MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Delosperma lydenburgense

2026-08-25T18:09:38Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Delosperma lydenburgense L. Bolus 1958 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ógörög-latin eredetű, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = látható, szemmel látható, szembetűnő, világos; „sperma” = mag). Utal arra, hogy a toktermés rekeszei nyitottak, a magok láthatók.
* A '''fajnév''' Lydenburg városára utal, ahol a leírás alapjául szolgáló példányokat begyűjtötték.
[[Fájl:Delosperma lydenburgense-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma lydenburgense-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma lydenburgense-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Notes Mesembryanthemum [H.M.L. Bolus] 3: 320, 1958.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
* Lágyszárú, alacsony, laza bokrokat képező vagy talajtakaró növény. Elfekvő hajtások csúcsa gyakran felálló. Gyökérzete erős főgyökérből és vékony mellékgyökerekből áll. Hajtások hossza kb. 20 cm, átmérőjük 4 mm, apró szemölcsökkel borítottak. Levélcsomók 30–55 mm távolságra fejlődnek. Levelek szálasak, puhák, hegyesek, 30–55 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek, 2–3 mm vastagok, keresztmetszetük változó (háromszögűtől hengeresig), apró papillák borítják őket.

=== Virág ===

* Többesével, bogernyő virágzatban nyílnak. Virágkocsány 10–20 mm hosszú, a termés fejlődése közben elérheti a 35 mm-t. Lepellevelek 10–19 mm hosszúak, 1 mm szélesek, bíborszínűek. A nemzetségre jellemző álporzók jelen vannak, porzók fehérek.

=== Termés ===

* Toktermés 11 mm átmérőjű, 4–6 rekeszű, nedvesség hatására felnyíló.
* Magvak kerekdedek, kicsik, halványbarnák, viszonylag sima felszínűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Afrikai Köztársaság, Mpumalanga tartomány.
* '''Élőhely:''' Lydenburg-hegység füves területein, 750–2000 m tengerszint feletti magasságban.
* Talaj: kvarc, agyagpala, láva és dolomit keveréke.
* Fagyhatásnak kitett, nyári csapadék és páralecsapódás biztosítja a nedvességet.

== Kultúrában tartás ==

* Tavasztól őszig cserepes növényként vagy sziklakertbe kiültetve, meleg, napos helyen nevelhető. Csapadék elleni védelem nem szükséges, de hosszabb szárazság esetén öntözéssel intenzívebb növekedés és virágzás érhető el. Talaj kémhatására nem érzékeny; semleges vagy enyhén savanyú összetétel ajánlott. Késő őszig szabadban tartható, az első gyenge fagyok nem károsítják. Télen fűtetlen üvegházban biztosan kitelel, teljesen szárazon csak a leghidegebb téli hónapokban érdemes tartani.

== Egyéb ==
* Az első leírásban a ''D. cooperi'' faj közeli rokonaként említették.

== Szerzők ==
* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 533. kártya

[[Kategória:Delosperma]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Delosperma herbeum

2026-08-25T18:05:54Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Delosperma herbeum (N. E. Br.) N. E. Brown 1926 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = látható, szemmel látható, szembetűnő, világos; „sperma” = mag). A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak toktermésében a rekeszek nyitottak, a magok láthatók.
* A '''fajnév''' a latin „herbeum” szóból származik, utalva a taxon lágyszárú, gyakran egyéves, fűszerű hajtásaira.

=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Journal of the Linnean Society, Botany 45: 108, 1920.
[[Fájl:Delosperma herbeum-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma herbeum-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma herbeum-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
== Szinonimák ==
* ''Mesembryanthemum herbeum'' NEBr.
* ''Delosperma framesii'' L.Bolus

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

* 3–5 hajtásból álló lágyszárú növény, erős főgyökérrel. Hajtások felállók, egyévesek vagy áttelelők a körülményektől függően. Hajtaásokat apró, szemölcsszerű képződmények, ún. bőrszöveti papillák borítják, amelyek víztartó sejtek. Levelek a hajtásszáron csomókban, átellenesen állnak, csomók között 5–20 mm távolság. Levelek szálasak vagy félhenger alakúak, felső oldaluk vályúszerűen mélyült, hosszuk 20–40 mm, szélességük 2,5–4 mm, papillás felületűek.

=== Virág ===

* Virágok a hajtások végén többesével, bogernyő virágzatban. Átmérőjük 10–18 mm, kb. 30 db fehér, sziromszerű lepellevéllel. Egyes populációkban elnyílás előtt lilássá válhatnak. A nemzetségre jellemző álporzók jelen vannak, fehérek, akárcsak a valódi porzók.

=== Termés ===

* Ötrekeszű, beszáradó, nedvesség hatására felnyíló toktermés.
* Magvak gömbölyűek, világosbarnák, finom, kiemelkedő felületi mintázattal.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Afrikai Köztársaság, Gauteng tartomány.
* '''Élőhely:''' Sok kisebb populáció, amelyek kedvezőtlen időjárás esetén évekre eltűnhetnek, majd ismét megjelennek. Nyílt terepen, bokrok és akáciafák közelében, gyakran agyagos talajon, szárazabb füves területeken. Élőhelyeit gyakran felégetik, a vaskos gyökerek túlélést biztosítanak.
* A tartomány magasföldi jellegű (átlagos magasság 1500 m), éves csapadék kb. 700 mm, nagy része nyáron esik, telek szárazak és hűvösek, fagy előfordul.

== Kultúrában tartás ==
* Egyszerűen nevelhető faj, talajra nem érzékeny.
* Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadék elleni védelem nélkül. Szárazságtűrése jó, de rendszeres öntözéssel szebben fejlődik és gazdagabban virágzik.
* Virágzása június elejétől szeptember végéig.
* Télen enyhén fűtött vagy fűtetlen növényházban, illetve szabadban, csapadék elleni védelem mellett tartható. Erős fagyhatás a hajtások elhalását okozhatja, ilyenkor tavasszal új hajtásokat fejleszt.

== Szerzők ==
* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 532. kártya

[[Kategória:Delosperma]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Delosperma cooperi

2026-08-25T18:02:46Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Delosperma cooperi (Hook) L. Bolus 1927 | synonym =}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = nyilvánvaló, szemmel látható, világos; „sperma” = mag). A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak toktermésében a rekeszek nyitottak, a magok láthatók.
* A '''fajnév''' '''[[Thomas Cooper]]''' (1815–1913) angol növénygyűjtő nevét viseli, aki '''W. W. Saunders'''-nek dolgozott és 1860 körül Dél-Afrikában gyűjtött. Apósa volt '''[[N. E. Brown]]'''-nak, a ''[[:Kategória:Delosperma|Delosperma]]'' nemzetség megalkotójának.

=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Mesembryanthemum cooperi Hook. F., Bot. Mag. 103: t. 6312. 1877.
[[Fájl:Delosperma cooperi-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma cooperi-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma cooperi-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
== Szinonimák ==
* Mesembryanthemum cooperi Hook.f.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===

* Évelő pozsgás növény, alacsony, elfekvő félcserje. Gyökérzete szálas, tövénél a legelágazóbb. Levelek szinte hengeresek, tompa háromszög keresztmetszetűek, 4–5 cm hosszúak, 5–6 mm szélesek, szürkészöldek, felső részükön lapítottak. Átellenes állásúak, szártalanok. A leveleket áttetsző, pikkelyhártyaszerű, megvastagodott epidermisz fedi, ami csillogó, sajátos textúrát ad a leveleknek. Hajtások elágaznak, a növény magassága legfeljebb 10–15 cm, egy példány akár 50–60 cm átmérőjű törpecserje-szerű telepet is képezhet. Az idősebb hajtások fásodnak, elágazásaikban legyökeresedhetnek.
=== Virág ===

* Virágok 4–5 cm átmérőjűek, a hajtásvégeken tömegesen jelennek meg. Sziromlevelek színe lilásrózsaszíntől bíborliláig terjed. Virágok tipikus Mesembryanthemum típusúak, a sziromlevelek száma sok, nagyon keskeny és hosszú. Öntermékenyülők.

<span id="termés"></span>
=== Termés ===

* Érett toktermés száraz, csak nedvesség hatására nyílik fel, kiengedve a magokat a rekeszekből.
* A kristályvirágfélék egyik jellegzetessége, hogy a toktermés felnyílása a magok elosztását biztosítja.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Afrika, Orange Free State tartomány (Brandfordt és Kroonstad városok környéke) és Lesothó.
* '''Élőhely:''' Magasan fekvő, agyagos talajú, ritkás Acacia cserjékkel fedett területek, tisztásokat pázsitfűfélék ritkásan borítják. Nyári esős (kevesebb mint 400 mm) területek.

== Kultúrában tartás ==

* Kiváló sziklakerti növény, késő tavaszi–kora nyári virágzása látványos színfolt a kertben.
* Közép- és Nyugat-Európában télálló.
* Szárazságtűrés jó, de tartós virágzáshoz rendszeres tavaszi–nyári csapadék és teljes napfény szükséges.
* Kemény teleken a hajtások részben vagy teljesen visszafagyhatnak, de a növény nem pusztul el, tavasszal új hajtásokat hoz.
* Szaporítása hajtásdugványról egyszerű, könnyen gyökeresednek a teljes fejlődési időszakban.
* Talaj: jó vízelvezetésű, kevésbé tápdús, napsütéses helyre ültetendő.
* Virágok késő délután becsukódnak, másnap késő délelőtt teljesen kinyílnak, borús napokon részben vagy teljesen zárva maradhatnak.

== Egyéb ==

* A ''Delosperma'' nemzetséget '''[[N. E. Brown]]''' hozta létre 1925-ben a ''[[:Kategória:Mesembryanthemum|Mesembryanthemum]]'' nemzetségből jól elkülöníthető fajok számára.
* A nemzetség ma kb. 150 fajt tartalmaz.
* '''[[Mary O’Connor Fenton]]''' (1903–1982) megkísérelte a revíziót, de halála miatt nem fejezte be; jelenleg '''[[Priscilla Burgoyne]]''' foglalkozik a témával.

== Szerzők ==
* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 295. kártya

[[Kategória:Delosperma]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Delosperma aberdeenense

2026-08-25T17:57:03Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Delosperma aberdeenense L. Bolus, (1928) | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű szóösszetétel, jelentése hozzávetőleg: látható mag („delos” = nyilvánvaló, szemmel látható, világos; „sperma” = mag). A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak toktermésében a rekeszek nyitottak, a magok láthatók.
* A típusélőhely a Dél-Afrikai Köztársaság Kelet-Fokföld tartományában, Aberdeen városka környékén található, amint arra a '''faj neve''' is utal.

=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Novitates Africanae, The Annals of the Bolus Herbarium 1-4. Cambridge U.P. London, 171, 1923.
== Szinoníma ==
* Mesembryanthemum aberdeenense L.Bolus
[[Fájl:Delosperma aberdeenense-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma aberdeenense-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Delosperma aberdeenense-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

* Alacsony, sűrűn elágazó évelő félcserje. Fiatalon sűrű, felálló hajtású, tömött csoportot képez, később szétszórtan elheverővé válik. Hajtások megnyúlt papillái 10–25 mm hosszú, merev, finom szőrképletekké alakultak. Sárgászöld pozsgás levelek hengeresek, alapjuknál és csúcsukon elvékonyodnak, szártalanok, hosszuk 4–20 mm, átmérőjük kb. 4 mm, átellenes állásúak, a szárhoz hasonlóan szőrszerű papillák borítják.

=== Virág ===
* Sokvirágú, bogernyő virágzatban, viszonylag kicsi, átmérője kb. 15 mm. Virágkocsány hossza 4–10 mm. Sziromlevelek bíborszínűek, a belső sziromlevelek álporzókká alakultak, tövüknél halvány rózsaszínűek, csúcsuk élénk bíborszínű. Alakjuk hajlott.

=== Termés ===

* Többrekeszű, nedvesség hatására felnyíló toktermés. Kapszula átmérője 7 mm, hosszanti metszete megnyúlt tölcsér alakú. Magvak barnák, kb. 1 mm nagyságúak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Afrikai Köztársaság, Kelet-Fokföld tartomány, Aberdeen város környéke.
* '''Élőhely, éghajlat:''' Nyári esős régió, félsivatagi klíma, éves csapadék 250–400 mm.
== Kultúrában tartás ==

Fiatalon tömött csoportot alkot, szárának és leveleinek feltűnően erős, szőrszerű papillái és sárgás színe érdekes megjelenést kölcsönöz.
* Virágai viszonylag kicsik, nyár elejétől folyamatosan, kedvező körülmények között bőségesen hozza.
* Talaj: sok homok és kevés kerti komposzt keveréke.
* Szárazságtűrés: jól bírja, de rendszeres öntözéssel szebben fejlődik és többet virágzik.
* Teleltetés: első tél fűtetlen fóliasátorban, második tél szabadban, felületes csapadék elleni védelemmel. Téli túlélés még nem teljesen bizonyított, de a növény képes új hajtásokkal előbújni a talaj alól.

== Egyéb ==

* Különleges megjelenését a hajtások papillái és sárgás levelei adják, virágzás nélkül is díszértékű.

== Szerzők ==
* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László

== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 482. kártya

[[Kategória:Delosperma]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Copiapoa australis

2026-08-24T18:27:25Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa australis (Hoxey) Helmut Walter & Larridon in Am. J. Bot. 102(9): 1516. 2015 sec. Larridon & al. 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''Copiapoa''' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó térségének nevéhez kapcsolódik, amely a nemzetség elterjedési területének egyik fontos része.
* Az ''australis'' fajnév latin eredetű, jelentése „déli”, „délvidéki”, és arra utal, hogy a taxon a ''Copiapoa'' nemzetség elterjedési területének délebbi részén található. A 2015-ös taxonómiai feldolgozás szerint a név kiválasztása eredetileg arra utalt, hogy a taxon a ''Copiapoa humilis'' fajcsoportjának legdélebbi előfordulású taxonja volt.

=== Típus ===

* '''Első leírása:''' 2004-ben [Paul Hoxey] ''Copiapoa humilis'' subsp. ''australis'' néven írta le a Brit. Cactus Succ. J. 22. kötetének 39. oldalán.

* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Helmut Walter és Isabel Larridon 2015-ben emelte fajszintre, és ''Copiapoa australis'' néven kombinálta újra.
[[Fájl:Copiapoa australis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa australis.HL 02.jpgjpg.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény rendszerint kisebb csoportokat alkot. A '''szár''' rendszerint magasabb, mint amilyen széles, 2–5 cm magas és 7 cm-nél kisebb átmérőjű, puha-húsos, sötét szürkészöld, kissé hamvas epidermisszel. A '''gyökér''' hosszú és gumós megvastagodású, '''gyökérzet'''ének nyaka feltűnően hosszú és vékony. A '''bordák''' nem különülnek el élesen, számuk 8–10, és tompa, alacsony kúpos '''szemölcsök'''ké oldódnak. A szemölcsök körülbelül 0,5 cm mélyek és 0,8 cm átmérőjűek. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek, mintegy 3 mm átmérőjűek, és könnyen leválnak. '''Levelek''' és '''hajtás'''ok nem fejlődnek.

A '''tövisek''' kezdetben feketék, később gyorsan szürkévé válnak. Legfeljebb négy vastag, tűszerű '''középtövis''' fejlődik, amelyek egyenesek, egyesek enyhén lefelé hajlók, és legfeljebb 2,5 cm hosszúak. A 6–8 '''peremtövis''' a középtöviseknél jóval kisebb és vékonyabb, oldalirányban áll, hosszuk legfeljebb 7 mm.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú és kicsi, legfeljebb 2,5 cm hosszú. A '''virág''' külső takarólevelei zöldesek, vöröses csúccsal, míg a belső takarólevelek ettől eltérő színűek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' külső részei zöldesek, csúcsaik vörösesek; a '''belső lepellevelek''' ettől eltérő színűek.
* '''Ivarlevelek:''' A forrásokban részletes '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' leírása nem áll rendelkezésre.

==== Termés ====
A forrásokban a termés részletes morfológiai leírása nem áll rendelkezésre.

* '''Magja:''' A forrásokban a mag részletes leírása nem áll rendelkezésre.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-humilis_australis01_Senoret_Acosta.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-humilis_australis03_Senoret_Acosta.jpg
}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Chile''' Atacama régiójából ismert, a Huasco környéki területről. A jelenlegi adatok szerint ismert előfordulása a típuslelőhelyre korlátozódik, mintegy 1000 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sivatagi és ködös sivatagi oázisokhoz, úgynevezett lomas élőhelyekhez kötődik. Enyhén lejtős vagy sík felszíneken, kisebb sziklák és kövek között él, és más kaktuszokkal, többek között a ''[[Copiapoa fielderiana|fielderiana]]'' fajjal együtt fordul elő. A ''Copiapoa'' nemzetség az Atacama-sivatag száraz, illetve száraz cserjés biomjának jellegzetes szukkulens növénye.

== Kultúrában tartás ==
A faj kultúrában tartásának részletes körülményeit a felhasznált források nem tárgyalják.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Copiapoa australis'' alacsony, tompa kúpos '''szemölcsei''' alapján különíthető el a ''Copiapoa'' fajcsoport több rokon taxonjától. A 2015-ös filogenetikai és taxonómiai vizsgálat szerint a ''[[Copiapoa laui|laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|humilis]]'' alfajai kifejezettebb, magasabb kúpos szemölcsöket fejlesztenek, míg a ''C. australis'' szemölcsei viszonylag alacsonyak. A faj a ''[[Copiapoa laui|laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|humilis]]'' taxonjaitól filogenetikailag sem alkot velük közös monofiletikus csoportot.
{{Típusfaj | Copiapoa australis | limit=1}}

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont Paul Hoxey 2004-ben ''Copiapoa humilis'' subsp. ''australis'' néven írta le. Helmut Walter és Isabel Larridon 2015-ben a Larridon és munkatársai által végzett integratív vizsgálat alapján fajszintre emelte, és ''Copiapoa australis'' néven közölte. A jelenleg elfogadott név a POWO és a World Flora Online szerint is ''Copiapoa australis''.

A 2015-ös vizsgálatban a ''Copiapoa australis'' a nemzetség javasolt infragenerikus felosztásában nem volt elhelyezhető. A szerzők szerint a ''Copiapoa australis'' és a ''[[Copiapoa laui|C. laui]]'' különálló taxonként való kezelése indokolt, és egyikük sem illeszkedett megfelelően a vizsgálat alapján felállított szekciókba. A szerzők ezért nem hoztak létre számukra külön szekciót.

A vizsgálat szerint a ''Copiapoa australis'', a ''[[Copiapoa laui|C. laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|C. humilis]]'' taxonjai több közös morfológiai bélyeget hordoznak, köztük a kúpos szemölcsök jelenlétét, azonban ezek a taxonok nem alkotnak monofiletikus csoportot. A szerzők ezért a hasonlóságokat részben konvergens evolúcióval is magyarázhatónak tartják.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77153606-1 Plants of the World Online – Copiapoa australis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A60431673-2 Plants of the World Online – Copiapoa humilis subsp. australis]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon et al. 2015 – An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]
* [https://www.worldfloraonline.org/ World Flora Online]

[[Kategória:Copiapoa ]]

Copiapoa australis

2026-08-24T18:26:57Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa australis (Hoxey) Helmut Walter & Larridon in Am. J. Bot. 102(9): 1516. 2015 sec. Larridon & al. 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''Copiapoa''' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó térségének nevéhez kapcsolódik, amely a nemzetség elterjedési területének egyik fontos része.
* Az ''australis'' fajnév latin eredetű, jelentése „déli”, „délvidéki”, és arra utal, hogy a taxon a ''Copiapoa'' nemzetség elterjedési területének délebbi részén található. A 2015-ös taxonómiai feldolgozás szerint a név kiválasztása eredetileg arra utalt, hogy a taxon a ''Copiapoa humilis'' fajcsoportjának legdélebbi előfordulású taxonja volt.

=== Típus ===

* '''Első leírása:''' 2004-ben [Paul Hoxey] ''Copiapoa humilis'' subsp. ''australis'' néven írta le a Brit. Cactus Succ. J. 22. kötetének 39. oldalán.

* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Helmut Walter és Isabel Larridon 2015-ben emelte fajszintre, és ''Copiapoa australis'' néven kombinálta újra.
[[Fájl:Copiapoa australis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa australis.HL 02.jpgjpg.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-humilis_australis01_Senoret_Acosta.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-humilis_australis03_Senoret_Acosta.jpg
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény rendszerint kisebb csoportokat alkot. A '''szár''' rendszerint magasabb, mint amilyen széles, 2–5 cm magas és 7 cm-nél kisebb átmérőjű, puha-húsos, sötét szürkészöld, kissé hamvas epidermisszel. A '''gyökér''' hosszú és gumós megvastagodású, '''gyökérzet'''ének nyaka feltűnően hosszú és vékony. A '''bordák''' nem különülnek el élesen, számuk 8–10, és tompa, alacsony kúpos '''szemölcsök'''ké oldódnak. A szemölcsök körülbelül 0,5 cm mélyek és 0,8 cm átmérőjűek. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek, mintegy 3 mm átmérőjűek, és könnyen leválnak. '''Levelek''' és '''hajtás'''ok nem fejlődnek.

A '''tövisek''' kezdetben feketék, később gyorsan szürkévé válnak. Legfeljebb négy vastag, tűszerű '''középtövis''' fejlődik, amelyek egyenesek, egyesek enyhén lefelé hajlók, és legfeljebb 2,5 cm hosszúak. A 6–8 '''peremtövis''' a középtöviseknél jóval kisebb és vékonyabb, oldalirányban áll, hosszuk legfeljebb 7 mm.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú és kicsi, legfeljebb 2,5 cm hosszú. A '''virág''' külső takarólevelei zöldesek, vöröses csúccsal, míg a belső takarólevelek ettől eltérő színűek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' külső részei zöldesek, csúcsaik vörösesek; a '''belső lepellevelek''' ettől eltérő színűek.
* '''Ivarlevelek:''' A forrásokban részletes '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' leírása nem áll rendelkezésre.

==== Termés ====
A forrásokban a termés részletes morfológiai leírása nem áll rendelkezésre.

* '''Magja:''' A forrásokban a mag részletes leírása nem áll rendelkezésre.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Chile''' Atacama régiójából ismert, a Huasco környéki területről. A jelenlegi adatok szerint ismert előfordulása a típuslelőhelyre korlátozódik, mintegy 1000 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sivatagi és ködös sivatagi oázisokhoz, úgynevezett lomas élőhelyekhez kötődik. Enyhén lejtős vagy sík felszíneken, kisebb sziklák és kövek között él, és más kaktuszokkal, többek között a ''[[Copiapoa fielderiana|fielderiana]]'' fajjal együtt fordul elő. A ''Copiapoa'' nemzetség az Atacama-sivatag száraz, illetve száraz cserjés biomjának jellegzetes szukkulens növénye.

== Kultúrában tartás ==
A faj kultúrában tartásának részletes körülményeit a felhasznált források nem tárgyalják.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Copiapoa australis'' alacsony, tompa kúpos '''szemölcsei''' alapján különíthető el a ''Copiapoa'' fajcsoport több rokon taxonjától. A 2015-ös filogenetikai és taxonómiai vizsgálat szerint a ''[[Copiapoa laui|laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|humilis]]'' alfajai kifejezettebb, magasabb kúpos szemölcsöket fejlesztenek, míg a ''C. australis'' szemölcsei viszonylag alacsonyak. A faj a ''[[Copiapoa laui|laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|humilis]]'' taxonjaitól filogenetikailag sem alkot velük közös monofiletikus csoportot.
{{Típusfaj | Copiapoa australis | limit=1}}

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont Paul Hoxey 2004-ben ''Copiapoa humilis'' subsp. ''australis'' néven írta le. Helmut Walter és Isabel Larridon 2015-ben a Larridon és munkatársai által végzett integratív vizsgálat alapján fajszintre emelte, és ''Copiapoa australis'' néven közölte. A jelenleg elfogadott név a POWO és a World Flora Online szerint is ''Copiapoa australis''.

A 2015-ös vizsgálatban a ''Copiapoa australis'' a nemzetség javasolt infragenerikus felosztásában nem volt elhelyezhető. A szerzők szerint a ''Copiapoa australis'' és a ''[[Copiapoa laui|C. laui]]'' különálló taxonként való kezelése indokolt, és egyikük sem illeszkedett megfelelően a vizsgálat alapján felállított szekciókba. A szerzők ezért nem hoztak létre számukra külön szekciót.

A vizsgálat szerint a ''Copiapoa australis'', a ''[[Copiapoa laui|C. laui]]'' és a ''[[Copiapoa humilis|C. humilis]]'' taxonjai több közös morfológiai bélyeget hordoznak, köztük a kúpos szemölcsök jelenlétét, azonban ezek a taxonok nem alkotnak monofiletikus csoportot. A szerzők ezért a hasonlóságokat részben konvergens evolúcióval is magyarázhatónak tartják.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77153606-1 Plants of the World Online – Copiapoa australis]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A60431673-2 Plants of the World Online – Copiapoa humilis subsp. australis]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon et al. 2015 – An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]
* [https://www.worldfloraonline.org/ World Flora Online]

[[Kategória:Copiapoa ]]

Fájl:Copiapoa australis.HL 02.jpgjpg.jpg

2026-08-24T18:26:46Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Copiapoa australis.HL 01.jpg

2026-08-24T18:25:51Z

Jokhel Csaba:

Copiapoa atacamensis

2026-08-24T16:00:21Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa atacamensis Middled. in The Chileans 11(37): 21. 1980 sec. Larridon & al. 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó vidék nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területén található.
* A '''''[[Copiapoa atacamensis|atacamensis]]''''' '''fajnév''' az Atacama földrajzi névből képzett latin melléknév, jelentése „Atacamából származó”, „Atacama vidéki”. A név a faj természetes elterjedési területére, az Atacama-sivatag partvidékére utal.
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 04.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Copiapoa atacamensis Middled.
* '''Első leírása:''' '''[[Harry Middleditch]]''', ''The Chileans'' 11(37): 21, 1980.

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény nagy, sok '''szárból''' álló csoportokat képez. A '''szár''' hengeres, kevesebb mint 1 m hosszú és legfeljebb 15 cm átmérőjű. A '''szár''' epidermisze szürkészöld és erősen hamvas, a csúcsi részen barna gyapjú fejlődik. A '''gyökérzet''' nagy, gumószerűen megvastagodott. '''Levelek''' nem fejlődnek.

A '''bordák''' száma 9–14, gyengén szemölcsösek vagy egyáltalán nem tagoltak. Az '''areolák''' kerekdedek, kezdetben narancsbarnák, később szürkék, átmérőjük 5–8 mm.

A '''tövisek''' többnyire egyenesek, feketés vagy barna színűek. Legfeljebb 9 sugárirányú '''peremtövis''' fejlődik, ezek tűszerűek, sugárirányban állók és legfeljebb 2 cm hosszúak. A '''középtövisek''' száma 1–4, vastagabbak és hosszabbak a '''peremtöviseknél''', legfeljebb 3 cm-esek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' tölcsér alakú, legfeljebb 3,5 cm hosszú és halványsárga. A '''virág''' külső takaróleveleinek csúcsa vörös.

- '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' csúcsa vörös, a '''lepellevelekhez''' kapcsolódó fellevelek pikkelyesek, vörösesbarnák; az '''axillák''' csupaszok.
- '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált hivatalos forrás nem közli.

==== Termés ====

A termés legfeljebb 1,5 cm hosszú.

'''Magja:''' A mag részletes morfológiai adatait a felhasznált hivatalos forrás nem közli.

== Elterjedés és élőhely ==

'''Földrajzi elterjedés:''' A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régió tengerparti sivatagában endemikus. Elterjedése a Mejillones-félszigeten található Morro Moreno térségétől a Quebrada Botijáig terjed, és La Chimba, valamint Antofagasta körüli további hegyek területén is előfordul. Populációi szigetszerűen, tengerparti hegyeken helyezkednek el.
- '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj az Atacama-sivatag tengerparti, köd által befolyásolt területein él, a tengerparti köd, a ''camanchaca'' hatása alatt. Sziklás talajon fordul elő, a tengerparti köd nedvességét hasznosítva. Elterjedési területének északi részén a ''Copiapoa boliviana'' és ''Heliotropium pycnophyllum'' által jellemzett mediterrán tengerparti sivatagi cserjésben, délebbre pedig ''Gypothamnium pinifolium'' és ''Heliotropium pycnophyllum'' társulásaiban található. A faj 1100 m tengerszint feletti magasságig fordul elő.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Fig03cald_atac_Q.Botija.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-calderana-ssp.-atacamensis01.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_calderana_atacamensis03_Senoret_Acosta.jpg
}}
== Kultúrában tartás ==

A faj részletes, fajspecifikus kultúrában tartási adatait a felhasznált elsődleges és hivatalos források nem közlik, ezért konkrét termesztési előírást nem adunk.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' korábban a '''''[[Copiapoa calderana]]''''' alá rendelt taxonként is szerepelt. A két taxon elkülönítését a 2015-ben közölt filogenetikai vizsgálat is alátámasztotta.

A faj jellegzetes bélyegei a nagy, sokfejű telepek, a szürkészöld, erősen hamvas '''szár''', a nagy gumós '''gyökérzet''', a 9–14 kevéssé szemölcsös '''bordák''', valamint a feltűnően erős, fekete vagy barna '''tövisek'''. A '''virág''' halványsárga, külső '''lepelleveleinek''' csúcsa vörös.

== Taxonómia és filogenetika ==

A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' eredetileg '''[[Harry Middleditch]]''' által 1980-ban leírt faj. Később '''''[[Copiapoa calderana subsp. atacamensis]]''''' néven is kezelték, több szerző eltérő kombinációjában.

A 2015-ben közölt, molekuláris és morfológiai adatokat egyesítő filogenetikai vizsgálat a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' önálló fajként való kezelését támasztotta alá. A chilei hivatalos fajértékelés szerint a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' a '''''[[Copiapoa calderana]]''''' fajból korábban elkülönített alfaj volt, amelyet a kloroplasztisz-DNS elemzésének eredményei alapján önálló fajként kezelnek.

A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' nevet. A faj a '''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]''' családba, a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe és a '''''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''''' nemzetségbe tartozik.

A korábbi taxonómiai kezelések között szerepel a '''''[[Copiapoa calderana subsp. atacamensis]]''''', amelyet '''[[Alexander Doweld]]''' 2001-ben, illetve '''[[David Richard Hunt]]''' 2002-ben publikált különböző kombinációban. A jelenlegi elfogadott kezelés szerint ezek a nevek a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' szinonimái.
{{Típusfaj | Copiapoa atacamensis | limit=5}}
== Egyéb ==

A faj a chilei 19. RCE folyamat végleges értékelése szerint '''veszélyeztetett''' (EN), az EN B1ab(iii)+2ab(iii) kritérium alapján. A becsült előfordulási terület (EOO) 1381 km², a foglalt terület (AOO) 48 km². Öt ismert lelőhelyét elsősorban a tartós szárazság és az illegális gyűjtés veszélyezteti. A déli állományokban a tartós szárazság következtében jelentős számú elpusztult egyed figyelhető meg, míg a magasabban fekvő és a tengerhez közelebb eső északi állományok a nagyobb ködbevitel miatt kedvezőbb állapotban vannak.

== Forrás ==
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A65004-2 Plants of the World Online – Copiapoa atacamensis]
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000619665 World Flora Online – Copiapoa atacamensis]
* [https://clasificacionespecies.mma.gob.cl/wp-content/uploads/2024/04/Copiapoa_atacamensis_19RCE_FINAL.pdf Chilei Környezetvédelmi Minisztérium – Copiapoa atacamensis, 19. RCE folyamat, végleges fajértékelés]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon et al. 2015 – An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1741/Copiapoa_atacamensis LLIFLE – Copiapoa atacamensis]
* [https://chileanendemics.rbge.org.uk/taxa/copiapoa-calderana-f-ritter-subsp-atacamensis-middled-d-r-hunt The Endemic Plants of Chile – Copiapoa atacamensis]

[[Kategória:Copiapoa]]

Copiapoa atacamensis

2026-08-24T15:58:12Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa atacamensis Middled. in The Chileans 11(37): 21. 1980 sec. Larridon & al. 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó vidék nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területén található.
* A '''''[[Copiapoa atacamensis|atacamensis]]''''' '''fajnév''' az Atacama földrajzi névből képzett latin melléknév, jelentése „Atacamából származó”, „Atacama vidéki”. A név a faj természetes elterjedési területére, az Atacama-sivatag partvidékére utal.
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 04.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' Copiapoa atacamensis Middled.
* '''Első leírása:''' '''[[Harry Middleditch]]''', ''The Chileans'' 11(37): 21, 1980.

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény nagy, sok '''szárból''' álló csoportokat képez. A '''szár''' hengeres, kevesebb mint 1 m hosszú és legfeljebb 15 cm átmérőjű. A '''szár''' epidermisze szürkészöld és erősen hamvas, a csúcsi részen barna gyapjú fejlődik. A '''gyökérzet''' nagy, gumószerűen megvastagodott. '''Levelek''' nem fejlődnek.

A '''bordák''' száma 9–14, gyengén szemölcsösek vagy egyáltalán nem tagoltak. Az '''areolák''' kerekdedek, kezdetben narancsbarnák, később szürkék, átmérőjük 5–8 mm.

A '''tövisek''' többnyire egyenesek, feketés vagy barna színűek. Legfeljebb 9 sugárirányú '''peremtövis''' fejlődik, ezek tűszerűek, sugárirányban állók és legfeljebb 2 cm hosszúak. A '''középtövisek''' száma 1–4, vastagabbak és hosszabbak a '''peremtöviseknél''', legfeljebb 3 cm-esek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' tölcsér alakú, legfeljebb 3,5 cm hosszú és halványsárga. A '''virág''' külső takaróleveleinek csúcsa vörös.

- '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' csúcsa vörös, a '''lepellevelekhez''' kapcsolódó fellevelek pikkelyesek, vörösesbarnák; az '''axillák''' csupaszok.
- '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált hivatalos forrás nem közli.

==== Termés ====

A termés legfeljebb 1,5 cm hosszú.

'''Magja:''' A mag részletes morfológiai adatait a felhasznált hivatalos forrás nem közli.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Fig03cald_atac_Q.Botija.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-calderana-ssp.-atacamensis01.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_calderana_atacamensis03_Senoret_Acosta.jpg
}}
== Elterjedés és élőhely ==

'''Földrajzi elterjedés:''' A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régió tengerparti sivatagában endemikus. Elterjedése a Mejillones-félszigeten található Morro Moreno térségétől a Quebrada Botijáig terjed, és La Chimba, valamint Antofagasta körüli további hegyek területén is előfordul. Populációi szigetszerűen, tengerparti hegyeken helyezkednek el.
- '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj az Atacama-sivatag tengerparti, köd által befolyásolt területein él, a tengerparti köd, a ''camanchaca'' hatása alatt. Sziklás talajon fordul elő, a tengerparti köd nedvességét hasznosítva. Elterjedési területének északi részén a ''Copiapoa boliviana'' és ''Heliotropium pycnophyllum'' által jellemzett mediterrán tengerparti sivatagi cserjésben, délebbre pedig ''Gypothamnium pinifolium'' és ''Heliotropium pycnophyllum'' társulásaiban található. A faj 1100 m tengerszint feletti magasságig fordul elő.
{{Típusfaj | Copiapoa atacamensis | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

A faj részletes, fajspecifikus kultúrában tartási adatait a felhasznált elsődleges és hivatalos források nem közlik, ezért konkrét termesztési előírást nem adunk.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' korábban a '''''[[Copiapoa calderana]]''''' alá rendelt taxonként is szerepelt. A két taxon elkülönítését a 2015-ben közölt filogenetikai vizsgálat is alátámasztotta.

A faj jellegzetes bélyegei a nagy, sokfejű telepek, a szürkészöld, erősen hamvas '''szár''', a nagy gumós '''gyökérzet''', a 9–14 kevéssé szemölcsös '''bordák''', valamint a feltűnően erős, fekete vagy barna '''tövisek'''. A '''virág''' halványsárga, külső '''lepelleveleinek''' csúcsa vörös.

[[Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
== Taxonómia és filogenetika ==

A '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' eredetileg '''[[Harry Middleditch]]''' által 1980-ban leírt faj. Később '''''[[Copiapoa calderana subsp. atacamensis]]''''' néven is kezelték, több szerző eltérő kombinációjában.

A 2015-ben közölt, molekuláris és morfológiai adatokat egyesítő filogenetikai vizsgálat a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' önálló fajként való kezelését támasztotta alá. A chilei hivatalos fajértékelés szerint a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' a '''''[[Copiapoa calderana]]''''' fajból korábban elkülönített alfaj volt, amelyet a kloroplasztisz-DNS elemzésének eredményei alapján önálló fajként kezelnek.

A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' nevet. A faj a '''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]''' családba, a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe és a '''''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''''' nemzetségbe tartozik.

A korábbi taxonómiai kezelések között szerepel a '''''[[Copiapoa calderana subsp. atacamensis]]''''', amelyet '''[[Alexander Doweld]]''' 2001-ben, illetve '''[[David Richard Hunt]]''' 2002-ben publikált különböző kombinációban. A jelenlegi elfogadott kezelés szerint ezek a nevek a '''''[[Copiapoa atacamensis]]''''' szinonimái.

== Egyéb ==

A faj a chilei 19. RCE folyamat végleges értékelése szerint '''veszélyeztetett''' (EN), az EN B1ab(iii)+2ab(iii) kritérium alapján. A becsült előfordulási terület (EOO) 1381 km², a foglalt terület (AOO) 48 km². Öt ismert lelőhelyét elsősorban a tartós szárazság és az illegális gyűjtés veszélyezteti. A déli állományokban a tartós szárazság következtében jelentős számú elpusztult egyed figyelhető meg, míg a magasabban fekvő és a tengerhez közelebb eső északi állományok a nagyobb ködbevitel miatt kedvezőbb állapotban vannak.

== Forrás ==
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A65004-2 Plants of the World Online – Copiapoa atacamensis]
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000619665 World Flora Online – Copiapoa atacamensis]
* [https://clasificacionespecies.mma.gob.cl/wp-content/uploads/2024/04/Copiapoa_atacamensis_19RCE_FINAL.pdf Chilei Környezetvédelmi Minisztérium – Copiapoa atacamensis, 19. RCE folyamat, végleges fajértékelés]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1500168 Larridon et al. 2015 – An integrative approach to understanding the evolution and diversity of Copiapoa]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1741/Copiapoa_atacamensis LLIFLE – Copiapoa atacamensis]
* [https://chileanendemics.rbge.org.uk/taxa/copiapoa-calderana-f-ritter-subsp-atacamensis-middled-d-r-hunt The Endemic Plants of Chile – Copiapoa atacamensis]

[[Kategória:Copiapoa]]

Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 04.jpg

2026-08-24T15:57:56Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Copiapoa atacamensis.HL 03.jpg

2026-08-24T15:55:08Z

Jokhel Csaba:

Copiapoa armata

2026-08-24T15:52:14Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Copiapoa armata (F.Ritter) Helmut Walter & Larridon, 2015 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Copiapoa'' '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó vidék nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területén található.
* A '''''[[Copiapoa armata|armata]]''''' fajnév a latin ''armatus, -a, -um'' szóból származik, jelentése „fegyverzett”, „felfegyverzett”. A név a faj erőteljes töviseire utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Copiapoa coquimbana'' var. ''armata'' F.Ritter.
* '''Típuspéldány:''' F. Ritter FR 1461; Departamento de La Serena, Coquimbo, '''Chile'''.
* '''Első leírása:''' '''[[Friedrich Ritter]]''', ''Kakteen in Südamerika'' 3: 1075, 1980, ''Copiapoa coquimbana'' var. ''armata'' F.Ritter néven.
* '''Az aktuális fajrangba helyezte:''' '''[[Helmut Walter]]''' és '''[[Isabel Larridon]]''', 2015.
[[Fájl:Copiapoa armata.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
[[Fájl:Copiapoa armata.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A '''szár''' gömbölyded vagy röviden megnyúlt, egyesével vagy csoportosan fejlődő. Felszíne szürkészöld, idősebb példányokon szürkés vagy barnásszürke lehet. A '''bordák''' jól fejlettek, a '''szemölcsök''' alig különülnek el. Az '''areolák''' kicsik, gyapjasak. '''Levelek''' nem fejlődnek. A '''gyökérzet''' megvastagodott.

A '''tövisek''' erőteljesek és jellegzetesek. A '''peremtövisek''' és '''középtövisek''' színe és alakja a növény életkorával változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' a hajtás csúcsi részén fejlődik. A '''virágzat''' részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált hivatalos források nem adják meg olyan részletességgel, hogy további adatot biztonsággal közölhessünk.

- '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' sárgás színűek.
- '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes méreteit a felhasznált hivatalos források nem közlik.

==== Termés ====

A termés és a mag részletes morfológiai adatait a jelen leírás alapjául szolgáló hivatalos források nem közlik olyan részletességgel, hogy további adatot biztonsággal megadhassunk.

- '''Magja:''' Részletes magmorfológiai adatot a felhasznált források nem közölnek.
{{Galéria
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-armata_-Santiago-Figueroa__Interior-el-Donkey_DSC04577.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-armata_-Santiago-Figueroa_Interior-el-Donkey_DSC04570.jpg
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa-armata_-Santiago-Figueroa_tres-cruses_DSC09644.jpg
}}
== Elterjedés és élőhely ==

- '''Földrajzi elterjedés:''' A '''''[[Copiapoa armata]]''''' '''Chile''' északi részén, a Coquimbo régióban honos. Elterjedési területe a Coquimbo térségére korlátozódik.
- '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj a sivatagi és száraz cserjés biomhoz tartozó élőhelyeken fordul elő. Természetes környezetében a száraz, sivatagi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott szukkulens növény.

== Kultúrában tartás ==

A faj részletes, fajspecifikus kultúrában tartási adatait a felhasznált elsődleges és hivatalos források nem közlik, ezért konkrét termesztési előírást nem adunk.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A '''''[[Copiapoa armata]]''''' a korábban a '''''[[Copiapoa coquimbana]]''''' körébe sorolt taxonok közé tartozott. Eredetileg '''''[[Copiapoa coquimbana var. armata]]''''' néven írta le '''[[Friedrich Ritter]]''' 1980-ban. A jelenleg elfogadott fajkoncepcióban önálló fajként kezelik.

A faj megkülönböztetésében elsősorban a '''szár''' alakja, a '''bordák''' és '''areolák''' jellemzői, valamint az erőteljes '''tövisek''' szolgálnak bélyegül.

== Taxonómia és filogenetika ==

A '''''[[Copiapoa armata]]''''' eredetileg a '''''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''''' nemzetségbe tartozó '''''[[Copiapoa coquimbana]]''''' változataként került leírásra. '''[[Friedrich Ritter]]''' 1980-ban '''''Copiapoa coquimbana var. armata''''' néven közölte. '''[[Helmut Walter]]''' és '''[[Isabel Larridon]]''' 2015-ben önálló fajrangra emelte, és a kombinációt '''''Copiapoa armata''''' néven publikálta.

A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli a '''''[[Copiapoa armata]]''''' nevet, és a '''''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''''' nemzetségbe, a '''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]''' családba, valamint a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe sorolja.

A 2015-ös integratív rendszertani vizsgálat a '''''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]''''' nemzetség fajhatárainak értékelésében molekuláris és morfológiai adatokat egyaránt felhasznált. A faj önálló taxonómiai kezelése ennek a modern rendszertani feldolgozásnak az eredménye.

== Egyéb ==

A chilei hivatalos fajértékelés külön fajként kezeli a '''''[[Copiapoa armata]]''''' taxont. A faj élőhelyét a bányászati tevékenység és az éghajlatváltozásból eredő változások is érinthetik.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77154105-1 Plants of the World Online – Copiapoa armata]
* [https://clasificacionespecies.mma.gob.cl/wp-content/uploads/2024/04/Copiapoa_armata_19RCE_FINAL.pdf Chilei Környezetvédelmi Minisztérium – Copiapoa armata, 19. RCE folyamat, végleges fajértékelés]
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9780/Copiapoa_coquimbana_var._armata LLIFLE – Copiapoa coquimbana var. armata]
* [https://ipni.org/ International Plant Names Index – IPNI]
* [https://caryophyllales.org/ Caryophyllales.org]

[[Kategória:Copiapoa ]]

Fájl:Copiapoa armata.HL 02.jpg

2026-08-24T15:51:56Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Copiapoa armata.HL 01.jpg

2026-08-24T15:51:22Z

Jokhel Csaba:

Cereus phatnospermus

2026-08-23T13:35:30Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' '''nemzetségnév''' a latin ''cereus'' („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal.
* A ''phatnospermus'' '''fajnév''' görög eredetű összetétel. A ''phatnos'' jelentése „lámpás”, „lámpa”, míg a ''sperma'' jelentése „mag”. A név jelentése ezért „lámpásmagvú”, illetve „lámpásra emlékeztető magvú”, és a faj magjának jellegzetes alakjára utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Cereus phatnospermus'' K.Schum.
* '''Típusgyűjtés:''' '''[[Anisits János Dániel]]''', '''Paraguay''', Presidente Hayes, „bei Porongo”, 1898. február 18.
* '''Első leírása:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', ''Cereus phatnospermus'' néven, ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 9: 167, 186–187. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' a faj eredetileg is ''Cereus'' néven jelent meg; a Caryophyllales.org jelenlegi kezelése ezt a kombinációt fogadja el, sec. Hunt (2016).
{{Galéria
|http://www.cactusinhabitat.org/images/uploads/198/b_03-1120834.JPG
}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Elágazó, pozsgás cserje vagy félcserje, amely természetes környezetében többméteres magasságot is elérhet. A '''hajtás'''ok kezdetben felállók vagy kissé ívesek, később az elágazások súlya miatt lehajlóvá válhatnak. A fiatal '''szár'''ok zöldek vagy kékeszöldek, gyakran erősen deres, viaszbevonatú megjelenésűek.

A '''szár''' többnyire 3–5 bordás, karcsú, az idősebb részeken fásodó. A '''bordák''' alacsonyak, lekerekítettek vagy enyhén szögletesek. A '''szár''' átmérője a körülményektől és a növény korától függően változó, a fiatalabb hajtások rendszerint néhány centiméter vastagok.

Az '''areolák''' a bordákon helyezkednek el, kezdetben világos színűek, később szürkésbarnává válhatnak. A '''tövisek''' száma és hossza változó. A peremi '''tövisek''' vékonyak, barnás vagy szürkés színűek, a központi '''tövis'''ek egy része hosszabb és erőteljesebb lehet.

A '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' erőteljes, a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott.
{{Típusfaj | Cereus phatnospermus | limit=5}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb, de még aktívan növekedő '''hajtás'''ok oldalán fejlődnek. A '''virág'''ok karcsúak, csövesek, fehéres vagy zöldes külső, illetve világosabb belső takarólevelekkel. A virágzás rendszerint éjszaka kezdődik, a '''virág'''ok később is nyitva maradhatnak.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' rövidebbek, zöldes vagy barnászöld színűek; a belső '''lepellevelek''' világosabbak, fehéres vagy krémszínűek és a '''virág''' nyílásánál szétterülnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' világos színűek. A '''termő''' a virágcső alsó részén helyezkedik el, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többkaréjú.

==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses színű. Húsa lédús, a termés felnyílása nélkül fogyasztható állapotba érő, húsos bogyótermés jellegű.

* '''Magja:''' A magok sötétbarnák vagy feketék, jellegzetes alakúak, a faj nevét is adó sajátos megjelenésűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' északkeleti része. A faj keleti-bolíviai, nyugat-közép-brazíliai és paraguayi területeken, valamint Argentína Formosa tartományában fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz erdőkben, száraz cserjésekben, a Chaco növényzetében és egyéb, szezonálisan száraz élőhelyeken él. Elterjedési területén a nyílt, napos élőhelyektől a ritkásabb cserjésekig többféle növénytársulásban előfordul. A növény a hosszabb száraz időszakokat is elviseli.

== Kultúrában tartás ==

A ''Cereus phatnospermus'' melegkedvelő, erős fényigényű, szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Termesztésében napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványosabb közeget célszerű biztosítani.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek két öntözés között ki kell száradnia. A tartósan nedves közeg különösen hűvös időben a '''gyökérzet''' rothadásához vezethet.

Télen világos, hűvös, száraz helyen tartható. Fagyérzékeny, ezért Magyarországon szabadban nem teleltethető.

Nagyobb mérete miatt hosszabb távon tágas helyet igényel. Fiatal növényei edényben is jól fejlődnek, idősebb példányai azonban megfelelő körülmények között gyorsan nagyméretűvé válhatnak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Cereus phatnospermus'' karcsú, elágazó, gyakran kékeszöld, deres '''szár'''a és viszonylag kevés '''bordák''' jellemzik. A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetség több hasonló, dél-amerikai fajától elsősorban a '''szár''' habitusa, a '''tövisek''' jellege, valamint a virág- és termésbélyegek alapján különíthető el.

A korábbi taxonómiai kezelésekben a ''[[Cereus adelmarii]]'' és a ''[[Cereus kroenleinii]]'' önálló fajként, illetve később a ''[[Cereus phatnospermus]]'' alfajaiként is szerepeltek. A jelenlegi ''Caryophyllales.org''-koncepcióban mindkettő a ''Cereus phatnospermus'' szinonimája.

A ''Cereus kroenleinii'' különösen szoros kapcsolatban áll a ''C. phatnospermus''-szal. A típusok és a leírások összehasonlítása alapján a két taxon megkülönböztetése nem bizonyult kellően megalapozottnak ahhoz, hogy önálló fajként fennmaradjon.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Cereus phatnospermus''-t '''[[Karl Moritz Schumann]]''' írta le 1899-ben a ''Cereus'' nemzetségben. A faj később a ''Monvillea'' nemzetségbe is átkerült, ezért a régebbi szakirodalomban a ''Monvillea phatnosperma'' névvel találkozhatunk.

A ''Monvillea'' nemzetségbe sorolt növények ''Cereus''-hoz való viszonyának megítélése hosszú időn keresztül változott. Ennek következtében a ''Cereus phatnospermus'' több különböző nemzetségi és infraspecifikus kombinációban is szerepelt.

A ''Cereus adelmarii'' eredetileg ''Monvillea adelmarii'' néven jelent meg 1985-ben. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' alfajaként kezelték, és létrehozták a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''adelmarii'' kombinációt.

A ''Monvillea kroenleinii'' nevet '''[[Roberto Kiesling]]''' 1994-ben közölte, azonban a név eredeti közlése nomenklatúrai problémákat tartalmazott. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1995-ben ''Cereus kroenleinii'' néven írta le a taxont. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''kroenleinii'' alfaji kombinációt hozták létre.

A két taxon közötti kapcsolatot későbbi vizsgálatok is elemezték. A morfológiai bélyegek jelentős átfedése miatt a ''C. kroenleinii'' önálló fajként való elkülönítése megkérdőjeleződött. A jelenlegi Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlista a ''Cereus phatnospermus'' alatt egyesíti ezeket a neveket, és a ''C. adelmarii'', valamint a ''C. kroenleinii'' neveket szinonimaként kezeli.

A Caryophyllales.org által követett taxonómiai koncepcióban az elfogadott név:

''Cereus phatnospermus'' K.Schum. in ''Monatsschr. Kakteenk.'' 9: 186. 1899. '''sec. Hunt (2016)'''.

A név mögötti „sec. Hunt (2016)” azt jelzi, hogy a Caryophyllales.org az adott taxon körülírásában '''[[David Richard Hunt]]''' 2016-os taxonómiai koncepcióját követi. Ez nem a faj leírásának szerzőjét jelenti, hanem az elfogadott taxonómiai értelmezés forrását.

A Caryophyllales.org ugyanakkor egyes szinonimák esetében más taxonómiai forrást jelöl meg. Így például a ''Monvillea phatnosperma'' név szinonim státusza '''Kew WCVP (2019)''' szerint, míg a ''Monvillea adelmarii'' és a ''Cereus adelmarii'' szinonim státusza Hunt (2016) szerint szerepel.

== Egyéb ==

A faj taxonómiai történetében különösen érdekes, hogy a ''Cereus phatnospermus'', a ''Cereus adelmarii'' és a ''Cereus kroenleinii'' neveket korábban egymástól elkülönítve, illetve különböző infraspecifikus rangokon használták.

A ''Cereus phatnospermus'' típusanyagát '''[[Anisits János Dániel]]''' gyűjtötte '''Paraguay''' területén, Presidente Hayes térségében, Porongo közelében, 1898. február 18-án. A berlini herbárium anyagának vizsgálata alapján a típusanyaghoz tartozó példányok fennmaradtak.

A faj természetvédelmi helyzete jelenleg nem tekinthető különösebben veszélyeztetettnek. A ''POWO'' az ''IUCN'' alapján '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriát ad meg.

A ''Cereus phatnospermus'' a természetben több ország száraz, szezonálisan száraz növényzetében fordul elő, ezért a gyűjteményekben is a meleg, napos és jó vízelvezetésű tartási körülményeket igénylő dél-amerikai kaktuszok közé sorolható.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/ Cactaceae at Caryophyllales.org – fajszintű ellenőrzőlista]
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales, species-level checklist]
* [https://www.ipni.org/ipni/idPlantNameSearch.do?id=130552-1 IPNI – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130552-1 Plants of the World Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000597505 World Flora Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.cactusinhabitat.org/index.php?id=198&l=en&p=specie Cactus in Habitat – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/7034/Cereus_phatnospermus LLIFLE – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/kuas_1997_6_opt_1930.pdf Braun & Esteves Pereira (1997) – ''Cereus adelmarii'' és ''Cereus kroenleinii'' taxonómiai megjegyzések]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-38/issue-1/wi.38.38116/Type-specimens-of-Cactaceae-names-in-the-Berlin-Herbarium-B/10.3372/wi.38.38116.pdf Cactaceae típuspéldányok a berlini herbáriumban]

[[Kategória:Cereus]]

Cereus phatnospermus

2026-08-23T13:32:57Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' '''nemzetségnév''' a latin ''cereus'' („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal.
* A ''phatnospermus'' '''fajnév''' görög eredetű összetétel. A ''phatnos'' jelentése „lámpás”, „lámpa”, míg a ''sperma'' jelentése „mag”. A név jelentése ezért „lámpásmagvú”, illetve „lámpásra emlékeztető magvú”, és a faj magjának jellegzetes alakjára utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Cereus phatnospermus'' K.Schum.
* '''Típusgyűjtés:''' '''[[Anisits János Dániel]]''', '''Paraguay''', Presidente Hayes, „bei Porongo”, 1898. február 18.
* '''Első leírása:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', ''Cereus phatnospermus'' néven, ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 9: 167, 186–187. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' a faj eredetileg is ''Cereus'' néven jelent meg; a Caryophyllales.org jelenlegi kezelése ezt a kombinációt fogadja el, sec. Hunt (2016).
{{Galéria
|http://www.cactusinhabitat.org/images/uploads/198/b_03-1120834.JPG
| https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0c/Cereus_phatnospermus_2.jpg?utm_source=en.wikipedia.org&utm_campaign=imageinfo&utm_content=original
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Elágazó, pozsgás cserje vagy félcserje, amely természetes környezetében többméteres magasságot is elérhet. A '''hajtás'''ok kezdetben felállók vagy kissé ívesek, később az elágazások súlya miatt lehajlóvá válhatnak. A fiatal '''szár'''ok zöldek vagy kékeszöldek, gyakran erősen deres, viaszbevonatú megjelenésűek.

A '''szár''' többnyire 3–5 bordás, karcsú, az idősebb részeken fásodó. A '''bordák''' alacsonyak, lekerekítettek vagy enyhén szögletesek. A '''szár''' átmérője a körülményektől és a növény korától függően változó, a fiatalabb hajtások rendszerint néhány centiméter vastagok.

Az '''areolák''' a bordákon helyezkednek el, kezdetben világos színűek, később szürkésbarnává válhatnak. A '''tövisek''' száma és hossza változó. A peremi '''tövisek''' vékonyak, barnás vagy szürkés színűek, a központi '''tövis'''ek egy része hosszabb és erőteljesebb lehet.

A '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' erőteljes, a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott.
{{Típusfaj | Cereus phatnospermus | limit=5}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb, de még aktívan növekedő '''hajtás'''ok oldalán fejlődnek. A '''virág'''ok karcsúak, csövesek, fehéres vagy zöldes külső, illetve világosabb belső takarólevelekkel. A virágzás rendszerint éjszaka kezdődik, a '''virág'''ok később is nyitva maradhatnak.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' rövidebbek, zöldes vagy barnászöld színűek; a belső '''lepellevelek''' világosabbak, fehéres vagy krémszínűek és a '''virág''' nyílásánál szétterülnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' világos színűek. A '''termő''' a virágcső alsó részén helyezkedik el, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többkaréjú.

==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses színű. Húsa lédús, a termés felnyílása nélkül fogyasztható állapotba érő, húsos bogyótermés jellegű.

* '''Magja:''' A magok sötétbarnák vagy feketék, jellegzetes alakúak, a faj nevét is adó sajátos megjelenésűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' északkeleti része. A faj keleti-bolíviai, nyugat-közép-brazíliai és paraguayi területeken, valamint Argentína Formosa tartományában fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz erdőkben, száraz cserjésekben, a Chaco növényzetében és egyéb, szezonálisan száraz élőhelyeken él. Elterjedési területén a nyílt, napos élőhelyektől a ritkásabb cserjésekig többféle növénytársulásban előfordul. A növény a hosszabb száraz időszakokat is elviseli.

== Kultúrában tartás ==

A ''Cereus phatnospermus'' melegkedvelő, erős fényigényű, szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Termesztésében napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványosabb közeget célszerű biztosítani.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek két öntözés között ki kell száradnia. A tartósan nedves közeg különösen hűvös időben a '''gyökérzet''' rothadásához vezethet.

Télen világos, hűvös, száraz helyen tartható. Fagyérzékeny, ezért Magyarországon szabadban nem teleltethető.

Nagyobb mérete miatt hosszabb távon tágas helyet igényel. Fiatal növényei edényben is jól fejlődnek, idősebb példányai azonban megfelelő körülmények között gyorsan nagyméretűvé válhatnak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Cereus phatnospermus'' karcsú, elágazó, gyakran kékeszöld, deres '''szár'''a és viszonylag kevés '''bordák''' jellemzik. A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetség több hasonló, dél-amerikai fajától elsősorban a '''szár''' habitusa, a '''tövisek''' jellege, valamint a virág- és termésbélyegek alapján különíthető el.

A korábbi taxonómiai kezelésekben a ''[[Cereus adelmarii]]'' és a ''[[Cereus kroenleinii]]'' önálló fajként, illetve később a ''[[Cereus phatnospermus]]'' alfajaiként is szerepeltek. A jelenlegi ''Caryophyllales.org''-koncepcióban mindkettő a ''Cereus phatnospermus'' szinonimája.

A ''Cereus kroenleinii'' különösen szoros kapcsolatban áll a ''C. phatnospermus''-szal. A típusok és a leírások összehasonlítása alapján a két taxon megkülönböztetése nem bizonyult kellően megalapozottnak ahhoz, hogy önálló fajként fennmaradjon.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Cereus phatnospermus''-t '''[[Karl Moritz Schumann]]''' írta le 1899-ben a ''Cereus'' nemzetségben. A faj később a ''Monvillea'' nemzetségbe is átkerült, ezért a régebbi szakirodalomban a ''Monvillea phatnosperma'' névvel találkozhatunk.

A ''Monvillea'' nemzetségbe sorolt növények ''Cereus''-hoz való viszonyának megítélése hosszú időn keresztül változott. Ennek következtében a ''Cereus phatnospermus'' több különböző nemzetségi és infraspecifikus kombinációban is szerepelt.

A ''Cereus adelmarii'' eredetileg ''Monvillea adelmarii'' néven jelent meg 1985-ben. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' alfajaként kezelték, és létrehozták a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''adelmarii'' kombinációt.

A ''Monvillea kroenleinii'' nevet '''[[Roberto Kiesling]]''' 1994-ben közölte, azonban a név eredeti közlése nomenklatúrai problémákat tartalmazott. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1995-ben ''Cereus kroenleinii'' néven írta le a taxont. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''kroenleinii'' alfaji kombinációt hozták létre.

A két taxon közötti kapcsolatot későbbi vizsgálatok is elemezték. A morfológiai bélyegek jelentős átfedése miatt a ''C. kroenleinii'' önálló fajként való elkülönítése megkérdőjeleződött. A jelenlegi Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlista a ''Cereus phatnospermus'' alatt egyesíti ezeket a neveket, és a ''C. adelmarii'', valamint a ''C. kroenleinii'' neveket szinonimaként kezeli.

A Caryophyllales.org által követett taxonómiai koncepcióban az elfogadott név:

''Cereus phatnospermus'' K.Schum. in ''Monatsschr. Kakteenk.'' 9: 186. 1899. '''sec. Hunt (2016)'''.

A név mögötti „sec. Hunt (2016)” azt jelzi, hogy a Caryophyllales.org az adott taxon körülírásában '''[[David Richard Hunt]]''' 2016-os taxonómiai koncepcióját követi. Ez nem a faj leírásának szerzőjét jelenti, hanem az elfogadott taxonómiai értelmezés forrását.

A Caryophyllales.org ugyanakkor egyes szinonimák esetében más taxonómiai forrást jelöl meg. Így például a ''Monvillea phatnosperma'' név szinonim státusza '''Kew WCVP (2019)''' szerint, míg a ''Monvillea adelmarii'' és a ''Cereus adelmarii'' szinonim státusza Hunt (2016) szerint szerepel.

== Egyéb ==

A faj taxonómiai történetében különösen érdekes, hogy a ''Cereus phatnospermus'', a ''Cereus adelmarii'' és a ''Cereus kroenleinii'' neveket korábban egymástól elkülönítve, illetve különböző infraspecifikus rangokon használták.

A ''Cereus phatnospermus'' típusanyagát '''[[Anisits János Dániel]]''' gyűjtötte '''Paraguay''' területén, Presidente Hayes térségében, Porongo közelében, 1898. február 18-án. A berlini herbárium anyagának vizsgálata alapján a típusanyaghoz tartozó példányok fennmaradtak.

A faj természetvédelmi helyzete jelenleg nem tekinthető különösebben veszélyeztetettnek. A ''POWO'' az ''IUCN'' alapján '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriát ad meg.

A ''Cereus phatnospermus'' a természetben több ország száraz, szezonálisan száraz növényzetében fordul elő, ezért a gyűjteményekben is a meleg, napos és jó vízelvezetésű tartási körülményeket igénylő dél-amerikai kaktuszok közé sorolható.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/ Cactaceae at Caryophyllales.org – fajszintű ellenőrzőlista]
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales, species-level checklist]
* [https://www.ipni.org/ipni/idPlantNameSearch.do?id=130552-1 IPNI – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130552-1 Plants of the World Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000597505 World Flora Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.cactusinhabitat.org/index.php?id=198&l=en&p=specie Cactus in Habitat – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/7034/Cereus_phatnospermus LLIFLE – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/kuas_1997_6_opt_1930.pdf Braun & Esteves Pereira (1997) – ''Cereus adelmarii'' és ''Cereus kroenleinii'' taxonómiai megjegyzések]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-38/issue-1/wi.38.38116/Type-specimens-of-Cactaceae-names-in-the-Berlin-Herbarium-B/10.3372/wi.38.38116.pdf Cactaceae típuspéldányok a berlini herbáriumban]

[[Kategória:Cereus]]

Cereus phatnospermus

2026-08-23T13:30:54Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' '''nemzetségnév''' a latin ''cereus'' („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal.
* A ''phatnospermus'' '''fajnév''' görög eredetű összetétel. A ''phatnos'' jelentése „lámpás”, „lámpa”, míg a ''sperma'' jelentése „mag”. A név jelentése ezért „lámpásmagvú”, illetve „lámpásra emlékeztető magvú”, és a faj magjának jellegzetes alakjára utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Cereus phatnospermus'' K.Schum.
* '''Típusgyűjtés:''' '''[[Anisits János Dániel]]''', '''Paraguay''', Presidente Hayes, „bei Porongo”, 1898. február 18.
* '''Első leírása:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', ''Cereus phatnospermus'' néven, ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 9: 167, 186–187. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' a faj eredetileg is ''Cereus'' néven jelent meg; a Caryophyllales.org jelenlegi kezelése ezt a kombinációt fogadja el, sec. Hunt (2016).
{{Galéria
|http://www.cactusinhabitat.org/images/uploads/198/b_03-1120834.JPG
| https://cactiguide.com/images/large/111_1771511248_c_kroenleinii3.jpg
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Elágazó, pozsgás cserje vagy félcserje, amely természetes környezetében többméteres magasságot is elérhet. A '''hajtás'''ok kezdetben felállók vagy kissé ívesek, később az elágazások súlya miatt lehajlóvá válhatnak. A fiatal '''szár'''ok zöldek vagy kékeszöldek, gyakran erősen deres, viaszbevonatú megjelenésűek.

A '''szár''' többnyire 3–5 bordás, karcsú, az idősebb részeken fásodó. A '''bordák''' alacsonyak, lekerekítettek vagy enyhén szögletesek. A '''szár''' átmérője a körülményektől és a növény korától függően változó, a fiatalabb hajtások rendszerint néhány centiméter vastagok.

Az '''areolák''' a bordákon helyezkednek el, kezdetben világos színűek, később szürkésbarnává válhatnak. A '''tövisek''' száma és hossza változó. A peremi '''tövisek''' vékonyak, barnás vagy szürkés színűek, a központi '''tövis'''ek egy része hosszabb és erőteljesebb lehet.

A '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' erőteljes, a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott.
{{Típusfaj | Cereus phatnospermus | limit=5}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb, de még aktívan növekedő '''hajtás'''ok oldalán fejlődnek. A '''virág'''ok karcsúak, csövesek, fehéres vagy zöldes külső, illetve világosabb belső takarólevelekkel. A virágzás rendszerint éjszaka kezdődik, a '''virág'''ok később is nyitva maradhatnak.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' rövidebbek, zöldes vagy barnászöld színűek; a belső '''lepellevelek''' világosabbak, fehéres vagy krémszínűek és a '''virág''' nyílásánál szétterülnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' világos színűek. A '''termő''' a virágcső alsó részén helyezkedik el, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többkaréjú.

==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses színű. Húsa lédús, a termés felnyílása nélkül fogyasztható állapotba érő, húsos bogyótermés jellegű.

* '''Magja:''' A magok sötétbarnák vagy feketék, jellegzetes alakúak, a faj nevét is adó sajátos megjelenésűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' északkeleti része. A faj keleti-bolíviai, nyugat-közép-brazíliai és paraguayi területeken, valamint Argentína Formosa tartományában fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz erdőkben, száraz cserjésekben, a Chaco növényzetében és egyéb, szezonálisan száraz élőhelyeken él. Elterjedési területén a nyílt, napos élőhelyektől a ritkásabb cserjésekig többféle növénytársulásban előfordul. A növény a hosszabb száraz időszakokat is elviseli.

== Kultúrában tartás ==

A ''Cereus phatnospermus'' melegkedvelő, erős fényigényű, szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Termesztésében napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványosabb közeget célszerű biztosítani.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek két öntözés között ki kell száradnia. A tartósan nedves közeg különösen hűvös időben a '''gyökérzet''' rothadásához vezethet.

Télen világos, hűvös, száraz helyen tartható. Fagyérzékeny, ezért Magyarországon szabadban nem teleltethető.

Nagyobb mérete miatt hosszabb távon tágas helyet igényel. Fiatal növényei edényben is jól fejlődnek, idősebb példányai azonban megfelelő körülmények között gyorsan nagyméretűvé válhatnak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Cereus phatnospermus'' karcsú, elágazó, gyakran kékeszöld, deres '''szár'''a és viszonylag kevés '''bordák''' jellemzik. A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetség több hasonló, dél-amerikai fajától elsősorban a '''szár''' habitusa, a '''tövisek''' jellege, valamint a virág- és termésbélyegek alapján különíthető el.

A korábbi taxonómiai kezelésekben a ''[[Cereus adelmarii]]'' és a ''[[Cereus kroenleinii]]'' önálló fajként, illetve később a ''[[Cereus phatnospermus]]'' alfajaiként is szerepeltek. A jelenlegi ''Caryophyllales.org''-koncepcióban mindkettő a ''Cereus phatnospermus'' szinonimája.

A ''Cereus kroenleinii'' különösen szoros kapcsolatban áll a ''C. phatnospermus''-szal. A típusok és a leírások összehasonlítása alapján a két taxon megkülönböztetése nem bizonyult kellően megalapozottnak ahhoz, hogy önálló fajként fennmaradjon.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Cereus phatnospermus''-t '''[[Karl Moritz Schumann]]''' írta le 1899-ben a ''Cereus'' nemzetségben. A faj később a ''Monvillea'' nemzetségbe is átkerült, ezért a régebbi szakirodalomban a ''Monvillea phatnosperma'' névvel találkozhatunk.

A ''Monvillea'' nemzetségbe sorolt növények ''Cereus''-hoz való viszonyának megítélése hosszú időn keresztül változott. Ennek következtében a ''Cereus phatnospermus'' több különböző nemzetségi és infraspecifikus kombinációban is szerepelt.

A ''Cereus adelmarii'' eredetileg ''Monvillea adelmarii'' néven jelent meg 1985-ben. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' alfajaként kezelték, és létrehozták a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''adelmarii'' kombinációt.

A ''Monvillea kroenleinii'' nevet '''[[Roberto Kiesling]]''' 1994-ben közölte, azonban a név eredeti közlése nomenklatúrai problémákat tartalmazott. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1995-ben ''Cereus kroenleinii'' néven írta le a taxont. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''kroenleinii'' alfaji kombinációt hozták létre.

A két taxon közötti kapcsolatot későbbi vizsgálatok is elemezték. A morfológiai bélyegek jelentős átfedése miatt a ''C. kroenleinii'' önálló fajként való elkülönítése megkérdőjeleződött. A jelenlegi Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlista a ''Cereus phatnospermus'' alatt egyesíti ezeket a neveket, és a ''C. adelmarii'', valamint a ''C. kroenleinii'' neveket szinonimaként kezeli.

A Caryophyllales.org által követett taxonómiai koncepcióban az elfogadott név:

''Cereus phatnospermus'' K.Schum. in ''Monatsschr. Kakteenk.'' 9: 186. 1899. '''sec. Hunt (2016)'''.

A név mögötti „sec. Hunt (2016)” azt jelzi, hogy a Caryophyllales.org az adott taxon körülírásában '''[[David Richard Hunt]]''' 2016-os taxonómiai koncepcióját követi. Ez nem a faj leírásának szerzőjét jelenti, hanem az elfogadott taxonómiai értelmezés forrását.

A Caryophyllales.org ugyanakkor egyes szinonimák esetében más taxonómiai forrást jelöl meg. Így például a ''Monvillea phatnosperma'' név szinonim státusza '''Kew WCVP (2019)''' szerint, míg a ''Monvillea adelmarii'' és a ''Cereus adelmarii'' szinonim státusza Hunt (2016) szerint szerepel.

== Egyéb ==

A faj taxonómiai történetében különösen érdekes, hogy a ''Cereus phatnospermus'', a ''Cereus adelmarii'' és a ''Cereus kroenleinii'' neveket korábban egymástól elkülönítve, illetve különböző infraspecifikus rangokon használták.

A ''Cereus phatnospermus'' típusanyagát '''[[Anisits János Dániel]]''' gyűjtötte '''Paraguay''' területén, Presidente Hayes térségében, Porongo közelében, 1898. február 18-án. A berlini herbárium anyagának vizsgálata alapján a típusanyaghoz tartozó példányok fennmaradtak.

A faj természetvédelmi helyzete jelenleg nem tekinthető különösebben veszélyeztetettnek. A ''POWO'' az ''IUCN'' alapján '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriát ad meg.

A ''Cereus phatnospermus'' a természetben több ország száraz, szezonálisan száraz növényzetében fordul elő, ezért a gyűjteményekben is a meleg, napos és jó vízelvezetésű tartási körülményeket igénylő dél-amerikai kaktuszok közé sorolható.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/ Cactaceae at Caryophyllales.org – fajszintű ellenőrzőlista]
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales, species-level checklist]
* [https://www.ipni.org/ipni/idPlantNameSearch.do?id=130552-1 IPNI – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130552-1 Plants of the World Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000597505 World Flora Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.cactusinhabitat.org/index.php?id=198&l=en&p=specie Cactus in Habitat – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/7034/Cereus_phatnospermus LLIFLE – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/kuas_1997_6_opt_1930.pdf Braun & Esteves Pereira (1997) – ''Cereus adelmarii'' és ''Cereus kroenleinii'' taxonómiai megjegyzések]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-38/issue-1/wi.38.38116/Type-specimens-of-Cactaceae-names-in-the-Berlin-Herbarium-B/10.3372/wi.38.38116.pdf Cactaceae típuspéldányok a berlini herbáriumban]

[[Kategória:Cereus]]

Cereus phatnospermus

2026-08-23T13:26:06Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '':Kategória:Cereus|'' '''nemzetségnév''' a latin ''cereus'' („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal. * A ''phatnospermus'' '''fajnév''' görög eredetű összetétel. A ''phatnos'' jelentése „lámpás”, „…”

{{Taxonbox | accepted = Cereus phatnospermus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 9: 186. 1899 sec. Hunt 2016 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' '''nemzetségnév''' a latin ''cereus'' („viaszszerű”, „viaszgyertya”) szóból származik, amely a növények gyertyaszerű, oszlopos növekedésére utal.
* A ''phatnospermus'' '''fajnév''' görög eredetű összetétel. A ''phatnos'' jelentése „lámpás”, „lámpa”, míg a ''sperma'' jelentése „mag”. A név jelentése ezért „lámpásmagvú”, illetve „lámpásra emlékeztető magvú”, és a faj magjának jellegzetes alakjára utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Cereus phatnospermus'' K.Schum.
* '''Típusgyűjtés:''' '''[[Anisits János Dániel]]''', '''Paraguay''', Presidente Hayes, „bei Porongo”, 1898. február 18.
* '''Első leírása:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', ''Cereus phatnospermus'' néven, ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 9: 167, 186–187. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' a faj eredetileg is ''Cereus'' néven jelent meg; a Caryophyllales.org jelenlegi kezelése ezt a kombinációt fogadja el, sec. Hunt (2016).

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Elágazó, pozsgás cserje vagy félcserje, amely természetes környezetében többméteres magasságot is elérhet. A '''hajtás'''ok kezdetben felállók vagy kissé ívesek, később az elágazások súlya miatt lehajlóvá válhatnak. A fiatal '''szár'''ok zöldek vagy kékeszöldek, gyakran erősen deres, viaszbevonatú megjelenésűek.

A '''szár''' többnyire 3–5 bordás, karcsú, az idősebb részeken fásodó. A '''bordák''' alacsonyak, lekerekítettek vagy enyhén szögletesek. A '''szár''' átmérője a körülményektől és a növény korától függően változó, a fiatalabb hajtások rendszerint néhány centiméter vastagok.

Az '''areolák''' a bordákon helyezkednek el, kezdetben világos színűek, később szürkésbarnává válhatnak. A '''tövisek''' száma és hossza változó. A peremi '''tövisek''' vékonyak, barnás vagy szürkés színűek, a központi '''tövis'''ek egy része hosszabb és erőteljesebb lehet.

A '''levelek''' hiányoznak. A '''gyökérzet''' erőteljes, a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott.
{{Típusfaj | Cereus phatnospermus | limit=5}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb, de még aktívan növekedő '''hajtás'''ok oldalán fejlődnek. A '''virág'''ok karcsúak, csövesek, fehéres vagy zöldes külső, illetve világosabb belső takarólevelekkel. A virágzás rendszerint éjszaka kezdődik, a '''virág'''ok később is nyitva maradhatnak.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' rövidebbek, zöldes vagy barnászöld színűek; a belső '''lepellevelek''' világosabbak, fehéres vagy krémszínűek és a '''virág''' nyílásánál szétterülnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' világos színűek. A '''termő''' a virágcső alsó részén helyezkedik el, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többkaréjú.

==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses színű. Húsa lédús, a termés felnyílása nélkül fogyasztható állapotba érő, húsos bogyótermés jellegű.

* '''Magja:''' A magok sötétbarnák vagy feketék, jellegzetes alakúak, a faj nevét is adó sajátos megjelenésűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' északkeleti része. A faj keleti-bolíviai, nyugat-közép-brazíliai és paraguayi területeken, valamint Argentína Formosa tartományában fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz erdőkben, száraz cserjésekben, a Chaco növényzetében és egyéb, szezonálisan száraz élőhelyeken él. Elterjedési területén a nyílt, napos élőhelyektől a ritkásabb cserjésekig többféle növénytársulásban előfordul. A növény a hosszabb száraz időszakokat is elviseli.

== Kultúrában tartás ==

A ''Cereus phatnospermus'' melegkedvelő, erős fényigényű, szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott kaktusz. Termesztésében napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványosabb közeget célszerű biztosítani.

A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a közegnek két öntözés között ki kell száradnia. A tartósan nedves közeg különösen hűvös időben a '''gyökérzet''' rothadásához vezethet.

Télen világos, hűvös, száraz helyen tartható. Fagyérzékeny, ezért Magyarországon szabadban nem teleltethető.

Nagyobb mérete miatt hosszabb távon tágas helyet igényel. Fiatal növényei edényben is jól fejlődnek, idősebb példányai azonban megfelelő körülmények között gyorsan nagyméretűvé válhatnak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Cereus phatnospermus'' karcsú, elágazó, gyakran kékeszöld, deres '''szár'''a és viszonylag kevés '''bordák''' jellemzik. A ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetség több hasonló, dél-amerikai fajától elsősorban a '''szár''' habitusa, a '''tövisek''' jellege, valamint a virág- és termésbélyegek alapján különíthető el.

A korábbi taxonómiai kezelésekben a ''[[Cereus adelmarii]]'' és a ''[[Cereus kroenleinii]]'' önálló fajként, illetve később a ''[[Cereus phatnospermus]]'' alfajaiként is szerepeltek. A jelenlegi ''Caryophyllales.org''-koncepcióban mindkettő a ''Cereus phatnospermus'' szinonimája.

A ''Cereus kroenleinii'' különösen szoros kapcsolatban áll a ''C. phatnospermus''-szal. A típusok és a leírások összehasonlítása alapján a két taxon megkülönböztetése nem bizonyult kellően megalapozottnak ahhoz, hogy önálló fajként fennmaradjon.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Cereus phatnospermus''-t '''[[Karl Moritz Schumann]]''' írta le 1899-ben a ''Cereus'' nemzetségben. A faj később a ''Monvillea'' nemzetségbe is átkerült, ezért a régebbi szakirodalomban a ''Monvillea phatnosperma'' névvel találkozhatunk.

A ''Monvillea'' nemzetségbe sorolt növények ''Cereus''-hoz való viszonyának megítélése hosszú időn keresztül változott. Ennek következtében a ''Cereus phatnospermus'' több különböző nemzetségi és infraspecifikus kombinációban is szerepelt.

A ''Cereus adelmarii'' eredetileg ''Monvillea adelmarii'' néven jelent meg 1985-ben. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' alfajaként kezelték, és létrehozták a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''adelmarii'' kombinációt.

A ''Monvillea kroenleinii'' nevet '''[[Roberto Kiesling]]''' 1994-ben közölte, azonban a név eredeti közlése nomenklatúrai problémákat tartalmazott. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1995-ben ''Cereus kroenleinii'' néven írta le a taxont. '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' 1997-ben a ''Cereus phatnospermus'' subsp. ''kroenleinii'' alfaji kombinációt hozták létre.

A két taxon közötti kapcsolatot későbbi vizsgálatok is elemezték. A morfológiai bélyegek jelentős átfedése miatt a ''C. kroenleinii'' önálló fajként való elkülönítése megkérdőjeleződött. A jelenlegi Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlista a ''Cereus phatnospermus'' alatt egyesíti ezeket a neveket, és a ''C. adelmarii'', valamint a ''C. kroenleinii'' neveket szinonimaként kezeli.

A Caryophyllales.org által követett taxonómiai koncepcióban az elfogadott név:

''Cereus phatnospermus'' K.Schum. in ''Monatsschr. Kakteenk.'' 9: 186. 1899. '''sec. Hunt (2016)'''.

A név mögötti „sec. Hunt (2016)” azt jelzi, hogy a Caryophyllales.org az adott taxon körülírásában '''[[David Richard Hunt]]''' 2016-os taxonómiai koncepcióját követi. Ez nem a faj leírásának szerzőjét jelenti, hanem az elfogadott taxonómiai értelmezés forrását.

A Caryophyllales.org ugyanakkor egyes szinonimák esetében más taxonómiai forrást jelöl meg. Így például a ''Monvillea phatnosperma'' név szinonim státusza '''Kew WCVP (2019)''' szerint, míg a ''Monvillea adelmarii'' és a ''Cereus adelmarii'' szinonim státusza Hunt (2016) szerint szerepel.

== Egyéb ==

A faj taxonómiai történetében különösen érdekes, hogy a ''Cereus phatnospermus'', a ''Cereus adelmarii'' és a ''Cereus kroenleinii'' neveket korábban egymástól elkülönítve, illetve különböző infraspecifikus rangokon használták.

A ''Cereus phatnospermus'' típusanyagát '''[[Anisits János Dániel]]''' gyűjtötte '''Paraguay''' területén, Presidente Hayes térségében, Porongo közelében, 1898. február 18-án. A berlini herbárium anyagának vizsgálata alapján a típusanyaghoz tartozó példányok fennmaradtak.

A faj természetvédelmi helyzete jelenleg nem tekinthető különösebben veszélyeztetettnek. A ''POWO'' az ''IUCN'' alapján '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriát ad meg.

A ''Cereus phatnospermus'' a természetben több ország száraz, szezonálisan száraz növényzetében fordul elő, ezért a gyűjteményekben is a meleg, napos és jó vízelvezetésű tartási körülményeket igénylő dél-amerikai kaktuszok közé sorolható.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/ Cactaceae at Caryophyllales.org – fajszintű ellenőrzőlista]
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales, species-level checklist]
* [https://www.ipni.org/ipni/idPlantNameSearch.do?id=130552-1 IPNI – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A130552-1 Plants of the World Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000597505 World Flora Online – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.cactusinhabitat.org/index.php?id=198&l=en&p=specie Cactus in Habitat – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/7034/Cereus_phatnospermus LLIFLE – ''Cereus phatnospermus'']
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2019/03/kuas_1997_6_opt_1930.pdf Braun & Esteves Pereira (1997) – ''Cereus adelmarii'' és ''Cereus kroenleinii'' taxonómiai megjegyzések]
* [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-38/issue-1/wi.38.38116/Type-specimens-of-Cactaceae-names-in-the-Berlin-Herbarium-B/10.3372/wi.38.38116.pdf Cactaceae típuspéldányok a berlini herbáriumban]

[[Kategória:Cereus]]

Cereus spegazzinii

2026-08-23T12:46:03Z

Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

{{Taxonbox | accepted = Cereus spegazzinii F.A.C.Weber in Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A fajnevet [[Carlo Luigi Spegazzini]] (1858-1926) olasz származású argentin botanikus és mikológus tiszteletére kapta.

=== Típuspéldány ===
[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

* '''Első leírása:''' Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A fajt F.A.C. Weber írta le 1899-ben, és a ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetségbe sorolta. Bár később Britton és Rose áthelyezték a Monvillea nemzetségbe 1920-ban, a modern rendszertani kutatások eredményeképpen ismét a ''Cereus'' nemzetségbe került vissza. Így az eredeti besorolás tekinthető az aktuálisnak.
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Karcsú, felálló,vagy akár kúszó, szerteágazó. Kékes, lilás és zöld foltos, akár 1,8 m hosszúak és 2-6,5 cm átmérőjűek.

==== Areolák ====
A bordák végén lévő kinövések csúcsán található kis bimbóudvar, nagyon széles areolákkal.

==== Tövisek ====

'''Peremtövis:''' A fiatal növényeknek általában három éles, feketés, 5 mm hosszú tüskéjük van, kettő felfelé és egy lefelé mutató. Az idősebb részeken öt sugarú tüske található, amelyek akár 1,5 cm hosszúak is lehetnek.

'''Középtövis:''' A fiatal növényeknek egy sincs. Az idősebb részeken egy középső tövis található, amely 1,5 cm hosszú.

=== Generatív test ===

<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Cereus spegazzinii">
Fájl:Cereus spegazzinii.Solti 01.jpg|Fotó: Dr. Solti Ádám
Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 03.jpg|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika
</gallery>

==== Virág ====
10-13 cm hosszúak, vékony csővel, vöröses külső és fehér belső lepelszeletekkel. A szárak oldalán, a tetejéhez közel erednek. A bimbók felfelé állnak, de a virágok kinyílásakor hirtelen lefelé görbülnek. Éjszaka nyílnak. Az egyik legtermékenyebb virágzó kaktusz, áprilistól szeptemberig virágzik.

'''Külső lepellevelek:''' Vöröses.

'''Belső lepellevelek:''' Fehér.

'''Porzószálak:''' A porzószálak halványzöldes színűek, és a virág belsejében helyezkednek el.

'''Portokok:'''A porzók végén lévő portokok élénk sárgák.

'''Bibeszál:''' A bibeszál hosszú és vékony, fehéres vagy halványzöldes színű.

'''Bibe:''' A bibe fehér, többnyire 10-12 karéjból áll, amelyek a virág kinyílásakor szétterülnek.

==== Termés ====
Sima, piros vagy zöldes, lédús, tartós lepelmaradványokkal, amelyek lassan elhervadnak és a termés végéhez tapadva száradnak.

'''Magja:''' A magok 1,5 mm hosszúak, feketék és fényesek.

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína (Santa Fe, Santiago del Estero, Salta, Chaco és Formosa tartományok), Bolívia, Brazília és Paraguay.

'''Élőhely:'''
10 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. Száraz erdők belsejében és szélén nő, és egész elterjedési területén gyakori és nagy tömegű.

'''Éghajlati tényezők:''' A növény a Chaco régióban, egy trópusi szavanna és tüskés erdős területen él. Az éghajlatot hosszú, forró és csapadékos nyár, valamint rövid, enyhe és száraz tél jellemzi. Jellemzően a növény az esős évszakban virágzik.

'''Növénytársulás, életmód:''' A Cereus spegazzinii a Chaco régió száraz tüskés erdeinek belső és szélterületein, valamint a nyitott szavannás területeken él. A növény gyakran más növények, cserjék vagy fák ágai között kúszik vagy támaszkodik rájuk.

== Kultúrában tartás ==
A virágainak szépsége és a bőséges virágzás miatt nagy népszerűségnek örvend. A monvilleák fehér, lilás foltos vagy márványos száraik miatt is vonzóak.

== Egyéb ==
A faj a legkevésbé veszélyeztetett fajok listáján szerepel, mivel széles körben elterjedt, gyakori és helyben gazdag, és nincsenek rá leselkedő jelentős veszélyek. Számos védett területen is megtalálható.

== Szerzők és forrás ==

'''Szöveg:'''

'''Kép:''' Dr. Solti Ádám, Ferenczy Tiborné Jolika

'''Lektorálta:'''

'''Forrás:'''

* llifle.com
* worldofsucculents.com,

[[Kategória:Cereus]]

Cereus spegazzinii

2026-08-23T11:23:33Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Cereus spegazzinii F.A.C.Weber in Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A fajnevet [[Carlo Luigi Spegazzini]] (1858-1926) olasz származású argentin botanikus és mikológus tiszteletére kapta.

=== Típuspéldány ===
[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

* '''Első leírása:''' Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A fajt F.A.C. Weber írta le 1899-ben, és a ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetségbe sorolta. Bár később Britton és Rose áthelyezték a Monvillea nemzetségbe 1920-ban, a modern rendszertani kutatások eredményeképpen ismét a ''Cereus'' nemzetségbe került vissza. Így az eredeti besorolás tekinthető az aktuálisnak.
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Karcsú, felálló,vagy akár kúszó, szerteágazó. Kékes, lilás és zöld foltos, akár 1,8 m hosszúak és 2-6,5 cm átmérőjűek.

==== Areolák ====
A bordák végén lévő kinövések csúcsán található kis bimbóudvar, nagyon széles areolákkal.

==== Tövisek ====

'''Peremtövis:''' A fiatal növényeknek általában három éles, feketés, 5 mm hosszú tüskéjük van, kettő felfelé és egy lefelé mutató. Az idősebb részeken öt sugarú tüske található, amelyek akár 1,5 cm hosszúak is lehetnek.

'''Középtövis:''' A fiatal növényeknek egy sincs. Az idősebb részeken egy középső tövis található, amely 1,5 cm hosszú.

=== Generatív test ===

<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Cereus spegazzinii">
Fájl:Cereus spegazzinii.Solti 01.jpg|Fotó: Dr. Solti Ádám
Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 03.jpg|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika
</gallery>

==== Virág ====
10-13 cm hosszúak, vékony csővel, vöröses külső és fehér belső lepelszeletekkel. A szárak oldalán, a tetejéhez közel erednek. A bimbók felfelé állnak, de a virágok kinyílásakor hirtelen lefelé görbülnek. Éjszaka nyílnak. Az egyik legtermékenyebb virágzó kaktusz, áprilistól szeptemberig virágzik.

'''Külső lepellevelek:''' Vöröses.

'''Belső lepellevelek:''' Fehér.

'''Porzószálak:''' A porzószálak halványzöldes színűek, és a virág belsejében helyezkednek el.

'''Portokok:'''A porzók végén lévő portokok élénk sárgák.

'''Bibeszál:''' A bibeszál hosszú és vékony, fehéres vagy halványzöldes színű.

'''Bibe:''' A bibe fehér, többnyire 10-12 karéjból áll, amelyek a virág kinyílásakor szétterülnek.

==== Termés ====
Sima, piros vagy zöldes, lédús, tartós lepelmaradványokkal, amelyek lassan elhervadnak és a termés végéhez tapadva száradnak.

'''Magja:''' A magok 1,5 mm hosszúak, feketék és fényesek.

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína (Santa Fe, Santiago del Estero, Salta, Chaco és Formosa tartományok), Bolívia, Brazília és Paraguay.

'''Élőhely:'''
10 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. Száraz erdők belsejében és szélén nő, és egész elterjedési területén gyakori és nagy tömegű.

'''Éghajlati tényezők:''' A növény a Chaco régióban, egy trópusi szavanna és tüskés erdős területen él. Az éghajlatot hosszú, forró és csapadékos nyár, valamint rövid, enyhe és száraz tél jellemzi. Jellemzően a növény az esős évszakban virágzik.

'''Növénytársulás, életmód:''' A Cereus spegazzinii a Chaco régió száraz tüskés erdeinek belső és szélterületein, valamint a nyitott szavannás területeken él. A növény gyakran más növények, cserjék vagy fák ágai között kúszik vagy támaszkodik rájuk.

== Kultúrában tartás ==
A virágainak szépsége és a bőséges virágzás miatt nagy népszerűségnek örvend. A monvilleák fehér, lilás foltos vagy márványos száraik miatt is vonzóak.

== Egyéb ==
A faj a legkevésbé veszélyeztetett fajok listáján szerepel, mivel széles körben elterjedt, gyakori és helyben gazdag, és nincsenek rá leselkedő jelentős veszélyek. Számos védett területen is megtalálható.

== Szerzők és forrás ==

'''Szöveg:''' Jokhel Csaba

'''Kép:''' Dr. Solti Ádám, Ferenczy Tiborné Jolika

'''Lektorálta:'''

'''Forrás:'''

** llifle.com
** worldofsucculents.com,

[[Kategória:Cereus]]

Cereus spegazzinii

2026-08-23T11:21:56Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Cereus spegazzinii F.A.C.Weber in Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A fajnevet [[Carlo Luigi Spegazzini]] (1858-1926) olasz származású argentin botanikus és mikológus tiszteletére kapta.

=== Típuspéldány ===
[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

* '''Első leírása:''' Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A fajt F.A.C. Weber írta le 1899-ben, és a ''[[:Kategória:Cereus|Cereus]]'' nemzetségbe sorolta. Bár később Britton és Rose áthelyezték a Monvillea nemzetségbe 1920-ban, a modern rendszertani kutatások eredményeképpen ismét a ''Cereus'' nemzetségbe került vissza. Így az eredeti besorolás tekinthető az aktuálisnak.
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
[[Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Ferenczy Tiborné Jolika]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
Karcsú, felálló,vagy akár kúszó, szerteágazó. Kékes, lilás és zöld foltos, akár 1,8 m hosszúak és 2-6,5 cm átmérőjűek.

==== Areolák ====
A bordák végén lévő kinövések csúcsán található kis bimbóudvar, nagyon széles areolákkal.

==== Tövisek ====

'''Peremtövis:''' A fiatal növényeknek általában három éles, feketés, 5 mm hosszú tüskéjük van, kettő felfelé és egy lefelé mutató. Az idősebb részeken öt sugarú tüske található, amelyek akár 1,5 cm hosszúak is lehetnek.

'''Középtövis:''' A fiatal növényeknek egy sincs. Az idősebb részeken egy középső tövis található, amely 1,5 cm hosszú.

=== Generatív test ===

<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Cereus spegazzinii">
Fájl:Cereus spegazzinii.Solti 01.jpg|Dr. Solti Ádám
</gallery>

==== Virág ====
10-13 cm hosszúak, vékony csővel, vöröses külső és fehér belső lepelszeletekkel. A szárak oldalán, a tetejéhez közel erednek. A bimbók felfelé állnak, de a virágok kinyílásakor hirtelen lefelé görbülnek. Éjszaka nyílnak. Az egyik legtermékenyebb virágzó kaktusz, áprilistól szeptemberig virágzik.

'''Külső lepellevelek:''' Vöröses.

'''Belső lepellevelek:''' Fehér.

'''Porzószálak:''' A porzószálak halványzöldes színűek, és a virág belsejében helyezkednek el.

'''Portokok:'''A porzók végén lévő portokok élénk sárgák.

'''Bibeszál:''' A bibeszál hosszú és vékony, fehéres vagy halványzöldes színű.

'''Bibe:''' A bibe fehér, többnyire 10-12 karéjból áll, amelyek a virág kinyílásakor szétterülnek.

==== Termés ====
Sima, piros vagy zöldes, lédús, tartós lepelmaradványokkal, amelyek lassan elhervadnak és a termés végéhez tapadva száradnak.

'''Magja:''' A magok 1,5 mm hosszúak, feketék és fényesek.

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína (Santa Fe, Santiago del Estero, Salta, Chaco és Formosa tartományok), Bolívia, Brazília és Paraguay.

'''Élőhely:'''
10 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. Száraz erdők belsejében és szélén nő, és egész elterjedési területén gyakori és nagy tömegű.

'''Éghajlati tényezők:''' A növény a Chaco régióban, egy trópusi szavanna és tüskés erdős területen él. Az éghajlatot hosszú, forró és csapadékos nyár, valamint rövid, enyhe és száraz tél jellemzi. Jellemzően a növény az esős évszakban virágzik.

'''Növénytársulás, életmód:''' A Cereus spegazzinii a Chaco régió száraz tüskés erdeinek belső és szélterületein, valamint a nyitott szavannás területeken él. A növény gyakran más növények, cserjék vagy fák ágai között kúszik vagy támaszkodik rájuk.

== Kultúrában tartás ==
A virágainak szépsége és a bőséges virágzás miatt nagy népszerűségnek örvend. A monvilleák fehér, lilás foltos vagy márványos száraik miatt is vonzóak.

== Egyéb ==
A faj a legkevésbé veszélyeztetett fajok listáján szerepel, mivel széles körben elterjedt, gyakori és helyben gazdag, és nincsenek rá leselkedő jelentős veszélyek. Számos védett területen is megtalálható.

== Szerzők és forrás ==

'''Szöveg:''' Jokhel Csaba

'''Kép:''' Dr. Solti Ádám, Ferenczy Tiborné Jolika

'''Lektorálta:'''

'''Forrás:'''

** llifle.com
** worldofsucculents.com,

[[Kategória:Cereus]]

Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 03.jpg

2026-08-23T11:21:05Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 02.jpg

2026-08-23T11:20:35Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Cereus spegazzinii.FTJ 01.jpg

2026-08-23T11:19:52Z

Jokhel Csaba:

Hatiora cylindrica

2026-08-23T10:29:38Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Hatiora cylindrica Britton & Rose, Cactaceae 4: 219. 1923 sec. Korotkova & al. 2011 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' '''nemzetségnév''' a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' elnevezést korábban [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]-taxonra használták, azonban a név nomenklatúrai problémái miatt '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1923-ban a ''Hatiora'' nevet vezették be.
* A ''cylindrica'' fajnév a latin ''cylindricus'' („hengeres, hengeralakú”) szóból származik, és a faj jellegzetesen hengeres szártagjaira utal.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' ''Hatiora cylindrica'' Britton & Rose.
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', ''Cactaceae'' 4: 219, t. 23, f. 1. 1923.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', 1923.

{{Galéria
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-Kew-Bl%C3%BCte-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-Kew-Pflanze-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
|https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-AH747-Foto-Ruud-Tropper-1.JPG
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy litofiton életmódú, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény bokrosan elágazó, felálló vagy idősebb korban részben lecsüngő habitusú. A '''hajtás'''ok számos, rövid, hengeres szártagból épülnek fel.

A '''szár'''tagok hengeresek, nem bunkószerűen megvastagodók, egyenesek, körülbelül 1,5–3,5 cm hosszúak és 0,1–0,2 cm átmérőjűek, csúcsuk csonkolt. A '''szár'''tagok felülete zöld, erős fényben egyes példányokon vöröses árnyalatot is felvehet. A fajra nem jellemzők a fejlett '''tövisek'''. A '''levelek''' hiányoznak, a fotoszintézist a zöld '''szár''' végzi. A '''gyökérzet''' epifita, illetve sziklákon élő életmódhoz alkalmazkodott.

A faj egyik legfontosabb megkülönböztető bélyege a szigorúan hengeres, nem bunkószerűen kiszélesedő terminális '''hajtás'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok végén fejlődnek. A '''virág'''ok aktinomorfak, vagyis sugarasan szimmetrikusak, és sárga, narancssárga vagy magenta árnyalatúak lehetnek. A virágzás az északi féltekén általában január és április között történik.

* '''Takarólevelek:''' A '''párta''' szabad '''sziromlevelekből''' áll, amelyek a '''virág'''ban szélesen szétterülnek; színük sárgától narancssárgáig, illetve egyes alakoknál magentás árnyalatig változhat. A külső és belső '''lepellevelek''' fokozatosan különbözhetnek egymástól.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' a '''virág''' belsejében helyezkednek el. A '''termő''' a virág középpontjában található, a '''bibeszál''' végén 7 karéjú '''bibe''' fejlődik.

==== Termés ====

A termés húsos bogyó, amely éréskor fehéresből lilás árnyalatúvá, illetve egyes populációkban vörössé válhat. A ''Hatiora salicornoides''-től egyik fontos megkülönböztető bélyege a vörös termés és a 7 karéjú '''bibe'''.

* '''Magja:''' A magok kisméretűek, a húsos termésben számos mag fejlődik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília'''; a faj Kelet- és Délkelet-Brazília területén fordul elő, különösen Bahia, Espírito Santo, Minas Gerais és Rio de Janeiro államaiban. A brazil flórakutatási adatok São Paulo állam jelenlétét is jelzik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj elsősorban a [[:Kategória:Mata Atlântica|Mata Atlântica]] növényzetéhez kapcsolódik. Nedves erdőkben, tengerparti homokos élőhelyeken, ''restinga''-vegetációban és dűnéken fordul elő. Epifitonként fákon, illetve litofitonként sziklákon is megél. A lelőhelyek a tengerszinttől mintegy 1200 m tengerszint feletti magasságig terjednek.
{{Típusfaj | Hatiora cylindrica | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

Epifita és litofiton életmódja miatt a ''Hatiora cylindrica'' laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. A közegnek a víz megtartása mellett gyorsan le kell vezetnie a fölösleges vizet.

Világos helyen, de a természetes élőhelyéhez hasonlóan szűrt fényben célszerű tartani. A növekedési időszakban mérsékelt, rendszeres öntözést igényel, a két öntözés között a közeg felső rétegének kiszáradásával.

A növény a természetben nedves trópusi környezetben él, ezért a túlzottan száraz levegő és a teljes kiszárítás tartósan kedvezőtlen lehet. A pangó víz ugyanakkor a '''gyökérzet''' rothadását okozhatja.

A faj nagy előnye, hogy a rövid, hengeres '''hajtás'''tagok miatt könnyen felismerhető a hasonló, szintén termesztett ''Hatiora salicornoides'' mellett. Virágzása az északi féltekén rendszerint januártól áprilisig tart.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora cylindrica'' legközelebbi és megjelenésében leginkább hasonló faja a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]. A két faj elkülönítésében elsősorban a terminális '''hajtás'''ok alakja és a termés, valamint a '''bibe''' karéjainak száma használható.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]
|-
| Terminális '''hajtás'''ok
| Hengeres, nem bunkószerűen megvastagodó
| Hengeres, de bunkószerűen megvastagodó
|-
| '''Hajtás'''tagok
| Egyenesek, hengeresek
| A terminális szártagok megvastagodhatnak
|-
| '''Bibe'''
| 7 karéjú
| 4–5 karéjú
|-
| Termés
| Vörös
| Fehér vagy rózsaszínes
|-
| Élőhely
| Erdők, ''restinga'', dűnék, sziklás élőhelyek
| Kelet- és Délkelet-Brazília különböző élőhelyei
|}

A két faj morfológiailag közeli rokonságban áll, és a ''Hatiora cylindrica'' korábban a ''Hatiora salicornoides'' alá rendelt formaként vagy varietasként is szerepelt. A jelenlegi fajkoncepció szerint azonban önálló faj.

== Szukkulens taxonok ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, elsősorban epifita vagy litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai gyengén pozsgás, hengeres szártagokból felépülő, gyakran bokros növények. A szárak általában tövistelenek vagy csaknem tövistelenek. A '''virág'''ok kicsik, aktinomorfak, és a '''hajtás'''ok végén fejlődnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1915-ben vezették be a ''Standard Cyclopedia of Horticulture'' 3. kötetének 1432. oldalán. A nemzetség típusfaja a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']].

A ''Hatiora cylindrica''-t '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1923-ban írták le önálló fajként. A taxont később több szerző a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']] alá vonta. Ennek megfelelően a név történetében megjelent a ''Hatiora salicornoides'' f. ''cylindrica'' és a ''Rhipsalis salicornioides'' var. ''cylindrica'' kombináció is.

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a korábban tágabb értelemben vett ''Hatiora'' nem volt monofiletikus. A [[:Kategória:Rhipsalidopsis|Rhipsalidopsis]] alnemzetségbe sorolt taxonok molekuláris adatok alapján nem maradhattak a ''Hatiora'' tágabb körülírásában. A 2011-es filogenetikai vizsgálat a ''Hatiora'' és a ''Schlumbergera'' nemzetségek körülírásának módosítását javasolta.

A ''Caryophyllales.org Cactaceae''-ellenőrzőlistája a ''Hatiora'' körülírását a 2011-es filogenetikai eredmények alapján szűkíti. A ''Hatiora'' a hengeres '''szár'''ú, hengeres termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virág'''ú fajokra korlátozódik. A ''Hatiora cylindrica'' ennek a szűkebb, filogenetikailag alátámasztott ''Hatiora''-koncepciónak a része.

A 2011-es molekuláris vizsgálat a ''Hatiora cylindrica'' és a [[Hatiora salicornoides|''H. salicornoides'']] közeli rokonságát is alátámasztotta. A morfológiai bélyegek közül a hengeres szártagok és az aktinomorf '''virág'''ok jellemzőek a ''Hatiora'' szűkebb körülírására.

A jelenlegi Kew/POWO-kezelés szerint a ''Hatiora'' elfogadott nemzetség, három elfogadott fajjal: ''Hatiora cylindrica'', [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] és [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]. A ''Hatiora cylindrica'' jelenleg elfogadott faj. :contentReference[oaicite:0]{index=0}

A faj természetvédelmi helyzete ugyanakkor figyelmet érdemel. Az IUCN korábbi értékelése '''EN''' (Endangered – veszélyeztetett) kategóriába sorolta. A Kew jelenlegi oldalán ugyanez az IUCN-kategória szerepel, miközben az Angiosperm Extinction Risk Predictions v1 előrejelzése nem fenyegetettként értékeli.

== Egyéb ==

A ''Hatiora cylindrica'' taxonómiai története jól példázza a Rhipsalideae epifita kaktuszainak korábbi rendszertani bizonytalanságait. A fajt eredetileg önálló fajként írták le, később azonban a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']] egyik formájaként vagy varietasaként is kezelték.

A természetben viszonylag változatos élőhelyeken fordul elő: nedves erdőkben, tengerparti ''restinga''-vegetációban és dűnéken, valamint sziklás élőhelyeken. Ez szokatlanul széles ökológiai alkalmazkodást jelez egy alapvetően epifita kaktusz esetében.

A faj Brazília endemikus növénye. A korábbi brazil vörös lista értékelése szerint Bahia, Espírito Santo, Rio de Janeiro és São Paulo államokból ismert, és a populációkat elsősorban az élőhelyek elvesztése és a turizmushoz kapcsolódó élőhely-átalakítás veszélyezteti.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A118069-2 Plants of the World Online – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/5359-1 Plants of the World Online – ''Hatiora'']
* [https://www.ipni.org/n/118069-2 International Plant Names Index – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/MNrS9zS6HNxwLG9JKt9kTqG/?format=html&lang=pt Flora do Rio de Janeiro – Cactaceae]
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/MNrS9zS6HNxwLG9JKt9kTqG/?format=pdf Flora do Rio de Janeiro – Cactaceae, 2020]
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae]
* [https://proflora.jbrj.gov.br/html/Hatiora%20cylindrica_2012.html CNCFlora – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://www.schlumbergera.net/download/220/ International Schlumbergera & Rhipsalidopsis List of Species and Hybrids]

[[Kategória:Hatiora]]

Hatiora salicornioides

2026-08-23T10:28:49Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Hatiora salicornioides (Haw.) Britton & Rose, Stand. Cycl. Hortic. Bailey 3: 1433. 1915 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym = Rhipsalis salicornoides Haw., Suppl. Pl. Succ.: 83. 1819 sec. Korotkova & al. 2011}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' nemzetségnév a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' nevet '''[[Augustin Pyramus de Candolle]]''' használta a korábban ide sorolt növényekre, a ''Hatiora'' nevet pedig '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be 1915-ben.
* A ''salicornoides'' fajnév a [[:Kategória:Salicornia|Salicornia]] nemzetségnévből és a latin ''-oides'' („-hoz hasonló”, „-szerű”) képzőből származik. Jelentése tehát „''Salicornia''-hoz hasonló”. A név a növény jellegzetesen tagolt, húsos, bunkószerű '''hajtás'''tagjaira utal, amelyek a sós mocsarak növényeinek, különösen a [[:Kategória:Salicornia|Salicornia]] fajainak szártagjaira emlékeztetnek.
[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Hatiora salicornioides'' (Haw.) Britton & Rose; bazionimja: ''Rhipsalis salicornoides'' Haw.
* '''Első leírása:''' '''[[Adrian Hardy Haworth]]''', ''Rhipsalis salicornoides'' néven, ''Supplementum Plantarum Succulentarum'': 83. 1819.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', 1915, ''Hatiora salicornioides'' néven, ''Standard Cyclopedia of Horticulture'' 3: 1433.
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy ritkábban litofiton, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény erősen elágazó, fiatalon többnyire felálló, később ívesen lehajló vagy lecsüngő habitusú. Idősebb példányainak alsó '''hajtás'''ai fásodhatnak.

A '''szár'''tagok erősen változatos alakúak. A bazális '''szár'''tagok vastagabbak, idősebb korban barnás kérget fejlesztenek. A terminális '''szár'''tagok rendszerint 1–3,5 cm hosszúak, és alakjuk gömböstől tojásdadon, fordított palack alakún át hengeresig változhat. A legjellemzőbb alakoknál a '''szár'''tagok bunkószerűen megvastagodnak, a tövük keskenyebb, csúcsuk pedig kiszélesedő.

A '''szár'''tagok élénkzöldek, erős fényben vöröses árnyalatot vagy vöröses foltokat is viselhetnek. Az oldalsó '''areolák''' kicsik, a terminális '''areolák''' viszont nagyobbak, összetettek, filcesek és apró serteszerű képleteket viselnek. Egyes '''areolákból''' legfeljebb 6 serteszerű '''tövis''' fejlődhet.

A '''levelek''' teljesen redukálódtak; a fotoszintetikus szerepet a zöld '''szár''' tölti be. A '''gyökérzet''' epifita életmódhoz alkalmazkodott, de a faj sziklákon is képes megtelepedni.
{{Galéria
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-salicornioides-f.-bambusioides-Foto-Ruud-Tropper.JPG
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-salicornioides-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl-.jpg
|https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-salicornioides-Teresopolis-Fr%C3%BCchte-Foto-Ruud-Tropper.JPG
}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a fiatalabb '''hajtás'''ok végén, a nagyobb terminális '''areolákból''' egyesével vagy 2–3-as csoportokban fejlődnek. A '''virág'''ok kicsik, körülbelül 15 mm hosszúak és 10–15 mm átmérőjűek. Színük élénksárga vagy narancssárga.

A virágok alakja és a takarólevelek szétnyílásának mértéke a fajon belül változó. Egyes alakok '''virág'''ai csak kevéssé nyílnak ki, és elsősorban a porzókat és a bibekaréjokat teszik láthatóvá.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' alakja és szétnyílása változó; a belső '''lepellevelek''' felállók, legfeljebb mintegy 11 × 3 mm-esek, más '''lepellevelek''' szélesebben szétterülhetnek és tojásdad alakúak lehetnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy magasságban helyezkednek el, a '''portokok''' lekerekítettek. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' körülbelül 5 mm hosszú, a '''bibe''' 4–7 karéjú, karéjai részben kiemelkednek a '''virág'''ból.

==== Termés ====

A termés gömbölydedtől kúpos vagy turbinaszerű alakú, körülbelül 10 × 5–8 mm-es, áttetsző, fehéres vagy vöröses színű. A termés húsa áttetsző, erősen nyálkás.

* '''Magja:''' A magok tojásdad alakúak, feketék, fényesek, maghéjuk sejtjei laposak és simák.
{{Típusfaj | Hatiora salicornioides | limit=5}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília'''. A faj elterjedési területe Bahia keleti részétől a délkeleti és déli területekig húzódik, ismert Bahia, Espírito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, São Paulo, Paraná és Santa Catarina államokból.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban a kelet-brazíliai [[:Kategória:Mata Atlântica|Mata Atlântica]] növényzetéhez kötődik. Nedves erdőkben, mocsarasabb erdőtársulásokban, köderdőkben, ''restinga''-jellegű növényzetben, valamint sziklás élőhelyeken fordul elő. Epifitonként fákon, illetve litofitonként sziklákon él. A Serra da Mantiqueira térségében különböző növényzeti típusokban, erdei és nyíltabb, sziklás élőhelyeken egyaránt előfordul. Elterjedési területén mintegy 600–1750 m tengerszint feletti magasságban is megtalálható.

== Kultúrában tartás ==

A ''Hatiora salicornioides'' könnyen tartható epifita kaktusz, amely függőkosárban különösen mutatós. A természetben fákon vagy ritkábban sziklákon él, ezért termesztésében a levegős, jó vízáteresztő képességű közeg és a megfelelő szellőzés fontos.

Világos, de közvetlen, erős déli napsütéstől védett helyet igényel. A növekedési időszakban rendszeres, mérsékelt öntözést kíván. A közeg teljes kiszárítása nem előnyös, ugyanakkor a tartós vízállás a '''gyökérzet''' károsodásához és rothadásához vezethet.

A magasabb páratartalmú környezetet kedveli. Nyáron meleg, de nem túl forró körülmények között jól fejlődik. Télen világos, hűvösebb helyen célszerű tartani, az öntözést pedig mérsékelni kell.

A növény dugványozással könnyen szaporítható. A letört vagy levágott '''hajtás'''tagok megfelelő körülmények között gyorsan meggyökeresednek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora salicornioides'' a ''Hatiora'' nemzetség típusfaja. A nemzetség két másik elfogadott fajától, a [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] fajoktól elsősorban a terminális '''hajtás'''tagok alakja és a '''virág''' színe alapján különíthető el.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] terminális '''hajtás'''tagjai többnyire egyenletesen hengeresek, míg a ''Hatiora salicornioides'' esetében a terminális '''szár'''tagok jellegzetesen bunkószerűen megvastagodnak. A [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] '''virág'''ai magenta színűek, míg a ''Hatiora salicornioides'' '''virág'''ai sárgák vagy narancssárgák.

A fajon belül azonban jelentős vegetatív változatosság figyelhető meg. Ez részben a növény élőhelyi körülményeivel függ össze: a nyíltabb, sziklás élőhelyeken és az erdei, epifita környezetben eltérő habitusú növények fejlődhetnek.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora salicornioides]]''
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! ''[[Hatiora herminiae]]''
|-
| Terminális '''szár'''tagok
| Erősen bunkószerűek, palack alakúak, tojásdadok vagy ritkábban hengeresek
| Egyenletesen hengeresek
| Hengeresek, keskenyebbek
|-
| '''Areolák'''
| Terminálisan nagy, összetett, filces '''areolák'''
| Kevésbé feltűnők
| A terminális '''areolák''' sűrűn serteszőrösek
|-
| '''Virág'''
| Sárga vagy narancssárga
| Sárga, narancssárga vagy magenta
| Magenta
|-
| Életmód
| Epifiton vagy litofiton
| Epifiton vagy litofiton
| Elsősorban magashegyi epifiton vagy litofiton
|}

A ''Hatiora salicornioides'' korábban több, ma már nem önálló taxonként kezelt alakot foglalt magában. A ''H. salicornioides'' f. ''cylindrica'' különösen fontos ebből a szempontból, mert hengeres '''szár'''tagjai miatt könnyen összetéveszthető a [[Hatiora cylindrica|''H. cylindrica'']] fajjal.

A korábbi morfológiai kezelésekben a ''H. salicornioides'' két, részben földrajzilag elkülönülő formáját különböztették meg: a ''f. salicornioides'' gömbös, tojásdad vagy fordított palack alakú '''szár'''tagokkal, valamint a ''f. cylindrica'' egyenletesen hengeres '''szár'''tagokkal. A teljes elterjedési területet tekintve ezeket nem tartották megfelelően elkülöníthetőnek alfaji rangon.

== Szukkulens taxonok ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, elsősorban epifita és kisebb részben litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai gyengén pozsgás, hengeres '''szár'''tagokból álló, többnyire tövistelen növények. A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok végén fejlődnek, kicsik, aktinomorfak, és sárga, narancssárga vagy magenta színűek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezette be 1915-ben. Típusfaja a ''Hatiora salicornioides'', amelynek bazionimját, a ''Rhipsalis salicornoides'' nevet '''[[Adrian Hardy Haworth]]''' írta le 1819-ben.

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetség körülírása a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következtében jelentősen módosult. A korábban tág értelemben vett ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'', amelybe a ''Rhipsalidopsis'' taxonjait is bevonták, polifiletikusnak bizonyult. A molekuláris eredmények alapján a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]''-t a hengeres '''szár'''ú, teret termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virág'''ú fajokra korlátozták.

A 2011-ben közzétett molekuláris filogenetikai vizsgálatok a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' szűkebb körülírását támasztották alá. A ''Hatiora salicornioides'', [[Hatiora cylindrica|''H. cylindrica'']] és [[Hatiora herminiae|''H. herminiae'']] a ''Hatiora'' kládját alkotják a [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsön belül. A vizsgálatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a korábbi, szélesebb ''Hatiora''-koncepció nem felelt meg egy monofiletikus csoportnak.

A ''Caryophyllales.org Cactaceae''-ellenőrzőlistája a ''Hatiora'' nemzetséget a '''sec. Korotkova & al. (2011)''' koncepció szerint kezeli. Ebben a kezelésben a ''Hatiora'' szűk körülírása érvényes, és a ''Hatiora salicornioides'' önálló, elfogadott faj.

A ''Hatiora salicornioides'' különösen fontos taxon a nemzetség taxonómiájában, mivel egyben a ''Hatiora'' típusfaja. A faj körül számos korábbi név és infraspecifikus taxon keletkezett, amelyek közül több ma a faj szinonimája.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] különösen szoros morfológiai kapcsolatban áll a ''H. salicornioides''-szel. A két taxon elkülönítése a korábbi szerzőknél sem volt következetes: a hengeres '''szár'''tagú alakokat a ''H. salicornioides'' egyik formájaként, illetve varietásaként is kezelték. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepció azonban a ''H. cylindrica'' nevet önálló fajként tartja fenn.

== Egyéb ==

A ''Hatiora salicornioides'' a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetség legelterjedtebb és legismertebb faja. Nagy morfológiai változatosságot mutat, amely részben az eltérő élőhelyi körülményekhez kapcsolódik. A növény erdei, epifita alakjai és nyíltabb, sziklás élőhelyeken növő példányai habitusukban jelentősen eltérhetnek egymástól.

A faj természetvédelmi szempontból is érdekes, mert elterjedési területének egyes részein ritka, különösen a kelet-brazíliai északkeleti állományok. Ugyanakkor teljes elterjedési területe jelentős, és a Kew/POWO jelenlegi kezelése szerint a faj elfogadott, őshonos elterjedése pedig '''Brazília''' keleti és déli területeire terjed ki.

A ''Hatiora salicornioides''-t a kertészeti gyakorlatban gyakran „Dancing Bones”, „Drunkard's Dream” vagy „Bottle Cactus” néven ismerik, amelyek a jellegzetesen bunkószerű, tagolt '''hajtás'''okra utalnak.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A118071-2 Plants of the World Online – ''Hatiora salicornoides'']
* [https://www.ipni.org/n/118071-2 International Plant Names Index – ''Hatiora salicornoides'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/KGPx3DvKtKBkR43Wpqnzs6F/?format=pdf&lang=pt Gonzaga & al. (2020) – Cactaceae da Serra da Mantiqueira]
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae and taxonomic implications for ''Schlumbergera'' and ''Hatiora'']
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales.org, species-level checklist]
* [https://oro.open.ac.uk/54427/957/340732_vol2.pdf Cactaceae of Eastern Brazil – ''Hatiora salicornioides'']

[[Kategória:Hatiora]]

Hatiora salicornioides

2026-08-23T10:26:06Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Hatiora salicornioides (Haw.) Britton & Rose, Stand. Cycl. Hortic. Bailey 3: 1433. 1915 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym = Rhipsalis salicornoides Haw., Suppl. Pl. Succ.: 83. 1819 sec. Korotkova & al. 2011}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' nemzetségnév a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' nevet '''[[Augustin Pyramus de Candolle]]''' használta a korábban ide sorolt növényekre, a ''Hatiora'' nevet pedig '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be 1915-ben.
* A ''salicornoides'' fajnév a [[:Kategória:Salicornia|Salicornia]] nemzetségnévből és a latin ''-oides'' („-hoz hasonló”, „-szerű”) képzőből származik. Jelentése tehát „''Salicornia''-hoz hasonló”. A név a növény jellegzetesen tagolt, húsos, bunkószerű '''hajtás'''tagjaira utal, amelyek a sós mocsarak növényeinek, különösen a [[:Kategória:Salicornia|Salicornia]] fajainak szártagjaira emlékeztetnek.
[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Hatiora salicornioides'' (Haw.) Britton & Rose; bazionimja: ''Rhipsalis salicornoides'' Haw.
* '''Első leírása:''' '''[[Adrian Hardy Haworth]]''', ''Rhipsalis salicornoides'' néven, ''Supplementum Plantarum Succulentarum'': 83. 1819.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', 1915, ''Hatiora salicornioides'' néven, ''Standard Cyclopedia of Horticulture'' 3: 1433.
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy ritkábban litofiton, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény erősen elágazó, fiatalon többnyire felálló, később ívesen lehajló vagy lecsüngő habitusú. Idősebb példányainak alsó '''hajtás'''ai fásodhatnak.

A '''szár'''tagok erősen változatos alakúak. A bazális '''szár'''tagok vastagabbak, idősebb korban barnás kérget fejlesztenek. A terminális '''szár'''tagok rendszerint 1–3,5 cm hosszúak, és alakjuk gömböstől tojásdadon, fordított palack alakún át hengeresig változhat. A legjellemzőbb alakoknál a '''szár'''tagok bunkószerűen megvastagodnak, a tövük keskenyebb, csúcsuk pedig kiszélesedő.

A '''szár'''tagok élénkzöldek, erős fényben vöröses árnyalatot vagy vöröses foltokat is viselhetnek. Az oldalsó '''areolák''' kicsik, a terminális '''areolák''' viszont nagyobbak, összetettek, filcesek és apró serteszerű képleteket viselnek. Egyes '''areolákból''' legfeljebb 6 serteszerű '''tövis''' fejlődhet.

A '''levelek''' teljesen redukálódtak; a fotoszintetikus szerepet a zöld '''szár''' tölti be. A '''gyökérzet''' epifita életmódhoz alkalmazkodott, de a faj sziklákon is képes megtelepedni.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a fiatalabb '''hajtás'''ok végén, a nagyobb terminális '''areolákból''' egyesével vagy 2–3-as csoportokban fejlődnek. A '''virág'''ok kicsik, körülbelül 15 mm hosszúak és 10–15 mm átmérőjűek. Színük élénksárga vagy narancssárga.

A virágok alakja és a takarólevelek szétnyílásának mértéke a fajon belül változó. Egyes alakok '''virág'''ai csak kevéssé nyílnak ki, és elsősorban a porzókat és a bibekaréjokat teszik láthatóvá.

* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevelek''' alakja és szétnyílása változó; a belső '''lepellevelek''' felállók, legfeljebb mintegy 11 × 3 mm-esek, más '''lepellevelek''' szélesebben szétterülhetnek és tojásdad alakúak lehetnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' egy magasságban helyezkednek el, a '''portokok''' lekerekítettek. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' körülbelül 5 mm hosszú, a '''bibe''' 4–7 karéjú, karéjai részben kiemelkednek a '''virág'''ból.

==== Termés ====

A termés gömbölydedtől kúpos vagy turbinaszerű alakú, körülbelül 10 × 5–8 mm-es, áttetsző, fehéres vagy vöröses színű. A termés húsa áttetsző, erősen nyálkás.

* '''Magja:''' A magok tojásdad alakúak, feketék, fényesek, maghéjuk sejtjei laposak és simák.
{{Típusfaj | Hatiora salicornioides | limit=5}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília'''. A faj elterjedési területe Bahia keleti részétől a délkeleti és déli területekig húzódik, ismert Bahia, Espírito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, São Paulo, Paraná és Santa Catarina államokból.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban a kelet-brazíliai [[:Kategória:Mata Atlântica|Mata Atlântica]] növényzetéhez kötődik. Nedves erdőkben, mocsarasabb erdőtársulásokban, köderdőkben, ''restinga''-jellegű növényzetben, valamint sziklás élőhelyeken fordul elő. Epifitonként fákon, illetve litofitonként sziklákon él. A Serra da Mantiqueira térségében különböző növényzeti típusokban, erdei és nyíltabb, sziklás élőhelyeken egyaránt előfordul. Elterjedési területén mintegy 600–1750 m tengerszint feletti magasságban is megtalálható.

== Kultúrában tartás ==

A ''Hatiora salicornioides'' könnyen tartható epifita kaktusz, amely függőkosárban különösen mutatós. A természetben fákon vagy ritkábban sziklákon él, ezért termesztésében a levegős, jó vízáteresztő képességű közeg és a megfelelő szellőzés fontos.

Világos, de közvetlen, erős déli napsütéstől védett helyet igényel. A növekedési időszakban rendszeres, mérsékelt öntözést kíván. A közeg teljes kiszárítása nem előnyös, ugyanakkor a tartós vízállás a '''gyökérzet''' károsodásához és rothadásához vezethet.

A magasabb páratartalmú környezetet kedveli. Nyáron meleg, de nem túl forró körülmények között jól fejlődik. Télen világos, hűvösebb helyen célszerű tartani, az öntözést pedig mérsékelni kell.

A növény dugványozással könnyen szaporítható. A letört vagy levágott '''hajtás'''tagok megfelelő körülmények között gyorsan meggyökeresednek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora salicornioides'' a ''Hatiora'' nemzetség típusfaja. A nemzetség két másik elfogadott fajától, a [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] fajoktól elsősorban a terminális '''hajtás'''tagok alakja és a '''virág''' színe alapján különíthető el.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] terminális '''hajtás'''tagjai többnyire egyenletesen hengeresek, míg a ''Hatiora salicornioides'' esetében a terminális '''szár'''tagok jellegzetesen bunkószerűen megvastagodnak. A [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] '''virág'''ai magenta színűek, míg a ''Hatiora salicornioides'' '''virág'''ai sárgák vagy narancssárgák.

A fajon belül azonban jelentős vegetatív változatosság figyelhető meg. Ez részben a növény élőhelyi körülményeivel függ össze: a nyíltabb, sziklás élőhelyeken és az erdei, epifita környezetben eltérő habitusú növények fejlődhetnek.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora salicornioides]]''
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! ''[[Hatiora herminiae]]''
|-
| Terminális '''szár'''tagok
| Erősen bunkószerűek, palack alakúak, tojásdadok vagy ritkábban hengeresek
| Egyenletesen hengeresek
| Hengeresek, keskenyebbek
|-
| '''Areolák'''
| Terminálisan nagy, összetett, filces '''areolák'''
| Kevésbé feltűnők
| A terminális '''areolák''' sűrűn serteszőrösek
|-
| '''Virág'''
| Sárga vagy narancssárga
| Sárga, narancssárga vagy magenta
| Magenta
|-
| Életmód
| Epifiton vagy litofiton
| Epifiton vagy litofiton
| Elsősorban magashegyi epifiton vagy litofiton
|}

A ''Hatiora salicornioides'' korábban több, ma már nem önálló taxonként kezelt alakot foglalt magában. A ''H. salicornioides'' f. ''cylindrica'' különösen fontos ebből a szempontból, mert hengeres '''szár'''tagjai miatt könnyen összetéveszthető a [[Hatiora cylindrica|''H. cylindrica'']] fajjal.

A korábbi morfológiai kezelésekben a ''H. salicornioides'' két, részben földrajzilag elkülönülő formáját különböztették meg: a ''f. salicornioides'' gömbös, tojásdad vagy fordított palack alakú '''szár'''tagokkal, valamint a ''f. cylindrica'' egyenletesen hengeres '''szár'''tagokkal. A teljes elterjedési területet tekintve ezeket nem tartották megfelelően elkülöníthetőnek alfaji rangon.

== Szukkulens taxonok ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, elsősorban epifita és kisebb részben litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai gyengén pozsgás, hengeres '''szár'''tagokból álló, többnyire tövistelen növények. A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok végén fejlődnek, kicsik, aktinomorfak, és sárga, narancssárga vagy magenta színűek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezette be 1915-ben. Típusfaja a ''Hatiora salicornioides'', amelynek bazionimját, a ''Rhipsalis salicornoides'' nevet '''[[Adrian Hardy Haworth]]''' írta le 1819-ben.

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetség körülírása a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következtében jelentősen módosult. A korábban tág értelemben vett ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'', amelybe a ''Rhipsalidopsis'' taxonjait is bevonták, polifiletikusnak bizonyult. A molekuláris eredmények alapján a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]''-t a hengeres '''szár'''ú, teret termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virág'''ú fajokra korlátozták.

A 2011-ben közzétett molekuláris filogenetikai vizsgálatok a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' szűkebb körülírását támasztották alá. A ''Hatiora salicornioides'', [[Hatiora cylindrica|''H. cylindrica'']] és [[Hatiora herminiae|''H. herminiae'']] a ''Hatiora'' kládját alkotják a [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsön belül. A vizsgálatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a korábbi, szélesebb ''Hatiora''-koncepció nem felelt meg egy monofiletikus csoportnak.

A ''Caryophyllales.org Cactaceae''-ellenőrzőlistája a ''Hatiora'' nemzetséget a '''sec. Korotkova & al. (2011)''' koncepció szerint kezeli. Ebben a kezelésben a ''Hatiora'' szűk körülírása érvényes, és a ''Hatiora salicornioides'' önálló, elfogadott faj.

A ''Hatiora salicornioides'' különösen fontos taxon a nemzetség taxonómiájában, mivel egyben a ''Hatiora'' típusfaja. A faj körül számos korábbi név és infraspecifikus taxon keletkezett, amelyek közül több ma a faj szinonimája.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] különösen szoros morfológiai kapcsolatban áll a ''H. salicornioides''-szel. A két taxon elkülönítése a korábbi szerzőknél sem volt következetes: a hengeres '''szár'''tagú alakokat a ''H. salicornioides'' egyik formájaként, illetve varietásaként is kezelték. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepció azonban a ''H. cylindrica'' nevet önálló fajként tartja fenn.

== Egyéb ==

A ''Hatiora salicornioides'' a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetség legelterjedtebb és legismertebb faja. Nagy morfológiai változatosságot mutat, amely részben az eltérő élőhelyi körülményekhez kapcsolódik. A növény erdei, epifita alakjai és nyíltabb, sziklás élőhelyeken növő példányai habitusukban jelentősen eltérhetnek egymástól.

A faj természetvédelmi szempontból is érdekes, mert elterjedési területének egyes részein ritka, különösen a kelet-brazíliai északkeleti állományok. Ugyanakkor teljes elterjedési területe jelentős, és a Kew/POWO jelenlegi kezelése szerint a faj elfogadott, őshonos elterjedése pedig '''Brazília''' keleti és déli területeire terjed ki.

A ''Hatiora salicornioides''-t a kertészeti gyakorlatban gyakran „Dancing Bones”, „Drunkard's Dream” vagy „Bottle Cactus” néven ismerik, amelyek a jellegzetesen bunkószerű, tagolt '''hajtás'''okra utalnak.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A118071-2 Plants of the World Online – ''Hatiora salicornoides'']
* [https://www.ipni.org/n/118071-2 International Plant Names Index – ''Hatiora salicornoides'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/KGPx3DvKtKBkR43Wpqnzs6F/?format=pdf&lang=pt Gonzaga & al. (2020) – Cactaceae da Serra da Mantiqueira]
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae and taxonomic implications for ''Schlumbergera'' and ''Hatiora'']
* [https://cactusgti.eu/wp-content/uploads/2022/02/Checklist-aller-anerkannten-Kakteen-2021-mit-Deckblatt.pdf Korotkova & al. – Cactaceae at Caryophyllales.org, species-level checklist]
* [https://oro.open.ac.uk/54427/957/340732_vol2.pdf Cactaceae of Eastern Brazil – ''Hatiora salicornioides'']

[[Kategória:Hatiora]]

Hatiora salicornioides X

2026-08-23T10:17:16Z

Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Hatiora salicornioides X lapot Hatiora salicornioides lapra az átirányítást felülírva

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Hatiora salicornioides]]

Hatiora salicornioides

2026-08-23T10:17:16Z

Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Hatiora salicornioides X lapot Hatiora salicornioides lapra az átirányítást felülírva

{{Speciesbox |taxon=Hatiora salicornioides}}

[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
[[Fájl:Hatiora salicornioides.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]

[[Kategória:Hatiora ]]

Hatiora herminiae

2026-08-23T10:16:12Z

Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */

{{Taxonbox | accepted = Hatiora herminiae (Porto & A.Cast.) Backeb. ex Barthlott in Bradleya 5: 100. 1987 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' nemzetségnév a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' nevet a korábbi rendszertani kezelésekben használták, de nomenklatúrai okok miatt a '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' által bevezetett ''Hatiora'' név vált használatossá.
* A ''herminiae'' fajnév '''[[Herminia Violeta Lelong]]''' argentin botanikus nevéből származik, aki '''[[Alberto Castellanos]]''' felesége volt. A faj eredeti leírói, '''[[P. Porto]]''' és '''[[Alberto Castellanos]]''', az ő tiszteletére választották a nevet.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Hatiora herminiae'' (Porto & A.Cast.) Backeb. ex Barthlott; bazionimja: ''Hariota herminiae'' Porto & A.Cast.
* '''Első leírása:''' '''[[P. Porto]]''' és '''[[Alberto Castellanos]]''', ''Hariota herminiae'' néven, ''Rodriguésia'' 5: 353–354. 1941.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Wilhelm Barthlott]]''', 1987, ''Hatiora herminiae'' néven, ''Bradleya'' 5: 100.
[[Fájl:Hatiora herminae.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
[[Fájl:Hatiora herminae.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy litofiton, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény felálló, majd az idősebb '''hajtás'''ok súlya alatt ívesen lehajló vagy lecsüngő habitusú. Magassága általában legfeljebb mintegy 30–50 cm.

A '''szár'''tagok hengeresek, bordázatlanok, szürkészöldek, teljes napsütésben lilás árnyalatot vehetnek fel. A bazális '''szár'''tagok körülbelül 2,2–4 cm hosszúak és 3–8 mm átmérőjűek, a terminális szártagok 1,5–3,2 cm hosszúak és 2–3 mm átmérőjűek. A '''hajtás'''ok csúcsán történik az elágazás, amely többnyire 2–5 ágú villás elágazás.

Az '''areolák''' a '''hajtás'''ok csúcsán helyezkednek el, körülbelül 3 mm átmérőjűek, és feltűnően serteszerű képleteket viselnek. A fajnak fejlett '''tövisei''' nincsenek. A '''levelek''' hiányoznak, a fotoszintetikus feladatot a zöld '''szár'''ok látják el.
{{Galéria
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-herminiae-AH721-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-herminiae-AH723B-Foto-Ruud-Tropper.jpg
}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok csúcsán, az '''areolákból''' egyesével fejlődnek. A virágbimbó magenta színű és kopasz. A '''virág''' félig csöves, magenta színű, körülbelül 8–12 mm hosszú és 6–12 mm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' körülbelül 17 darabból állnak. A külső '''lepellevelek''' 2–6 × 1,5–3 mm-esek, háromszögletűek vagy hosszúkásak, magenta színűek; a belső '''lepellevelek''' 12–13 × 5–7 mm-esek, elliptikusak vagy lándzsásak, vörösesnarancs színűek.
* '''Ivarlevelek:''' Mintegy 37 '''porzószál''' fejlődik, a '''porzószálak''' körülbelül 7 mm hosszúak és sárgák. A '''termő''' felső része körülbelül 4 mm hosszú és 3–6 mm átmérőjű, bunkószerű, kopasz. A '''bibeszál''' körülbelül 8 mm hosszú, a '''bibe''' 3–4 karéjú, karéjai mintegy 1 mm hosszúak.

==== Termés ====

A termés bunkószerűen kúpos vagy forgócsiga alakú, csonkolt csúcsú, körülbelül 6 × 6,5 mm-es. Színe fehér vagy rózsaszínes, húsa fehér és áttetsző. A virág takarólevelei a termésen maradnak.

* '''Magja:''' A fiatal magok körte alakúak, körülbelül 1,1 × 0,9 mm-esek, maghéjuk szemölcsösen díszített.
{{Típusfaj | Hatiora herminiae | limit=5}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''', elsősorban São Paulo állam és a Serra da Mantiqueira térsége; Minas Gerais területéről is vannak adatok, bár egyes régebbi gyűjtési adatok eredete bizonytalan. A faj Délkelet-Brazília endemizmusa.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegységi, nedves felhőerdőkben él a Serra da Mantiqueira területén, mintegy 1500–2050 m tengerszint feletti magasságban. Elsősorban epifitaként, különösen ''Araucaria'' fajokon fordul elő, de sziklákon litofitonként is megél. A növény gyakran függő vagy lecsüngő habitusú.

== Kultúrában tartás ==

A ''Hatiora herminiae'' magashegyi, nedves erdők epifita kaktusza, ezért termesztésében a jó szellőzés, a magasabb páratartalom és a világos, de nem perzselő fény biztosítása fontos.

Laza, jó vízáteresztő képességű, ugyanakkor valamennyi nedvességet megtartó epifita kaktuszok számára alkalmas közegben tartható. A növekedési időszakban rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, de a tartósan vízzel telített közeg kerülendő.

A növény hűvösebb, világos körülmények között jól tartható. A természetes élőhelyén tapasztalható magas páratartalom miatt a tartósan száraz, meleg levegő kedvezőtlen lehet.

Megfelelő körülmények között a '''virág'''zás könnyen bekövetkezhet. Az északi féltekén a virágzás általában február és május között, illetve egyes termesztési körülmények között január és április között figyelhető meg.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora herminiae'' a ''Hatiora'' nemzetség másik két elfogadott fajától, a [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']] fajoktól elsősorban magenta színű '''virág'''ai és magashegyi, felhőerdei élőhelye alapján különböztethető meg.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és a ''H. herminiae'' egyaránt hengeres '''szár'''tagú, azonban a ''H. herminiae'' '''virág'''ai feltűnően magenta vagy rózsáslilák, míg a ''H. cylindrica'' '''virág'''ai sárgás, narancssárgás vagy magenta árnyalatúak lehetnek. A ''H. herminiae'' '''szár'''tagjai szürkészöldek, és erős fényben lilás árnyalatot vehetnek fel.

A [[Hatiora salicornioides|''H. salicornioides'']] '''szár'''tagjai általában bunkószerűen megvastagodók, míg a ''H. herminiae'' szártagjai szabályosan hengeresek. A ''H. salicornioides'' '''virág'''ai sárga vagy narancssárga színűek.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora herminiae]]''
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! ''[[Hatiora salicornioides]]''
|-
| '''Szár'''tagok
| Hengeres, szürkészöld, 2–5 ágú villás elágazás
| Hengeres
| Többnyire bunkószerűen megvastagodó
|-
| '''Virág'''
| Magenta, félig csöves
| Sárga, narancssárga vagy magenta
| Sárga vagy narancssárga
|-
| Termés
| Fehér vagy rózsaszínes
| Fehéresből lilásig
| Fehér vagy halványlila
|-
| Élőhely
| Felhőerdők, 1500–2050 m
| Sziklás, szárazabb élőhelyek, alacsonyabb magasság
| Erdők és egyéb élőhelyek, tengerszinttől magasabb hegyvidékig
|}

A ''Hatiora herminiae'' különösen ritka faj, ezért természetes élőhelyéről származó példányok esetében a pontos származási adatok fontosak a fajazonosításhoz.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Hatiora'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, főként epifita vagy litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai csökkent vegetatív testű, hengeres '''szár'''tagokból álló növények. A '''tövisek''' többnyire hiányoznak, az '''areolák''' gyakran csak kevés serteszerű képletet viselnek. A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok csúcsán fejlődnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Hatiora'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezette be 1915-ben. Típusfaja a [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']].

A ''[[Hatiora herminiae]]'' eredeti neve ''Hariota herminiae'' Porto & A.Cast. volt, amelyet 1941-ben közöltek. A nevet később ''Rhipsalis herminiae'' kombinációban is használták. '''[[Wilhelm Barthlott]]''' 1987-ben helyezte a fajt a ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetségbe, létrehozva a jelenleg elfogadott ''Hatiora herminiae'' kombinációt. A korábbi ''Hatiora herminiae'' Backeb. név nomenklatúrailag érvénytelen volt.

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetség körülírása a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következtében jelentősen módosult. A korábban tág értelemben vett ''Hatiora'', amelybe a ''Rhipsalidopsis'' taxonjait is bevonták, polifiletikusnak bizonyult. A [[Calvente]] és munkatársai által 2011-ben végzett molekuláris vizsgálat alapján a ''Hatiora''-t a hengeres '''szárú''', gömbölyded termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virágú''' fajokra korlátozták.

A vizsgálatban a [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']], [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és ''Hatiora herminiae'' együtt alkották a jól támogatott ''Hatiora'' kládot. A ''H. herminiae'' a másik két faj testvércsoportjaként jelent meg, míg a ''H. cylindrica'' a ''H. salicornioides'' példányai között helyezkedett el. Ez utóbbi eredmény felvetette, hogy a ''H. cylindrica'' esetleg a ''H. salicornioides'' egyik formája vagy varietasa lehet, ugyanakkor a jelenlegi Caryophyllales.org-kezelés továbbra is önálló fajként ismeri el.

A ''Caryophyllales.org'' fajszintű ellenőrzőlistája a ''Hatiora herminiae'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2011)''' formában fogadja el. Ugyanez a forrás a ''Hatiora'' nemzetséget a korábbi tág körülírással szemben szűkíti, és a ''Rhipsalidopsis'' hagyományos értelemben vett taxonjait ismét önálló nemzetségként kezeli.

A jelenlegi ''POWO'' szintén elfogadott fajként kezeli a ''Hatiora herminiae'' nevet. A nemzetségben három elfogadott faj szerepel: [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']], ''Hatiora herminiae'' és [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']].

== Egyéb ==

A ''Hatiora herminiae'' a ''Hatiora'' nemzetség egyik legkönnyebben felismerhető faja magenta színű '''virág'''ai miatt. A faj ritkasága és szűk elterjedési területe miatt a természetes populációk megőrzése különösen fontos.

A faj ismert élőhelyei a Serra da Mantiqueira magasabb régióihoz kötődnek. A klasszikus adatok szerint elsősorban São Paulo állam Campos do Jordão térségéből ismert, ahol 1600–1700 m magasságban gyűjtötték a típuspéldányt. A későbbi florisztikai vizsgálatok a Serra da Mantiqueira területén 1500 m feletti élőhelyekről is kimutatták.

A faj természetvédelmi helyzete kedvezőtlen: az IUCN értékelése szerint '''EN''' (Endangered – veszélyeztetett). A 2024-es Angiosperm Extinction Risk Predictions v1 szintén fenyegetettként jelzi a fajt. A veszélyeztetettséghez a rendkívül szűk elterjedési terület, az élőhelyek visszaszorulása és a díszes '''virág'''ok miatt történő gyűjtés is hozzájárul.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A944062-1 Plants of the World Online – ''Hatiora herminiae'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A989616-1 Plants of the World Online – ''Rhipsalis herminiae'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/KGPx3DvKtKBkR43Wpqnzs6F/?lang=pt Cactaceae na Serra da Mantiqueira, Brasil – ''Hatiora herminiae'']
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1000502 Korotkova & al. (2011) – What does it take to resolve relationships and to identify species with molecular markers?]
* [https://www.llifle.info/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/33515/Hatiora_herminiae LLIFLE – ''Hatiora herminiae'']
* [https://www.schlumbergera.net/species-classification/ International Schlumbergera & Rhipsalidopsis List – Species classification]

[[Kategória:Hatiora]]

Hatiora herminiae

2026-08-23T08:40:51Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Hatiora herminiae (Porto & A.Cast.) Backeb. ex Barthlott in Bradleya 5: 100. 1987 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' nemzetségnév a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' nevet a korábbi rendszertani kezelésekben használták, de nomenklatúrai okok miatt a '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' által bevezetett ''Hatiora'' név vált használatossá.
* A ''herminiae'' fajnév '''[[Herminia Violeta Lelong]]''' argentin botanikus nevéből származik, aki '''[[Alberto Castellanos]]''' felesége volt. A faj eredeti leírói, '''[[P. Porto]]''' és '''[[Alberto Castellanos]]''', az ő tiszteletére választották a nevet.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''Hatiora herminiae'' (Porto & A.Cast.) Backeb. ex Barthlott; bazionimja: ''Hariota herminiae'' Porto & A.Cast.
* '''Első leírása:''' '''[[P. Porto]]''' és '''[[Alberto Castellanos]]''', ''Hariota herminiae'' néven, ''Rodriguésia'' 5: 353–354. 1941.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Wilhelm Barthlott]]''', 1987, ''Hatiora herminiae'' néven, ''Bradleya'' 5: 100.
[[Fájl:Hatiora herminae.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
[[Fájl:Hatiora herminae.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy litofiton, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény felálló, majd az idősebb '''hajtás'''ok súlya alatt ívesen lehajló vagy lecsüngő habitusú. Magassága általában legfeljebb mintegy 30–50 cm.

A '''szár'''tagok hengeresek, bordázatlanok, szürkészöldek, teljes napsütésben lilás árnyalatot vehetnek fel. A bazális '''szár'''tagok körülbelül 2,2–4 cm hosszúak és 3–8 mm átmérőjűek, a terminális szártagok 1,5–3,2 cm hosszúak és 2–3 mm átmérőjűek. A '''hajtás'''ok csúcsán történik az elágazás, amely többnyire 2–5 ágú villás elágazás.

Az '''areolák''' a '''hajtás'''ok csúcsán helyezkednek el, körülbelül 3 mm átmérőjűek, és feltűnően serteszerű képleteket viselnek. A fajnak fejlett '''tövisei''' nincsenek. A '''levelek''' hiányoznak, a fotoszintetikus feladatot a zöld '''szár'''ok látják el.
{{Galéria
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-herminiae-AH721-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-herminiae-AH723B-Foto-Ruud-Tropper.jpg
}}
=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok csúcsán, az '''areolákból''' egyesével fejlődnek. A virágbimbó magenta színű és kopasz. A '''virág''' félig csöves, magenta színű, körülbelül 8–12 mm hosszú és 6–12 mm átmérőjű.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' körülbelül 17 darabból állnak. A külső '''lepellevelek''' 2–6 × 1,5–3 mm-esek, háromszögletűek vagy hosszúkásak, magenta színűek; a belső '''lepellevelek''' 12–13 × 5–7 mm-esek, elliptikusak vagy lándzsásak, vörösesnarancs színűek.
* '''Ivarlevelek:''' Mintegy 37 '''porzószál''' fejlődik, a '''porzószálak''' körülbelül 7 mm hosszúak és sárgák. A '''termő''' felső része körülbelül 4 mm hosszú és 3–6 mm átmérőjű, bunkószerű, kopasz. A '''bibeszál''' körülbelül 8 mm hosszú, a '''bibe''' 3–4 karéjú, karéjai mintegy 1 mm hosszúak.

==== Termés ====

A termés bunkószerűen kúpos vagy forgócsiga alakú, csonkolt csúcsú, körülbelül 6 × 6,5 mm-es. Színe fehér vagy rózsaszínes, húsa fehér és áttetsző. A virág takarólevelei a termésen maradnak.

* '''Magja:''' A fiatal magok körte alakúak, körülbelül 1,1 × 0,9 mm-esek, maghéjuk szemölcsösen díszített.
{{Típusfaj | Hatiora herminiae | limit=5}}
== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''', elsősorban São Paulo állam és a Serra da Mantiqueira térsége; Minas Gerais területéről is vannak adatok, bár egyes régebbi gyűjtési adatok eredete bizonytalan. A faj Délkelet-Brazília endemizmusa.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegységi, nedves felhőerdőkben él a Serra da Mantiqueira területén, mintegy 1500–2050 m tengerszint feletti magasságban. Elsősorban epifitaként, különösen ''Araucaria'' fajokon fordul elő, de sziklákon litofitonként is megél. A növény gyakran függő vagy lecsüngő habitusú.

== Kultúrában tartás ==

A ''Hatiora herminiae'' magashegyi, nedves erdők epifita kaktusza, ezért termesztésében a jó szellőzés, a magasabb páratartalom és a világos, de nem perzselő fény biztosítása fontos.

Laza, jó vízáteresztő képességű, ugyanakkor valamennyi nedvességet megtartó epifita kaktuszok számára alkalmas közegben tartható. A növekedési időszakban rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, de a tartósan vízzel telített közeg kerülendő.

A növény hűvösebb, világos körülmények között jól tartható. A természetes élőhelyén tapasztalható magas páratartalom miatt a tartósan száraz, meleg levegő kedvezőtlen lehet.

Megfelelő körülmények között a '''virág'''zás könnyen bekövetkezhet. Az északi féltekén a virágzás általában február és május között, illetve egyes termesztési körülmények között január és április között figyelhető meg.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora herminiae'' a ''Hatiora'' nemzetség másik két elfogadott fajától, a [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']] fajoktól elsősorban magenta színű '''virág'''ai és magashegyi, felhőerdei élőhelye alapján különböztethető meg.

A [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és a ''H. herminiae'' egyaránt hengeres '''szár'''tagú, azonban a ''H. herminiae'' '''virág'''ai feltűnően magenta vagy rózsáslilák, míg a ''H. cylindrica'' '''virág'''ai sárgás, narancssárgás vagy magenta árnyalatúak lehetnek. A ''H. herminiae'' '''szár'''tagjai szürkészöldek, és erős fényben lilás árnyalatot vehetnek fel.

A [[Hatiora salicornioides|''H. salicornioides'']] '''szár'''tagjai általában bunkószerűen megvastagodók, míg a ''H. herminiae'' szártagjai szabályosan hengeresek. A ''H. salicornioides'' '''virág'''ai sárga vagy narancssárga színűek.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora herminiae]]''
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! ''[[Hatiora salicornioides]]''
|-
| '''Szár'''tagok
| Hengeres, szürkészöld, 2–5 ágú villás elágazás
| Hengeres
| Többnyire bunkószerűen megvastagodó
|-
| '''Virág'''
| Magenta, félig csöves
| Sárga, narancssárga vagy magenta
| Sárga vagy narancssárga
|-
| Termés
| Fehér vagy rózsaszínes
| Fehéresből lilásig
| Fehér vagy halványlila
|-
| Élőhely
| Felhőerdők, 1500–2050 m
| Sziklás, szárazabb élőhelyek, alacsonyabb magasság
| Erdők és egyéb élőhelyek, tengerszinttől magasabb hegyvidékig
|}

A ''Hatiora herminiae'' különösen ritka faj, ezért természetes élőhelyéről származó példányok esetében a pontos származási adatok fontosak a fajazonosításhoz.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Hatiora'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, főként epifita vagy litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai csökkent vegetatív testű, hengeres '''szár'''tagokból álló növények. A '''tövisek''' többnyire hiányoznak, az '''areolák''' gyakran csak kevés serteszerű képletet viselnek. A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok csúcsán fejlődnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Hatiora'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezette be 1915-ben. Típusfaja a [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']].

A ''Hatiora herminiae'' eredeti neve ''Hariota herminiae'' Porto & A.Cast. volt, amelyet 1941-ben közöltek. A nevet később ''Rhipsalis herminiae'' kombinációban is használták. '''[[Wilhelm Barthlott]]''' 1987-ben helyezte a fajt a ''Hatiora'' nemzetségbe, létrehozva a jelenleg elfogadott ''Hatiora herminiae'' kombinációt. A korábbi ''Hatiora herminiae'' Backeb. név nomenklatúrailag érvénytelen volt.

A ''Hatiora'' nemzetség körülírása a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következtében jelentősen módosult. A korábban tág értelemben vett ''Hatiora'', amelybe a ''Rhipsalidopsis'' taxonjait is bevonták, polifiletikusnak bizonyult. A Calvente és munkatársai által 2011-ben végzett molekuláris vizsgálat alapján a ''Hatiora''-t a hengeres '''szár'''ú, gömbölyded termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virág'''ú fajokra korlátozták.

A vizsgálatban a [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']], [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']] és ''Hatiora herminiae'' együtt alkották a jól támogatott ''Hatiora'' kládot. A ''H. herminiae'' a másik két faj testvércsoportjaként jelent meg, míg a ''H. cylindrica'' a ''H. salicornioides'' példányai között helyezkedett el. Ez utóbbi eredmény felvetette, hogy a ''H. cylindrica'' esetleg a ''H. salicornioides'' egyik formája vagy varietasa lehet, ugyanakkor a jelenlegi Caryophyllales.org-kezelés továbbra is önálló fajként ismeri el.

A Caryophyllales.org fajszintű ellenőrzőlistája a ''Hatiora herminiae'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2011)''' formában fogadja el. Ugyanez a forrás a ''Hatiora'' nemzetséget a korábbi tág körülírással szemben szűkíti, és a ''Rhipsalidopsis'' hagyományos értelemben vett taxonjait ismét önálló nemzetségként kezeli.

A jelenlegi POWO szintén elfogadott fajként kezeli a ''Hatiora herminiae'' nevet. A nemzetségben három elfogadott faj szerepel: [[Hatiora cylindrica|''Hatiora cylindrica'']], ''Hatiora herminiae'' és [[Hatiora salicornioides|''Hatiora salicornioides'']].

== Egyéb ==

A ''Hatiora herminiae'' a ''Hatiora'' nemzetség egyik legkönnyebben felismerhető faja magenta színű '''virág'''ai miatt. A faj ritkasága és szűk elterjedési területe miatt a természetes populációk megőrzése különösen fontos.

A faj ismert élőhelyei a Serra da Mantiqueira magasabb régióihoz kötődnek. A klasszikus adatok szerint elsősorban São Paulo állam Campos do Jordão térségéből ismert, ahol 1600–1700 m magasságban gyűjtötték a típuspéldányt. A későbbi florisztikai vizsgálatok a Serra da Mantiqueira területén 1500 m feletti élőhelyekről is kimutatták.

A faj természetvédelmi helyzete kedvezőtlen: az IUCN értékelése szerint '''EN''' (Endangered – veszélyeztetett). A 2024-es Angiosperm Extinction Risk Predictions v1 szintén fenyegetettként jelzi a fajt. A veszélyeztetettséghez a rendkívül szűk elterjedési terület, az élőhelyek visszaszorulása és a díszes '''virág'''ok miatt történő gyűjtés is hozzájárul.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A944062-1 Plants of the World Online – ''Hatiora herminiae'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A989616-1 Plants of the World Online – ''Rhipsalis herminiae'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/KGPx3DvKtKBkR43Wpqnzs6F/?lang=pt Cactaceae na Serra da Mantiqueira, Brasil – ''Hatiora herminiae'']
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae]
* [https://bsapubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.3732/ajb.1000502 Korotkova & al. (2011) – What does it take to resolve relationships and to identify species with molecular markers?]
* [https://www.llifle.info/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/33515/Hatiora_herminiae LLIFLE – ''Hatiora herminiae'']
* [https://www.schlumbergera.net/species-classification/ International Schlumbergera & Rhipsalidopsis List – Species classification]

[[Kategória:Hatiora]]

Hatiora cylindrica

2026-08-23T08:33:00Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hatiora cylindrica Britton & Rose, Cactaceae 4: 219. 1923 sec. Korotkova & al. 2011 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Hatiora'' '''nemzetségnév''' a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' elnevezést korábban Cactaceae-taxonra használták, azonban a név nomenklatúrai problémái miatt '''Nathaniel Lord Britton''' és '''Joseph Nelson Rose''' 1923-ban a ''Hatiora'' nevet…”

{{Taxonbox | accepted = Hatiora cylindrica Britton & Rose, Cactaceae 4: 219. 1923 sec. Korotkova & al. 2011 | synonym =
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Hatiora'' '''nemzetségnév''' a ''Hariota'' név anagrammája. A ''Hariota'' elnevezést korábban [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]-taxonra használták, azonban a név nomenklatúrai problémái miatt '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1923-ban a ''Hatiora'' nevet vezették be.
* A ''cylindrica'' fajnév a latin ''cylindricus'' („hengeres, hengeralakú”) szóból származik, és a faj jellegzetesen hengeres szártagjaira utal.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' ''Hatiora cylindrica'' Britton & Rose.
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', ''Cactaceae'' 4: 219, t. 23, f. 1. 1923.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''', 1923.

{{Galéria
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-Kew-Bl%C3%BCte-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
| https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-Kew-Pflanze-Foto-Jochen-Bockem%C3%BChl.jpg
|https://epig.org/wp-content/gallery/hatiora/Hatiora-cylindrica-AH747-Foto-Ruud-Tropper-1.JPG
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Epifita vagy litofiton életmódú, évelő, gyengén pozsgás kaktusz. A növény bokrosan elágazó, felálló vagy idősebb korban részben lecsüngő habitusú. A '''hajtás'''ok számos, rövid, hengeres szártagból épülnek fel.

A '''szár'''tagok hengeresek, nem bunkószerűen megvastagodók, egyenesek, körülbelül 1,5–3,5 cm hosszúak és 0,1–0,2 cm átmérőjűek, csúcsuk csonkolt. A '''szár'''tagok felülete zöld, erős fényben egyes példányokon vöröses árnyalatot is felvehet. A fajra nem jellemzők a fejlett '''tövisek'''. A '''levelek''' hiányoznak, a fotoszintézist a zöld '''szár''' végzi. A '''gyökérzet''' epifita, illetve sziklákon élő életmódhoz alkalmazkodott.

A faj egyik legfontosabb megkülönböztető bélyege a szigorúan hengeres, nem bunkószerűen kiszélesedő terminális '''hajtás'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok a '''hajtás'''ok végén fejlődnek. A '''virág'''ok aktinomorfak, vagyis sugarasan szimmetrikusak, és sárga, narancssárga vagy magenta árnyalatúak lehetnek. A virágzás az északi féltekén általában január és április között történik.

* '''Takarólevelek:''' A '''párta''' szabad '''sziromlevelekből''' áll, amelyek a '''virág'''ban szélesen szétterülnek; színük sárgától narancssárgáig, illetve egyes alakoknál magentás árnyalatig változhat. A külső és belső '''lepellevelek''' fokozatosan különbözhetnek egymástól.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' a '''virág''' belsejében helyezkednek el. A '''termő''' a virág középpontjában található, a '''bibeszál''' végén 7 karéjú '''bibe''' fejlődik.

==== Termés ====

A termés húsos bogyó, amely éréskor fehéresből lilás árnyalatúvá, illetve egyes populációkban vörössé válhat. A ''Hatiora salicornoides''-től egyik fontos megkülönböztető bélyege a vörös termés és a 7 karéjú '''bibe'''.

* '''Magja:''' A magok kisméretűek, a húsos termésben számos mag fejlődik.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília'''; a faj Kelet- és Délkelet-Brazília területén fordul elő, különösen Bahia, Espírito Santo, Minas Gerais és Rio de Janeiro államaiban. A brazil flórakutatási adatok São Paulo állam jelenlétét is jelzik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj elsősorban a [[:Kategória:Mata Atlântica|Mata Atlântica]] növényzetéhez kapcsolódik. Nedves erdőkben, tengerparti homokos élőhelyeken, ''restinga''-vegetációban és dűnéken fordul elő. Epifitonként fákon, illetve litofitonként sziklákon is megél. A lelőhelyek a tengerszinttől mintegy 1200 m tengerszint feletti magasságig terjednek.
{{Típusfaj | Hatiora cylindrica | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

Epifita és litofiton életmódja miatt a ''Hatiora cylindrica'' laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. A közegnek a víz megtartása mellett gyorsan le kell vezetnie a fölösleges vizet.

Világos helyen, de a természetes élőhelyéhez hasonlóan szűrt fényben célszerű tartani. A növekedési időszakban mérsékelt, rendszeres öntözést igényel, a két öntözés között a közeg felső rétegének kiszáradásával.

A növény a természetben nedves trópusi környezetben él, ezért a túlzottan száraz levegő és a teljes kiszárítás tartósan kedvezőtlen lehet. A pangó víz ugyanakkor a '''gyökérzet''' rothadását okozhatja.

A faj nagy előnye, hogy a rövid, hengeres '''hajtás'''tagok miatt könnyen felismerhető a hasonló, szintén termesztett ''Hatiora salicornoides'' mellett. Virágzása az északi féltekén rendszerint januártól áprilisig tart.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Hatiora cylindrica'' legközelebbi és megjelenésében leginkább hasonló faja a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]. A két faj elkülönítésében elsősorban a terminális '''hajtás'''ok alakja és a termés, valamint a '''bibe''' karéjainak száma használható.

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''[[Hatiora cylindrica]]''
! [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]
|-
| Terminális '''hajtás'''ok
| Hengeres, nem bunkószerűen megvastagodó
| Hengeres, de bunkószerűen megvastagodó
|-
| '''Hajtás'''tagok
| Egyenesek, hengeresek
| A terminális szártagok megvastagodhatnak
|-
| '''Bibe'''
| 7 karéjú
| 4–5 karéjú
|-
| Termés
| Vörös
| Fehér vagy rózsaszínes
|-
| Élőhely
| Erdők, ''restinga'', dűnék, sziklás élőhelyek
| Kelet- és Délkelet-Brazília különböző élőhelyei
|}

A két faj morfológiailag közeli rokonságban áll, és a ''Hatiora cylindrica'' korábban a ''Hatiora salicornoides'' alá rendelt formaként vagy varietasként is szerepelt. A jelenlegi fajkoncepció szerint azonban önálló faj.

== Szukkulens taxonok ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Rhipsalideae|Rhipsalideae]] törzsébe tartozó, elsősorban epifita vagy litofiton életmódú kaktuszok nemzetsége.

A nemzetség fajai gyengén pozsgás, hengeres szártagokból felépülő, gyakran bokros növények. A szárak általában tövistelenek vagy csaknem tövistelenek. A '''virág'''ok kicsik, aktinomorfak, és a '''hajtás'''ok végén fejlődnek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[:Kategória:Hatiora|Hatiora]]'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1915-ben vezették be a ''Standard Cyclopedia of Horticulture'' 3. kötetének 1432. oldalán. A nemzetség típusfaja a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']].

A ''Hatiora cylindrica''-t '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1923-ban írták le önálló fajként. A taxont később több szerző a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']] alá vonta. Ennek megfelelően a név történetében megjelent a ''Hatiora salicornoides'' f. ''cylindrica'' és a ''Rhipsalis salicornioides'' var. ''cylindrica'' kombináció is.

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a korábban tágabb értelemben vett ''Hatiora'' nem volt monofiletikus. A [[:Kategória:Rhipsalidopsis|Rhipsalidopsis]] alnemzetségbe sorolt taxonok molekuláris adatok alapján nem maradhattak a ''Hatiora'' tágabb körülírásában. A 2011-es filogenetikai vizsgálat a ''Hatiora'' és a ''Schlumbergera'' nemzetségek körülírásának módosítását javasolta.

A ''Caryophyllales.org Cactaceae''-ellenőrzőlistája a ''Hatiora'' körülírását a 2011-es filogenetikai eredmények alapján szűkíti. A ''Hatiora'' a hengeres '''szár'''ú, hengeres termőfalú és kis, sárga-narancssárga vagy magenta '''virág'''ú fajokra korlátozódik. A ''Hatiora cylindrica'' ennek a szűkebb, filogenetikailag alátámasztott ''Hatiora''-koncepciónak a része.

A 2011-es molekuláris vizsgálat a ''Hatiora cylindrica'' és a [[Hatiora salicornoides|''H. salicornoides'']] közeli rokonságát is alátámasztotta. A morfológiai bélyegek közül a hengeres szártagok és az aktinomorf '''virág'''ok jellemzőek a ''Hatiora'' szűkebb körülírására.

A jelenlegi Kew/POWO-kezelés szerint a ''Hatiora'' elfogadott nemzetség, három elfogadott fajjal: ''Hatiora cylindrica'', [[Hatiora herminiae|''Hatiora herminiae'']] és [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']]. A ''Hatiora cylindrica'' jelenleg elfogadott faj. :contentReference[oaicite:0]{index=0}

A faj természetvédelmi helyzete ugyanakkor figyelmet érdemel. Az IUCN korábbi értékelése '''EN''' (Endangered – veszélyeztetett) kategóriába sorolta. A Kew jelenlegi oldalán ugyanez az IUCN-kategória szerepel, miközben az Angiosperm Extinction Risk Predictions v1 előrejelzése nem fenyegetettként értékeli. :contentReference[oaicite:1]{index=1}

== Egyéb ==

A ''Hatiora cylindrica'' taxonómiai története jól példázza a Rhipsalideae epifita kaktuszainak korábbi rendszertani bizonytalanságait. A fajt eredetileg önálló fajként írták le, később azonban a [[Hatiora salicornoides|''Hatiora salicornoides'']] egyik formájaként vagy varietasaként is kezelték.

A természetben viszonylag változatos élőhelyeken fordul elő: nedves erdőkben, tengerparti ''restinga''-vegetációban és dűnéken, valamint sziklás élőhelyeken. Ez szokatlanul széles ökológiai alkalmazkodást jelez egy alapvetően epifita kaktusz esetében.

A faj Brazília endemikus növénye. A korábbi brazil vörös lista értékelése szerint Bahia, Espírito Santo, Rio de Janeiro és São Paulo államokból ismert, és a populációkat elsősorban az élőhelyek elvesztése és a turizmushoz kapcsolódó élőhely-átalakítás veszélyezteti. :contentReference[oaicite:2]{index=2}

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A118069-2 Plants of the World Online – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/5359-1 Plants of the World Online – ''Hatiora'']
* [https://www.ipni.org/n/118069-2 International Plant Names Index – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/MNrS9zS6HNxwLG9JKt9kTqG/?format=html&lang=pt Flora do Rio de Janeiro – Cactaceae]
* [https://www.scielo.br/j/rod/a/MNrS9zS6HNxwLG9JKt9kTqG/?format=pdf Flora do Rio de Janeiro – Cactaceae, 2020]
* [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1055790311000029 Calvente & al. (2011) – Molecular phylogeny of tribe Rhipsalideae]
* [https://proflora.jbrj.gov.br/html/Hatiora%20cylindrica_2012.html CNCFlora – ''Hatiora cylindrica'']
* [https://www.schlumbergera.net/download/220/ International Schlumbergera & Rhipsalidopsis List of Species and Hybrids]

[[Kategória:Hatiora]]

Jasminocereus thouarsii

2026-08-23T08:22:18Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Jasminocereus thouarsii (F.A.C.Weber) Backeb., Cactaceae 2: 912. 1959 sec. Hunt 2006 | synonym = Cereus thouarsii F.A.C.Weber, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 5: 312. 1899
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Jasminocereus'' '''nemzetségnév''' jelentése „jázminhoz hasonló ''Cereus''”, amely a nemzetség virágaira utal.
* A ''thouarsii'' fajnév '''[[Abel Aubert du Petit-Thouars]]''' francia botanikus és tengerész nevéből származik, aki a Galápagos-szigeteken tett látogatása során gyűjtött növényeket.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' ''Jasminocereus thouarsii'' (F.A.C.Weber) Backeb.; bazionimja: ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber.
* '''Első leírása:''' '''[[Frédéric Albert Constantin Weber]]''', ''Cereus thouarsii'' néven, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 5: 312. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Curt Backeberg]]''', 1959, ''Jasminocereus thouarsii'' néven, ''Cactaceae'' 2: 912.
{{Galéria
| https://api.gbif.org/v1/image/cache/x800/occurrence/1584405743/media/f8fa625367218b01f462874aec30f0b9
| https://www.naturepl.com/cache/pcache2/01469312.jpg
|https://phrygana.eu/Flora/Cactaceae/Jasminocereus-thouarsii/IMG_7156.JPG
|https://phrygana.eu/Flora/Cactaceae/Jasminocereus-thouarsii/IMG_7361.JPG
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Fatermetű, erősen elágazó, oszlopos kaktusz, amely természetes környezetében több méter magasra nőhet. Idősebb példányai jellegzetes, gyertyatartószerű habitust alakítanak ki. A '''szár'''ak szakaszokra tagolódnak, az egyes szárszakaszok között jól látható beszűkülések alakulhatnak ki.

A '''szár'''ak felállók, hengeresek, zöld vagy zöldessárga színűek. A bordák száma általában 11–22. A '''szár'''on kis, egymástól néhány milliméterre elhelyezkedő '''areolák''' fejlődnek.

Az '''areolák'''ból számos '''tövis''' fejlődik. A '''tövisek''' kezdetben világosak, fehéres vagy sárgás színűek lehetnek, idősebb korban azonban elsötétedhetnek, és egyes példányokon csaknem feketés színűvé válhatnak. Egy '''areolán''' akár mintegy 35 '''tövis''' is fejlődhet.

A fajnak valódi '''levelei''' nincsenek; a fotoszintetikus szerepet a zöld '''szár''' látja el. A '''gyökérzet''' a sziklás, száraz élőhelyhez alkalmazkodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb '''hajtások''' vége közelében, egyesével fejlődnek. Nagyméretűek, tölcséres vagy tál alakúak, és éjszaka nyílnak. A '''virág'''ok körülbelül 4–9 cm hosszúak és 2–6 cm átmérőjűek lehetnek. A virágzási időszak a Galápagos-szigeteken élő egyes állományok és korábbi varietások szerint eltérő lehet.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' számosak, keskenyen hosszúkás vagy lapát alakúak, csúcsuk gyakran kissé hegyes; színük krémfehér, sárgás vagy olívazöldes lehet. A külső '''lepellevelek''' keskenyebbek és zöldesebb színűek lehetnek, míg a belső '''lepellevelek''' világosabbak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és a virág belsejét kitöltik; a '''portokok''' sokasága a virág középső részén helyezkedik el. A '''termő''' a virág belsejében található, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' a virág nyílásán keresztül a beporzás számára hozzáférhető.

==== Termés ====

A termés húsos bogyó, amelynek színe zöldtől vöröses vagy lilásvörösig változhat. A termésben számos mag fejlődik.

* '''Magja:''' A magok feketék, kisméretűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Ecuador''', Galápagos-szigetek. A faj a Galápagos-szigetcsoport endemikus kaktusza, és több szigeten előfordul. A történeti taxonómiai kezelésekben az egyes alakokat többek között Floreana, Isabela, San Cristóbal, Santa Cruz, Santiago és Fernandina szigeteiről közölték.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj elsősorban a Galápagos-szigetek alacsonyabb fekvésű, száraz vagy szezonálisan száraz területein él. Fatermetű, oszlopos kaktusz, amely idősebb korára erősen elágazóvá válik. A szigetek eltérő környezeti viszonyaihoz alkalmazkodva jelentős morfológiai változatosság alakult ki. A növényállományokban a különböző szigeteken eltérő habitusú, virágú és termésű alakokat írtak le.
{{Típusfaj | Jasminocereus thouarsii | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

Nagy termete miatt elsősorban tágas gyűjteményekben, üvegházban vagy megfelelő éghajlatú szabadföldi körülmények között tartható. Fiatalon oszlopos növekedésű, később jelentős magasságot és erős elágazást érhet el.

A természetes élőhelyének megfelelően jó fényellátást és ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. A tenyészidőszakban rendszeres, de a közeg kiszáradását követő öntözés alkalmazható. Tartósan nedves közegben a '''gyökérzet''' károsodhat.

A téli időszakban hűvös, világos és száraz körülmények között célszerű tartani. Fagyérzékeny, ezért mérsékelt égövön a szabadban nem teleltethető.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' jellegzetes, fatermetű, gyertyatartószerű, erősen elágazó kaktusz, amely a Galápagos-szigetek többi oszlopos kaktuszától a szakaszosan beszűkülő '''szár''', a 11–22 borda, a számos hosszú '''tövis''' és az éjszaka nyíló, nagy, világos színű '''virág'''ok együttese alapján különíthető el.

A Galápagos-szigeteken belül jelentős morfológiai változatosságot figyeltek meg. Emiatt korábban több különböző fajt, varietast és alfajt is leírtak. A jelenlegi szélesebb fajkoncepció ezeket a ''Jasminocereus thouarsii'' faj körébe vonja.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Jasminocereus'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család oszlopos, fatermetű kaktuszai közé tartozó nemzetség. A ''Jasminocereus'' nemzetség jelenleg monotipikus, egyetlen elfogadott faja a ''Jasminocereus thouarsii''.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le 1920-ban, a ''Cactaceae'' 2. kötetének 146. oldalán. A nemzetség típusfaja a ''Jasminocereus galapagensis'', amely a jelenlegi kezelésben a ''Jasminocereus thouarsii'' heterotipikus szinonimája.

A faj eredeti neve ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber volt, amelyet 1899-ben közöltek. Ugyanebben a publikációban Weber ''Cereus galapagensis'' néven egy másik Galápagos-szigeteki taxont is leírt. Később mindkettő ''Jasminocereus'' alatt került kezelésre.

A ''Jasminocereus thouarsii'' fajon belül korábban több elkülönített taxont is elfogadtak. Ezek közé tartozott a ''Jasminocereus sclerocarpus'', a ''Jasminocereus galapagensis'' és a ''Jasminocereus howellii'', valamint a ''J. thouarsii'' több varietasa. A jelenlegi széles fajkoncepció ezeket egyetlen faj, a ''Jasminocereus thouarsii'' alá vonja.

A Caryophyllales.org Cactaceae-ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Cactoideae]]''' alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában kezeli. A nemzetség monotipikus.

A 2025-ben közölt, több száz nukleáris génre épülő filogenomikai vizsgálat a ''Jasminocereus'' nemzetséget szintén a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában helyezi el. A vizsgálat a ''Jasminocereus''-t az [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] csoporton belül kezeli.

A jelenlegi Kew/POWO taxonómiai kezelése szerint a ''Jasminocereus'' elfogadott nemzetség, amely egyetlen elfogadott fajt, a ''Jasminocereus thouarsii''-t foglalja magában. A POWO a fajt '''sec. Hunt (2016)''' fogadja el, míg a Caryophyllales.org 2021-es ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus thouarsii''-t '''sec. Hunt (2006)''' alatt sorolja.

A korábbi taxonómiai felosztások és a jelenlegi széles fajkoncepció között jelentős különbség van. A ''Jasminocereus thouarsii'' ezért olyan faj, amelynél a régebbi szakirodalomban található faj-, alfaj- és varietasneveket nem szabad automatikusan önálló, ma is elfogadott taxonokként értelmezni.

== Egyéb ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' a Galápagos-szigetek egyik jellegzetes endemikus kaktusza. A ''Jasminocereus'' nemzetség egyetlen faja, ezért a nemzetség és a faj elterjedési területe azonos.

A fajon belüli változatosságot korábban több taxonnévvel írták le. A ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'' például Santa Cruz és Santiago területén fordul elő, és virágbiológiai vizsgálatokban is szerepelt. A vizsgálatok szerint ez az alak 5–7 m magas, gyertyatartó alakú növény, 5–7 cm hosszú '''virág'''okkal és 3,5–4,2 cm átmérőjű termésekkel; virágzása februártól júniusig tartott a vizsgált Santa Cruz-i állományban. A '''virág'''ok főként a reggeli órákban voltak nyitva, és a beporzók között a ''Xylocopa darwini'' méh volt a leggyakoribb látogató.

A jelenlegi fajkoncepció szerint a ''delicatus'' és a többi korábban elkülönített alak nem önálló faj, hanem a ''Jasminocereus thouarsii'' fajkörébe tartozik.

Természetvédelmi szempontból a faj az IUCN szerint '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriába tartozik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A131414-2 Plants of the World Online – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.ipni.org/n/131414-2 International Plant Names Index – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Korotkova & al. (2021) – Cactaceae at Caryophyllales.org, elektronikus ellenőrzőlista]
* [https://www.zobodat.at/pdf/Bauhinia_21_0033-0048.pdf van der Knaap (2009) – Plants of the Galápagos-Islands]
* [https://helvia.uco.es/xmlui/bitstream/handle/10396/13051/22.pdf Jaramillo, Ramírez & Trigo – Floral phenology, reproductive biology and pollen morphology of ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'']
* [https://www.darwinfoundation.org/en/documents/387/GR_67_2010.pdf Jaramillo & al. – Insect pollinators of ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.researchgate.net/profile/Colin-Walker-11/publication/398870212_A_new_classification_of_cacti_based_on_molecular_relationships/links/6946c5467e61d05b5310ed15/A-new-classification-of-cacti-based-on-molecular-relationships.pdf de Vos & al. (2025) – Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Jasminocereus]]

Jasminocereus thouarsii

2026-08-23T08:16:15Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Jasminocereus thouarsii (F.A.C.Weber) Backeb., Cactaceae 2: 912. 1959 sec. Hunt 2006 | synonym = Cereus thouarsii F.A.C.Weber, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 5: 312. 1899
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Jasminocereus'' '''nemzetségnév''' jelentése „jázminhoz hasonló ''Cereus''”, amely a nemzetség virágaira utal.
* A ''thouarsii'' fajnév '''[[Abel Aubert du Petit-Thouars]]''' francia botanikus és tengerész nevéből származik, aki a Galápagos-szigeteken tett látogatása során gyűjtött növényeket.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' ''Jasminocereus thouarsii'' (F.A.C.Weber) Backeb.; bazionimja: ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber.
* '''Első leírása:''' '''[[Frédéric Albert Constantin Weber]]''', ''Cereus thouarsii'' néven, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 5: 312. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Curt Backeberg]]''', 1959, ''Jasminocereus thouarsii'' néven, ''Cactaceae'' 2: 912.
{{Galéria
| https://api.gbif.org/v1/image/cache/x800/occurrence/1584405743/media/f8fa625367218b01f462874aec30f0b9
| https://www.naturepl.com/cache/pcache2/01469312.jpg
|https://phrygana.eu/Flora/Cactaceae/Jasminocereus-thouarsii/IMG_7156.JPG
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Fatermetű, erősen elágazó, oszlopos kaktusz, amely természetes környezetében több méter magasra nőhet. Idősebb példányai jellegzetes, gyertyatartószerű habitust alakítanak ki. A '''szár'''ak szakaszokra tagolódnak, az egyes szárszakaszok között jól látható beszűkülések alakulhatnak ki.

A '''szár'''ak felállók, hengeresek, zöld vagy zöldessárga színűek. A bordák száma általában 11–22. A '''szár'''on kis, egymástól néhány milliméterre elhelyezkedő '''areolák''' fejlődnek.

Az '''areolák'''ból számos '''tövis''' fejlődik. A '''tövisek''' kezdetben világosak, fehéres vagy sárgás színűek lehetnek, idősebb korban azonban elsötétedhetnek, és egyes példányokon csaknem feketés színűvé válhatnak. Egy '''areolán''' akár mintegy 35 '''tövis''' is fejlődhet.

A fajnak valódi '''levelei''' nincsenek; a fotoszintetikus szerepet a zöld '''szár''' látja el. A '''gyökérzet''' a sziklás, száraz élőhelyhez alkalmazkodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb '''hajtások''' vége közelében, egyesével fejlődnek. Nagyméretűek, tölcséres vagy tál alakúak, és éjszaka nyílnak. A '''virág'''ok körülbelül 4–9 cm hosszúak és 2–6 cm átmérőjűek lehetnek. A virágzási időszak a Galápagos-szigeteken élő egyes állományok és korábbi varietások szerint eltérő lehet.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' számosak, keskenyen hosszúkás vagy lapát alakúak, csúcsuk gyakran kissé hegyes; színük krémfehér, sárgás vagy olívazöldes lehet. A külső '''lepellevelek''' keskenyebbek és zöldesebb színűek lehetnek, míg a belső '''lepellevelek''' világosabbak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és a virág belsejét kitöltik; a '''portokok''' sokasága a virág középső részén helyezkedik el. A '''termő''' a virág belsejében található, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' a virág nyílásán keresztül a beporzás számára hozzáférhető.

==== Termés ====

A termés húsos bogyó, amelynek színe zöldtől vöröses vagy lilásvörösig változhat. A termésben számos mag fejlődik.

* '''Magja:''' A magok feketék, kisméretűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Ecuador''', Galápagos-szigetek. A faj a Galápagos-szigetcsoport endemikus kaktusza, és több szigeten előfordul. A történeti taxonómiai kezelésekben az egyes alakokat többek között Floreana, Isabela, San Cristóbal, Santa Cruz, Santiago és Fernandina szigeteiről közölték.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj elsősorban a Galápagos-szigetek alacsonyabb fekvésű, száraz vagy szezonálisan száraz területein él. Fatermetű, oszlopos kaktusz, amely idősebb korára erősen elágazóvá válik. A szigetek eltérő környezeti viszonyaihoz alkalmazkodva jelentős morfológiai változatosság alakult ki. A növényállományokban a különböző szigeteken eltérő habitusú, virágú és termésű alakokat írtak le.
{{Típusfaj | Jasminocereus thouarsii | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

Nagy termete miatt elsősorban tágas gyűjteményekben, üvegházban vagy megfelelő éghajlatú szabadföldi körülmények között tartható. Fiatalon oszlopos növekedésű, később jelentős magasságot és erős elágazást érhet el.

A természetes élőhelyének megfelelően jó fényellátást és ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. A tenyészidőszakban rendszeres, de a közeg kiszáradását követő öntözés alkalmazható. Tartósan nedves közegben a '''gyökérzet''' károsodhat.

A téli időszakban hűvös, világos és száraz körülmények között célszerű tartani. Fagyérzékeny, ezért mérsékelt égövön a szabadban nem teleltethető.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' jellegzetes, fatermetű, gyertyatartószerű, erősen elágazó kaktusz, amely a Galápagos-szigetek többi oszlopos kaktuszától a szakaszosan beszűkülő '''szár''', a 11–22 borda, a számos hosszú '''tövis''' és az éjszaka nyíló, nagy, világos színű '''virág'''ok együttese alapján különíthető el.

A Galápagos-szigeteken belül jelentős morfológiai változatosságot figyeltek meg. Emiatt korábban több különböző fajt, varietast és alfajt is leírtak. A jelenlegi szélesebb fajkoncepció ezeket a ''Jasminocereus thouarsii'' faj körébe vonja.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Jasminocereus'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család oszlopos, fatermetű kaktuszai közé tartozó nemzetség. A ''Jasminocereus'' nemzetség jelenleg monotipikus, egyetlen elfogadott faja a ''Jasminocereus thouarsii''.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le 1920-ban, a ''Cactaceae'' 2. kötetének 146. oldalán. A nemzetség típusfaja a ''Jasminocereus galapagensis'', amely a jelenlegi kezelésben a ''Jasminocereus thouarsii'' heterotipikus szinonimája.

A faj eredeti neve ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber volt, amelyet 1899-ben közöltek. Ugyanebben a publikációban Weber ''Cereus galapagensis'' néven egy másik Galápagos-szigeteki taxont is leírt. Később mindkettő ''Jasminocereus'' alatt került kezelésre.

A ''Jasminocereus thouarsii'' fajon belül korábban több elkülönített taxont is elfogadtak. Ezek közé tartozott a ''Jasminocereus sclerocarpus'', a ''Jasminocereus galapagensis'' és a ''Jasminocereus howellii'', valamint a ''J. thouarsii'' több varietasa. A jelenlegi széles fajkoncepció ezeket egyetlen faj, a ''Jasminocereus thouarsii'' alá vonja.

A Caryophyllales.org Cactaceae-ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Cactoideae]]''' alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában kezeli. A nemzetség monotipikus.

A 2025-ben közölt, több száz nukleáris génre épülő filogenomikai vizsgálat a ''Jasminocereus'' nemzetséget szintén a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában helyezi el. A vizsgálat a ''Jasminocereus''-t az [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] csoporton belül kezeli.

A jelenlegi Kew/POWO taxonómiai kezelése szerint a ''Jasminocereus'' elfogadott nemzetség, amely egyetlen elfogadott fajt, a ''Jasminocereus thouarsii''-t foglalja magában. A POWO a fajt '''sec. Hunt (2016)''' fogadja el, míg a Caryophyllales.org 2021-es ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus thouarsii''-t '''sec. Hunt (2006)''' alatt sorolja.

A korábbi taxonómiai felosztások és a jelenlegi széles fajkoncepció között jelentős különbség van. A ''Jasminocereus thouarsii'' ezért olyan faj, amelynél a régebbi szakirodalomban található faj-, alfaj- és varietasneveket nem szabad automatikusan önálló, ma is elfogadott taxonokként értelmezni.

== Egyéb ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' a Galápagos-szigetek egyik jellegzetes endemikus kaktusza. A ''Jasminocereus'' nemzetség egyetlen faja, ezért a nemzetség és a faj elterjedési területe azonos.

A fajon belüli változatosságot korábban több taxonnévvel írták le. A ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'' például Santa Cruz és Santiago területén fordul elő, és virágbiológiai vizsgálatokban is szerepelt. A vizsgálatok szerint ez az alak 5–7 m magas, gyertyatartó alakú növény, 5–7 cm hosszú '''virág'''okkal és 3,5–4,2 cm átmérőjű termésekkel; virágzása februártól júniusig tartott a vizsgált Santa Cruz-i állományban. A '''virág'''ok főként a reggeli órákban voltak nyitva, és a beporzók között a ''Xylocopa darwini'' méh volt a leggyakoribb látogató.

A jelenlegi fajkoncepció szerint a ''delicatus'' és a többi korábban elkülönített alak nem önálló faj, hanem a ''Jasminocereus thouarsii'' fajkörébe tartozik.

Természetvédelmi szempontból a faj az IUCN szerint '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriába tartozik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A131414-2 Plants of the World Online – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.ipni.org/n/131414-2 International Plant Names Index – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Korotkova & al. (2021) – Cactaceae at Caryophyllales.org, elektronikus ellenőrzőlista]
* [https://www.zobodat.at/pdf/Bauhinia_21_0033-0048.pdf van der Knaap (2009) – Plants of the Galápagos-Islands]
* [https://helvia.uco.es/xmlui/bitstream/handle/10396/13051/22.pdf Jaramillo, Ramírez & Trigo – Floral phenology, reproductive biology and pollen morphology of ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'']
* [https://www.darwinfoundation.org/en/documents/387/GR_67_2010.pdf Jaramillo & al. – Insect pollinators of ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.researchgate.net/profile/Colin-Walker-11/publication/398870212_A_new_classification_of_cacti_based_on_molecular_relationships/links/6946c5467e61d05b5310ed15/A-new-classification-of-cacti-based-on-molecular-relationships.pdf de Vos & al. (2025) – Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Jasminocereus]]

Jasminocereus thouarsii

2026-08-23T08:12:52Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Jasminocereus thouarsii (F.A.C.Weber) Backeb., Cactaceae 2: 912. 1959 sec. Hunt 2006 | synonym = Cereus thouarsii F.A.C.Weber, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 5: 312. 1899 }} === A név eredete, etimológia === * A ''Jasminocereus'' '''nemzetségnév''' jelentése „jázminhoz hasonló ''Cereus''”, amely a nemzetség virágaira utal. * A ''thouarsii'' fajnév '''Abel Aubert du Petit-Thouars''' francia botanikus és tengerész nevéb…”

{{Taxonbox | accepted = Jasminocereus thouarsii (F.A.C.Weber) Backeb., Cactaceae 2: 912. 1959 sec. Hunt 2006 | synonym = Cereus thouarsii F.A.C.Weber, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 5: 312. 1899
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A ''Jasminocereus'' '''nemzetségnév''' jelentése „jázminhoz hasonló ''Cereus''”, amely a nemzetség virágaira utal.
* A ''thouarsii'' fajnév '''[[Abel Aubert du Petit-Thouars]]''' francia botanikus és tengerész nevéből származik, aki a Galápagos-szigeteken tett látogatása során gyűjtött növényeket.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' ''Jasminocereus thouarsii'' (F.A.C.Weber) Backeb.; bazionimja: ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber.
* '''Első leírása:''' '''[[Frédéric Albert Constantin Weber]]''', ''Cereus thouarsii'' néven, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 5: 312. 1899.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Curt Backeberg]]''', 1959, ''Jasminocereus thouarsii'' néven, ''Cactaceae'' 2: 912.
{{Galéria
| https://api.gbif.org/v1/image/cache/x800/occurrence/1584405743/media/f8fa625367218b01f462874aec30f0b9
| https://www.cactus-lexicon.org//imgWiki/1280/1280_1615384153_800.jpg
|https://www.cactus-lexicon.org//imgWiki/1280/1280_1615384177_800.jpg
}}
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

Fatermetű, erősen elágazó, oszlopos kaktusz, amely természetes környezetében több méter magasra nőhet. Idősebb példányai jellegzetes, gyertyatartószerű habitust alakítanak ki. A '''szár'''ak szakaszokra tagolódnak, az egyes szárszakaszok között jól látható beszűkülések alakulhatnak ki.

A '''szár'''ak felállók, hengeresek, zöld vagy zöldessárga színűek. A bordák száma általában 11–22. A '''szár'''on kis, egymástól néhány milliméterre elhelyezkedő '''areolák''' fejlődnek.

Az '''areolák'''ból számos '''tövis''' fejlődik. A '''tövisek''' kezdetben világosak, fehéres vagy sárgás színűek lehetnek, idősebb korban azonban elsötétedhetnek, és egyes példányokon csaknem feketés színűvé válhatnak. Egy '''areolán''' akár mintegy 35 '''tövis''' is fejlődhet.

A fajnak valódi '''levelei''' nincsenek; a fotoszintetikus szerepet a zöld '''szár''' látja el. A '''gyökérzet''' a sziklás, száraz élőhelyhez alkalmazkodott.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág'''ok az idősebb '''hajtások''' vége közelében, egyesével fejlődnek. Nagyméretűek, tölcséres vagy tál alakúak, és éjszaka nyílnak. A '''virág'''ok körülbelül 4–9 cm hosszúak és 2–6 cm átmérőjűek lehetnek. A virágzási időszak a Galápagos-szigeteken élő egyes állományok és korábbi varietások szerint eltérő lehet.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' számosak, keskenyen hosszúkás vagy lapát alakúak, csúcsuk gyakran kissé hegyes; színük krémfehér, sárgás vagy olívazöldes lehet. A külső '''lepellevelek''' keskenyebbek és zöldesebb színűek lehetnek, míg a belső '''lepellevelek''' világosabbak.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak és a virág belsejét kitöltik; a '''portokok''' sokasága a virág középső részén helyezkedik el. A '''termő''' a virág belsejében található, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' a virág nyílásán keresztül a beporzás számára hozzáférhető.

==== Termés ====

A termés húsos bogyó, amelynek színe zöldtől vöröses vagy lilásvörösig változhat. A termésben számos mag fejlődik.

* '''Magja:''' A magok feketék, kisméretűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Ecuador''', Galápagos-szigetek. A faj a Galápagos-szigetcsoport endemikus kaktusza, és több szigeten előfordul. A történeti taxonómiai kezelésekben az egyes alakokat többek között Floreana, Isabela, San Cristóbal, Santa Cruz, Santiago és Fernandina szigeteiről közölték.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj elsősorban a Galápagos-szigetek alacsonyabb fekvésű, száraz vagy szezonálisan száraz területein él. Fatermetű, oszlopos kaktusz, amely idősebb korára erősen elágazóvá válik. A szigetek eltérő környezeti viszonyaihoz alkalmazkodva jelentős morfológiai változatosság alakult ki. A növényállományokban a különböző szigeteken eltérő habitusú, virágú és termésű alakokat írtak le.
{{Típusfaj | Jasminocereus thouarsii | limit=5}}
== Kultúrában tartás ==

Nagy termete miatt elsősorban tágas gyűjteményekben, üvegházban vagy megfelelő éghajlatú szabadföldi körülmények között tartható. Fiatalon oszlopos növekedésű, később jelentős magasságot és erős elágazást érhet el.

A természetes élőhelyének megfelelően jó fényellátást és ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. A tenyészidőszakban rendszeres, de a közeg kiszáradását követő öntözés alkalmazható. Tartósan nedves közegben a '''gyökérzet''' károsodhat.

A téli időszakban hűvös, világos és száraz körülmények között célszerű tartani. Fagyérzékeny, ezért mérsékelt égövön a szabadban nem teleltethető.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' jellegzetes, fatermetű, gyertyatartószerű, erősen elágazó kaktusz, amely a Galápagos-szigetek többi oszlopos kaktuszától a szakaszosan beszűkülő '''szár''', a 11–22 borda, a számos hosszú '''tövis''' és az éjszaka nyíló, nagy, világos színű '''virág'''ok együttese alapján különíthető el.

A Galápagos-szigeteken belül jelentős morfológiai változatosságot figyeltek meg. Emiatt korábban több különböző fajt, varietast és alfajt is leírtak. A jelenlegi szélesebb fajkoncepció ezeket a ''Jasminocereus thouarsii'' faj körébe vonja.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Jasminocereus'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család oszlopos, fatermetű kaktuszai közé tartozó nemzetség. A ''Jasminocereus'' nemzetség jelenleg monotipikus, egyetlen elfogadott faja a ''Jasminocereus thouarsii''.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le 1920-ban, a ''Cactaceae'' 2. kötetének 146. oldalán. A nemzetség típusfaja a ''Jasminocereus galapagensis'', amely a jelenlegi kezelésben a ''Jasminocereus thouarsii'' heterotipikus szinonimája.

A faj eredeti neve ''Cereus thouarsii'' F.A.C.Weber volt, amelyet 1899-ben közöltek. Ugyanebben a publikációban Weber ''Cereus galapagensis'' néven egy másik Galápagos-szigeteki taxont is leírt. Később mindkettő ''Jasminocereus'' alatt került kezelésre.

A ''Jasminocereus thouarsii'' fajon belül korábban több elkülönített taxont is elfogadtak. Ezek közé tartozott a ''Jasminocereus sclerocarpus'', a ''Jasminocereus galapagensis'' és a ''Jasminocereus howellii'', valamint a ''J. thouarsii'' több varietasa. A jelenlegi széles fajkoncepció ezeket egyetlen faj, a ''Jasminocereus thouarsii'' alá vonja.

A Caryophyllales.org Cactaceae-ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus'' nemzetséget '''[[Cactoideae]]''' alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában kezeli. A nemzetség monotipikus.

A 2025-ben közölt, több száz nukleáris génre épülő filogenomikai vizsgálat a ''Jasminocereus'' nemzetséget szintén a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládon belül, a [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] törzs [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] szubtribuszában helyezi el. A vizsgálat a ''Jasminocereus''-t az [[:Kategória:Corryocactinae|Corryocactinae]] csoporton belül kezeli.

A jelenlegi Kew/POWO taxonómiai kezelése szerint a ''Jasminocereus'' elfogadott nemzetség, amely egyetlen elfogadott fajt, a ''Jasminocereus thouarsii''-t foglalja magában. A POWO a fajt '''sec. Hunt (2016)''' fogadja el, míg a Caryophyllales.org 2021-es ellenőrzőlistája a ''Jasminocereus thouarsii''-t '''sec. Hunt (2006)''' alatt sorolja.

A korábbi taxonómiai felosztások és a jelenlegi széles fajkoncepció között jelentős különbség van. A ''Jasminocereus thouarsii'' ezért olyan faj, amelynél a régebbi szakirodalomban található faj-, alfaj- és varietasneveket nem szabad automatikusan önálló, ma is elfogadott taxonokként értelmezni.

== Egyéb ==

A ''Jasminocereus thouarsii'' a Galápagos-szigetek egyik jellegzetes endemikus kaktusza. A ''Jasminocereus'' nemzetség egyetlen faja, ezért a nemzetség és a faj elterjedési területe azonos.

A fajon belüli változatosságot korábban több taxonnévvel írták le. A ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'' például Santa Cruz és Santiago területén fordul elő, és virágbiológiai vizsgálatokban is szerepelt. A vizsgálatok szerint ez az alak 5–7 m magas, gyertyatartó alakú növény, 5–7 cm hosszú '''virág'''okkal és 3,5–4,2 cm átmérőjű termésekkel; virágzása februártól júniusig tartott a vizsgált Santa Cruz-i állományban. A '''virág'''ok főként a reggeli órákban voltak nyitva, és a beporzók között a ''Xylocopa darwini'' méh volt a leggyakoribb látogató.

A jelenlegi fajkoncepció szerint a ''delicatus'' és a többi korábban elkülönített alak nem önálló faj, hanem a ''Jasminocereus thouarsii'' fajkörébe tartozik.

Természetvédelmi szempontból a faj az IUCN szerint '''LC''' (Least Concern – nem fenyegetett) kategóriába tartozik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A131414-2 Plants of the World Online – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.ipni.org/n/131414-2 International Plant Names Index – ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Korotkova & al. (2021) – Cactaceae at Caryophyllales.org, elektronikus ellenőrzőlista]
* [https://www.zobodat.at/pdf/Bauhinia_21_0033-0048.pdf van der Knaap (2009) – Plants of the Galápagos-Islands]
* [https://helvia.uco.es/xmlui/bitstream/handle/10396/13051/22.pdf Jaramillo, Ramírez & Trigo – Floral phenology, reproductive biology and pollen morphology of ''Jasminocereus thouarsii'' var. ''delicatus'']
* [https://www.darwinfoundation.org/en/documents/387/GR_67_2010.pdf Jaramillo & al. – Insect pollinators of ''Jasminocereus thouarsii'']
* [https://www.researchgate.net/profile/Colin-Walker-11/publication/398870212_A_new_classification_of_cacti_based_on_molecular_relationships/links/6946c5467e61d05b5310ed15/A-new-classification-of-cacti-based-on-molecular-relationships.pdf de Vos & al. (2025) – Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]

[[Kategória:Jasminocereus]]

Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis

2026-08-23T06:01:29Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis (Britton & Harris) S.Arias & N.Korotkova in Phytotaxa 327(1): 31. 2017 sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Rhipsalis jamaicensis Britton & Harris in Torreya 9: 159. 1909 }} === A név eredete, etimológia === * A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''Myron Kimnach''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták. * A ''jamaicensis'' alfaji név a latin ''jamaicensis'' („jamaicai”, „Jamaicáról s…”

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis (Britton & Harris) S.Arias & N.Korotkova in Phytotaxa 327(1): 31. 2017 sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Rhipsalis jamaicensis Britton & Harris in Torreya 9: 159. 1909
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták.
* A ''jamaicensis'' alfaji név a latin ''jamaicensis'' („jamaicai”, „Jamaicáról származó”) földrajzi eredetre utaló melléknév, amely az alfaj eredeti lelőhelyére, Jamaicára vonatkozik.

=== Típus ===

* '''Típuspéldány:''' '''Jamaica''', Trelawny Parish, Troy, mintegy 730 m tengerszint feletti magasságban, 1906, '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' 551; holotípus: NY-886148.
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[John Kunkel Small]]''' a ''Rhipsalis jamaicensis'' néven, ''Torreya'' 9: 159. 1909.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa ssp jamaicensis.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, elágazó kaktusz, amely a természetben fákon él. A növény elsődleges '''hajtás'''ai fiatal korban hengeresek, később a másodlagos '''hajtás'''ok lapított, szalagszerű szártagokká fejlődnek. A másodlagos '''szár'''tagok keskenyek és lapítottak, széleik enyhén hullámosak vagy sekélyen fogazottak. A '''hajtás'''ok idősebb korban lecsüngővé válhatnak. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított '''szár'''tagok szélein helyezkednek el és kicsik, kopaszok. '''Tövisek''' nem fejlődnek.

A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' a ''Kimnachia'' nemzetségre jellemző dimorf '''hajtásrendszert''' mutatja: a primer '''hajtások''' hengeresek, a szekunder '''hajtások''' pedig lapítottak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok a lapított másodlagos '''hajtások''' oldalán, az '''areolák'''ból fejlődnek. A '''virág'''ok kicsik, aktinomorfak. Egy '''areolából''' rendszerint egy vagy két '''virág''' fejlődhet.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' szabadok, a külső '''lepellevelek''' kisebbek, a belső '''lepellevelek''' nagyobbak és világos színűek; a virágok fehéres, krémfehér, illetve rózsaszínes vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' világos színűek, a '''portokok''' vörösesek; a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' világos színű.

==== Termés ====
A termés kisméretű, gömbölyded vagy tojásdad, áttetsző, fehéres vagy rózsaszínes színű bogyó. Felületén apró pikkelyek találhatók, és a lapított '''szár'''tagok szélein fejlődik.

* '''Magja:''' A mag kicsi, ovális alakú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Jamaica''' szigetéről ismert. A 2017-es taxonómiai revízió ugyanakkor az alfajt a kontinentális elterjedési terület több országából is felsorolja, többek között '''Belize''', '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Kolumbia''', '''Costa Rica''', '''Ecuador''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Mexikó''' és '''Nicaragua''' területéről.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Fákon élő ''epifiton'' kaktusz. A 2017-es kezelés szerint természetes élőhelye trópusi erdőkhöz kapcsolódik. A jelenlegi ''POWO''-kezelés '''Jamaica''' területéről fogadja el, és az alfajt elsősorban szezonálisan száraz trópusi biomhoz kapcsolja.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' kultúrájáról kevés kifejezetten alfajra vonatkozó adat áll rendelkezésre. Tartása várhatóan a faj többi alakjáéhoz hasonló, mivel epifiton, trópusi erdei kaktusz.

Világos, de szűrt fényű helyet igényel. A közvetlen, erős napsütés a lapított '''szár'''tagok megperzselődését okozhatja. A teljes árnyék ugyanakkor a növekedést és a '''virágzást''' kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A közegnek jó vízáteresztő képességűnek kell lennie, mert a tartósan vízzel telített közeg a '''gyökérzet''' károsodásához vezethet. Télen világos, hűvösebb helyen, mérsékeltebb öntözés mellett tartható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' a ''Kimnachia ramulosa'' fajon belül elsősorban önálló földrajzi és filogenetikai egységként különíthető el. Eredeti neve a ''Rhipsalis jamaicensis'' volt, amelyet '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[John Kunkel Small]]''' 1909-ben Jamaicáról írtak le.

A faj másik, [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] alfajától való elkülönítésében a földrajzi elterjedés és az eltérő taxonómiai történet fontosabb, mint egyetlen könnyen felismerhető vegetatív bélyeg. A két alfaj morfológiailag közel áll egymáshoz, és mindkettőre jellemző a ''Kimnachia'' dimorf '''hajtásrendszere'', a hengeres primer és a lapított szekunder '''hajtások''', valamint a tövistelen '''areolák'''.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' eredeti neve ''Rhipsalis jamaicensis'' Britton & Harris, amelyet 1909-ben írtak le a ''Torreya'' folyóirat 9. kötetének 159. oldalán. Az IPNI a nevet a jelenlegi alfaj nevének bazionimjaként kezeli.

A taxont később ''Disocactus ramulosus'' var. ''jamaicensis'', majd ''Pseudorhipsalis ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' néven is kezelték. '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' néven kombinálták újra.

A 2017-es filogenetikai vizsgálatban a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt taxon a ''Pseudorhipsalis'' kládján kívül helyezkedett el nagy támogatottsággal. Ez vezetett a ''Kimnachia'' monotipikus nemzetség felállításához. A [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] és a subsp. ''jamaicensis'' ugyanazon fajon belül maradtak, de a szerzők a jamaicai taxont külön alfajként ismerték el.

A ''Caryophyllales.org Cactaceae''-ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2017)''' taxonómiai koncepció szerint fogadja el. Ugyanez a forrás a ''Rhipsalis jamaicensis'', a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' és a ''Disocactus ramulosus'' var. ''jamaicensis'' neveket szinonimaként kezeli.

== Egyéb ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'' története jól mutatja, hogy a Hylocereeae epifiton kaktuszainak nemzetségi határai az idők során jelentősen változtak. A taxont 1909-ben még ''Rhipsalis'' nemzetségben írták le, később ''Disocactus'', majd ''Pseudorhipsalis'' alatt is kezelték, jelenleg pedig a ''Kimnachia'' monotipikus nemzetség alfajaként fogadják el.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alapellenőrzőlista]
* [https://www.ipni.org/n/219311-2 IPNI – ''Rhipsalis jamaicensis'' Britton & Harris]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017) – A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001431244 World Flora Online – ''Kimnachia ramulosa'']

[[Kategória:Kimnachia ]]

Fájl:Kimnachia ramulosa ssp jamaicensis.VZs 02.jpg

2026-08-23T05:55:20Z

Jokhel Csaba:

Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa

2026-08-23T05:38:08Z

Jokhel Csaba: /* Szerzők */

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott, 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták.
* A ''ramulosa'' alfaji név a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtásrendszerére utal. A ''ramulosa'' alfaji név az alapfajhoz tartozó, tipikus alak megjelölésére szolgál.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' [[Kimnachia ramulosa|''Kimnachia ramulosa'']]
* '''Lektotípus:''' '''[[Myron Kimnach]]''' által 1993-ban kijelölve; az US herbáriumban őrzött fénykép a berlini herbáriumban (B) korábban őrzött, de megsemmisült eredeti példányról. A gyűjtő és a gyűjtési hely ismeretlen, a példányt 1834 előtt gyűjtötték.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''', ''Cereus ramulosus'' néven, ''Hortus Dyckensis'': 340. 1834.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, cserjés növekedésű kaktusz, amely tövétől erősen elágazik. A növény fiatalon felegyenesedő, idősebb korban a hajtások lecsüngővé válhatnak. A '''hajtás'''ok kétféle típusra különülnek. Az elsődleges '''hajtás'''ok bázisukon hengeresek, majd a csúcs felé lapítottá válnak. A másodlagos '''hajtás'''ok tövükön szintén hengeresek, később lapított, szalagszerű szártagokat alkotnak. A '''szár'''tagok rendszerint keskenyek, a csúcs felé kiszélesedők, szélük tompán csipkézett vagy sekélyen fogazott. A fiatal '''szár'''ak gyakran vöröses árnyalatúak, amely később zöldre változik. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított szártagok szélein helyezkednek el, egymástól mintegy 10–25 mm távolságban, és feltűnően kicsik, kopaszok. '''Tövisek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok a lapított másodlagos szártagok oldalsó szélein fejlődnek. A '''virág''' aktinomorf, az egyes '''areolák'''ból egy vagy két virág fejlődhet. Hossza 7–12 mm, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm. A virágcső rövid, körülbelül 2–4 mm hosszú, zöldesfehér vagy vörösesbarna. A virágtakaró fehéres vagy sárgásfehér, gyakran rózsaszínes vagy zöldes árnyalattal.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' fehéres vagy sárgásfehérek, a belső '''lepellevelek''' nagyobbak és szélesebbek; a virágok színe gyakran rózsaszínnel vagy zölddel árnyalt.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' vörösek; a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' fehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyű vagy tojásdad, 4–8 mm hosszú, illetve átmérőjű, fehéres, áttetsző, gyakran rózsaszínes árnyalatú. Felületén apró pikkelyek találhatók. A termések a lapított szártagok szélein fejlődnek.

* '''Magja:''' A mag ovális, körülbelül 1,4 × 1 mm nagyságú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső és déli részeitől '''Belize''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' és '''Costa Rica''' területén át '''Kolumbia''', '''Venezuela''', '''Ecuador''', '''Peru''' és '''Bolívia''' területéig, valamint '''Brazília''' északi részén fordul elő. Az elterjedési területhez '''Jamaica''' is tartozik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi erdőkben élő, fákon növő ''epifiton'' kaktusz. Természetes élőhelyén a lombkorona ágai között, szűrt fényben fejlődik. Elterjedési területének jelentős része nedves trópusi erdőkhöz kötődik. A faj Ecuadorban az Amazonas térségében is előfordul, és elterjedési területének egyes részein mintegy 1500 m tengerszint feletti magasságig megtalálható.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' az egyszerűbben tartható ''epifiton'' kaktuszok közé tartozik. Hosszú életű, dísznövényként függőkosárban is nevelhető, ahol az idősebb '''hajtás'''ok lecsüngő habitusa különösen mutatós.

Világos, de szűrt fényt igényel. A közvetlen, erős délutáni napsütés a lapított '''szár'''tagok megégését, sárgulását vagy foltosodását okozhatja. Teljes árnyékban ugyanakkor a növekedés lelassulhat, és a '''virágzás''' elmaradhat. Természetes élőhelyének megfelelően a lombkoronán átszűrődő fényhez alkalmazkodott.

Nem szárazságtűrő növény, ezért a tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A túlzott öntözés azonban gyenge '''hajtás'''okat és gyökérrothadást okozhat. Télen 12–15 °C körüli hőmérsékleten tartható, ilyenkor két-három hetente mérsékelt öntözést kaphat. Sok fényt és jó légmozgást igényel.

Tavasszal, ha az éjszakai hőmérséklet tartósan eléri a 10 °C-ot, szabadba helyezhető, de a közvetlen, erős napsütéstől védeni kell. Nyáron rendszeres öntözést igényel; meleg időben akár kétnaponta, szélsőséges hőségben naponta is öntözhető. Ősszel, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, védett teleltető helyre célszerű visszavinni.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus, nagy elterjedési területű alfaja. Hajtásai rendszerint vékonyabbak, mint a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] hajtásai, és a fiatal '''szár'''ak gyakran vörösesek, majd később zöldre változnak. A [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] ezzel szemben vaskosabb, erősebben pozsgás '''hajtásokat''' fejleszt, amelyek nem vörösödnek.

A két alfaj legfontosabb megkülönböztető bélyegei:

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa''
! [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']]
|-
| Elterjedés
| '''Mexikó''' déli részétől Közép-Amerikán át Dél-Amerika trópusi területeiig
| '''Jamaica''' ; korábbi kezelésekben '''Haiti''' is szerepel
|-
| Hajtások
| Vékonyabb, kevésbé húsos
| Vaskosabb, erősebben pozsgás
|-
| Fiatal szárak színeződése
| Gyakran vöröses, később zöld
| Nem vöröses
|-
| Virág
| A virágok sárgásfehérek, rózsaszín vagy zöldes árnyalattal
| A 2017-es összehasonlító anyag szerint kisebb virágú
|-
| Életmód
| Epifiton, főként nedves trópusi erdőkben
| Epifiton, '''Jamaica''' szezonálisan száraz trópusi élőhelyein
|}

A táblázatban szereplő különbségek közül a hajtások vastagsága és vöröses színeződése a legjobban használható vegetatív bélyeg. A 2017-es filogenetikai munkában a ''Kimnachia ramulosa'' különböző alakjai közül a ''ramulosa'' és az ''angustissima'' alakot fényképen is összehasonlították; az utóbbit akkor még formai rangon kezelték.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Kimnachia'' nemzetséget '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben állították fel a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt faj elkülönítésére. A nemzetség létrehozását molekuláris filogenetikai vizsgálat alapozta meg: a szerzők négy kloroplasztisz-régiót vizsgáltak, és a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' a ''Pseudorhipsalis'' többi fajától elkülönülő evolúciós vonalként jelent meg. Ezért a fajt önálló, monotipikus ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezték.

Az alapfaj neve ''Cereus ramulosus'' Salm-Dyck, amelyet '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''' írt le 1834-ben. A fajt később többek között ''Rhipsalis'', ''Hariota'', ''Disocactus'' és ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben kezelték. A ''Pseudorhipsalis ramulosa'' kombinációt '''[[Wilhelm Barthlott]]''' közölte 1991-ben.

A ''Kimnachia ramulosa'' fajon belül '''[[Nadja Korotkova]]''', '''[[Thomas Borsch]]''' és '''[[Salvador Arias]]''' 2017-ben a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfajt különítették el. A ''Caryophyllales.org'' 2021-es fajszintű ellenőrzőlistája ezt a két alfajt kezeli: a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] és a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']]. A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' esetében a ''Caryophyllales.org'' szerinti taxonómiai koncepció jelölése: '''sec. Korotkova & al. (2017)'''.

A 2017-es eredeti tanulmányban az ''angustissima'' alakot még ''Kimnachia ramulosa f. angustissima'' formaként kezelték, és nem alfajként. A későbbi taxonómiai adatbázisok közül a ''POWO'' már ''subsp. angustissima'' rangon ismeri el, ezért a különböző adatbázisok jelenlegi kezelése nem teljesen azonos.

== Megjegyzés ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus alfaja, amelynek elterjedési területe Mexikótól Dél-Amerika trópusi területeiig húzódik. A másik, [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaj földrajzilag elkülönülten, elsősorban '''Jamaica''' területén fordul elő.

A Caryophyllales.org ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2017)''' megjelöléssel kezeli. Ez a taxonómiai koncepció a 2017-es filogenetikai vizsgálaton alapul, amely a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt növényt önálló ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezte.

== Egyéb ==
A növényt a termesztésben korábban elsősorban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven ismerték, és ma is gyakran ezen a néven található meg régebbi gyűjteményekben és szakirodalomban. Dísznövényként függőkosarakban nevelhető, és a kereskedelemben időnként ''Rhipsalis'' néven is forgalmazzák.

A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nagy elterjedési területén több, morfológiailag eltérő alakot írtak le. A 2017-es revízió az ''angustissima'' alakot még formai rangon tartotta, míg a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaji rangot kapott. A későbbi adatbázisokban az ''angustissima'' magasabb, alfaji rangon is megjelenik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alap ellenőrzőlista]
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017): A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177690-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://www.ipni.org/n/219311-2 IPNI – ''Rhipsalis jamaicensis'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001431244 World Flora Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://es.wikipedia.org/wiki/Kimnachia_ramulosa Spanyol Wikipédia – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://www.epiphyllums.org/system/files/New_species_2020.pdf Epiphyllum Society of America – Registry of Species and Hybrids]
== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Faragó Judit, Jokhel Csaba
* '''Kép:''' Faragó Judit
* '''Lektorálta:''' Papp László

[[Kategória:Kimnachia ]]

Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa

2026-08-23T05:37:41Z

Jokhel Csaba: /* Kultúrában tartás */

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott, 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták.
* A ''ramulosa'' alfaji név a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtásrendszerére utal. A ''ramulosa'' alfaji név az alapfajhoz tartozó, tipikus alak megjelölésére szolgál.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' [[Kimnachia ramulosa|''Kimnachia ramulosa'']]
* '''Lektotípus:''' '''[[Myron Kimnach]]''' által 1993-ban kijelölve; az US herbáriumban őrzött fénykép a berlini herbáriumban (B) korábban őrzött, de megsemmisült eredeti példányról. A gyűjtő és a gyűjtési hely ismeretlen, a példányt 1834 előtt gyűjtötték.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''', ''Cereus ramulosus'' néven, ''Hortus Dyckensis'': 340. 1834.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, cserjés növekedésű kaktusz, amely tövétől erősen elágazik. A növény fiatalon felegyenesedő, idősebb korban a hajtások lecsüngővé válhatnak. A '''hajtás'''ok kétféle típusra különülnek. Az elsődleges '''hajtás'''ok bázisukon hengeresek, majd a csúcs felé lapítottá válnak. A másodlagos '''hajtás'''ok tövükön szintén hengeresek, később lapított, szalagszerű szártagokat alkotnak. A '''szár'''tagok rendszerint keskenyek, a csúcs felé kiszélesedők, szélük tompán csipkézett vagy sekélyen fogazott. A fiatal '''szár'''ak gyakran vöröses árnyalatúak, amely később zöldre változik. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított szártagok szélein helyezkednek el, egymástól mintegy 10–25 mm távolságban, és feltűnően kicsik, kopaszok. '''Tövisek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok a lapított másodlagos szártagok oldalsó szélein fejlődnek. A '''virág''' aktinomorf, az egyes '''areolák'''ból egy vagy két virág fejlődhet. Hossza 7–12 mm, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm. A virágcső rövid, körülbelül 2–4 mm hosszú, zöldesfehér vagy vörösesbarna. A virágtakaró fehéres vagy sárgásfehér, gyakran rózsaszínes vagy zöldes árnyalattal.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' fehéres vagy sárgásfehérek, a belső '''lepellevelek''' nagyobbak és szélesebbek; a virágok színe gyakran rózsaszínnel vagy zölddel árnyalt.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' vörösek; a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' fehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyű vagy tojásdad, 4–8 mm hosszú, illetve átmérőjű, fehéres, áttetsző, gyakran rózsaszínes árnyalatú. Felületén apró pikkelyek találhatók. A termések a lapított szártagok szélein fejlődnek.

* '''Magja:''' A mag ovális, körülbelül 1,4 × 1 mm nagyságú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső és déli részeitől '''Belize''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' és '''Costa Rica''' területén át '''Kolumbia''', '''Venezuela''', '''Ecuador''', '''Peru''' és '''Bolívia''' területéig, valamint '''Brazília''' északi részén fordul elő. Az elterjedési területhez '''Jamaica''' is tartozik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi erdőkben élő, fákon növő ''epifiton'' kaktusz. Természetes élőhelyén a lombkorona ágai között, szűrt fényben fejlődik. Elterjedési területének jelentős része nedves trópusi erdőkhöz kötődik. A faj Ecuadorban az Amazonas térségében is előfordul, és elterjedési területének egyes részein mintegy 1500 m tengerszint feletti magasságig megtalálható.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' az egyszerűbben tartható ''epifiton'' kaktuszok közé tartozik. Hosszú életű, dísznövényként függőkosárban is nevelhető, ahol az idősebb '''hajtás'''ok lecsüngő habitusa különösen mutatós.

Világos, de szűrt fényt igényel. A közvetlen, erős délutáni napsütés a lapított '''szár'''tagok megégését, sárgulását vagy foltosodását okozhatja. Teljes árnyékban ugyanakkor a növekedés lelassulhat, és a '''virágzás''' elmaradhat. Természetes élőhelyének megfelelően a lombkoronán átszűrődő fényhez alkalmazkodott.

Nem szárazságtűrő növény, ezért a tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A túlzott öntözés azonban gyenge '''hajtás'''okat és gyökérrothadást okozhat. Télen 12–15 °C körüli hőmérsékleten tartható, ilyenkor két-három hetente mérsékelt öntözést kaphat. Sok fényt és jó légmozgást igényel.

Tavasszal, ha az éjszakai hőmérséklet tartósan eléri a 10 °C-ot, szabadba helyezhető, de a közvetlen, erős napsütéstől védeni kell. Nyáron rendszeres öntözést igényel; meleg időben akár kétnaponta, szélsőséges hőségben naponta is öntözhető. Ősszel, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, védett teleltető helyre célszerű visszavinni.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus, nagy elterjedési területű alfaja. Hajtásai rendszerint vékonyabbak, mint a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] hajtásai, és a fiatal '''szár'''ak gyakran vörösesek, majd később zöldre változnak. A [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] ezzel szemben vaskosabb, erősebben pozsgás '''hajtásokat''' fejleszt, amelyek nem vörösödnek.

A két alfaj legfontosabb megkülönböztető bélyegei:

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa''
! [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']]
|-
| Elterjedés
| '''Mexikó''' déli részétől Közép-Amerikán át Dél-Amerika trópusi területeiig
| '''Jamaica''' ; korábbi kezelésekben '''Haiti''' is szerepel
|-
| Hajtások
| Vékonyabb, kevésbé húsos
| Vaskosabb, erősebben pozsgás
|-
| Fiatal szárak színeződése
| Gyakran vöröses, később zöld
| Nem vöröses
|-
| Virág
| A virágok sárgásfehérek, rózsaszín vagy zöldes árnyalattal
| A 2017-es összehasonlító anyag szerint kisebb virágú
|-
| Életmód
| Epifiton, főként nedves trópusi erdőkben
| Epifiton, '''Jamaica''' szezonálisan száraz trópusi élőhelyein
|}

A táblázatban szereplő különbségek közül a hajtások vastagsága és vöröses színeződése a legjobban használható vegetatív bélyeg. A 2017-es filogenetikai munkában a ''Kimnachia ramulosa'' különböző alakjai közül a ''ramulosa'' és az ''angustissima'' alakot fényképen is összehasonlították; az utóbbit akkor még formai rangon kezelték.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Kimnachia'' nemzetséget '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben állították fel a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt faj elkülönítésére. A nemzetség létrehozását molekuláris filogenetikai vizsgálat alapozta meg: a szerzők négy kloroplasztisz-régiót vizsgáltak, és a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' a ''Pseudorhipsalis'' többi fajától elkülönülő evolúciós vonalként jelent meg. Ezért a fajt önálló, monotipikus ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezték.

Az alapfaj neve ''Cereus ramulosus'' Salm-Dyck, amelyet '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''' írt le 1834-ben. A fajt később többek között ''Rhipsalis'', ''Hariota'', ''Disocactus'' és ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben kezelték. A ''Pseudorhipsalis ramulosa'' kombinációt '''[[Wilhelm Barthlott]]''' közölte 1991-ben.

A ''Kimnachia ramulosa'' fajon belül '''[[Nadja Korotkova]]''', '''[[Thomas Borsch]]''' és '''[[Salvador Arias]]''' 2017-ben a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfajt különítették el. A ''Caryophyllales.org'' 2021-es fajszintű ellenőrzőlistája ezt a két alfajt kezeli: a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] és a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']]. A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' esetében a ''Caryophyllales.org'' szerinti taxonómiai koncepció jelölése: '''sec. Korotkova & al. (2017)'''.

A 2017-es eredeti tanulmányban az ''angustissima'' alakot még ''Kimnachia ramulosa f. angustissima'' formaként kezelték, és nem alfajként. A későbbi taxonómiai adatbázisok közül a ''POWO'' már ''subsp. angustissima'' rangon ismeri el, ezért a különböző adatbázisok jelenlegi kezelése nem teljesen azonos.

== Megjegyzés ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus alfaja, amelynek elterjedési területe Mexikótól Dél-Amerika trópusi területeiig húzódik. A másik, [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaj földrajzilag elkülönülten, elsősorban '''Jamaica''' területén fordul elő.

A Caryophyllales.org ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2017)''' megjelöléssel kezeli. Ez a taxonómiai koncepció a 2017-es filogenetikai vizsgálaton alapul, amely a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt növényt önálló ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezte.

== Egyéb ==
A növényt a termesztésben korábban elsősorban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven ismerték, és ma is gyakran ezen a néven található meg régebbi gyűjteményekben és szakirodalomban. Dísznövényként függőkosarakban nevelhető, és a kereskedelemben időnként ''Rhipsalis'' néven is forgalmazzák.

A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nagy elterjedési területén több, morfológiailag eltérő alakot írtak le. A 2017-es revízió az ''angustissima'' alakot még formai rangon tartotta, míg a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaji rangot kapott. A későbbi adatbázisokban az ''angustissima'' magasabb, alfaji rangon is megjelenik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alap ellenőrzőlista]
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017): A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177690-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://www.ipni.org/n/219311-2 IPNI – ''Rhipsalis jamaicensis'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001431244 World Flora Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://es.wikipedia.org/wiki/Kimnachia_ramulosa Spanyol Wikipédia – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://www.epiphyllums.org/system/files/New_species_2020.pdf Epiphyllum Society of America – Registry of Species and Hybrids]
== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Faragó Judit, Jokhel Csaba
* '''Kép:'''Faragó Judit
* '''Lektorálta:''' Papp László

[[Kategória:Kimnachia ]]

Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa

2026-08-23T05:36:47Z

Jokhel Csaba: /* A név eredete, etimológia */

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott, 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták.
* A ''ramulosa'' alfaji név a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtásrendszerére utal. A ''ramulosa'' alfaji név az alapfajhoz tartozó, tipikus alak megjelölésére szolgál.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' [[Kimnachia ramulosa|''Kimnachia ramulosa'']]
* '''Lektotípus:''' '''[[Myron Kimnach]]''' által 1993-ban kijelölve; az US herbáriumban őrzött fénykép a berlini herbáriumban (B) korábban őrzött, de megsemmisült eredeti példányról. A gyűjtő és a gyűjtési hely ismeretlen, a példányt 1834 előtt gyűjtötték.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''', ''Cereus ramulosus'' néven, ''Hortus Dyckensis'': 340. 1834.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, cserjés növekedésű kaktusz, amely tövétől erősen elágazik. A növény fiatalon felegyenesedő, idősebb korban a hajtások lecsüngővé válhatnak. A '''hajtás'''ok kétféle típusra különülnek. Az elsődleges '''hajtás'''ok bázisukon hengeresek, majd a csúcs felé lapítottá válnak. A másodlagos '''hajtás'''ok tövükön szintén hengeresek, később lapított, szalagszerű szártagokat alkotnak. A '''szár'''tagok rendszerint keskenyek, a csúcs felé kiszélesedők, szélük tompán csipkézett vagy sekélyen fogazott. A fiatal '''szár'''ak gyakran vöröses árnyalatúak, amely később zöldre változik. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított szártagok szélein helyezkednek el, egymástól mintegy 10–25 mm távolságban, és feltűnően kicsik, kopaszok. '''Tövisek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok a lapított másodlagos szártagok oldalsó szélein fejlődnek. A '''virág''' aktinomorf, az egyes '''areolák'''ból egy vagy két virág fejlődhet. Hossza 7–12 mm, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm. A virágcső rövid, körülbelül 2–4 mm hosszú, zöldesfehér vagy vörösesbarna. A virágtakaró fehéres vagy sárgásfehér, gyakran rózsaszínes vagy zöldes árnyalattal.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' fehéres vagy sárgásfehérek, a belső '''lepellevelek''' nagyobbak és szélesebbek; a virágok színe gyakran rózsaszínnel vagy zölddel árnyalt.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' vörösek; a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' fehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyű vagy tojásdad, 4–8 mm hosszú, illetve átmérőjű, fehéres, áttetsző, gyakran rózsaszínes árnyalatú. Felületén apró pikkelyek találhatók. A termések a lapított szártagok szélein fejlődnek.

* '''Magja:''' A mag ovális, körülbelül 1,4 × 1 mm nagyságú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső és déli részeitől '''Belize''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' és '''Costa Rica''' területén át '''Kolumbia''', '''Venezuela''', '''Ecuador''', '''Peru''' és '''Bolívia''' területéig, valamint '''Brazília''' északi részén fordul elő. Az elterjedési területhez '''Jamaica''' is tartozik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi erdőkben élő, fákon növő ''epifiton'' kaktusz. Természetes élőhelyén a lombkorona ágai között, szűrt fényben fejlődik. Elterjedési területének jelentős része nedves trópusi erdőkhöz kötődik. A faj Ecuadorban az Amazonas térségében is előfordul, és elterjedési területének egyes részein mintegy 1500 m tengerszint feletti magasságig megtalálható.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' az egyszerűbben tartható ''epifiton'' kaktuszok közé tartozik. Hosszú életű, dísznövényként függőkosárban is nevelhető, ahol az idősebb '''hajtás'''ok lecsüngő habitusa különösen mutatós.

Világos, de szűrt fényt igényel. A közvetlen, erős délutáni napsütés a lapított '''szár'''tagok megégését, sárgulását vagy foltosodását okozhatja. Teljes árnyékban ugyanakkor a növekedés lelassulhat, és a '''virágzás''' elmaradhat. Természetes élőhelyének megfelelően a lombkoronán átszűrődő fényhez alkalmazkodott.

Nem szárazságtűrő növény, ezért a tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A túlzott öntözés azonban gyenge '''hajtás'''okat és gyökérrothadást okozhat. Télen 12–15 °C körüli hőmérsékleten tartható, ilyenkor két-három hetente mérsékelt öntözést kaphat. Sok fényt és jó légmozgást igényel.

Tavasszal, ha az éjszakai hőmérséklet tartósan eléri a 10 °C-ot, szabadba helyezhető, de a közvetlen, erős napsütéstől védeni kell. Nyáron rendszeres öntözést igényel; meleg időben akár kétnaponta, szélsőséges hőségben naponta is öntözhető. Ősszel, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, védett teleltető helyre célszerű visszavinni.

A kultúrában tartási tapasztalatokat '''[[Faragó Judit]]''' gyűjtötte és írta le.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus, nagy elterjedési területű alfaja. Hajtásai rendszerint vékonyabbak, mint a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] hajtásai, és a fiatal '''szár'''ak gyakran vörösesek, majd később zöldre változnak. A [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] ezzel szemben vaskosabb, erősebben pozsgás '''hajtásokat''' fejleszt, amelyek nem vörösödnek.

A két alfaj legfontosabb megkülönböztető bélyegei:

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa''
! [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']]
|-
| Elterjedés
| '''Mexikó''' déli részétől Közép-Amerikán át Dél-Amerika trópusi területeiig
| '''Jamaica''' ; korábbi kezelésekben '''Haiti''' is szerepel
|-
| Hajtások
| Vékonyabb, kevésbé húsos
| Vaskosabb, erősebben pozsgás
|-
| Fiatal szárak színeződése
| Gyakran vöröses, később zöld
| Nem vöröses
|-
| Virág
| A virágok sárgásfehérek, rózsaszín vagy zöldes árnyalattal
| A 2017-es összehasonlító anyag szerint kisebb virágú
|-
| Életmód
| Epifiton, főként nedves trópusi erdőkben
| Epifiton, '''Jamaica''' szezonálisan száraz trópusi élőhelyein
|}

A táblázatban szereplő különbségek közül a hajtások vastagsága és vöröses színeződése a legjobban használható vegetatív bélyeg. A 2017-es filogenetikai munkában a ''Kimnachia ramulosa'' különböző alakjai közül a ''ramulosa'' és az ''angustissima'' alakot fényképen is összehasonlították; az utóbbit akkor még formai rangon kezelték.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Kimnachia'' nemzetséget '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben állították fel a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt faj elkülönítésére. A nemzetség létrehozását molekuláris filogenetikai vizsgálat alapozta meg: a szerzők négy kloroplasztisz-régiót vizsgáltak, és a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' a ''Pseudorhipsalis'' többi fajától elkülönülő evolúciós vonalként jelent meg. Ezért a fajt önálló, monotipikus ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezték.

Az alapfaj neve ''Cereus ramulosus'' Salm-Dyck, amelyet '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''' írt le 1834-ben. A fajt később többek között ''Rhipsalis'', ''Hariota'', ''Disocactus'' és ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben kezelték. A ''Pseudorhipsalis ramulosa'' kombinációt '''[[Wilhelm Barthlott]]''' közölte 1991-ben.

A ''Kimnachia ramulosa'' fajon belül '''[[Nadja Korotkova]]''', '''[[Thomas Borsch]]''' és '''[[Salvador Arias]]''' 2017-ben a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfajt különítették el. A ''Caryophyllales.org'' 2021-es fajszintű ellenőrzőlistája ezt a két alfajt kezeli: a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] és a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']]. A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' esetében a ''Caryophyllales.org'' szerinti taxonómiai koncepció jelölése: '''sec. Korotkova & al. (2017)'''.

A 2017-es eredeti tanulmányban az ''angustissima'' alakot még ''Kimnachia ramulosa f. angustissima'' formaként kezelték, és nem alfajként. A későbbi taxonómiai adatbázisok közül a ''POWO'' már ''subsp. angustissima'' rangon ismeri el, ezért a különböző adatbázisok jelenlegi kezelése nem teljesen azonos.

== Megjegyzés ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus alfaja, amelynek elterjedési területe Mexikótól Dél-Amerika trópusi területeiig húzódik. A másik, [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaj földrajzilag elkülönülten, elsősorban '''Jamaica''' területén fordul elő.

A Caryophyllales.org ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2017)''' megjelöléssel kezeli. Ez a taxonómiai koncepció a 2017-es filogenetikai vizsgálaton alapul, amely a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt növényt önálló ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezte.

== Egyéb ==
A növényt a termesztésben korábban elsősorban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven ismerték, és ma is gyakran ezen a néven található meg régebbi gyűjteményekben és szakirodalomban. Dísznövényként függőkosarakban nevelhető, és a kereskedelemben időnként ''Rhipsalis'' néven is forgalmazzák.

A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nagy elterjedési területén több, morfológiailag eltérő alakot írtak le. A 2017-es revízió az ''angustissima'' alakot még formai rangon tartotta, míg a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaji rangot kapott. A későbbi adatbázisokban az ''angustissima'' magasabb, alfaji rangon is megjelenik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alap ellenőrzőlista]
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017): A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177690-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://www.ipni.org/n/219311-2 IPNI – ''Rhipsalis jamaicensis'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001431244 World Flora Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://es.wikipedia.org/wiki/Kimnachia_ramulosa Spanyol Wikipédia – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://www.epiphyllums.org/system/files/New_species_2020.pdf Epiphyllum Society of America – Registry of Species and Hybrids]
== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Faragó Judit, Jokhel Csaba
* '''Kép:'''Faragó Judit
* '''Lektorálta:''' Papp László

[[Kategória:Kimnachia ]]

Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa

2026-08-23T05:35:36Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott, 1991}} === A név eredete, etimológia === * A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''Myron Kimnach''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták. * A ''ramulosa'' alfaji név a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtá…”

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova sec. Korotkova & al. 2017 | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott, 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták.
* A ''ramulosa'' alfaji név a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtásrendszerére utal. A ''ramulosa'' alfaji név az alapfajhoz tartozó, tipikus alak megjelölésére szolgál.

=== Típus ===
* '''Típustaxon:''' [[Kimnachia ramulosa|''Kimnachia ramulosa'']]
* '''Lektotípus:''' '''[[Myron Kimnach]]''' által 1993-ban kijelölve; az US herbáriumban őrzött fénykép a berlini herbáriumban (B) korábban őrzött, de megsemmisült eredeti példányról. A gyűjtő és a gyűjtési hely ismeretlen, a példányt 1834 előtt gyűjtötték.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''', ''Cereus ramulosus'' néven, ''Hortus Dyckensis'': 340. 1834.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, cserjés növekedésű kaktusz, amely tövétől erősen elágazik. A növény fiatalon felegyenesedő, idősebb korban a hajtások lecsüngővé válhatnak. A '''hajtás'''ok kétféle típusra különülnek. Az elsődleges '''hajtás'''ok bázisukon hengeresek, majd a csúcs felé lapítottá válnak. A másodlagos '''hajtás'''ok tövükön szintén hengeresek, később lapított, szalagszerű szártagokat alkotnak. A '''szár'''tagok rendszerint keskenyek, a csúcs felé kiszélesedők, szélük tompán csipkézett vagy sekélyen fogazott. A fiatal '''szár'''ak gyakran vöröses árnyalatúak, amely később zöldre változik. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított szártagok szélein helyezkednek el, egymástól mintegy 10–25 mm távolságban, és feltűnően kicsik, kopaszok. '''Tövisek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' részletes morfológiai jellemzőit a felhasznált források nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág'''ok a lapított másodlagos szártagok oldalsó szélein fejlődnek. A '''virág''' aktinomorf, az egyes '''areolák'''ból egy vagy két virág fejlődhet. Hossza 7–12 mm, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm. A virágcső rövid, körülbelül 2–4 mm hosszú, zöldesfehér vagy vörösesbarna. A virágtakaró fehéres vagy sárgásfehér, gyakran rózsaszínes vagy zöldes árnyalattal.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' fehéres vagy sárgásfehérek, a belső '''lepellevelek''' nagyobbak és szélesebbek; a virágok színe gyakran rózsaszínnel vagy zölddel árnyalt.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' vörösek; a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' fehér.

==== Termés ====
A termés gömbölyű vagy tojásdad, 4–8 mm hosszú, illetve átmérőjű, fehéres, áttetsző, gyakran rózsaszínes árnyalatú. Felületén apró pikkelyek találhatók. A termések a lapított szártagok szélein fejlődnek.

* '''Magja:''' A mag ovális, körülbelül 1,4 × 1 mm nagyságú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső és déli részeitől '''Belize''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' és '''Costa Rica''' területén át '''Kolumbia''', '''Venezuela''', '''Ecuador''', '''Peru''' és '''Bolívia''' területéig, valamint '''Brazília''' északi részén fordul elő. Az elterjedési területhez '''Jamaica''' is tartozik.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi erdőkben élő, fákon növő ''epifiton'' kaktusz. Természetes élőhelyén a lombkorona ágai között, szűrt fényben fejlődik. Elterjedési területének jelentős része nedves trópusi erdőkhöz kötődik. A faj Ecuadorban az Amazonas térségében is előfordul, és elterjedési területének egyes részein mintegy 1500 m tengerszint feletti magasságig megtalálható.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' az egyszerűbben tartható ''epifiton'' kaktuszok közé tartozik. Hosszú életű, dísznövényként függőkosárban is nevelhető, ahol az idősebb '''hajtás'''ok lecsüngő habitusa különösen mutatós.

Világos, de szűrt fényt igényel. A közvetlen, erős délutáni napsütés a lapított '''szár'''tagok megégését, sárgulását vagy foltosodását okozhatja. Teljes árnyékban ugyanakkor a növekedés lelassulhat, és a '''virágzás''' elmaradhat. Természetes élőhelyének megfelelően a lombkoronán átszűrődő fényhez alkalmazkodott.

Nem szárazságtűrő növény, ezért a tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A túlzott öntözés azonban gyenge '''hajtás'''okat és gyökérrothadást okozhat. Télen 12–15 °C körüli hőmérsékleten tartható, ilyenkor két-három hetente mérsékelt öntözést kaphat. Sok fényt és jó légmozgást igényel.

Tavasszal, ha az éjszakai hőmérséklet tartósan eléri a 10 °C-ot, szabadba helyezhető, de a közvetlen, erős napsütéstől védeni kell. Nyáron rendszeres öntözést igényel; meleg időben akár kétnaponta, szélsőséges hőségben naponta is öntözhető. Ősszel, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, védett teleltető helyre célszerű visszavinni.

A kultúrában tartási tapasztalatokat '''[[Faragó Judit]]''' gyűjtötte és írta le.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus, nagy elterjedési területű alfaja. Hajtásai rendszerint vékonyabbak, mint a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] hajtásai, és a fiatal '''szár'''ak gyakran vörösesek, majd később zöldre változnak. A [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] ezzel szemben vaskosabb, erősebben pozsgás '''hajtásokat''' fejleszt, amelyek nem vörösödnek.

A két alfaj legfontosabb megkülönböztető bélyegei:

{| class="wikitable"
! Bélyeg
! ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa''
! [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']]
|-
| Elterjedés
| '''Mexikó''' déli részétől Közép-Amerikán át Dél-Amerika trópusi területeiig
| '''Jamaica''' ; korábbi kezelésekben '''Haiti''' is szerepel
|-
| Hajtások
| Vékonyabb, kevésbé húsos
| Vaskosabb, erősebben pozsgás
|-
| Fiatal szárak színeződése
| Gyakran vöröses, később zöld
| Nem vöröses
|-
| Virág
| A virágok sárgásfehérek, rózsaszín vagy zöldes árnyalattal
| A 2017-es összehasonlító anyag szerint kisebb virágú
|-
| Életmód
| Epifiton, főként nedves trópusi erdőkben
| Epifiton, '''Jamaica''' szezonálisan száraz trópusi élőhelyein
|}

A táblázatban szereplő különbségek közül a hajtások vastagsága és vöröses színeződése a legjobban használható vegetatív bélyeg. A 2017-es filogenetikai munkában a ''Kimnachia ramulosa'' különböző alakjai közül a ''ramulosa'' és az ''angustissima'' alakot fényképen is összehasonlították; az utóbbit akkor még formai rangon kezelték.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''Kimnachia'' nemzetséget '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben állították fel a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt faj elkülönítésére. A nemzetség létrehozását molekuláris filogenetikai vizsgálat alapozta meg: a szerzők négy kloroplasztisz-régiót vizsgáltak, és a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' a ''Pseudorhipsalis'' többi fajától elkülönülő evolúciós vonalként jelent meg. Ezért a fajt önálló, monotipikus ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezték.

Az alapfaj neve ''Cereus ramulosus'' Salm-Dyck, amelyet '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''' írt le 1834-ben. A fajt később többek között ''Rhipsalis'', ''Hariota'', ''Disocactus'' és ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben kezelték. A ''Pseudorhipsalis ramulosa'' kombinációt '''[[Wilhelm Barthlott]]''' közölte 1991-ben.

A ''Kimnachia ramulosa'' fajon belül '''[[Nadja Korotkova]]''', '''[[Thomas Borsch]]''' és '''[[Salvador Arias]]''' 2017-ben a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfajt különítették el. A ''Caryophyllales.org'' 2021-es fajszintű ellenőrzőlistája ezt a két alfajt kezeli: a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] és a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']]. A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' esetében a ''Caryophyllales.org'' szerinti taxonómiai koncepció jelölése: '''sec. Korotkova & al. (2017)'''.

A 2017-es eredeti tanulmányban az ''angustissima'' alakot még ''Kimnachia ramulosa f. angustissima'' formaként kezelték, és nem alfajként. A későbbi taxonómiai adatbázisok közül a ''POWO'' már ''subsp. angustissima'' rangon ismeri el, ezért a különböző adatbázisok jelenlegi kezelése nem teljesen azonos.

== Megjegyzés ==
A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' a faj tipikus alfaja, amelynek elterjedési területe Mexikótól Dél-Amerika trópusi területeiig húzódik. A másik, [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaj földrajzilag elkülönülten, elsősorban '''Jamaica''' területén fordul elő.

A Caryophyllales.org ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nevet '''sec. Korotkova & al. (2017)''' megjelöléssel kezeli. Ez a taxonómiai koncepció a 2017-es filogenetikai vizsgálaton alapul, amely a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt növényt önálló ''Kimnachia'' nemzetségbe helyezte.

== Egyéb ==
A növényt a termesztésben korábban elsősorban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven ismerték, és ma is gyakran ezen a néven található meg régebbi gyűjteményekben és szakirodalomban. Dísznövényként függőkosarakban nevelhető, és a kereskedelemben időnként ''Rhipsalis'' néven is forgalmazzák.

A ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'' nagy elterjedési területén több, morfológiailag eltérő alakot írtak le. A 2017-es revízió az ''angustissima'' alakot még formai rangon tartotta, míg a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfaji rangot kapott. A későbbi adatbázisokban az ''angustissima'' magasabb, alfaji rangon is megjelenik.

== Forrás ==

* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/4a66a86c-18c3-4bc9-9367-3c981882e835 Caryophyllales.org – Cactaceae 1 alap ellenőrzőlista]
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017): A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177690-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://www.ipni.org/n/219311-2 IPNI – ''Rhipsalis jamaicensis'']
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001431244 World Flora Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://es.wikipedia.org/wiki/Kimnachia_ramulosa Spanyol Wikipédia – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://www.epiphyllums.org/system/files/New_species_2020.pdf Epiphyllum Society of America – Registry of Species and Hybrids]
== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Faragó Judit, Jokhel Csaba
* '''Kép:'''Faragó Judit
* '''Lektorálta:''' Papp László

[[Kategória:Kimnachia ]]

Kimnachia ramulosa

2026-08-23T05:34:12Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova, Phytotaxa 327(1): 30. 2017 sec. Korotkova & al. (2017) | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott in Bradleya 9: 90. 1991 }} === A név eredete, etimológia === * A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''Myron Kimnach''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták, aki az epifiton kaktuszok, különösen a Hylocereeae kutatásában jelentős munkát végzett. * A ''ramulo…”

{{Taxonbox | accepted = Kimnachia ramulosa (Salm-Dyck) S.Arias & N.Korotkova, Phytotaxa 327(1): 30. 2017 sec. Korotkova & al. (2017) | synonym = Pseudorhipsalis ramulosa (Salm-Dyck) Barthlott in Bradleya 9: 90. 1991
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A ''Kimnachia'' nemzetségnevet '''[[Myron Kimnach]]''' amerikai kaktuszkutató tiszteletére adták, aki az epifiton kaktuszok, különösen a Hylocereeae kutatásában jelentős munkát végzett.
* A ''ramulosa'' fajnév a latin ''ramulus'' („ágacska”, „kis ág”) szóból származik, és a növény erősen elágazó hajtásrendszerére utal.

=== Típus ===

* '''Típuspéldány:''' A lektotípust '''[[Myron Kimnach]]''' jelölte ki 1993-ban: az US herbáriumban őrzött fénykép a berlini herbáriumban (B) korábban őrzött, de megsemmisült típuspéldányról; a gyűjtő és a gyűjtési hely ismeretlen, a példányt 1834 előtt gyűjtötték.
* '''Első leírása:''' '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''', ''Cereus ramulosus'' néven, ''Hortus Dyckensis'': 340. 1834.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''', 2017.
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
[[Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Faragó Judit]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Epifita, cserjés növekedésű kaktusz, amely tövétől erősen elágazik. A növény felegyenesedő habitusú, idősebb korban a hajtások lecsüngővé válnak. Az elsődleges '''hajtás'''ok bázisukon hengeresek, legfeljebb 70 mm hosszúak, csúcsuk felé lapítottak, szélességük legfeljebb 25 mm. A másodlagos '''hajtás'''ok tövükön szintén hengeresek, 10–80 mm hosszúak, nagy részük azonban lapított, szalagszerű és lándzsa alakú, mintegy 15 mm széles szártagokat alkot. A lapított '''szár'''tagok bőrszerűek, kissé pozsgásak, szélük tompán csipkézett vagy sekélyen fogazott, napfénynek kitett helyen gyakran lilás árnyalatúvá válhatnak. '''Levél''' nem fejlődik. Az '''areolák''' a lapított szártagok szélein, egymástól 10–25 mm távolságban helyezkednek el, és kopaszok. A '''tövisek''' hiányoznak. A faj gyökérzetének részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' a másodlagos szártagok oldalsó szélein fejlődik, rendszerint márciusban jelenik meg. A '''virág''' 7–12 mm hosszú, átmérője legfeljebb mintegy 15 mm. A virágcső rövid, 2–5 mm hosszú, körülbelül 3 mm átmérőjű, és zöldesfehér, illetve világos rózsaszín vagy vörösesbarna lehet. A virág aktinomorf, és az egyes '''areolák'''ból rendszerint egy-két '''virág''' fejlődik.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevelek''' fehéres vagy sárgásfehérek; a külső '''lepellevelek''' kisebbek, a belsők tojásdadok, 3–6 mm hosszúak, krémfehérek.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' vörösek; a '''termő''' és a '''bibeszál''' fehér, a '''bibe''' szintén fehér. A virágokban az önbeporzás jellemző.

==== Termés ====
A termés gömbölyded vagy tojásdad, 4–8 mm hosszú, áttetsző fehér vagy rózsaszínes. Felületét mintegy 10 rózsaszín pikkely borítja. A termések a lapított szártagok két szélén, a virágok helyén fejlődnek, és tömeges megjelenésükben a fagyöngy terméseire emlékeztethetnek.

* '''Magja:''' A mag ovális, mintegy 1,4 × 1 mm nagyságú.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső, déli és öböl menti területeitől '''Belize''', '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' és '''Costa Rica''' területén át '''Kolumbia''', '''Venezuela''', '''Ecuador''', '''Peru''' és '''Bolívia''' területéig, valamint '''Brazília''' északi részén és '''Jamaicán''' fordul elő. A faj nagy elterjedési területű, és különösen Közép-Amerika, a Karib-térség és Észak-Dél-Amerika trópusi területein elterjedt.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi erdőkben élő, fákon növő ''epifiton'' kaktusz. Elsősorban nedves, esőerdei környezethez kötődik. Kolumbiában az Andok területén 1000–1840 m tengerszint feletti magasságból ismert, míg más elterjedési területein mintegy 1500 m magasságig fordul elő. Természetes élőhelyén a sűrű lombkoronán átszűrődő fényhez alkalmazkodott.

== Kultúrában tartás ==
A ''Kimnachia ramulosa'' az egyszerűbben tartható ''epifiton'' kaktuszok közé tartozik, és kisebb tartási hibákat is viszonylag jól tolerál. Hosszú életű növény, amely függőkosárban különösen mutatós, mivel idősebb példányainak hajtásai lecsüngenek.

Világos, de szűrt fényű helyet igényel. A közvetlen, erős délutáni napsütés a lapított szártagok megperzselődését, sárgulását vagy foltosodását okozhatja. Teljesen árnyékos helyen azonban a növekedés lelassulhat, és a '''virágzás''' elmaradhat. A természetes élőhely fényviszonyainak utánzása, vagyis a lombkoronán átszűrődő fény biztosítása kedvező.

Nem szárazságtűrő növény, ezért a tenyészidőszakban rendszeres öntözést igényel. A túlzottan nedves közeg azonban gyenge hajtásokat és gyökérrothadást okozhat. A termesztési tapasztalatok szerint télen 12–15 °C-on tartható, ilyenkor két-három hetente mérsékelt öntözést kaphat. Sok fényt és jó légmozgást igényel. Tavasszal, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan eléri a 10 °C-ot, szabadba helyezhető, de közvetlen, erős napsütéstől óvni kell. Nyáron rendszeres, akár kétnaponta történő öntözést igényelhet; szélsőséges melegben a termesztési tapasztalatok szerint a napi öntözés is indokolt lehet. Ősszel, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 °C alá csökken, védett teleltető helyre célszerű visszavinni.

A kultúrában tartási tapasztalatokat '''[[Faragó Judit]]''' gyűjtötte és írta le.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Kimnachia ramulosa'' jellegzetes, tövétől erősen elágazó növény. Az elsődleges hajtások tövükön hengeresek, később lapítottak, a másodlagos hajtások pedig keskeny, szalagszerű, lándzsás szártagokat alkotnak. A lapított szártagokon az '''areolák''' feltűnően kicsik és tövis nélküliek. A '''virág'''ok kicsik, rövid virágcsővel fejlődnek, a termések pedig fehéres vagy rózsaszínes, áttetsző, pikkelyes bogyók.

A fajt korábban több nemzetségben is kezelték, többek között ''[[:Kategória:Rhipsalis|Rhipsalis]]'', ''[[:Kategória:Hariota|Hariota]]'', ''[[:Kategória:Disocactus|Disocactus]]'' és ''[[:Kategória:Pseudorhipsalis|Pseudorhipsalis]]'' néven. A ''Pseudorhipsalis''-tól való elkülönítését elsősorban a molekuláris filogenetikai eredmények indokolják. Morfológiailag a két csoport több bélyegben hasonló, ezért a nemzetségi elkülönítés terepen nem mindig egyszerű.

== Szukkulens taxonok ==
A ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'' a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Hylocereeae|Hylocereeae]] tribuszának monotipikus nemzetsége. Epifiton életmódú, szukkulens kaktusz, amelynek tövis nélküli, lapított, szalagszerű '''hajtás'''ai vannak. A növény a trópusi erdők lombkoronájában él, ahol a rendelkezésre álló fény szűrt, a levegő páratartalma pedig magas.

== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[:Kategória:Kimnachia|Kimnachia]]'' nemzetséget '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' 2017-ben állította fel a ''Pseudorhipsalis ramulosa'' elkülönítésére. A nemzetség jelenleg egyetlen fajt, a ''Kimnachia ramulosa''-t foglalja magában, ezért monotipikus.

A faj eredeti neve ''Cereus ramulosus'' [[Salm-Dyck]], amelyet 1834-ben írtak le a ''Hortus Dyckensis'' című munkában. Ezt követően a fajt több nemzetségbe is áthelyezték. A ''Pseudorhipsalis ramulosa'' kombinációt '''[[Wilhelm Barthlott]]''' közölte 1991-ben a ''Bradleya'' 9. kötetének 90. oldalán.

A [[:Kategória:Hylocereeae| Hylocereeae]] molekuláris filogenetikai vizsgálata során a korábban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven kezelt taxon nagy biztonsággal a ''Pseudorhipsalis'' kládján kívül helyezkedett el. Emiatt '''[[Nadja Korotkova]]''', '''[[Thomas Borsch]]''' és '''[[Salvador Arias]]''' 2017-ben új, monotipikus nemzetséget állított fel ''Kimnachia'' néven. A filogenetikai eredmények szerint a ''Kimnachia'' önálló evolúciós vonalat alkot, amely a ''[[:Kategória:Disocactus|Disocactus]]'' és ''[[:Kategória:Epiphyllum|Epiphyllum]]'' nemzetségekkel áll közeli rokonságban.

A ''Caryophyllales.org'' 2021-es fajszintű ellenőrzőlistája a ''Kimnachia ramulosa'' nevet fogadja el '''[[Nadja Korotkova]]''' és munkatársai 2017-es taxonómiai koncepciója szerint. Ugyanez a kezelés a ''Cereus ramulosus'' nevet a ''Kimnachia ramulosa'' szinonimájaként tünteti fel. A ''Caryophyllales.org'' kezelésében a fajhoz a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] és a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] alfajok tartoznak.

A jelenlegi ''Plants of the World Online'' kezelés a faj elfogadott neveként szintén a ''Kimnachia ramulosa'' nevet használja, és jelenleg három elfogadott alfajt különít el: [[Kimnachia ramulosa subsp. angustissima|subsp. ''angustissima'']], [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] és [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']]. A ''subsp. angustissima'' elfogadása újabb taxonómiai változás a 2021-es Caryophyllales.org-kezeléshez képest.

== Megjegyzés ==
A faj hosszú időn keresztül elsősorban ''Pseudorhipsalis ramulosa'' néven szerepelt a kaktusztani irodalomban és a termesztésben. A 2017-es filogenetikai vizsgálat alapján azonban a ''Pseudorhipsalis'' nemzetségen kívül helyezkedik el, ezért '''[[Salvador Arias]]''' és '''[[Nadja Korotkova]]''' a ''Kimnachia'' új, monotipikus nemzetségbe helyezték. Oldalunk a ''Caryophyllales.org'' taxonómiai koncepcióját követve a ''Kimnachia ramulosa'' nevet használja.

A régebbi magyar termesztési anyagokban előforduló ''Pseudorhipsalis ramulosa'' név ezért a jelenlegi ''Kimnachia ramulosa'' névvel azonos taxont jelöl.

A faj nagy elterjedési területén több morfológiailag eltérő alakot különítettek el. A ''Caryophyllales.org'' 2021-es kezelése ezek közül a [[Kimnachia ramulosa subsp. jamaicensis|subsp. ''jamaicensis'']] alfajt ismeri el a [[Kimnachia ramulosa subsp. ramulosa|subsp. ''ramulosa'']] mellett. A későbbi taxonómiai kezelésekben a korábban ''angustissima'' néven kezelt alak is önálló alfaji rangot kapott [[Kimnachia ramulosa subsp. angustissima|subsp. ''angustissima'']] néven.

Az erdőirtás, a városfejlesztés, a fakitermelés és a szarvasmarhatartás természetes élőhelyének egyes részein veszélyeztető tényezőt jelenthetnek. A faj ugyanakkor nagy elterjedési területtel rendelkezik; a felhasznált természetvédelmi adatok szerint nem tekinthető veszélyeztetettnek.

== Egyéb ==
A ''Kimnachia ramulosa'' dísznövényként egyre gyakrabban kerül termesztésbe, elsősorban függőkosarakban. A kereskedelemben időnként tévesen ''Rhipsalis'' néven kínálják, ami a korábbi ''Rhipsalis'' és ''Pseudorhipsalis'' nemzetségi besorolásból is ered.

A magyar termesztési tapasztalatokat '''[[Faragó Judit]]''' gyűjtötte; a készülő Pozsgáslap-anyagot '''[[Papp László]]''' lektorálta és egészítette ki.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/n/77177690-1 IPNI – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://www.ipni.org/n/130619-1 IPNI – ''Cereus ramulosus'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177690-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77223943-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''ramulosa'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77177773-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''jamaicensis'']
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77328572-1 Plants of the World Online – ''Kimnachia ramulosa'' subsp. ''angustissima'']
* [https://bioone.org/journals/supplementalcontent/10.3372//wi.51.51208/wi.51.51208_Checklist.pdf Caryophyllales.org – Cactaceae at Caryophyllales.org, fajszintű ellenőrzőlista]
* [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera Korotkova, Borsch & Arias (2017) – A phylogenetic framework for the Hylocereeae]
* [https://www.worldfloraonline.org/ World Flora Online]

[[Kategória:Cactaceae]]

Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 03.jpg

2026-08-23T05:07:53Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 02.jpg

2026-08-23T05:05:16Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Kimnachia ramulosa.FJ 01.jpg

2026-08-23T05:03:03Z

Jokhel Csaba:

Kadenicarpus heliae

2026-08-23T04:43:55Z

Jokhel Csaba: /* Elterjedés és élőhely */

{{Taxonbox
| accepted = Kadenicarpus heliae (García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot.) D.Aquino in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Aquino 2021
| synonym =}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetség''' nevét '''[[Nyikolaj Nyikolajevics Kaden]]''' (1914–1976) orosz botanikus tiszteletére adták.
* A '''fajnév''' '''[[Helia Bravo Hollis]]''' (1901–2001) mexikói botanikus nevét őrzi. Az elnevezés a mexikói kaktuszflóra kutatásához való kiemelkedő hozzájárulásának állít emléket.

=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Hidalgo állam, Actopan, 2200 m, 2014. február 13., L. García-Morales 3398; holotípus: ITCV, izotípus: GBH
* '''Első leírása:''' ''Turbinicarpus heliae'' García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot., Xerophilia 8(1): 3, 2015
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' D. Aquino, 2021
[[Fájl:Kadenicarpus heliae.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
A fiatal hajtások egyszerűek, megnyúltak, buzogány alakúak, 40–60 mm hosszúak és 5–9 mm átmérőjűek. A kifejlett növény hajtása egyszerű, gömböstől rövid hengeresig terjedő alakú, 30–60 mm hosszú és 12–20 mm átmérőjű. A hajtás a gyökértől jól elkülönülő nyaki résszel válik el.

==== Szemölcsök ====
A szemölcsei (tuberkulum-ai) kúpos–piramis alakúak, 2–3 mm hosszúak és szélesek az alapon, sötétzöldek, gyakran hamvas árnyalattal.
9–10 spirális sorba rendeződnek.

==== Areolák ====
Az areolák oválisak, fiatal korban felső részükön fehér gyapjúval borítottak, 0,8–1,5 mm hosszúak és kb. 1 mm átmérőjűek.

==== Tövisek ====
* '''Peremtövis:''' 10–18 db, sugárirányban állók, 2–3 mm hosszúak, egyenesek vagy kissé görbültek, fehérek; a felső 3–4 tövis hosszabb és csavarodott, fehéres–szürkés, sötétebb csúccsal

=== Generatív test ===

==== Virág ====
A virág tölcsér alakú, 15–22 mm hosszú és 20–24 mm széles.

* '''Lepellevelek:''' a külső lepellevelek száma 7–9, lándzsásak, 10–12 mm hosszúak és 1–2 mm szélesek, fehérek, rózsaszín vagy magenta középsávval; a belső lepellevelek száma 10–12, 10–15 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, csúcsuk hegyes, fehérek vagy halvány rózsaszín–magenta középsávval
* '''Ivarlevelek:''' a porzók száma 60–80, ''stamina'' 8–12 mm hosszúak, ''antherae'' sárgák; a ''stylus'' fehér, kb. 10 mm hosszú; a ''stigma'' 5–6 ágú, fehér, finoman csipkézett

==== Termés ====
A termés tojás alakú, 4–5 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, száraz, zöld, lilás árnyalattal.
* '''Magja:''' körte alakú, kb. 1 × 0,8 mm méretű, fekete, a mikropiláris régióban enyhén beszűkült, a testa sejtjei gömbölyűek

== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Hidalgo''' állam, az ország északkeleti részén; az ismert elterjedési terület kb. 6 km²
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' xerofil cserjés vegetáció, sötét mészköves, erősen köves talajokon; kis dombok felső lejtőin, 2200–2300 m magasságban; gyakran kaktuszokkal, agávékkal és cserjés pillangósokkal társulva.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Morfológiailag a ''Turbinicarpus pseudomacrochele'' subsp. ''minimus'' taxonhoz áll közel, de attól hosszabb, karcsúbb hajtásával, nagyobb számú tövisével, valamint nagyobb, fehér, rózsaszín vagy magenta középsávval rendelkező virágaival jól elkülöníthető.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj eredetileg ''Turbinicarpus'' nemzetségben került leírásra. Filogenetikai vizsgálatok alapján a ''Kadenicarpus'' önálló nemzetségként való kezelése indokolt, amelybe a faj jelenleg elfogadott néven tartozik. További morfológiai és molekuláris vizsgálatok szükségesek a rokon taxonok közötti kapcsolatok pontos tisztázásához.

== Egyéb ==
Az ismert állomány kevesebb mint 500 egyedből áll. Az élőhelyet elsősorban a legeltetés veszélyezteti. Természetvédelmi státusza: veszélyeztetett.

== Szerzők ==
* '''Szöveg:'''
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:'''

== Forrás ==
* Xerophilia Special Issue 8(1), 2015
* Willdenowia 51: 264, 2021

[[Kategória:Kadenicarpus]]

Kadenicarpus heliae

2026-08-23T04:43:33Z

Jokhel Csaba: /* Elterjedés és élőhely */

{{Taxonbox
| accepted = Kadenicarpus heliae (García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot.) D.Aquino in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Aquino 2021
| synonym =}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetség''' nevét '''[[Nyikolaj Nyikolajevics Kaden]]''' (1914–1976) orosz botanikus tiszteletére adták.
* A '''fajnév''' '''[[Helia Bravo Hollis]]''' (1901–2001) mexikói botanikus nevét őrzi. Az elnevezés a mexikói kaktuszflóra kutatásához való kiemelkedő hozzájárulásának állít emléket.

=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Hidalgo állam, Actopan, 2200 m, 2014. február 13., L. García-Morales 3398; holotípus: ITCV, izotípus: GBH
* '''Első leírása:''' ''Turbinicarpus heliae'' García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot., Xerophilia 8(1): 3, 2015
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' D. Aquino, 2021
[[Fájl:Kadenicarpus heliae.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
A fiatal hajtások egyszerűek, megnyúltak, buzogány alakúak, 40–60 mm hosszúak és 5–9 mm átmérőjűek. A kifejlett növény hajtása egyszerű, gömböstől rövid hengeresig terjedő alakú, 30–60 mm hosszú és 12–20 mm átmérőjű. A hajtás a gyökértől jól elkülönülő nyaki résszel válik el.

==== Szemölcsök ====
A szemölcsei (tuberkulum-ai) kúpos–piramis alakúak, 2–3 mm hosszúak és szélesek az alapon, sötétzöldek, gyakran hamvas árnyalattal.
9–10 spirális sorba rendeződnek.

==== Areolák ====
Az areolák oválisak, fiatal korban felső részükön fehér gyapjúval borítottak, 0,8–1,5 mm hosszúak és kb. 1 mm átmérőjűek.

==== Tövisek ====
* '''Peremtövis:''' 10–18 db, sugárirányban állók, 2–3 mm hosszúak, egyenesek vagy kissé görbültek, fehérek; a felső 3–4 tövis hosszabb és csavarodott, fehéres–szürkés, sötétebb csúccsal

=== Generatív test ===

==== Virág ====
A virág tölcsér alakú, 15–22 mm hosszú és 20–24 mm széles.

* '''Lepellevelek:''' a külső lepellevelek száma 7–9, lándzsásak, 10–12 mm hosszúak és 1–2 mm szélesek, fehérek, rózsaszín vagy magenta középsávval; a belső lepellevelek száma 10–12, 10–15 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, csúcsuk hegyes, fehérek vagy halvány rózsaszín–magenta középsávval
* '''Ivarlevelek:''' a porzók száma 60–80, ''stamina'' 8–12 mm hosszúak, ''antherae'' sárgák; a ''stylus'' fehér, kb. 10 mm hosszú; a ''stigma'' 5–6 ágú, fehér, finoman csipkézett

==== Termés ====
A termés tojás alakú, 4–5 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, száraz, zöld, lilás árnyalattal.
* '''Magja:''' körte alakú, kb. 1 × 0,8 mm méretű, fekete, a mikropiláris régióban enyhén beszűkült, a testa sejtjei gömbölyűek

== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Hidalgo''' állam, az ország északkeleti részén; az ismert elterjedési terület kb. 6 km²
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' xerofil cserjés vegetáció, sötét mészköves, erősen köves talajokon; kis dombok felső lejtőin, 2200–2300 m magasságban; gyakran kaktuszokkal, agávékkal és cserjés pillangósokkal társulva.
{{Típusfaj | Kadenicarpus heliae | limit=5}}

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Morfológiailag a ''Turbinicarpus pseudomacrochele'' subsp. ''minimus'' taxonhoz áll közel, de attól hosszabb, karcsúbb hajtásával, nagyobb számú tövisével, valamint nagyobb, fehér, rózsaszín vagy magenta középsávval rendelkező virágaival jól elkülöníthető.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj eredetileg ''Turbinicarpus'' nemzetségben került leírásra. Filogenetikai vizsgálatok alapján a ''Kadenicarpus'' önálló nemzetségként való kezelése indokolt, amelybe a faj jelenleg elfogadott néven tartozik. További morfológiai és molekuláris vizsgálatok szükségesek a rokon taxonok közötti kapcsolatok pontos tisztázásához.

== Egyéb ==
Az ismert állomány kevesebb mint 500 egyedből áll. Az élőhelyet elsősorban a legeltetés veszélyezteti. Természetvédelmi státusza: veszélyeztetett.

== Szerzők ==
* '''Szöveg:'''
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:'''

== Forrás ==
* Xerophilia Special Issue 8(1), 2015
* Willdenowia 51: 264, 2021

[[Kategória:Kadenicarpus]]

Kadenicarpus heliae

2026-08-23T04:33:02Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Kadenicarpus heliae (García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot.) D.Aquino in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Aquino 2021
| synonym =}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetség''' nevét '''[[Nyikolaj Nyikolajevics Kaden]]''' (1914–1976) orosz botanikus tiszteletére adták.
* A '''fajnév''' '''[[Helia Bravo Hollis]]''' (1901–2001) mexikói botanikus nevét őrzi. Az elnevezés a mexikói kaktuszflóra kutatásához való kiemelkedő hozzájárulásának állít emléket.

=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Hidalgo állam, Actopan, 2200 m, 2014. február 13., L. García-Morales 3398; holotípus: ITCV, izotípus: GBH
* '''Első leírása:''' ''Turbinicarpus heliae'' García-Mor., Díaz-Salím & Gonz.-Bot., Xerophilia 8(1): 3, 2015
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' D. Aquino, 2021
[[Fájl:Kadenicarpus heliae.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====
A fiatal hajtások egyszerűek, megnyúltak, buzogány alakúak, 40–60 mm hosszúak és 5–9 mm átmérőjűek. A kifejlett növény hajtása egyszerű, gömböstől rövid hengeresig terjedő alakú, 30–60 mm hosszú és 12–20 mm átmérőjű. A hajtás a gyökértől jól elkülönülő nyaki résszel válik el.

==== Szemölcsök ====
A szemölcsei (tuberkulum-ai) kúpos–piramis alakúak, 2–3 mm hosszúak és szélesek az alapon, sötétzöldek, gyakran hamvas árnyalattal.
9–10 spirális sorba rendeződnek.

==== Areolák ====
Az areolák oválisak, fiatal korban felső részükön fehér gyapjúval borítottak, 0,8–1,5 mm hosszúak és kb. 1 mm átmérőjűek.

==== Tövisek ====
* '''Peremtövis:''' 10–18 db, sugárirányban állók, 2–3 mm hosszúak, egyenesek vagy kissé görbültek, fehérek; a felső 3–4 tövis hosszabb és csavarodott, fehéres–szürkés, sötétebb csúccsal

=== Generatív test ===

==== Virág ====
A virág tölcsér alakú, 15–22 mm hosszú és 20–24 mm széles.

* '''Lepellevelek:''' a külső lepellevelek száma 7–9, lándzsásak, 10–12 mm hosszúak és 1–2 mm szélesek, fehérek, rózsaszín vagy magenta középsávval; a belső lepellevelek száma 10–12, 10–15 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, csúcsuk hegyes, fehérek vagy halvány rózsaszín–magenta középsávval
* '''Ivarlevelek:''' a porzók száma 60–80, ''stamina'' 8–12 mm hosszúak, ''antherae'' sárgák; a ''stylus'' fehér, kb. 10 mm hosszú; a ''stigma'' 5–6 ágú, fehér, finoman csipkézett

==== Termés ====
A termés tojás alakú, 4–5 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, száraz, zöld, lilás árnyalattal.
* '''Magja:''' körte alakú, kb. 1 × 0,8 mm méretű, fekete, a mikropiláris régióban enyhén beszűkült, a testa sejtjei gömbölyűek

== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Hidalgo''' állam, az ország északkeleti részén; az ismert elterjedési terület kb. 6 km²
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' xerofil cserjés vegetáció, sötét mészköves, erősen köves talajokon; kis dombok felső lejtőin, 2200–2300 m magasságban; gyakran kaktuszokkal, agávékkal és cserjés pillangósokkal társulva.
{{Típusfaj | Kadenicarpus heliae | limit=5}}
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Morfológiailag a ''Turbinicarpus pseudomacrochele'' subsp. ''minimus'' taxonhoz áll közel, de attól hosszabb, karcsúbb hajtásával, nagyobb számú tövisével, valamint nagyobb, fehér, rózsaszín vagy magenta középsávval rendelkező virágaival jól elkülöníthető.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj eredetileg ''Turbinicarpus'' nemzetségben került leírásra. Filogenetikai vizsgálatok alapján a ''Kadenicarpus'' önálló nemzetségként való kezelése indokolt, amelybe a faj jelenleg elfogadott néven tartozik. További morfológiai és molekuláris vizsgálatok szükségesek a rokon taxonok közötti kapcsolatok pontos tisztázásához.

== Egyéb ==
Az ismert állomány kevesebb mint 500 egyedből áll. Az élőhelyet elsősorban a legeltetés veszélyezteti. Természetvédelmi státusza: veszélyeztetett.

== Szerzők ==
* '''Szöveg:'''
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:'''

== Forrás ==
* Xerophilia Special Issue 8(1), 2015
* Willdenowia 51: 264, 2021

[[Kategória:Kadenicarpus]]

Kadenicarpus heliae

2026-08-23T04:31:11Z

Jokhel Csaba: