<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Jokhel+Csaba</id>
	<title>MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Jokhel+Csaba"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Jokhel_Csaba"/>
	<updated>2026-07-12T00:33:53Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Mammillaria_longimamma&amp;diff=11946</id>
		<title>Mammillaria longimamma</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Mammillaria_longimamma&amp;diff=11946"/>
		<updated>2026-07-11T18:53:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Mammillaria longimamma DC., Rev. Cact.: 113. 1829 sec. Hunt 2016 | synonym =  }}  Fotó: Jokhel Csaba Kategória:Mammillaria Kategória:Pozsgások kártyák”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Mammillaria longimamma DC., Rev. Cact.: 113. 1829 sec. Hunt 2016&lt;br /&gt;
| synonym = &lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Mammillaria longimamma.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mammillaria]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Mammillaria_longimamma.JCs_01.jpg&amp;diff=11945</id>
		<title>Fájl:Mammillaria longimamma.JCs 01.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Mammillaria_longimamma.JCs_01.jpg&amp;diff=11945"/>
		<updated>2026-07-11T18:52:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11944</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11944"/>
		<updated>2026-07-11T10:51:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik. A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest. Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú. A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb. Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11943</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11943"/>
		<updated>2026-07-11T10:46:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Termés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest. Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú. A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb. Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11942</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11942"/>
		<updated>2026-07-11T10:46:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Mag */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest. Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú. A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb. Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11941</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11941"/>
		<updated>2026-07-11T10:45:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Ökológiai sajátosságok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11940</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11940"/>
		<updated>2026-07-11T10:45:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Öntözés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11939</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11939"/>
		<updated>2026-07-11T10:45:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Szaporítása */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11938</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11938"/>
		<updated>2026-07-11T10:44:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Gyűjtői megjegyzések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmaea]]&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11937</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11937"/>
		<updated>2026-07-11T10:44:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Rendszertani helyzete */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11936</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11936"/>
		<updated>2026-07-11T10:41:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Egyéb */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11935</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11935"/>
		<updated>2026-07-11T10:40:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Forrás */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11934</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11934"/>
		<updated>2026-07-11T10:39:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Mag */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms (ellenőrzött taxonómiai adatokkal használva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11933</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11933"/>
		<updated>2026-07-11T10:37:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Szártest */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea subsp. pygmae]]&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms (ellenőrzött taxonómiai adatokkal használva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11932</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11932"/>
		<updated>2026-07-11T10:36:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Rendszertani megjegyzés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Frailea pygmaea]]&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms (ellenőrzött taxonómiai adatokkal használva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11931</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11931"/>
		<updated>2026-07-11T10:36:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven 1905-ben. A leírás az &#039;&#039;Anales del Museo Nacional de Buenos Aires&#039;&#039; sorozat 3. kötetében jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039; 1922-ben helyezték át a fajt a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe, létrehozva a mai kombinációt:&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms (ellenőrzött taxonómiai adatokkal használva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11930</id>
		<title>Frailea pygmaea subsp. pygmaea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_pygmaea_subsp._pygmaea&amp;diff=11930"/>
		<updated>2026-07-11T10:23:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; == A név eredete, etimológia ==  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Frailea&amp;#039;&amp;#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Manuel Fraile&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Britton és Rose&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; adták a nemzetségnek 19…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Frailea pygmaea subsp. pygmaea sec. Hunt 2006&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; a paraguayi hadsereg egyik tisztviselője, &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (19–20. század fordulója) emlékét őrzi, aki az Asunciónban működő botanikai gyűjtemények vezetője volt. A nevet &#039;&#039;&#039;[[Britton és Rose]]&#039;&#039;&#039; adták a nemzetségnek 1922-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039; a görög eredetű latin &#039;&#039;pygmaeus&#039;&#039; szóból származik, jelentése: &#039;&#039;&#039;törpe, apró termetű&#039;&#039;&#039;. A név a növény kis méretére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;) ismétli a fajnevet, és azt jelzi, hogy ez a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; faj törzsalakja, vagyis a névviselő alfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Eredeti leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bázionim:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; Speg., 1905.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelenlegi nemzetségbe helyezés:&#039;&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségbe történő átsorolást követően alakult ki a mai kombináció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Taxonómiai szerző:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Nathaniel Lord Britton]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Joseph Nelson Rose]]&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szinonimák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szinonimák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Homotípusos szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; Speg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Heterotípusos szinonimák és történeti nevek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; (Speg.) Britton &amp;amp; Rose&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; var. &#039;&#039;pygmaea&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körébe korábban több apró termetű, hasonló alakú taxont soroltak, amelyek közül több ma már nem önálló fajként vagy alfajként szerepel a korszerű rendszertani kezelésekben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-megjegyzés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani megjegyzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; egy változatos megjelenésű fajcsoport, amelynek taxonómiai értelmezése története során többször változott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különböző populációk között jelentős eltérések figyelhetők meg a testméretben, a töviszetben, a virágok színében és az élőhelyi alkalmazkodásban. Emiatt a régebbi szakirodalomban számos faj- és változati név jelent meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A modern rendszertan egy része a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; alfajait külön kezeli, míg más adatbázisok szűkebb értelemben használják a nevet, vagy egyes alfajokat a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; szinonimái között kezelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; név a faj tipikus alakját jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtástest&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szártest ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; apró termetű, gömbös vagy röviden hengeres kaktusz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény többnyire magányosan fejlődik, de idősebb korban kisebb csoportokat is alkothat. Mérete általában 1–3 cm átmérőjű, ritkán ennél nagyobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártest a talajfelszínhez közel helyezkedik el, gyakran részben a földbe süllyedve fejlődik. Ez az élőhelyi alkalmazkodás csökkenti a párologtatást és védi a növényt a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színe zöld, sötétzöld vagy kissé barnászöld árnyalatú lehet. A felszínt finom viaszbevonat boríthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyökérzete viszonylag fejlett a növény kis méretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban finomabb rostos gyökerek fejlődnek, idősebb példányokon rövid, megvastagodott tárológyökér is kialakulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökérzet gyorsan reagál a rendelkezésre álló nedvességre, amely lehetővé teszi a rövid csapadékos időszakok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szártesten a bordák száma általában 8–18 között változik, de a kis méret és a sekély bordázottság miatt sokszor alig emelkednek ki a felszínből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák alacsonyak, lekerekítettek, közöttük sekély barázdák húzódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény vízfelvétel során a bordák kissé szétnyílhatnak, szárazabb időszakban pedig a szártest összehúzódhat. Ez a kaktuszoknál általános alkalmazkodás lehetővé teszi a víztartalékok hatékony kihasználását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák aprók, kerekdedek vagy kissé oválisak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordákon egymástól viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fiatal állapotban finom fehéres gyapjú boríthatja őket, amely később részben eltűnhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolákból fejlődnek a fajra jellemző finom, rövid tövisek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A töviszet nagyon finom és változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A központi tövisek gyakran hiányoznak vagy nem különülnek el egyértelműen a sugártövisektől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugártövisek száma általában kevés, többnyire 5–15 között változik. Rövidek, vékonyak, pálcaszerűek vagy kissé hajlottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük kezdetben fehéres, sárgásfehér vagy világosbarna, később szürkés árnyalatot vehet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek nem jelentős védelmi szerepet töltenek be, inkább a növény mikroklímájának szabályozásában és a napsugárzás mérséklésében lehet szerepük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; virágai a növény méretéhez képest feltűnően nagyok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a melegebb hónapokban következik be, megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett akár több alkalommal is virágozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a szártest csúcsán, az areolákból fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük általában 1,5–3 cm között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe jellemzően sárga, aranysárga vagy halványsárga. A külső lepellevelek gyakran barnás vagy zöldes árnyalatúak lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső rövid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók számosak, sárga színűek, a bibeszál világos, a bibe többágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik különlegessége a kleisztogámia jelensége, amely ennél a fajnál is jelentős szerepet játszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran nyílt virágzás nélkül, még a bimbó zárt állapotában képes önmegtermékenyítésre. Ez biztosítja a maghozást olyan időszakokban is, amikor a külső beporzó rovarok aktivitása alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, gömbölyded vagy tojásdad alakú bogyótermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor a termés fala kiszárad, majd felnyílik, és felszabadulnak az apró magvak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés gyakran a növény csúcsán marad, míg a magok teljesen ki nem érnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetségre jellemzően nagyobb méretűek a növény testméretéhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alakjuk kissé tojásdad vagy körte alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A maghéj sötétbarna vagy feketés, felülete finoman szemcsés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok magjai gyorsan veszíthetnek csírázóképességükből, ezért a friss mag használata előnyösebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő körülmények között a csírázás gyors, a fiatal növények fejlődése azonban kezdetben lassú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Dél-Amerika déli részén honos. Elsősorban Uruguay területén, valamint Dél-Brazília Rio Grande do Sul államának területein fordul elő. Egyes források Paraguay déli és Argentína északkeleti részeit is a fajkomplexum elterjedési területéhez kapcsolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; természetes környezetében nyílt füves területeken, sziklás gyepeken, sekély talajú fennsíkokon, valamint gránitos vagy bazaltos kőzettörmeléken található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Vegetációtípus:&#039;&#039;&#039; főként a dél-brazíliai és uruguayi füves puszták (Campos, Pampas jellegű társulások) növényzete között él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; általában alacsony és közepes magasságú területeken fordul elő, többnyire 100–800 méter között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; természetes élőhelyén nem sivatagi növény, hanem olyan területek lakója, ahol az év során rendszeresen előfordul csapadék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran fűcsomók, mohák és alacsony növényzet között, részben a talajba süllyedve fejlődik. Kis mérete miatt könnyen rejtve marad, különösen száraz időszakban, amikor a szártest összehúzódik és részben visszahúzódik a talajfelszín alá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőhelyeken a talaj többnyire savanyú vagy enyhén savas kémhatású, ásványi anyagokban gazdag, de jó vízelvezetésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes környezetben a növényt időszakosan érő szárazság, valamint a hőmérsékleti szélsőségek alakították. Bár nem klasszikus sivatagi kaktusz, kiválóan alkalmazkodott a rövidebb száraz periódusokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ökológiai-sajátosságok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Ökológiai sajátosságok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; életmódjának egyik legérdekesebb sajátossága a fakultatív kleisztogámia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény képes teljesen zárt virágban is magot érlelni. Ez különösen fontos lehet olyan élőhelyeken, ahol a virágzási időszakban kevés a megfelelő beporzó rovar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyílt virágzás és az önmegtermékenyítés kettős stratégiája lehetővé teszi, hogy a faj változó környezeti körülmények között is fennmaradjon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete ellenére a faj hosszú életű lehet. A talajhoz közeli növekedés, a vízraktározó szövetek és a gyors reprodukciós képesség együttesen biztosítják fennmaradását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; kis mérete és könnyű maghozása miatt a gyűjteményekben kedvelt faj, azonban tartása bizonyos szempontból eltér a klasszikus szárazságtűrő gömbkaktuszokétól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Laza szerkezetű, kiváló vízáteresztő képességű közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlott a magas ásványianyag-tartalmú keverék, amely például lávakőből, habkőből, gránitzúzalékból, kvarckavicsból és kisebb mennyiségű humuszos komponensből állhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túl kötött, hosszú ideig nedves maradó talaj a finom gyökérzet pusztulását okozhatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajok a növekedési időszakban valamivel több vizet igényelnek, mint a klasszikus sivatagi kaktuszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és nyáron rendszeresen, de mérsékelten öntözhető. Az öntözések között a talaj felső rétegének ki kell száradnia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ősszel az öntözést fokozatosan csökkenteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban hűvös tartás mellett csaknem teljesen szárazon tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tartós hideg és nedves körülmények különösen veszélyesek számára, mert gyökérrothadás alakulhat ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Világos, napos helyet kedvel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényben fejlődik kompakt módon, míg tartós fényhiány esetén megnyúlhat, elveszítheti természetes gömbös alakját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházban a tavaszi erős napsütéshez fokozatosan célszerű hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhely éghajlata miatt a fajt a legtöbb sivatagi kaktusznál jobban tolerálja a mérsékeltebb hőmérsékletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig néhány Celsius-fokos lehűlést elviselhet, de tartós fagyra nem alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban 5–10 °C körüli világos teleltetés kedvező.&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; elsősorban magvetéssel szaporítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj egyik nagy előnye, hogy a kleisztogámia miatt gyakran öntermékenyül, ezért egyetlen példányról is rendszeresen nyerhető mag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok csírázóképessége jó, és megfelelő körülmények között gyorsan kelnek. A csírázáshoz világos, meleg, de nem túl forró környezet és állandó, enyhe nedvesség szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények fejlődése kezdetben lassú, azonban néhány év után már jól felismerhetővé válik a faj jellegzetes apró, gömbös habitusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; fajoknál alkalmazott gyakori módszer a friss magok gyors elvetése, mivel a hosszabb ideig tárolt magvak csírázási aránya jelentősen csökkenhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyűjtői-megjegyzések&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Gyűjtői megjegyzések ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea subsp. pygmaea&#039;&#039; a gyűjtők körében elsősorban kis mérete, különleges életmódja és megbízható maghozása miatt kedvelt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró termete miatt könnyen elfér kisebb edényben is, ezért ideális növény lehet azok számára, akik kevés helyen szeretnének változatos kaktuszgyűjteményt fenntartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény szépsége nem a látványos töviszetben vagy nagy virágokban rejlik, hanem finom részleteiben: a szabályos testfelépítésben, a finom areolákban, valamint a természetes élőhelyhez hasonlóan nevelt idős példányok különleges megjelenésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményben gyakran együtt tartják más dél-amerikai apró termetű gömbkaktuszokkal, például különböző &#039;&#039;Notocactus&#039;&#039; (mai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;) és &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; fajokkal, amelyek hasonló környezeti igényűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;rendszertani-helyzete&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Rendszertani helyzete ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor taxonómiailag összetett faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajon belül több, egymáshoz hasonló alakot írtak le, amelyek elkülönítése gyakran nehézségekbe ütközik. A különbségek elsősorban a növény méretében, a töviszetben, a virágok jellemzőiben és az élőhelyi eltérésekben mutatkoznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi szakirodalomban számos faj, alfaj és változat szerepelt a &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; körében. A modern taxonómiai feldolgozások egy része ezeket összevonja, míg más szerzők továbbra is fenntartanak bizonyos infraspecifikus egységeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;subsp. pygmaea&#039;&#039; az eredeti, névadó alakot jelöli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A molekuláris vizsgálatok a &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség több csoportjának kapcsolatát tovább pontosították, azonban a fajhatárok és az alfajok kezelése még nem minden esetben teljesen egységes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea&#039;&#039; nemzetség különleges helyet foglal el a gömbkaktuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nevét kis termetéről és finom megjelenéséről gyakran a &amp;quot;rejtőzködő kaktuszok&amp;quot; közé sorolt fajokkal kapcsolatban említik, mivel természetes élőhelyükön gyakran nehezen észrevehetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Frailea pygmaea&#039;&#039; különlegessége, hogy a kaktuszok között ritka szaporodási stratégiát alkalmaz: a nyílt virágzás mellett képes zárt virágban, önmegtermékenyítéssel is magot érlelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a tulajdonság evolúciós előnyt jelenthetett olyan környezetben, ahol a virágzás időszakában a beporzó rovarok jelenléte bizonytalan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj apró mérete ellenére jelentős tudományos érdeklődésre tart számot, mivel jól példázza, hogyan alkalmazkodhatnak a kaktuszok változó környezeti feltételekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Britton, N.L. &amp;amp; Rose, J.N. (1922–1923): &#039;&#039;The Cactaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Spegazzini, C.L. (1905): &#039;&#039;Echinocactus pygmaeus&#039;&#039; eredeti leírása.&lt;br /&gt;
* Hunt, D. (szerk.): &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* Anderson, E.F.: &#039;&#039;The Cactus Family&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* International Cactaceae Systematics Group (ICSG) kiadványai.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew).&lt;br /&gt;
* CITES Cactaceae adatbázis.&lt;br /&gt;
* Llifle – Encyclopedia of Living Forms (ellenőrzött taxonómiai adatokkal használva).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Cactaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11929</id>
		<title>Parodia tenuicylindrica</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11929"/>
		<updated>2026-07-11T10:02:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia tenuicylindrica (F.Ritter) DRHunt a Cactaceae Consensus Init. 4: 6. 1997 mp. Zappi &amp;amp; Taylor 2020+&lt;br /&gt;
| synonym = Notocactus minimus Frič &amp;amp; Kreuz. ex Buining in Succulenta (Hollandia) 22: 86. 1940&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;tenuicylindrica&#039;&#039; a latin &#039;&#039;tenuis&#039;&#039; (vékony, karcsú) és &#039;&#039;cylindricus&#039;&#039; (hengeres) szavak összetételéből származik. A név a faj jellegzetesen karcsú, megnyúlt, hengeres szárára utal.&lt;br /&gt;
=== Első leírása: ===&lt;br /&gt;
* A. V. Fric &amp;amp; K. Kreuzinger, 1940 (mint &#039;&#039;Notocactus minimus&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; D. R. Hunt, 1997&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia tenuicylindrica.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Rövid hengeres, 2-4 cm átmérőjű, később oszlopos, akár 8 cm magas. A testből sarjad (ritkán). Az epidermisz fényes, sötétzöld, vagy (többnyire a felső harmadban) kékeszöld, vagy lila árnyalatú. A csúcsa enyhén beesett, fehér gyapjúval borított. A fiatal bimbóudvarokat tövisek borítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Minden bimbóudvar alatt állszerű szemölcs található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Axillák ====&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Ellipszis alakúak, 1 mm hosszúak és 0,7 mm szélesek, 4 mm távolságra egymástól. Fiatalon fehér gyapjúval, később csupaszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 16-26, vékonyak, törékenyek, egyenesek. Az aljuknál enyhén megvastagodtak és ott sárgásak, egyébként krétafehérek. A testhez simulnak és enyhén kifelé terjednek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 4, 13 mm hosszúak, egyenesek vagy horog alakúak, világosbarnák vagy vörösesbarnák. Néha fehéresek. A virágzó bimbóudvar középső tüskéi többszörösen hosszabbak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;gallery mode=&amp;quot;packed-hover&amp;quot; heights=&amp;quot;300&amp;quot; caption=&amp;quot;Parodia tenuicylindrica&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fájl:Parodia tenuicylindrica JCs 01.jpg|Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
&amp;lt;/gallery&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A fiatal bimbóudvarból nyílnak júniustól szeptemberig. Délben több napig nyílnak a napsütésben, délután újra záródnak. 35 mm hosszúak és 55 mm szélesek. A magház kerekded, 9 mm átmérőjű, fényes világos sárgászöld.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Lándzsásak, sárgák, piros hegyűek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Selymesen fényesek, kénsárgák, lándzsásak, 6-7 mm szélesek. A felső részük kerekded, többé-kevésbé piros fogakkal fogazott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzószálak:&#039;&#039;&#039; Mély krómsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Portokok:&#039;&#039;&#039; Tojásdadok és kénsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; Sárgás, rózsaszín, barázdált és zömök, 14 mm hosszú, 2 mm átmérőjű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibe:&#039;&#039;&#039; 10-16 gömb alakú, egymás felé hajlott bibék, 2 mm hosszúak, matt sötétvörösek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Éretten száraz, éretlenül húsos, tojásdad alakú, kb. 10 mm átmérőjű. Fehér, vattaszerű gyapjúval és barna, 5-13 mm hosszú sörtékkel, amelyek sűrűn beborítják a száraz virágmaradványokat. A megtermékenyítés után 2-3 hónappal érik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; Sötétbarna-vöröstől feketéig terjedő színűek, matt, selymes, kalap alakúak, 0,7-0,9 mm hosszúak. A köldök nagy, lapos, szürkésbarna és 0,9 mm átmérőjű. A maghéj kerekded és szemcsés, finomabb és fényesebb a köldökperem körül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Rivera és Tranqueras környéke. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Éghajlati tényezők:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Növénytársulás, életmód:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Viszonylag könnyen gondozható, lassan növekvő, de könnyen virágzó faj. A jó vízelvezetésű, homokos és agyagos összetevők keverékét tartalmazó talajt kedveli.  15°C és 30°C közötti hőmérsékleten érzi jól magát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szerksztette:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Forrás:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
** notocactus.eu,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_tenuicylindrica.JCs_02.jpg&amp;diff=11928</id>
		<title>Fájl:Parodia tenuicylindrica.JCs 02.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_tenuicylindrica.JCs_02.jpg&amp;diff=11928"/>
		<updated>2026-07-11T10:01:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica_(Notocactus_minimus)&amp;diff=11927</id>
		<title>Parodia tenuicylindrica (Notocactus minimus)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica_(Notocactus_minimus)&amp;diff=11927"/>
		<updated>2026-07-11T09:54:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia tenuicylindrica (Notocactus minimus) lapot a következő névre: Parodia tenuicylindrica&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Parodia tenuicylindrica]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11926</id>
		<title>Parodia tenuicylindrica</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11926"/>
		<updated>2026-07-11T09:54:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia tenuicylindrica (Notocactus minimus) lapot a következő névre: Parodia tenuicylindrica&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia tenuicylindrica (F.Ritter) DRHunt a Cactaceae Consensus Init. 4: 6. 1997 mp. Zappi &amp;amp; Taylor 2020+&lt;br /&gt;
| synonym = Notocactus minimus Frič &amp;amp; Kreuz. ex Buining in Succulenta (Hollandia) 22: 86. 1940&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;tenuicylindrica&#039;&#039; a latin &#039;&#039;tenuis&#039;&#039; (vékony, karcsú) és &#039;&#039;cylindricus&#039;&#039; (hengeres) szavak összetételéből származik. A név a faj jellegzetesen karcsú, megnyúlt, hengeres szárára utal.&lt;br /&gt;
=== Első leírása: ===&lt;br /&gt;
* A. V. Fric &amp;amp; K. Kreuzinger, 1940 (mint &#039;&#039;Notocactus minimus&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; D. R. Hunt, 1997&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Rövid hengeres, 2-4 cm átmérőjű, később oszlopos, akár 8 cm magas. A testből sarjad (ritkán). Az epidermisz fényes, sötétzöld, vagy (többnyire a felső harmadban) kékeszöld, vagy lila árnyalatú. A csúcsa enyhén beesett, fehér gyapjúval borított. A fiatal bimbóudvarokat tövisek borítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Minden bimbóudvar alatt állszerű szemölcs található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Axillák ====&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Ellipszis alakúak, 1 mm hosszúak és 0,7 mm szélesek, 4 mm távolságra egymástól. Fiatalon fehér gyapjúval, később csupaszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 16-26, vékonyak, törékenyek, egyenesek. Az aljuknál enyhén megvastagodtak és ott sárgásak, egyébként krétafehérek. A testhez simulnak és enyhén kifelé terjednek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 4, 13 mm hosszúak, egyenesek vagy horog alakúak, világosbarnák vagy vörösesbarnák. Néha fehéresek. A virágzó bimbóudvar középső tüskéi többszörösen hosszabbak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;gallery mode=&amp;quot;packed-hover&amp;quot; heights=&amp;quot;300&amp;quot; caption=&amp;quot;Parodia tenuicylindrica&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fájl:Parodia tenuicylindrica JCs 01.jpg|Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
&amp;lt;/gallery&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A fiatal bimbóudvarból nyílnak júniustól szeptemberig. Délben több napig nyílnak a napsütésben, délután újra záródnak. 35 mm hosszúak és 55 mm szélesek. A magház kerekded, 9 mm átmérőjű, fényes világos sárgászöld.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Lándzsásak, sárgák, piros hegyűek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Selymesen fényesek, kénsárgák, lándzsásak, 6-7 mm szélesek. A felső részük kerekded, többé-kevésbé piros fogakkal fogazott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzószálak:&#039;&#039;&#039; Mély krómsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Portokok:&#039;&#039;&#039; Tojásdadok és kénsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; Sárgás, rózsaszín, barázdált és zömök, 14 mm hosszú, 2 mm átmérőjű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibe:&#039;&#039;&#039; 10-16 gömb alakú, egymás felé hajlott bibék, 2 mm hosszúak, matt sötétvörösek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Éretten száraz, éretlenül húsos, tojásdad alakú, kb. 10 mm átmérőjű. Fehér, vattaszerű gyapjúval és barna, 5-13 mm hosszú sörtékkel, amelyek sűrűn beborítják a száraz virágmaradványokat. A megtermékenyítés után 2-3 hónappal érik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; Sötétbarna-vöröstől feketéig terjedő színűek, matt, selymes, kalap alakúak, 0,7-0,9 mm hosszúak. A köldök nagy, lapos, szürkésbarna és 0,9 mm átmérőjű. A maghéj kerekded és szemcsés, finomabb és fényesebb a köldökperem körül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Rivera és Tranqueras környéke. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Éghajlati tényezők:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Növénytársulás, életmód:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Viszonylag könnyen gondozható, lassan növekvő, de könnyen virágzó faj. A jó vízelvezetésű, homokos és agyagos összetevők keverékét tartalmazó talajt kedveli.  15°C és 30°C közötti hőmérsékleten érzi jól magát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szerksztette:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Forrás:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
** notocactus.eu,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11925</id>
		<title>Parodia tenuicylindrica</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_tenuicylindrica&amp;diff=11925"/>
		<updated>2026-07-11T09:54:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia tenuicylindrica (F.Ritter) DRHunt a Cactaceae Consensus Init. 4: 6. 1997 mp. Zappi &amp;amp; Taylor 2020+&lt;br /&gt;
| synonym = Notocactus minimus Frič &amp;amp; Kreuz. ex Buining in Succulenta (Hollandia) 22: 86. 1940&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;tenuicylindrica&#039;&#039; a latin &#039;&#039;tenuis&#039;&#039; (vékony, karcsú) és &#039;&#039;cylindricus&#039;&#039; (hengeres) szavak összetételéből származik. A név a faj jellegzetesen karcsú, megnyúlt, hengeres szárára utal.&lt;br /&gt;
=== Első leírása: ===&lt;br /&gt;
* A. V. Fric &amp;amp; K. Kreuzinger, 1940 (mint &#039;&#039;Notocactus minimus&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; D. R. Hunt, 1997&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Rövid hengeres, 2-4 cm átmérőjű, később oszlopos, akár 8 cm magas. A testből sarjad (ritkán). Az epidermisz fényes, sötétzöld, vagy (többnyire a felső harmadban) kékeszöld, vagy lila árnyalatú. A csúcsa enyhén beesett, fehér gyapjúval borított. A fiatal bimbóudvarokat tövisek borítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Minden bimbóudvar alatt állszerű szemölcs található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Axillák ====&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Ellipszis alakúak, 1 mm hosszúak és 0,7 mm szélesek, 4 mm távolságra egymástól. Fiatalon fehér gyapjúval, később csupaszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 16-26, vékonyak, törékenyek, egyenesek. Az aljuknál enyhén megvastagodtak és ott sárgásak, egyébként krétafehérek. A testhez simulnak és enyhén kifelé terjednek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 4, 13 mm hosszúak, egyenesek vagy horog alakúak, világosbarnák vagy vörösesbarnák. Néha fehéresek. A virágzó bimbóudvar középső tüskéi többszörösen hosszabbak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;gallery mode=&amp;quot;packed-hover&amp;quot; heights=&amp;quot;300&amp;quot; caption=&amp;quot;Parodia tenuicylindrica&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fájl:Parodia tenuicylindrica JCs 01.jpg|Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
&amp;lt;/gallery&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A fiatal bimbóudvarból nyílnak júniustól szeptemberig. Délben több napig nyílnak a napsütésben, délután újra záródnak. 35 mm hosszúak és 55 mm szélesek. A magház kerekded, 9 mm átmérőjű, fényes világos sárgászöld.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Lándzsásak, sárgák, piros hegyűek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; Selymesen fényesek, kénsárgák, lándzsásak, 6-7 mm szélesek. A felső részük kerekded, többé-kevésbé piros fogakkal fogazott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzószálak:&#039;&#039;&#039; Mély krómsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Portokok:&#039;&#039;&#039; Tojásdadok és kénsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; Sárgás, rózsaszín, barázdált és zömök, 14 mm hosszú, 2 mm átmérőjű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibe:&#039;&#039;&#039; 10-16 gömb alakú, egymás felé hajlott bibék, 2 mm hosszúak, matt sötétvörösek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Éretten száraz, éretlenül húsos, tojásdad alakú, kb. 10 mm átmérőjű. Fehér, vattaszerű gyapjúval és barna, 5-13 mm hosszú sörtékkel, amelyek sűrűn beborítják a száraz virágmaradványokat. A megtermékenyítés után 2-3 hónappal érik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; Sötétbarna-vöröstől feketéig terjedő színűek, matt, selymes, kalap alakúak, 0,7-0,9 mm hosszúak. A köldök nagy, lapos, szürkésbarna és 0,9 mm átmérőjű. A maghéj kerekded és szemcsés, finomabb és fényesebb a köldökperem körül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Rivera és Tranqueras környéke. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Éghajlati tényezők:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Növénytársulás, életmód:&#039;&#039;&#039; Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Viszonylag könnyen gondozható, lassan növekvő, de könnyen virágzó faj. A jó vízelvezetésű, homokos és agyagos összetevők keverékét tartalmazó talajt kedveli.  15°C és 30°C közötti hőmérsékleten érzi jól magát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Nincs információ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szerksztette:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Jokhel Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Forrás:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
** notocactus.eu,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_gracillima_subsp._horstii&amp;diff=11924</id>
		<title>Frailea gracillima subsp. horstii</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Frailea_gracillima_subsp._horstii&amp;diff=11924"/>
		<updated>2026-07-11T07:26:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Frailea gracillima subsp. horstii (F.Ritter) P.J.Braun &amp;amp; Esteves in Succulenta (Netherlands) 74(3): 130. 1995 sec. Zappi &amp;amp; Taylor 2020 | synonym = &lt;br /&gt;
}} &lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Manuel Fraile&#039;&#039;&#039; (1850–?) spanyol származású amerikai kertészeti szakember nevét őrzi, aki az USA Mezőgazdasági Intézetének kaktuszgyűjteményét gondozta; a nemzetség a &#039;&#039;[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]&#039;&#039; családba tartozó &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; tagja.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; a latin &#039;&#039;gracillimus&#039;&#039; (= igen karcsú, vékony, törékeny) szóból származik, a növény hajtásának alakjára utal.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Leopold Horst&#039;&#039;&#039; (1918–1987) német származású, Brazíliában tevékenykedő kaktuszkutató nevét őrzi, aki számos fajt gyűjtött és tanulmányozott.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Frailea gracillima horstii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Frailea gracillima horstii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Frailea gracillima horstii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kádár I. Csaba]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Frailea gracillima subsp. horstii.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Frailea gracillima subsp. horstii.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&#039;&#039;&#039; Brazília, Rio Grande do Sul állam, Caçapava do Sul környéke&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;[[Frailea horstii]]&#039;&#039;) – Succulenta (Netherlands) 49: 125 (1970)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; Braun &amp;amp; Estevez (1995), mint &#039;&#039;[[Frailea gracillima subsp. horstii]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Kezdetben felálló, egyhajtású növény, később elterül és elágazik. Hajtásai hengeresek, 2–2,5 cm átmérőjűek, hosszuk elérheti a 18 cm-t. Színe mély, telt zöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
A bordák apró, kb. 1 mm magas és 1,5–2 mm átmérőjű szemölcsökre tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Ellipszis alakúak, világosbarnák, kb. 1 mm hosszúak és 0,5 mm szélesek, egymástól 1,5–2 mm távolságra helyezkednek el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 3–6 darab, sárgásbarna vagy vörösesbarna, 4–6 mm hosszú.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 15–20 darab, fehéres színű, 2–3 mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tövisek finomak, viszonylag sűrűn állnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
4 cm hosszú és kb. 5 cm széles, feltűnő virág.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lepellevelek:&#039;&#039;&#039; kb. 27 mm hosszúak, 2,5–4 mm szélesek, oldalai csaknem párhuzamosak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Ivarlevelek:&#039;&#039;&#039; porzószálak fehéressárgák, portokok piszkossárgák; bibeszál 12–13 mm hosszú, a bibe halványsárga, kb. 10 ágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső alsó része lilás vagy zöldes, felső része kénsárga; a virágtorok kárminvörös.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; kb. 1,3 mm hosszú és 1,5 mm széles, kalap alakú, sötét feketésbarna, fényes felületű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Brazília (Rio Grande do Sul), valamint feltehetően Uruguay egyes területei.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; mészkő és gránit alapkőzetű, 250–400 m tengerszint feletti magasságban található sziklakibúvásokon él, kevés talajjal fedett felszíneken. Gyakran pázsitfűfélék és más növények között, enyhén árnyékolt környezetben fordul elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Frailea|Frailea]]&#039;&#039; nemzetségre jellemző igényű növény. Porózus, de szerves anyagban viszonylag gazdag talajt igényel. Vízigénye az átlagnál nagyobb, de a túlöntözés kerülendő. Érdemes több példányt együtt nevelni. Világos, enyhén árnyékolt helyet igényel. Nyáron virágzik, a virágok csak meleg (kb. 28 °C feletti) napokon nyílnak ki, gyakori a kleisztogámia. Télen 5 °C felett, szárazon teleltetendő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Az alapfajtól (&#039;&#039;[[Frailea gracillima]]&#039;&#039;) hosszabb hajtásaival, nagyobb bordaszámával, finomabb és sűrűbb töviseivel, valamint a lepellevelek alakjával különbözik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A taxon rendszertani megítélése változó; egyes szerzők önálló fajként (&#039;&#039;[[Frailea horstii]]&#039;&#039;) kezelik, míg mások a &#039;&#039;[[Frailea gracillima]]&#039;&#039; alfajaként tartják számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
Az első példányokat &#039;&#039;&#039;Leopold Horst&#039;&#039;&#039; gyűjtötte Brazíliában, több más kaktusztaxonhoz hasonlóan &#039;&#039;&#039;Werner Uebelmann&#039;&#039;&#039; társaságában végzett gyűjtőútjai során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szöveg:&#039;&#039;&#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Papp László; Lukoczki Zoltán; Kádár I. Csaba&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 582. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Frailea]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Frailea_gracillima_subsp._horstii.JCs_02.jpg&amp;diff=11923</id>
		<title>Fájl:Frailea gracillima subsp. horstii.JCs 02.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Frailea_gracillima_subsp._horstii.JCs_02.jpg&amp;diff=11923"/>
		<updated>2026-07-11T07:26:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Frailea_gracillima_subsp._horstii.JCs_01.jpg&amp;diff=11922</id>
		<title>Fájl:Frailea gracillima subsp. horstii.JCs 01.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Frailea_gracillima_subsp._horstii.JCs_01.jpg&amp;diff=11922"/>
		<updated>2026-07-11T07:25:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Tylecodon_buchholzianus&amp;diff=11921</id>
		<title>Tylecodon buchholzianus</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Tylecodon_buchholzianus&amp;diff=11921"/>
		<updated>2026-07-11T07:07:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Tylecodon buchholzianus (Schuldt &amp;amp; P.Stephan) Toelken, Bothalia 12: 379. 1978&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A név eredete, etimológia ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;[[:Kategória:Tylecodon|Tylecodon]]&#039;&#039; az ógörög &#039;&#039;tylos&#039;&#039; (gumó, dudor) és &#039;&#039;codon&#039;&#039; (harang) szavak összetételéből származik. A név a nemzetség fajaira jellemző megvastagodott, gyakran gumós törzsre (caudex), valamint a harang alakú virágokra utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Wilhelm Buchholz]]&#039;&#039;&#039; (1888–1961) német kertész és növénygyűjtő előtt tiszteleg, aki a mai Namíbia területén (az akkori Német Délnyugat-Afrika) számos pozsgás növény gyűjtésében vett részt. Több dél-afrikai növényfaj is az ő nevét őrzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Típuspéldány ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Cotyledon buchholziana&#039;&#039; Schuldt &amp;amp; P.Stephan, &#039;&#039;Kakteenkunde&#039;&#039; (1937): 111. (1937).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Holotípus:&#039;&#039;&#039; a Buchholz által Namíbiában gyűjtött típuspéldány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Helmut Richard Toelken]]&#039;&#039;&#039; helyezte át a fajt a &#039;&#039;Tylecodon&#039;&#039; nemzetségbe 1978-ban, amikor a &#039;&#039;Cotyledon&#039;&#039; nemzetség átfogó revíziója során elkülönítette a lombhullató dél-afrikai fajokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szinonimák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szinonimák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Homotípusos szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Cotyledon buchholziana&#039;&#039; Schuldt &amp;amp; P.Stephan (1937)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Infraspecifikus taxonok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Tylecodon buchholzianus&#039;&#039; var. &#039;&#039;buchholzianus&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Tylecodon buchholzianus&#039;&#039; var. &#039;&#039;fasciculatus&#039;&#039; G.Will.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;törzs-caudex&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Törzs (caudex) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Lombhullató, évelő pozsgás félcserje, amelynek legfeltűnőbb része a részben vagy teljesen a talajfelszín fölé emelkedő, erősen megvastagodott caudexe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal korban többnyire gömbölyded vagy tojásdad, később szabálytalan alakúvá válik. Idős növényeknél átmérője rendszerint 8–15 cm, kivételes példányokon a 20 cm-t is megközelítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kéreg vastag, parafaszerű, szürkésbarna vagy barnásszürke színű. Az évek során mély, szabálytalan repedések hálózzák be, amelyek nemcsak jellegzetes megjelenést kölcsönöznek a növénynek, hanem részben hőszigetelő szerepet is betöltenek. A caudex jelentős víztartalékot raktároz, amely lehetővé teszi, hogy a növény a több hónapig tartó csapadékmentes időszakot is átvészelje.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ágak&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Ágak ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A caudexből minden vegetációs időszak elején nagyszámú rendkívül vékony hajtás fejlődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ágak eleinte felállók, majd fokozatosan oldalra hajlanak és sűrűn elágaznak. Gyakran cikcakkos lefutásúak, ami a faj egyik legjellemzőbb bélyege.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Átmérőjük rendszerint csupán 1–3 mm, felületük sima vagy enyhén érdes. A fiatal hajtások szürkészöldek vagy barnászöldek, később fokozatosan elfásodnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtásrendszer annyira finom és kusza szerkezetű, hogy levéltelen állapotban a növény egy kiszáradt bokorra vagy apró bonsaira emlékeztet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;levelek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Levelek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levelek kizárólag a téli vegetációs időszakban fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állásuk váltakozó, rövid nyelűek vagy csaknem ülők. Hengeresek vagy enyhén bunkósak, 5–15 mm hosszúak és 2–4 mm vastagok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felületük szürkészöld vagy hamvaszöld, amelyet vékony viaszréteg borít. Ez csökkenti a párologtatást és védi a növényt az intenzív napsugárzás káros hatásaitól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levelek rövid életűek. A száraz, meleg nyári nyugalmi időszak kezdetén teljes egészében lehullanak, így a növény hónapokon át teljesen levéltelen marad. Ez természetes alkalmazkodás a téli csapadékú sivatagi éghajlathoz, és nem a növény egészségi állapotának romlását jelzi.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzás rendszerint a vegetációs időszak második felében következik be. A természetes élőhelyen ez többnyire a tél végétől a tavasz elejéig tart, azonban időpontját az adott év csapadékviszonyai jelentősen befolyásolhatják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzat többnyire rövid, egyszerű vagy gyengén elágazó thyrsus, amely a fiatal hajtások csúcsán fejlődik. Egy virágzat rendszerint néhány, ritkábban egy tucatnál több virágot visel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok lecsüngők vagy ferdén bókolók, csöves-harang alakúak, 20–35 mm hosszúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csésze öt rövid, háromszög alakú csészelevélből áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A pártacső hosszúkás, hengeres, enyhén ötszögletű keresztmetszetű. Külső felülete sima vagy finoman mirigyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A pártacimpák rövidek, háromszög alakúak, csúcsuk kissé visszahajló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág színe rendkívül változékony. Leggyakrabban zöldesfehér, sárgászöld vagy krémszínű, de gyakoriak a barnás, vörösesbarna, rózsaszínes vagy bíborosan csíkozott egyedek is. A pártacső külső oldalán rendszerint hosszanti vörösesbarna csíkok vagy finom pontozottság figyelhető meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók két örvben helyezkednek el, a pártacső belsejéhez nőve. Portokjaik sárgás színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termőt öt, egymással csak az alapi részen összenőtt termőlevél alkotja. A bibeszál karcsú, a bibe apró, fejecses.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok nektárt termelnek, természetes élőhelyükön elsősorban kisebb méhek és egyéb rovarok végzik a beporzásukat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megtermékenyülést követően öt, egymástól csaknem teljesen szabadon álló tüszőtermés fejlődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érésük során fokozatosan kiszáradnak, majd felnyílnak, és nagy számú apró magot bocsátanak ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A száraz virágmaradványok még hosszabb ideig a hajtásokon maradhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;mag&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Mag ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak rendkívül aprók, világos- vagy sötétbarnák, sima vagy finoman szemölcsözött felületűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban a szél segítségével terjednek, majd a téli csapadék hatására a talaj apró repedéseiben vagy kövek között csíráznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetben a csíranövények túlélési aránya rendkívül alacsony, ezért az idősebb példányok kialakulásához gyakran hosszú évek, sőt évtizedek szükségesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedése:&#039;&#039;&#039; Dél-Namíbia, valamint a Dél-afrikai Köztársaság Észak-Fokföld (Northern Cape) tartományának nyugati, száraz vidékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Fitogeográfiai előfordulása:&#039;&#039;&#039; elsősorban a Namaqualand és a Richtersveld térségében, a Szukkulens-Karoo flórabirodalom nyugati részén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhelye:&#039;&#039;&#039; kvarcos kavicsmezők, gránit- és palaalapkőzetű sziklalejtők, kőtörmelékes fennsíkok, sekély váztalajok és időszakos vízmosások pereme.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magassága:&#039;&#039;&#039; rendszerint 300–1200 méter.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Éghajlata:&#039;&#039;&#039; rendkívül száraz, téli csapadékú sivatagi vagy félsivatagi klíma. Az éves csapadék többnyire 50–150 mm, amelynek döntő része a téli hónapokban hullik. A nyári hónapok hosszú ideig teljesen csapadékmentesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran félig a kövek közé süllyedve fejlődik. Szürkés kérge, finom hajtásrendszere és lombhullató életmódja kiváló rejtőszínt biztosít, amely jelentősen csökkenti a növényevő állatok általi károsítás veszélyét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A caudex jelentős víztartalékot halmoz fel, míg a levelek csak a hűvösebb, nedvesebb téli időszakban jelennek meg. Ez az alkalmazkodás a dél-afrikai téli esőzésű területek egyik legjellemzőbb túlélési stratégiája.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Tylecodon buchholzianus]]&#039;&#039; a caudexes pozsgások egyik legkülönlegesebb képviselője. Lassú növekedésű, ugyanakkor megfelelő körülmények között több évtizedig élhet, és az idő múlásával egyre karakteresebb, vastag, mélyen repedezett caudexet fejleszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Talaj ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kizárólag kiváló vízáteresztő képességű, nagy ásványianyag-tartalmú talajkeverékben tartható sikeresen. A termesztőközeg döntő részét durva szemcséjű ásványi összetevők (horzsakő, lávakő, gránitzúzalék, kvarckavics vagy durva folyami homok) alkossák, a szerves anyag aránya csak csekély legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A pangó vízre különösen érzékeny, ezért a cserép megfelelő vízelvezetése alapvető fontosságú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Öntözés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj téli növekedésű. Az öntözést a vegetációs időszak kezdetéhez kell igazítani, amely az őszi lehűléssel és a levelek megjelenésével indul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel. Két öntözés között a talaj teljesen kiszáradhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyári nyugalmi időszakban, amikor a levelek lehullanak, csaknem teljesen szárazon tartandó. A meleg időben végzett rendszeres öntözés könnyen a gyökérzet vagy a caudex rothadásához vezethet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fényigény ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egész évben világos fekvést igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A téli vegetáció idején a teljes napsütést is jól tűri. Nyáron azonban, különösen üvegházban, a déli órák rendkívül erős besugárzásához célszerű fokozatosan hozzászoktatni, hogy elkerülhető legyen a kéreg vagy a fiatal hajtások perzselődése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hőmérséklet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vegetációs időszakban a hűvösebb nappalok és az éjszakai lehűlés kifejezetten kedvező számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid ideig az 5 °C körüli hőmérsékletet károsodás nélkül elviselheti, de tartós fagyra nem alkalmas. Biztonságos teleltetéséhez 5–10 °C közötti, világos és jól szellőző hely ajánlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tápanyagellátás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tápanyagigénye alacsony.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vegetációs időszakban legfeljebb havonta egyszer, alacsony nitrogéntartalmú kaktusz- vagy pozsgástápoldattal kezelhető. A túlzott nitrogénellátás laza szöveteket és természetellenesen gyors növekedést eredményez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szaporítása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban magvetéssel szaporítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A friss magok megfelelő hőmérsékleten és enyhén nedves ásványi közegben viszonylag jól csíráznak, azonban a fejlődés lassú. A jellegzetes caudex csak több év alatt alakul ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Idősebb példányok hajtásdugványról is gyökereztethetők, azonban az így nevelt növények caudexe rendszerint kisebb és kevésbé karakteres, mint a magról nevelt egyedeké.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Betegségek és kártevők ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Legnagyobb veszélyt a túlöntözés következtében kialakuló gyökér- és caudexrothadás jelenti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Száraz, rosszul szellőző környezetben időnként megjelenhetnek a gyapjastetvek, ritkábban a takácsatkák is. Egészséges, megfelelően szellőző környezetben azonban általában kevés növényvédelmi problémát okoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Tylecodon|Tylecodon]]&#039;&#039; nemzetséget &#039;&#039;&#039;[[Helmut Richard Toelken]]&#039;&#039;&#039; 1978-ban különítette el a &#039;&#039;[[:Kategória:Cotyledon|Cotyledon]]&#039;&#039; nemzetségtől. A leválasztást eredetileg morfológiai bélyegek – elsősorban a lombhullató életmód, a virágok felépítése, valamint a termések és a magvak sajátosságai – indokolták. A későbbi molekuláris filogenetikai vizsgálatok ezt az elkülönítést megerősítették, így a &#039;&#039;[[:Kategória:Tylecodon|Tylecodon]]&#039;&#039; ma önálló, természetes fejlődési egységnek tekinthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[Tylecodon buchholzianus]]&#039;&#039; a nemzetség egyik legismertebb és legkeresettebb faja. Idős példányainak vastag, mélyen repedezett caudexe és rendkívül finom, kusza ágrendszere miatt gyakran természetes bonsaihoz hasonlít. A növény megjelenése a hosszú száraz évszakban a legkülönlegesebb, amikor teljesen levéltelen állapotban is rendkívül dekoratív.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes élőhelyen a növény színe és alakja kiváló álcaszínt biztosít. A repedezett kéreg, a szürkés hajtások és a kövek közé simuló caudex együttesen szinte láthatatlanná teszik a környezetében, ami jelentős védelmet nyújt a növényevő állatokkal szemben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj a caudexes pozsgások kedvelői között különösen nagy becsben áll, mivel viszonylag kis méret mellett is idős, karakteres megjelenést képes kialakítani. Egy több évtizedes példány gyűjteményi értéke jelentős lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Toelken, H.R. (1978): &#039;&#039;A revision of the genus Tylecodon (Crassulaceae).&#039;&#039; Bothalia 12(3): 377–396.&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew)&lt;br /&gt;
* Van Jaarsveld, E.J.: &#039;&#039;Tylecodon&#039;&#039;, in &#039;&#039;Illustrated Handbook of Succulent Plants: Crassulaceae&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* LLIFLE – Encyclopedia of Living Forms &lt;br /&gt;
* World of Succulents&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Tylecodon]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Crassulaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_03.jpg&amp;diff=11920</id>
		<title>Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 03.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_03.jpg&amp;diff=11920"/>
		<updated>2026-07-11T07:06:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_02.jpg&amp;diff=11919</id>
		<title>Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 02.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_02.jpg&amp;diff=11919"/>
		<updated>2026-07-11T07:05:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_01.jpg&amp;diff=11918</id>
		<title>Fájl:Tylecodon buchholzianus.JCs 01.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Tylecodon_buchholzianus.JCs_01.jpg&amp;diff=11918"/>
		<updated>2026-07-11T07:02:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Tylecodon_buchholzianus&amp;diff=11917</id>
		<title>Tylecodon buchholzianus</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Tylecodon_buchholzianus&amp;diff=11917"/>
		<updated>2026-07-10T19:26:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Tylecodon buchholzianus (Schuldt &amp;amp; P.Stephan) Toelken, Bothalia 12: 379. 1978 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;Tylecodon&amp;#039;&amp;#039;) az ógörög &amp;#039;&amp;#039;tylos&amp;#039;&amp;#039; (gumó, dudor) és &amp;#039;&amp;#039;codon&amp;#039;&amp;#039; (harang) szavakból származik. A név a nemzetség fajaira jellemző, megvastagodott, gumós törzsre (caudexre), illetve a harang alakú virágokra…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Tylecodon buchholzianus (Schuldt &amp;amp; P.Stephan) Toelken, Bothalia 12: 379. 1978&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;[[:Kategória:Tylecodon|Tylecodon]]&#039;&#039;) az ógörög &#039;&#039;tylos&#039;&#039; (gumó, dudor) és &#039;&#039;codon&#039;&#039; (harang) szavakból származik. A név a nemzetség fajaira jellemző, megvastagodott, gumós törzsre (caudexre), illetve a harang alakú virágokra utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Wilhelm Buchholz]]&#039;&#039;&#039; (1888–1961) német növénygyűjtő és kertész emlékét őrzi, aki Dél-Nyugat-Afrikában (ma Namíbia) számos pozsgás növényt gyűjtött.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Karl Schuldt]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Paul Stephan]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Cotyledon buchholziana&#039;&#039;, &#039;&#039;Kakteenkunde&#039;&#039; (1937): 111. (1937).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Helmut Richard Toelken]]&#039;&#039;&#039; (1978).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
== Homotípusos szinonimák ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Cotyledon buchholziana&#039;&#039; Schuldt &amp;amp; P.Stephan in Kakteenkunde 1937: 111 (1937)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Tylecodon buchholzianus&#039;&#039; var. &#039;&#039;buchholzianus&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Tylecodon buchholzianus&#039;&#039; var. &#039;&#039;fasciculatus&#039;&#039; G.Will.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;törzs-caudex&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Törzs (caudex) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Lombhullató, gumós törzsű pozsgás félcserje. A növény föld feletti része rendszerint egy rövid, vaskos, idővel erősen repedezett kérgű caudexből fejlődik. Idős példányoknál a caudex átmérője elérheti a 8–15 cm-t, kedvező körülmények között ennél nagyobbra is fejlődhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kéreg szürkésbarna vagy barnásszürke, parafaszerű, mélyen repedezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;ágak&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Ágak ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A caudexből nagyszámú, rendkívül vékony, kuszán elágazó hajtás fejlődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ágak eleinte felállók, később minden irányba szétterülnek, gyakran cikcakkosan megtörnek. Átmérőjük rendszerint csupán 1–3 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal hajtások szürkészöldek vagy barnászöldek, idővel fásodnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;levelek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Levelek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levelek kizárólag a vegetációs időszakban jelennek meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aprók, hengeresek vagy enyhén bunkósak, 5–15 mm hosszúak, 2–4 mm vastagok. Színük szürkészöld, gyakran finom viaszbevonattal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levelek rövid életűek. A száraz évszak kezdetén teljesen lehullanak, ilyenkor a növény hosszabb ideig teljesen levéltelen marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a nyugalmi időszak természetes jelenség, nem a növény pusztulását jelzi.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a nyugalmi időszak végén vagy a friss hajtások megjelenésével egy időben fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyesével vagy kisebb csoportokban jelennek meg a fiatal hajtások csúcsán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok csöves-harang alakúak, 20–35 mm hosszúak. Színük rendkívül változatos lehet: zöldesfehér, sárgászöld, krémszínű, rózsaszínes vagy barnás árnyalatú, a cső külső oldalán gyakran vörösesbarna csíkokkal vagy finom pontozottsággal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öt sziromcimpája kissé visszahajló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A porzók a pártacső belsejében helyezkednek el, a bibeszál karcsú, a bibe fejecses.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetes élőhelyén elsősorban rovarok porozzák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés apró, többmagvú toktermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éréskor felnyílik, és a finom, porszerű magokat a szél, illetve az időszakos csapadék terjeszti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A magvak csírázása röviddel az esős időszak kezdete után következik be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Namíbia déli része, valamint a Dél-afrikai Köztársaság Észak-Fokföld (Northern Cape) tartománya.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely:&#039;&#039;&#039; elsősorban kvarcos és gránitos kőzettörmeléken, sziklás lejtőkön, kavicsos fennsíkokon és sekély, jó vízáteresztő talajokon fordul elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; többnyire 300–1200 méter.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Éghajlat:&#039;&#039;&#039; rendkívül száraz. Az éves csapadék rendszerint 50–150 mm között változik, amely főként a téli hónapokban hullik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény gyakran félig a kövek között rejtőzik. Szürkés kérge és finom hajtásrendszere kiváló rejtőszínt biztosít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj lassú növekedésű, de megfelelő körülmények között hosszú életű és különösen dekoratív caudexet fejleszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jól szellőző, nagy ásványianyag-tartalmú, kiváló vízáteresztő képességű talajkeveréket igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vegetációs időszakában mérsékelt öntözést kíván. Két öntözés között a talaj teljesen kiszáradhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nyugalmi időszakában szinte teljesen szárazon tartandó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erős fényt kedvel, azonban a nyári déli tűző naphoz fokozatosan kell hozzászoktatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tartós fagyot nem visel el. Télen 5–10 °C közötti, világos teleltetés javasolt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A túlöntözésre különösen érzékeny; a gyökér- és caudexrothadás a leggyakoribb pusztulási ok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magról viszonylag jól szaporítható, de fejlődése lassú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Tylecodon|Tylecodon]]&#039;&#039; nemzetség a molekuláris rendszertani vizsgálatok alapján vált külön a &#039;&#039;[[:Kategória:Cotyledon|Cotyledon]]&#039;&#039; nemzetségtől. A két csoport között több morfológiai különbség is megfigyelhető: a &#039;&#039;Tylecodon&#039;&#039; fajok lombhullatók, virágaik felépítése eltérő, valamint termés- és magbélyegeik is jól elkülönítik őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Tylecodon buchholzianus&#039;&#039; a nemzetség egyik legkülönlegesebb megjelenésű faja. Idős példányainak vastag, repedezett caudexe és finom, kusza ágrendszere miatt gyakran természetes bonsaihoz hasonlít, ezért a gyűjtők körében az egyik legkeresettebb dél-afrikai pozsgásnak számít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (Royal Botanic Gardens, Kew)&lt;br /&gt;
* LLIFLE – Encyclopedia of Living Forms&lt;br /&gt;
* World of Succulents&lt;br /&gt;
* Wikipédia (angol nyelvű szócikk)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Tylecodon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Crassulaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11916</id>
		<title>Parodia neoarechavaletae</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11916"/>
		<updated>2026-07-10T16:59:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia maldonadensis (Herter) Hofacker, Cact. Explor. 4: 32. 2012 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia neoarechavaletae (Havlíček) D.R.Hunt 1997&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;maldonadensis&#039;&#039;) Uruguay Maldonado megyéjére utal, ahol a taxon egyik ismert előfordulási területe található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Václav Havlíček]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Notocactus neoarechavaletae&#039;&#039;; &#039;&#039;Kaktusz Világ&#039;&#039; 18(4): 79. (1989).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[David Richard Hunt]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; kombináció, &#039;&#039;Cactaceae Consensus Initiatives&#039;&#039; 4: 6. (1997).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános növény, hajtása gömb alakú, átmérője és magassága elérheti a 10 cm-t. Színe sötétzöld, a hajtáscsúcs tövises és gyapjas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 13–21, lekerekítettek és dudorokra tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében fehér gyapjú borítja őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; általában 1 db, erős, lefelé mutató, szürke színű, barna csúccsal. Hossza elérheti a 20 mm-t. A szakirodalomban eltérő adatok találhatók: egyes szerzők egy, mások 1–4 középtövist említenek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 5–9 db, fehéres, szétálló, 10–15(20) mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok aranysárgák, 3–4 cm hosszúak. A bibe kárminvörös, nyolcágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések fehérek, mintegy 5 mm átmérőjűek és 2 cm hosszúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; fekete, sisak alakú, dudoros felületű, 1,1–1,2 mm nagyságú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Típus élőhely:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Maldonado megye, Maldonado városának környéke, a Ruta 9 út közelében található terület.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguayban, főként Rocha és Maldonado megyékben fordul elő. Elterjedési területe Rocha városától és La Palomától délnyugatra, valamint Maldonado városának környékétől egészen Piriápolisig húzódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; Alacsony fekvésű, többnyire tengerpart közeli, füves, időszakosan kiszáradó, közepes vízellátottságú réteken, valamint ember által átalakított legelőkön él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növények gyakran a kövesebb részeken, kőzetkibukkanásokon maradnak fenn, ahol kisebb a taposás és kisebb a legeltetés, illetve a szándékos égetések veszélye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az élőhelyeken a jellemző kőzet a gránit. A növénytársulásban főként pázsitfűfélék, alacsony kétszikű lágyszárúak és helyenként ritkás cserjések fordulnak elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kompakt alakja, látványos tövisei és gyapjas hajtáscsúcsa miatt a gyűjtemények egyik különlegesebb &#039;&#039;[[Parodia]]&#039;&#039; faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Talajába a sziklalakó fajokhoz képest valamivel kevesebb ásványi anyag és kissé több humusz keverhető. Jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházi tartás esetén enyhe árnyékolást igényelhet. Szabadban, csapadéktól védett vagy jól szellőző helyen tavasztól őszig tartható. Megfelelően porózus talajban csapadék elleni védelem nélkül is nevelhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtáscsúcs sűrű gyapjúborítása védett tartás mellett szebben fejlődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virágzása tavasztól őszig tart. Nem folyamatosan virágzik, de májustól szeptember végéig bármikor megjelenhetnek bimbói.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxont eredetileg a &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetségben írták le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetség &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe történő összevonása után a faj a &#039;&#039;[[Parodia neoarechavaletae]]&#039;&#039; néven került a szakirodalomba.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; nevet &#039;&#039;&#039;[[Václav Havlíček]]&#039;&#039;&#039; hozta létre, majd &#039;&#039;&#039;[[David Richard Hunt]]&#039;&#039;&#039; helyezte át a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségbe 1997-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A későbbi rendszertani feldolgozások, köztük &#039;&#039;&#039;[[Alessandro Anceschi]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Dario Magli]]&#039;&#039;&#039; munkája, a taxont a korábban leírt &#039;&#039;Parodia maldonadensis&#039;&#039; név alatt kezelik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűjtők körében a korábbi &#039;&#039;Notocactus neoarechavaletae&#039;&#039; és &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; nevek továbbra is gyakran előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép és szöveg:&#039;&#039;&#039; [[Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; [[Papp László]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 574. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-002.jpg&amp;diff=11915</id>
		<title>Fájl:Parodia neoarechavaletae-002.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-002.jpg&amp;diff=11915"/>
		<updated>2026-07-10T16:58:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-001.jpg&amp;diff=11914</id>
		<title>Fájl:Parodia neoarechavaletae-001.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-001.jpg&amp;diff=11914"/>
		<updated>2026-07-10T16:58:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-000.jpg&amp;diff=11913</id>
		<title>Fájl:Parodia neoarechavaletae-000.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_neoarechavaletae-000.jpg&amp;diff=11913"/>
		<updated>2026-07-10T16:57:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11912</id>
		<title>Parodia neoarechavaletae</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11912"/>
		<updated>2026-07-10T16:56:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia maldonadensis (Herter) Hofacker, Cact. Explor. 4: 32. 2012 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia neoarechavaletae (Havlíček) D.R.Hunt 1997&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;maldonadensis&#039;&#039;) Uruguay Maldonado megyéjére utal, ahol a taxon egyik ismert előfordulási területe található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Václav Havlíček]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Notocactus neoarechavaletae&#039;&#039;; &#039;&#039;Kaktusz Világ&#039;&#039; 18(4): 79. (1989).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[David Richard Hunt]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; kombináció, &#039;&#039;Cactaceae Consensus Initiatives&#039;&#039; 4: 6. (1997).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános növény, hajtása gömb alakú, átmérője és magassága elérheti a 10 cm-t. Színe sötétzöld, a hajtáscsúcs tövises és gyapjas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 13–21, lekerekítettek és dudorokra tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében fehér gyapjú borítja őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; általában 1 db, erős, lefelé mutató, szürke színű, barna csúccsal. Hossza elérheti a 20 mm-t. A szakirodalomban eltérő adatok találhatók: egyes szerzők egy, mások 1–4 középtövist említenek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 5–9 db, fehéres, szétálló, 10–15(20) mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok aranysárgák, 3–4 cm hosszúak. A bibe kárminvörös, nyolcágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések fehérek, mintegy 5 mm átmérőjűek és 2 cm hosszúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; fekete, sisak alakú, dudoros felületű, 1,1–1,2 mm nagyságú.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Típus élőhely:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Maldonado megye, Maldonado városának környéke, a Ruta 9 út közelében található terület.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguayban, főként Rocha és Maldonado megyékben fordul elő. Elterjedési területe Rocha városától és La Palomától délnyugatra, valamint Maldonado városának környékétől egészen Piriápolisig húzódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; Alacsony fekvésű, többnyire tengerpart közeli, füves, időszakosan kiszáradó, közepes vízellátottságú réteken, valamint ember által átalakított legelőkön él.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növények gyakran a kövesebb részeken, kőzetkibukkanásokon maradnak fenn, ahol kisebb a taposás és kisebb a legeltetés, illetve a szándékos égetések veszélye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az élőhelyeken a jellemző kőzet a gránit. A növénytársulásban főként pázsitfűfélék, alacsony kétszikű lágyszárúak és helyenként ritkás cserjések fordulnak elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kompakt alakja, látványos tövisei és gyapjas hajtáscsúcsa miatt a gyűjtemények egyik különlegesebb &#039;&#039;[[Parodia]]&#039;&#039; faja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Talajába a sziklalakó fajokhoz képest valamivel kevesebb ásványi anyag és kissé több humusz keverhető. Jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üvegházi tartás esetén enyhe árnyékolást igényelhet. Szabadban, csapadéktól védett vagy jól szellőző helyen tavasztól őszig tartható. Megfelelően porózus talajban csapadék elleni védelem nélkül is nevelhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtáscsúcs sűrű gyapjúborítása védett tartás mellett szebben fejlődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virágzása tavasztól őszig tart. Nem folyamatosan virágzik, de májustól szeptember végéig bármikor megjelenhetnek bimbói.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxont eredetileg a &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetségben írták le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetség &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe történő összevonása után a faj a &#039;&#039;[[Parodia neoarechavaletae]]&#039;&#039; néven került a szakirodalomba.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; nevet &#039;&#039;&#039;[[Václav Havlíček]]&#039;&#039;&#039; hozta létre, majd &#039;&#039;&#039;[[David Richard Hunt]]&#039;&#039;&#039; helyezte át a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségbe 1997-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A későbbi rendszertani feldolgozások, köztük &#039;&#039;&#039;[[Alessandro Anceschi]]&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;[[Dario Magli]]&#039;&#039;&#039; munkája, a taxont a korábban leírt &#039;&#039;Parodia maldonadensis&#039;&#039; név alatt kezelik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűjtők körében a korábbi &#039;&#039;Notocactus neoarechavaletae&#039;&#039; és &#039;&#039;Parodia neoarechavaletae&#039;&#039; nevek továbbra is gyakran előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép és szöveg:&#039;&#039;&#039; [[Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; [[Papp László]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 574. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_maldonadensis&amp;diff=11911</id>
		<title>Parodia maldonadensis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_maldonadensis&amp;diff=11911"/>
		<updated>2026-07-10T16:51:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia maldonadensis lapot a következő névre: Parodia neoarechavaletae&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Parodia neoarechavaletae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11910</id>
		<title>Parodia neoarechavaletae</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11910"/>
		<updated>2026-07-10T16:51:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia maldonadensis lapot a következő névre: Parodia neoarechavaletae&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia maldonadensis (Herter) Hofacker, Cact. Explor. 4: 32. 2012 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia neoarechavaletae (Havlíček) D.R.Hunt 1997&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;maldonadensis&#039;&#039;) Uruguay Maldonado megyéjére utal, ahol a taxon egyik ismert előfordulási területe található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Friedrich Ritter]]&#039;&#039;&#039;? &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; (2012).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános növény, hajtása gömb alakú, átmérője és magassága elérheti a 10 cm-t. Színe sötétzöld, a hajtáscsúcs tövises és gyapjas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 13–21, lekerekítettek és dudorokra tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében fehér gyapjú borítja őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; általában 1 db, erős, lefelé mutató, szürke színű, barna csúccsal. Hossza elérheti a 20 mm-t. A szakirodalomban eltérő adatok találhatók: egyes szerzők egy, mások 1–4 középtövist említenek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 5–9 db, fehéres, szétálló, 10–15(20) mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok aranysárgák, 3–4 cm hosszúak. A bibe kárminvörös, nyolcágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések fehérek, mintegy 5 mm átmérőjűek és 2 cm hosszúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; fekete, sisak alakú, dudoros felületű, 1,1–1,2 mm nagyságú.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11909</id>
		<title>Parodia neoarechavaletae</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_neoarechavaletae&amp;diff=11909"/>
		<updated>2026-07-10T16:50:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox  | accepted = Parodia maldonadensis (Herter) Hofacker, Cact. Explor. 4: 32. 2012 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018 | synonym = Parodia neoarechavaletae (Havlíček) D.R.Hunt 1997 }}  &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Domingo Parodi&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentín…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia maldonadensis (Herter) Hofacker, Cact. Explor. 4: 32. 2012 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia neoarechavaletae (Havlíček) D.R.Hunt 1997&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;maldonadensis&#039;&#039;) Uruguay Maldonado megyéjére utal, ahol a taxon egyik ismert előfordulási területe található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Friedrich Ritter]]&#039;&#039;&#039;? &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; (2012).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia neoarechavaletae.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános növény, hajtása gömb alakú, átmérője és magassága elérheti a 10 cm-t. Színe sötétzöld, a hajtáscsúcs tövises és gyapjas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 13–21, lekerekítettek és dudorokra tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében fehér gyapjú borítja őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; általában 1 db, erős, lefelé mutató, szürke színű, barna csúccsal. Hossza elérheti a 20 mm-t. A szakirodalomban eltérő adatok találhatók: egyes szerzők egy, mások 1–4 középtövist említenek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 5–9 db, fehéres, szétálló, 10–15(20) mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Generatív test ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok aranysárgák, 3–4 cm hosszúak. A bibe kárminvörös, nyolcágú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések fehérek, mintegy 5 mm átmérőjűek és 2 cm hosszúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; fekete, sisak alakú, dudoros felületű, 1,1–1,2 mm nagyságú.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_mueller-melchersii_subsp._gutierrezii&amp;diff=11908</id>
		<title>Parodia mueller-melchersii subsp. gutierrezii</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_mueller-melchersii_subsp._gutierrezii&amp;diff=11908"/>
		<updated>2026-07-10T15:42:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia mueller-melchersii (Frič ex Backeb.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia mueller-melchersii subsp. gutierrezii (W.R.Abraham) Hofacker in Cactaceae Consensus Init. 6: 11. 1998&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; a &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;mueller-melchersii&#039;&#039;) &#039;&#039;&#039;[[Friedrich Carl Müller-Melchers]]&#039;&#039;&#039; német származású biológus-algológus és kaktuszgyűjtő tiszteletére keletkezett. A Buenos Aires-i Természettudományi Múzeum munkatársaként Dél-Amerika partvidékén végzett kutatásokat, eközben fedezte fel ezt a kaktuszt. A &#039;&#039;&#039;[[Haage Kakteengärtnerei|Haage Kaktuszkertészet]]&#039;&#039;&#039; számára is sok növényt küldött.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;gutierrezii&#039;&#039;) &#039;&#039;&#039;[[Antonio Gutierrez]]&#039;&#039;&#039; tiszteletére keletkezett, aki korábban Macambara (Rio Grande do Sul, Brazília) helyhatóság polgármestere volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Wolf-Rainer Abraham]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Kakteen und andere Sukkulenten&#039;&#039; 39(7): 150–154. (1988), &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; (1998).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyhajtású növény, fiatal korban gömbölyded, később kissé megnyúlt alakúvá válik. Átmérője 6–8 cm, magassága elérheti a 14 cm-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtás színe fénytelen zöld vagy kékeszöld. A hajtáscsúcs bemélyedt, tövisekkel borított.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 22–24, általában egyenes, ritkábban kissé csavart lefutásúak. Magasságuk mintegy 5 mm, apró állszerű dudorokra tagolódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák kör alakúak, átmérőjük mintegy 5 mm. Fiatalon dús fehér gyapjú borítja őket, amelyet később fokozatosan elveszítenek. Egymástól 5–6 mm távolságra helyezkednek el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; csak virágzóképes korú növényeken jelenik meg. Areolánként általában 1 db, hossza 12–20 mm. Egyenes, a hajtásra csaknem merőlegesen áll, keresztmetszete kör alakú. Fiatalon sárgás színű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 12–16 db, legfeljebb 10 mm hosszú. A hajtáshoz simuló, vékony, egyenes tövisek. Többségük oldalirányba áll, az oldalra és lefelé irányulók hosszabbak, a felsők rövidebbek. Színük fehér vagy piszkosfehér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtáscsúcson fejlődő, önsteril virágok 4 cm hosszúak és 5 cm átmérőjűek. Színük rózsaszínű, a torok felé világosabb, majd a torokban vöröses mélyrózsaszín árnyalatú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; 22 mm hosszúak és 4 mm szélesek, spatula alakúak vagy kihegyesedők. Szegélyük hullámos, színük kevésbé intenzív.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; valamivel hosszabbak és szélesebbek, alapjuknál összenőve alkotják a magház falát. Színük vöröses mélyrózsaszín.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magház:&#039;&#039;&#039; vöröses színű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Virágcső:&#039;&#039;&#039; pikkelyes, szürkésbarna szőrrel és kevés sörtével borított.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; vaskos, krémszínű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeágak:&#039;&#039;&#039; 9–12 db, piszkos krémszínűek, végük kisebb-nagyobb mértékben rózsaszínű lehet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzók:&#039;&#039;&#039; 70–100 db, 5–10 mm hosszúak, a bibét szorosan körbefogják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok délután nyílnak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Termései 3 cm hosszúak és 8 mm szélesek, zöld vagy zöldessárga színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; alig 1,05 × 0,9 mm-es, matt barna, sisak alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Típus élőhely:&#039;&#039;&#039; Brazília, Rio Grande do Sul szövetségi állam, Uruguaiana helyhatóság területe, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; a faj eredeti élőhelye Brazília déli részén, Rio Grande do Sul államban található.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; a növények lapos sziklatömbökön, zuzmók között, teljes kitettségben élnek. Az élőhely talaja savanyú, pH-ja mintegy 5,3. A közelben más &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; fajok, például &#039;&#039;[[Notocactus mammulosus]]&#039;&#039; is előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A típusélőhely napjainkban már nem ismert, nagy valószínűséggel a túlzott gyűjtés következtében a természetes állomány kipusztult.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetség ezen csoportjába tartozó fajok közül különösen értékes, mivel nem sárga, hanem rózsaszínű virágokat fejleszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tartása a többi korábban &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; néven ismert fajhoz hasonló. Ásványi túlsúlyos, savanyú talajkeverékben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védett helyen, enyhe árnyékolással. Télen célszerű 5 °C alatti hőmérséklettől védeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő nevelés mellett sűrű fehér peremtövisei és sugarasan kiálló középtövisei miatt virágzás nélkül is dekoratív növény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxont eredetileg a &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetségben írták le &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetséget a korszerűbb rendszertan a &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe olvasztotta, amelyet a &#039;&#039;&#039;[[The New Cactus Lexicon]]&#039;&#039;&#039; munkája is követett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A jelenlegi rendszertani felfogás szerint a taxon a &#039;&#039;[[Parodia mueller-melchersii]]&#039;&#039; alfajaként szerepel. &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; már 1998-ban ebbe a helyzetbe sorolta, azonban ezt az alfaji rangot több modern rendszertan nem fogadja el, és a &#039;&#039;gutierrezii&#039;&#039; nevet csak szinonimaként kezeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűjtők körében azonban továbbra is gyakori a &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; név használata, mivel sokan a korábbi &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetséget önálló fejlődési egységként kezelik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039;, &#039;&#039;Eriocactus&#039;&#039; és &#039;&#039;Barisilicactus&#039;&#039; fajok &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe történő áthelyezése &#039;&#039;&#039;[[Hunt]]&#039;&#039;&#039; és különösen &#039;&#039;&#039;[[Reto Nyffeler]]&#039;&#039;&#039; mikromorfológiai és genetikai vizsgálatain alapuló munkásságának eredménye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép és szöveg:&#039;&#039;&#039; [[Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; [[Papp László]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 685. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_mueller-melchersii_subsp._gutierrezii&amp;diff=11907</id>
		<title>Parodia mueller-melchersii subsp. gutierrezii</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_mueller-melchersii_subsp._gutierrezii&amp;diff=11907"/>
		<updated>2026-07-10T15:37:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox  | accepted = Parodia mueller-melchersii (Frič ex Backeb.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018 | synonym = Parodia mueller-melchersii subsp. gutierrezii (W.R.Abraham) Hofacker in Cactaceae Consensus Init. 6: 11. 1998 }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Domingo Parodi&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletér…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox &lt;br /&gt;
| accepted = Parodia mueller-melchersii (Frič ex Backeb.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = Parodia mueller-melchersii subsp. gutierrezii (W.R.Abraham) Hofacker in Cactaceae Consensus Init. 6: 11. 1998&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; a &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és tanított.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;mueller-melchersii&#039;&#039;) &#039;&#039;&#039;[[Friedrich Carl Müller-Melchers]]&#039;&#039;&#039; német származású biológus-algológus és kaktuszgyűjtő tiszteletére keletkezett. A Buenos Aires-i Természettudományi Múzeum munkatársaként Dél-Amerika partvidékén végzett kutatásokat, eközben fedezte fel ezt a kaktuszt. A &#039;&#039;&#039;[[Haage Kakteengärtnerei|Haage Kaktuszkertészet]]&#039;&#039;&#039; számára is sok növényt küldött.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;alfajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;gutierrezii&#039;&#039;) &#039;&#039;&#039;[[Antonio Gutierrez]]&#039;&#039;&#039; tiszteletére keletkezett, aki korábban Macambara (Rio Grande do Sul, Brazília) helyhatóság polgármestere volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Friedrich Ritter|Friedrich Ritter]]&#039;&#039;&#039;? által nem; a taxont eredetileg &#039;&#039;&#039;[[Abraham]]&#039;&#039;&#039; írta le &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; néven, &#039;&#039;Kakteen und andere Sukkulenten&#039;&#039; 39(7): 150–154. (1988).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; (1998).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyhajtású növény, fiatal korban gömbölyded, később kissé megnyúlt alakúvá válik. Átmérője 6–8 cm, magassága elérheti a 14 cm-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtás színe fénytelen zöld vagy kékeszöld. A hajtáscsúcs bemélyedt, tövisekkel borított.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 22–24, általában egyenes, ritkábban kissé csavart lefutásúak. Magasságuk mintegy 5 mm, apró állszerű dudorokra tagolódnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák kör alakúak, átmérőjük mintegy 5 mm. Fiatalon dús fehér gyapjú borítja őket, amelyet később fokozatosan elveszítenek. Egymástól 5–6 mm távolságra helyezkednek el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; csak virágzóképes korú növényeken jelenik meg. Areolánként általában 1 db, hossza 12–20 mm. Egyenes, a hajtásra csaknem merőlegesen áll, keresztmetszete kör alakú. Fiatalon sárgás színű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 12–16 db, legfeljebb 10 mm hosszú. A hajtáshoz simuló, vékony, egyenes tövisek. Többségük oldalirányba áll, az oldalra és lefelé irányulók hosszabbak, a felsők rövidebbek. Színük fehér vagy piszkosfehér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtáscsúcson fejlődő, önsteril virágok 4 cm hosszúak és 5 cm átmérőjűek. Színük rózsaszínű, a torok felé világosabb, majd a torokban vöröses mélyrózsaszín árnyalatú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; 22 mm hosszúak és 4 mm szélesek, spatula alakúak vagy kihegyesedők. Szegélyük hullámos, színük kevésbé intenzív.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; valamivel hosszabbak és szélesebbek, alapjuknál összenőve alkotják a magház falát. Színük vöröses mélyrózsaszín.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magház:&#039;&#039;&#039; vöröses színű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Virágcső:&#039;&#039;&#039; pikkelyes, szürkésbarna szőrrel és kevés sörtével borított.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; vaskos, krémszínű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeágak:&#039;&#039;&#039; 9–12 db, piszkos krémszínűek, végük kisebb-nagyobb mértékben rózsaszínű lehet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzók:&#039;&#039;&#039; 70–100 db, 5–10 mm hosszúak, a bibét szorosan körbefogják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok délután nyílnak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Termései 3 cm hosszúak és 8 mm szélesek, zöld vagy zöldessárga színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; alig 1,05 × 0,9 mm-es, matt barna, sisak alakú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Típus élőhely:&#039;&#039;&#039; Brazília, Rio Grande do Sul szövetségi állam, Uruguaiana helyhatóság területe, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; a faj eredeti élőhelye Brazília déli részén, Rio Grande do Sul államban található.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; a növények lapos sziklatömbökön, zuzmók között, teljes kitettségben élnek. Az élőhely talaja savanyú, pH-ja mintegy 5,3. A közelben más &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; fajok, például &#039;&#039;[[Notocactus mammulosus]]&#039;&#039; is előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A típusélőhely napjainkban már nem ismert, nagy valószínűséggel a túlzott gyűjtés következtében a természetes állomány kipusztult.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetség ezen csoportjába tartozó fajok közül különösen értékes, mivel nem sárga, hanem rózsaszínű virágokat fejleszt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tartása a többi korábban &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; néven ismert fajhoz hasonló. Ásványi túlsúlyos, savanyú talajkeverékben fejlődik megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasztól őszig szabadban tartható, csapadéktól védett helyen, enyhe árnyékolással. Télen célszerű 5 °C alatti hőmérséklettől védeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelő nevelés mellett sűrű fehér peremtövisei és sugarasan kiálló középtövisei miatt virágzás nélkül is dekoratív növény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxont eredetileg a &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetségben írták le &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetséget a korszerűbb rendszertan a &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe olvasztotta, amelyet a &#039;&#039;&#039;[[The New Cactus Lexicon]]&#039;&#039;&#039; munkája is követett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A jelenlegi rendszertani felfogás szerint a taxon a &#039;&#039;[[Parodia mueller-melchersii]]&#039;&#039; alfajaként szerepel. &#039;&#039;&#039;[[Andreas Hofacker]]&#039;&#039;&#039; már 1998-ban ebbe a helyzetbe sorolta, azonban ezt az alfaji rangot több modern rendszertan nem fogadja el, és a &#039;&#039;gutierrezii&#039;&#039; nevet csak szinonimaként kezeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűjtők körében azonban továbbra is gyakori a &#039;&#039;Notocactus gutierrezii&#039;&#039; név használata, mivel sokan a korábbi &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetséget önálló fejlődési egységként kezelik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039;, &#039;&#039;Eriocactus&#039;&#039; és &#039;&#039;Barisilicactus&#039;&#039; fajok &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; nemzetségbe történő áthelyezése &#039;&#039;&#039;[[Hunt]]&#039;&#039;&#039; és különösen &#039;&#039;&#039;[[Reto Nyffeler]]&#039;&#039;&#039; mikromorfológiai és genetikai vizsgálatain alapuló munkásságának eredménye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép és szöveg:&#039;&#039;&#039; [[Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; [[Papp László]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 685. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_mueller-melchersii_gutierrezi-001.jpg&amp;diff=11906</id>
		<title>Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-001.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_mueller-melchersii_gutierrezi-001.jpg&amp;diff=11906"/>
		<updated>2026-07-10T15:35:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_mueller-melchersii_gutierrezi-000.jpg&amp;diff=11905</id>
		<title>Fájl:Parodia mueller-melchersii gutierrezi-000.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_mueller-melchersii_gutierrezi-000.jpg&amp;diff=11905"/>
		<updated>2026-07-10T15:35:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Uebelmannia_pectinifera_subsp._flavispina&amp;diff=11904</id>
		<title>Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Uebelmannia_pectinifera_subsp._flavispina&amp;diff=11904"/>
		<updated>2026-07-10T13:51:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Kultúrában tartás */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina (Buining &amp;amp; Brederoo) PJBraun &amp;amp; Esteves in Succulenta (Hollandia) 74: 135. 1995 mp. Zappi &amp;amp; Taylor 2020&lt;br /&gt;
| synonym = Uebelmannia flavispina Buining &amp;amp; Brederoo in Succulenta 52(1): 9–10. 1973&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Werner Uebelmann]]&#039;&#039;&#039; (1921–1984) svájci növénygyűjtő és kaktuszkereskedő nevét őrzi.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; a latin &#039;&#039;flavus&#039;&#039; („sárga”) és &#039;&#039;spina&#039;&#039; („tövis”) szavakból származik, a faj jellegzetes sárga töviseire utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&#039;&#039;&#039; HU 361 gyűjtőszámú típusanyag, Brazília, Minas Gerais állam.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; Buining &amp;amp; Brederoo: &#039;&#039;Succulenta&#039;&#039; 52(1): 9–10., 1973.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; eredetileg is &#039;&#039;Uebelmannia flavispina&#039;&#039; néven írták le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Uebelmannia flavispina | limit=4}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fiatal növények gömbölyded vagy lapított gömb alakúak, később oszlopos növekedésűvé válnak. A kifejlett példányok akár 45 cm magasak és mintegy 11 cm átmérőjűek lehetnek. A hajtás színe fiatal korban zöld, később sárgászöld vagy világoszöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csúcsi rész 25–45 mm átmérőjű, sárgás gyapjúval fedett. Gyökérzete erősen elágazó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bordák száma 16–29. A bordák igen élesek, egymástól 10–14 mm távolságra helyezkednek el, átlagos szélességük kb. 10 mm, mélységük 4–7 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák kerekek, 1–1,5 mm átmérőjűek, szürkésfehér filccel borítottak. Az egymástól való távolság rendszerint 0–3 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fiatal növényeken 2–10 tövis fejlődik areolánként, amelyek kb. 10 mm hosszúak és élénksárga színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Idősebb növényeken:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; általában 1 (ritkán 3) db, akár 35 mm hosszú, vékony, sárga, sárgásbarna csúccsal, később szürkés színűvé válik.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; a fiatal egyedeken több, vékony, sugárirányban álló tövis található, amelyek a kor előrehaladtával részben visszafejlődhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virág tölcséres alakú, kb. 18 mm hosszú és 7 mm átmérőjű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Színe:&#039;&#039;&#039; világossárga.&lt;br /&gt;
* A perikarpellum és a virágcső pikkelyeinek areolái finom szőrökkel és sertékkel fedettek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzószál:&#039;&#039;&#039; sárga.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Portok:&#039;&#039;&#039; világos krémszínű.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál és bibe:&#039;&#039;&#039; krémszínű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés 14 mm hosszú és kb. 6 mm átmérőjű, vörös színű, vékony falú. Csúcsán sárgásfehér szőrzet található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; kalap alakú, 1,3–1,4 mm hosszú és 1,4–1,5 mm széles, fényes fekete színű, alapi helyzetű magköldökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Brazília, Minas Gerais állam, Diamantina térségétől nyugatra.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tengerszint feletti magasság:&#039;&#039;&#039; 1200–1500 m.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; a faj a &#039;&#039;campo rupestre&#039;&#039; növényzethez kötődik. Kvarcitkibukkanások repedéseiben és kvarchomokkal kitöltött mélyedésekben nő füvek, zuzmók, bromélia- és orchideafajok társaságában. Az idősebb növények alsó részét gyakran zuzmók borítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magról viszonylag jól szaporítható, amennyiben friss mag áll rendelkezésre. A magoncok lassan fejlődnek, ezért célszerű őket az első egy-két évben az eredeti vetőedényben nevelni.&lt;br /&gt;
A gyökérzet érzékeny a bolygatásra, ezért az átültetéseket ritkán végezzük, és lehetőleg ne metsszük vissza a gyökereket.&lt;br /&gt;
Laza, jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik legjobban. A növekedési időszakban bőséges öntözést és magas páratartalmat igényel.&lt;br /&gt;
Oltva könnyebben tartható. Alanyként különösen a &#039;&#039;[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]&#039;&#039; és az &#039;&#039;[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]&#039;&#039; fajok váltak be.&lt;br /&gt;
Télen sem szabad teljesen kiszárítani. Legalább 10 °C-on teleltessük, de a 15 °C körüli hőmérséklet kedvezőbb.&lt;br /&gt;
Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, genetikailag eltérő példány szükséges.&lt;br /&gt;
A kártevőkre és a gombás betegségekre érzékenyebb az átlagos kaktuszoknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Legközelebbi rokona az &#039;&#039;[[Uebelmannia pectinifera]]&#039;&#039;, amelytől elsősorban:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* a sárga tövisek,&lt;br /&gt;
* a bordák száma,&lt;br /&gt;
* a virág felépítése,&lt;br /&gt;
* valamint a magok alakja és szerkezete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
alapján különíthető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Megjegyzés&lt;br /&gt;
|A faj az &#039;&#039;[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]&#039;&#039; nemzetség egyik legjellegzetesebb tagja. A modern rendszerezések önálló fajként fogadják el. A típuspéldány HU 361 gyűjtőszámon ismert. Az &#039;&#039;[[Uebelmannia pectinifera]]&#039;&#039;-val közeli rokonságban áll, de több stabil morfológiai bélyeg alapján jól elkülöníthető.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az idősebb példányok természetes élőhelyükön gyakran vastag zuzmóborítást viselnek. Emiatt a hajtás alsó része sokszor már alig vesz részt a fotoszintézien, amely főként a csúcsi zónára korlátozódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj a gyűjtők körében az egyik legkeresettebb &#039;&#039;[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]&#039;&#039;, különösen a fiatal korban élénksárga tövisei miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szöveg:&#039;&#039;&#039; Elhart Zsolt&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Elhart Zsolt (1. kép), Lukoczki Balázs (2–3. kép)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 124. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Uebelmannia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea&amp;diff=11903</id>
		<title>Parodia erinacea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea&amp;diff=11903"/>
		<updated>2026-07-10T13:43:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Parodia erinacea (Haw.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym = &lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Domingo Parodi]]&#039;&#039;&#039; (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus tiszteletére keletkezett, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt, növényeket gyűjtött és oktatott.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;erinacea&#039;&#039;) latin eredetű szó, jelentése: sün, sündisznószerű. A növény sűrű, sugárirányban álló tövisezetére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;[[Adrian Hardy Haworth|Adrian Hardy Haworth]]&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;Synopsis Plantarum Succulentarum&#039;&#039;: 74. (1819), &#039;&#039;Cactus erinaceus&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; [[Nigel Paul Taylor]] (1987).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia erinacea-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia erinacea-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia erinacea-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia erinacea.SzabóR 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Róbert]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános növény, hajtása gömbszerű, azonban természetes élőhelyén a hajtás egy része gyakran a talajfelszín alatt fejlődik, ezért a felszínen megjelenő része erősen lapított gömb alakúnak tűnik. Idős korban kissé oszlopossá válhat, magassága elérheti a 20 cm-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtás színe élénkzöld. A hajtáscsúcs enyhén lapított és gyapjas, ez a gyapjasság a növény életkorával fokozódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 15–23, keskenyek, tompa élűek. A bordákat keresztirányú árkok tagolják dudorsorokra. Az areolák ezekben az árkokban helyezkednek el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák környékén a bordák kissé kiszélesednek, amely hullámos jelleget kölcsönöz a bordáknak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el. A legfiatalabb areolákat dús, fehéres gyapjú borítja, amely később gyorsan kihullik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 1 db, egyenes, kissé felfelé álló. A hajtáscsúcs közelében barnás színű, később szürkévé válik, barna csúccsal. Hossza körülbelül 14 mm.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; körülbelül 8 db. A felső három vékony, sörteszerű, mintegy 8 mm hosszú, a többi erősebb, 10–14 mm hosszú. A legalsó kivételével kissé kifelé hajlanak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok mérete változó, legfeljebb 4 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Belső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; selyemfényű sárgák, lapát alakúak, csúcsuk lekerekített és fogazott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Külső lepellevelek:&#039;&#039;&#039; gyakran szív alakúak, visszahajlók, szegélyük vöröses.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magház és virágcső:&#039;&#039;&#039; a hajtáscsúcsi gyapjú részben elfedi. Felületüket keskeny, zöldes pikkelyek borítják.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzószálak:&#039;&#039;&#039; sárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Portokok:&#039;&#039;&#039; halványsárgák.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibeszál:&#039;&#039;&#039; rózsaszín.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibe:&#039;&#039;&#039; élénkvörös.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágcső areoláit és pikkelyeit szürkésbarna gyapjú borítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések a megporzás után mintegy négy hónappal jelennek meg, és egyetlen nap alatt bújnak elő a sűrű gyapjúból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kezdetben zöldesek, később rózsaszínűre érnek. Alakjuk bunkószerű, hosszúságuk 2,3–4 cm, átmérőjük 5–7 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mag:&#039;&#039;&#039; világos- vagy középbarnák, harang alakúak, 1,3 mm hosszúak és 1,1 mm szélesek, nagy, szürke köldökkel.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Típus élőhely:&#039;&#039;&#039; nem ismert, mivel a fajt kultúrában nevelt példány alapján írták le.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Uruguay, Brazília déli része és Argentína, az előző két ország határvidékének közelében. Egyes populációi Bolíviában is előfordulnak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; általában csupasz sziklákon él, néhány száz méteres tengerszint feletti magasságban. Ritkás pázsitfüvek, alacsony kétszikű lágyszárúak és gyér cserjések között található. A Bolíviából ismert populációk mintegy 2600 méteres magasságban, sziklagyepekben fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyűjteményekben a többi &#039;&#039;[[Parodia]]&#039;&#039; fajhoz hasonlóan tartható. Tavasszal és nyáron célszerű szabadban, csapadéktól védett helyen, enyhe árnyékolással tartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tavaszi kihelyezéskor a nemzetség fajai közül később hagyják el az üvegházat, általában április második felében. Ősszel korán, szeptember közepén kerüljenek vissza védett helyre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Téli nyugalmi időszakban szárazon tartandó. Az utolsó öntözést október közepéig kapja meg, tavasszal az első öntözés márciusban esedékes. Enyhe időjárás esetén februárban egy kevés permetezéssel enyhíthető a növény vízhiánya.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Talaja kevés szerves anyagot tartalmazó, mészmentes ásványi keverék legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj rendkívül változékony megjelenésű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;[[:Kategória:Notocactus|Notocactus]]&#039;&#039; nemzetség &#039;&#039;[[:Kategória:Parodia|Parodia]]&#039;&#039; történő beolvasztása után számos korábban önálló taxon a &#039;&#039;[[Parodia sellowii]]&#039;&#039; szinonimájaként jelent meg. Később a &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039; a &#039;&#039;[[Parodia sellowii]]&#039;&#039;-t a &#039;&#039;Parodia erinacea&#039;&#039; alá sorolta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek között több olyan alak is található, amely határozott morfológiai különbségeket mutat, ezért egyes formák külön bemutatása indokolt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép és szöveg:&#039;&#039;&#039; [[Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta és kiegészítette:&#039;&#039;&#039; [[Papp László]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 645. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-002.jpg&amp;diff=11902</id>
		<title>Fájl:Parodia erinacea-002.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-002.jpg&amp;diff=11902"/>
		<updated>2026-07-10T13:35:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-001.jpg&amp;diff=11901</id>
		<title>Fájl:Parodia erinacea-001.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-001.jpg&amp;diff=11901"/>
		<updated>2026-07-10T13:34:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-000.jpg&amp;diff=11900</id>
		<title>Fájl:Parodia erinacea-000.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Parodia_erinacea-000.jpg&amp;diff=11900"/>
		<updated>2026-07-10T13:34:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea_XY&amp;diff=11899</id>
		<title>Parodia erinacea XY</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea_XY&amp;diff=11899"/>
		<updated>2026-07-10T13:30:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia erinacea XY lapot a következő névre: Parodia erinacea&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Parodia erinacea]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea&amp;diff=11898</id>
		<title>Parodia erinacea</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_erinacea&amp;diff=11898"/>
		<updated>2026-07-10T13:30:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia erinacea XY lapot a következő névre: Parodia erinacea&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[Fájl:Parodia erinacea.SzabóR 01.jpg|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szöveg:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Szabó Róbert&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Forrás:&#039;&#039;&#039;  Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások XXX. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_microsperma&amp;diff=11897</id>
		<title>Parodia microsperma</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Parodia_microsperma&amp;diff=11897"/>
		<updated>2026-07-10T12:14:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted =Parodia microsperma (F.A.C.Weber) Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 96: 70. 1923 sec. Anceschi &amp;amp; Magli 2018&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; [[Domingo Parodi]] (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és növényeket gyűjtött.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;microsperma&#039;&#039;) ógörög eredetű szóösszetétel: &#039;&#039;mikros&#039;&#039; = kicsi, &#039;&#039;sperma&#039;&#039; = mag; jelentése „apró magvú”, a faj rendkívül kisméretű magjaira utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Echinocactus microspermus&#039;&#039; F.A.C. Weber, &#039;&#039;Dictionnaire d&#039;Horticulture&#039;&#039; 1: 469. (1896).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; Carlos Spegazzini, &#039;&#039;Anales de la Sociedad Científica Argentina&#039;&#039; 96: 75. (1923).&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 01-000 (1).jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 01-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 02-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 02-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 02-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 02-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma 02-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Füleki József]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;The New Cactus Lexicon&#039;&#039; több mint ötven olyan nevet sorol fel, amelyeket a &#039;&#039;Parodia microsperma&#039;&#039; alfajaként vagy változataként kezeltek. A teljes szinonimalista így a nyolcvan nevet is meghaladja. Ezek közül számos olyan morfológiailag jól felismerhető alak ismert, amelyeket a gyűjtők ma is hagyományos nevükön tartanak nyilván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Többnyire magányosan növő faj, bár egyes formái kisebb telepeket is képezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtások közel gömb alakúak, fiatalon kissé lapítottak, idősebb korban gyakran rövid hengeressé nyúlnak. Átmérőjük 5–10 cm, magasságuk 5–20 cm. Epidermiszük élénkzöld vagy kékeszöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hajtást 15–21 borda alkotja. A bordák csavarodó lefutású szemölcssorokra tagolódnak, ennek mértéke azonban egyedenként változó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szemölcsök kúposak, 4–5 mm átmérőjűek és mintegy 3 mm magasak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az areolák kb. 1,5 mm átmérőjűek. Fiatalon sárgásfehér gyapjú borítja őket, amely idővel nagyrészt eltűnik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 7–30 db, sörteszerű, fehér színű, 4–8 mm hosszú.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; 3–4 db, mézsárga vagy vörösesbarna, 20–50 mm hosszú. A legalsó a legerősebb és leghosszabb, jellegzetesen kampós végű, a többi többnyire egyenes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok a hajtás csúcsán fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Színe:&#039;&#039;&#039; fénylő sárga, narancssárga vagy vörös.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mérete:&#039;&#039;&#039; 2,5–3,5 cm hosszú, 4–5 cm átmérőjű.&lt;br /&gt;
* A magházat és a virágcsövet gyapjú és sörték borítják.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Porzók:&#039;&#039;&#039; krémszínűek.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Bibe:&#039;&#039;&#039; fehéres.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj rendszerint nyár elején virágzik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termések gömb alakúak, 4–5 mm átmérőjűek, éréskor az alapjuknál nyílnak fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; alig 0,5 mm-es, fényes barna.&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Parodia microsperma.PL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Argentína (Catamarca, Tucumán, Santiago del Estero, Salta), valószínűleg Bolívia (Tarija megye).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód:&#039;&#039;&#039; A típusélőhely pontosan nem ismert, csupán annyi tudható, hogy a fajt először Argentína Catamarca és Tucumán tartományaiban találták meg. Ma ismert elterjedési területe ezen kívül Santiago del Estero és Salta tartományokra is kiterjed, és feltehetően Bolívia Tarija megyéjében is előfordul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Élőhelyei 500–2000 méteres tengerszint feletti magasságban találhatók. A növények gyakran nagy egyedszámban nőnek vulkanikus eredetű köves talajokon, sziklarepedésekben, rendkívül gyér növényzetű sziklagyepekben, ahol főként pázsitfüvek és lombhullató törpecserjék alkotják a növénytársulást. Egyes területeken élőhelyeit a mezőgazdasági művelés veszélyezteti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Lassú növekedésű, szép tövisezetű, kifejezetten fényigényes növény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megfelelően laza, ásványi összetételű talajban gazdagon és több hullámban virágzik, akár üvegházi körülmények között is. A vegetációs időszakban azonban célszerű tavasztól őszig szabadban, bőséges napfényen, csapadéktól védett helyen tartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Télen teljesen szárazon, fagymentes helyen teleltethető. Tapasztalat szerint gyökérzete a nemzetség több fajánál érzékenyebb a túlöntözésre, ugyanakkor a teljes kiszáradást is rosszabbul viseli. Ezért különösen fontos, hogy a telelésre készülő növény talaja fokozatosan száradjon ki, és a téli időszakban tartózkodjunk minden felesleges öntözéstől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Parodia microsperma&#039;&#039; rendkívül változatos fajkomplexum, amelyen belül számos, korábban önálló fajként vagy változatként leírt alak ismert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jellemzőbb formái:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. herzogii&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: mély narancsszínű vagy vérvörös, mintegy 4 cm átmérőjű virágok.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. malyana&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: rövid vörös középtövisek, sárga, narancssárga vagy vörös virágok; Catamarca tartományban fordul elő.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. mutabilis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: akár 8 cm átmérőjű hajtás, akár 50 fehér, sörteszerű peremtövis, vörös vagy narancsbarna középtövisek, világos- vagy aranysárga virágok fehér vagy vöröses torokkal.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. sanguiniflora&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: vérvörös virágok, kárminvörös porzók és porzószálak; Dél-Bolíviában és Észak-Argentínában fordul elő.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. scopaoides&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: üvegfehér peremtövisek, legfeljebb 15 mm hosszú vörös középtövisek, narancssárga virág vörös torokkal.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;P. rigidispina&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;: kb. 5 cm átmérőjű gömbös hajtás, mintegy 20 borda, merev fehér peremtövisek, hússzínű, sötétebb csúcsú középtövisek, kellemetlen illatú sárga virágok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj különösen változatos tövis- és virágszíne miatt a gyűjtők egyik legkedveltebb dél-amerikai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;-faja. Számos korábbi neve ma is gyakran megtalálható a gyűjtemények növénycímkéin.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Lukoczki Zoltán, Bodor János, Füleki József &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Szöveg:&#039;&#039;&#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 711–712. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Parodia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>