https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Jokhel+Csaba 2026-10-10T04:42:40Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.45.3 https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_rosei&diff=13619 2026-10-09T17:46:15Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Weberocereus rosei (Kimnach) Buxb. in Succulenta (Netherlands) 57(6): 125. 1978 sec. Korotkova &amp; al. 2017 | synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' '''nemzetségnév''' [[Frédéric Albert Constantin Weber]] francia botanikus és kaktuszkutató nevéből, valamint a ''Cereus'' nemzetségnévből ered. <br /> * A '''fajneve''', a rosei, az amerikai botanikus, Joseph Nelson Rose (1862–1928) emlékét őrzi..<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' A faj holotípusát Ecuadorban, Chimborazo tartományban, a Río Chanchan Naranjapata és Olimpio közötti kanyonjában gyűjtötték, 700–1000 m tengerszint feletti magasságban, 1958 szeptemberében. Gyűjtő: Horich; herbáriumi azonosító: UC-229129.<br /> * '''Első leírása:''' ''Eccremocactus rosei'' Kimnach, 1962, ''Cactus and Succulent Journal'' (Los Angeles) 34: 80.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Franz Buxbaum, 1978, ''Succulenta'' (Netherlands) 57(6): 125.<br /> <br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 04.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A ''Weberocereus rosei'' epifita kaktusz, amely természetes élőhelyén más növényeken megtelepedve fejlődik. A faj pontos hajtásmorfológiájáról, a szár méreteiről, keresztmetszetéről, a bordák számáról és a tövisek részletes jellemzőiről a jelenleg ellenőrzött taxonómiai adatforrások nem szolgáltatnak elegendő adatot.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A faj virágának méretére, színére, nyílási idejére és beporzásbiológiájára vonatkozó részletes, megbízható adatot a felhasznált források nem közölnek.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A csésze, a párta és az egyes lepellevelek alakjáról, méretéről és színéről nem áll rendelkezésre kellően ellenőrzött fajspecifikus leírás.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak, a portokok, a termő, a bibeszál és a bibe részletes morfológiájáról a felhasznált források nem közölnek adatokat.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés alakjáról, méretéről, színéről és érési folyamatáról nem áll rendelkezésre elegendő ellenőrzött adat.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok méretére, alakjára, színére és felszínére vonatkozó fajspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Ecuador''', Dél-Amerika nyugati részén. A Plants of the World Online (POWO) ezt az országot jelöli meg a faj őshonos elterjedési területeként.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nedves trópusi biomhoz kötődő, epifita kaktusz. A természetben fákon vagy más növényeken megtelepedve él. A típuspéldányt 700–1000 m tengerszint feletti magasságban gyűjtötték Ecuador Chimborazo tartományában. Az adott élőhely növénytársulásáról és éghajlati viszonyairól a felhasznált források nem közölnek további részleteket.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Epifita életmódja miatt tartása eltér a száraz, nyílt élőhelyekről származó kaktuszokétól. Kiindulásként világos, szórt fényű, jó légmozgású környezet és levegős, jó vízelvezetésű, ugyanakkor mérsékelten nedvességtartó közeg javasolható. A növekedési időszakban a közeg kiszáradását és a gyökérzet tartós vízben állását egyaránt célszerű elkerülni. A faj pontos hőmérsékleti igényeiről és hidegtűréséről a felhasznált források nem szolgáltatnak ellenőrzött adatot; ezért fagymentes tartása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A faj az epifita kaktuszokat magában foglaló ''Weberocereus'' nemzetség tagja. Korábban ''Eccremocactus rosei'' és ''Cryptocereus rosei'' néven is leírták, illetve használták. Ezek a nevek a jelenlegi taxonómiai kezelésben a ''Weberocereus rosei'' szinonimái. A faj más ''Weberocereus'' fajoktól való morfológiai elkülönítéséhez a rendelkezésre álló források alapján nem adható meg kellő bizonyossággal részletes bélyegkulcs.<br /> {{Típusfaj | Weberocereus rosei | limit=5}}<br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Weberocereus rosei'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba és a ''Weberocereus'' nemzetségbe tartozik. A Caryophyllales.org kaktuszokra vonatkozó rendszertani adatbázisának feldolgozásához kapcsolódó szakirodalom a fajt elfogadott taxonként tárgyalja.<br /> <br /> A fajt eredetileg ''Eccremocactus rosei'' néven írta le Myron William Kimnach 1962-ben. Curt Backeberg 1963-ban a ''Cryptocereus'' nemzetségbe helyezte, majd Franz Buxbaum 1978-ban közölte a jelenleg elfogadott ''Weberocereus rosei'' kombinációt. A Plants of the World Online jelenleg elfogadott fajként kezeli, Ecuadori elterjedéssel.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:941878-1 Plants of the World Online – Weberocereus rosei]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/10707/Weberocereus_rosei LLIFLE – Weberocereus rosei]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/10708/Eccremocactus_rosei LLIFLE – Eccremocactus rosei]<br /> * [https://species.wikimedia.org/wiki/Weberocereus_rosei Wikispecies – Weberocereus rosei]<br /> * [https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&amp;search_value=908269 Integrated Taxonomic Information System – Weberocereus rosei]<br /> * Korotkova, N. et al. (2021): Cactaceae at Caryophyllales.org – a dynamic online taxonomic backbone for the family. ''Willdenowia'' 51(2): 251–270. [https://doi.org/10.3372/wi.51.51208 DOI: 10.3372/wi.51.51208]<br /> <br /> [[Kategória:Weberocereus]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_rosei_X&diff=13618 2026-10-09T17:41:56Z

<p>Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Weberocereus rosei X lapot Weberocereus rosei lapra az átirányítást felülírva</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Weberocereus rosei]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_rosei&diff=13617 2026-10-09T17:41:56Z

<p>Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Weberocereus rosei X lapot Weberocereus rosei lapra az átirányítást felülírva</p> <hr /> <div>{{Speciesbox |taxon= Weberocereus rosei}}<br /> <br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 04.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus rosei.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Kategória:Weberocereus]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_tunilla_subsp._biolleyi&diff=13616 2026-10-09T17:41:26Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Weberocereus tunilla subsp. biolleyi (F.A.C.Weber) Ralf Bauer in Kakteen And. Sukk. 54(9): 243. 2003 sec. Korotkova &amp; al. 2017 | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A ''Weberocereus'' '''nemzetségnév''' [[Frédéric Albert Constantin Weber]] francia botanikus és kaktuszkutató nevéből, valamint a ''Cereus'' nemzetségnévből származik. <br /> - A ''biolleyi'' '''fajnév''' [[Adolphe Biolley]] svájci származású természettudós és gyűjtő emlékét őrzi, aki Costa Rica növényvilágának kutatásában jelentős szerepet játszott. <br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' A ''Weberocereus tunilla'' a ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség típusfaja.<br /> * '''Típusanyag:''' A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' esetében [[Ralf Bauer]] 2003-ban neotípust jelölt ki Costa Ricából, Limón tartományból, az északi Llanura de Santa Clara területéről, a Río Sucio mellől, 100–150 m tengerszint feletti magasságból. A gyűjtő Horich, a gyűjteményi azonosító ZSS-21351.<br /> * '''Első leírása:''' ''Rhipsalis biolleyi'' F.A.C.Weber, 1902, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 8: 467.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Ralf Bauer]], 2003, ''Kakteen und andere Sukkulenten'' 54(9): 243.<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' epifita kaktusz. A ''Weberocereus'' nemzetség tagjaira jellemzően a növény a trópusi erdőkben más növényekre telepedve fejlődik. A rendelkezésre álló, ellenőrzött adatforrások nem közölnek elegendő, alfajra vonatkozó részletet a hajtások méretéről, keresztmetszetéről, a bordák vagy szemölcsök kialakulásáról, illetve a tövisek pontos számáról és alakjáról.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> Az alfaj virágának részletes méret- és színadatait a felhasznált taxonómiai adatbázisok nem adják meg. A ''Weberocereus tunilla'' fajról közölt megfigyelések szerint a kinyílt virág pézsmaszerű, kellemetlen szagot bocsáthat ki, amely a denevérek általi beporzással hozható összefüggésbe. Ez a fajra vonatkozó adat, nem kizárólag a ''biolleyi'' alfajra igazolt sajátosság.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' Az alfaj csésze-, párta- és lepelleveleinek részletes morfológiai jellemzőiről nem áll rendelkezésre elegendő ellenőrzött adat.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes felépítéséről az ellenőrzött adatforrások nem közölnek alfajspecifikus leírást.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés alakjáról, méretéről és színéről az ellenőrzött források nem szolgáltatnak elegendő, kifejezetten erre az alfajra vonatkozó adatot.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok méretére, alakjára és felszínére vonatkozó részletes alfajspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Costa Rica''', '''Nicaragua''' és '''Panama'''. A taxonómiai adatbázisok a közép-amerikai elterjedést fogadják el.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nedves trópusi biomhoz kötődő, szukkulens epifita. Életmódjából következően a fákon vagy más növényeken megtelepedve fejlődik, nem tipikus talajlakó kaktuszként. A részletes élőhelyi magassági tartományra és a növénytársulások összetételére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre; a neotípus lelőhelye Costa Ricában 100–150 m tengerszint feletti magasságban található.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A trópusi erdőkből származó, epifita kaktuszok igényei eltérnek a száraz élőhelyeken élő, talajlakó kaktuszokétól. A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' termesztéséhez világos, de az erős, közvetlen napsütéstől védett hely és jó vízáteresztő képességű, levegős közeg lehet megfelelő kiindulópont. A növekedési időszakban rendszeres, a közeg kiszáradását és a tartós vízborítást egyaránt elkerülő öntözés indokolt. A hidegtűrésre és az alfaj pontos hőmérsékleti igényeire vonatkozó, közvetlenül ellenőrzött adatok hiányában fagymentes tartása javasolható.<br /> {{Típusfaj | Weberocereus tunilla | limit=5}}<br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A taxon elkülönítésének alapja az elfogadott rendszertani besorolás, amely a ''Weberocereus tunilla'' fajon belül külön alfajként kezeli. Korábban önálló fajként használt neve a ''Weberocereus biolleyi'' volt. A ''Weberocereus panamensis'' szintén a jelenleg elfogadott alfaj szinonimái között szerepel. A rendelkezésre álló források alapján a két alfaj közötti részletes, kizárólag morfológiai bélyegekre épülő összehasonlítás nem adható meg kellő bizonyossággal.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és a ''Weberocereus'' nemzetségbe tartozik. A ''Plants of the World Online'' (POWO) elfogadott alfajként tartja nyilván. A név [[Ralf Bauer]] által 2003-ban közölt kombináció; alapneve a [[Frédéric Albert Constantin Weber]] által 1902-ben leírt ''Rhipsalis biolleyi''.<br /> <br /> A ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség és a Hylocereeae rokonsági viszonyait vizsgáló molekuláris filogenetikai kutatások a nemzetségek körülhatárolását és a csoport rendszertani értelmezését is érintik. A 2017-ben megjelent, a Hylocereeae törzs filogenetikai keretét tárgyaló tanulmány a ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' nevet is használja, és a taxonhoz neotípus-adatokat közöl.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:70029746-1 Plants of the World Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/70029746-1 International Plant Names Index – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/139026-1 International Plant Names Index – Weberocereus biolleyi]<br /> * [https://test.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001434560 World Flora Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&amp;search_value=912616 Integrated Taxonomic Information System – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera A phylogenetic framework for the Hylocereeae (Cactaceae) and implications for the circumscription of the genera]<br /> <br /> [[Kategória:Weberocereus ]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_tunilla_subsp._biolleyi&diff=13615 2026-10-09T17:38:51Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Weberocereus tunilla subsp. biolleyi (F.A.C.Weber) Ralf Bauer, 2003 | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A ''Weberocereus'' '''nemzetségnév''' [[Frédéric Albert Constantin Weber]] francia botanikus és kaktuszkutató nevéből, valamint a ''Cereus'' nemzetségnévből származik. <br /> - A ''biolleyi'' '''fajnév''' [[Adolphe Biolley]] svájci származású természettudós és gyűjtő emlékét őrzi, aki Costa Rica növényvilágának kutatásában jelentős szerepet játszott. <br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' A ''Weberocereus tunilla'' a ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség típusfaja.<br /> * '''Típusanyag:''' A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' esetében [[Ralf Bauer]] 2003-ban neotípust jelölt ki Costa Ricából, Limón tartományból, az északi Llanura de Santa Clara területéről, a Río Sucio mellől, 100–150 m tengerszint feletti magasságból. A gyűjtő Horich, a gyűjteményi azonosító ZSS-21351.<br /> * '''Első leírása:''' ''Rhipsalis biolleyi'' F.A.C.Weber, 1902, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 8: 467.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Ralf Bauer]], 2003, ''Kakteen und andere Sukkulenten'' 54(9): 243.<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' epifita kaktusz. A ''Weberocereus'' nemzetség tagjaira jellemzően a növény a trópusi erdőkben más növényekre telepedve fejlődik. A rendelkezésre álló, ellenőrzött adatforrások nem közölnek elegendő, alfajra vonatkozó részletet a hajtások méretéről, keresztmetszetéről, a bordák vagy szemölcsök kialakulásáról, illetve a tövisek pontos számáról és alakjáról.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> Az alfaj virágának részletes méret- és színadatait a felhasznált taxonómiai adatbázisok nem adják meg. A ''Weberocereus tunilla'' fajról közölt megfigyelések szerint a kinyílt virág pézsmaszerű, kellemetlen szagot bocsáthat ki, amely a denevérek általi beporzással hozható összefüggésbe. Ez a fajra vonatkozó adat, nem kizárólag a ''biolleyi'' alfajra igazolt sajátosság.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' Az alfaj csésze-, párta- és lepelleveleinek részletes morfológiai jellemzőiről nem áll rendelkezésre elegendő ellenőrzött adat.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes felépítéséről az ellenőrzött adatforrások nem közölnek alfajspecifikus leírást.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés alakjáról, méretéről és színéről az ellenőrzött források nem szolgáltatnak elegendő, kifejezetten erre az alfajra vonatkozó adatot.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok méretére, alakjára és felszínére vonatkozó részletes alfajspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Costa Rica''', '''Nicaragua''' és '''Panama'''. A taxonómiai adatbázisok a közép-amerikai elterjedést fogadják el.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nedves trópusi biomhoz kötődő, szukkulens epifita. Életmódjából következően a fákon vagy más növényeken megtelepedve fejlődik, nem tipikus talajlakó kaktuszként. A részletes élőhelyi magassági tartományra és a növénytársulások összetételére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre; a neotípus lelőhelye Costa Ricában 100–150 m tengerszint feletti magasságban található.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A trópusi erdőkből származó, epifita kaktuszok igényei eltérnek a száraz élőhelyeken élő, talajlakó kaktuszokétól. A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' termesztéséhez világos, de az erős, közvetlen napsütéstől védett hely és jó vízáteresztő képességű, levegős közeg lehet megfelelő kiindulópont. A növekedési időszakban rendszeres, a közeg kiszáradását és a tartós vízborítást egyaránt elkerülő öntözés indokolt. A hidegtűrésre és az alfaj pontos hőmérsékleti igényeire vonatkozó, közvetlenül ellenőrzött adatok hiányában fagymentes tartása javasolható.<br /> {{Típusfaj | Weberocereus tunilla | limit=5}}<br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A taxon elkülönítésének alapja az elfogadott rendszertani besorolás, amely a ''Weberocereus tunilla'' fajon belül külön alfajként kezeli. Korábban önálló fajként használt neve a ''Weberocereus biolleyi'' volt. A ''Weberocereus panamensis'' szintén a jelenleg elfogadott alfaj szinonimái között szerepel. A rendelkezésre álló források alapján a két alfaj közötti részletes, kizárólag morfológiai bélyegekre épülő összehasonlítás nem adható meg kellő bizonyossággal.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és a ''Weberocereus'' nemzetségbe tartozik. A ''Plants of the World Online'' (POWO) elfogadott alfajként tartja nyilván. A név [[Ralf Bauer]] által 2003-ban közölt kombináció; alapneve a [[Frédéric Albert Constantin Weber]] által 1902-ben leírt ''Rhipsalis biolleyi''.<br /> <br /> A ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség és a Hylocereeae rokonsági viszonyait vizsgáló molekuláris filogenetikai kutatások a nemzetségek körülhatárolását és a csoport rendszertani értelmezését is érintik. A 2017-ben megjelent, a Hylocereeae törzs filogenetikai keretét tárgyaló tanulmány a ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' nevet is használja, és a taxonhoz neotípus-adatokat közöl.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:70029746-1 Plants of the World Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/70029746-1 International Plant Names Index – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/139026-1 International Plant Names Index – Weberocereus biolleyi]<br /> * [https://test.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001434560 World Flora Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&amp;search_value=912616 Integrated Taxonomic Information System – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera A phylogenetic framework for the Hylocereeae (Cactaceae) and implications for the circumscription of the genera]<br /> <br /> [[Kategória:Weberocereus ]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Weberocereus_tunilla_ssp_biolleyi.VZs_03.jpg&diff=13614 2026-10-09T17:38:29Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_tunilla_subsp._biolleyi&diff=13613 2026-10-09T17:36:42Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Weberocereus tunilla subsp. biolleyi (F.A.C.Weber) Ralf Bauer, 2003 | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A ''Weberocereus'' '''nemzetségnév''' [[Frédéric Albert Constantin Weber]] francia botanikus és kaktuszkutató nevéből, valamint a ''Cereus'' nemzetségnévből származik. <br /> - A ''biolleyi'' '''fajnév''' [[Adolphe Biolley]] svájci származású természettudós és gyűjtő emlékét őrzi, aki Costa Rica növényvilágának kutatásában jelentős szerepet játszott. <br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' A ''Weberocereus tunilla'' a ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség típusfaja.<br /> * '''Típusanyag:''' A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' esetében [[Ralf Bauer]] 2003-ban neotípust jelölt ki Costa Ricából, Limón tartományból, az északi Llanura de Santa Clara területéről, a Río Sucio mellől, 100–150 m tengerszint feletti magasságból. A gyűjtő Horich, a gyűjteményi azonosító ZSS-21351.<br /> * '''Első leírása:''' ''Rhipsalis biolleyi'' F.A.C.Weber, 1902, ''Bulletin du Muséum d'Histoire Naturelle'' 8: 467.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Ralf Bauer]], 2003, ''Kakteen und andere Sukkulenten'' 54(9): 243.<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' epifita kaktusz. A ''Weberocereus'' nemzetség tagjaira jellemzően a növény a trópusi erdőkben más növényekre telepedve fejlődik. A rendelkezésre álló, ellenőrzött adatforrások nem közölnek elegendő, alfajra vonatkozó részletet a hajtások méretéről, keresztmetszetéről, a bordák vagy szemölcsök kialakulásáról, illetve a tövisek pontos számáról és alakjáról.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> Az alfaj virágának részletes méret- és színadatait a felhasznált taxonómiai adatbázisok nem adják meg. A ''Weberocereus tunilla'' fajról közölt megfigyelések szerint a kinyílt virág pézsmaszerű, kellemetlen szagot bocsáthat ki, amely a denevérek általi beporzással hozható összefüggésbe. Ez a fajra vonatkozó adat, nem kizárólag a ''biolleyi'' alfajra igazolt sajátosság.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' Az alfaj csésze-, párta- és lepelleveleinek részletes morfológiai jellemzőiről nem áll rendelkezésre elegendő ellenőrzött adat.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes felépítéséről az ellenőrzött adatforrások nem közölnek alfajspecifikus leírást.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés alakjáról, méretéről és színéről az ellenőrzött források nem szolgáltatnak elegendő, kifejezetten erre az alfajra vonatkozó adatot.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok méretére, alakjára és felszínére vonatkozó részletes alfajspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Természetes elterjedési területe '''Costa Rica''', '''Nicaragua''' és '''Panama'''. A taxonómiai adatbázisok a közép-amerikai elterjedést fogadják el.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nedves trópusi biomhoz kötődő, szukkulens epifita. Életmódjából következően a fákon vagy más növényeken megtelepedve fejlődik, nem tipikus talajlakó kaktuszként. A részletes élőhelyi magassági tartományra és a növénytársulások összetételére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre; a neotípus lelőhelye Costa Ricában 100–150 m tengerszint feletti magasságban található.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A trópusi erdőkből származó, epifita kaktuszok igényei eltérnek a száraz élőhelyeken élő, talajlakó kaktuszokétól. A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' termesztéséhez világos, de az erős, közvetlen napsütéstől védett hely és jó vízáteresztő képességű, levegős közeg lehet megfelelő kiindulópont. A növekedési időszakban rendszeres, a közeg kiszáradását és a tartós vízborítást egyaránt elkerülő öntözés indokolt. A hidegtűrésre és az alfaj pontos hőmérsékleti igényeire vonatkozó, közvetlenül ellenőrzött adatok hiányában fagymentes tartása javasolható.<br /> {{Típusfaj | Weberocereus tunilla | limit=5}}<br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A taxon elkülönítésének alapja az elfogadott rendszertani besorolás, amely a ''Weberocereus tunilla'' fajon belül külön alfajként kezeli. Korábban önálló fajként használt neve a ''Weberocereus biolleyi'' volt. A ''Weberocereus panamensis'' szintén a jelenleg elfogadott alfaj szinonimái között szerepel. A rendelkezésre álló források alapján a két alfaj közötti részletes, kizárólag morfológiai bélyegekre épülő összehasonlítás nem adható meg kellő bizonyossággal.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és a ''Weberocereus'' nemzetségbe tartozik. A ''Plants of the World Online'' (POWO) elfogadott alfajként tartja nyilván. A név [[Ralf Bauer]] által 2003-ban közölt kombináció; alapneve a [[Frédéric Albert Constantin Weber]] által 1902-ben leírt ''Rhipsalis biolleyi''.<br /> <br /> A ''[[:Kategória:Weberocereus|Weberocereus]]'' nemzetség és a Hylocereeae rokonsági viszonyait vizsgáló molekuláris filogenetikai kutatások a nemzetségek körülhatárolását és a csoport rendszertani értelmezését is érintik. A 2017-ben megjelent, a Hylocereeae törzs filogenetikai keretét tárgyaló tanulmány a ''Weberocereus tunilla'' subsp. ''biolleyi'' nevet is használja, és a taxonhoz neotípus-adatokat közöl.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:70029746-1 Plants of the World Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/70029746-1 International Plant Names Index – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.ipni.org/n/139026-1 International Plant Names Index – Weberocereus biolleyi]<br /> * [https://test.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0001434560 World Flora Online – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&amp;search_value=912616 Integrated Taxonomic Information System – Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]<br /> * [https://www.researchgate.net/publication/320829990_A_phylogenetic_framework_for_the_Hylocereeae_Cactaceae_and_implications_for_the_circumscription_of_the_genera A phylogenetic framework for the Hylocereeae (Cactaceae) and implications for the circumscription of the genera]<br /> <br /> [[Kategória:Weberocereus ]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_tunilla_subsp._biolleyi_X&diff=13612 2026-10-09T17:29:50Z

<p>Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Weberocereus tunilla subsp. biolleyi X lapot a következő névre: Weberocereus tunilla subsp. biolleyi</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Weberocereus tunilla subsp. biolleyi]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weberocereus_tunilla_subsp._biolleyi&diff=13611 2026-10-09T17:29:50Z

<p>Jokhel Csaba: Jokhel Csaba átnevezte a(z) Weberocereus tunilla subsp. biolleyi X lapot a következő névre: Weberocereus tunilla subsp. biolleyi</p> <hr /> <div>{{Speciesbox |taxon= Weberocereus tunilla subsp. biolleyi}}<br /> <br /> <br /> <br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> [[Fájl:Weberocereus tunilla ssp biolleyi.VZs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]]<br /> <br /> <br /> == Szerzők és forrás ==<br /> * '''Szöveg:'''<br /> * '''Kép:''' Varga Zsolt<br /> * '''Lektorálta:'''<br /> * '''Forrás:''' <br /> <br /> <br /> [[Kategória:Weberocereus]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._humilis&diff=13610 2026-10-06T18:56:35Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon &amp; al. 2015| synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' ''Florula Atacamensis seu enumeration…'' 23. (1860).<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hutchison, 1953.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Gyökérzet ====<br /> Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.<br /> <br /> ==== Hajtás ====<br /> Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.<br /> <br /> A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.<br /> <br /> Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövisek:''' fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.<br /> * '''Peremtövisek:''' számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.<br /> <br /> * '''Mag:''' a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Antofagasta és Atacama régió.<br /> * '''Típus élőhely:''' Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.<br /> <br /> A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.<br /> <br /> Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. humilis&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-002.jpg|Bodor János<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-003.jpg|Lukoczki Zoltán<br /> Fájl:Copiapoa humilis.HL 02.jpg|Fotó: Havas László<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.<br /> <br /> Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.<br /> <br /> Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.<br /> <br /> Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.<br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> * '''Képek:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 388. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_hypogaea_subsp._hypogaea&diff=13609 2026-10-06T18:55:59Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea sec. Larridon &amp; al. (2015)| synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A ''hypogaea'' fajnév a görög ''hypo'' („alatt”) és ''gē'' („föld”) elemekből származó latin ''hypogaeus'' melléknévből ered, jelentése „föld alatti”, „a föld alatt növő”. A név a növény jellegzetes habitusára utal: a '''szár''' jelentős része a talaj felszíne alatt fejlődik, és kedvező körülmények között a növény csak kevéssé emelkedik ki a talajból.<br /> [[Fájl:Copiapoa hypogaea.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> [[Fájl:Copiapoa hypogaea.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típuspéldány:''' F. Ritter gyűjtése, '''Chile''', Antofagasta régió, Chañaral környéke; a típusgyűjtés adatait az IPNI nem részletezi.<br /> * '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] ''Copiapoa hypogaea'' néven, ''Cactus'' (Paris) 15(66): 19. 1960.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Friedrich Ritter]] már az eredeti leírásban a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségben közölte.<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A növény többnyire magányosan fejlődik, ritkábban kisebb csoportokat alkot, és az idősebb példányok tövénél sarjakat is képezhet. A '''hajtás''' lapított-gömbös, rendszerint csak kevéssé emelkedik ki a talajból, és kedvező körülmények között csaknem teljesen a felszín alatt maradhat. A '''szár''' szürkésbarna, bronzos vagy zöldes színű, 3–4 cm átmérőjű, termesztésben akár 7 cm átmérőt is elérhet. A csúcs bemélyedő, fehér gyapjúval borított. Az epidermisz sima vagy erősen ráncolt lehet.<br /> <br /> A '''gyökér''' gumós, répaszerű, és keskeny nyaki résszel kapcsolódik a '''szár'''hoz. A megvastagodott '''gyökérzet''' fontos vízraktározó szerv, amely lehetővé teszi a növény számára a rendkívül száraz élőhelyen való fennmaradást.<br /> <br /> A '''bordák''' száma 10–14, ritkábban 16. Alacsonyak, szélesek, gyakran kissé spirálisan elhelyezkedők, és sekélyen bemetszett '''szemölcsök'''re tagolódnak. A '''szemölcsök''' körülbelül 4–7 mm átmérőjűek és legfeljebb 5 mm magasak.<br /> <br /> Az '''areolák''' kicsik, 1–3 mm szélesek, oválisak, besüllyedők és fehér nemezesek; egymástól jól elkülönülnek.<br /> <br /> A '''tövisek''' erősen redukáltak. Az idősebb részeken rendszerint teljesen hiányoznak. A '''középtövis''' hiányzik, vagy egyetlen, igen rövid tövisre redukálódik. A 0–10 '''peremtövis''' vékony, rövid, 4 mm-nél rendszerint nem hosszabb; fiatalon barnás vagy feketés, később szürkés színűvé válik, majd lehullhat.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A '''virág''' nappal nyílik, a '''szár''' csúcsán jelenik meg, és szélesen tölcséres, illetve nyitott alakú. A '''virág''' sárga, a külső részeken rózsaszínes árnyalattal. Erősen illatos. A virágzás a melegebb nyári napokon következik be; a '''virág''' napkelte után körülbelül két órával nyílik ki, és napnyugta előtt körülbelül két órával záródik.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A '''párta''' szélesen nyíló, sárga, külső része rózsaszínes árnyalatú; a '''lepellevelek''' szélesek.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''', '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai méretadatait a felhasznált források nem közlik elkülönítve a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' taxonra.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés kissé húsos, kicsi, gömbölyded, fehéres színű, és a csúcsán csak néhány apró pikkelyt visel.<br /> <br /> * '''Magja:''' A mag fényes fekete, sima, körülbelül 1 mm hosszú, 0,75 mm széles és 0,5 mm vastag.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régió délnyugati részétől az Atacama régió északnyugati részéig honos. A taxon központi elterjedési területe Chañaral környéke és a hozzá közeli tengerparti dombvidék.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz tengerparti sivatagi élőhelyeken él. A növény többnyire a talaj felszíne alatt marad, és csak a '''szár''' felső része emelkedik ki, esetenként pedig a növény csaknem teljesen a talajba süllyed. A parti köd fontos nedvességforrás az élőhelyen. A gumós '''gyökérzet''' a víz raktározását szolgálja, és a növény szárazságtűrésének egyik legfontosabb anatómiai és morfológiai alapja.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' lassan növő, szárazságtűrő kaktusz. Világos, közvetlen napfényt és kiváló vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényel.<br /> <br /> A gumós '''gyökérzet''' miatt különösen fontos, hogy a közeg ne maradjon tartósan nedves. A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényel, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon, hűvös körülmények között célszerű tartani.<br /> <br /> A termesztett példányok rendszerint jobban kiemelkednek a talajból, mint természetes élőhelyükön, és az epidermiszük is simább lehet. A ''[[Copiapoa hypogaea var. barquitensis]]'' név alatt korábban elkülönített, sima epidermiszű alak különösen gyakori a gyűjteményekben.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' legjellegzetesebb bélyege a lapított-gömbös, részben vagy csaknem teljesen a talajba süllyedő '''szár''', valamint a keskeny nyaki résszel kapcsolódó nagy, gumós '''gyökérzet'''.<br /> <br /> A '''tövisek''' erősen redukáltak: az idősebb '''szár'''részeken rendszerint teljesen hiányoznak, a fiatalabb részeken pedig legfeljebb néhány rövid '''peremtövis''' jelenik meg. A 10–14(–16) alacsony '''borda''' és a besüllyedt, fehér nemezes '''areolák''' szintén jellegzetesek.<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea var. barquitensis]]'' korábban a faj sima epidermiszű alakjaként került elkülönítésre. A POWO jelenlegi kezelése szerint ez a név a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' heterotipikus szinonimája. A LLIFLE is megkülönbözteti a Chañaral környékén előforduló sima epidermiszű ''barquitensis'' alakot, amelyet a gyűjteményekben gyakran termesztenek.<br /> <br /> A ''[[Copiapoa laui]]'' korábban a ''[[Copiapoa hypogaea]]'' fajon belül alfaji vagy varietási rangban is szerepelt, jelenleg azonban a POWO önálló fajként fogadja el. A ''[[Copiapoa laui]]'' lényegesen kisebb termetű, ezért a ''[[Copiapoa hypogaea]]'' tipikus alakjától jól elkülöníthető.<br /> <br /> == Szukkulens taxonok ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' a ''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'' család ''[[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]]'' alcsaládjába tartozó szukkulens növény. A ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség atacamai fajaihoz hasonlóan rendkívül száraz környezethez alkalmazkodott. Jellegzetes alkalmazkodása a vízraktározó, gumós '''gyökérzet''' és a talajba süllyedő '''szár''', amely csökkenti a párologtató felszínnek a szélsőséges sivatagi körülményeknek való kitettségét.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea]]'' fajt Friedrich Ritter írta le 1960-ban. Az eredeti név már a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetségbe tartozott.<br /> <br /> A jelenlegi taxonómiai kezelésben a ''[[Copiapoa hypogaea]]'' fajon belül két elfogadott alfaj szerepel: a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' és a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. cobrensis]]''. A ''Plants of the World Online'' a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' nevet elfogadott alfajként kezeli. A POWO ezt a kezelést a ''World Checklist of Vascular Plants'', valamint Larridon és munkatársai 2015-ös, integratív ''Copiapoa''-vizsgálatára alapozza.<br /> <br /> A 2015-ös vizsgálat a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetség evolúciós és taxonómiai viszonyait morfológiai és molekuláris adatok együttes elemzésével vizsgálta. A kutatás eredményei hozzájárultak a jelenlegi ''Copiapoa''-taxonómiai kezelés kialakításához.<br /> <br /> == Megjegyzés ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' a ''[[Copiapoa hypogaea]]'' autonyma alfaja, vagyis az eredeti fajnév alapján létrejött névviselő taxon. A POWO jelenleg elfogadott alfajként kezeli.<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea var. barquitensis]]'' F.Ritter 1980-ban leírt varietás. A POWO jelenleg a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' heterotipikus szinonimájaként kezeli. A név a Chañaral környékén előforduló, sima epidermiszű alakhoz kapcsolódik.<br /> <br /> A ''[[Neochilenia hypogaea]]'' Backeb. 1959-ben közölt név a ''[[Copiapoa hypogaea]]'' nomenklatúrai szinonimája; az IPNI adatai szerint a név latin diagnózis nélkül jelent meg. A ''[[Pilocopiapoa hypogaea]]'' (F.Ritter) Y.Itô szintén a faj nomenklatúrai szinonimája.<br /> <br /> A ''[[Copiapoa hypogaea]]'' fajon belül a POWO jelenleg két elfogadott alfajt különít el: a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]]'' és a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. cobrensis]]'' taxont. A LLIFLE ezzel szemben elsősorban fajszinten tárgyalja a ''[[Copiapoa hypogaea]]''-t, és saját adatlapján a ''[[Copiapoa hypogaea subsp. cobrensis]]'' nevet is elfogadott alfajként tünteti fel.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229887-1 Plants of the World Online – Copiapoa hypogaea subsp. hypogaea]<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A131136-1 Plants of the World Online – Copiapoa hypogaea]<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/314357-2 Plants of the World Online – Copiapoa hypogaea var. barquitensis]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131136-1 International Plant Names Index – Copiapoa hypogaea]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/881/Copiapoa_hypogaea LLIFLE – Copiapoa hypogaea]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/885/Pilocopiapoa_hypogaea LLIFLE – Pilocopiapoa hypogaea]<br /> * [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-51/issue-2/wi.51.51208/Cactaceae-at-Caryophyllalesorg--A-Dynamic-Online-Species-Level/10.3372/wi.51.51208.full Caryophyllales.org – Cactaceae at Caryophyllales.org]<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_hypogaea.HL_02.jpg&diff=13608 2026-10-06T18:55:40Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_hypogaea.HL_01.jpg&diff=13607 2026-10-06T18:54:10Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._tenuissima&diff=13606 2026-10-06T17:22:17Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Copiapoa humilis subsp. tenuissima (F.Ritter ex D.R.Hunt) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 16: 6. 2003 sec. Larridon &amp; al. 2015<br /> | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó városról kapta a nevét, ahol több faj is előfordul, köztük a típusfaj, Copiapoa marginata.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése törpe, alacsony, kicsiny, utalva a növény apró méretére.<br /> * Az '''alfaj neve''' latin eredetű, a „tenuis” melléknév felsőfoka, jelentése vékony, finom, légies, a hajtások és tövisezet apró jellegére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' Taxon 12: 31. 1963<br /> * '''Alfaj leírása:''' Hunt, 2003<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> Magános vagy csoportképző növény. Sarjait a talajszinten vagy kissé alatt fejleszti. Hajtásai kissé nyomottak vagy szabályos gömb alakúak, ritkán nagyobbak 4 cm-nél. Színük változatos: tompa zöld, sötét olajzöld, barnás-bronzos, feketésszínű bordós példányok is előfordulnak. Fiatal hajtások csúcsa nemezes. Gyökere erős, vastag karógyökér.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> <br /> 13–16 borda, spirális szemölcssorokkal, 3–4 mm magas.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Areolái fehérgyapjasak, 6–9 mm-re egymástól.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. tenuissima&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-002.jpg|Fotó: Lukoczki Zoltán<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp. tenuissima.HL 01.jpg|Fotó: Havas László<br /> Fájl:Copiapoa tenuissima.HL 02.jpg|Fotó: Havas László<br /> Fájl:Copiapoa tenuissima.HL 04.jpg|Fotó: Havas László<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Peremtövis:''' 8–14 db, 3–6 mm hosszú, vékony, olykor hajszerű, hegyes, általában egyenes, színük sárgástól majdnem feketéig változik.<br /> * '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkábban 1–2 db, 4–10 mm hosszú.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> Sárga, illatos, 2,5 cm hosszú, kb. 3 cm átmérőjű. Lepellevelek 5–7 mm szélesek, 15 mm hosszúak. Magház pelyhes, zöldesbarna pikkelyekkel borított, virágcső 5–7 mm hosszú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> Gömbölyű, zöld vagy barnás, gyapjas.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Típus élőhely:''' Chile, Antofagasta tartomány, El Cobre közelében, partközeli hegyeken.<br /> * '''Elterjedés:''' 100–700 m tengerszint feletti magasság, a legészakibb gyűjtések Antofagastától 20–25 km-re délre.<br /> * '''Élőhely:''' kőtörmelékes konglomerátum, vulkánikus sziklarepedések, más kaktuszokkal (''[[Copiapoa atacamensis]], [[Echinopsis deserticola]], [[Eulychnia breviflora]]'') és [[Euphorbia lactiflua]]-val él együtt. Csapadékot szinte kizárólag páralecsapódásból nyer.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Az igények megegyeznek a ''C. humilis'' subsp. ''humilis'' alfajéval. Mészmentes, erősen porózus, ásványi összetételű talajban, napfényen tartva szépen fejlődik. Tavasztól őszig mérsékelt öntözés, pangó víztől óvni kell. Télen szárazon, fagypont felett, világos helyen pihen. Fejlődési időszakban reggeli esővizes permetezés kedvező.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> Apró, gömb alakú hajtások, finom, hajszerű peremtövisek, gyapjas termés, 2–4 mm magas spirális bordák, sárga, illatos virág.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> Leíró: Philippi, 1963 (faj), Hunt, 2003 (alfaj).<br /> Szinonimák: ''Copiapoa tenuissima'' Ritter 1963; ''C. humilis'' var. ''tenuissima'' (F. Ritter) G. J. Charles 1998; ''C. hypogaea'' subsp. ''tenuissima'' Hunt 2002.<br /> <br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán<br /> * Lektorálta és kiegészítette: Papp László<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 412. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._tenuissima&diff=13605 2026-10-06T17:20:58Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Copiapoa humilis subsp. tenuissima (F.Ritter ex D.R.Hunt) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 16: 6. 2003 sec. Larridon &amp; al. 2015<br /> | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó városról kapta a nevét, ahol több faj is előfordul, köztük a típusfaj, Copiapoa marginata.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése törpe, alacsony, kicsiny, utalva a növény apró méretére.<br /> * Az '''alfaj neve''' latin eredetű, a „tenuis” melléknév felsőfoka, jelentése vékony, finom, légies, a hajtások és tövisezet apró jellegére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' Taxon 12: 31. 1963<br /> * '''Alfaj leírása:''' Hunt, 2003<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> Magános vagy csoportképző növény. Sarjait a talajszinten vagy kissé alatt fejleszti. Hajtásai kissé nyomottak vagy szabályos gömb alakúak, ritkán nagyobbak 4 cm-nél. Színük változatos: tompa zöld, sötét olajzöld, barnás-bronzos, feketésszínű bordós példányok is előfordulnak. Fiatal hajtások csúcsa nemezes. Gyökere erős, vastag karógyökér.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> <br /> 13–16 borda, spirális szemölcssorokkal, 3–4 mm magas.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Areolái fehérgyapjasak, 6–9 mm-re egymástól.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. tenuissima&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-002.jpg|Fotó: Lukoczki Zoltán<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp. tenuissima.HL 01.jpg|Fotó: Havas László<br /> Fájl:Copiapoa tenuissima.HL 02.jpg|Fotó: Havas László<br /> [[Fájl:Copiapoa tenuissima.HL 04.jpg|Fotó: Havas László]]<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Peremtövis:''' 8–14 db, 3–6 mm hosszú, vékony, olykor hajszerű, hegyes, általában egyenes, színük sárgástól majdnem feketéig változik.<br /> * '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkábban 1–2 db, 4–10 mm hosszú.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> Sárga, illatos, 2,5 cm hosszú, kb. 3 cm átmérőjű. Lepellevelek 5–7 mm szélesek, 15 mm hosszúak. Magház pelyhes, zöldesbarna pikkelyekkel borított, virágcső 5–7 mm hosszú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> Gömbölyű, zöld vagy barnás, gyapjas.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Típus élőhely:''' Chile, Antofagasta tartomány, El Cobre közelében, partközeli hegyeken.<br /> * '''Elterjedés:''' 100–700 m tengerszint feletti magasság, a legészakibb gyűjtések Antofagastától 20–25 km-re délre.<br /> * '''Élőhely:''' kőtörmelékes konglomerátum, vulkánikus sziklarepedések, más kaktuszokkal (''[[Copiapoa atacamensis]], [[Echinopsis deserticola]], [[Eulychnia breviflora]]'') és [[Euphorbia lactiflua]]-val él együtt. Csapadékot szinte kizárólag páralecsapódásból nyer.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Az igények megegyeznek a ''C. humilis'' subsp. ''humilis'' alfajéval. Mészmentes, erősen porózus, ásványi összetételű talajban, napfényen tartva szépen fejlődik. Tavasztól őszig mérsékelt öntözés, pangó víztől óvni kell. Télen szárazon, fagypont felett, világos helyen pihen. Fejlődési időszakban reggeli esővizes permetezés kedvező.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> Apró, gömb alakú hajtások, finom, hajszerű peremtövisek, gyapjas termés, 2–4 mm magas spirális bordák, sárga, illatos virág.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> Leíró: Philippi, 1963 (faj), Hunt, 2003 (alfaj).<br /> Szinonimák: ''Copiapoa tenuissima'' Ritter 1963; ''C. humilis'' var. ''tenuissima'' (F. Ritter) G. J. Charles 1998; ''C. hypogaea'' subsp. ''tenuissima'' Hunt 2002.<br /> <br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán<br /> * Lektorálta és kiegészítette: Papp László<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 412. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_tenuissima.HL_04.jpg&diff=13604 2026-10-06T17:20:32Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_tenuissima.HL_02.jpg&diff=13603 2026-10-06T17:16:15Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._tenuissima&diff=13602 2026-10-06T17:13:28Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Copiapoa humilis subsp. tenuissima (F.Ritter ex D.R.Hunt) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 16: 6. 2003 sec. Larridon &amp; al. 2015<br /> | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó városról kapta a nevét, ahol több faj is előfordul, köztük a típusfaj, Copiapoa marginata.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése törpe, alacsony, kicsiny, utalva a növény apró méretére.<br /> * Az '''alfaj neve''' latin eredetű, a „tenuis” melléknév felsőfoka, jelentése vékony, finom, légies, a hajtások és tövisezet apró jellegére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' Taxon 12: 31. 1963<br /> * '''Alfaj leírása:''' Hunt, 2003<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> Magános vagy csoportképző növény. Sarjait a talajszinten vagy kissé alatt fejleszti. Hajtásai kissé nyomottak vagy szabályos gömb alakúak, ritkán nagyobbak 4 cm-nél. Színük változatos: tompa zöld, sötét olajzöld, barnás-bronzos, feketésszínű bordós példányok is előfordulnak. Fiatal hajtások csúcsa nemezes. Gyökere erős, vastag karógyökér.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> <br /> 13–16 borda, spirális szemölcssorokkal, 3–4 mm magas.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Areolái fehérgyapjasak, 6–9 mm-re egymástól.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. tenuissima&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis tenuissima-002.jpg|Fotó: Lukoczki Zoltán<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp. tenuissima.HL 01.jpg|Fotó: Havas László<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Peremtövis:''' 8–14 db, 3–6 mm hosszú, vékony, olykor hajszerű, hegyes, általában egyenes, színük sárgástól majdnem feketéig változik.<br /> * '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkábban 1–2 db, 4–10 mm hosszú.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> Sárga, illatos, 2,5 cm hosszú, kb. 3 cm átmérőjű. Lepellevelek 5–7 mm szélesek, 15 mm hosszúak. Magház pelyhes, zöldesbarna pikkelyekkel borított, virágcső 5–7 mm hosszú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> Gömbölyű, zöld vagy barnás, gyapjas.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Típus élőhely:''' Chile, Antofagasta tartomány, El Cobre közelében, partközeli hegyeken.<br /> * '''Elterjedés:''' 100–700 m tengerszint feletti magasság, a legészakibb gyűjtések Antofagastától 20–25 km-re délre.<br /> * '''Élőhely:''' kőtörmelékes konglomerátum, vulkánikus sziklarepedések, más kaktuszokkal (''C. atacamensis, Echinopsis deserticola, Eulychnia breviflora'') és Euphorbia lactifluával él együtt. Csapadékot szinte kizárólag páralecsapódásból nyer.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Az igények megegyeznek a ''C. humilis'' subsp. ''humilis'' alfajéval. Mészmentes, erősen porózus, ásványi összetételű talajban, napfényen tartva szépen fejlődik. Tavasztól őszig mérsékelt öntözés, pangó víztől óvni kell. Télen szárazon, fagypont felett, világos helyen pihen. Fejlődési időszakban reggeli esővizes permetezés kedvező.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> Apró, gömb alakú hajtások, finom, hajszerű peremtövisek, gyapjas termés, 2–4 mm magas spirális bordák, sárga, illatos virág.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> Leíró: Philippi, 1963 (faj), Hunt, 2003 (alfaj).<br /> Szinonimák: ''Copiapoa tenuissima'' Ritter 1963; ''C. humilis'' var. ''tenuissima'' (F. Ritter) G. J. Charles 1998; ''C. hypogaea'' subsp. ''tenuissima'' Hunt 2002.<br /> <br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán<br /> * Lektorálta és kiegészítette: Papp László<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 412. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._humilis&diff=13601 2026-10-06T17:07:28Z

<p>Jokhel Csaba: /* Elterjedés és élőhely */</p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon &amp; al. 2015| synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' ''Florula Atacamensis seu enumeration…'' 23. (1860).<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hutchison, 1953.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Gyökérzet ====<br /> Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.<br /> <br /> ==== Hajtás ====<br /> Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.<br /> <br /> A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.<br /> <br /> Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövisek:''' fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.<br /> * '''Peremtövisek:''' számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.<br /> <br /> * '''Mag:''' a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Antofagasta és Atacama régió.<br /> * '''Típus élőhely:''' Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.<br /> <br /> A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.<br /> <br /> Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. humilis&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-002.jpg|Bodor János<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-003.jpg|Lukoczki Zoltán<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.<br /> <br /> Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.<br /> <br /> Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.<br /> <br /> Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.<br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> * '''Képek:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 388. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_humilis.HL_02.jpg&diff=13600 2026-10-06T17:07:13Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._humilis&diff=13599 2026-10-06T17:05:30Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon &amp; al. 2015| synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' ''Florula Atacamensis seu enumeration…'' 23. (1860).<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hutchison, 1953.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Gyökérzet ====<br /> Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.<br /> <br /> ==== Hajtás ====<br /> Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.<br /> <br /> A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.<br /> <br /> Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövisek:''' fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.<br /> * '''Peremtövisek:''' számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.<br /> <br /> * '''Mag:''' a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Antofagasta és Atacama régió.<br /> * '''Típus élőhely:''' Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.<br /> <br /> A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.<br /> <br /> Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. humilis&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-002.jpg|Bodor János<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-003.jpg|Lukoczki Zoltán<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == Kultúrában tartás ==<br /> Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.<br /> <br /> Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.<br /> <br /> Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.<br /> <br /> Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.<br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> * '''Képek:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 388. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._humilis&diff=13598 2026-10-06T17:05:03Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. humilis sec. Larridon &amp; al. 2015| synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' ''Florula Atacamensis seu enumeration…'' 23. (1860).<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hutchison, 1953.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán (Tata)]]<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Gyökérzet ====<br /> Erős karógyökérrel rendelkezik, amely vékonyabb gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz.<br /> <br /> ==== Hajtás ====<br /> Néha magányos, de gyakrabban tövénél sarjadó faj.<br /> <br /> A hajtás alakja a lapított gömbtől a kissé megnyúlt gömbszerűig változik. Átmérője 3–9 cm. Színe az élénkzöldtől a tompa olívzöldön át barnás árnyalatig terjedhet.<br /> <br /> Az idősebb példányok csúcsa általában dús, fehér gyapjúval borított.<br /> <br /> ==== Bordák ====<br /> Bordáinak száma 10–14. Magasságuk 5–15 mm, rendszerint alacsony szemölcsökre tagoltak.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> Az areolák 2–4 mm átmérőjűek, fehér gyapjasak. Egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövisek:''' fiatal példányokon gyakran hiányoznak. Idősebb növényeken számuk 1–4, hosszuk 1–3,5 cm, egyenesek vagy enyhén hajlottak. Színük szürkés vagy barnás, a csúcs felé sötétebb árnyalatúak. A korábban C. longispina néven leírt formánál a középtövisek hossza az 5 cm-t is elérheti.<br /> * '''Peremtövisek:''' számuk 7–13, hosszuk 0,8–2,5 cm, fiatal példányokon csupán néhány milliméteresek. Színük szürkés vagy fehéres.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> Illatos virágai 3–4 cm hosszúak és átmérőjűek, színük sárga.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> Gömbölyű terméseinek átmérője mintegy 8 mm.<br /> <br /> * '''Mag:''' a magok általában 1 mm-nél nagyobbak.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Antofagasta és Atacama régió.<br /> * '''Típus élőhely:''' Antofagasta régió, Antofagasta tartomány, Taltal településközösség területén, Paposo közelében.<br /> <br /> A tengerparti hegyeken fordul elő, 0–500 méteres tengerszint feletti magasságban, a longispina forma akár 1000 méterig is.<br /> <br /> Kőtörmelékes, szerves anyagban rendkívül szegény talajon él, erős napsugárzásnak kitett helyeken. Az intenzív sugárzást a gyakori légköri pára mérsékli. A csapadékhoz főként páralecsapódás útján jut. Más növényfajok csak igen kis egyedszámban fordulnak elő élőhelyén.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Copiapoa humilis subsp. humilis&quot;&gt;<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-002.jpg|Bodor János<br /> Fájl:Copiapoa humilis subsp humilis-003.jpg|Lukoczki Zoltán<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> == Kultúrában tartás ==<br /> Fényigényes faj. Elégtelen fényben hajtásai megnyúlhatnak.<br /> <br /> Az extrém nyári sugárzástól és hőségtől védeni kell. Talaja legyen mészszegény, erősen ásványi összetételű, kevés szerves anyaggal, az átlagosnál porózusabb szerkezetű.<br /> <br /> Az öntözővíz maradéktalanul el kell hogy folyjon, pangó víz nem maradhat a cserép alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel.<br /> <br /> Erős karógyökere miatt az átlagosnál mélyebb ültetőedény szükséges.<br /> <br /> Télen világos, fagymentes helyen, szárazon pihentetendő.<br /> [[Fájl:Copiapoa humilis.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> == Egyéb ==<br /> A korábban Copiapoa longispina néven leírt formát ma a Copiapoa humilis subsp. humilis erősebb tövisezetű alakjának tekintik, önálló faji vagy alfaji rangja nem indokolt.<br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> * '''Képek:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán (Tata); Bodor János<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 388. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_humilis.HL_01.jpg&diff=13597 2026-10-06T17:04:37Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_humilis_subsp._variispinata&diff=13596 2026-10-06T16:59:36Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Copiapoa humilis subsp. variispinata (F.Ritter) D.R.Hunt in Cactaceae Syst. Init. 13: 14. 2002 sec. Larridon &amp; al. 2015 | synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' a chilei Copiapó város nevéből származik. A nevet Britton és Rose adta a nemzetségnek, mivel több faj – köztük a típusfajként megjelölt Copiapoa marginata – e térség közelében él.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű („humilis”), jelentése: alacsony, kicsiny, törpe. A név a faj apró, gyakran a talajba süllyedő megjelenésére utal.<br /> * A ''variispinata'' '''alfajnév''' a latin ''varius'' („változatos”, „különböző”) és ''spina'' („tövis”) szavakból származik, és a taxon változatos tövisezetére utal. A név jól illeszkedik a taxon egyik jellegzetességéhez, mivel a '''tövisek''' száma és hossza egyedenként is jelentősen változhat.<br /> [[Fájl:Copiapoa variispinata.HL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> [[Fájl:Copiapoa variispinata.HL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Havas László]]<br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típuspéldány:''' '''[[Friedrich Ritter]]''' gyűjtése, Chile, Antofagasta régió, Paposo térsége, Quebrada Iscuña.<br /> * '''Első leírása:''' '''[[Friedrich Ritter]]''' ''Copiapoa variispinata'' néven, ''Kakteen Südamerika'' 3: 1070. 1980.<br /> * '''Az aktuális rangba helyezte:''' '''[[David Richard Hunt]]''', 2002, ''Copiapoa humilis'' alfajaként.<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A növény rendszerint csoportosan növekszik, és a csoportok szélessége általában nagyobb, mint a magassága. A '''hajtás''' gömbölyded vagy az életkor előrehaladtával kissé megnyúlt, puha, zöld, 4–7 cm átmérőjű. A '''szár''' csúcsa bemélyedő, sűrű nemezes gyapjúval és '''tövisek'''kel borított.<br /> <br /> A '''gyökér''' hosszú, vastag, kúposan megvastagodó gyökértestet alkot, amely mélyen a talajba hatol, és keskeny nyakban folytatódik.<br /> <br /> A '''bordák''' száma 15–18, ritkábban 22; a közöttük lévő barázdák 4–6 mm mélyek. A '''bordák''' bemetszettek, és többé-kevésbé jól elkülönülő '''szemölcsök'''et alkotnak.<br /> <br /> Az '''areolák''' kerekdedek, fehér gyapjúval, átmérőjük 1,5–4,5 mm, egymástól 3–8 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> A '''tövisek''' rendkívül változatosak számukban és hosszúságukban. A 10–15 '''peremtövis''' vékony, tűszerű, szétálló, sárgásbarnától sötétbarnáig terjedő színű, később megszürkül, hossza többnyire 3–8 mm. Az 5–10 '''középtövis''' erősebb, minden irányba szétálló, általában 5–10 mm hosszú, de ennél hosszabb is lehet.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A '''virág''' nappal nyílik, harang alakú, kénsárga, átmérője 2,5–3 cm. A '''virág''' a hajtás csúcsán található fehér gyapjúból fejlődik, és jellegzetes ''Copiapoa''-illatot áraszt.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A '''párta''' kénsárga és harang alakú; a külső '''lepellevelek''' a virág külső részét alkotják.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és '''portokok''' sárgák; a '''termő''', '''bibeszál''' és '''bibe''' részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.<br /> {{Galéria <br /> | https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_.humilis-varispinata03_Senoret_Acosta.jpg<br /> | https://www.llifle.com/photos/Copiapoa_humilis_subs._variispinata_16494_l.jpg<br /> }}<br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés kerekded, csupasz, vörös, körülbelül 8 mm hosszú.<br /> <br /> * '''Magja:''' A mag fekete, körülbelül 1,5 mm széles.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi részén, az Antofagasta régió Paposo térségében, a Quebrada Iscuña területén honos. A természetes állományok a tengerparttól mintegy 4,5–6,5 km-re húzódnak a szárazföld belseje felé. Az előfordulások több, egymástól elkülönült állományból állnak.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás élőhelyeken, többnyire 300 m tengerszint feletti magasság alatt növekszik. A magasabban fekvő állományokat gyakran sűrű parti köd éri. A növények sziklák között, több, egymástól elkülönült állományban fordulnak elő.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' termesztésben világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag közeget igényel. A természetben mélyre hatoló, vastag '''gyökérzet'''et fejleszt, ezért a túlzott öntözésre érzékeny.<br /> <br /> A tenyészidőszakban mérsékelt öntözés javasolt, az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia. Télen szárazon, hűvös körülmények között célszerű tartani. A hosszú, megvastagodott '''gyökér''' miatt jó vízelvezetésű, mélyebb edény használata előnyös.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a zöld, puha '''szár''' és a rendkívül változatos '''tövisezet'''. A 10–15 '''peremtövis''' és az 5–10 erősebb '''középtövis''' számában és hosszában is jelentős változatosságot mutat.<br /> <br /> A taxon a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajcsoportjába tartozik, amelynek tagjai morfológiailag közel állnak egymáshoz. A ''[[Copiapoa humilis]]'' több, korábban önálló fajként vagy faj alatti taxonként leírt alakot foglal magába.<br /> <br /> A LLIFLE leírása szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' a többi ''[[Copiapoa humilis]]'' taxontól elsősorban szokatlanul zöld teste és a viszonylag lapos, széles csoportok képzése alapján különíthető el. A '''tövisek''' száma és hossza különösen változékony.<br /> <br /> {{Típusfaj | Copiapoa humilis subsp. variispinata | limit=5}}<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A taxont [[Friedrich Ritter]] írta le 1980-ban ''Copiapoa variispinata'' néven. [[Graham J. Charles]] 1998-ban ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven varietási rangba helyezte. [[David Richard Hunt]] 2002-ben ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' néven alfaji kombinációt hozott létre.<br /> <br /> A Larridon és munkatársai által 2015-ben végzett integratív vizsgálat a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajcsoportját monofiletikus egységként kezelte. A vizsgálatban a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belül elhelyezett taxonként szerepel.<br /> <br /> A ''Plants of the World Online'' jelenleg elfogadott alfajként kezeli a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' nevet. A POWO az elfogadott kezelést Larridon és munkatársai 2015-ös integratív vizsgálatára alapozza. A POWO szerint a taxon két homotipikus szinonimája a ''[[Copiapoa variispinata]]'' és a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]''.<br /> <br /> == Megjegyzés ==<br /> <br /> A ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' taxonómiai rangja az idők során változott. [[Friedrich Ritter]] 1980-ban önálló fajként írta le ''[[Copiapoa variispinata]]'' néven, [[Graham J. Charles]] 1998-ban varietási rangban, ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' néven kezelte, [[David Richard Hunt]] pedig 2002-ben alfaji rangra helyezte.<br /> <br /> A jelenlegi POWO-kezelés szerint a ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata]]'' elfogadott alfaj. A LLIFLE szintén ezt a nevet adja meg saját oldalán elfogadott névként, miközben külön ''Copiapoa humilis'' adatlapján a ''variispinata'' taxont a ''[[Copiapoa humilis]]'' fajon belüli alfajként tárgyalja. A korábbi varietási név a ''[[Copiapoa humilis var. variispinata]]'' továbbra is nomenklatúrai szinonimaként szerepel.<br /> == Összehasonlító táblázat a Copiapoa humilis alfajokról ==<br /> {| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align:center; width:100%;&quot;<br /> ! Bélyeg<br /> ! ''[[Copiapoa humilis subsp. humilis|subsp. humilis]]''<br /> ! ''[[Copiapoa humilis subsp. matancillensis|subsp. matancillensis]]''<br /> ! ''[[Copiapoa humilis subsp. tenuissima|subsp. tenuissima]]''<br /> ! ''[[Copiapoa humilis subsp. tocopillana|subsp. tocopillana]]''<br /> ! ''[[Copiapoa humilis subsp. variispinata|subsp. variispinata]]''<br /> |-<br /> ! Elterjedés<br /> | '''Chile''', Paposo és környéke<br /> | '''Chile''', Quebrada Matancillas, Huasco térsége<br /> | '''Chile''', El Cobre, Antofagastától északra<br /> | '''Chile''', Tocopilla környéke<br /> | '''Chile''', Quebrada Iscuña, Paposo és Blanco Encalada között<br /> |-<br /> ! Élőhely<br /> | Parti, ködös, rendkívül száraz területek<br /> | Quebrada Matancillas, 100–150 m<br /> | Rendkívül száraz élőhely; a parti köd hatása kisebb lehet<br /> | Árida tengerparti dombvidék, 800–1000 m; ködhatással<br /> | Sziklás élőhely, mintegy 300 m magasságban<br /> |-<br /> ! Életforma<br /> | Alacsony termetű, rendszerint csoportos<br /> | Az eredeti leírás alapján különálló alfaj; részletes habitusadatok külön forrásból szükségesek<br /> | ''Geofiton'' jellegű; nagy gumós '''gyökér'''ből fejlődik<br /> | Többnyire magányos<br /> | Csoportokat alkot; a csoportok szélessége gyakran nagyobb a magasságuknál<br /> |-<br /> ! '''Szár'''<br /> | Kicsi, alacsony, változó színű<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | Nagyon kicsi; jelentős része a talajba süllyedhet<br /> | Gömbölyded vagy röviden hengeres; szürkészöldtől kékeszöldig<br /> | Feltűnően zöld, puha<br /> |-<br /> ! '''Gyökér'''<br /> | Nagy, répaszerű<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | Nagy, gumós '''gyökér'''; ez a taxon egyik legjellegzetesebb bélyege<br /> | Hosszú, vastag, répaszerű '''gyökér'''<br /> | Hosszú, vastag, mélyre hatoló '''gyökérzet'''<br /> |-<br /> ! '''Bordák'''<br /> | Alacsonyak, szemölcsösen tagoltak<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | 15–18, ritkán 22; bemetszettek, szemölcsökre tagolódhatnak<br /> |-<br /> ! '''Tövisek'''<br /> | Változó számú és hosszúságú<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | Finomabb, általában rövidebb<br /> | Sötét, viszonylag sűrű<br /> | Rendkívül változatos számú és hosszúságú<br /> |-<br /> ! Jellegzetes '''tövisezet'''<br /> | Változékony<br /> | A rendelkezésre álló források alapján nem adható meg biztonsággal<br /> | A geofiton habitushoz képest finomabb '''tövisek'''<br /> | Sötétebb '''tövisek'''<br /> | A névnek is alapot adó változatos '''tövisezet'''<br /> |-<br /> ! '''Virág'''<br /> | Nagy, élénksárga<br /> | Az eredeti leírás részletes adatai szükségesek<br /> | Sárga, kívül vöröses árnyalattal; kb. 2,5 cm átmérő<br /> | Citromsárga, kb. 2,3–2,5 cm<br /> | Kénsárga, kb. 2,5–3 cm<br /> |-<br /> ! Legfontosabb megkülönböztető bélyeg<br /> | A ''C. humilis'' fajcsoport tipikus, változatos alakja<br /> | Földrajzilag elkülönült, Matancillas térségi taxon<br /> | '''Geofiton''' habitus és nagy gumós '''gyökér'''<br /> | Északi elterjedés, magányos, szürkészöld–kékeszöld '''szár'''<br /> | Feltűnően zöld '''szár''' és rendkívül változatos '''tövisezet'''<br /> |}<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1056953-2 Plants of the World Online – Copiapoa humilis subsp. variispinata]<br /> * [https://www.ipni.org/n/1008337-1 International Plant Names Index – Copiapoa humilis var. variispinata]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9777/Copiapoa_humilis_subs._variispinata LLIFLE – Copiapoa humilis subs. variispinata]<br /> * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/9799/Copiapoa_humilis_var._variispinata LLIFLE – Copiapoa humilis var. variispinata]<br /> <br /> [[Kategória:Copiapoa]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_variispinata.HL_02.jpg&diff=13595 2026-10-06T16:57:47Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Copiapoa_variispinata.HL_01.jpg&diff=13594 2026-10-06T16:55:49Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_coccineus_subsp._coccineus&diff=13593 2026-10-04T18:56:47Z

<p>Jokhel Csaba: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */</p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum &amp; al. 2017 | synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal. <br /> * A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.<br /> [[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> [[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> [[Fájl:E. coccineus SB1729.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban írta le a taxont ''Echinocereus coccineus'' néven [[Friedrich Adolf Wislizenus]] ''Mem. Tour N. Mexico'' című munkájának 93. oldalán. A protológusban a növényt gömbölyded-tojásdad alakúként, 9–11 bordával, fehéres tövisekkel és oldalirányban megjelenő virágokkal jellemezte. A virágok belső csészelevelei 8–10, a szirmok 10–12 számúak voltak; a szirmokat mély bíborvörös színűként írta le.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban ''Echinocereus'' nemzetségben írta le, ezért a fajnak nem volt szüksége későbbi nemzetségi kombinációra.<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A növény rendszerint sűrű, többágú csoportokat alkot. A '''szár''' hengeres vagy röviden gömbölyded, rendszerint 5–40 cm hosszú és 4–15 cm átmérőjű. A '''hajtás'''ok tövüknél vagy ahhoz közel elágaznak, és a növények laza csoportokat, illetve tömött, lekerekített párnákat is képezhetnek.<br /> <br /> A '''bordák''' száma általában 6–14, de 5–14 közötti értékeket is megadnak. A bordák taraja kissé vagy feltűnően hullámos lehet. Az '''areolák''' egymástól általában 10–20 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> A '''levelek''' kaktuszoknál jellemző módon pikkelyszerűen redukálódtak, ezért a vegetatív test megjelenésében nem játszanak szerepet. A '''gyökérzet'''ről a jelen források nem közölnek olyan adatot, amely külön leírásra alkalmas lenne.<br /> <br /> Az '''areolák'''ból általában 5–16, szélsőséges esetekben akár 22 '''tövis''' fejlődik. A '''peremtövis'''ek száma általában 4–13, szélsőséges esetben 18 is lehet; többnyire a szár felszínéhez simulók vagy kissé elállók, és 3–40, szélsőségesen 49 mm hosszúak. A '''középtövis'''ek száma areolánként 0–6, ezek rendszerint szétállók vagy kifelé irányulók, hengeresek, esetenként szögletesek, és 5–80 mm hosszúságot érhetnek el. A '''tövisek''' színe hamvasszürkétől szürkén, barnán, sárgásan és vöröses árnyalatokon át feketéig változhat, gyakran sötétebb csúccsal.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A '''virág''' az oldalareolákból fejlődik. A '''virágzat''' helyett egyesével megjelenő oldalvirágok jellemzők. A virágok feltűnőek, tölcséres-kupás alakúak, és általában skarlátvörös vagy vörös színűek. Az eredeti leírás szerint a virág 1,5–1,75 hüvelyk hosszú és teljesen kinyílva 1–1,5 hüvelyk széles volt.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső takarólevelek közül az eredeti leírás a virágcsőnél elhelyezkedő részeket említi; a belső '''csésze'''levelek száma 8–10, hosszúkás-lineárisak és tompa csúcsúak. A '''párta''' 10–12 '''sziromlevél'''ből áll, amelyek visszás tojásdadok és tompa csúcsúak; színük mély bíborvörös.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösek, a '''portokok''' vörösek vagy vörösesek. A '''termő''' csöve tövises, fehéres gyapjas részekkel borított. A '''bibeszál''' és a '''bibe''' zöldes; a bibe 6–8 karéjú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés tojásdad alakú. A teljes termésre vonatkozó részletes morfológiai adatok a megadott elsődleges forrásokban nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> * '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzése a megadott elsődleges forrásokban nem szerepel.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon természetes elterjedése '''Amerikai Egyesült Államok''' Colorado és Új-Mexikó államaira terjed ki. Az ''Echinocereus coccineus'' faj tágabb értelmezésében Arizona, Texas és Mexikó északkeleti része is szerepel, de ezeket az adatokat nem lehet automatikusan a ''subsp. coccineus'' elterjedésének tekinteni.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A taxon szukkulens félcserje, amely elsősorban szubtrópusi biomhoz kötődik. A fajhoz kapcsolódó élőhelyeken sziklás felszíneken, gyepeken, cserjésekben, fenyő-boróka társulásokban, tölgyesekben és hegyvidéki erdőkben is előfordul. A ''coccineus'' típusú populációk Colorado és Új-Mexikó északi részén általában sűrűbben tövisesek.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A megadott elsődleges források a ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''coccineus'' termesztésére vonatkozó részletes kulturális útmutatást nem tartalmaznak.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A ''coccineus'' csoport egyik jellegzetes bélyege a sűrűn tövises szár, a többágú, gyakran nagyobb csoportokat alkotó növekedés és a feltűnő, vörös virág. A ''Echinocereus coccineus'' fajon belül a populációk morfológiailag folyamatos átmenetet mutathatnak a sűrűn tövises, Colorado és Új-Mexikó északi részén jellemző növényektől a ritkábban tövises délebbi alakokig.<br /> <br /> A ''Echinocereus coccineus'' közeli rokona és hasonló megjelenésű faja a ''[[Echinocereus triglochidiatus]]''. A két taxon elterjedési területe Colorado déli részén és Új-Mexikó északi részén érintkezik. A különbségek értelmezését a kromoszómaszám és a populációk közötti ploidiaszint-különbségek is befolyásolják.<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> ! Taxon<br /> ! Földrajzi elterjedés<br /> ! Szár<br /> ! Bordák<br /> ! Tövisezet<br /> ! Virág<br /> ! Jellegzetes bélyeg<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''<br /> | '''Colorado''', '''Új-Mexikó'''<br /> | Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár<br /> | 6–14, gyakran hullámos tarajú<br /> | Általában sűrűbb tövisezet; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis<br /> | Élénk skarlát- vagy bíborvörös<br /> | A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''<br /> | '''Texas''' nyugati része – '''Mexikó''' északkeleti része, Coahuila<br /> | Kb. 6 cm átmérőjű, csoportosodó szár<br /> | 5–8, keskeny, mélyen barázdált<br /> | Kevés tövis; 0–1 középtövis, 3–6 peremtövis<br /> | Vörös, narancsos árnyalattal<br /> | A ''paucispinus'' névnek megfelelően feltűnően kevés tövis; ez különösen jól használható elkülönítő bélyeg<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''<br /> | '''Új-Mexikó''', '''Texas''', '''Mexikó''' északkeleti része<br /> | Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos<br /> | A fajcsoport általános bordázata jellemző<br /> | Tövisezete változó<br /> | Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek<br /> | Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző<br /> |}<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Echinocereus coccineus'' jelenlegi fajszintű kezelése alatt a POWO/WCVP öt elfogadott alfajt különít el: a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. roemeri|subsp. roemeri]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''''' és a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. transpecosensis|subsp. transpecosensis]]''''' taxont.<br /> <br /> A ''subsp. coccineus'' az autohomonim alfaj, vagyis az alapfaj eredeti neve alapján létrejött, névadó alfaj. Az alapfajt George Engelmann 1848-ban ''Echinocereus coccineus'' néven írta le. A név eredeti publikációja Friedrich Adolf Wislizenus ''Mem. Tour N. Mexico'' című művének 93. oldalán jelent meg.<br /> <br /> A taxonómiai történet során a faj ''Cereus'', ''Echinocereus'' és ''Echinocereus triglochidiatus'' alatt is szerepelt. A jelenlegi POWO/WCVP-kezelés szerint az ''Echinocereus coccineus'' önálló faj, amelyen belül a ''subsp. coccineus'' elfogadott alfaj.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229137-1 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus subsp. coccineus]<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/87864-2 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus Engelm.]<br /> * [https://www.biodiversitylibrary.org/name/echinocereus%20coccineus Biodiversity Heritage Library – Echinocereus coccineus]<br /> <br /> [[Kategória:Echinocereus]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_coccineus_subsp._coccineus&diff=13592 2026-10-04T18:56:09Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum &amp; al. 2017 | synonym = }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal. <br /> * A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.<br /> [[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> [[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> [[Fájl:E. coccineus SB1729.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]<br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban írta le a taxont ''Echinocereus coccineus'' néven [[Friedrich Adolf Wislizenus]] ''Mem. Tour N. Mexico'' című munkájának 93. oldalán. A protológusban a növényt gömbölyded-tojásdad alakúként, 9–11 bordával, fehéres tövisekkel és oldalirányban megjelenő virágokkal jellemezte. A virágok belső csészelevelei 8–10, a szirmok 10–12 számúak voltak; a szirmokat mély bíborvörös színűként írta le.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban ''Echinocereus'' nemzetségben írta le, ezért a fajnak nem volt szüksége későbbi nemzetségi kombinációra.<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A növény rendszerint sűrű, többágú csoportokat alkot. A '''szár''' hengeres vagy röviden gömbölyded, rendszerint 5–40 cm hosszú és 4–15 cm átmérőjű. A '''hajtás'''ok tövüknél vagy ahhoz közel elágaznak, és a növények laza csoportokat, illetve tömött, lekerekített párnákat is képezhetnek.<br /> <br /> A '''bordák''' száma általában 6–14, de 5–14 közötti értékeket is megadnak. A bordák taraja kissé vagy feltűnően hullámos lehet. Az '''areolák''' egymástól általában 10–20 mm távolságra helyezkednek el.<br /> <br /> A '''levelek''' kaktuszoknál jellemző módon pikkelyszerűen redukálódtak, ezért a vegetatív test megjelenésében nem játszanak szerepet. A '''gyökérzet'''ről a jelen források nem közölnek olyan adatot, amely külön leírásra alkalmas lenne.<br /> <br /> Az '''areolák'''ból általában 5–16, szélsőséges esetekben akár 22 '''tövis''' fejlődik. A '''peremtövis'''ek száma általában 4–13, szélsőséges esetben 18 is lehet; többnyire a szár felszínéhez simulók vagy kissé elállók, és 3–40, szélsőségesen 49 mm hosszúak. A '''középtövis'''ek száma areolánként 0–6, ezek rendszerint szétállók vagy kifelé irányulók, hengeresek, esetenként szögletesek, és 5–80 mm hosszúságot érhetnek el. A '''tövisek''' színe hamvasszürkétől szürkén, barnán, sárgásan és vöröses árnyalatokon át feketéig változhat, gyakran sötétebb csúccsal.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A '''virág''' az oldalareolákból fejlődik. A '''virágzat''' helyett egyesével megjelenő oldalvirágok jellemzők. A virágok feltűnőek, tölcséres-kupás alakúak, és általában skarlátvörös vagy vörös színűek. Az eredeti leírás szerint a virág 1,5–1,75 hüvelyk hosszú és teljesen kinyílva 1–1,5 hüvelyk széles volt.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső takarólevelek közül az eredeti leírás a virágcsőnél elhelyezkedő részeket említi; a belső '''csésze'''levelek száma 8–10, hosszúkás-lineárisak és tompa csúcsúak. A '''párta''' 10–12 '''sziromlevél'''ből áll, amelyek visszás tojásdadok és tompa csúcsúak; színük mély bíborvörös.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösek, a '''portokok''' vörösek vagy vörösesek. A '''termő''' csöve tövises, fehéres gyapjas részekkel borított. A '''bibeszál''' és a '''bibe''' zöldes; a bibe 6–8 karéjú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés tojásdad alakú. A teljes termésre vonatkozó részletes morfológiai adatok a megadott elsődleges forrásokban nem állnak rendelkezésre.<br /> <br /> * '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzése a megadott elsődleges forrásokban nem szerepel.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon természetes elterjedése '''Amerikai Egyesült Államok''' Colorado és Új-Mexikó államaira terjed ki. Az ''Echinocereus coccineus'' faj tágabb értelmezésében Arizona, Texas és Mexikó északkeleti része is szerepel, de ezeket az adatokat nem lehet automatikusan a ''subsp. coccineus'' elterjedésének tekinteni.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A taxon szukkulens félcserje, amely elsősorban szubtrópusi biomhoz kötődik. A fajhoz kapcsolódó élőhelyeken sziklás felszíneken, gyepeken, cserjésekben, fenyő-boróka társulásokban, tölgyesekben és hegyvidéki erdőkben is előfordul. A ''coccineus'' típusú populációk Colorado és Új-Mexikó északi részén általában sűrűbben tövisesek.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A megadott elsődleges források a ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''coccineus'' termesztésére vonatkozó részletes kulturális útmutatást nem tartalmaznak.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A ''coccineus'' csoport egyik jellegzetes bélyege a sűrűn tövises szár, a többágú, gyakran nagyobb csoportokat alkotó növekedés és a feltűnő, vörös virág. A ''Echinocereus coccineus'' fajon belül a populációk morfológiailag folyamatos átmenetet mutathatnak a sűrűn tövises, Colorado és Új-Mexikó északi részén jellemző növényektől a ritkábban tövises délebbi alakokig.<br /> <br /> A ''Echinocereus coccineus'' közeli rokona és hasonló megjelenésű faja a ''[[Echinocereus triglochidiatus]]''. A két taxon elterjedési területe Colorado déli részén és Új-Mexikó északi részén érintkezik. A különbségek értelmezését a kromoszómaszám és a populációk közötti ploidiaszint-különbségek is befolyásolják.<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> ! Taxon<br /> ! Földrajzi elterjedés<br /> ! Szár<br /> ! Bordák<br /> ! Töviszet<br /> ! Virág<br /> ! Jellegzetes bélyeg<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''<br /> | '''Colorado''', '''Új-Mexikó'''<br /> | Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár<br /> | 6–14, gyakran hullámos tarajú<br /> | Általában sűrűbb tövisezet; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis<br /> | Élénk skarlát- vagy bíborvörös<br /> | A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''<br /> | '''Texas''' nyugati része – '''Mexikó''' északkeleti része, Coahuila<br /> | Kb. 6 cm átmérőjű, csoportosodó szár<br /> | 5–8, keskeny, mélyen barázdált<br /> | Kevés tövis; 0–1 középtövis, 3–6 peremtövis<br /> | Vörös, narancsos árnyalattal<br /> | A ''paucispinus'' névnek megfelelően feltűnően kevés tövis; ez különösen jól használható elkülönítő bélyeg<br /> |-<br /> | ''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''<br /> | '''Új-Mexikó''', '''Texas''', '''Mexikó''' északkeleti része<br /> | Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos<br /> | A fajcsoport általános bordázata jellemző<br /> | Tövisezete változó<br /> | Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek<br /> | Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző<br /> |}<br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Echinocereus coccineus'' jelenlegi fajszintű kezelése alatt a POWO/WCVP öt elfogadott alfajt különít el: a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. roemeri|subsp. roemeri]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''''' és a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. transpecosensis|subsp. transpecosensis]]''''' taxont.<br /> <br /> A ''subsp. coccineus'' az autohomonim alfaj, vagyis az alapfaj eredeti neve alapján létrejött, névadó alfaj. Az alapfajt George Engelmann 1848-ban ''Echinocereus coccineus'' néven írta le. A név eredeti publikációja Friedrich Adolf Wislizenus ''Mem. Tour N. Mexico'' című művének 93. oldalán jelent meg.<br /> <br /> A taxonómiai történet során a faj ''Cereus'', ''Echinocereus'' és ''Echinocereus triglochidiatus'' alatt is szerepelt. A jelenlegi POWO/WCVP-kezelés szerint az ''Echinocereus coccineus'' önálló faj, amelyen belül a ''subsp. coccineus'' elfogadott alfaj.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229137-1 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus subsp. coccineus]<br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/87864-2 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus Engelm.]<br /> * [https://www.biodiversitylibrary.org/name/echinocereus%20coccineus Biodiversity Heritage Library – Echinocereus coccineus]<br /> <br /> [[Kategória:Echinocereus]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13488 2026-10-04T15:59:55Z

<p>Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */</p> <hr /> <div>{{Taxonbox <br /> | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | image = Coryphantha erecta.AGy 01.jpg<br /> | imageTitle = Fotó: Agócs György, Coryphantha erecta<br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13487 2026-10-04T15:56:49Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox <br /> | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | image = Coryphantha erecta.AGy 01.jpg<br /> | imageTitle = Fotó: Agócs György, Coryphantha erecta<br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13486 2026-10-04T15:56:12Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox <br /> | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | image = Coryphantha erecta.AGy 01.jpg<br /> | imageTitle = Fotó: Agócs György, Coryphantha erecta<br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13485 2026-10-04T15:55:44Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox <br /> | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | image = Coryphantha erecta.AGy 01.jpg<br /> | imageTitle = Fotó: Agócs György, Coryphantha erecta<br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13484 2026-10-04T15:55:29Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox <br /> | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | image = Coryphantha erecta.AGy 01.jpg<br /> | imageTitle = Fotó: Agócs György, Coryphantha erecta<br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|1000px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Cochemiea_blossfeldiana&diff=13482 2026-10-04T15:26:05Z

<p>Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */</p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Cochemiea blossfeldiana (Boed.) P.B.Breslin &amp; Majure in Taxon 70(2): 319. 2021. Sec. Breslin &amp; al. (2021) <br /> | synonym = Mammillaria blossfeldiana Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 3: 209. 1931 syn. sec. Breslin &amp; al. (2021)<br /> | synhomo<br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A nemzetségnév a latin eredetű “''mamilla''” szóból származik, melynek jelentése mellbimbó, kis emlő, átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös felépítésére utal. <br /> * A fajt egy német kertészről, kaktuszkedvelőről, '''Robert Blossfeld'''-ről nevezték el, aki Potsdamban, majd Lübeckben élt. Anyakönyvi adatairól csak annyit tudunk biztosan, hogy 1945-ben halt meg és apja volt annak a '''Harry Blossfeld'''-nek, aki felfedezte a ''Blossfeldia'' nemzetséget, amit róla neveztek el.<br /> <br /> === Első leírása: ===<br /> * Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 3:209.1931.<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed-hover&quot; heights=&quot;200&quot; caption=&quot;Mammillaria blossfeldiana&quot;&gt;<br /> Fájl:Mammillaria blossfeldiana 01.jpg|1.<br /> Fájl:Mammillaria blossfeldiana 02.jpg|2.<br /> Fájl:Mammillaria blossfeldiana 03.jpg|3.<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> [[Fájl:Cochemiea blossfeldiana.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]<br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> Általában magános növény, esetenként a tövénél kevés sarjat nevel. Hajtásai gömbölyűek vagy hengeresek, 1-5 cm átmérőjűek, a csúcsuk bemélyedt. Gyökere gyakran répaszerű, erős karógyökér.<br /> <br /> ==== Szemölcsök ====<br /> Víznedvű szemölcsei 5:8 spirálarány szerinti elrendezésűek, színük zöldesszürke, néha vöröses vagy lilás színeződéssel. Alakjuk rövid kúpos, a keresztmetszetük kör alakú, hosszuk 4-7 mm, szélességük a tövüknél 5-6 mm.<br /> <br /> ==== Axillák ====<br /> Az axillákban nagyon kevés fehér gyapjú található.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> Kerek vagy enyhén ovális areolái 2 mm szélesek, többnyire fehér, ritkábban sárgás gyapjúval fedettek, idősebb korukban csupaszok.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> * '''Peremtövis:''' 15-20 db, 5-7 mm hosszú, egyenes, lapos, merev. Színük szürkésfehér, a hegyük sötétbarna, vízszintesek vagy kissé elállók.<br /> * '''Középtövis:''' 4 db, nagyjából egyforma hosszú, a felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tőben valamennyi sárgásfehér színű, a csúcsuk felé egészen sötétbordóba vagy feketébe mennek át.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> Tölcséres virágai a csúcs közelében nyílnak, 20 mm hosszúak és 30-35 mm szélesek.<br /> * '''Külső lepellevelek:''' Széle halvány zöldesfehér, a közepe barnásvörös, a tövük barnászöld. Alakjuk lándzsaszerű, tompa csúccsal, a szélük ép.<br /> * '''Belső lepellevelek:''' Széle fehér, a közepük bíbor rózsaszínű, erősebb középcsíkkal. Hosszuk 15, szélességük 4 mm.<br /> * '''Porzószálak:''' Fehérek vagy halvány rózsaszínek.<br /> * '''Portokok:''' Narancssárgák.<br /> * '''Bibeszál:''' Rózsaszín.<br /> * '''Bibe:''' Zöld, 5-9 ágú.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> Termései bunkó alakúak, narancsvörösek, 20x5 mm-esek, virágmaradvány nélküliek.<br /> * '''Magja:''' Magjai fényes feketék, kisebbek 1 mm-nél.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> '''Földrajzi elterjedés:''' Típus élőhelye Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget északi államában, a nyugati part közelében található. Elterjedési területe a félsziget középső részének nyugati partvidéke. Ismert élőhelyek: Santa Rosalita-öböl, Mesquital ranch, Punta Prieta, Santa Rosalillita.<br /> <br /> '''Élőhely:''' A növények itt közvetlenül a tengerparton, vagy annak közelében, viszonylag sík területen élnek, legfeljebb 50 méteres tengerszint feletti magasságban. A ''shurliana''-szerű formák a parttól kissé távolabb, 100-150 méteres magasságban nőnek. Az élőhelyek száraz félsivatagok, rendkívül ritkás növényzettel (legfeltűnőbbek az alacsony pázsitfűfélék és az egyéb pozsgások), ahol a növények grániton vagy humuszban szegény, homokos-kavicsos talajon élnek, gyakran alig emelkednek ki a felszínből.<br /> <br /> * '''Éghajlati tényezők:''' Az éves csapadék mennyisége 110 mm, ebből 70 mm januártól és márciusig esik le, a többi júliustól októberig. Ezt a mennyiséget a páralecsapódás egészíti ki, ami a part közelsége miatt jelentős. Az éves középhőmérséklet 19 °C, a januári középhőmérséklet 13,5 °C, a július-augusztus hónapok középhőmérséklete 26,5 °C.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A gyűjtemények értékes darabja. Tövisei is színesebbek az átlagnál, egy virágzó növény pedig igen dekoratív hatást kelt. Virágai háromszor nyílnak ki, a harmadik nap estéjén végleg becsukódnak, elhervadnak. Talaja legyen kavicsos, humuszban szegény. Kultúrában kissé megnyúlik, de ez minden kaliforniai eredetű növényre igaz. A hazai téli szokásos tartásmód megfelel neki. Szárazon tartás mellett nem igényel magasabb hőmérsékletet, mint a többi kaktusz.<br /> <br /> == Szerzők és forrás ==<br /> * '''Szöveg:''' Füleki József<br /> * '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1.) és Füleki József (2-3.)<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> * '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 588. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Cochemiea ]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Cochemiea_hutchisoniana_subsp._louisae&diff=13481 2026-10-04T15:25:49Z

<p>Jokhel Csaba: /* Forrás */</p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Cochemiea hutchisoniana subsp. louisae (G.E.Linds.) Majure in Willdenowia 51: 264. 2021 sec. Majure 2021<br /> | synonym = <br /> }}<br /> &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''Mammillaria''' nemzetségnév a latin ''mammilla'' (= emlő, kis dudor) szóból származik, utalva a nemzetség fajaira jellemző szemölcsökre.<br /> * A '''louisae''' név '''Louisa Hutchison''' tiszteletére került adásra, aki Ted Hutchison amerikai kaktuszgyűjtő édesanyja volt.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;típuspéldány&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Baja California, Mexikó, Socorro környéke.<br /> * '''Első leírása:''' Lindsay: ''Cactus and Succulent Journal (Los Angeles)'' 32: 169. 1960. (''Mammillaria louisae'')<br /> * '''Az aktuális besorolást létrehozta:''' David Richard Hunt, 1997.<br /> [[Fájl:Cochemiea_hutchisoniana_subsp._louisae.JCs_01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> &lt;span id=&quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> &lt;span id=&quot;vegetatív-test&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> &lt;span id=&quot;hajtás-szár&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> <br /> Törpe termetű, rendszerint magános növekedésű növény. Hajtása gömb alakú vagy kissé megnyúlt gömbölyded, 1–3,5 cm magas és 1,5–3 cm átmérőjű, ritkán elérheti a 6 cm magasságot és a 4 cm átmérőt is. Színe szürkészöld, a sűrű töviszet miatt alig látható.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;szemölcsök&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Szemölcsök ====<br /> <br /> A szemölcsök 5–6 mm hosszúak, tövükön mintegy 4 mm szélesek. Hónaljuk fiatalon fehér gyapjas.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;areolák&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Az areolák kerekek, kb. 1,5 mm átmérőjűek, fehér nemezes bevonattal.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;tövisek&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövis:''' 4 db, kereszt alakban álló, barnás színű, sötétebb csúcsú, 8–10 mm hosszú. Az alsó középtövis kampós, a többi egyenes.<br /> * '''Peremtövis:''' 10–20 db, tűszerű, 5–7 mm hosszú, fehér vagy világosbarna, sötétebb csúccsal.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;generatív-test&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Generatív test ===<br /> <br /> &lt;span id=&quot;virág&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A virágok a hajtáscsúcs közelében koszorúban jelennek meg, méretük a növény testéhez képest feltűnően nagy.<br /> <br /> * '''Virágméret:''' legfeljebb 3,5 cm hosszú és 4 cm átmérőjű.<br /> * '''Külső lepellevelek:''' olívzöldtől barnászöldig, világos rózsaszín szegéllyel.<br /> * '''Belső lepellevelek:''' fehérek vagy halvány rózsaszínek, középen levendularózsaszín vagy barnásrózsaszín középérrel.<br /> * '''Bibe:''' 6–8 ágú, a bibeágak 7–11 mm hosszúak, olívzöldek vagy vörösesbarnák.<br /> <br /> Virágzása a legmelegebb nyári hónapokra esik.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;termés&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés vöröses, gömbölyded vagy bunkós alakú, akár 20 mm hosszú.<br /> <br /> * '''Magja:''' fekete, kb. 1,1 mm hosszú.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;elterjedés-és-élőhely&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Baja California északnyugati része; Punta Baja környékétől Arroyo San Telmóig.<br /> * '''Tengerszint feletti magasság:''' 0–300 m.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' forró, kavicsos tengerparti területeken él, gyakran szinte teljesen a talajfelszínbe süllyedve. Számos helyi endemikus kaktuszfaj társaságában fordul elő.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;kultúrában-tartás&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> A taxon a mammilláriák között viszonylag könnyen nevelhető.<br /> <br /> * Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.<br /> * Teljes napfényben vagy nagyon világos helyen fejlődik a legjobban.<br /> * A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést kíván.<br /> * Különösen érzékeny a pangó nedvességre.<br /> * Télen szárazon tartandó, legalább 5 °C hőmérsékleten.<br /> <br /> Magról könnyen szaporítható, a fiatal növények már 2–3 éves korban virágozhatnak.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> Legközelebbi rokona a törzsalaknak tekintett ''Mammillaria hutchisoniana''. Attól kisebb termetével, rendszerint kevesebb peremtövisével, valamint fehér vagy halvány rózsaszín virágaival különíthető el. Virágai aránytalanul nagyok a növény testéhez képest, ami az egyik legfeltűnőbb bélyege.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;taxonómia-és-filogenetika&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> {{Megjegyzés<br /> |A taxont George E. Lindsay 1960-ban önálló fajként (''Mammillaria louisae'') írta le. David R. Hunt 1997-ben a ''Mammillaria hutchisoniana'' egyik alfajaként sorolta be. A jelenleg elfogadott rendszerezések, köztük a POWO, ezt a besorolást követik, és a '''''Mammillaria hutchisoniana'' subsp. ''louisae''''' nevet fogadják el.<br /> }}<br /> <br /> &lt;span id=&quot;egyéb&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Egyéb ==<br /> <br /> A természetes állományok az utóbbi évtizedekben jelentősen megritkultak. A legeltetés, az élőhelyek átalakulása és az illegális gyűjtés egyaránt hozzájárult az egyedszám csökkenéséhez. Korábban helyenként gyakori növénynek számított Baja California partvidékén.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;forrás&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Forrás ==<br /> <br /> * Lindsay, G.E. 1960. ''Cactus and Succulent Journal'' 32: 169.<br /> * Hunt, D.R. 1997. ''Mammillaria Postscripts'' 6: 5.<br /> * LLIFLE Encyclopedia: ''Mammillaria hutchisoniana subsp. louisae''. :contentReference[oaicite:0]{index=0}<br /> * POWO – Plants of the World Online.<br /> * Pilbeam, J. ''Mammillaria''.<br /> <br /> [[Kategória:Cochemiea ]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13480 2026-10-04T15:20:24Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|800px|Fotó: Agócs György, ''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13479 2026-10-04T15:18:42Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|800px|Fotó: Agócs György,''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13478 2026-10-04T15:16:26Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|Fotó: Agócs György,''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13477 2026-10-04T15:14:51Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13476 2026-10-04T15:14:28Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|1900px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13475 2026-10-04T15:14:13Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|900px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13474 2026-10-04T15:13:58Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|700px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13473 2026-10-04T15:13:28Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|500px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13472 2026-10-04T15:13:16Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|400px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13471 2026-10-04T15:12:51Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> [[File:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|center|300px|''Coryphantha erecta'']]<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_erecta&diff=13470 2026-10-04T15:09:46Z

<p>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A &#039;&#039;&#039;Coryphantha&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák. * A &#039;&#039;erecta&#039;&#039; latin eredetű &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; jel…”</p> <hr /> <div>{{Taxonbox | accepted = Coryphantha erecta (Lem. ex Pfeiff.) Lem., Cactées: 34. 1868 sec. Sánchez &amp; al. 2022| synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''Coryphantha''' '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphe” = csúcs, tető és az „anthos” = virág szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtás csúcsán vagy annak közelében hozzák.<br /> * A ''erecta'' latin eredetű '''fajnév''' jelentése „felálló”, „egyenesen növő”. A név a faj jellegzetes, függőlegesen növő hajtásaira utal.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * '''Típustaxon:''' ''[[Coryphantha erecta]]''; típuslelőhely: '''Mexikó'''. A '''[[Britton, Nathaniel Lord|Britton]]''' és '''[[Rose, Joseph Nelson|Rose]]''' által közölt eredeti adatok szerint a faj elterjedését akkoriban Mexikó Hidalgo államából ismerték.<br /> * '''Első leírása:''' ''Mammillaria erecta'' néven '''1837-ben''' jelent meg, '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Georg Karl Pfeiffer]]''' közreműködésével az ''Allgemeine Gartenzeitung'' 5. kötetének 370. oldalán.<br /> * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Lemaire, Charles Antoine|Charles Lemaire]]''' 1868-ban, amikor a fajt a ''Coryphantha'' nemzetségbe helyezte.<br /> [[Fájl:Coryphantha erecta.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: AGócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> A növény egyszerű vagy sarjadzó, idősebb korban nagyobb csoportokat is képezhet. A '''szár''' felálló, hengeres, élénk- vagy halvány sárgászöld, általában 30 cm körüli, kedvező körülmények között akár 50 cm magas és 5–8 cm átmérőjű. A tövénél elágazhat, és nagyobb példányokon a hajtások sűrű csoportot alkothatnak.<br /> <br /> A '''bordák''' helyett jól fejlett, spirálisan rendeződő '''szemölcsök''' alkotják a test felszínét. A szemölcsök kúposak, ferdén állók, tövük romboid jellegű, és általában hosszanti barázdát viselnek. A barázda fiatal szemölcsökön hiányozhat. Az '''axillák''' fiatal állapotban fehér gyapjasak, és sárgás, illetve barnás extraflorális nektármirigyeket viselnek.<br /> <br /> Az '''areolák''' ellipszis alakúak. A '''tövisek''' színe sárgás, borostyánszínű, aranybarna vagy barnás árnyalatú lehet. A '''peremtövis'''-szerűen elhelyezkedő sugártövisek száma többnyire 8–18, karcsú, tű- vagy ár alakú, szétterülő, illetve kissé felfelé irányuló, legfeljebb mintegy 1,2–1,7 cm hosszú. A '''középtövis''' rendszerint 2, ritkábban 4; sárgásbarna, lefelé irányuló, az alsó gyakran hajlott, és elérheti a 2 cm hosszúságot.<br /> <br /> A '''gyökér''' megvastagodott, illetve gumós jellegű lehet; egyes leírások rostos '''gyökérzet'''et is megadnak.<br /> {{Típusfaj | Coryphantha erecta | limit=5}}<br /> === Generatív test ===<br /> ==== Virág ====<br /> A '''virág'''ok a hajtás csúcsi részén, koszorúszerűen jelennek meg. Nagyok, tölcsér alakúak vagy röviden tölcséresek, sárga színűek, mintegy 5–6 cm hosszúak és 6–7,5 cm átmérőjűek. A '''virág'''ok nappal nyílnak.<br /> <br /> * '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek sárgák, részben zöldes árnyalattal; a belső lepellevelek sárgák. A párta nagy, tölcséresen nyíló.<br /> * '''Ivarlevelek:''' A porzószálak sárgák, esetenként rózsaszínes vagy vöröses csúcsrésszel; a portokok sárgák, néha vöröses árnyalatúak. A termő zöld, a bibeszál és a bibe sárgás.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> A termés zöld, hengeres, mintegy 1,5 cm hosszú; a pericarpellum csupasz. A termésen a lepellevelek maradványai megmaradhatnak.<br /> <br /> * '''Magja:''' A magok barnás színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' A faj '''Mexikó''' endemikus növénye. Elterjedési területe a közép-mexikói magasföldre esik, különösen '''Hidalgo''', '''Guanajuato''', '''Querétaro''' és '''San Luis Potosí''' államokban. A Plants of the World Online a faj természetes elterjedését ÉK-Mexikóként adja meg.<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban száraz, félszáraz élőhelyeken, xerofil cserjésekben, valamint nyílt, napos területeken fordul elő. Egyes élőhelyeken más cserjék árnyékában növekszik. Az élőhelyek között mészkőből felépülő lejtők és nyílt erdős területek is előfordulnak. A faj főként sivatagi és száraz cserjés biomokhoz kötődik.<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> A faj feltűnő sárga '''tövisek'''kel és erős sarjadzó növekedésével dísznövényként értékes. Természetes élőhelyén többnyire xerofil környezetben él, ezért kultúrában is jól áteresztő, ásványos közeg és a vegetációs időszakban megfelelő fényviszonyok biztosítása indokolt.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> A ''[[Coryphantha erecta]]'' jellegzetes bélyege a felálló, hengeres test és az idősebb példányokon kialakuló nagyobb csoportos növekedés. A kúpos, ferdén álló szemölcsök, az '''axillák''' gyapjassága és mirigyei, valamint a sárga, aranybarna színű '''tövisek''' együttesen jól felismerhetővé teszik.<br /> <br /> A faj elkülönítésében azonban a szemölcsök barázdáltsága önmagában nem megbízható bélyeg, mert a barázdák jelenléte és fejlettsége változó lehet. A ''Coryphantha'' fajainak morfológiai bélyegei, köztük a test alakja, a '''tövisek''' száma, színe és iránya, a fejlődési állapottól függően jelentős változatosságot mutathatnak.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A ''[[Coryphantha]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládjának [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzsébe tartozik. A nemzetséget '''George Engelmann''' 1856-ban eredetileg a ''Mammillaria'' alnemzetségeként írta le, majd '''Charles Lemaire''' 1868-ban nemzetségi rangra emelte.<br /> <br /> A modern molekuláris vizsgálatok a ''Coryphantha'' helyzetét a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] törzs úgynevezett mammilloid kládján belül vizsgálták. A 2022-ben közölt, 44 ''Coryphantha'' fajt és a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] további taxonjait magában foglaló kloroplasztisz-DNS-alapú filogenetikai elemzés a ''Coryphantha'' sensu stricto monofiletikusságát támogatta, miközben a ''Coryphantha macromeris'' a ''[[Pelecyphora]]''-hoz kapcsolódó csoportba került. A ''Coryphantha'' testvércsoportjaként a ''[[Escobaria]]'' + ''[[Pelecyphora]]'' + ''Coryphantha macromeris'' csoportot kapták.<br /> <br /> Ugyanez a vizsgálat a nemzetségen belül két fő kládot, hét további alkládot különített el, és ezek alapján két alnemzetséget és hét szekciót javasolt. A ''[[Coryphantha erecta]]'' a [[:Kategória:Neocoryphantha|Neocoryphantha]] alnemzetség Clavatae szekciójába került. A faj ebben a filogenetikai rendszerben a ''Coryphantha'' több hengeres testű, sárga virágú fajával együtt alkotott csoport része.<br /> <br /> A filogenetikai eredmények azt is megmutatták, hogy a korábbi, kizárólag morfológiai bélyegekre épített szekció- és sorozatbeosztások közül több nem felel meg monofiletikus csoportoknak. A ''[[Coryphantha erecta]]'' és rokonai esetében ezért a szemölcsök barázdáltsága, az '''axillák''' mirigyei, a testalak és a '''tövisek''' önmagukban nem tekinthetők elegendőnek a rokonsági viszonyok megítélésére.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> A faj a CITES II. függelékében szerepel. Az IUCN értékelése szerint a ''[[Coryphantha erecta]]'' Least Concern (LC) kategóriájú, vagyis jelenlegi értékelése alapján nem tekinthető veszélyeztetettnek.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:131249-1 Plants of the World Online – Coryphantha erecta]<br /> * [https://www.ipni.org/n/131249-1 International Plant Names Index – Coryphantha erecta]<br /> * [https://opuntiads.com/records/britton-rose-cactaceae-4.pdf Britton &amp; Rose – The Cactaceae, 4. kötet]<br /> * [https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8799629/ Sánchez, Vázquez-Benítez, Vázquez-Sánchez, Aquino &amp; Arias (2022): Phylogenetic relationships in Coryphantha and implications on Pelecyphora and Escobaria]<br /> * [https://web.ecologia.unam.mx/cactsucmex/csm2012_57_2.pdf Rojas-Aréchiga – Coryphantha erecta]<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Coryphantha_erecta.AGy_01.jpg&diff=13469 2026-10-04T14:55:26Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_pseudoechinus_subsp._pseudoechinus&diff=13468 2026-10-04T14:51:38Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Coryphantha pseudoechinus subsp. pseudoechinus sec. Guzmán Cruz &amp; al. 2003<br /> | synonym = <br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> * A '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphé” = csúcs, tető, magaslat, valamint az „anthos” = virág szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajai virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében hozzák.<br /> <br /> * A '''fajnév''' ógörög eredetű: a „pseudo-” jelentése hamis vagy ál, az „echinus” jelentése sün vagy tengeri sün. A név a ''[[Coryphantha echinus]]'' fajhoz való hasonlóságra utal.<br /> <br /> * Az '''alfajnév''' (''pseudoechinus'') autonym, amely az alapfajjal azonos nevű nominát alfajt jelöli.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Coahuila állam, Sierra de Paila<br /> * '''Első leírása:''' ''Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft'' 1: 17, 1929<br /> * '''Az aktuális taxonómiai besorolás:''' '''[[:Boedeker, Friedrich|Boedeker]]''', 1929<br /> [[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-001..jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pseudoechinus pseudoechinus-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pseudoechinus.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs Győrgy]]<br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> <br /> Tövénél sarjadó növény, idővel nagyobb csoportokat képez. Hajtásai tojásdad vagy rövid oszlopos alakúak, 7–12 cm magasak és körülbelül 5 cm átmérőjűek. Színük sötétzöld. A hajtáscsúcs kissé belapult, enyhén gyapjas.<br /> <br /> ==== Szemölcsök ====<br /> <br /> A szemölcsök kúposak, spirális elrendezésűek (spirálarány 5:8), rombusz alakú alappal. Szélességük kb. 10 mm, hosszúságuk felül 8 mm, alul 13 mm. Felső oldalukon keskeny, éles barázda húzódik, amelyben az areola közelében néha sárgás extraflorális nektárium található.<br /> <br /> ==== Axillák ====<br /> <br /> Az axillák, valamint a szemölcsbarázdák és a fiatal areolák fehér gyapjúval borítottak, amely később részben eltűnik.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Az areolák kerekek, körülbelül 2 mm átmérőjűek, enyhén kiemelkednek a szemölcs csúcsán.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövis:''' általában 1 db, ritkán hiányzik, 14–18 mm hosszú, vastag, tűszerű, egyenesen kiálló; színe barna vagy fekete, később deres szürkévé válik<br /> * '''Peremtövis:''' 18–20 db, 10–15 mm hosszú, egyenes, merev, tűszerű, sugarasan álló; színük szürkésfehér, fiatalon gyakran sárgás, barnás vagy feketés árnyalatú, később elszürkül<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A virág lapos tölcsér alakú, körülbelül 20 mm hosszú és 30 mm átmérőjű. Színe lilás rózsaszín különböző árnyalataiban változik, a torok gyakran zöldes vagy zöldesfehér.<br /> <br /> * '''Lepellevelek:''' a külsők barnásvörösek, rózsaszín széllel és zöldes alappal; a belsők lilás rózsaszínűek, a torok felé világosodnak<br /> * '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgák, '''bibeszál''' fehér, '''bibe''' fehér, többágú<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés megnyúlt tojásdad alakú, körülbelül 15 mm hosszú és 7 mm átmérőjű, éretten vöröses színű, rajta a virágmaradvány gyakran megfigyelhető.<br /> <br /> * '''Magja:''' barna, kb. 1–1,2 mm nagyságú, vese alakú, fényes, hálózatosan gödrözött felületű<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Coahuila állam, Sierra de Paila és környéke<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mészkőtörmelékes domboldalakon és sziklás területeken él, sekély talajokon, 1000–1900 m tengerszint feletti magasságban, más kaktuszokkal, Agave fajokkal, kutyatejfélékkel és pázsitfüvekkel együtt<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Viszonylag könnyen nevelhető faj, amely már fiatal korban is virágzik. Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű, enyhén bázikus talajt igényel. Tavasztól őszig napos helyen, csapadéktól védve ajánlott tartani, mérsékelt öntözéssel. Télen világos helyen, teljesen szárazon, 5–10 °C közötti hőmérsékleten teleltetendő.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> A ''Coryphantha pseudoechinus'' subsp. ''pseudoechinus'' jellegzetessége a sarjképző növekedés, a sűrű, világos peremtöviszet és a lilás rózsaszín virág. A korábban önálló fajként leírt ''[[Coryphantha pusilliflora]]'' elsősorban világosabb virágszínével és sárgásabb peremtöviseivel különböztethető meg, de ma az alapalfaj szinonimájának tekintik.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A nominát alfaj a faj tipikus megjelenési formáját képviseli. A fajon belül több földrajzi változat ismert, amelyek közül néhányat korábban önálló fajként írtak le.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> <br /> A faj természetes élőhelyén gyakran alkot kisebb-nagyobb telepeket. Virágszíne a '''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]''' nemzetségen belül különösen dekoratívnak számít.<br /> <br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 554. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Coryphantha_pseudoechinus.AGy_01.jpg&diff=13467 2026-10-04T14:51:13Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>.</div>

Jokhel Csaba https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Coryphantha_pallida_subsp._calipensis&diff=13466 2026-10-04T14:44:35Z

<p>Jokhel Csaba: </p> <hr /> <div>{{Taxonbox<br /> | accepted = Coryphantha calipensis Bravo ex S.Arias, Gama &amp; U.Guzmán in Cact. Suc. Mex. 37(3): 72. 1992 sec. Sánchez &amp; al. 2022<br /> | synonym = Coryphantha pallida subsp. calipensis (Bravo ex Arias et al.) Dicht &amp; A. Lüthy 2000<br /> }}<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A '''nemzetségnév''' az ógörög „koryphé” („csúcs”, „tető”) és „anthos” („virág”) szavakból származik. A név arra utal, hogy az ide tartozó növények virágaikat a hajtáscsúcson vagy annak közelében hozzák.<br /> * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése „halvány”, „sápadt színű”, amely a virág halványsárga színére utal.<br /> * Az '''alfaj neve''' a mexikói Puebla államban található Calipan település nevéből származik, amely a típus élőhely közelében található.<br /> <br /> === Típuspéldány ===<br /> <br /> * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Puebla állam, Calipan környéke, Mexikó<br /> * '''Első leírása:''' ''Cactaceas y Suculentas Mexicanas'' 7(3): 72. 1992.<br /> * Helia Bravo Hollis már 1964-ben leírta a taxont (''Cact. Suc. Mex.'' 9: 79. 1964), azonban a típuspéldány kijelölésének hiánya miatt a leírás formailag érvénytelen volt. Ezt a hiányosságot 1992-ben korrigálták.<br /> [[Fájl:Coryphantha pallida calipensis 2-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pallida calipensis 2-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pallida calipensis 2-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha pallida calipensis 2-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]<br /> [[Fájl:Coryphantha calipensis AF9.AGy 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs Győrgy]]<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> Csoportképző növény. Hajtásai gömbszerűek vagy rövid hengeresek, átmérőjük 6–9 cm. A hajtáscsúcs lekerekített, gazdagon borított fehér gyapjúval.<br /> <br /> ==== Szemölcsök ====<br /> <br /> A szemölcsök nagyok, kissé lapított gúla alakúak, alapjuk rombusz formájú. Spirális elrendezésük 5:8 arányt követ. A szemölcsök alapjuknál 25–30 mm szélesek és mintegy 20 mm magasak. Felső oldaluk 13–15 mm, alsó oldaluk 25–35 mm hosszú. A felső oldalon mély, gyapjas szemölcsbarázda húzódik végig.<br /> <br /> ==== Axillák ====<br /> <br /> Az axillák fehér gyapjúval borítottak.<br /> <br /> ==== Areolák ====<br /> <br /> Az areolák kerekek, mintegy 2 mm átmérőjűek. A fiatal areolák fehér gyapjúval borítottak.<br /> <br /> ==== Tövisek ====<br /> <br /> * '''Középtövis:''' 1–3 db, fekete vagy sötétbarna, alapjuknál világosabb, később megszürkül. Egy középtövis domináns, lefelé hajló, kb. 15 mm hosszú, a többi rövidebb, vékonyabb, egyenes vagy enyhén felfelé görbül<br /> * '''Peremtövis:''' 10–16 db, közülük 7–8 sugárirányban áll, egyenes vagy enyhén hajlott, színük áttetsző fehér vagy sárgás, később szürke. A felső részen álló tövisek sűrűbbek, fehéres színűek, sötétebb csúccsal, hosszuk elérheti a 18 mm-t<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> A virág 4 cm hosszú és kb. 7 cm átmérőjű.<br /> <br /> * '''Lepellevelek:''' a külsők hegyes lándzsásak, kívül vörösek sárga szegéllyel, a belsők keskeny lándzsásak, hegyesek, épszélűek, csúcsuk közelében kissé fogazottak, színük fénylő sárga<br /> * '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' mélyvörösek, '''portokok''' tojássárgák, '''bibeszál''' sárga, '''bibe''' sárga<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés zöld bogyó, mérete kb. 9 × 25 mm, virágmaradvánnyal.<br /> <br /> * '''Magja:''' barna, vese alakú, kb. 1 × 2,3 mm méretű<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Puebla és Oaxaca államok<br /> * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' dombok lábánál és hegyhátakon, mészkőtörmelékes sziklagyepekben vagy hordaléktalajon fordul elő. Az aljzat gyakran magmatikus és vulkáni kavicsokat tartalmaz. Pázsitfüvek és ritkán lombhullató, alacsony cserjék között él<br /> <br /> == Kultúrában tartás ==<br /> <br /> Nagy szemölcsei, díszes tövisezete és nagy virágai miatt igen mutatós növény. Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonló. Talaja legyen mészkőzúzalékban gazdag, enyhén bázikus kémhatású. Áprilistól október elejéig szabadban tartható csapadéktól védve. Télen száraz, fagymentes körülmények szükségesek. Virágzása júliusban és augusztusban várható.<br /> <br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> <br /> Elterjedési területe a ''Coryphantha pallida'' subsp. ''pallida'' alfajétól keletre található, és a két alfaj elterjedési területe nem fedi egymást.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A ''Coryphantha pallida'' faj egyik alfaja. A taxont Helia Bravo Hollis már 1964-ben felismerte, de érvényes publikációja csak 1992-ben történt meg a típuspéldány kijelölésével.<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> Elterjedési területe földrajzilag elkülönül az alapfaj más alfajától.<br /> <br /> == Szerzők ==<br /> <br /> * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Kép:''' Lukoczki Zoltán<br /> * '''Lektorálta:''' Papp László<br /> <br /> == Forrás ==<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 627. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Coryphantha]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba