MKOE wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Eriosyce spinosior

2026-05-25T18:59:37Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter in Taxon 68(3): 567. 2019 sec. Guerrero & al. 2019 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal. * A '''fajnév''' a latin „spinosior” = tövisesebb szóból ered, amely a taxon erősebb tövis…”

{{Taxonbox
| accepted = Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter in Taxon 68(3): 567. 2019 sec. Guerrero & al. 2019
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal.
* A '''fajnév''' a latin „spinosior” = tövisesebb szóból ered, amely a taxon erősebb töviszetére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] által, eredetileg ''Neoporteria napina'' var. ''spinosior'' néven
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pablo C. Guerrero és Helmut Walter 2019
[[Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Kisméretű, lapított gömb alakú vagy kissé megnyúlt hajtású növény. Teste barnászöld vagy szürkészöld árnyalatú, részben a talajba húzódó.


==== Szemölcsök ====
Bordái spirálisan rendezettek, alacsony szemölcsökre tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák kicsik, gyapjasak, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' rendszerint erősebb és hosszabb a rokon formákénál
* '''Peremtövis:''' sűrűn álló, tűszerű, a testhez simuló vagy kissé szétálló


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' tölcsér alakú virágai világos sárgás, krémszínű vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak lehetnek

* '''Ivarlevelek:''' ---


==== Termés ====
Termése gyapjas, a tövén felnyíló.

* '''Magja:''' apró, fekete


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile északi, sivatagos területei
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül száraz, ásványi talajú élőhelyeken fordul elő, gyakran köves felszínen vagy sziklarepedésekben


== Kultúrában tartás ==
Ásványi, kiváló vízáteresztő talajt igényel. Erős karógyökere miatt mély cserép ajánlott. A túlöntözésre érzékeny. Világos helyet és jó szellőzést kíván. Télen teljesen szárazon tartandó.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A taxont elsősorban erősebb töviszete alapján különítették el az ''[[Eriosyce napina]]'' komplexum többi formájától.


== Taxonómia és filogenetika ==
A modern rendszerezések egy része az '''[[Eriosyce jussieui]]''' szinonimájának tekinti. A taxon eredetileg varietásként került leírásra, majd később önálló fajrangra emelték.


== Egyéb ==
Az ''Eriosyce'' nemzetség rendszertana különösen összetett, számos korábbi ''Neoporteria'', ''Neochilenia'' és ''Thelocephala'' taxont olvasztottak bele.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''


== Forrás ==
* https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77203363-1?utm_source=chatgpt.com "Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter | Plants of the World Online | Kew Science"

[[Kategória:Eriosyce]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg

2026-05-25T18:57:43Z

Jokhel Csaba:

Gymnocalycium carolinense

2026-05-25T15:14:15Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium carolinense (Neuhuber) Neuhuber in Gymnocalycium 18: 639. 2005. Sec. Hunt (2016)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév a görög ''gymnos'' (meztelen) és ''kalyx'' (kehely/bimbó) szavak összetétele, amely a kaktuszok virágbimbóinak csupasz, tövis és szőr nélküli pikkelyeire utal.
* A faji jelző, a ''carolinense'', a típuslelőhely nevére, a San Luis tartományban található Carolina bányászvárosra (La Carolina) utal. A név a latin ''-ense'' képzővel egészül ki, amely a származási helyet jelöli. A nevet ebben a formában '''Papsch Wolfgang''' publikálta 2001-ben, átsorolva '''Whiting D. A.''' korábbi taxonját.

=== Típus ===

* ''Gymnocalycium carolinense''; '''Whiting D. A.''', '''Argentína''', San Luis, La Carolina, 1987.
* '''Első leírása:''' Gymnocalycium 14(3): 400. (2001).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Papsch Wolfgang''' 2001.

[[Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
=== Szinonimák ===

* ''[[Gymnocalycium carolinense]]''
* ''[[Gymnocalycium andreae subsp. carolinense]]''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' magányos vagy ritkábban sarjadzó, ellapult gömb alakú, szürkészöld vagy kékeszöld színű, amely 6–8 cm átmérőt érhet el. A '''szár''' 9–12 alacsony, széles, lekerekített '''bordák'''ra tagolódik, amelyeket harántirányú barázdák osztanak tagolt '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' oválisak, fiatalon sűrű, fehéres nemezzel borítottak. A '''tövisek''' száma areolánként 5–7, sugárirányban elhelyezkedők, enyhén a testre simulnak, rugalmasak, színük kezdetben halványsárga vagy krémszínű, később szürkésbarna. A '''középtövis''' általában hiányzik, a '''peremtövis''' 10–15 mm hosszú. A '''gyökérzet''' jól fejlett, rostos.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' magányosan fejlődik a csúcs közelében, tölcsér alakú, 4–5 cm hosszú, színe tiszta fehér vagy nagyon halvány rózsaszín.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' széles, lekerekített, a '''külső lepellevél''' zöldes sávval mintázott, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' selymes fényű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' 8–10 ágú, sárgásfehér.

==== Termés ====
A '''termés''' ovális vagy orsó alakú, sötétzöld vagy kékes árnyalatú, húsos.

* '''Magja:''' A '''magja''' apró, barna vagy fekete, felülete finoman rücskös.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Argentína''' területén, San Luis tartomány hegyvidéki régióiban (Sierras de San Luis) honos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magaslati gyepekben, sziklás kibúvások között él 1500 és 2100 méter tengerszint feletti magasságban. A terület éghajlata hegyvidéki, jelentős napi hőingadozással és téli fagyokkal.

== Kultúrában tartás ==

A ''[[Gymnocalycium carolinense]]'' hálás kultúrnövény. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, valamint napos, de jól szellőző helyet kíván. Fagytűrése a magaslati származás miatt jó, szárazon tartva a gyűjteményekben elviseli a ‑10 °C alatti hőmérsékletet is, de biztonságosan 5 °C körüli hőmérsékleten teleltethető.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Közeli rokona a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' fajnak, amelytől fehér virágszíne és robusztusabb, nagyobb termete különíti el (utóbbinak a virága sárga). Hasonlíthat a ''[[Gymnocalycium bruchii]]'' egyes formáira is, de a ''[[Gymnocalycium carolinense]]'' areolái és '''tövisei''' ritkábbak és erősebbek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették a faj önállóságát a '''''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]''''' nemzetségen belül. Bár korábban a ''[[Gymnocalycium andreae]]'' alfajaként vagy változataként kezelték, molekuláris adatok és a virágmorfológia alapján különálló evolúciós egységként (Microsemineum szekció) kezelendő.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:1021484-1 Plants of the World Online - Gymnocalycium carolinense]
* [https://thelastcactusclassification.top/gymnocalycium/gymnocalycium-carolinense/ The Last Cactus Classification - Gymnocalycium carolinense]
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Gymnocalycium%20carolinense Caryophyllales.org - Gymnocalycium carolinense]

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 02.jpg

2026-05-25T15:13:56Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 01.jpg

2026-05-25T15:13:28Z

Jokhel Csaba:

Pterocactus gonjianii

2026-05-25T14:52:09Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pterocactus gonjianii R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 44(3): 55. 1982 sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a görög „pteron” = szárny és a latin „cactus” szavakból származik, a magok széles, hártyás szegélyére utal. * A '''fajnév''' '''Barkev Gonjian''' örmény származású kaktuszgyűjtő és növénykutató…”

{{Taxonbox
| accepted = Pterocactus gonjianii R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 44(3): 55. 1982 sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a görög „pteron” = szárny és a latin „cactus” szavakból származik, a magok széles, hártyás szegélyére utal.
* A '''fajnév''' '''[[Barkev Gonjian]]''' örmény származású kaktuszgyűjtő és növénykutató nevét őrzi, aki hosszú éveken át tanulmányozta és termesztette a fajt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Argentína, San Juan tartomány, Iglesia megye, Quebrada del Agua Negra felé vezető út, kb. 2000 m tengerszint feletti magasság, 1971 január, Kiesling 307 (LP).
* '''Első leírása:''' Roberto Kiesling: Cactaceae and Succulent Journal of Great Britain 41(2): 55. 1979.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Roberto Kiesling 1979.
[[Fájl:Pterocactus gonjianii.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Gyökérzet ====

Erős, gumós gyökérrel rendelkezik, amely akár 15 cm hosszú és 6 cm átmérőjű is lehet.


==== Hajtás, szár ====

Párnás növekedésű faj. Föld alatti hajtásai 2–7 cm hosszúak, krémszínűek, kevés, alig feltűnő areolával, a talajszint közelében elágazók. A föld feletti hajtások hengeresek, többnyire nem ízekre tagoltak, 5–10 cm hosszúak és 1–1,5 cm vastagok. Színük ibolyáslila.


==== Szemölcsök ====

A szemölcsök erősen kiemelkedők, rombusz alakúak, kb. 4–6 mm hosszúak és szélesek, 1–2 mm magasak, körülöttük jól látható barázda található.


==== Areolák ====

Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, kör alakúak, kb. 2 mm átmérőjűek, bőséges fehér gyapjúval fedettek.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' nincs elkülönülő középtövis.
* '''Peremtövis:''' 6–10 db, 3–4 mm hosszú, áttetsző vagy világosbarnás színű.

A glochidiumok számosak, kb. 2 mm hosszúak, az areola felső részén helyezkednek el.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok a hajtások csúcsán fejlődnek, magányosan, ülők, tányérszerűen szétterülők, 4–5 cm átmérőjűek. A külső lepellevelek barnás szegélyű krémszínűek, a belsők krémszínűek vagy sárgák, szélesen spatulaszerűek, kb. 2,5 cm hosszúak és 1,5 cm szélesek, szélük enyhén fogazott.
* '''Ivarlevelek:''' a bibeszál hengeres, kb. 1,5 cm hosszú és 2 mm vastag, krémszínű. A bibe 5 ágú, zöld vagy bíbor színű, papillás felszínű.


==== Termés ====

Termése száraz, harántirányban felnyíló, a hajtásoknál kissé szélesebb, kb. 2,5 cm hosszú és 2 cm átmérőjű. A termésen az areolák és tövisek hasonlóak a vegetatív hajtásokéhoz.

* '''Magja:''' számos, széles, szabályos szárnnyal rendelkező magot fejleszt. A magok teljes átmérője 5–10 mm, a magtest kb. 4–5 mm széles és 2 mm vastag.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, San Juan tartomány, Iglesia megye.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2500 méteres tengerszint feletti magasságban él, magashegyi völgyek sík vagy enyhén lejtős területein. A talaj homokos vagy köves, kavicsokkal borított. Élőhelyén együtt fordul elő a ''[[Pterocactus reticulatus]]'' fajjal.


== Kultúrában tartás ==

Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. Napos vagy enyhén árnyékos helyen fejlődik megfelelően. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kíván, télen teljesen szárazon tartandó. Gumós gyökere miatt mélyebb edény használata ajánlott. A hideget viszonylag jól tűri, ha a közeg száraz.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokona a ''[[Pterocactus reticulatus]]'', amelyhez hasonló szárszíne és szemölcsezettsége miatt sokáig sorolták. Attól azonban jól elkülöníthető hengeresebb hajtásai, eltérő tövisképlete, hosszú és számos glochidiuma, virágszíne, valamint csúcsi állású termése alapján. A ''[[Pterocactus kuntzei]]'' fajtól a szemölcsök alakjában, a tövisek számában és elrendezésében, valamint nagyobb virágaiban különbözik.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' nemzetség tagja, amelyet gumós gyökérzet, glochidiumok és szárnyas magok jellemeznek. Roberto Kiesling hosszabb élőhelyi és termesztési megfigyelések után választotta el önálló fajként a ''[[Pterocactus reticulatus]]''-tól.


== Egyéb ==

A faj leírását [[Roberto Kiesling]] [[Barkev Gonjian]] tiszteletére készítette, aki éveken keresztül gyűjtötte és termesztette a növényt, valamint értékes élőhelyi információkkal segítette a kutatást. A két faj élőhelyén ritkán átmeneti alakok is előfordulnak, amelyek feltehetően hibridek vagy rendellenes példányok.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:'''


== Forrás ==

* Roberto Kiesling: ''The genus Pterocactus''. In: ''Cactus and Succulent Journal of Great Britain'' 44(3): 55–56. 1982.
* [Pterocactus – Wikipedia](https://en.wikipedia.org/wiki/Pterocactus?utm_source=chatgpt.com)

[[Kategória:Pterocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pterocactus gonjianii.LZ 01.jpg

2026-05-25T14:44:24Z

Jokhel Csaba:

Eriosyce chilensis

2026-05-25T14:32:22Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név a nemzetség fajainak azon tulajdonságára utal, hogy termésük felszínén gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
* A '''fajnév''' ''chilensis'' a faj chilei előfordulására utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' -
* '''Első leírás:''' ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'' 423. 1898.
* '''Neotípus:''' Fred A. Kattermann gyűjtötte 1994-ben Chile Valparaíso régiójában, Petorca közelében.
[[Fájl:Eriosyce chilensis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
[[Fájl:Eriosyce chilensis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Halmi László]]

==== Hajtás, szár ====
Magánosan növő vagy tövénél sarjadzó növény. Hajtása gömbszerű vagy röviden hengeres, idős korban jelentősen megnyúlhat; a nagyon idős példányok akár az 1 m-es magasságot is megközelíthetik. Az ilyen idős hajtások gyakran elfekvővé válnak. Színe sárgászöld vagy fűzöld.


==== Bordák ====
A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.
[[Fájl:Eriosyce chilensis-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Gábor]]
[[Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

==== Axillák ====
Az axillák kevéssé feltűnők.


==== Areolák ====
Az areolák a bordák kiemelkedésein helyezkednek el.


==== Tövisek ====
A hajtásokat sűrű, merev, tűszerű tövisek borítják, amelyek többnyire sárgás vagy barnás színűek.

* '''Peremtövis:''' 16–24 darab, 10–15 mm hosszú
* '''Középtövis:''' 6–8 darab, erősebb felépítésű, 15–25 mm hosszú

A tövisek gyakran nehezen különíthetők el perem- és középtövisekre.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok a hajtáscsúcs közelében lévő fiatal areolákból fejlődnek, és egy areolából több virág is nyílhat.

* '''Magház és virágcső:''' pikkelyekkel borított; az axillákban gyapjúcsomók és üvegfehér színű sörték találhatók
* '''Lepellevelek:''' kifelé hajlanak, színük rendszerint mély rózsaszín, a torok felé világosodhat sárgás vagy fehéres árnyalatig
* '''Bibeszál:''' krémszínű vagy halvány rózsaszín
* '''Bibe:''' 5–10 ágú

Az ''Eriosyce chilensis'' var. ''albidiflora'' változat virágai sárgák, gyakran vöröses árnyalattal.


==== Termés ====
A termés hosszúkás, kb. 1,5 × 3 cm méretű, vörös színű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile középső részén, főként Valparaíso és Coquimbo régiók partvidéki területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a déli szélesség kb. 33° körül, a parti sáv mentén fordul elő. Többnyire 5–30 m tengerszint feletti magasságban él sziklapárkányokon és kőzetkibúvásokon. Környezetében törpecserjék és más pozsgások – például ''Crassulaceae'' fajok – találhatók.

Az élőhely északi részén gyakrabban fordulnak elő fehéresebb virágú formák, míg délen inkább a rózsaszín virágú egyedek dominálnak. Ugyanezen a területen él a megjelenésében hasonló, de nagyobb elterjedésű ''Eriosyce subgibbosa'' is.


== Kultúrában tartás ==

Mediterrán jellegű élőhelyén a növekedési időszakban rendszeresen kap csapadékot, a csapadékmentes időszakokban pedig gyakori köd vagy páralecsapódás nedvesíti. Kultúrában ezért kedvezően reagál a reggeli vízpermetezésre, bár ennek rendszeres alkalmazása nem mindig megoldható.

Növényházi tartásnál nyáron fontos a jó szellőzés. A legjobb, ha a növényeket szabadban, csapadéktól védett, jól benapozott helyen tartjuk. Tavasztól őszig mérsékelt, de rendszeres öntözést igényel.

A talaj legyen jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és mészmentes. Télen szárazon, fagypont feletti hőmérsékleten, világos helyen teleltetendő. A jó légmozgás és az időnkénti szellőztetés a téli időszakban is fontos.

Virágzására tavasszal, leggyakrabban májusban számíthatunk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj a parti sávban élő ''Eriosyce'' fajok közé tartozik, és megjelenésében némileg hasonlíthat az ''Eriosyce subgibbosa'' fajra, amely azonban nagyobb elterjedési területtel rendelkezik.


== Taxonómia és filogenetika ==

A gyűjteményekben a faj neve sokáig ''Neoporteria chilensis'' formában szerepelt. '''Fred A. Kattermann''' 1994-ben megjelent monográfiájában több andoki kaktusznemzetséget revízió alá vont, és azokat az általa kibővített ''Eriosyce'' nemzetségbe sorolta. A ''Neoporteria'' ma az ''Eriosyce'' egyik szekciójaként vagy alszekciójaként szerepel.


== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán, Szabó Gábor
* '''Kép:''' Bodor János, Halmi László, Szabó Gábor
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 462. kártya

[[Kategória:Eriosyce]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg

2026-05-25T14:32:16Z

Jokhel Csaba:

Pelecyphora aselliformis

2026-05-25T14:30:15Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Pelecyphora aselliformis C.Ehrenb. in Bot. Zeitung (Berlin) 1: 737. 1843 sec. Sánchez & al. 2022 | synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ''Pelecyphora'' jelentése „fejszehordozó”, utalás a szemölcsök alakjára.
* A '''fajnév''' ''aselliformis'' jelentése „ászka alakú”, utalás a tövisek alakjára és állására, amely a pinceászkák lábaira hasonlít.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírás:''' ''Bot. Zeit.'' 1:737, 1843.
{{Kaktusz szinonimák }}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Pozsgáslap 004-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Elhart Zsolt]]

=== Vegetatív test ===
10 cm hosszú, 5,5 cm átmérőjű, gömb vagy buzogány alakú. Színe szürkészöld, szemölcsei spirális lefutásúak, ellipszis-fejsze alakúak, oldalról összenyomottak, 3,5 mm hosszúak.


=== Tövisek ===
Areolái hosszúak, tövisei fésűformában állnak, az alapnál összenőttek, csak a csúcsi részük szabad és nem szúr.


=== Virág ===
3 cm átmérőjű, harang-tölcsér alakú, néha több virág jelenik meg. Külső lepellevelek fehérek, csúcsosak; belső lepellevelek hosszúkás lapátka alakúak, fogazottak, sötét bíborszínűek. Porzószál rövid, a bibeszállal együtt fehér vagy bíborszínű. Bibe négyágú, zöldessárga vagy fehér.
[[Fájl:Pozsgáslap 004-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Elhart Zsolt]]

=== Termés és mag ===
A termés puha, később szárazon szétesik. A mag vesealakú, fekete, sima felületű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, San Luis Potosi állam.
* '''Élőhely:''' Alacsony, lekerekített mészkődombok, ~1800 m tengerszint feletti magasságban, humuszban és ásványi anyagokban gazdag, erősen mészkősziklás talajon. Kevés más növényfaj társaságában.
[[Fájl:Pozsgáslap 004-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Elhart Zsolt]]

== Kultúrában tartás ==
Nagyon napos, meleg helyet igényel. Talajkeveréke jól vízáteresztő és lúgos legyen. Fejlődési időszakban (május–szeptember) rendszeresen öntözzük, de két öntözés között a föld teljesen száradjon ki. Télen szárazon, 10 °C-on átteleltethető. Virágai április–májusban jelennek meg a tenyészcsúcs közeléből. Nem önbeporzó faj, elsősorban magról szaporítható, sarjakat ritkán hoz, dugványai jól gyökeresednek. Mély cserép szükséges a répagyökér miatt. Virágzóképesség kb. 5–10 év múlva alakul ki.


== Egyéb megjegyzés ==
'''Backeberg''' tévesen a ''P. pseudopectinifera'' néven leírt fajt sorolta ide, amely ma a ''Turbinicarpus'' nemzetségbe tartozik. A ''Pelecyphora'' nemzetségbe két faj tartozik. Mexikóban a ''Lophophora'' fajokkal együtt peyote-nek vagy peyotillo-nak nevezik.
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Pelecyphora aselliformis">
Fájl:Pelecyphora aselliformisVargaZ 01.jpg|Varga Zoltán
Fájl:Pelecyphora aselliformis.VargaZ 02.jpg|Varga Zoltán
Fájl:Pelecyphora aselliformis.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
Fájl:Pelecyphora aselliformis.BE 01.jpg|Fotó: Birkás Erika
</gallery>

== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Elhart Zsolt
* '''Szerkesztette:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete és Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete – ''Pozsgáslexikon'' 1. kártya

[[Kategória:Pelecyphora]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pelecyphora aselliformis.BE 01.jpg

2026-05-25T14:29:27Z

Jokhel Csaba:

Eriosyce aerocarpa

2026-05-25T14:27:51Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Eriosyce aerocarpa (F.Ritter) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Guerrero & al. 2020
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal.
* A '''fajnév''' az ógörög „aer” = levegő és „carpos” = termés szavakból ered, a levegőben, a test fölé emelkedő termésekre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Chile, Atacama régió, Huasco környéke
* '''Első leírása:''' ''Chileorebutia aerocarpa'', ''Cactus'' (Paris) XIV. No. 63 Suppl., 1959.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Kattermann 1994
[[Fájl:Eriosyce aerocarpa.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Hajtása lapított gömb alakútól rövid hengeresig változó, barna vagy szürkészöld, vörösesibolya árnyalattal. Átmérője 2–4 cm, kultúrában lassan akár 7 cm magasra és kb. 7 cm szélesre is megnőhet.


==== Szemölcsök ====
Bordái spirálisan futnak és fokozatosan szemölcsökbe olvadnak.


==== Areolák ====
Az areolák kicsik, a szemölcsökön helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 0–1(–2) db, erős, felfelé álló, legfeljebb 10 mm hosszú
* '''Peremtövis:''' 6–10(–14) db, 2–3(–5) mm hosszú, fésűszerűen rendezett, tűszerű, egyenes vagy kissé hajlott, a testhez simuló, színük sárgásnarancstól sötét vörösesbarnáig változik, később elszürkülnek


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok fiatal areolákból fejlődnek, 3–5 cm szélesek, színük krémfehértől piszkos narancssárgáig vagy vörösesig változik, sötétebb középérrel. A virágok selymes fényűek. A virágcsövet vékony barna szőrök borítják

* '''Ivarlevelek:''' ---


==== Termés ====
Termése megnyúlt, a tövén nyíló.

* '''Magja:''' ---


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Atacama régió, Huasco tartomány, Carrizal Bajo környéke, Canto del Agua nyugati része
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül száraz, sivatagi területeken él, kvarccal fedett sekély talajban vagy sziklarepedésekben. Gyakran az ''[[Eriosyce napina]]'' subsp. ''challensis'' társaságában fordul elő


== Kultúrában tartás ==
Nyáron fejlődő, viszonylag könnyen tartható faj. Rendkívül száraz környezethez alkalmazkodott. Vastag karógyökere miatt érzékeny a túlöntözésre, különösen rosszul szellőző helyen.

Ásványi, homokos, nagyon jó vízáteresztő talajt igényel. Mély cserepet kíván a karógyökér miatt. Világos, napos helyen fejlődik legjobban, de enyhe félárnyékot is elvisel.

Mérsékelten öntözzük, télen teljesen szárazon tartandó. 10 °C alatti éjszakai hőmérséklet esetén ne öntözzük. Nagyobb cserépben az átlagosnál is kevesebb vizet igényel.

A tenyészidőszakban alacsony nitrogéntartalmú, magas káliumtartalmú tápoldat adható. Jó szellőzés szükséges. A legtöbb probléma a túlöntözésből és a rossz légmozgásból ered.

Minimum ajánlott téli hőmérséklete 5 °C, de teljesen szárazon rövid ideig 0 °C alatti hőmérsékletet is elviselhet.

Szaporítása többnyire magról történik, ritkán sarjad. Olykor oltják is, hogy elkerüljék a gyökérrothadást.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termetű, föld alá húzódó jellegű faj, rövid, fésűszerű tövisekkel és selyemfényű virágokkal. A fajt gyakran az ''[[Eriosyce napina]]'' egyik alfajának tekintették.


== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont különböző szerzők több nemzetségbe is áthelyezték, többek között ''Chileorebutia'', ''Neochilenia'', ''Neoporteria'' és ''Thelocephala'' néven is szerepelt.


== Egyéb ==
Digitális fényképezés során a virágok áttetsző lepellevelei miatt a színek nehezen adhatók vissza pontosan.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' -
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:'''


== Forrás ==
* https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/2520/Eriosyce_aerocarpa?utm_source=chatgpt.com "Eriosyce aerocarpa"

[[Kategória:Eriosyce]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Soehrensia crassicaulis

2026-05-25T14:27:29Z

Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */

{{Taxonbox
| accepted = Soehrensia crassicaulis (R.Kiesling) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 30. 2012 sec. Schlumpberger 2012
| synonym = Lobivia crassicaulis R.Kiesling in Darwiniana 21(2-4): 324. 1978
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetséget '''[[Curt Backeberg]]''' német botanikus nevezte el '''[[Johannes Soehrens]]''' (18??–1934) tiszteletére. '''Soehrens''' német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a '''Soehrens''' családnévből és az ''-ia'' latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.
* A szinonim nemzetségnév Bolívia országnév anagrammája (betű- ill. hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a génusz főbb elterjedési területére közvetetten utalva.
* A fajnév ''crassicaulis'' forma neve latin szóösszetétel (''crassus'' – sűrű, vastag, kövér, kemény; ''caulis'' – szár, törzs), a növény szárainak vastagabb alakját jellemzi.

=== Típuspéldány ===

* '''Típus:''' ''Lobivia crassicaulis'' Backeb. ex R. Kiesling
* '''Gyűjtő/Helyszín:''' A típus lelőhelye '''Argentína''', '''Catamarca''' tartomány, a Sierra de Ambato hegység keleti lejtőin, '''Andalgala''' és '''Concepción''' települések környékén, kb. 2500–3000 méteres tengerszint feletti magasságban.
* '''Eredeti leírás:''' Curt Backeberg 1966-ban ''Helianthocereus crassicaulis'' néven írta le, de ez a leírás formailag érvénytelen (''nom. inval.'') volt.
* '''Érvényes leírás:''' Roberto Kiesling 1978-ban tette érvényessé a nevet, de már a '''''Lobivia''''' nemzetségbe sorolva.
* '''Modern besorolás:''' A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a fajt a '''''Soehrensia''''' nemzetségbe sorolták át.
[[Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

Eleinte egy'''hajtású''', idővel az alapjánál sarjadó, nagy csoportokat képező növény. A levélzöld színű '''hajtások''' átmérője 3-11,5 cm, alakjuk eleinte gömbszerű, idősebb korukra 15-16 cm hosszúságot is elérhetnek, a felső részük olykor kúpszerűen elvékonyodik.

Erős fő'''gyökere''' van. (9)-11-14 db '''bordája''' erős, egyenes lefutású, alig tagolt. A '''hajtás''' közepénél a '''bordák''' 2 cm szélesek, élük lekerekített.

Halványbarna '''areolái''' általában kerekek, idősebb korukra pajzs alakúak is lehetnek, egymástól 5-15 mm távolságra állnak.

'''Tövisei''' erősek, színük lehet tiszta fehér, de a csúcsközeli '''areolákon''' gyakran sötétbarnák, a tövük felé világosabbak, az idősebb '''areolákon''' pedig sárgásak vagy fehérek, sötétebb csúccsal. A '''peremtövisek''' száma 7-12 db, egyenesek, vagy kissé hajlottak, erősek, árszerűek. Hosszuk gyakran csak 5-7 mm, de egyes formáknál elérhetik a 3 cm-t is. '''Középtöviseinek''' száma 1-4 db, a rövid '''tövisű''' formáknál általában csak egy db található. Hosszuk 1 cm-től akár 3,7 cm-ig is terjedhet.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

Rövidcsövű, tölcséres '''virága''' 6-8 cm hosszú, szélessége teljesen kinyílva akár a 9 cm-t is elérheti, általában ennél kisebb. A '''virágcső''' hegyes, zöld pikkelyekkel és szürke vagy barnás szőrrel fedett.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevelek''' külső oldala zöldes árnyalatú, esetenként kifejezetten zöld. A '''belső lepellevelek''' lándzsa vagy spatula alakúak, tompa hegyűek, hosszuk 18-25 mm. Színük vörös, de előfordulnak világosabb és narancsos árnyalatok is.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' gyakran feketésbíbor színűek, amitől a '''virágtorok''' sötétnek látszik. A '''bibeszál''' halványvörös vagy sárga színű, a sötét torkú formáknál lehet sötétebb árnyalatú is. A '''bibe''' színe a leírásban nem különül el.

==== Termés ====

Termése akár 2 cm átmérőjű is lehet, szőrös, éretten kinyílik.

* '''Magja:''' Feketék, nem túl fényesek, 0,9-1,2 mm átmérőjűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Catamarca tartomány, Andalgala és Concepción települések környéke, vagy más, közeli helyek.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Élőhelye a közölt típuslelőhelyek környéke.

== Kultúrában tartás ==

Lassú növekedésű faj, idővel csoportot képez. Kultúrában való tartása problémamentes, virágzásra bírni azonban nem könnyű. Talaj nélküli, mészmentes ásványi anyagokból összeállított ültetőközeg javasolt. A nyáron megjelenő bimbók lassan fejlődnek, a virágok nem mindig nyílnak ki teljes szélességben. Nyáron napfényes, jó szellőzésű helyen, mérsékelt öntözés mellett szépen fejlődik. Télen teljesen szárazon, hűvösön (2-10 °C) tartandó.

== Egyéb ==

Rendszertanilag problémás faj. '''Britton''' és '''Rose''' 1922-ben leírt egy vörös virágú, sötét porzójú fajt ''Lobivia andalgalensis'' néven (ez a műben egy oldallal előbb szerepel, de érvénytelenül). Több rendszerező szerint ez azonos lehet az ''E. crassicaulis'' nevű fajjal. Ugyanezen szerzők írták le a ''Lobivia grandiflora''-t is rózsaszín virággal. '''Backeberg''' 1966-ban leírt ''Helianthocereus crassicaulis''-a vörös virágú. Ezt a taxont érvényesen '''Kiesling''' írta le 1978-ban a ''Lobivia'' nemzetségbe helyezve. 1974-ben '''Friedrich''' leírt egy ''Echinopsis rowleyi'' nevű fajt rózsaszínű virággal. '''Ritter''' 1980-ban a ''Trichocereus catamarcensis'' leírásával próbálkozott. '''Rausch''' 1985-ös monográfiájában a ''L. grandiflora'' több piros virágú változatát közli, köztük a nyugati részen élő, zordabb kinézetű ''L. grandiflora'' var. ''crassicaulis''-t. A mértékadó rendszerezők az ''E. rowleyi''-t ismerik el fajnak, a ''grandiflora'' és ''crassicaulis'' neveket szinonimának tekintik. A Nemzetközi Cactaceae Rendszertani Csoport a kutatások hatására visszahelyezte a ''Lobivia'' nemzetségbe. A lektor ('''Papp László''') véleménye szerint a ''L. huascha'' és a ''L. grandiflora'' között nincs faji különbség, így szinonimák, és az érvényes név a ''L. huascha'' lenne.

== Szerzők és forrás ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektor:''' Papp László
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 580. és 581. kártya

[[Kategória:Lobivia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Soehrensia crassicaulis

2026-05-25T12:37:20Z

Jokhel Csaba:

Soehrensia crassicaulis

2026-05-25T12:35:54Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Soehrensia crassicaulis (R.Kiesling) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 30. 2012 sec. Schlumpberger 2012
| synonym = Lobivia crassicaulis R.Kiesling in Darwiniana 21(2-4): 324. 1978
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetséget '''[[Curt Backeberg]]''' német botanikus nevezte el '''[[Johannes Soehrens]]''' (18??–1934) tiszteletére. '''Soehrens''' német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a '''Soehrens''' családnévből és az ''-ia'' latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.
* A szinonim nemzetségnév Bolívia országnév anagrammája (betű- ill. hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a génusz főbb elterjedési területére közvetetten utalva.
* A fajnév ''crassicaulis'' forma neve latin szóösszetétel (''crassus'' – sűrű, vastag, kövér, kemény; ''caulis'' – szár, törzs), a növény szárainak vastagabb alakját jellemzi.

=== Típuspéldány ===

* '''Típus:''' ''Lobivia crassicaulis'' Backeb. ex R. Kiesling
* '''Gyűjtő/Helyszín:''' A típus lelőhelye '''Argentína''', '''Catamarca''' tartomány, a Sierra de Ambato hegység keleti lejtőin, '''Andalgala''' és '''Concepción''' települések környékén, kb. 2500–3000 méteres tengerszint feletti magasságban.
* '''Eredeti leírás:''' Curt Backeberg 1966-ban ''Helianthocereus crassicaulis'' néven írta le, de ez a leírás formailag érvénytelen (''nom. inval.'') volt.
* '''Érvényes leírás:''' Roberto Kiesling 1978-ban tette érvényessé a nevet, de már a '''''Lobivia''''' nemzetségbe sorolva.
* '''Modern besorolás:''' A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a fajt a '''''Soehrensia''''' nemzetségbe sorolták át.
[[Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

Eleinte egy'''hajtású''', idővel az alapjánál sarjadó, nagy csoportokat képező növény. A levélzöld színű '''hajtások''' átmérője 3-11,5 cm, alakjuk eleinte gömbszerű, idősebb korukra 15-16 cm hosszúságot is elérhetnek, a felső részük olykor kúpszerűen elvékonyodik.

Erős fő'''gyökere''' van. (9)-11-14 db '''bordája''' erős, egyenes lefutású, alig tagolt. A '''hajtás''' közepénél a '''bordák''' 2 cm szélesek, élük lekerekített.

Halványbarna '''areolái''' általában kerekek, idősebb korukra pajzs alakúak is lehetnek, egymástól 5-15 mm távolságra állnak.

'''Tövisei''' erősek, színük lehet tiszta fehér, de a csúcsközeli '''areolákon''' gyakran sötétbarnák, a tövük felé világosabbak, az idősebb '''areolákon''' pedig sárgásak vagy fehérek, sötétebb csúccsal. A '''peremtövisek''' száma 7-12 db, egyenesek, vagy kissé hajlottak, erősek, árszerűek. Hosszuk gyakran csak 5-7 mm, de egyes formáknál elérhetik a 3 cm-t is. '''Középtöviseinek''' száma 1-4 db, a rövid '''tövisű''' formáknál általában csak egy db található. Hosszuk 1 cm-től akár 3,7 cm-ig is terjedhet.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

Rövidcsövű, tölcséres '''virága''' 6-8 cm hosszú, szélessége teljesen kinyílva akár a 9 cm-t is elérheti, általában ennél kisebb. A '''virágcső''' hegyes, zöld pikkelyekkel és szürke vagy barnás szőrrel fedett.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevelek''' külső oldala zöldes árnyalatú, esetenként kifejezetten zöld. A '''belső lepellevelek''' lándzsa vagy spatula alakúak, tompa hegyűek, hosszuk 18-25 mm. Színük vörös, de előfordulnak világosabb és narancsos árnyalatok is.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' gyakran feketésbíbor színűek, amitől a '''virágtorok''' sötétnek látszik. A '''bibeszál''' halványvörös vagy sárga színű, a sötét torkú formáknál lehet sötétebb árnyalatú is. A '''bibe''' színe a leírásban nem különül el.

==== Termés ====

Termése akár 2 cm átmérőjű is lehet, szőrös, éretten kinyílik.

* '''Magja:''' Feketék, nem túl fényesek, 0,9-1,2 mm átmérőjűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Catamarca tartomány, Andalgala és Concepción települések környéke, vagy más, közeli helyek.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Élőhelye a közölt típuslelőhelyek környéke.

== Kultúrában tartás ==

Lassú növekedésű faj, idővel csoportot képez. Kultúrában való tartása problémamentes, virágzásra bírni azonban nem könnyű. Talaj nélküli, mészmentes ásványi anyagokból összeállított ültetőközeg javasolt. A nyáron megjelenő bimbók lassan fejlődnek, a virágok nem mindig nyílnak ki teljes szélességben. Nyáron napfényes, jó szellőzésű helyen, mérsékelt öntözés mellett szépen fejlődik. Télen teljesen szárazon, hűvösön (2-10 °C) tartandó.

== Egyéb ==

Rendszertanilag problémás faj. '''Britton''' és '''Rose''' 1922-ben leírt egy vörös virágú, sötét porzójú fajt ''Lobivia andalgalensis'' néven (ez a műben egy oldallal előbb szerepel, de érvénytelenül). Több rendszerező szerint ez azonos lehet az ''E. crassicaulis'' nevű fajjal. Ugyanezen szerzők írták le a ''Lobivia grandiflora''-t is rózsaszín virággal. '''Backeberg''' 1966-ban leírt ''Helianthocereus crassicaulis''-a vörös virágú. Ezt a taxont érvényesen '''Kiesling''' írta le 1978-ban a ''Lobivia'' nemzetségbe helyezve. 1974-ben '''Friedrich''' leírt egy ''Echinopsis rowleyi'' nevű fajt rózsaszínű virággal. '''Ritter''' 1980-ban a ''Trichocereus catamarcensis'' leírásával próbálkozott. '''Rausch''' 1985-ös monográfiájában a ''L. grandiflora'' több piros virágú változatát közli, köztük a nyugati részen élő, zordabb kinézetű ''L. grandiflora'' var. ''crassicaulis''-t. A mértékadó rendszerezők az ''E. rowleyi''-t ismerik el fajnak, a ''grandiflora'' és ''crassicaulis'' neveket szinonimának tekintik. A Nemzetközi Cactaceae Rendszertani Csoport a kutatások hatására visszahelyezte a ''Lobivia'' nemzetségbe. A lektor ('''Papp László''') véleménye szerint a ''L. huascha'' és a ''L. grandiflora'' között nincs faji különbség, így szinonimák, és az érvényes név a ''L. huascha'' lenne.

== Szerzők és forrás ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektor:''' Papp László
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 580. és 581. kártya

[[Kategória:Lobivia]]
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]

Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg

2026-05-25T12:33:22Z

Jokhel Csaba:

Acharagma aguirreanum

2026-05-25T12:20:03Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox | accepted = Acharagma aguirreanum (Glass & R.A.Foster) Glass, Guía Identific. Cact. Amenazadas México: Ac/ag. 1997 ["1998"] sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa 2011
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, az ''Acharagma'' a görög ''a-'' (fosztóképző, nélkül) és ''charagma'' (bevágás, árok) szavakból származik, utalva arra, hogy a szemölcsök felső felületén hiányzik a kaktuszfélék több rokon nemzetségére (például ''Coryphantha'') jellemző barázda.
* A faji jelzőt, az ''aguirreanum''-ot '''[[Gustavo Aguirre Leopoldo]]''' tiszteletére adták, aki jelentős szerepet játszott a mexikói kaktuszflóra kutatásában.

=== Típus ===

* '''''Acharagma aguirreanum'''''; Gyűjtő: Charles Edward Glass és Robert Alan Foster, hely: Mexikó, Coahuila, Sierra de la Paila.
* '''Első leírása:''' ''Gymnocactus aguirreanus'' néven írta le Charles Edward Glass és Robert Alan Foster 1972-ben a Cactus and Succulent Journal (US) folyóiratban (44: 80).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Charles Edward Glass, 1997.
[[Fájl:Acharagma aguirreanum jcs.jpg|Fotó: Jokhel Csaba|bélyegkép]]
[[Fájl:Acharagma aguirreanum.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A '''szár''' magányos, ritkán sarjadó, félig a talajba süllyedő, nyomott gömb alakú, magassága 3-5 cm, átmérője 5-7 cm. Színe sötétzöld vagy sárgás-bronzos. A '''szár''' felületét húsos, tompa, piramis alakú '''szemölcsök''' borítják, amelyek hossza kb. 5 mm. Az '''axillák''' gyengén gyapjasak. Az '''areolák''' a '''szemölcsök''' csúcsán találhatók, fiatalon gyapjasak, később lecsupaszodnak. A '''tövisek''' sűrűn borítják a növényt; a '''peremtövis''' száma 13-22, hosszuk 8-15 mm, sárgás-fehér vagy barnás színűek, sugárirányban állnak. A '''középtövis''' száma 2-6, ezek valamivel erősebbek és sötétebbek, gyakran nehéz őket megkülönböztetni a peremtövisektől. A '''gyökérzet''' vaskos karógyökér.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' a hajtáscsúcson, a fiatal szemölcsök areoláiból fejlődik, tölcsér alakú, hossza és átmérője kb. 15-20 mm. Színe krémszínű, sárgás vagy halvány sárgás-vöröses, gyakran sötétebb középsávval a lepleken.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' lándzsás, hegyes. A '''külső lepellevél''' barnás-vöröses árnyalatú, a '''belső lepellevél''' sárgás.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' krémszínű, a '''bibe''' sárga.

==== Termés ====

A termés húsos, de beérve kiszáradó, zöldes-lilás vagy bronzszínű, kb. 10-12 mm hosszú.

* '''Magja:''' Fekete, tojásdad, kb. 1 mm hosszú, finoman pontozott felszínű.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Ez a faj endemikus '''Mexikó''' területén, kizárólag '''Coahuila''' államban, a Sierra de la Paila hegységben található meg.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Mészkősziklákon és törmelékes lejtőkön él a sivatagi matorral növényzetben, 1500-1900 méter tengerszint feletti magasságban. Rendkívül ritka faj, populációja veszélyeztetett.

== Kultúrában tartás ==

Az ''[[Acharagma aguirreanum]]'' gyűjteményekben viszonylag ritka, lassú növekedésű faj. Ásványi alapú, nagyon jó vízáteresztő talajt igényel, mivel a karógyökér fokozottan érzékeny a pangó vízre. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel. Fényigénye nagy, de a legforróbb nyári napokon a délutáni árnyékolást meghálálja.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokona az ''[[Acharagma roseanum]]'', amelytől azonban elválik virágszíne (sárgás vs. rózsaszínes) és a test formája (nyomott gömb vs. hengeresebb) alapján. Az ''[[:Kategória:Escobaria|Escobaria]]'' nemzetség tagjaitól a szemölcsökön futó barázda teljes hiánya különíti el.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' nemzetség filogenetikailag a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz tagja, és bár korábban az ''[[:Kategória:Escobaria|Escobaria]]'' vagy ''[[:Kategória:Thelocactus|Thelocactus]]'' nemzetségbe sorolták, a molekuláris vizsgálatok megerősítették önálló nemzetség státuszát, amely morfológiailag átmenetet képez a sűrű szemölcsös és a bordázottabb kaktuszok között.

== Forrás ==

* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/10893/Acharagma_aguirreanum https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/10893/Acharagma_aguirreanum]
* https://www.worldfloraonline.org/

[[Kategória:Acharagma]]

Fájl:Acharagma aguirreanum.LZ 01.jpg

2026-05-25T12:16:36Z

Jokhel Csaba:

Crassula fragarioides

2026-05-25T11:07:35Z

Jokhel Csaba: /* Szerzők */

{{Taxonbox
| accepted = Crassula fragarioides van Jaarsv. & Helme 2011
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin „crassus” = vastag szóból származik, és a nemzetség fajainak pozsgás leveleire utal.
* A '''fajnév''' a latin „Fragaria” = szamóca nemzetségnévből és az „-oides” = hasonló képzőből származik, vagyis jelentése: „szamócára emlékeztető”. A név a növény levélzetének megjelenésére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Bokkeveld Escarpment, Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány
* '''Első leírása:''' Van Jaarsveld & Helme: ''Bradleya'' 29: 53. 2011.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is a [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségben került leírásra

=== Szinonimák ===
-
[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Évelő, törpe termetű pozsgás növény. Rövid, felálló vagy részben elheverő hajtásokat fejleszt. A szár húsos, hengeres, legfeljebb 3 mm vastag, csupasz felületű.


==== Levelek ====

Levelei ülők, vastagok, kemények, nem lehullók, visszás lándzsás vagy bunkós alakúak, 4–8(10) mm hosszúak és 3–5 mm szélesek. A levélcsúcs kissé hegyes. A levelek felső oldala lapos vagy enyhén domború, száraz időszakban kissé vályús lehet. A fonák domború, zöld színű, nagy papillákkal borított. A levelek vörösesbíbor színezetűek, felületükön számos rövid, fehéres, áttetsző, gömbölyded szőr található.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

Virágzata végálló, gömbölyded thyrsus, 7–11 mm átmérőjű és 10–22 mm magas, 8–18 virágot tartalmaz. A virágkocsány és a murvalevelek rövid, áttetsző szőrökkel fedettek.

* '''Csészelevelek:''' háromszög-lándzsás alakúak, kb. 1,5 × 0,8 mm méretűek, finoman pillás szegélyűek
* '''Sziromlevelek:''' fehérek, kb. 3,5 mm hosszúak és 1 mm szélesek, felállók, csúcsukon közel gömb alakú függelékkel
* '''Ivarlevelek:''' a portokok sárgászöldek


==== Termés ====

Termése többtagú tüszőtermés.

* '''Magja:''' apró méretű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány, Bokkeveld Escarpment vidéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' homokkő sziklakibukkanásokon, sziklarepedésekben élő faj. Szubtrópusi klímájú területeken fordul elő. Jelenleg csak néhány kis populációja ismert


== Kultúrában tartás ==

Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajt igénylő pozsgás növény. Legjobban világos, szórt fényű helyen fejlődik, de rövidebb ideig a közvetlen napfényt is elviseli. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között a talaj teljesen kiszáradhat. Télen hűvös, száraz körülmények között ajánlott tartani. Szaporítása levél- és hajtásdugványról lehetséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legfontosabb bélyegei a vörösesbíbor levelek, a gömbölyded áttetsző szőrök, valamint a fehér virágok csúcsi függelékei. Hasonlóságot mutat a ''Crassula clavata'', a ''Crassula namaquensis'' subsp. ''comptonii'' és a ''Crassula elegans'' fajokkal, de azoktól jól elkülöníthető.


== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt '''[[Ernst Jacobus van Jaarsveld]]''' és ''[[Norbert Helme]]'' írta le 2011-ben. A [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségbe tartozó dél-afrikai törpe pozsgás faj.


== Egyéb ==

A faj természetvédelmi szempontból jelentős, mivel jelenleg csak néhány ismert állománya ismert a Bokkeveld-fennsík homokkő sziklakibukkanásairól. A faj neve és megjelenése miatt a gyűjtők körében különösen kedvelt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:'''



== Forrás ==

* Van Jaarsveld, E. J. & Helme, N.: ''Crassula fragarioides, a new sandstone outcrop species from the Bokkeveld Escarpment, Northern Cape, South Africa''. Bradleya 29: 51–56. 2011.
* [Plants of the World Online – Crassula fragarioides](https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77114841-1?utm_source=chatgpt.com)
* [World Flora Online – Crassula fragarioides](https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000748896?utm_source=chatgpt.com)

[[Kategória:Crassula]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Crassula fragarioides

2026-05-25T11:06:18Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Crassula fragarioides van Jaarsv. & Helme 2011
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin „crassus” = vastag szóból származik, és a nemzetség fajainak pozsgás leveleire utal.
* A '''fajnév''' a latin „Fragaria” = szamóca nemzetségnévből és az „-oides” = hasonló képzőből származik, vagyis jelentése: „szamócára emlékeztető”. A név a növény levélzetének megjelenésére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Bokkeveld Escarpment, Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány
* '''Első leírása:''' Van Jaarsveld & Helme: ''Bradleya'' 29: 53. 2011.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is a [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségben került leírásra

=== Szinonimák ===
-
[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Évelő, törpe termetű pozsgás növény. Rövid, felálló vagy részben elheverő hajtásokat fejleszt. A szár húsos, hengeres, legfeljebb 3 mm vastag, csupasz felületű.


==== Levelek ====

Levelei ülők, vastagok, kemények, nem lehullók, visszás lándzsás vagy bunkós alakúak, 4–8(10) mm hosszúak és 3–5 mm szélesek. A levélcsúcs kissé hegyes. A levelek felső oldala lapos vagy enyhén domború, száraz időszakban kissé vályús lehet. A fonák domború, zöld színű, nagy papillákkal borított. A levelek vörösesbíbor színezetűek, felületükön számos rövid, fehéres, áttetsző, gömbölyded szőr található.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

Virágzata végálló, gömbölyded thyrsus, 7–11 mm átmérőjű és 10–22 mm magas, 8–18 virágot tartalmaz. A virágkocsány és a murvalevelek rövid, áttetsző szőrökkel fedettek.

* '''Csészelevelek:''' háromszög-lándzsás alakúak, kb. 1,5 × 0,8 mm méretűek, finoman pillás szegélyűek
* '''Sziromlevelek:''' fehérek, kb. 3,5 mm hosszúak és 1 mm szélesek, felállók, csúcsukon közel gömb alakú függelékkel
* '''Ivarlevelek:''' a portokok sárgászöldek


==== Termés ====

Termése többtagú tüszőtermés.

* '''Magja:''' apró méretű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány, Bokkeveld Escarpment vidéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' homokkő sziklakibukkanásokon, sziklarepedésekben élő faj. Szubtrópusi klímájú területeken fordul elő. Jelenleg csak néhány kis populációja ismert


== Kultúrában tartás ==

Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajt igénylő pozsgás növény. Legjobban világos, szórt fényű helyen fejlődik, de rövidebb ideig a közvetlen napfényt is elviseli. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között a talaj teljesen kiszáradhat. Télen hűvös, száraz körülmények között ajánlott tartani. Szaporítása levél- és hajtásdugványról lehetséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legfontosabb bélyegei a vörösesbíbor levelek, a gömbölyded áttetsző szőrök, valamint a fehér virágok csúcsi függelékei. Hasonlóságot mutat a ''Crassula clavata'', a ''Crassula namaquensis'' subsp. ''comptonii'' és a ''Crassula elegans'' fajokkal, de azoktól jól elkülöníthető.


== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt '''[[Ernst Jacobus van Jaarsveld]]''' és ''[[Norbert Helme]]'' írta le 2011-ben. A [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségbe tartozó dél-afrikai törpe pozsgás faj.


== Egyéb ==

A faj természetvédelmi szempontból jelentős, mivel jelenleg csak néhány ismert állománya ismert a Bokkeveld-fennsík homokkő sziklakibukkanásairól. A faj neve és megjelenése miatt a gyűjtők körében különösen kedvelt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==

* Van Jaarsveld, E. J. & Helme, N.: ''Crassula fragarioides, a new sandstone outcrop species from the Bokkeveld Escarpment, Northern Cape, South Africa''. Bradleya 29: 51–56. 2011.
* [Plants of the World Online – Crassula fragarioides](https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77114841-1?utm_source=chatgpt.com)
* [World Flora Online – Crassula fragarioides](https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000748896?utm_source=chatgpt.com)

[[Kategória:Crassula]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Crassula fragarioides.LZ 02.jpg

2026-05-25T11:06:06Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Crassula fragarioides.LZ 01.jpg

2026-05-25T11:05:46Z

Jokhel Csaba:

Crassula fragarioides

2026-05-25T11:04:33Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Crassula fragarioides van Jaarsv. & Helme 2011 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a latin „crassus” = vastag szóból származik, és a nemzetség fajainak pozsgás leveleire utal. * A '''fajnév''' a latin „Fragaria” = szamóca nemzetségnévből és az „-oides” = hasonló képzőből származik, vagyis jelentése: „szamócára emlékeztet…”

{{Taxonbox
| accepted = Crassula fragarioides van Jaarsv. & Helme 2011
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin „crassus” = vastag szóból származik, és a nemzetség fajainak pozsgás leveleire utal.
* A '''fajnév''' a latin „Fragaria” = szamóca nemzetségnévből és az „-oides” = hasonló képzőből származik, vagyis jelentése: „szamócára emlékeztető”. A név a növény levélzetének megjelenésére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Bokkeveld Escarpment, Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány
* '''Első leírása:''' Van Jaarsveld & Helme: ''Bradleya'' 29: 53. 2011.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is a [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségben került leírásra

=== Szinonimák ===
-

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Évelő, törpe termetű pozsgás növény. Rövid, felálló vagy részben elheverő hajtásokat fejleszt. A szár húsos, hengeres, legfeljebb 3 mm vastag, csupasz felületű.


==== Levelek ====

Levelei ülők, vastagok, kemények, nem lehullók, visszás lándzsás vagy bunkós alakúak, 4–8(10) mm hosszúak és 3–5 mm szélesek. A levélcsúcs kissé hegyes. A levelek felső oldala lapos vagy enyhén domború, száraz időszakban kissé vályús lehet. A fonák domború, zöld színű, nagy papillákkal borított. A levelek vörösesbíbor színezetűek, felületükön számos rövid, fehéres, áttetsző, gömbölyded szőr található.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

Virágzata végálló, gömbölyded thyrsus, 7–11 mm átmérőjű és 10–22 mm magas, 8–18 virágot tartalmaz. A virágkocsány és a murvalevelek rövid, áttetsző szőrökkel fedettek.

* '''Csészelevelek:''' háromszög-lándzsás alakúak, kb. 1,5 × 0,8 mm méretűek, finoman pillás szegélyűek
* '''Sziromlevelek:''' fehérek, kb. 3,5 mm hosszúak és 1 mm szélesek, felállók, csúcsukon közel gömb alakú függelékkel
* '''Ivarlevelek:''' a portokok sárgászöldek


==== Termés ====

Termése többtagú tüszőtermés.

* '''Magja:''' apró méretű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-afrikai Köztársaság, Északi-Fokföld tartomány, Bokkeveld Escarpment vidéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' homokkő sziklakibukkanásokon, sziklarepedésekben élő faj. Szubtrópusi klímájú területeken fordul elő. Jelenleg csak néhány kis populációja ismert


== Kultúrában tartás ==

Jó vízáteresztő, ásványi jellegű talajt igénylő pozsgás növény. Legjobban világos, szórt fényű helyen fejlődik, de rövidebb ideig a közvetlen napfényt is elviseli. Öntözése mérsékelt legyen, két öntözés között a talaj teljesen kiszáradhat. Télen hűvös, száraz körülmények között ajánlott tartani. Szaporítása levél- és hajtásdugványról lehetséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legfontosabb bélyegei a vörösesbíbor levelek, a gömbölyded áttetsző szőrök, valamint a fehér virágok csúcsi függelékei. Hasonlóságot mutat a ''Crassula clavata'', a ''Crassula namaquensis'' subsp. ''comptonii'' és a ''Crassula elegans'' fajokkal, de azoktól jól elkülöníthető.


== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt '''[[Ernst Jacobus van Jaarsveld]]''' és ''[[Norbert Helme]]'' írta le 2011-ben. A [[:Kategória:Crassula|Crassula]] nemzetségbe tartozó dél-afrikai törpe pozsgás faj.


== Egyéb ==

A faj természetvédelmi szempontból jelentős, mivel jelenleg csak néhány ismert állománya ismert a Bokkeveld-fennsík homokkő sziklakibukkanásairól. A faj neve és megjelenése miatt a gyűjtők körében különösen kedvelt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:''' —


== Forrás ==

* Van Jaarsveld, E. J. & Helme, N.: ''Crassula fragarioides, a new sandstone outcrop species from the Bokkeveld Escarpment, Northern Cape, South Africa''. Bradleya 29: 51–56. 2011.
* [Plants of the World Online – Crassula fragarioides](https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77114841-1?utm_source=chatgpt.com)
* [World Flora Online – Crassula fragarioides](https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000748896?utm_source=chatgpt.com)

[[Kategória:Crassula]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Eriosyce aerocarpa

2026-05-24T20:02:01Z

Jokhel Csaba:

Eriosyce aerocarpa

2026-05-24T19:56:49Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce aerocarpa (F.Ritter) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Guerrero & al. 2020 | synonym = }} Fotó: Lukoczki Zoltán Kategória:Eriosyce ”

{{Taxonbox
| accepted = Eriosyce aerocarpa (F.Ritter) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Guerrero & al. 2020
| synonym =
}}

[[Fájl:Eriosyce aerocarpa.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Kategória:Eriosyce ]]

Fájl:Eriosyce aerocarpa.LZ 01.jpg

2026-05-24T19:55:34Z

Jokhel Csaba:

Echinocereus pulchellus subsp. sharpii

2026-05-24T19:42:26Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Echinocereus sharpii (N.P.Taylor) Dan.Sánchez & Gómez-Quintero in Brittonia 72(4): 448. 2020 sec. Sánchez & al. 2020
| synonym = Echinocereus pulchellus subsp. sharpii (N.P.Taylor) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 3: 9. 1997
|synhomo
}}

=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' ógörög–latin szóösszetétel („''echinos''” = sün, tengeri sün; „''cereus''” = kandeláber, viaszgyertya, gyertyatartó). Az előtag a tövises mivoltra, az utótag az alakra utal.
* A '''fajnév''' a latin „''pulcher''” = szép szó kicsinyítőképzős alakja (szépecske, csinos), a taxon általános megjelenésére utal.
* Az '''alfajnév''' egy '''Peter Sharp''' nevű angol kaktuszkedvelő nevét őrzi, aki az USA-ba települt át, és valószínűleg ő gyűjtötte az alfaj első példányait.


=== Típuspéldány ===
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az első példányokat '''Peter Sharp''' gyűjtötte Mexikóban, Nuevo León államban, Ascensión környékén (1971)
* '''Első leírása:''' Bradleya 7: 75. 1989.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' N. P. Taylor, 1997

{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Echinocereus pulchellus sharpii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Egyhajtású, ritkán (kultúrában gyakrabban) sarjadó növény. Hajtása 2,5–5 cm magas és 2–7 cm átmérőjű, feltűnően sötétzöld színű. Erős karógyökere olykor nagyobb átmérőjű, mint maga a hajtás.
[[Fájl:Echinocereus pulchellus sharpii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

==== Bordák ====
11–17 db borda, 2–4 mm magasak, alapjánál kb. 6 mm szélesek, apró dudorokra tagoltak.


==== Areolák ====
Oválisak, 1,5–2 mm nagyságúak, kezdetben rövid fehér szőrborításúak.


==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' hiányzik, fiatal növényeken esetenként 1 db, kb. 6 mm hosszú, hajszálvékony
* '''Peremtövis:''' 7–14 db, kb. 5,5 mm hosszú, többnyire fehér, olykor világosabb vagy sötétebb barna, nem teljesen simul a hajtásra
[[Fájl:Echinocereus pulchellus sharpii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Echinocereus pulchellus subsp. sharpii.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

=== Generatív test ===


==== Virág ====
A virágok a hajtás oldalán, gyakran egészen alul, akár a talajszint alatti részen fejlődnek. Hosszuk 4–7 cm, szélességük 4–8 cm. Színük fehér vagy egészen halvány rózsaszín.

A magház és a virágcső együtt 17–33 mm hosszú. A rajtuk lévő ritkás areolák pókhálószerű szőrrel és fehér sörtékkel fedettek.

* '''Lepellevelek:''' keskenyek, hegyesek, tiszta fehérek vagy fehér alapon nagyon halvány rózsaszínes középcsíkkal; a legnagyobbak 23–43 mm hosszúak és kb. 3,5 mm szélesek; csúcsuk ép vagy fogazott; a legkülső lepellevelek külső oldalán széles barnás középcsík látható
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak színtelenek, porzók sárgák, bibe halványzöld, 6–9 ágú


==== Termés ====
Kb. 10 mm nagyságú, zöld, éretten oldalt felreped.

* '''Magja:''' kb. 1,5 × 1,3 mm, fekete


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó – Nuevo León állam (Ascensión környéke)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1800–1900 (2000) m tengerszint feletti magasságban, füves fennsíkokon, lejtőkön, illetve nyílt, tisztásokkal tarkított borókásokban, agyagos és homokos talajokon

A pulchellus faj és alfajai a Vörös Könyvben sebezhető kategóriába soroltak, elsősorban az élőhelyek pusztulása (földművelés, állattenyésztés, építkezések) miatt.


== Kultúrában tartás ==
Lassan növekvő faj. Tartása nem igényel különleges ismereteket, azonban az öntözést a szokásosnál is óvatosabban kell végezni, tekintettel az erős karógyökérre, amely könnyen rothadásnak indulhat.

Virágzása április–májusban várható. A bimbók fejlődése eltér a megszokottól: nem szőrpamacs jelenik meg először, hanem a szemölcsök közötti árokban egy teljesen szőrtelen, világoszöld duzzanat figyelhető meg, amelyből később fejlődik ki a bimbó.

Az alfaj fehér virágszíne a nemzetségen belül különlegesnek számít; a hajtás méretéhez képest nagy virágai különösen dekoratívak.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az alfaj a fajon belül elsősorban fehér virágszínével és élőhelyi elkülönülésével jellemezhető.


== Taxonómia és filogenetika ==
Az alfajt '''N. P. Taylor''' eredetileg változatként (var. ''sharpii'') írta le 1989-ben, majd 1997-ben alfaji rangra emelte. 2020-ban '''Sánchez és csapata''' már önálló fajként fogadja el.



== Egyéb ==
A faj és alfajai természetvédelmi szempontból figyelmet érdemelnek korlátozott elterjedésük és élőhelyeik veszélyeztetettsége miatt.


== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 558. kártya

[[Kategória:Echinocereus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Echinocereus pulchellus subsp. sharpii.LZ 01.jpg

2026-05-24T19:42:14Z

Jokhel Csaba:

Gymnocalycium hossei

2026-05-24T19:40:03Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium hossei (Haage) A.Berger, Kakteen: 226, 341. 1929 sec. Charles 2009
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
* A '''fajnév''' [[Carl Curt Hosseus]] (1878–1950) német botanikus nevét viseli, aki Argentínában telepedett le, innen járt thaiföldi gyűjtőutakra 1912-ben, majd 1916 és 1946 között botanika professzor volt Córdobában.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' [[F. Haage]]: Kakteen 226, 339 (1929).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Hill]] 1933
[[Fájl:Gymnocalycium hossei-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Gymnocalycium hossei-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Gymnocalycium hossei.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Átmérője 13 cm, magassága 11 cm-t érhet el, a hajtás színe kékeszöld vagy barnászöld. A hajtáscsúcs enyhén benyomott, nem nagyon gyapjas, tövistelen.


==== Szemölcsök ====
14–17 db alacsony, lekerekített bordája függőleges lefutású, amelyeket vízszintes vagy ferde árkok tagolnak lekerekített sarkú dudorokra. Ezek az árkok olykor egészen rövidek, máskor megegyeznek a borda szélességével. A dudorokon feltűnő, állszerű képződmény figyelhető meg.


==== Areolák ====
Az ovális areolák 6–7 mm hosszúak, 3,5 mm szélesek, színük sárgásfehértől a barnáig változhat, de lehet szürkés is.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–2 db, de akár hiányozhat is; ha van, felfelé görbül
* '''Peremtövis:''' általában 7–9 db, de lehet akár 5 is

Az összes tövis erős, merev, hajlott, egyedenként változatos méretű, hosszuk elérheti a 30 mm-t. A szomszédos areolák tövisei átfedik egymást. A fiatal tövisek barnák, később szürkék vagy rózsaszínűek lesznek, fekete heggyel.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a külső lepellevelek lapát alakúak, fehérek vagy rózsaszínűek, zöldes vagy barnás középcsíkkal. A belső lepellevelek hasonló alakúak, de kis hegyben végződnek, színük fehér vagy halvány rózsaszín, erősebb rózsaszínű középcsíkkal.

A hajtáscsúcson fejlődő virágok 45–60 mm hosszúak és 35–50 mm szélesek. A magház és a virágcső szürke, rózsaszín szegélyű, kerek pikkelyekkel fedett. A torok kárminvörös.

* '''Ivarlevelek:''' porzószálak rózsaszínűek, a porzók lilák a sárga pollen alatt. A bibeszál zöldes, a bibe halványsárgás.


==== Termés ====
A kékeszöld termés rózsaszínű pikkelyekkel fedett, 3 cm hosszú, megérve vörös.

* '''Magja:''' 1,1 × 0,9 mm-es, sötétbarna vagy fekete, enyhén ovális-gömbölyded, felszíne szemmel látható dudorokkal tagolt

A faj önsteril (allogám), két külön magból kelt egyed porozható össze a termésképződés eléréséhez.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Córdoba és La Rioja tartományok; [[J. G. Lambert]] szerint La Rioja északkeleti részén és a Catamarca tartománnyal közös határvidéken
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a Sierra de Velasco és a Sierra de Mazán láncain, hegyoldalakon, sziklagyepekben, vulkanikus kőzetek sekély talaján, máskor fennsíkokon, erősen aprózódott (szinte homokszerű) gránit és andezit kőzetfelszíneken, csupasz sziklák között, gyakran [[Tephrocactus alexanderi]] egyedei között, nem ritkán alacsony cserjék némi árnyékában tenyészik


== Kultúrában tartás ==
Viszonylag igénytelen növény, jó vízáteresztő, ásványi anyagokban dús talajban szépen fejlődik. Sok napfényt igényel, de az erős sugárzástól védjük. Hazájában is részben fűfélék, alacsony lombhullató cserjék némi árnyékában él. Télen szárazon, öntözés nélkül tartsuk, 8–12 °C-on, de mindenképpen fagypont felett. Irodalmi adatok szerint szárazon, rövid ideig jelentős fagyot is elvisel, de erről nincsenek tapasztalataim.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj nagyon változékony tövisezettségében és a virág színében. Ennek okán számos néven leírták, ezek közül a gyűjtemények jeltábláin még ma is olvashatók a ''[[Gymnocalycium mazanense]]'' és ''Gymnocalycium weissianum'' nevek, bár a mértékadó rendszerezők alfajként sem ismerik el őket.

{{megjegyzés
|A leírás 2018-ban készült.

Ma (2026) a '''Korotkova: Cactaceae Chacklist''' szerint a
* [[Gymnocalycium mazanense]] önálló faj, míg a
* ''Gymnocalycium weissianum'' a ''[[Gymnocalycium mazanense]]'' heterotípikus szinonimája.
}}



== Taxonómia és filogenetika ==

A Microsemineum alnemzetséghez tartozik.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 748. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Gymnocalycium hossei.LZ 01.jpg

2026-05-24T19:39:55Z

Jokhel Csaba:

Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense

2026-05-24T19:38:15Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019 | synonym = }} Fotó: Lukoczki Zoltán Kategória:Gymnocalycium ”

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (H.Till & Schatzl) H.Till in Gymnocalycium 6(3): 102. 1993 sec. Kew 2019
| synonym =
}}

[[Fájl:Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Kategória:Gymnocalycium ]]

Fájl:Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense.LZ 01.jpg

2026-05-24T19:36:49Z

Jokhel Csaba:

Mammillaria coahuilensis

2026-05-24T16:53:35Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Mammillaria coahuilensis (Boed.) Moran in Gentes Herbarum 8: 324. 1953 sec. Hunt 2016 | synonym = }} Fotó: Birkás Erika Kategória:Mammillaria Kategória:Pozsgások kártyák”

{{Taxonbox
| accepted = Mammillaria coahuilensis (Boed.) Moran in Gentes Herbarum 8: 324. 1953 sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

[[Fájl:Mammillaria coahuilensis.BE 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Birkás Erika]]
[[Kategória:Mammillaria]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Mammillaria coahuilensis.BE 01.jpg

2026-05-24T16:51:53Z

Jokhel Csaba:

Parodia horstii

2026-05-24T16:12:22Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia horstii (F.Ritter) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Zappi & Taylor 2020+ | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Domingo Parodi''' (1823–1898) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, majd 1878-tól Argentínában élt. * A faj '''Leopoldo Horst''' nevét viseli, aki német születés…”

{{Taxonbox
| accepted = Parodia horstii (F.Ritter) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Zappi & Taylor 2020+
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1898) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, majd 1878-tól Argentínában élt.
* A faj '''[[Leopoldo Horst]]''' nevét viseli, aki német születésű brazíliai kaktuszgyűjtő és kereskedő volt Rio Grande do Sul államban. Nevét több más kaktuszfaj és alfaj is őrzi.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' ''Succulenta'' 45 (1): 3–4, 1966.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' N. P. Taylor 1987
[[Fájl:Parodia horstii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Parodia horstii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Hajtása eleinte gömb, később hengeres vagy körte alakú, több mint 20 cm átmérőjű és több mint 100 cm magas, magános vagy a tövében sarjadzó, színe nyerszöld. A csúcsa kissé bemélyedt, a virágzó részen fehér gyapjas.


==== Szemölcsök ====
Bordája 12 (14)–16 (19) db, egyenesek, 7–15 mm magasak és 2–3 mm mélyen barázdáltak, lapos dudorokat képezve.


==== Areolák ====
Az areolák kerekek, kissé hosszabbak vagy szélesebbek lehetnek, 2 (3)–4 (5) mm átmérőjűek, fehér gyapjasak, 6 (5)–9 (8) mm távol állnak egymástól, a barázdákban helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–4 (–6) db, tűszerű, nem nagyon különül el, színük vörösesbarnától a sárgásbarnáig terjedhet, 8–20 (35) mm hosszú
* '''Peremtövis:''' kb. 10–15 db, tűszerű, az areolán körkörösen helyezkednek el, világosbarnától fehérig terjedő színűek, egyenesek, 1–3 cm hosszúak


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág 35–40 mm hosszú és 3–5 cm átmérőjű. Lepellevelei narancsvöröstől — belül narancssárgák, a végük narancsvörös, kívül zöldessárgák — cinóberszínig változók, bíbor színűek, kb. 18–23 mm hosszúak és 4–5 mm szélesek, lándzsa alakúak, lekerekített csúccsal vagy kissé hegyesek. A magház világoszöld, 6 mm hosszú, felül 7 mm vastag, sűrű fehér gyapjúval fedett és nagyon vékony, 1–3 mm hosszú sárgás pikkelyekkel. A virágcső 12 mm hosszú, alul 2 mm, felül 10 mm széles, belül világossárga, kívül zöldesfehér, sűrű fehér gyapjúval és kis pikkelyekkel fedett

* '''Ivarlevelek:''' porzószála halványsárga, több mint 10 mm hosszú, a porzók sötét aranysárgák, a bibeszál hosszabb a porzóknál, kb. 16 mm, világossárga, ripacs nélküli, a bibe 10 ágú, kifelé nyitott, halvány sárgásrózsaszín


==== Termés ====
Termése nyújtott gömb alakú, 7–10 mm hosszú és 6–8 mm széles, színe pirostól a sötétpirosig, vörösesbarnáig terjed.

* '''Magja:''' matt fekete, kb. 1 mm hosszú, nyújtott sisak alakú, felülete dudorokkal pontozott. A magköldök a ''[[:Kategória:Parodia|Parodia]]'' fajokhoz hasonlóan dudorodva előre áll


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Rio Grande do Sul szövetségi állam, Serra Geral Nemzeti Park területe, valamint Santa Maria település környéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' ---


== Kultúrában tartás ==
Magról jól szaporítható. Jól fejlődik ásványi, porózus, vízáteresztő talajon. Ne tegyük ki teljes napsütésnek, nem viseli el az alacsonyabb hőmérsékletet sem. Virágzása 6–8 év után várható, késő nyári időszakban, ekkor viszont bőséges.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''Notocactus purpureus'' nagyon hasonló a '''[[Parodia horstii]]''' fajhoz. A ''Notocactus horstii fa. purpureiflorus'' még a ''Notocactus horstii var. erythrianus'' néven is ismert volt, de ez utóbbi ''nom. inv.''

A ''Notocactus purpureus'' és a '''[[Parodia horstii]]''' között egyedüli eltérés a virágok színében található, az elsőnél bíbor színű, a másodiknál pedig sárgás narancssárgától a vörösessárgáig terjed.


== Taxonómia és filogenetika ==

'''[[Karel Herm]]''' ''Internoto'' 14:64.1993. közleményében a ''Notocactus purpureus'' taxont a '''[[Parodia horstii]]''' egyik formájának tekinti.


== Egyéb ==


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
* '''Fordította:''' Lőrincz István
* '''Kép:''' Bodor János
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – ''Pozsgások'' 213. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Parodia horstii-001.jpg

2026-05-24T16:08:33Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia horstii-000.jpg

2026-05-24T16:08:02Z

Jokhel Csaba:

Parodia herteri

2026-05-23T19:09:30Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Parodia herteri (Werderm.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A fajt '''[[Wilhelm Herter]]''' (1884–1958) német — más források szerint svájci — botanikusról nevezték el. 1907-ben kivándorolt Uruguayba, ahol a Guillermo keresztnevet használta. Egyetemen tanított, botanikai szaklapot alapított és szerkesztett, valamint a montevideói Botanikus Kert igazgatója lett. Élete utolsó évtizedében Svájcban és Németországban élt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Wilhelm Herter, Uruguay, Rivera megye, 1933
* '''Első leírása:''' ''Revista Sudamericana de Botánica'' 3(4/6): 143 (t. 3). 1936.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Taylor 1987
[[Fájl:Parodia herteri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Parodia herteri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kádár I. Csaba]]
[[Fájl:Parodia herteri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kádár I. Csaba]]
[[Fájl:Notocactus herteri.SzabóR 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Róbert]]
[[Fájl:Parodia herteri.SzabóR 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Róbert]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, gömbszerű vagy enyhén megnyúlt hajtású növény. Színe világosabb vagy sötétebb zöld, az idősebb növények a tövüknél parásodnak. Átmérője 10–15 cm-t ér el. A hajtáscsúcs lapos, fehér vagy szürkés gyapjúval fedett.


==== Szemölcsök ====
20–30 db bordája magas, általában egyenes, néha egészen enyhén csavart lefutású. A bordák állszerű dudorokra tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák a dudorok mélyedéseiben ülnek. Kezdetben gyapjasak, később csupaszok.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4–6 db, árszerű, barna, hosszuk legfeljebb 2 cm
* '''Peremtövis:''' 8–17 db, kb. 1 cm hosszúak, színük fehér, csúcsuk gyakran barna


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok 4 cm hosszúak és 5 cm szélesek, színük élénk vagy sötétebb rózsaszín, a virág torka világosabb, esetenként csaknem fehér. Egy idősebb példányon egy időben sok virág nyílhat, koszorút képezve a hajtáscsúcs közelében

* '''Ivarlevelek:''' a porzók és a bibeszál zöldes vagy sárgás színűek, a portokok aranysárgák, a bibe különböző erősségű, akár fehérhez közeli rózsaszín lehet


==== Termés ====
Termése gömbölyű, 2 cm átmérőjű, vöröses.

* '''Magja:''' sapka alakú vagy némileg hengeres, tompa feketésbarna vagy fekete, finom kiemelkedésekkel, 1 mm átmérőjű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Uruguay, Rivera megye, valamint Brazília, Rio Grande do Sul állam
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a leírás alapjául szolgáló példányokat Wilhelm Herter 1933-ban gyűjtötte Uruguay Rivera megyéjében, 300 méteres tengerszint feletti magasságban. Brazíliában például az Agudo hegységben meredek sziklagyepekben, kőzetpárkányokon és sziklafelszíneken él, ritkásan vagy sűrűbben felszínt fedő növényfajok társaságában

A begyűjtött növényeket néhány évig kultúrában nevelték Montevideóban és Berlinben, majd '''[[Erich Werdermann]]''' ezeket felhasználva készítette el az első leírást 1936-ban.


== Kultúrában tartás ==
Különleges virágszíne miatt a nemzetség egyik legmegbecsültebb tagja. Szárazon teleltetjük, de pihenőidejét igyekezzünk rövidre fogni, mert a túlzottan hosszú szárazság gyökereinek pusztulását okozhatja.

Óvatosan kell bánni a késő őszi és a kora tavaszi öntözéssel, mert a hideg és a nedvesség együtt hasonló eredménnyel járhat. Élőhelyein fagy ritkán fordul elő, ezért a telelőhely hőmérsékletét ne engedjük tartósan 5 °C alá csökkenni.

A fejlődési időszakban szűrt fényű, világos és levegős elhelyezés az optimális, rendszeres öntözés mellett. Talaja legyen enyhén savanyú kémhatású, porózus. Az idősebb hajtásrészek természetes parásodása a szakirodalom szerint késleltethető vastartalmú tápszer alkalmazásával.

Virágzása júliustól szeptemberig várható. Szaporítása főleg magról történhet, de ritkán sarjnövényeket is fejleszt.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==
'''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' 1971-ben leírt egy hasonló megjelenésű, de sárga virágú növényt ''Notocactus pseudoherteri'' néven. Valamivel nagyobb növésű, a peremtövisei is barnák, élőhelye a típusélőhely közelében található. A taxont ma a '''[[Parodia herteri]]''' sárga virágú formájának tekintik.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1.) és Kádár I. Csaba (2–3.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 596. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Parodia herteri-002.jpg

2026-05-23T19:07:09Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia herteri-001.jpg

2026-05-23T19:06:39Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia herteri-000.jpg

2026-05-23T19:06:18Z

Jokhel Csaba:

Parodia herteri XY

2026-05-23T19:05:20Z

Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia herteri XY lapot a következő névre: Parodia herteri

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Parodia herteri]]

Parodia herteri

2026-05-23T19:05:20Z

Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia herteri XY lapot a következő névre: Parodia herteri

{{Taxonbox
| accepted = Parodia herteri (Werderm.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A fajt '''[[Wilhelm Herter]]''' (1884–1958) német — más források szerint svájci — botanikusról nevezték el. 1907-ben kivándorolt Uruguayba, ahol a Guillermo keresztnevet használta. Egyetemen tanított, botanikai szaklapot alapított és szerkesztett, valamint a montevideói Botanikus Kert igazgatója lett. Élete utolsó évtizedében Svájcban és Németországban élt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Wilhelm Herter, Uruguay, Rivera megye, 1933
* '''Első leírása:''' ''Revista Sudamericana de Botánica'' 3(4/6): 143 (t. 3). 1936.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Taylor 1987

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, gömbszerű vagy enyhén megnyúlt hajtású növény. Színe világosabb vagy sötétebb zöld, az idősebb növények a tövüknél parásodnak. Átmérője 10–15 cm-t ér el. A hajtáscsúcs lapos, fehér vagy szürkés gyapjúval fedett.


==== Szemölcsök ====
20–30 db bordája magas, általában egyenes, néha egészen enyhén csavart lefutású. A bordák állszerű dudorokra tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák a dudorok mélyedéseiben ülnek. Kezdetben gyapjasak, később csupaszok.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4–6 db, árszerű, barna, hosszuk legfeljebb 2 cm
* '''Peremtövis:''' 8–17 db, kb. 1 cm hosszúak, színük fehér, csúcsuk gyakran barna


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok 4 cm hosszúak és 5 cm szélesek, színük élénk vagy sötétebb rózsaszín, a virág torka világosabb, esetenként csaknem fehér. Egy idősebb példányon egy időben sok virág nyílhat, koszorút képezve a hajtáscsúcs közelében

* '''Ivarlevelek:''' a porzók és a bibeszál zöldes vagy sárgás színűek, a portokok aranysárgák, a bibe különböző erősségű, akár fehérhez közeli rózsaszín lehet


==== Termés ====
Termése gömbölyű, 2 cm átmérőjű, vöröses.

* '''Magja:''' sapka alakú vagy némileg hengeres, tompa feketésbarna vagy fekete, finom kiemelkedésekkel, 1 mm átmérőjű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Uruguay, Rivera megye, valamint Brazília, Rio Grande do Sul állam
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a leírás alapjául szolgáló példányokat Wilhelm Herter 1933-ban gyűjtötte Uruguay Rivera megyéjében, 300 méteres tengerszint feletti magasságban. Brazíliában például az Agudo hegységben meredek sziklagyepekben, kőzetpárkányokon és sziklafelszíneken él, ritkásan vagy sűrűbben felszínt fedő növényfajok társaságában

A begyűjtött növényeket néhány évig kultúrában nevelték Montevideóban és Berlinben, majd '''[[Erich Werdermann]]''' ezeket felhasználva készítette el az első leírást 1936-ban.


== Kultúrában tartás ==
Különleges virágszíne miatt a nemzetség egyik legmegbecsültebb tagja. Szárazon teleltetjük, de pihenőidejét igyekezzünk rövidre fogni, mert a túlzottan hosszú szárazság gyökereinek pusztulását okozhatja.

Óvatosan kell bánni a késő őszi és a kora tavaszi öntözéssel, mert a hideg és a nedvesség együtt hasonló eredménnyel járhat. Élőhelyein fagy ritkán fordul elő, ezért a telelőhely hőmérsékletét ne engedjük tartósan 5 °C alá csökkenni.

A fejlődési időszakban szűrt fényű, világos és levegős elhelyezés az optimális, rendszeres öntözés mellett. Talaja legyen enyhén savanyú kémhatású, porózus. Az idősebb hajtásrészek természetes parásodása a szakirodalom szerint késleltethető vastartalmú tápszer alkalmazásával.

Virágzása júliustól szeptemberig várható. Szaporítása főleg magról történhet, de ritkán sarjnövényeket is fejleszt.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==
'''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' 1971-ben leírt egy hasonló megjelenésű, de sárga virágú növényt ''Notocactus pseudoherteri'' néven. Valamivel nagyobb növésű, a peremtövisei is barnák, élőhelye a típusélőhely közelében található. A taxont ma a '''[[Parodia herteri]]''' sárga virágú formájának tekintik.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1.) és Kádár I. Csaba (2–3.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 596. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

[[Fájl:Notocactus herteri.SzabóR 01.jpg|bélyegkép]]

[[Fájl:Parodia herteri.SzabóR 02.jpg|bélyegkép]]

Parodia herteri

2026-05-23T19:05:01Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Parodia herteri (Werderm.) N.P.Taylor in Bradleya 5: 93. 1987 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A fajt '''[[Wilhelm Herter]]''' (1884–1958) német — más források szerint svájci — botanikusról nevezték el. 1907-ben kivándorolt Uruguayba, ahol a Guillermo keresztnevet használta. Egyetemen tanított, botanikai szaklapot alapított és szerkesztett, valamint a montevideói Botanikus Kert igazgatója lett. Élete utolsó évtizedében Svájcban és Németországban élt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Wilhelm Herter, Uruguay, Rivera megye, 1933
* '''Első leírása:''' ''Revista Sudamericana de Botánica'' 3(4/6): 143 (t. 3). 1936.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Taylor 1987

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, gömbszerű vagy enyhén megnyúlt hajtású növény. Színe világosabb vagy sötétebb zöld, az idősebb növények a tövüknél parásodnak. Átmérője 10–15 cm-t ér el. A hajtáscsúcs lapos, fehér vagy szürkés gyapjúval fedett.


==== Szemölcsök ====
20–30 db bordája magas, általában egyenes, néha egészen enyhén csavart lefutású. A bordák állszerű dudorokra tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák a dudorok mélyedéseiben ülnek. Kezdetben gyapjasak, később csupaszok.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4–6 db, árszerű, barna, hosszuk legfeljebb 2 cm
* '''Peremtövis:''' 8–17 db, kb. 1 cm hosszúak, színük fehér, csúcsuk gyakran barna


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok 4 cm hosszúak és 5 cm szélesek, színük élénk vagy sötétebb rózsaszín, a virág torka világosabb, esetenként csaknem fehér. Egy idősebb példányon egy időben sok virág nyílhat, koszorút képezve a hajtáscsúcs közelében

* '''Ivarlevelek:''' a porzók és a bibeszál zöldes vagy sárgás színűek, a portokok aranysárgák, a bibe különböző erősségű, akár fehérhez közeli rózsaszín lehet


==== Termés ====
Termése gömbölyű, 2 cm átmérőjű, vöröses.

* '''Magja:''' sapka alakú vagy némileg hengeres, tompa feketésbarna vagy fekete, finom kiemelkedésekkel, 1 mm átmérőjű


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Uruguay, Rivera megye, valamint Brazília, Rio Grande do Sul állam
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a leírás alapjául szolgáló példányokat Wilhelm Herter 1933-ban gyűjtötte Uruguay Rivera megyéjében, 300 méteres tengerszint feletti magasságban. Brazíliában például az Agudo hegységben meredek sziklagyepekben, kőzetpárkányokon és sziklafelszíneken él, ritkásan vagy sűrűbben felszínt fedő növényfajok társaságában

A begyűjtött növényeket néhány évig kultúrában nevelték Montevideóban és Berlinben, majd '''[[Erich Werdermann]]''' ezeket felhasználva készítette el az első leírást 1936-ban.


== Kultúrában tartás ==
Különleges virágszíne miatt a nemzetség egyik legmegbecsültebb tagja. Szárazon teleltetjük, de pihenőidejét igyekezzünk rövidre fogni, mert a túlzottan hosszú szárazság gyökereinek pusztulását okozhatja.

Óvatosan kell bánni a késő őszi és a kora tavaszi öntözéssel, mert a hideg és a nedvesség együtt hasonló eredménnyel járhat. Élőhelyein fagy ritkán fordul elő, ezért a telelőhely hőmérsékletét ne engedjük tartósan 5 °C alá csökkenni.

A fejlődési időszakban szűrt fényű, világos és levegős elhelyezés az optimális, rendszeres öntözés mellett. Talaja legyen enyhén savanyú kémhatású, porózus. Az idősebb hajtásrészek természetes parásodása a szakirodalom szerint késleltethető vastartalmú tápszer alkalmazásával.

Virágzása júliustól szeptemberig várható. Szaporítása főleg magról történhet, de ritkán sarjnövényeket is fejleszt.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==
'''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' 1971-ben leírt egy hasonló megjelenésű, de sárga virágú növényt ''Notocactus pseudoherteri'' néven. Valamivel nagyobb növésű, a peremtövisei is barnák, élőhelye a típusélőhely közelében található. A taxont ma a '''[[Parodia herteri]]''' sárga virágú formájának tekintik.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1.) és Kádár I. Csaba (2–3.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 596. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

[[Fájl:Notocactus herteri.SzabóR 01.jpg|bélyegkép]]

[[Fájl:Parodia herteri.SzabóR 02.jpg|bélyegkép]]

Parodia hausteiniana

2026-05-23T16:14:50Z

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Domingo Parodi''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött. * A fajt '''Erik Haustei…”

{{Taxonbox
| accepted = Parodia hausteiniana Rausch in Kakteen And. Sukk. 21: 45. 1970 sec. Anceschi & Magli 2018
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A fajt '''[[Erik Haustein]]''' német botanikusról nevezték el, aki az Erlangen Egyetem professzora volt, és 1949–1968 között az ismert német kaktuszos szaklapot, a ''KuaS''-t szerkesztette.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' ''KuaS'' 21: 45, 1970.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rausch 1970
[[Fájl:Parodia hausteiniana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kolovics József]]
[[Fájl:Parodia hausteiniana-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magános, gömbölyű vagy kissé megnyúlt növény, kb. 50 mm átmérőjű. Hajtásai lágy, puha állományúak.


==== Szemölcsök ====
Mintegy 13 bordája enyhén csavarodó lefutású.


==== Areolák ====
Az areolák kerekek, 3 mm átmérőjűek, fehér filcesek, egymástól 6 mm távolságra állnak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 4 db, keresztben álló, erős, sárga, a hegye felé fokozatosan barnás színű, tőben vastagabb. Az alsó a leghosszabb, amely 13 mm is lehet és a hegye erősen visszahajlik. A ''[[Parodia laui]]'' néven leírt formánál a középtövisek száma legfeljebb három, ezek lehetnek horgasak
* '''Peremtövis:''' 26–30 db, 6–8 mm hosszúak, vékonyak, sugarasan állnak és a növény szárához simulnak. Színük eleinte sárga, később fehér


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virág hossza és átmérője kb. 10 mm. A magház és a virágcső zöld, 4 mm hosszú, barna szőrrel borított. A lepel sárga, sötétsárga szegéllyel. A ''Parodia laui'' néven leírt formánál a virágok kissé nagyobbak, színük fénylő vöröses

* '''Ivarlevelek:''' a virág torka és a porzószál aranysárga. A bibe és a bibeszál aranysárga, hosszan kinyúlik a porzók közül


==== Termés ====
Termése ovális, 3–4 mm hosszú, olívzöld, fehér filccel fedett.

* '''Magja:''' hosszúkás ovális, mérete 0,5 × 1 mm, sötétbarna, bőre finoman szemölcsös


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, Cochabamba tartomány, Mizque város környéke, 2200–2650 m magasságban. A ''Parodia laui'' néven leírt forma Mizquétől keletre, a szomszédos Campero közigazgatási területen található
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 2700 méteres magasságban, vulkanikus sziklagyepekben, néha alacsonyabb cserjék között él

'''[[Dirk Jan van Vliet]]''' holland gyűjtő DV 69 számon publikált gyűjtésénél Argentína van megadva helyszínként, közelebbi megjelölés nélkül. Ezt azonban legalábbis kétkedéssel kell fogadni.


== Kultúrában tartás ==
A szerző gyűjteményében legalább 10 éve nevel egy példányt, amelyről hamar világossá vált, hogy a jeltábláján olvasható név hibás. Beazonosítása hosszú ideig tartott, mivel furcsán viselkedik.

Míg a leírások egyértelműen magános növénynek tartják, a példány erősen sarjad. A hajtások egy része a növény gyökeréről fejlődik, másik része pedig az oldalán, de 5–6 mm-es korukban ezek is gyökereket fejlesztenek és leválnak az anyanövényről. Ettől eltekintve minden más jellemzőjében megfelel a leírásnak.

A sarjadási hajlamot valószínűleg az élőhelyitől erősen eltérő, szerves anyagban gazdagabb talaj okozza. Erre vonatkozó kísérleteit a szerző a következő évben kezdi el.

A 2006-ban megjelent ''The New Cactus Lexicon''-ban közölt kép is sarjadó növényt ábrázol, a szerkesztők zárójelben meg is jegyezték, hogy kultúrában készült. Ugyanakkor a szöveges részben magános növényként említik.

Az elmúlt években egész évben üvegházban, nyáron szabadban csapadék elleni védelemmel és anélkül, félárnyékban és teljes fényben is tartották. Mindezeket a körülményeket jól viseli, minden évben jól fejlődik, több hullámban, tartósan virágzik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1. és 2.), Kolovics József (3.) és Tóth Norbert (4.)
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 354. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Parodia hausteiniana-003.jpg

2026-05-23T16:11:06Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia hausteiniana-002.jpg

2026-05-23T16:10:27Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia hausteiniana-001.jpg

2026-05-23T16:09:30Z

Jokhel Csaba:

Fájl:Parodia hausteiniana-000.jpg

2026-05-23T16:08:47Z

Jokhel Csaba:

Parodia haselbergii

2026-05-23T14:06:30Z

Jokhel Csaba:

{{Taxonbox
| accepted = Parodia haselbergii (F.Haage ex Rümpler) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 1982(4): 67. 1982 sec. Zappi & Taylor 2020+
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
* A faj '''[[F. von Haselberg]]''' nevét viseli, aki 1885 körül élt a németországi Stralsundban, hobbi kaktuszgyűjtő volt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus haselbergii'' Rümpler, ''Handb. Cacteenk.'': 563–564, 1886.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' F. Brandt, ''Kakt. Orch. Rundschau'' ? (4): 67, 1982.
[[Fájl:Parodia haselbergii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Parodia haselbergii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Parodia haselbergii subsp. haselbergii.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
[[Fájl:Parodia haselbergii.PL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László ]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Hajtása félgömb alakú, több mint 20 cm átmérőjű és 15 cm magas, a csúcsa kissé lapított, a fény irányába ferde, fehér tövisekkel fedett. Színe világoszöld.


==== Szemölcsök ====
Több mint 30 bordája van, kissé csavart lefutásúak, kis dudorokra tagolódnak.


==== Areolák ====
Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el, sűrűn, fehér gyapjasak.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 3–5 db, hasonló a peremtövisekhez, nehezen elkülöníthető
* '''Peremtövis:''' 20 db vagy több, tűszerűek, eleinte sárgásak, később fehérebbek, egyenesek, több mint 1 cm hosszúak


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok a csúcson jelennek meg, 1,5–2 cm hosszúak, színük a pirostól a narancspirosig változhat

* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak és a portokok aranysárgák, a bibeszál sárga, a bibe sötétsárga

Rendszeresen egyszerre több virága nyílik, virágzására az egész év során, de elsősorban tavasszal számíthatunk.


==== Termés ====
Termése kicsi, golyó alakú, szúrós töviscsomókkal fedett.

* '''Magja:''' apró, félgömb- vagy sisak alakú, 1 mm nagy, fekete


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Rio Grande do Sul állam, Jaguirana, Aparados környéke
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' az Aparados da Serra vidékén él, amely 1800 m magasság fölött helyezkedik el. Az élőhelyen a tél folyamán nagyobb mennyiségű csapadékot és kisebb fagyokat is elvisel


== Kultúrában tartás ==
Nyáron sok fényt és nedvességet igényel, de nem nagyon nagy meleget. Talaja gránittörmelékből, durva homokból (sóder), komposztföldből készíthető, de ne hiányozzon az agyag sem belőle, ami nagyon fontos a növény részére, gyengén savanyú pH mellett.

A lúgos kémhatás a növény gyökereinek megkeményedéséhez vezet, csökkentve a finom gyökérszálak számát. Fontos a növények nyári elhelyezésekor, hogy a csúcs ferde része a fény irányába nézzen.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==


== Egyéb ==
A faj hovatartozásáról már nagyon sok szó esett. Egyes szerzők szerint a ''Brasilicactus''-okhoz, mások, akik nem ismerik el ennek a kis nemzetségnek a létjogosultságát, a ''Notocactus''-okhoz sorolják. '''[[Franz Buxbaum]]''' besorolja a nagy ''Notocactus'' nemzetségbe, viszont '''[[David Richard Hunt]]''' és '''[[Nigel Paul Taylor]]''' a szintén nagy ''[[:Kategória:Parodia |Parodia ]]'' nemzetségbe sorolja (''Bradleya'' 4: 65–78, 1986).


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
* '''Fordította:''' Lőrincz István
* '''Kép:''' Bodor János
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - ''Pozsgások'' 212. kártya

[[Kategória:Parodia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]