| ''[[:Kategória:Acanthocereus|Acanthocereus]]'', ''[[:Kategória:Aporocactus|Aporocactus]]'', ''[[:Kategória:Deamia|Deamia]]'', ''[[:Kategória:Disocactus|Disocactus]]'', ''[[:Kategória:Epiphyllum|Epiphyllum]]'', ''[[:Kategória:Hylocereus|Hylocereus]]'', ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'', ''[[:Kategória:Pseudorhipsalis|Pseudorhipsalis]]'', ''[[:Kategória:Selenicereus|Selenicereus]]'', ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Echinocereinae|Echinocereinae]]
| ''[[:Kategória:Backebergia|Backebergia]]'', ''[[:Kategória:Bergerocactus|Bergerocactus]]'', ''[[:Kategória:Carnegiea|Carnegiea]]'', ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'', ''[[:Kategória:Escontria|Escontria]]'', ''[[:Kategória:Isolatocereus|Isolatocereus]]'', ''[[:Kategória:Lemaireocereus|Lemaireocereus]]'', ''[[:Kategória:Lophocereus|Lophocereus]]'', ''[[:Kategória:Marginatocereus|Marginatocereus]]'', ''[[:Kategória:Marshallocereus|Marshallocereus]]'', ''[[:Kategória:Morangaya|Morangaya]]'', ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'', ''[[:Kategória:Nyctocereus|Nyctocereus]]'', ''[[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]]'', ''[[:Kategória:Peniocereus|Peniocereus]]'', ''[[:Kategória:Polaskia|Polaskia]]'', ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]'', ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]''
|-
| [[:Kategória:Fraileeae|Fraileeae]]
|
| ''[[:Kategória:Frailea|Frailea]]''
|-
| [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]]
|
| ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'', ''[[:Kategória:Lepismium|Lepismium]]'', ''[[:Kategória:Rhipsalidopsis|Rhipsalidopsis]]'', ''[[:Kategória:Rhipsalis|Rhipsalis]]'', ''[[:Kategória:Schlumbergera|Schlumbergera]]''
|-
| [[:Kategória:Notocacteae|Notocacteae]]
|
| ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'', ''[[:Kategória:Neowerdermannia|Neowerdermannia]]'', ''[[:Kategória:Parodia|Parodia]]'', ''[[:Kategória:Rimacactus|Rimacactus]]'', ''[[:Kategória:Yavia|Yavia]]''
|-
| style="text-align: left," rowspan="7"| [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]]
| [[:Kategória:Uebelmanniinae|Uebelmanniinae]]
| ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]''
|-
| [[:Kategória:Aylosterinae|Aylosterinae]]
| ''[[:Kategória:Aylostera|Aylostera]]''
|-
| [[:Kategória:Rebutiinae|Rebutiinae]]
| ''[[:Kategória:Browningia|Browningia]]'', ''[[:Kategória:Rebutia|Rebutia]]'', ''[[:Kategória:Weingartia|Weingartia]]''
|-
| [[:Kategória:Gymnocalyciinae|Gymnocalyciinae]]
| ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]''
|-
| [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]]
| ''[[:Kategória:Arrojadoa|Arrojadoa]]'', ''[[:Kategória:Brasilicereus|Brasilicereus]]'', ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'', ''[[:Kategória:Cipocereus|Cipocereus]]'', ''[[:Kategória:Coleocephalocereus|Coleocephalocereus]]'', ''[[:Kategória:Discocactus|Discocactus]]'', ''[[:Kategória:Espostoopsis|Espostoopsis]]'', ''[[:Kategória:Estevesia|Estevesia]]'', ''[[:Kategória:Facheiroa|Facheiroa]]'', ''[[:Kategória:Floribunda|Floribunda]]'', ''[[:Kategória:Lagenosocereus|Lagenosocereus]]'', ''[[:Kategória:Leocereus|Leocereus]]'', ''[[:Kategória:Melocactus|Melocactus]]'', ''[[:Kategória:Micranthocereus|Micranthocereus]]'', ''[[:Kategória:Pierrebraunia|Pierrebraunia]]'', ''[[:Kategória:Pilosocereus|Pilosocereus]]'', ''[[:Kategória:Praecereus|Praecereus]]'', ''[[:Kategória:Siccobaccatus|Siccobaccatus]]'', ''[[:Kategória:Stephanocereus|Stephanocereus]]'', ''[[:Kategória:Stetsonia|Stetsonia]]'', ''[[:Kategória:Xiquexique|Xiquexique]]''
|-
| [[:Kategória:Reicheocactinae|Reicheocactinae]]
| ''[[:Kategória:Reicheocactus|Reicheocactus]]''
|-
| [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]]
| ''[[:Kategória:Acanthocalycium|Acanthocalycium]]'', ''[[:Kategória:Arthrocereus|Arthrocereus]]'', ''[[:Kategória:Borzicactus|Borzicactus]]'', ''[[:Kategória:Cephalocleistocactus|Cephalocleistocactus]]'', ''[[:Kategória:Cleistocactus|Cleistocactus]]'', ''[[:Kategória:Cremnocereus|Cremnocereus]]'', ''[[:Kategória:Denmoza|Denmoza]]'', ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'', ''[[:Kategória: Espostoa|Espostoa]]'', ''[[:Kategória:Haageocereus|Haageocereus]]'', ''[[:Kategória:Harrisia|Harrisia]]'', ''[[:Kategória:Lasiocereus|Lasiocereus]]'', ''[[:Kategória:Leucostele|Leucostele]]'', ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]]'', ''[[:Kategória:Mila|Mila]]'', ''[[:Kategória:Oreocereus|Oreocereus]]'', ''[[:Kategória:Oroya|Oroya]]'', ''[[:Kategória:Pygmaeocereus|Pygmaeocereus]]'', ''[[:Kategória:Rauhocereus|Rauhocereus]]'', ''[[:Kategória:Samaipaticereus|Samaipaticereus]]'', ''[[:Kategória:Setiechinopsis|Setiechinopsis]]'', ''[[:Kategória:Soehrensia|Soehrensia]]'', ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]'', ''[[:Kategória:Vatricania|Vatricania]]'', ''[[:Kategória:Weberbauerocereus|Weberbauerocereus]]'', ''[[:Kategória:Winterocereus|Winterocereus]]'', ''[[:Kategória:Yungasocereus|Yungasocereus]]''
|}

== Kladogram (a Cactaceae alatti és a nemzetségek feletti kládok) ==
A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján:

{{Kladogram|
└─ [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]
├─ [[:Kategória:Leuenbergerioideae|Leuenbergerioideae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Pereskioideae|Pereskioideae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]
│ ├─ [[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]
│ └─ N
│ ├─ [[:Kategória:Cylindropuntieae|Cylindropuntieae]]
│ └─ [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]
└─ [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae s.l.]]
├─ [[:Kategória:Blossfeldioideae|Blossfeldioideae]]
└─ [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae s.s.]]
├─ N
│ ├─ [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]]
│ └─ [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]]
└─ [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]]
├─ *[[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]]
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ N
│ └─ N
│ ├─ [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]]
│ └─ [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]]
│ ├─ *[[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]]
│ └─ N
│ ├─ [[:Kategória:Leptocereinae|Leptocereinae]]
│ └─ N
│ ├─ [[:Kategória:Hylocereinae|Hylocereinae]]
│ └─ [[:Kategória:Echinocereinae|Echinocereinae]]
└─ N
├─ N
│ ├─ [[:Kategória:Fraileeae|Fraileeae]]
│ └─ [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Notocacteae|Notocacteae]]
└─ [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]]
├─ [[:Kategória:Aylosterinae|Aylosterinae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Rebutiinae|Rebutiinae]]
└─ N
├─ N
│ ├─ [[:Kategória:Gymnocalyciinae|Gymnocalyciinae]]
│ └─ [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]]
└─ N
├─ [[:Kategória:Reicheocactinae|Reicheocactinae]]
└─ [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]]}}

== '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) által el nem fogadott nemzetségek ==
* A következő nemzetségeket '''Korotkova és munkatársai''' (2021) elfogadták, de '''[[J. M. de Vos]] és munkatársai''' (2025) nem:
** ''[[:Kategória:Chamaecereus|Chamaecereus]]'', ''[[:Kategória:Deamia|Deamia]]'', ''[[:Kategória:Estevesia|Estevesia]]'', ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'', ''[[:Kategória:Lobivia|Lobivia]]'', ''[[:Kategória:Morangaya|Morangaya]]'', ''[[:Kategória:Punotia|Punotia]]'', ''[[:Kategória:Rimacactus|Rimacactus]]'', ''[[:Kategória:Soehrensia|Soehrensia]]'', ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]''.

== '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) által elfogadott nemzetségek ==
* A következő nemzetségeket '''[[J. M. de Vos]] és munkatársai''' (2025) elfogadták, de '''Korotkova és munkatársai''' (2021) nem:
** ''[[:Kategória:Backebergia|Backebergia]]'', ''[[:Kategória:Cephalocleistocactus|Cephalocleistocactus]]'', ''[[:Kategória:Floribunda|Floribunda]]'', ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]'', ''[[:Kategória:Hylocereus|Hylocereus]]'', ''[[:Kategória:Lagenosocereus|Lagenosocereus]]'', ''[[:Kategória:Mammilloydia|Mammilloydia]]'', ''[[:Kategória:Marginatocereus|Marginatocereus]]'', ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'', ''[[:Kategória:Oehmea|Oehmea]]'', ''[[:Kategória:Ortegocactus|Ortegocactus]]'', ''[[:Kategória:Pierrebraunia|Pierrebraunia]]'', ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]'', ''[[:Kategória:Siccobaccatus|Siccobaccatus]]'', ''[[:Kategória:Winterocereus|Winterocereus]]''.

== '''Forrás''' ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-51/issue-2/wi.51.51208/Cactaceae-at-Caryophyllalesorg--a-dynamic-online-species-level-taxonomic/10.3372/wi.51.51208.full Cactaceae at Caryophyllales.org – a dynamic online species-level taxonomic backbone for the family]

Kategória:Cacteae

2026-07-04T23:59:10Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Cacteae Rchb., Fl. Germ. Excurs. 2(2): 561 (1832) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A tribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''Cactus'' szóból származik (amely a modern nómenklatúrában részben más nemzetségekbe olvadt), a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-eae). A kifejezés az ókori görög ''kaktos'' szóból ered, amelyet eredetileg '''[[Theophrastos]]''' használt egy tüskés szicíliai articsókaféle megnevezésére, majd '''[[Carl von Linné]]''' vette át a teljes tövises újvilági pozsgás család leírására. A nemzetségcsoport szintű kategóriát ebben a formában '''[[Ludwig Reichenbach]]''' vezette be a botanikai szakirodalomba 1832-ben megjelent ''Flora Germanica Excursoria'' című művében.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (széles körben elfogadott modern típuscsoport)
* '''Első leírása:''' '''[[Ludwig Reichenbach]]''' publikálta 1832-ben (Fl. Germ. Excurs. 2(2): 561).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A tribus érvényességét és monofiletikus lehatárolását a legújabb molekuláris rendszertani és filogenetikai adatok támasztják alá.

{{Típusfaj | Mammillaria mammillaris | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Echinocacteae Salm-Dyck 1840
* Mammillarieae K.Schum. 1894

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A tribus képviselőire a rendkívül változatos, a lapított gömbtől a szabályos gömb alakún át a rövid oszlopos habitusig terjedő pozsgás '''szár''' jellemző. A növények növekedhetnek magányosan, vagy tőben gazdagon elágazva kiterjedt párnákat, telepeket alkothatnak. A növényi testet alkotó '''szárak''' nem szegmentáltak, felületüket a legtöbb nemzetségnél erőteljes dudorok, '''szemölcsök''' (tuberkulumok) tagolják, és csak ritkább esetekben alakulnak ki folytonos, hosszanti '''bordák'''. A '''levelek''' evolúciósan teljesen redukálódtak. A szemölcsök csúcsán vagy a bordák élein ülő '''areolák''' fejlettek, gyakran két részre (dimorf areola) oszlanak: egy tövistermelő és egy virág- vagy sarjtermelő zónára (axilla). Az '''areolák''' védelmében fejlődnek ki a rendkívül változatos morfológiájú '''tövisek'''; a radialis elrendezésű '''peremtövis''' körök és a merevebb, sokszor horgas, tőrszerű vagy színes '''középtövis''' garnitúrák nemenként rendkívül biztos határozóbélyegek. Az '''axillák''' gyapjasak vagy sörtések lehetnek. A csoportban előfordulnak specializált, rejtőzködő életmódot folytató ''geofiton'' vagy fél-''geofiton'' fajok is, amelyek megnagyobbodott föld alatti '''szár'''-részekkel, vagy rendkívül húsos, vaskos, raktározásra módosult gumós főgyökérrel ('''gyökérzet''') rendelkeznek, ami segíti a túlélést az aszályos időszakokban.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy az abból képződő '''virágzat''' a hajtás csúcsi részén vagy a szemölcsök tövében található '''axillák''' területén jelenik meg, többnyire a tavaszi-nyári időszakban. A virágok nappal nyílnak, tölcsér, harang vagy kerék alakúak, a parányitól a feltűnően nagy méretig változnak.

* '''Takarólevelek:''' A magház feletti részen elhelyezkedő pikkelyes vagy csupasz '''csésze''' fokozatosan megy át a selymes fényű, változatos színű sziromszerű leplekbe; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' (illetve a külső és belső '''lepellevél''') színe a hófehértől a krémsárgán, a sárgán, a rózsaszínen át a mélyvörösig vagy bíborig terjed.
* '''Ivarlevelek:''' A virág torkában számos, körökben elrendeződő '''porzószálak''' találhatók, amelyeken apró, sárga '''portokok''' ülnek; a megnyúlt, süllyesztett helyzetű '''termő''' felett álló '''bibeszál''' csúcsán a '''bibe''' ágai sugarasan szétterülnek, optimalizálva a beporzást.

==== Termés ====
Többnyire lédús, húsos bogyó, vagy beérve kiszáradó, pikkelyes, szőrös vagy csupasz toktermés, amely sokszor élénk színével (piros, zöld) csalogatja a terjesztést végző állatokat.

* '''Magja:''' Változatos méretű és alakú (a sapka alakútól a gömbölydedig), felszínük a sima fényestől a pontozottig vagy gödrösködőig terjed, fekete vagy sötétbarna színű.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Ez a klád biogeográfiai szempontból szinte teljesen észak-amerikai elterjedésű. A diverzitás abszolút centruma '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati régiója, az észak-amerikai gömbkaktuszok hatalmas formai gazdagsága ennek a kládnak az egységes radiációjából származik. Csupán néhány specializált faj képviseli a csoportot '''Közép-Amerika''' területein és '''Dél-Amerika''' északi részein (például a ''[[Mammillaria mammillaris]]'' és a ''[[Escobaria columbiana|Mammillaria columbiana]]'' fajok), valamint a Karib-térségben (pl. a Kubában endemikus ''[[Escobaria cubensis]]'').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Szélsőségesen arid és szemiarid sivatagok, kanyonok, meredek mészkő- vagy gipszsziklák lakói.
** Életmódjukat tekintve tipikus szárazságtűrő xerofiták, sok esetben sziklalakó (''litofiton'') vagy földbe süllyedő ''geofiton'' szervezetek.
** Jellemzően a mexikói matorral cserjésekben, sivatagi füves puszták sziklás kibúvásaiban és szukkulens növénytársulásokban alkotnak domináns elemet.

== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusba tartozik a gyűjteményekben nevelt kaktuszok túlnyomó többsége, beleértve a rendkívül népszerű ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'', ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' és ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]'' nemzetségeket. Kultúrában tartásuk a változatos ökológiai igényeik miatt eltérő: a robusztus hordókaktuszok maximális napfényt és durva ásványi talajt igényelnek a töviszet kifejlesztéséhez, míg a finomabb szemölcsös kaktuszok a tűző naptól enyhe takarást is meghálálnak. A teleltetés során szigorú szárazságot és hűvös (5–10 °C), fagymentes környezetet kell biztosítani számukra. A gumós gyökerű ''geofiton'' fajok öntözésénél fokozottan ügyelni kell a talaj tökéletes vízáteresztő képességére a tőrothadás elkerülése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A tribus tagjait a gömbölyded vagy rövid henger alakú, nem szegmentált, szemölcsös vagy sűrűn bordázott testfelépítésük, valamint a virágok jellegzetes csúcsi vagy axilláris elhelyezkedése jól elkülöníti a többi kaktuszcsoporttól, például a ceroid (oszlopos) habitusú kaktuszoktól vagy a szegmentált szárú ''epifiton'' kládoktól (pl. ''Rhipsalideae'').

== Szukkulens taxonok ==
Magasabb rendszertani kategóriaként a tribus a kaktuszvilág egyik legsikeresebb szukkulens evolúciós vonala. A növényi test (a pozsgás szár) gömb alakúvá válása a geometriailag lehető legkisebb felület/térfogat arányt biztosítja, ami a sűrűn elhelyezkedő töviszettel és a sok fajnál megjelenő gyapjúréteggel együtt a párologtatás minimalizálását szolgálja az észak-amerikai sivatagok extrém klímáján.

== Taxonómia és filogenetika ==
A [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribus az ősi [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládon belüli monofilcsoport, melynek evolúciós helyzetét modern genomikai vizsgálatok, köztük '''Walker és munkatársai''' (2018) kutatásai is szilárdan alátámasztják.

A tribus belső rendszertani felosztása és az egyes nemzetségek közötti kapcsolatok tisztázása hosszú időn át komoly kihívást jelentett a kutatóknak. A legújabb, több száz sejtmagi gén vizsgálatán alapuló phylogenomikai adatok (pl. '''Jurriaan M. de Vos és munkatársai''', 2025) megerősítik, hogy a tribus alapvetően három főbb evolúciós kládra tagozódik, jóllehet a topológia bizonyos pontjai a mai napig gyenge támogatottságúak.

A tribus törzsfájának korai elágazási mintázata és evolúciós felépítése:
* '''Echinocactinae klád:''' Egy parafiletikus fejlődési vonalat képviselő szubtribus, amely a legkorábbi elágazásokat tartalmazza (pl. a ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' + ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'' vonal, valamint a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' és az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' csoportok). Ez a paraphiletikus csoport alkotja az összes többi tagot magában foglaló úgynevezett „core Cacteae” csoport testvérvonalát ('''Hugo Caviola Vázquez-Sánchez és munkatársai''', 2013).
* '''Core Cacteae:''' Ez a belső, fejlettebb csoport két jól elkülönülő monofiletikus szubtribusra oszlik:
** [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] klád (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]'')
** [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] klád (a klasszikus mammilloid kaktuszok csoportja)

A filogenetikai fán tapasztalható bizonytalanságok, a topológiai csomópontok alacsony statisztikai támogatottsága és a rendkívül rövid evolúciós szárhosszúságok arra utalnak, hogy a csoport a múltban egy rendkívül gyors, robbanásszerű evolúciós radiáción ment keresztül. Ez a megállapítás teljes összhangban van a kaktuszkutatás számos korábbi morfológiai és molekuláris elemzésének eredményével ('''Butterworth és munkatársai''', 2002; '''Butterworth és Wallace''', 2004; '''Bárcenas és munkatársai''', 2011; '''Hernández-Hernández és munkatársai''', 2011; '''Vázquez-Sánchez és munkatársai''', 2013, 2019; '''Breslin és munkatársai''', 2021; '''Sánchez és munkatársai''', 2022; '''Chincoya és munkatársai''', 2023).

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: ├─ Aztekium + Geohintonia
└─ N
├─ Sclerocactus
└─ N
├─ Astrophytum + Echinocactus
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
└─ Cactinae
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cactoideae]]

Kategória:Mammilloydia

2026-07-04T23:52:28Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

{{Taxonbox | accepted = Mammilloydia Buxb. | synonym = Mammillaria Haw. pr. parte}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév egy nómenklatúrai teleszkópszó, amelyet '''[[Franz Buxbaum]]''' alkotott meg. A név első fele a latin ''mammilla'' (mellbimbó, szemölcs) szóból származik, ami a kaktusztest morfológiájára, a szemölcsös felépítésre utal, utolsó része pedig a szintén közeli rokon ''[[Neolloydia]]'' nemzetségnév utótagját (''-lydia'') integrálja. Ez a kompozit név kifejezi a taxon átmeneti vagy közvetítő morfológiai és rendszertani helyzetét a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és a ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'' nemzetségek között.

=== Típus ===

* ''Mammilloydia candida'' (Scheidw.) Buxb.; Gyűjtő: ismeretlen, Mexikó, San Luis Potosí; Holotípus: nem maradt fenn, neotípus kijelölve.
* '''Első leírása:''' Önálló nemzetségként '''[[Franz Buxbaum]]''' írta le 1951-ben az osztrák „Sukkulentenkunde” szakfolyóiratban (4: 64).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxon eleve önálló nemzetségként lett alapítva 1951-ben.

{{Típusfaj | Mammilloydia | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]''''' Haw. pr. parte

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növények többnyire magányos növekedésűek, de az idősebb példányok tőből sarjadva kisebb csoportokat is alkothatnak. A gömbölyded vagy rövid oszlopos, matt zöld '''szár''' magassága 6–15 cm, átmérője 5–10 cm közötti. A '''gyökérzet''' sűrűn elágazó, fonalas rostos gyökérrendszer, vaskos karógyökér nélkül. A '''szár''' felülete nem tagolódik folytonos '''bordákra''', hanem spirális elrendeződésű, szorosan egymáshoz simuló, finom henger vagy kúp alakú '''szemölcsök'''-re osztott. Az '''axillák''' gyéren vagy sűrűn fehéren gyapjasak, esetenként finom serteszőrökkel ellátottak. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek, a '''szemölcsök''' csúcsán ülnek, fehéres nemezzel borítottak, amely az idősebb részeken lekopik. A növényt a rendkívül sűrűn elhelyezkedő '''tövisek''' szinte teljesen elrejtik, hószerűen fehér megjelenést kölcsönözve a szárnak.

* '''Középtövis:''' 8–12 darab, hossza 5–10 mm, egyenesek, merevek, tűszerűek, fehér vagy halvány rózsaszínes-barna színűek, a csúcsuk gyakran sötétebb.
* '''Peremtövis:''' Nagyon számos, kb. 20–40 darab, 5–9 mm hosszúak, finom, selymesen fénylő tű- vagy szőrszerűek, sugárirányban szétterülők, tiszta fehér színűek, és teljesen befedik a '''szár''' felszínét.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágok''' a '''szemölcsök''' közötti '''axillákból''' fejlődnek a hajtáscsúcs közelében, nappal nyílók. A '''virág''' harang vagy tölcsér alakú, kicsi, hossza 2 cm, átmérője kb. 1,5–2 cm, színe halvány rózsaszínű vagy krémfehér, elegáns rózsaszín vagy zöldes középcsíkkal.

* '''Takarólevelek:''' A rövid virágcső külső felülete teljesen csupasz, pikkelyek és szőrök nélküli. A '''belső lepellevél''' cimpái lándzsásak, selymes textúrájúak, halvány rózsaszínesek, a '''külső lepellevél''' szirmai kissé sötétebb, barnásvöröses tónusúak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, fehéres-rózsaszínek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' halványzöld, a '''bibe''' 4–6 ágú, krémszínű vagy halványrózsaszín.

==== Termés ====
A termés húsos, bogyószerű, de éretten kiszáradó, gömbölyded vagy tojásdad alakú, színe halvány vöröses vagy zöldes, hossza 7–10 mm, a csúcsán a száraz virágmaradvány nélkül (lehulló).

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók (kb. 0,8 mm), kerekdedek, fényes feketék, a maghéj felülete sima vagy csak mikroszkopikusan finoman lyukacsos.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség endemikus '''Mexikó''' északi és középső területein, különösen San Luis Potosí, Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államok száraz vidékein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Mészkősziklás kibúvásokon, kavicsos és hordalékos lejtőkön, valamint száraz cserjésekben él 1000–2000 m tengerszint feletti magasságban. Nem ''geofiton'' életmódú, a sűrű tövisruha védi a tűző naptól és a legelésző állatoktól.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában viszonylag elterjedt, rendkívül mutatós kaktusz, amely a rostos gyökérzetének köszönhetően kevésbé kényes a szabadföldi nevelésre, mint a répaszerű karógyökérrel rendelkező rokonai. Jó vízáteresztő, durva homokkal és kaviccsal kevert ásványi talajt igényel. A növekedési időszakban a rendszeres, de mérsékelt öntözést meghálálja, de a pangó vizet kerülni kell. A sűrű, tiszta fehér töviszet kialakulásához elengedhetetlen a teljes napfény és a bőséges friss levegő. Teleltetése szigorúan szárazon, 5–8 °C közötti fagymentes és világos helyen történjen.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Bár vegetatív állapotban megtévesztésig hasonlít a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' nemzetség egyes sűrű fehér tövisű fajaira (mint a ''[[Mammillaria candida]]'', amely hosszú ideig a szinonimája is volt), a ''[[:Kategória:Mammilloydia|Mammilloydia]]'' biztosan megkülönböztethető a magszerkezete alapján. A maghéja fényes fekete és teljesen sima, hiányoznak róla a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' nemzetségre jellemző barázdák és rücskök. Virágszerkezete és a gyapjas axillák elhelyezkedése a ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' kládokkal mutat közelebbi morfológiai kapcsolatot.

== Szukkulens taxonok ==
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe (tribuszába) tartozik. Ezen belül a modern rendszertanok a ''szubtribusz'' szintű felosztásoknál gyakran kezelik elkülönített fejlődési vonalként a sűrűn szemölcsös, észak-amerikai elterjedésű szukkulens kaktuszok között.

== Taxonómia és filogenetika ==
A nemzetség taxonómiai helyzete sokáig vitatott volt, '''[[David Richard Hunt]]''' és a Cactaceae Consensus Initiatives korábban beolvasztotta a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' nemzetségbe. A 2010 utáni modern molekuláris filogenetikai kutatások (példákért lásd a DNS-plasztisz és nukleáris szekvencia-analíziseket) azonban kimutatták, hogy a ''[[:Kategória:Mammilloydia|Mammilloydia]]'' korai leágazást képvisel a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsön belül, és genetikailag közelebb áll a ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'' nemzetséghez, mint a valódi ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' fajokhoz. Ezért a nemzetség önálló generikus státuszát a modern nómenklatúrai rendszerek (POWO, Caryophyllales.org) teljes mértékben visszaállították és elfogadják.
== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:295908-2 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:295908-2]
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/e403dbe6-be99-4cc1-9b19-450f24fe97fc https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/e403dbe6-be99-4cc1-9b19-450f24fe97fc]

[[Kategória:Cactinae]]

Kategória:Chichimecactus

2026-07-04T23:52:16Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Chichimecactus Bárcenas, H.M.Hern. & P.Hern.-Led. | synonym = Strombocactus Britton & Rose pr. parte}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév hibrid kompozíció, amely a Mexikó északi és középső arid területein élő őslakos csicsimék népcsoport (''chichimeca'') nevéből és a görög eredetű latin ''cactus'' szóból származik. A leíró szerzők ezzel a névválasztással a taxon szűkebb észak-mexikói elterjedési területére és a helyi kulturális örökségre utalnak.

=== Típus ===

* ''Chichimecactus corregidorae'' (S.Arias & E.Sánchez) Bárcenas, H.M.Hern. & P.Hern.-Led.; Gyűjtő: '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Emiliano Sánchez]]''', Mexikó, Querétaro, Infiernillo-kanyon; Holotípus: Mexikói Nemzeti Herbárium (MEXU).
* '''Első leírása:''' Nemzetségként '''[[Rolando T. Bárcenas]]''', '''[[Héctor M. Hernández]]''' és '''[[Patricia Hernández-Ledesma]]''' írta le 2021-ben a „Phytotaxa” nemzetközi botanikai szakfolyóiratban (489: 2).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxon eleve önálló nemzetségként lett publikálva 2021-ben.

{{Típusfaj | Chichimecactus | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]''''' Britton & Rose pr. parte

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növények rendkívül kistermetűek, többnyire magányos növekedésűek, kissé lapított gömb alakúak. A kékesszürke vagy matt zöldes '''szár''' magassága 2–5 cm, átmérője 3–7 cm közötti, részben a talajba süllyed, ami tipikus ''geofiton'' alkalmazkodás. A '''gyökérzet''' vaskos, húsos, répaszerű karógyökér, amely a száraz időszakokban vízraktározásra módosult. A '''szár''' felülete nem tagolódik folytonos '''bordákra''', hanem spirális elrendeződésű, kifejezett, romboid vagy geometriai formájú, lapított '''szemölcsök'''-re osztott. Az '''axillák''' gyéren gyapjasak vagy teljesen csupaszok. Az '''areolák''' a '''szemölcsök''' csúcsán helyezkednek el, kicsik, elliptikusak, kezdetben minimális fehér szőrzettel, majd gyorsan megkopaszodnak.

* '''Középtövis:''' Hiányzik.
* '''Peremtövis:''' 1–4 darab, rendkívül rövid (1–3 mm), sörtestestű vagy finoman tűszerű, törékeny, szürkésfehér színű, többnyire hamar lehulló, így az idősebb '''szemölcsök''' és maga a '''szár''' teljesen védtelenek, csupaszok maradnak. A '''tövisek''' egyáltalán nem takarják el a növénytestet.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágok''' a hajtáscsúcs közvetlen közelében található legfiatalabb '''areolákból''' fejlődnek, nappali nyílásúak. A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, viszonylag kicsi, hossza 2–3 cm, átmérője kinyílva 2–2,5 cm, a színe a krémfehértől a halványsárgáig terjed, közepén gyakran sötétebb sávval.

* '''Takarólevelek:''' A rövid, zömök virágcső külső felületét apró, hártyás szélű pikkelyek borítják, szőrök és tövisek nélkül. A '''belső lepellevél''' cimpái lándzsásak, selymes fényűek, krémfehérek, a '''külső lepellevél''' szirmai szélesebbek, sötétebb, zöldesbarna vagy rőt középcsíkkal díszítettek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, fehéresek, a '''portokok''' élénksárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' krémszínű, a '''bibe''' 4–6 ágú, halványsárga.

==== Termés ====
A termés száraz, vékony falú, kapszulaszerű, megnyúlt tojásdad, éretten barnás vagy szürkés színű, kb. 6–10 mm hosszú, a csúcsán a száraz virágmaradvánnyal. Éréskor a termésfal hosszában, laterálisan felhasad.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók (kb. 0,4–0,6 mm), kerekdedek, sötétbarnák vagy feketék, a maghéj finoman szemcsézett, rücskös textúrájú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség endemikus '''Mexikó''' területén, azon belül is kizárólag Querétaro és Hidalgo államok határvidékén, a fenséges Sierra Madre Oriental hegység mély, elszigetelt kanyonrendszereiben fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Meredek, szinte függőleges mészkősziklákon és pala-kibúvásokon él, igazi ''litofiton'' és ''geofiton'' módon a sziklák finom repedéseiben felhalmozódott minimális humuszon. Rendkívül száraz, szemiarid mikroklímájú, meredek falú kanyonok lakója 1000–1300 m tengerszint feletti magasságban, ahol a ritka csapadék mellett a magas nappali páratartalom biztosítja a túlélést.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben rendkívül ritka, kényes, igen lassú növekedésű taxon. Tartása nagy tapasztalatot igényel, mert a vaskos karógyökere miatt a pangó vízre és a szerves talajra rendkívül érzékeny, hamar elrothad. Kizárólag teljesen ásványi (pala, pumisz, zeolit, mészkőtörmelék) keverékben, mély cserépben nevelhető sikeresen. Csak a legmelegebb nyári hónapokban igényel nagyon óvatos öntözést, a téli időszakban szigorúan szárazon, 5–10 °C közötti fagymentes, de világos helyen kell teleltetni. Lassú fejlődése miatt a gyűjtők előszeretettel oltják lassú növekedésű alanyokra.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Chichimecactus'' nemzetség morfológiailag leginkább a ''[[Strombocactus disciformis]]'' fajhoz hasonlít, amellyel korábban közös nemzetségbe is sorolták. Azonban a ''Chichimecactus'' biztosan megkülönböztethető a jóval robusztusabb alkatáról, a szabályosabb, geometriai formájú, piramis- vagy rombuszszerű '''szemölcsök'''-ről, valamint arról, hogy a töviseit az idősebb részeken szinte teljesen elveszíti. Genetikai és virágmorfológiai tulajdonságaiban is jelentősen eltér a klasszikus ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' és ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' nemzetségektől.

== Szukkulens taxonok ==
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. Ez a klád magában foglalja Észak-Amerika legspecializáltabb, kistermetű, lassú növekedésű szukkulens kaktuszcsoportjait. A nemzetség tagjaira jellemző a redukált tövisrendszer, a kifejezett karógyökér és a szubsztrátumhoz (mészkősziklák) való extrém morfológiai alkalmazkodás.

== Taxonómia és filogenetika ==
A nemzetséget 2021-ben választotta le a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' genusból a '''[[Rolando T. Bárcenas]]''', '''[[Héctor M. Hernández]]''' és '''[[Patricia Hernández-Ledesma]]''' alkotta kutatócsoport. Modern molekuláris filogenetikai vizsgálatok (DNS-szekvenálási adatok) egyértelműen bizonyították, hogy a korábban ''[[Strombocactus corregidorae]]'' néven ismert faj filogenetikailag távol esik a ''[[Strombocactus disciformis]]'' törzsfajtól, és egy önálló evolúciós vonalat képvisel a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsön belül. A taxon függetlenségét és generikus státuszát a modern globális konszenzus-adatbázisok (POWO, Caryophyllales.org, IPNI) gyorsan elfogadták és jelenleg is fenntartják.

{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Chichimecactus}}

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77216664-1 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77216664-1]
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/3604f325-1ff6-4078-a320-c24c297c4bd6 https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/3604f325-1ff6-4078-a320-c24c297c4bd6]

[[Kategória:Cactinae]]

Kategória:Ferocactinae

2026-07-04T23:49:49Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Ferocactinae Buxb. 1958 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának egyik legkarakteresebb, hordó alakú képviselőket tömörítő nemzetségéből, a ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]''-ból származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). Maga a nemzetségnév a latin ''ferox'' (vad, vadóc, kíméletlen) és a görög eredetű ''cactus'' szavak összetételéből származik, amely a növények rendkívül erőteljes, masszív és sokszor félelmetes töviszetére utal. A nevet ebben a rendszertani formában '''[[Franz Buxbaum]]''' vezette be a nómenklatúrába 1958-ban.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]] Britton & Rose (a subtribus névadó magcsoportja)
* '''Első leírása:''' '''[[Franz Buxbaum]]''' írta le 1958-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rang filogenetikai integritását a modern molekuláris rendszertani kutatások határozzák meg.

{{Típusfaj | Ferocactus robustus | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Thelocactinae Buxb. 1958

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira morfológiai szempontból leginkább a kifejezett, erőteljes, hosszanti '''bordák''' által tagolt pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''' jellemző, amely a lapított gömbtől a robusztus hordó alakig, esetenként a rövid oszlopos habitusig terjedhet. Ez alól a bordázott felépítés alól egyetlen radikális kivétel a rendkívül sajátos morfológiájú ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'' nemzetség, amely egyedülálló, hosszú, háromszög keresztmetszetű, levélszerűen kinyúló '''szemölcsök''' (tuberkulumok) tömegével rendelkezik. A valódi '''levelek''' teljesen redukáltak. A bordák élein vagy a szemölcsök csúcsán elhelyezkedő '''areolák''' nagyok, filces-gyapjasak, és sok fajnál nektártermelő mirigyekkel is társulnak. Az '''areolák''' szoros csoportosulásából fejlődnek ki a rendkívül erős, merev, fásodó, sokszor élénk színű vagy keresztben rovátkolt '''tövisek'''. A '''peremtövis''' és a '''középtövis''' struktúrája a csoporton belül rendkívül specializált: a középső '''tövisek''' gyakran lapítottak, tőrszerűek vagy a végükön erősen horgasak (pl. ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]''). Az '''axillák''' morfológiája nem különül el élesen, mint a mammilloid kaktuszoknál, a virágképződés közvetlenül a fiatal areolákhoz kötődik. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' többnyire mélyre hatoló, szerteágazó, a sziklás talajhoz rögzítő struktúra.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a hajtáscsúcson tömörülő '''virágzat''' a '''szár''' legfiatalabb, apicalis zónájában található, fejlődő areolákból tör elő, többnyire a nyári időszakban, nappali nyílással.

* '''Takarólevelek:''' A tölcsér vagy harang alakú '''virág''' külső felszínét pikkelyes és szőrös külső '''lepellevél''' körök borítják, amelyek fokozatosan mennek át a selymes fényű, élénk színű belső '''lepellevél''' zónába; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' alakja lándzsás, színe a citromsárgától a narancssárgán és a rézvörösön át a mélyvörösig vagy bíborig változik, a '''csésze''' és a sziromlevelek éles határ nélkül olvadnak egymásba.
* '''Ivarlevelek:''' A virág belsejében elhelyezkedő rendkívül nagyszámú '''porzószálak''' sűrű pamacsot alkotnak, a rajtuk ülő '''portokok''' sárgák és bőséges virágport termelnek; a vaskos '''termő''' középső állású, a hosszú '''bibeszál''' tetején a '''bibe''' ágai sugarasan, ecsetszerűen szétterülnek.

==== Termés ====
Változatos, a gömbölydedtől a megnyúlt alakig; a valódi ferokaktuszoknál vastag falú, sűrűn pikkelyes, beérve gyakran alapi nyílással vagy lyukkal nyíló, félig száraz bogyó, míg más vonalaknál (pl. a ''Bisnaga'' csoportnál) húsosabb, savanykás nedvű.

* '''Magja:''' A nemzetségcsoporton belül a magmorfológia kiemelt rendszertani bélyeg: a valódi északi hordókaktuszoknál kifejezetten nagy méretű, míg a déli csoportoknál kisebb, felületük többnyire sötétbarna vagy fekete, finoman szemcsézett vagy sima.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A szubtribus természetes elterjedési területe kizárólag '''Észak-Amerika''' száraz zónáira korlátozódik. A diverzitás centruma '''Mexikó''' északi és központi területein található, de számos fajuk és nemzetségük elterjedt az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati államaiban (például Arizona, Kalifornia, Új-Mexikó és Texas) is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Szélsőségesen arid és szemiarid sivatagok, kanyonok, sziklás hegyoldalak és gipsz- vagy mészkőkibúvások lakói.
** Életmódjukat tekintve tipikus szárazságtűrő pozsgások, egyes fajok kifejezetten *litofiton* vagy félig *geofiton* habitusúak a korai fejlődési szakaszukban.
** Jellemzően a xerofil cserjésekben, kaktuszdominált sivatagi növénytársulásokban fordulnak elő, ahol a nyári extrém hőséget és a téli időszakos lehűléseket egyaránt elviselik.

== Kultúrában tartás ==
A szubtribusba tartozó nemzetségek, különösen a ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' és a ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' fajai, a gyűjtemények alapvető és rendkívül kedvelt növényei. Tartásuk során a legfontosabb a maximális napfény biztosítása, amely elengedhetetlen a fajra jellemző, színes és erőteljes töviszet kifejlődéséhez. Jó vízáteresztő, durva ásványi talajt, a nyári növekedési időszakban rendszeres, de két öntözés között teljesen kiszáradó öntözést, télen pedig szigorú szárazságot és hűvös (5–10 °C) környezetet igényelnek. Az olyan különleges és lassú növekedésű taxonok, mint a ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'' vagy a ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]'' érzékenyebbek a pangó vízre, ezért esetükben a talajkeverék bazalt- vagy agyaggranulátum arányát növelni kell. A nemzetségek közötti rendkívül szoros rokonságot igazolja a gyűjteményekben előforduló számos mesterséges nemzetségközi hibrid is, mint például a ×''Ferobergia'', a ×''Thelobergia'', a ×''Leuchtenfera'' vagy a ×''Ferenocactus''.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A szubtribus tagjait erőteljes, folytonos, hosszanti bordázatuk, masszív töviszetük és a szárcsúcs areoláiból nyíló virágaik jól elkülönítik a rokon [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]''), amelyek hajtása nem bordás, hanem morfológiájukban teljesen elkülönült szemölcsökre tagolódik, virágaik pedig az axillákban fejlődnek. A bordák megléte alól egyedüli kivétel a ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia principis]]'', amely azonban rendkívül hosszú, háromszögletű szemölcseiről és papírszerű, rugalmas töviseiről semmilyen más kaktuszfajjal nem téveszthető össze.

== Szukkulens taxonok ==
Faj feletti kategóriaként a szubtribus a szár-szukkulencia egyik csúcspontját képviseli a kaktuszfélék evolúciójában. A hatalmas hordó alakú testek hatalmas mennyiségű vizet képesek tárolni, miközben a bordák harmonikaszerű mozgása lehetővé teszi a térfogatváltozást a száraz és esős időszakok között. A vastag kutikula és a sűrű tövisrendszer minimalizálja a transzspirációt az arid észak-amerikai sivatagokban.

== Taxonómia és filogenetika ==
A [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribus a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül a modern molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a „core Cacteae” csoport egyik fő evolúciós ágát képviseli, testvérhelyzetben a mammilloid kláddal ([[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]).

'''Hugo Caviola Vázquez-Sánchez''' és munkatársai 2013-as részletes filogenetikai vizsgálata, amely négy különböző DNS-szakaszon (két kloroplasztisz és két sejtmagi régión) alapult, kimutatta a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' nemzetség tágabb értelemben vett, erősen parafiletikus és polifiletikus jellegét. A kutatások rávilágítottak, hogy a ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' nemzetségbe sorolt fajok valójában nem egyetlen közös őstől származnak, hanem szorosan összefonódnak a szubtribus többi nemzetségével (''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]'', ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'', ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]'').

A 2013-as tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
* '''A „Két Ferocactus” ág:''' A nemzetség két fő evolúciós vonalra szakad. Az '''A-klád''' (Valódi ''Ferocactus'' sensu stricto) az északi elterjedésű, nagy termetű, robusztus tövisű és nagy magvú fajokat tömöríti (pl. ''[[Ferocactus wislizeni]]'', ''[[Ferocactus latispinus]]''). A '''B-klád''' a déli elterjedésű ''Bisnaga'' csoportot (pl. ''[[Ferocactus glaucescens]]'', ''[[Ferocactus echidne]]'', ''[[Ferocactus histrix]]'') foglalja magában, amelyek taxonómiailag közelebb állhatnak más nemzetségekhez, mint a valódi hordókaktuszokhoz. A magmorfológia (nagy vs. kis magvak) fontosabb rendszertani bélyegnek bizonyult, mint a testalak.
* '''A Leuchtenbergia helyzete:''' A morfológiailag teljesen egyedi ''[[Leuchtenbergia principis]]'' genetikailag a valódi ''Ferocactus'' kládon '''belül''' ágyazódik be, ami azt jelenti, hogy filogenetikailag egy erősen módosult ''Ferocactus''-nak tekinthető.
* '''A Thelocactus viszonya:''' A vizsgált ''[[Ferocactus wislizeni]]'' és ''[[Ferocactus haematacanthus]]'' fajok egy parafiletikus fejlődési lépcsőt (grade) alkotnak a ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' nemzetség irányába. Ezek a fajok evolúciós átmenetet képeznek, és közelebb állnak a ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]''-hoz, mint a ''Ferocactus'' nemzetség többi tagjához; a ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' lényegében a ''Ferocactus'' belsejéből ágazik ki. A ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' (beleértve a ''Hamatocactus'' és ''Torreycactus'' csoportokat) monofiletikussága csak a ''Ferocactus'' bizonyos részeivel együtt mutatható ki, de a támogatottsága így is alacsony (< 100%).
* '''Bazális vonalak:''' A ''[[Ferocactus macrodiscus]]'' és a ''[[Ferocactus flavovirens]]'' a „Ferocactus komplex” legalsó, bazális (ősi) ágait alkotják, teljesen elkülönülve a többi csoporttól.
* '''Glandulicactus és Kroenleinia:''' A korábban a ''Sclerocactus'' s.l. alá sorolt ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]] uncinatus'' a törzsfán a valódi hordókaktuszok testvércsoportjaként a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] klád szerves része. Ugyancsak ide tartozik a külön monotipikus nemzetségként leírt ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'' (a korábbi *Echinocactus grusonii*).

Rendszertani következtetések:
A kládot leíró jelleggel akár „''Ferocactus comparium''”-nak is nevezhetnénk. Ha meg akarjuk tartani a csoport evolúciós egységét, a nemzetségek további darabolása helyett célszerűbb lenne az összes felsorolt taxont egyetlen közös, tágabb értelemben vett nemzetségben, a ''Ferocactus'' s.l. (sensu lato) alatt egyesíteni. Ebben az esetben a ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'' név a legrégebbi publikált nómenklatúrai név a csoportban, így elsőbbséget élvezne, hacsak a ''Ferocactus'' nevet hivatalosan nem konzerválják a nómenklatúrában ['''Patricia Hernández-Ledesma''' és munkatársai, 2015]. Jelenleg a modern konszenzus (pl. '''Jurriaan M. de Vos''' és munkatársai 2025-ös genomikai adatai) szerint a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribust az alábbi elkülönített, de szorosan rokon nemzetségek alkotják: ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' (incl. ''Bisnaga''), ''[[:Kategória:Glandulicactus|Glandulicactus]]'', ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'', ''[[:Kategória:Leuchtenbergia|Leuchtenbergia]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]'' és ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]''.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
├─ Echinocactinae
: :
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
| ├─ N
| | ├─ Stenocactus
| | └─ N
| | ├─ Leuchtenbergia
| | └─ Glandulicactus (Sclerocactus)
| └─ N
| └─ Ferocactus
| └─ Thelocactus
└─ Cactinae
:
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* Vázquez-Sánchez és munkatársai: Phylogenetic relationships in Ferocactus and related genera (Cactaceae) based on DNA sequences 2013

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Echinocactinae

2026-07-04T23:38:23Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Echinocactinae Britton & Rose, Cactaceae (Britton & Rose) 3: 77 (1922) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' típusnemzetség nevéből származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). Az alapjául szolgáló nemzetségnév a görög ''echinos'' (sündisznó) és a ''Cactus'' szavak összetételéből áll, utalva a növények gömbölyded, erősen tövises megjelenésére. Ezt a magasabb rendszertani kategóriát ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1922-ben, a ''The Cactaceae'' című monográfiájuk harmadik kötetében.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]] Link & Otto (a subtribus névadó típusnemzetsége)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 77).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A szubtribus rang taxonómiai érvényességét a legújabb molekuláris kladisztikai és genomikai eredmények határozzák meg.

{{Típusfaj | Echinocactus platyacanthus | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Astrophytinae Doweld 2000
* Sclerocactinae Doweld 1998

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző a rendkívül erőteljes, pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''', amely a gömb alakútól a rövid oszlopos habitusig változhat. A '''szár''' felületét határozott, markáns, többnyire egyenes vagy enyhén hullámos '''bordák''' tagolják (pl. ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''), vagy a '''bordák''' mélyen bemetszettek, esetleg spirálisan rendezett '''szemölcsök''' formájában jelennek meg (pl. ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]''). A '''levelek''' teljesen redukálódtak. Az '''areolák''' nagyok, gyapjasak, és a bordák élein foglalnak helyet, belőlük fejlődnek ki a merev, sokszor rendkívül vastag és színes '''tövisek'''. A '''peremtövis''' és a '''középtövis''' struktúrája nemenként nagy változatosságot mutat: egyes taxonoknál a '''tövisek''' lapítottak, keresztben rovátkoltak vagy horgasak, míg másoknál (pl. az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség bizonyos fajainál) a '''tövisek''' részben vagy teljesen hiányozhatnak. Az '''axillák''' morfológiája kevésbé differenciált, mint a mammilloid kaktuszoknál. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, esetenként vastag répagyökérré módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a csoportosuló '''virágzat''' szinte kivétel nélkül a '''szár''' csúcsi részén, a legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' zónájában fejlődik ki. A '''virág''' nappal nyílik, tölcsér vagy harang alakú, mérete a parányitól a kifejezetten nagy, feltűnő méretig terjedhet.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' külső részén a '''csésze''' jellegű, pikkelyes vagy szőrös külső '''lepellevél''' fokozatosan megy át a színes, selymes fényű sziromszerű belső '''lepellevél''' körökbe; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' színe leggyakrabban sárga, rózsaszín, magenta vagy krémszínű.
* '''Ivarlevelek:''' A virág kelyhében elhelyezkedő számos '''porzószálak''' érzékenyek lehetnek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő '''termő''' vastag, a '''bibeszál''' csúcsán elhelyezkedő '''bibe''' többágú és sugaras szerkezetű.

==== Termés ====
Többnyire száraz vagy félig húsos, pikkelyekkel, szőrökkel vagy sűrű gyapjúval borított, amely a magok beérésekor alapi vagy oldalsó hasadékkal nyílik ki.

* '''Magja:''' Viszonylag nagy, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A szubtribus elsődleges és szinte kizárólagos elterjedési területe '''Észak-Amerika''', azon belül is legfőképpen '''Mexikó''' északi és központi sivatagi régiói, valamint az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati államai.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Szélsőségesen száraz félsivatagok, kanyonok és gipsz- vagy mészkőszikla-kibúvások lakói.
** Sok képviselőjük (pl. ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'') a telet is jól viselő, kontinentális sivatagok lakója, míg mások extrém módon szűk elterjedésű (endemikus) ''litofiton'' vagy ''geofiton'' szervezetek.
** Jellemzően xerofil cserjésekben, sziklás lejtők növénytársulásaiban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==
A szubtribus tagjai, különösen az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség képviselői, rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a gyűjtők körében. A lassú növekedésű, érzékenyebb fajok (mint az ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' és ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'') tartása nagy tapasztalatot igényel: teljesen ásványi talajkeveréket, maximális napfényt és szigorúan száraz teleltetést követelnek meg. A csoport egyes tagjait a gyűjteményekben gyakran oltva nevelik a növekedés felgyorsítása és a gyökérrothadás megelőzése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A szubtribus tagjait erőteljes, jól fejlett bordáik (vagy bordákból levezethető szemölcseik) és a szárcsúcson, sűrű gyapjúban fejlődő virágaik különböztetik meg a rokon [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] (mammilloid) szubtribustól, ahol a hajtás nem bordázott, hanem különálló szemölcsökre tagolódik, és a virágok az axillákból törnek elő.

== Szukkulens taxonok ==
Faj feletti rang lévén a szubtribus a kaktuszok evolúciójának egyik legmarkánsabb szukkulens ágát képviseli. A gömb alakú, bordázott test optimális víztároló kapacitást biztosít, miközben a sűrű töviszet és a csúcsi gyapjúréteg hatékony védelmet nyújt a túlzott napsugárzás és a párologtatás ellen.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus a modern molekuláris vizsgálatok alapján egy paraphiletikus klád, amely három kisebb alcsoportra tagolódik, és evolúciósan testvérhelyzetben van a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz további két szubtribusával. Mivel több hagyományos nemzetség nem monofiletikus, a csoport belső felosztása rendkívül összetett, és jelenleg nincs formális névvel definiált belső kládja.

'''[[Héctor M. Hernández-Hernández]]''' és munkatársai 2011-es elemzései, valamint '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) több száz nukleáris génen alapuló filogenetikai kutatásai az alábbi belső evolúciós kapcsolatokat tárták fel:
* Egységes konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'' + ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' klád az összes többi csoport (a teljes maradék tribusz) legkorábban leágazó testvércsoportja.
* Ezt követi a törzsfán a többi csoport divergenciája, ahol az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' (beleértve a ''Digitostigma''-t) vonal, valamint a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' (incl. ''Echinomastus'') vonal helyezkedik el. A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' klád testvércsoporti viszonyt mutat a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kláddal és a mammilloid kláddal ([[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]). A de Vos-féle (2025) kladogramban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' kládot szintén testvércsoportként ábrázolták a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] klánhoz és a mammilloid kláddal szemben.

Rendszertani megjegyzések és revíziók:
* Az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség jelenlegi formájában nem monofiletikus. Például a jól ismert ''[[Echinocactus grusonii]]'' valójában a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládhoz tartozik, ezért ma már egy külön monotipikus nemzetségbe, a ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'' génuszba sorolják.
* Egyes finomabb elemzések szerint a ''Homalocephala'' szintén különválasztható nemzetségként kezelendő, mint az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. testvércsoportja.
* A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.l. nemzetség polifiletikusnak bizonyult: míg a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.s. (beleértve az ''Ancistrocactus'' és ''Echinomastus'' fajokat) a korai elágazások részét képezi, addig a korábban ide sorolt ''Glandulicactus'' nemzetség a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládba ágyazódik be.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
|
-------------------------------
├─ *Echinocactinae
: ├─ Aztekium + Geohintonia
└─ N
├─ Sclerocactus
└─ N
├─ Astrophytum + Echinocactus
-------------------------------
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
└─ Cactinae
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Echinocactinae

2026-07-04T23:37:16Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox | accepted = Echinocactinae Britton & Rose, Cactaceae (Britton & Rose) 3: 77 (1922) | synonym = }}

=== A név eredete, etimológia ===
A subtribus elnevezése az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' típusnemzetség nevéből származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). Az alapjául szolgáló nemzetségnév a görög ''echinos'' (sündisznó) és a ''Cactus'' szavak összetételéből áll, utalva a növények gömbölyded, erősen tövises megjelenésére. Ezt a magasabb rendszertani kategóriát ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1922-ben, a *The Cactaceae* című monográfiájuk harmadik kötetében.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]] Link & Otto (a subtribus névadó típusnemzetsége)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 77).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A szubtribus rang taxonómiai érvényességét a legújabb molekuláris kladisztikai és genomikai eredmények határozzák meg.

{{Típusfaj | Echinocactus platyacanthus | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Astrophytinae Doweld 2000
* Sclerocactinae Doweld 1998

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző a rendkívül erőteljes, pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''', amely a gömb alakútól a rövid oszlopos habitusig változhat. A '''szár''' felületét határozott, markáns, többnyire egyenes vagy enyhén hullámos '''bordák''' tagolják (pl. ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''), vagy a '''bordák''' mélyen bemetszettek, esetleg spirálisan rendezett '''szemölcsök''' formájában jelennek meg (pl. ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]''). A '''levelek''' teljesen redukálódtak. Az '''areolák''' nagyok, gyapjasak, és a bordák élein foglalnak helyet, belőlük fejlődnek ki a merev, sokszor rendkívül vastag és színes '''tövisek'''. A '''peremtövis''' és a '''középtövis''' struktúrája nemenként nagy változatosságot mutat: egyes taxonoknál a '''tövisek''' lapítottak, keresztben rovátkoltak vagy horgasak, míg másoknál (pl. az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség bizonyos fajainál) a '''tövisek''' részben vagy teljesen hiányozhatnak. Az '''axillák''' morfológiája kevésbé differenciált, mint a mammilloid kaktuszoknál. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, esetenként vastag répagyökérré módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a csoportosuló '''virágzat''' szinte kivétel nélkül a '''szár''' csúcsi részén, a legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' zónájában fejlődik ki. A '''virág''' nappal nyílik, tölcsér vagy harang alakú, mérete a parányitól a kifejezetten nagy, feltűnő méretig terjedhet.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' külső részén a '''csésze''' jellegű, pikkelyes vagy szőrös külső '''lepellevél''' fokozatosan megy át a színes, selymes fényű sziromszerű belső '''lepellevél''' körökbe; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' színe leggyakrabban sárga, rózsaszín, magenta vagy krémszínű.
* '''Ivarlevelek:''' A virág kelyhében elhelyezkedő számos '''porzószálak''' érzékenyek lehetnek az érintésre, a '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő '''termő''' vastag, a '''bibeszál''' csúcsán elhelyezkedő '''bibe''' többágú és sugaras szerkezetű.

==== Termés ====
Többnyire száraz vagy félig húsos, pikkelyekkel, szőrökkel vagy sűrű gyapjúval borított, amely a magok beérésekor alapi vagy oldalsó hasadékkal nyílik ki.

* '''Magja:''' Viszonylag nagy, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A szubtribus elsődleges és szinte kizárólagos elterjedési területe '''Észak-Amerika''', azon belül is legfőképpen '''Mexikó''' északi és központi sivatagi régiói, valamint az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati államai.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Szélsőségesen száraz félsivatagok, kanyonok és gipsz- vagy mészkőszikla-kibúvások lakói.
** Sok képviselőjük (pl. ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'') a telet is jól viselő, kontinentális sivatagok lakója, míg mások extrém módon szűk elterjedésű (endemikus) ''litofiton'' vagy ''geofiton'' szervezetek.
** Jellemzően xerofil cserjésekben, sziklás lejtők növénytársulásaiban fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==
A szubtribus tagjai, különösen az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' nemzetség képviselői, rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a gyűjtők körében. A lassú növekedésű, érzékenyebb fajok (mint az ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' és ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'') tartása nagy tapasztalatot igényel: teljesen ásványi talajkeveréket, maximális napfényt és szigorúan száraz teleltetést követelnek meg. A csoport egyes tagjait a gyűjteményekben gyakran oltva nevelik a növekedés felgyorsítása és a gyökérrothadás megelőzése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A szubtribus tagjait erőteljes, jól fejlett bordáik (vagy bordákból levezethető szemölcseik) és a szárcsúcson, sűrű gyapjúban fejlődő virágaik különböztetik meg a rokon [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] (mammilloid) szubtribustól, ahol a hajtás nem bordázott, hanem különálló szemölcsökre tagolódik, és a virágok az axillákból törnek elő.

== Szukkulens taxonok ==
Faj feletti rang lévén a szubtribus a kaktuszok evolúciójának egyik legmarkánsabb szukkulens ágát képviseli. A gömb alakú, bordázott test optimális víztároló kapacitást biztosít, miközben a sűrű töviszet és a csúcsi gyapjúréteg hatékony védelmet nyújt a túlzott napsugárzás és a párologtatás ellen.

== Taxonómia és filogenetika ==
Az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus a modern molekuláris vizsgálatok alapján egy paraphiletikus klád, amely három kisebb alcsoportra tagolódik, és evolúciósan testvérhelyzetben van a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz további két szubtribusával. Mivel több hagyományos nemzetség nem monofiletikus, a csoport belső felosztása rendkívül összetett, és jelenleg nincs formális névvel definiált belső kládja.

'''[[Héctor M. Hernández-Hernández]]''' és munkatársai 2011-es elemzései, valamint '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) több száz nukleáris génen alapuló filogenetikai kutatásai az alábbi belső evolúciós kapcsolatokat tárták fel:
* Egységes konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a ''[[:Kategória:Geohintonia|Geohintonia]]'' + ''[[:Kategória:Aztekium|Aztekium]]'' klád az összes többi csoport (a teljes maradék tribusz) legkorábban leágazó testvércsoportja.
* Ezt követi a törzsfán a többi csoport divergenciája, ahol az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' (beleértve a ''Digitostigma''-t) vonal, valamint a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' (incl. ''Echinomastus'') vonal helyezkedik el. A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' klád testvércsoporti viszonyt mutat a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kláddal és a mammilloid kláddal ([[:Kategória:Cactinae|Cactinae]]). A de Vos-féle (2025) kladogramban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' + ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' kládot szintén testvércsoportként ábrázolták a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] klánhoz és a mammilloid kláddal szemben.

Rendszertani megjegyzések és revíziók:
* Az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség jelenlegi formájában nem monofiletikus. Például a jól ismert ''[[Echinocactus grusonii]]'' valójában a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládhoz tartozik, ezért ma már egy külön monotipikus nemzetségbe, a ''[[:Kategória:Kroenleinia|Kroenleinia]]'' génuszba sorolják.
* Egyes finomabb elemzések szerint a ''Homalocephala'' szintén különválasztható nemzetségként kezelendő, mint az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. testvércsoportja.
* A ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.l. nemzetség polifiletikusnak bizonyult: míg a ''[[:Kategória:Sclerocactus|Sclerocactus]]'' s.s. (beleértve az ''Ancistrocactus'' és ''Echinomastus'' fajokat) a korai elágazások részét képezi, addig a korábban ide sorolt ''Glandulicactus'' nemzetség a [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] kládba ágyazódik be.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
|
-------------------------------
├─ *Echinocactinae
: ├─ Aztekium + Geohintonia
└─ N
├─ Sclerocactus
└─ N
├─ Astrophytum + Echinocactus
-------------------------------
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
└─ Cactinae
</pre>

== Forrás ==

* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Cacteae

2026-07-04T23:26:12Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Cacteae Rchb., Fl. Germ. Excurs. 2(2): 561 (1832)
| synonym =
}}
=== Tartalmazott nemzetségcsoport (tribus) ===
* ''Echinocacteae'' Salm-Dyck 1840 (mint ‘Echinocactoideae’);
* ''Mammillarieae'' K.Schum. 1894.

=== Jellemzés ===
Lapostól, a gömbtől rövid oszloposig terjedő, egyedüli vagy párnákat alkotó tövek; a szárak nem szegmentáltak, dudorokkal (''tuberculum''-okkal), ritkán bordákkal; ritkán (fél-)geofiták, megnagyobbodott föld alatti szár-részekkel vagy húsos, gumós főgyökérrel.

Ez a klád szinte teljesen észak-amerikai (főként Mexikó és az USA délnyugati része), csupán néhány kivétellel Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén (pl. ''Mammillaria mammillaris'', ''M. columbiana'', ''Escobaria cubensis''). Az észak-amerikai gömbkaktuszok nagyfokú változatossága tehát '''ennek a kládnak az egységes radiációjából''' ered. Az ősi Cactoideae-vonalban elfoglalt helyét '''Walker és mtsai''' (2018) is jól alátámasztják.

A ''tribus''-ba tartozik a paraphiletikus ''Echinocactinae'' klád, amely a ''Ferocactinae'' és ''Cactinae'' két kládjának a testvércsoportja (“core Cacteae”, '''Vazquez-Sanchez et al.''' 2013), de a topológia egyes részei gyenge támogatottságúak. Ez a bizonytalanság és a rövid elágazási szárhosszak összhangban vannak számos korábbi vizsgálat eredményeivel ('''Butterworth et al.''' 2002; '''Butterworth and Wallace''' 2004; '''Barcenas et al.''' 2011; '''Hernandez-Hernandez et al.''' 2011; '''Vazquez-Sanchez et al.''' 2013, 2019; '''Breslin et al.''' 2021; '''Sanchez et al.''' 2022; '''Chincoya et al.''' 2023).

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
├─ N
│ ├─ Lymanbensonieae
│ └─ Copiapoeae
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: ├─ Aztekium + Geohintonia
└─ N
├─ Sclerocactus
└─ N
├─ Astrophytum + Echinocactus
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
└─ Cactinae
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cactoideae]]

Kategória:Cactinae

2026-07-04T23:20:19Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

{{Taxonbox
| accepted = Cactinae Britton & Rose 1920
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]''-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le a ''The Cactaceae'' című monográfiájukban 1920-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.

{{Típusfaj | Mammillaria simplex | limit=4}}

=== Szinonimák ===
* '''Coryphanthanae''' Britton & Rose 1923

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A '''szár''' felületén nem hosszanti '''bordák''' futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű '''szemölcsök''' (tuberkulumok) dominálnak. A '''levelek''' szinte teljes mértékben redukáltak. A '''hajtás''' csúcsi részei és a '''szemölcsök''' morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A '''tövisek''' elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az '''areolák''' szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az '''axillák''' területén) teljesen elkülönül egymástól. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a részlegesen redukált '''virágzat''' fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a '''virág''' nem a tövisek között, hanem a '''szemölcsök''' tövében található '''axillák''' védelmében fejlődik ki.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' színes részeit alkotó belső '''lepellevél''' és külső '''lepellevél''' (a klasszikus értelemben vett '''párta''' és '''csésze''' elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a '''sziromlevél''' alakja többnyire lándzsás.
* '''Ivarlevelek:''' A virág centrális részén elhelyezkedő számos '''porzószálak''' a sárgás vagy fehéres '''portokok''' tömegét hordozzák; a '''termő''' középső helyzetű, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.

==== Termés ====
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'') lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.

* '''Magja:''' Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A klád elsődleges elterjedési centruma '''Észak-Amerika''', azon belül kiemelten '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik '''Dél-Amerika''' északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
** Számos fajuk kifejezetten '''geofiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
** Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.

== Kultúrában tartás ==
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'' és ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'') a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű '''geofiton''' nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'') rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.

== Szukkulens taxonok ==
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Charles A. Butterworth]]''' és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] subtribus monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:

* Az '''N1 alklád''' a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' (beleértve a ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''-t) és a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'' génusz önálló különválasztását.
* Az '''N2 alklád''' magában foglalja a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'' génuszt, valamint az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' + ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'' testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'' is csatlakozik.
* Az '''N3 alklád''' képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' s.l. és a ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' vagy ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'') filogenetikai újraértékelése. Az ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'' és ''[[:Kategória:Pediocactinae|Pediocactinae]]'' pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: :
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
| :
|
└─ Cactinae
├─ N1
| ├─ Ariocarpus
| └─ N
| ├─ Strombocactus
| └─ Turbinicarpus
└─ N
├─ N2
| ├─ Lophophora
| └─ N
| ├─ Acharagma
| └─ Rapicactus
└─ N3
├─ Mammillaria
└─ N
├─ N
| ├─ Neolloydia
| └─ Coryphantha
└─ N
├─ Mammilloydia
└─ N
├─ Coryphantha−Lepidocoryphantha
└─ Pelecyphora
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Cactinae

2026-07-04T23:19:38Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Cactinae Britton & Rose 1920
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]''-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le a ''The Cactaceae'' című monográfiájukban 1920-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.

{{Típusfaj | Mammillaria simplex | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* '''Coryphanthanae''' Britton & Rose 1923

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A '''szár''' felületén nem hosszanti '''bordák''' futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű '''szemölcsök''' (tuberkulumok) dominálnak. A '''levelek''' szinte teljes mértékben redukáltak. A '''hajtás''' csúcsi részei és a '''szemölcsök''' morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A '''tövisek''' elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az '''areolák''' szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az '''axillák''' területén) teljesen elkülönül egymástól. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a részlegesen redukált '''virágzat''' fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a '''virág''' nem a tövisek között, hanem a '''szemölcsök''' tövében található '''axillák''' védelmében fejlődik ki.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' színes részeit alkotó belső '''lepellevél''' és külső '''lepellevél''' (a klasszikus értelemben vett '''párta''' és '''csésze''' elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a '''sziromlevél''' alakja többnyire lándzsás.
* '''Ivarlevelek:''' A virág centrális részén elhelyezkedő számos '''porzószálak''' a sárgás vagy fehéres '''portokok''' tömegét hordozzák; a '''termő''' középső helyzetű, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.

==== Termés ====
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'') lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.

* '''Magja:''' Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A klád elsődleges elterjedési centruma '''Észak-Amerika''', azon belül kiemelten '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik '''Dél-Amerika''' északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
** Számos fajuk kifejezetten '''geofiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
** Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.

== Kultúrában tartás ==
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'' és ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'') a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű '''geofiton''' nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'') rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.

== Szukkulens taxonok ==
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Charles A. Butterworth]]''' és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] subtribus monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:

* Az '''N1 alklád''' a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' (beleértve a ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''-t) és a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'' génusz önálló különválasztását.
* Az '''N2 alklád''' magában foglalja a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'' génuszt, valamint az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' + ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'' testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'' is csatlakozik.
* Az '''N3 alklád''' képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' s.l. és a ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' vagy ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'') filogenetikai újraértékelése. Az ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'' és ''[[:Kategória:Pediocactinae|Pediocactinae]]'' pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: :
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
| :
|
└─ Cactinae
├─ N1
| ├─ Ariocarpus
| └─ N
| ├─ Strombocactus
| └─ Turbinicarpus
└─ N
├─ N2
| ├─ Lophophora
| └─ N
| ├─ Acharagma
| └─ Rapicactus
└─ N3
├─ Mammillaria
└─ N
├─ N
| ├─ Neolloydia
| └─ Coryphantha
└─ N
├─ Mammilloydia
└─ N
├─ Coryphantha−Lepidocoryphantha
└─ Pelecyphora
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Kategória:Cactinae

2026-07-04T23:17:06Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Cactinae Britton & Rose 1920
}}
{{Taxonbox | accepted = Cactinae Britton & Rose 1920 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]''-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.

=== Típus ===
* [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le 1841-ben (The Cactaceae, 1920).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.

{{Típusfaj | Mammillaria simplex | limit=5}}

=== Szinonimák ===
* '''Coryphanthanae''' Britton & Rose 1923

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A '''szár''' felületén nem hosszanti '''bordák''' futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű '''szemölcsök''' (tuberkulumok) dominálnak. A '''levelek''' szinte teljes mértékben redukáltak. A '''hajtás''' csúcsi részei és a '''szemölcsök''' morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A '''tövisek''' elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az '''areolák''' szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az '''axillák''' területén) teljesen elkülönül egymástól. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a részlegesen redukált '''virágzat''' fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a '''virág''' nem a tövisek között, hanem a '''szemölcsök''' tövében található '''axillák''' védelmében fejlődik ki.

* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' színes részeit alkotó belső '''lepellevél''' és külső '''lepellevél''' (a klasszikus értelemben vett '''párta''' és '''csésze''' elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a '''sziromlevél''' alakja többnyire lándzsás.
* '''Ivarlevelek:''' A virág centrális részén elhelyezkedő számos '''porzószálak''' a sárgás vagy fehéres '''portokok''' tömegét hordozzák; a '''termő''' középső helyzetű, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.

==== Termés ====
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'') lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.

* '''Magja:''' Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A klád elsődleges elterjedési centruma '''Észak-Amerika''', azon belül kiemelten '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik '''Dél-Amerika''' északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
** Számos fajuk kifejezetten '''geofiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
** Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.

== Kultúrában tartás ==
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'' és ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'') a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű '''geofiton''' nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'') rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.

== Szukkulens taxonok ==
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Charles A. Butterworth]]''' és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] subtribus monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:

* Az '''N1 alklád''' a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' (beleértve a ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''-t) és a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'' génusz önálló különválasztását.
* Az '''N2 alklád''' magában foglalja a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'' génuszt, valamint az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' + ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'' testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'' is csatlakozik.
* Az '''N3 alklád''' képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' s.l. és a ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' vagy ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'') filogenetikai újraértékelése. Az ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'' és ''[[:Kategória:Pediocactinae|Pediocactinae]]'' pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.

== Kladogram ==
<pre>
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: :
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
| :
|
└─ Cactinae
├─ N1
| ├─ Ariocarpus
| └─ N
| ├─ Strombocactus
| └─ Turbinicarpus
└─ N
├─ N2
| ├─ Lophophora
| └─ N
| ├─ Acharagma
| └─ Rapicactus
└─ N3
├─ Mammillaria
└─ N
├─ N
| ├─ Neolloydia
| └─ Coryphantha
└─ N
├─ Mammilloydia
└─ N
├─ Coryphantha−Lepidocoryphantha
└─ Pelecyphora
</pre>

== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Cacteae]]

Thelocactus rinconensis

2026-07-04T00:31:35Z

Dr. Gyúró Zoltán:

{{Taxonbox
| accepted = Thelocactus rinconensis (Poselg.) Britton & Rose (Cactaceae 4: 7, f. 4. 1923.)
}}
[[Fájl:Thelocactus rinconensis.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetség neve a görög ''thele'' = „mellbimbó” és ''cactus'' = kaktusz szavakból ered, utalva a bordákon lévő szemölcsös képződményekre.
* A fajnév ''rinconensis'' a mexikói '''Rincónada''' területre utal, ahol a növény vadon él.

=== Típuspéldány ===
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus rinconensis'' Poselger, 1855; áthelyezve ''Thelocactus'' nemzetségbe Britton & Rose által, 1923
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose, 1923

{{Típusfaj|Thelocactus rinconensis|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A növény magányosan álló, lapított gömb vagy kissé rövid henger alakú szárat nevel, amely '''4–15 cm magas és 9–20 cm átmérőjű'''. Az epidermisz sötétzöld vagy glauk (szürkés-kékes) színű, időnként lila árnyalattal.


==== Szemölcsök ====

A bordák erősen tagoltak, romboid vagy kúpos szemölcsök formájában jelennek meg, '''12–27 mm hosszúak, 7–15 mm szélesek és 8–15 mm magasak'''.


==== Axillák ====

Areolák közötti távolság nagyobb 2 cm-nél, néha csupaszak, gyapjas szőrzet nélkül.


==== Areolák ====

Az areolák kerek vagy ovális formájúak, gyakran világosabb megjelenésűek a törzsön.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 0–4 db, gyakran egyedi példányoktól függően, sötét-barnás vagy szürkés-barna, változó hosszúságú (néhány mm-től akár 60 mm-ig)

* '''Peremtövis:''' 0–5 db, hasonlóan változatos, gyakran radiális elrendezésű, '''3–35 mm (néha akár 50 mm)''' hosszúságúak


=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virág '''3–5 cm hosszú és kb. 2,7–3 cm átmérőjű''', tölcsér alakú. Színe lazac-rózsaszín vagy fehér, gyakran sárgás torokkal; előfordulhatnak más színvariánsok is.

==== Termés ====
A termés gömbölyded vagy rövid hengeres, pikkelyekkel borított, '''7–9 mm átmérőjű''', zöldes vagy sárgás színű. Éretten kissé húsos, majd alapi lyukon keresztül felrepedve engedi a magvakat kiszabadulni.

* '''Magja:''' '''1,7–2 mm hosszú és 0,5–1 mm széles''', fekete-barnás színű, hálós (poligonális) mintázatú felületű.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Endemikus '''Mexikó''' észak-keleti részén, különösen a '''Coahuila''' és '''Nuevo León''' államok Chihuahuan-sivatagos területein, mészköves talajokon, '''1200–1900 m''' tengerszint feletti magasságban.

* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' Száraz, xerofitikus cserjés területeken él, kalcium-gazdag sziklás-mészkő talajokon.

== Kultúrában tartás ==

Kultúrában viszonylag könnyen tartható kaktusz; világos, napos helyet, jó vízelvezetést és mérsékelt öntözést kíván, különösen nyáron. Télen száraz, hűvös teleltetést igényel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Nagyon változatos tövismintázattal rendelkező faj, amely a tövisek hosszúsága és sűrűsége alapján különböző lokális formákban (pl. ''var. nidulans'', ''var. phymatothele'') fordul elő.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[Thelocactus rinconensis]]'' (Poselg.) Britton & Rose taxonómiai története rendkívül összetett, mivel a faj morfológiailag rendkívül változékony (különösen a tövisek hossza, száma, valamint az epidermisz színe tekintetében), ami az idők során számos szinonima és alfaj leírásához vezetett.

* '''Rendszertani besorolás:''' A fajt eredetileg '''[[Heinrich Poselger]]''' írta le 1855-ben ''Echinocactus rinconensis'' néven, a Coahuila állambeli Rinconada közelében gyűjtött példányok alapján. Az aktuális nemzetségbe '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezte át 1923-ban megjelent monografikus munkájukban (''The Cactaceae'').
* '''Alfajok és variánsok:''' A modern rendszertan (például a Cactaceae Consensus Initiatives) a korábban önálló fajként leírt taxonok jelentős részét a ''[[Thelocactus rinconensis]]'' alfajaiként vagy szinonimáiként kezeli:
** ''Thelocactus rinconensis'' subsp. ''rinconensis'': Az alapfaj, amely többnyire merev, erőteljes tövisekkel rendelkezik.
** ''Thelocactus rinconensis'' subsp. ''hintonii'' Lüthy: Egy karakteres, vékonyabb tövisű, némileg elkülönülő populáció.
** Szinonimaként beolvasztott korábbi taxonok: Ide tartozik a ''Thelocactus lophothele'' és a ''Thelocactus phymatothelos'' (vagy subsp. ''phymatothele''), melyeknél a tövisek redukáltak vagy teljesen hiányoznak, ám a virág- és termésmorfológia, valamint a legújabb molekuláris vizsgálatok alapján nem tarthatók fenn önálló faji szinten.

* '''Filogenetikai pozíció:''' '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai modern, több száz nukleáris génen alapuló molekuláris törzsfa-vizsgálatai (''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'', 2025) megerősítik a ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' nemzetség monofiletikusságát a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül.
* '''Rokonsági kapcsolatok:''' A filogenetikai kládok alapján a ''[[Thelocactus rinconensis]]'' a nemzetségen belül a robustusabb, erősen szemölcsös testfelépítésű fajok csoportjába tartozik (pl. a ''[[Thelocactus bicolor]]'' rokonsági körével mutat evolúciós kapcsolatot).

== Forrás ==
* https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/10887/Thelocactus_rinconensis

[[Kategória:Thelocactus]]

Thelocactus hexaedrophorus subsp. hexaedrophorus

2026-07-04T00:06:19Z

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Thelocactus hexaedrophorus

#redirect[[Thelocactus hexaedrophorus]]

Thelocactus hexaedrophorus

2026-07-04T00:05:16Z

Dr. Gyúró Zoltán: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox
| accepted = Thelocactus hexaedrophorus (Lem.) Britton & Rose in Bull. Torrey Bot. Club 49: 251. 1922 sec. Higinio Sandoval-Ortega & al. 2022
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' és a fajnév is ógörög szóösszetétel. A nemzetségnév első tagja a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „''thele''” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor. A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („''kaktos''”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezése volt. A szót '''[[Linné]]''' használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevét.
* A '''fajnév''' ógörög szóösszetétel: „''hexa''” = hat, „''hedra''” = sík, lap, a „-''phoros''” képző jelentése pedig valamit hordozó. A név a faj szárát tagoló hatszögű szemölcsöket jellemzi.
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típusélőhely nem ismert
* '''Első leírása:''' ''Cact. Gen. sp.'', 1839. november 27.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose, 1922
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Magános, lapított vagy gömbszerű növény. Színe kékeszöld vagy szürkészöld, ritkábban élénkzöld. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 8–15 cm.


==== Szemölcsök ====

A hajtást nagy, hatszögletű alappal rendelkező, akár 3 cm-es nagyságot is elérő szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják, amelyek 8–13 bordába rendeződnek.


==== Axillák ====

Az areolák feletti árkok filcesek.


==== Areolák ====

A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 15–25 mm hosszú, színe a peremtövisekével megegyező, alakja tű- vagy árszerű
* '''Peremtövis:''' 4–8 db, 5–60 mm hosszú, színe okker vagy szürkésvörös, barnásvörös, idősebb korban megszürkül, alakja egyenes vagy hajlított, tű- vagy árszerű


=== Generatív test ===


==== Virág ====
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
A virág 6 cm hosszú, 80, ritkán akár 100 mm átmérőjű. Színe fehér, világos vagy sötét rózsaszínű, a külső lepelleveleken gyakran bíborszínű középcsíkkal. A virágcsövet zöld pikkelyek borítják.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''', a külsőkön gyakran bíborszínű középcsík
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' igen vékonyak, halványsárgák, '''portokok''' narancssárgák, '''bibeszál''' vastag, fehér vagy krémszínű, '''bibe''' sárga


==== Termés ====

A termés 20–25 mm hosszú, 15–20 (60) mm széles, kívül pikkelyes.

* '''Magja:''' fekete színű, kb. 2 mm hosszú


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', elterjedési területének központja San Luis Potosí állam, továbbá előfordul Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államokban
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mészköves enyhe lejtőkön és fennsíkokon, 1100–1300 m tengerszint feletti magasságban, sziklagyepekben, más kaktuszfajokkal, pázsitfüvekkel, egyéb pozsgásokkal és lágyszárú kétszikűekkel, köztük ''Amaranthaceae'' fajokkal együtt


== Kultúrában tartás ==

Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonlóan nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve április–májusban virágzik először, de kora őszig később is virágozhat. Üvegházban érdemes úgy elhelyezni, hogy olykor részleges árnyék is érje. Télen teljesen szárazon tartandó, fagypont feletti néhány fok már elégséges számára. Március közepe–vége előtt nem célszerű megöntözni. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A fajnak nagyon sok élőhelyi formája ismert. A hajtás alakjában és méretében, a tövisek számában, színében és méretében, valamint a virág színében nagyfokú változatosságot mutat.


== Taxonómia és filogenetika ==

Az alapfajokon kívül ma elismert alfaja a subsp. ''lloydii'', amelyet Britton és Rose írtak le Észak-Zacatecas területéről. Az átlagosnál több és a szokásosnál erőteljesebb peremtövisek jellemzik.


== Egyéb ==

A nagyfokú változatosságnak köszönhető a rengeteg szinonim név, amelyek némelyike a gyűjteményekben még ma is gyakran előfordul.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 359. kártya

[[Kategória:Thelocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]