MKOE wiki - Friss változtatások [hu]

Echinocactus platyacanthus

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:40:55 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin). * A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből. {{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}} {{…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin).
* A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből.

{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Echinocactus platyacanthus}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, csak sérülés esetén sarjad, igen nagy termetű, 3 m magas és 1,5 m átmérőjű lehet. Magonc korban 5-8, később 50 db feletti '''bordája''' lesz. A színe szürkészöld.

A '''tövisei''' meglehetősen változatosak, 8 cm hosszúságig nőhetnek, színük barnától a feketéig változik, tőnél vastagok. A fiatal növényeken 1 '''középtövis''' található 5-8 '''peremtövissel'''. Az idős növényeken 4 darab '''középtövis''' nő, amikor az '''areolák''' összeérnek, és egy filces barázdát képeznek a '''bordák''' élén, majd sokszor csak 1-2 db marad. Ezüstszürkék, keresztirányban redőzöttek.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' 2-5 cm hosszú és 3-8 cm széles, sárga. A cső vastag, fehér gyapjas.

* '''Takarólevelek:''' A sziromlevelek ép szélűek vagy kissé fűrészesek, pillásak, finom csúccsal, kb. 3,5 cm hosszúak és 5-6 mm szélesek.
* '''Ivarlevelek:''' A bibe 8-12 ágú, sárgás vagy vöröses.

==== Termés ====
A termés gyapjas, később megszárad, mérete 7x1,5 cm, amihez hozzáadódik a termés csúcsára száradt és erősen kötődő lepellevelek kb. 2,5 cm-es hossza. Az alsó rész gömb alakú, sárgás-fehér, sok magot tartalmaz. A felső rész egész keskeny, hosszú, sárgás, csúcsos pikkelyekkel és magok nélkül.

* '''Magja:''' A mag fényes fekete vagy vöröses barnásfekete, vese alakú, kb. 2,5 mm hosszú, a hilum kicsi.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Közép-'''Mexikó''' egyik legelterjedtebb kaktusza, a legnagyobb példányokat Coahuila és Puebla állam déli részén láttam.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Olyan nagy számban tenyészik, hogy „hordóit” akár a vegetáció domináns növényfajának is tekinthetjük.
* A síkságon élő populációkat esetleg a legeltetés miatt kiirthatják, de a hegyekben élők olyan területeken találhatók, amelyek a gyér legeltetésen kívül másra szinte alkalmatlanok.
* Egyéb kaktuszok a társulásban: pl. ''Echinocactus horizonthalonius''.

== Kultúrában tartás ==
Hazánkban a kaktuszkedvelők között „kék grusonii” néven ismert faj. Friss magvai az első, második évben jól kelnek, de az ennél régebbiek már egyre rosszabbul. A kis növények gyorsan növekednek. Eleinte zöldek, különösen akkor, ha zöldebb bőrszínű populációból származik a mag. Mivel igen nagy területen elterjedt, ezért különösen ez a tulajdonsága a legváltozatosabb. Később növekedése lelassul, és sokszor csak 1-2 areolányit nő évente. Ezért itt Európában nagy példányokat ritkán látni. Virágzóképes mérete kb. 25-30 cm átmérőben. Ahogy növekszik, hamar kékes lesz, és a hamvas réteg még látványosabbá teszi. Ekkor igen hasonló az ''E. horizonthalonius'' magoncaihoz. Elsősorban meszes talajon él, de kultúrában nem válogatós, a szokásos keverékekben jól nevelhető. Télen hűvös, 5-10 fokos helyen öntözés nélkül teleltethető.

== Taxonómia és filogenetika ==
Rengeteg néven írták le az elmúlt 2 évszázadban, mivel különböző kinézetű egyedek jutottak az akkori európai botanikusokhoz. Élőhelyén viszont nagyobb korban egységesebb megjelenésű.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Kép:''' '''[[Elhart Zsolt]]''' (1. és 2.), '''[[Bodor János]]''' (3.)
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektorálta:''' '''[[Gedeon Tamás]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 145. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Echinocactus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Cylindropuntia bigelovii

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:35:09 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia bigelovii (Engelm.) F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 125. 1936 ["1935"]. Sec. Hernández & al. (2014)}} === A név eredete, etimológia === * Cylindropuntia (ógörög) hengeres medvetalp (''Opus'' (ógörög) város környékén tenyésző szúrós növényről). * A fajnevét '''Bigelow John Milton''' (1787-1879) orvos professzor és botanikusról nevezték el, aki Bostonban (USA) élt, és '''Engelmann''' mu…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Cylindropuntia bigelovii (Engelm.) F.M.Knuth, Kaktus-ABC: 125. 1936 ["1935"]. Sec. Hernández & al. (2014)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Cylindropuntia (ógörög) hengeres medvetalp (''Opus'' (ógörög) város környékén tenyésző szúrós növényről).
* A fajnevét '''[[Bigelow John Milton]]''' (1787-1879) orvos professzor és botanikusról nevezték el, aki Bostonban (USA) élt, és '''[[Engelmann George|Engelmann]]''' munkatársa volt a kaktuszkutatásban.

{{Típusfaj|Cylindropuntia bigelovii|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Cylindropuntia bigelovii}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Teste fa vagy cserje alakú, nyílt hajtásrendszerű, legfeljebb 2 méter magas. A '''szártagjai''' zöldes bíborszínűek, alakjuk hengeres, ovális, 4-18 cm hosszúak, 1-2 cm átmérőjűek, erőteljes, hosszúkás dudorokat viselnek. Az '''areolák''' cserszínűek vagy barnák, idős korban szürkévé válnak, kerekek. A ''glochidium-ok'' (glochidák) sötétsárgák, 1 mm hosszúak.

'''Tövise''' areolánként 6-8 db, az egész '''szártagot''' egyenletesen borítják, rendszerint egymást átfedik, sárga vagy arany színűek, idős korban barnává válnak, 1-1,8 cm hosszúak, burkuk fehér vagy krémszínű.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virága''' sárgászöld, sárga, arany, bronz, rózsaszín vagy vörös.

==== Termés ====
Termése bőrszerűen húsos, nem sarjad, eleinte dudorokat visel, amelyek később elsimulnak. Színe sárgás zöld vagy vöröses, tövistelen, 2,5-4 cm hosszú, 1-2 cm vastag.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''USA''' délnyugati részén, Kaliforniában, Nevadában, Arizonában, Új-Mexikóban, valamint '''Mexikó''' ezekkel határos területein (a Kaliforniai-félszigeten és Sonora államban) él a Mojave és a Sonora sivatag területén.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Ahol előfordul, ott tömeges, egész hegyoldalakat elborít.
* Általában sziklás hegy és domboldalakon él, ahol ritkás növényzet van.
* Ebben cserjék (Larrea tridentata, Cercidium microphyllum) szórványosan, kaktuszok pl. ''[[Carnegiea gigantea]]'', és lágyszárúak pl. ''Chaenactis'' sp. fordulnak elő.
* Alfajai és változatai az élőhelyeken: [[Cylindropuntia bigelovii|subsp. ''bigelovii'']]: Kaliforniában, Nevadában, Arizonában, Új-Mexikóban és a Kaliforniai-félszigeten él. [[Cylindropuntia bigelovii|subsp. ''ciribe'']]: terméseit rendszerint láncokban hozza, a Kaliforniai-félsziget déli részén él. A [[Cylindropuntia bigelovii var. hoffmannii|var. ''hoffmannii'']] természetes hibrid faj, újabban ''Cylindropuntia'' × ''fosbergii'' néven szerepel, a ''C. bigelovii'' és a ''C. echinocarpa'' hibridje, Kaliforniában él.

== Kultúrában tartás ==
Hazai gyűjteményekben ritka faj, talán mert magot csak keveset hoz, így nehéz hozzájutni. Pedig dugványról könnyen szaporítható, könnyen elterjedhetne. Tartása a szokásos körülmények között nem nehéz. Igényli a tűző napsütést a szép '''tövisek''' kifejlődéséhez. Kisebb fagyokat elvisel, de fűtetlenül talán csak a legészakibb élőhelyekről származó formái tarthatók.

== Taxonómia és filogenetika ==
Magot ritkán hoz, inkább sarjakról szaporodik az élőhelyén is. Feltételezések szerint a faj kevés példány klónjaiból áll, vegetatívan szaporodó populációkat alkot. Ez megmagyarázná egy-egy élőhelyen belül a meglepően egységes megjelenést és a magok kis számát. Tudomásom szerint erre vonatkozó genetikai vizsgálatokat még nem végeztek. '''[[Dickie S.]]''' és '''[[Wallace R.]]''' (2001) DNS vizsgálatából derült ki, hogy a korábbi ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetség többágú fejlődésű, így a ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' genus újra önállóvá vált az 1999-es IOS Rendszertani Csoport megállapításához képest.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Barna János]]'''
* '''Kép:''' '''[[Balogh László]]''' (1.), '''[[Venekei István]]''' (2.), '''[[Papp László]]''' (3.)
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 98. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Cylindropuntia]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Coryphantha pallida

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:29:27 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Coryphantha pallida Britton & Rose, Cactaceae 4: 40–41, f. 38. 1923. Sec. Guzmán Cruz & al. (2003)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, „koryphe” — csúcs, tető, „anthos” - virág, ez szabad magyar fordításban annyit jelent, hogy tetején (csúcsán) virágzó. * A fajneve, a latin „pallidus” — fakó, sápadt kifejezésből származik, mellyel a növényt leíró két kak…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Coryphantha pallida Britton & Rose, Cactaceae 4: 40–41, f. 38. 1923. Sec. Guzmán Cruz & al. (2003)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, „koryphe” — csúcs, tető, „anthos” - virág, ez szabad magyar fordításban annyit jelent, hogy tetején (csúcsán) virágzó.
* A fajneve, a latin „pallidus” — fakó, sápadt kifejezésből származik, mellyel a növényt leíró két kaktuszbotanikus a taxonra annyira jellemző fakó vagy halványsárga virág színére utalt, de a pozsgás szár színét is illethették ilyen jelzővel.

{{Típusfaj|Coryphantha pallida|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Coryphantha pallida}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény '''hajtása''' magános (viszont saját magoncai által körülvéve kisebb csoportot alkothat), félgömb, vagy gömb alakú, 7-9 cm átmérőjű és 4-6 (10) cm magas, tompa fakózöld, csúcsa kissé benyomott, erősen gyapjas. Lapított kúp alakú, szorosan álló dudorainak ('''szemölcseinek''') spirálaránya 8:13, vagy 13:21, az alapjuknál 14-17 mm szélesek és 6-8 mm magasak, felső oldalaik 6-6 mm hosszúak, míg alsó részeik 13-16 mmesek.

Az '''axillák''' erősen gyapjasak, kerek '''areolái''' 2 mm átmérőjűek, amennyiben '''középtövist''' nevel, kissé ovális alakúra torzulnak, 3x1,5 mm-esek lehetnek, szintén gyapjasak. 13-21 '''peremtövisének''' mintegy kétharmada sugárirányba áll lefelé, ill. oldalra, tűszerűek, egyenesek, esetleg kissé hajlottak. Színük fehértől a sárgáig terjed, olykor csaknem áttetszőek, 11-13 mm hosszúak. A többi elég közel áll egymáshoz és felfelé irányul, piszkosfehérek, sötét csúccsal, 16 mm-es nagyságot érhetnek el.

'''Középtöviseinek''' száma legfeljebb 3 lehet, sok esetben hiányoznak. Ha megjelennek, az '''areolában''' a legközépső előreirányuló, lefelé haló, árszerű, 15-17 mm hosszú, míg a többiek az '''areola''' felső részén helyezkednek el és felfelé, valamint oldalra állók, némileg vékonyabbak, ill. rövidebbek. Az összes '''középtövis''' színe sötétbarna, vagy fekete, idővel szürkévé válnak.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 4 cm hosszúak és 7 cm átmérőjűek.

* '''Takarólevelek:''' A külső leplek hosszúkás lándzsa formájúak, hegyesek, külsejük vöröses színű, sárga szegéllyel, a belső leplek keskeny lándzsa alakúak, szélük fogazott, 35 mm hosszúak és 6 mm szélesek, színük halvány- vagy tompasárga.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak mélyvörösek, míg a portok tojássárgaszínű, a bibe szintén sárga (kissé zöldes árnyalattal), 7-9 fehéres színű bibeággal.

==== Termés ====
Zöld, hosszúkás termése a hozzákapcsolódó virágmaradvánnyal 25x9 mm-es.

* '''Magja:''' A benne található vese formájú, barna magok 2,3 mm hosszúak és 1 mm szélesek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Puebla államban, Tepeji de Rodriguez, Tecamachalco, Cañada Morelos, Tehuacán, Copán, Azumbilla, Zapotitlán de las Salinas, San Lorenzo, Salitrillo térségében, illetve Oaxaca államban, Tamazulapan Tejupan, Coixtlahuaca, Teposcolula, Nochixtlán, Buenavista, Molcaxac és San Pedro Tetitlán környéki alacsony domboldalakon, valamint hegygerinceken tenyészik.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mészkőtörmelékkel borított talajon tenyészik, ritkásan élő lágyszárúak között és néhol alacsony lombhullató cserjék társaságában.

== Kultúrában tartás ==
Nevelése nem okozhat gondot még a kevés tapasztalattal rendelkező gyűjtők számára sem. Hagyományos, jó vízáteresztő kaktusztalaj-keverékben kiválóan fejlődik és hálásan virágzik a kora nyári időszakban (bár élőhelyén meszes talajon nő, kultúrában semleges jellegű termesztőközegben is jól érzi magát). Szaporítása magvetéssel a legcélszerűbb, oltása teljesen felesleges, saját gyökéren tartva viszonylag gyorsan eléri a virágzóképes méretet. Teleltetése 7-12 °C-on a legjobb, de rövid ideig ettől jóval hidegebbet is elvisel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Leggyakrabban a ''[[Coryphantha pycnacantha]]''-val azonosították a ''[[Coryphantha pallida|C. pallidát]]'', s a melléfogó gyűjtők mentségére szolgáló tény, hogy a két taxon bizonyos formái a megszólalásig hasonlítanak egymáshoz.

== Taxonómia és filogenetika ==
Némiképp meglepő, hogy ennek a nagy elterjedési területtel bíró és viszonylag gyakori fajnak a leírására csak a XX. század elején kerítettek sort, holott a '''Mexikó''' ezen részén élő ''[[Coryphantha]]''-ák már száz évvel korábban felfedezésre kerültek. Néhány botanikus azon a véleményen van, hogy más névvel ugyan, de jóval korábban leírták a taxont, viszont az állítólagos szerzők műveiben hemzsegnek a hibák, hol az élőhely megnevezése nem stimmel, hol pedig a nemzetségre olyannyira jellemző (egy fajon belüli) változékonyság csapdájába estek.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Tóth Norbert]]'''
* '''Kép:''' '''[[Tóth Norbert]]'''
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 145. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Coryphantha]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus scaphirostris

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:22:37 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus scaphirostris Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 2: 60. 1930. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség név (ógörög) galagonya (berkenye) termést jelent. * A fajnév ógörög és latin szóösszetétel és csónakorrszerűt jelent a szemölcsök formája után. {{Típusfaj|Ariocarpus scaphirostris|limit=5}} === Szinonimák === {{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus scaphirostris Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 2: 60. 1930. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetség név (ógörög) galagonya (berkenye) termést jelent.
* A fajnév ógörög és latin szóösszetétel és csónakorrszerűt jelent a szemölcsök formája után.

{{Típusfaj|Ariocarpus scaphirostris|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus scaphirostris}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A test magányos, átmérője 7-9 cm lehet, a csúcs felé elkeskenyednek, a csúcs besüllyedt, a '''gyökere''' vastag répagyökér. A '''szemölcsök''' rézsútosan oldalra, felfelé állnak. Kezdetben sötét levélzöldek, később matt szürkés zöld színűek. Prizma alakúak, 2-5 cm hosszúak 5-15 mm szélesek, három oldallal. A sarkaik élesek, a felső részük ellaposodik, hosszirányban háromszög alakúak, viszont alul szélesebbek mint a két oldalon. Alul hajógerincszerűen élesek és a végük felé röviden lekerekítettek és felfelé görbülnek mint egy hajóorr.

A magoncok szemölcscsúcsán négy kicsi '''töviske''' nő, de ezek később lehullanak. Az '''axilla''' csupasz, a felső oldal közepén egy lyukszerű bemélyedés található, szürkés fehér gyapjúcsomóval.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' egyesével, a fiatal szemölcsök hónaljában, a növény csúcsán jelenik meg, 3-4 cm átmérőjű, élénk (ibolya) lilás-rózsaszínű.

==== Termés ====
A termés zöldes színű, 9-15 mm hosszú és 4-8 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' A mag 1,5 mm hosszú, matt fekete, rövid, fordított tojás alakú, alsó helyzetű, bemélyedt köldökkel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Nuevo León államának középső részén Galeana várostól északra egy völgyben bennszülött faj.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Kizárólag szürke, mészkő és agyagpala dombokon nő, amelyeken szinte alig található más növényfaj. Az agyagpalába erősen beletemetkeznek, sokszor csak a csónakorrszerű szemölcseik látszanak, ezek formájának és színének köszönhetően pedig szinte teljesen láthatatlanok.
* Egyéb itt előforduló kaktuszfajok: ''[[Echinocereus rayonensis]]'', ''[[Echinocactus platyacanthus]]'', ''[[Mammillaria winterae]]'', ''[[Opuntia]]'' spp.

== Kultúrában tartás ==
Az egyik ritkább és kevésbé elterjedt faja a nemzetségének. Aki először jut hozzá vagy egyéb fajhoz, az jobban jár ha kitapasztalja az igényeit. Élőhelye a napsugárzásnak maximálisan kitett dombtetők, ahol a hőmérséklet is igen magasra felszökhet. A legjobb helye egy melegben jól szellőztetett üvegház napos részén van. Ültetőközegnek gyorsan kiszáradó meszes, homokos talajt célszerű használni. Talán a leglassabban fejlődő faj, természetesen ez tartástól is függ és egy 20 éves példány lehet 5 cm átmérőjű is csupán. Saját gyökerén ritkán sarjadzik, szaporításra a magvetés ajánlható. Az oltás nagyon meggyorsítja a fejlődését és már az első vagy a második vegetációs időben virágzik. Virágai igen látványos bíborszínűek és késő ősszel, októberben, novemberben jelennek meg. A fajnak két formája létezik: egy kitelt, sima bőrű, szürkés színű és egy ráncos, zöldesebb bőrszínű kissé kisebb testű változat. Természetes élőhelyén mindkettő előfordul, egymástól elkülönülve.

== Egyéb ==
'''[[Ritter Friedrich|Friedrich Ritter]]''' az 1930-as évekbeli mexikói tartózkodása idején fedezte fel több más fajjal együtt. Egy másik ilyen kaktuszfaj a róla elnevezett ''[[Aztekium ritteri]]''.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Kép:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 97. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus trigonus

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:17:40 GMT

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

← Régebbi változat		A lap 2026. május 26., 21:17-kori változata
44. sor:		44. sor:
	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
	A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus\|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus\|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.		A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus\|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus\|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.

			== Taxonómia ==
			{{Megjegyzés
			\|Ez cikk a 2005-ben készült és az akkori rendszertani álláspontot tükrözi. Ma az ''Ariocarpus trigonus'' önálló fajnak számít.
			}}

	== Szerzők és forrás ==		== Szerzők és forrás ==

Ariocarpus retusus subsp. trigonus

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:14:43 GMT

Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Ariocarpus retusus subsp. trigonus lapot a következő névre: Ariocarpus trigonus

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógörögök), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, tompát jelent, a faj tompa szemölcseire utalva.
* Az alfajnév ógörög eredetű háromszögletű jelentéssel, az alfaj (eredetileg önálló, külön faj) szemölcseinek hegyes háromszögletű sajátosságát jellemezve.

{{Típusfaj|Ariocarpus retusus subsp. trigonus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus retusus subsp. trigonus}}
* ''[[Ariocarpus trigonum]]'' F. A. C. WEBER 1893
* ''[[Anhalonium trigonus]]'' (F. A. C. WEBER) K. SCHUMANN 1898
* ''[[Ariocarpus confusus]]'' HALDA & HORACEK 1997

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A teste ('''hajtása'''), amelynek egy része a talajban van annak föld feletti része lapított gömb alakú, 3-10 cm magas, 4-30 (25) cm átmérőjű, rendkívül változatos megjelenésű, kékes vagy sárgászöld színű. Spirálisan lefutó, korona alakban álló '''szemölcsei''', gyakran erőteljesen behajolnak a tenyészcsúcs felé, vagy felfelé hajlanak, s határozottan hegyesek, 2-4(5,5) cm hosszúak és 1-3,5 cm szélesek (tövüknél).

A '''szemölcsök''' végéről hiányoznak az '''areolái''', ill. csak a magoncokon figyelhető meg rajta néhány apró '''tövissel'''. Erőteljes széles módosult ún. '''karógyökere''' a talajba süllyedt test (idős összezsugorodott '''szemölcsei''') alsó részétől folytatódik. Az '''axillái''' sem annyira szélesek mint a subsp. ''retusus''-é.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' 3-5 cm átmérőjűek, sárgák, fehéres-sárgák (néha zöldessárgák vagy krémszínűek, az ''A. confusus''-nál rózsaszínűek) és nem annyira csúccsközeli '''axillákból''' fejlődnek (nyár végén, kora ősszel - tehát őszi rövid nappalos) mint a másik alfajnak (subsp. ''retusus'').

* '''Ivarlevelek:''' A bibe hasonló színű és 8-10 ágú felül. A portokok élénk sárgák a porzószálai is a '''virág''' színével egyeznek.

==== Termés ====
Termése hosszúkás (10-25 mm) bogyó, fehéres vagy halványrózsaszín, amelynek a végén ott látható a virágmaradvány, s amely a virágzást követő évben alakul ki.

* '''Magja:''' Magvai tompa feketék vagy sötétbarnák, 1,5 mm nagyok, a felületük finoman dudoros.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' Tamaulipas állam Jaumave völgyében, Nuevo León államban Monterey-től északra a Sierra Madre Oriental keleti részén található.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Mindkét területen az un. tamaulipan, tövises cserje vegetációjában mészkősziklás felszíneken, a ritkás bokrok (Helietta parvifolia) és pázsitfűfélék között azok tisztásán, egyéb pozsgásokkal körülvéve.

== Kultúrában tartás ==
Magról jól szaporítható, jó vízáteresztő közepes tápanyagtartalmú, bázikus kémhatású (7,2-8,0) hővel sterilizált talajban jól kel, bár lassan nő. Amennyiben nem öntözzük túl őket (kifejlett növényeket 2-3 hetente elég) kevés árnyékolással felnőve (8) 10-15 év alatt ivaréretté válnak és virítanak. Ilyen saját gyökéren tartott állapotukban sokkal szebbek így csak ha elkerülhetetlen oltsuk őket alanyokra (''Echinopsis'' fajok). Októbertől márciusig szárazon 2-10 °C-on teleltessük. Nem önbeporzó faj, következetes fajazonos összeporzást igényel, a következő évben kialakuló termések ill. magvak képződése érdekében.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A másik alfajból ([[Ariocarpus retusus subsp. retusus|subsp. ''retusus'']]) alaktanilag és elterjedésében is jól elkülönül, ez utóbbiba teljes joggal vonták be a korábban szintén önálló fajként tartott [[Ariocarpus furfuraceus|''A. furfuraceus'']]-t. Tövistelen mimikri felépítése (alakjuk, színük hasonlít a környezetük kőzeteihez, talajához stb.) tökéletes védelmet jelentett számára az élelmet kereső őshonos állatokkal szemben, ennek ellenére ma az ember és az általa tartott kecskék és taposásuk veszélyeztetik ezt a fajt és alfajt. További védelmet jelent számukra a bennük lévő többféle alkaloida, amelyet szintén elkerülnek az állatok. Ez a faj is CITES I. kategóriába tartozó védett növény.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László'''
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 116. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus retusus subsp. trigonus

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:14:17 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. in Bot. Jahrb. Syst. 24(5): 550. 1898. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011) | synonym = Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 18. 1998 syn. sec. Hunt (2006)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria - galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták…”

Új lap

Ariocarpus fissuratus

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 21:09:38 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent. * A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű,…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű, a szemölcsökön lévő képződményre (areola mélyedés) utalva.

{{Típusfaj|Ariocarpus fissuratus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus fissuratus}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában magános '''hajtása''' szürkészöld (néha az eredeti élőhelyén inkább zöldes szürke, később sárgás, így nehezen felfedezhető), erőteljes '''karógyökerű''', a talajból alig kiálló vagy abba némileg belesüllyedő, enyhén nyomott vagy kissé domború '''hajtású''', 4-5 cm hosszú, 10 cm széles, mimikri felépítésű növény. '''Bordái''' tulajdonképpen nincsenek, hanem háromszög vagy deltoid alakú, lapos '''szemölcsök''' (tetőcserép szerűen) spirálisan fedik a testét, úgy, hogy azok a tetején majdnem egy síkban vannak, az oldalsók enyhe szögben fednek.

A 10-25 mm hosszú és 15-25 mm széles '''szemölcsök''' felületén a csúcstól vagy a közepétől a hónaljáig ('''axilla''') kissé szélesedve, fehér (vagy sárgás) szőrzettel borított feltűnő hasadék van, amely később kissé megkopik, megszürkül, esetleg megsárgul. A '''szemölcsök''' bőrszövete szembeötlően ráncos, s a külső határukkal párhuzamosan egy sekélyebb árok húzódik, más mintázatú ráncos peremet képezve neki. A '''szemölcsök''' csúcsa lehet egészen lekerekített vagy hegyes is, a fiatal növényeken (magoncokon) itt még látható az egy juvenilis (fiatalkori) '''areola''' 1-2 '''tövissel''', ez hamar eltűnik és a később teljességében (8-10 év) kialakuló hasadék lesz a tényleges '''areolája''', amely 12 mm hosszú és 3-6 mm széles.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virága''' a legfiatalabb '''szemölcsök''' felületéből — nyár végén, ősz elején - fejlődik, mégpedig a hasadék szemölcscsúcs felőli végéből (ez lehet a szemölcs utolsó harmada vagy közepe is), a potenciális tövishordozó régió közeléből, 3,5 (4) cm hosszú 2,5-4,5 cm átmérőjű, sötét vagy világosabb magenta (bíbor vagy bordós vörös) színű.

* '''Takarólevelek:''' A külső leplek magenta színű középvonallal és halvány magentától a fehéres széllel rendelkeznek, nagyobb, széles lándzsa alakúak, 20-25 mm hosszúak és 4,5 (6) mm szélesek, kihegyesedők, s a szélük kissé hullámos. A belső leplek világos (néha sötétebb) bíborvörösek, ék alakúak, 30 mm hosszúak és 15 mm szélesek, a csúcsuk kicsit lekerekített, a végén kifelé fogazott lehet.
* '''Ivarlevelek:''' Porzószálaik halvány rózsásak vagy magenta színűek, kb. 6 mm hosszúak, a portokok sárgák, 0,7 mm szélesek, vaskosak. A bibeszál halvány rózsaszínű, 15-19 mm hosszú, 1 mm vastag, a bibe (fej) 5-10 ágú, leggyakrabban 3-4,5 mm hosszú, vékony. Az ovárium 3-4,5 mm hosszú.

==== Termés ====
A termés fehértől a zöldes színig változhat, kezdetben érve húsos, később megszárad teljes érésekor. Ekkor barnává változik, dudorok, pikkelyek, '''tövisek''', szőrzet nélkül, s gömbölyded vagy megnyúlt lehet, 6-15 mm hosszú és 3-6 mm széles, gyakran areolagyapjúban marad (néha nem is látszik ki) és itt esik szét.

* '''Magja:''' Magvai kicsit szabálytalan oválisak, 0,8 mm hosszúak, 0,6 mm szélesek, 0,5 mm vastagok, feketék, s apró dudorokkal fedettek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Nagy területen elterjedt, így az '''USA'''-ban a Big Bend régióban, a Pecos folyótól Texasig, délre '''Mexikó'''-ban Coahuila, Chihuahua és Durango államokban.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Gyakran mészkövön, az azon létrejött talajokban vagy a mészkő szinte talajmentes törmelékében, hegyoldalakon, dombokon, 500-1600 m magasságban, ahol ritkás cserjék (Prosopis spp.), pázsitfűfélék is nőhetnek egyéb pozsgásokkal együtt.

== Kultúrában tartás ==
Különleges, szép alakja és gyönyörű virága miatt kedvelt kaktusz, bár csak kevés gyűjteményben láthatunk saját gyökerén mesterségesen nevelve idős példányokat. Ha időnk és türelmünk engedi - bár pangó vízre, túlzottan savanyú talajra érzékenyek a gyökerei - magról saját gyökerén felnevelni egyedeket, mészkőzúzalékos, bázikus, jó vízáteresztő talajban 10-15 év alatt ivaréretté válnak, s intenzív napsütésen a termőhelyihez hasonló küllemük lesz. Spontán önbeporzásra hajlamos, de ha összeporozzuk más egyeddel a termésében sokkal több mag lehet. A magról nevelés nem túl nehéz, gyakran szellőztessük és óvatosan öntözzük a vetést, ahol a vetés előtt a felszínre szórjunk 2-4 mm apró kavicsot, s erre szórjuk a magvakat. Az idős növényeket (2) - 3 hetente öntözzük, úgy, hogy előtte a talajuk mindig száradjon ki. Ősztől tavaszig szárazon, 2-10 °C-on teleltessük.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes (var. fissuratus, var. lloydii). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van („var. intermedius”). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a Lophophora-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes ([[Ariocarpus fissuratus var. fissuratus|var. ''fissuratus'']], [[Ariocarpus fissuratus var. lloydii|var. ''lloydii'']]). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van ([[Ariocarpus fissuratus var. intermedius|var. ''intermedius'']]). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]''-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László''' (1.), '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 120. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Agave striata

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 19:31:28 GMT

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 Sokszor összekeverik az ''[[Agave stricta]]''-val amelytől kultúrában virág nélkül meglehetősen nehéz megkülönböztetni. Az ''[[Agave stricta]]'' virágcsöve rövidebb és nagyjából ugyanolyan hosszúságú mint a viráglevelek. Az élőhelye pedig délebbre, Puebla államban található a Tehuacan Völgyben.
 == Szerzők és forrás ==

Agave striata

Dr. Gyúró Zoltán — Tue, 26 May 2026 19:19:01 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}} === A név eredete, etimológia === * A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dühroham…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Echinoagave striata (Zucc.) A.Vázquez, Rosales & García-Mor. | synonym = Agave striata Zuccarini 1833}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A szinonim nemzetségnév ó-görög eredetű, jelentése: híres, jeles, nemes, kiváló. Egy másik elmélet szerint a mitológiai Agaué a névadó, aki anyja révén félisten volt, Arész isten unokája és Zeusz dédunokája. Apja a Thébát alapító Kadmosz király volt. Agaué egy dührohamában megölte saját fiát.
* A fajnév (latin: rovátkás, barázdás) a levelek hosszanti rovátkáira utal.

{{Típusfaj|Agave striata|limit=5}}

=== Szinonimák ===

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Évelő, rövid törzsű, sok levelű, tömött rozettájú növény. 0,5-1 m magasságúra és 0,5-1,2 m átmérőjűre nőhet és gyakran 2-3 m széles párnákat alkothat az axillából történő sarjadzással.

A '''levelek''' száma legtöbbször 25-60. Középen 0,5-1 cm vastagok, hosszirányban barázdáltak, igen törékenyek, egyenesek vagy lefelé görbülnek, a színük a világoszöldtől a vörös vagy bíborig terjedhet. A felső oldaluk domború, az élek mentén sima vagy érdes mindkét oldalon. A csúcson a '''tövis''' alatt barnás színű, a széle kemény és szívós, de hajlékony. 1 mm vagy kevesebb szélességű, világossárga, érdes vagy aprón fogazott. A '''tövis''' 1-5 cm hosszú, felül és alul is lekerekített, ár alakú, nagyon éles, színe a vörösesbarnától a sötét szürkéig változhat.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A hengeres, elágazatlan virágszár 1,5-2,5 m magas, 5-10 cm hosszú '''levelekkel''' fedett, felálló, a '''virágok''' elég lazán helyezkednek el. A lepelcimpa rövidebb, mint maga a '''virág''' és az elvirágzás után lehullnak. A '''virágok''' legtöbbször párosával nőnek, 3-4 cm hosszúak, cső alakúak, zöldessárgák vagy a vöröstől bíborig terjedő színűek, bronz vagy barnás színű portokokkal. A magház 1,2-1,5 cm hosszú, bele-nőtt a csőbe, nyak nélküli, hengeres-háromszög alakú, rovátkolt. A lepelcső 1,4-2 cm hosszú, 0,8-1,1 cm széles, sekélyen rovátkolt a '''levelek''' barázdáitól.

* '''Takarólevelek:''' A lepelcimpák 5-7 mm hosszúak és 3-5 mm szélesek, nagyjából egyenlő arányban párhuzamos lándzsásak, szétállnak befelé hajló csúccsal. A belső egy kissé szélesebbek és az élük felé elvékonyodó, nagyjából homorú oldalakkal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak 3-5 cm hosszúak, magasan erednek és a porzószál is alaposan (2-3 cm) kilóg a '''virágból'''. A cső közepéhez kapcsolódnak rendszerint két szinten, a keresztmetszetük ovális. A portokok 1,2-1,6 cm hosszúak, középen nőnek hozzá a porzószálhoz, bronz vagy barna színűek, felrepedéstől a magok éréséig megmaradhatnak.

==== Termés ====
A termés három rekeszes tok és éréskor hosszirányban felreped, 13-16x8-10 mm, három oldalú, sötétbarna, a tövénél sima.

* '''Magja:''' A mag 3x3,5 mm, félhold alakú, vastag, különösen a domború oldalon.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' északkeleti részén a Sierra Madre Oriental mindkét oldalán. Hidalgo, Coahuila, Tamaulipas, Zacatecas államok által bezárt terület viszonylag száraz területein.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Száraz hegyvidéki területeken az itteni ún. Matorral vegetáció egyik feltűnő tagja, számos kaktuszfajjal együtt.
* Megjelenésében, levélformákban változatos, de a virágzatban kevésbé.
* Ennek és néhány rokonfajnak a rozettája nem pusztul el virágzás után.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában könnyen nevelhető, igénytelen növény. Tartható egész évben üvegházban, ilyenkor márciustól októberig heti öntözést igényel. Tavasztól őszig a legjobb szabadban tartani, minél napfényesebb helyen. Akár ki is ültethető sziklakertbe, vagy egyéb jó vízelvezetésű területen. Célszerű agyagcserépben tartani és a kiültetést cserepestől elvégezni, így ősszel sokkal könnyebb bevinni. A szabadban tartott növény külön öntözést csak aszályos időszakban igényel. Ültetéséhez a kaktuszokhoz általában használt, enyhén savanyú, laza szerkezetű talajok megfelelnek, bár gyakran bázikus talajokban él, de a kémhatásra nem érzékeny. Az őszi fagyok előtt védett helyre kell vinni, 10 fokon, világos helyen telel legjobban. Öntözést tavaszig nem igényel. A nagyobb növények mozgatása fokozott figyelmet igényel, részben a sugár irányban álló hegyes végű levelek veszélyessége, részben pedig a levelek törékenysége miatt.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Sokszor összekeverik az ''[[Agave stricta]]''-val amelytől kultúrában virág nélkül meglehetősen nehéz megkülönböztetni. Az ''[[Agave stricta]]'' virágcsöve rövidebb és nagyjából ugyanolyan hosszúságú mint a viráglevelek. Az élőhelye pedig délebbre, Puebla államban található a Tehuacan Völgyben.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Elhart Zsolt'''
* '''Kép:''' '''Lukoczki Zoltán''' (1, 3.) és '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 121. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Agave]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Eriosyce spinosior

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 18:59:37 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter in Taxon 68(3): 567. 2019 sec. Guerrero & al. 2019 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal. * A '''fajnév''' a latin „spinosior” = tövisesebb szóból ered, amely a taxon erősebb tövis…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter in Taxon 68(3): 567. 2019 sec. Guerrero & al. 2019
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „erion” = gyapjú és „sykon” = füge szavakból származik, a gyapjas termésekre utal.
* A '''fajnév''' a latin „spinosior” = tövisesebb szóból ered, amely a taxon erősebb töviszetére utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter]] által, eredetileg ''Neoporteria napina'' var. ''spinosior'' néven
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pablo C. Guerrero és Helmut Walter 2019
[[Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Kisméretű, lapított gömb alakú vagy kissé megnyúlt hajtású növény. Teste barnászöld vagy szürkészöld árnyalatú, részben a talajba húzódó.


==== Szemölcsök ====
Bordái spirálisan rendezettek, alacsony szemölcsökre tagoltak.


==== Areolák ====
Az areolák kicsik, gyapjasak, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' rendszerint erősebb és hosszabb a rokon formákénál
* '''Peremtövis:''' sűrűn álló, tűszerű, a testhez simuló vagy kissé szétálló


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' tölcsér alakú virágai világos sárgás, krémszínű vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak lehetnek

* '''Ivarlevelek:''' ---


==== Termés ====
Termése gyapjas, a tövén felnyíló.

* '''Magja:''' apró, fekete


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile északi, sivatagos területei
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül száraz, ásványi talajú élőhelyeken fordul elő, gyakran köves felszínen vagy sziklarepedésekben


== Kultúrában tartás ==
Ásványi, kiváló vízáteresztő talajt igényel. Erős karógyökere miatt mély cserép ajánlott. A túlöntözésre érzékeny. Világos helyet és jó szellőzést kíván. Télen teljesen szárazon tartandó.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A taxont elsősorban erősebb töviszete alapján különítették el az ''[[Eriosyce napina]]'' komplexum többi formájától.


== Taxonómia és filogenetika ==
A modern rendszerezések egy része az '''[[Eriosyce jussieui]]''' szinonimájának tekinti. A taxon eredetileg varietásként került leírásra, majd később önálló fajrangra emelték.


== Egyéb ==
Az ''Eriosyce'' nemzetség rendszertana különösen összetett, számos korábbi ''Neoporteria'', ''Neochilenia'' és ''Thelocephala'' taxont olvasztottak bele.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''


== Forrás ==
* https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77203363-1?utm_source=chatgpt.com "Eriosyce spinosior (F.Ritter) P.C.Guerrero & Helmut Walter | Plants of the World Online | Kew Science"

[[Kategória:Eriosyce]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 18:57:43 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Eriosyce spinosior.LZ 01.jpg

Új lap

Gymnocalycium carolinense

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 15:14:15 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 15:14-kori változata
11. sor:		11. sor:
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Papsch Wolfgang''' 2001.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Papsch Wolfgang''' 2001.

	~~{{Típusfaj~~ \| Gymnocalycium carolinense \| ~~limit=5}}~~		[[Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			[[Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 02.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===

Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 02.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 15:13:56 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 02.jpg

Új lap

Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 15:13:28 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Gymnocalycium carolinense.LZ 01.jpg

Új lap

Pterocactus gonjianii

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:52:09 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pterocactus gonjianii R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 44(3): 55. 1982 sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a görög „pteron” = szárny és a latin „cactus” szavakból származik, a magok széles, hártyás szegélyére utal. * A '''fajnév''' '''Barkev Gonjian''' örmény származású kaktuszgyűjtő és növénykutató…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Pterocactus gonjianii R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 44(3): 55. 1982 sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a görög „pteron” = szárny és a latin „cactus” szavakból származik, a magok széles, hártyás szegélyére utal.
* A '''fajnév''' '''[[Barkev Gonjian]]''' örmény származású kaktuszgyűjtő és növénykutató nevét őrzi, aki hosszú éveken át tanulmányozta és termesztette a fajt.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Argentína, San Juan tartomány, Iglesia megye, Quebrada del Agua Negra felé vezető út, kb. 2000 m tengerszint feletti magasság, 1971 január, Kiesling 307 (LP).
* '''Első leírása:''' Roberto Kiesling: Cactaceae and Succulent Journal of Great Britain 41(2): 55. 1979.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Roberto Kiesling 1979.
[[Fájl:Pterocactus gonjianii.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Gyökérzet ====

Erős, gumós gyökérrel rendelkezik, amely akár 15 cm hosszú és 6 cm átmérőjű is lehet.


==== Hajtás, szár ====

Párnás növekedésű faj. Föld alatti hajtásai 2–7 cm hosszúak, krémszínűek, kevés, alig feltűnő areolával, a talajszint közelében elágazók. A föld feletti hajtások hengeresek, többnyire nem ízekre tagoltak, 5–10 cm hosszúak és 1–1,5 cm vastagok. Színük ibolyáslila.


==== Szemölcsök ====

A szemölcsök erősen kiemelkedők, rombusz alakúak, kb. 4–6 mm hosszúak és szélesek, 1–2 mm magasak, körülöttük jól látható barázda található.


==== Areolák ====

Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, kör alakúak, kb. 2 mm átmérőjűek, bőséges fehér gyapjúval fedettek.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' nincs elkülönülő középtövis.
* '''Peremtövis:''' 6–10 db, 3–4 mm hosszú, áttetsző vagy világosbarnás színű.

A glochidiumok számosak, kb. 2 mm hosszúak, az areola felső részén helyezkednek el.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' a virágok a hajtások csúcsán fejlődnek, magányosan, ülők, tányérszerűen szétterülők, 4–5 cm átmérőjűek. A külső lepellevelek barnás szegélyű krémszínűek, a belsők krémszínűek vagy sárgák, szélesen spatulaszerűek, kb. 2,5 cm hosszúak és 1,5 cm szélesek, szélük enyhén fogazott.
* '''Ivarlevelek:''' a bibeszál hengeres, kb. 1,5 cm hosszú és 2 mm vastag, krémszínű. A bibe 5 ágú, zöld vagy bíbor színű, papillás felszínű.


==== Termés ====

Termése száraz, harántirányban felnyíló, a hajtásoknál kissé szélesebb, kb. 2,5 cm hosszú és 2 cm átmérőjű. A termésen az areolák és tövisek hasonlóak a vegetatív hajtásokéhoz.

* '''Magja:''' számos, széles, szabályos szárnnyal rendelkező magot fejleszt. A magok teljes átmérője 5–10 mm, a magtest kb. 4–5 mm széles és 2 mm vastag.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, San Juan tartomány, Iglesia megye.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1500–2500 méteres tengerszint feletti magasságban él, magashegyi völgyek sík vagy enyhén lejtős területein. A talaj homokos vagy köves, kavicsokkal borított. Élőhelyén együtt fordul elő a ''[[Pterocactus reticulatus]]'' fajjal.


== Kultúrában tartás ==

Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. Napos vagy enyhén árnyékos helyen fejlődik megfelelően. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kíván, télen teljesen szárazon tartandó. Gumós gyökere miatt mélyebb edény használata ajánlott. A hideget viszonylag jól tűri, ha a közeg száraz.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokona a ''[[Pterocactus reticulatus]]'', amelyhez hasonló szárszíne és szemölcsezettsége miatt sokáig sorolták. Attól azonban jól elkülöníthető hengeresebb hajtásai, eltérő tövisképlete, hosszú és számos glochidiuma, virágszíne, valamint csúcsi állású termése alapján. A ''[[Pterocactus kuntzei]]'' fajtól a szemölcsök alakjában, a tövisek számában és elrendezésében, valamint nagyobb virágaiban különbözik.


== Taxonómia és filogenetika ==

A faj a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' nemzetség tagja, amelyet gumós gyökérzet, glochidiumok és szárnyas magok jellemeznek. Roberto Kiesling hosszabb élőhelyi és termesztési megfigyelések után választotta el önálló fajként a ''[[Pterocactus reticulatus]]''-tól.


== Egyéb ==

A faj leírását [[Roberto Kiesling]] [[Barkev Gonjian]] tiszteletére készítette, aki éveken keresztül gyűjtötte és termesztette a növényt, valamint értékes élőhelyi információkkal segítette a kutatást. A két faj élőhelyén ritkán átmeneti alakok is előfordulnak, amelyek feltehetően hibridek vagy rendellenes példányok.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:'''
* '''Lektorálta:'''


== Forrás ==

* Roberto Kiesling: ''The genus Pterocactus''. In: ''Cactus and Succulent Journal of Great Britain'' 44(3): 55–56. 1982.
* [Pterocactus – Wikipedia](https://en.wikipedia.org/wiki/Pterocactus?utm_source=chatgpt.com)

[[Kategória:Pterocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Fájl:Pterocactus gonjianii.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:44:24 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Pterocactus gonjianii.LZ 01.jpg

Új lap

Eriosyce chilensis

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:32:22 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 14:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Taxonbox \| accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 \| synonym = }}		{{Taxonbox \| accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 \| synonym =
			}}
	<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
28. sor:		29. sor:
	A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.		A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.
	[[Fájl:Eriosyce chilensis-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szabó Gábor]]		[[Fájl:Eriosyce chilensis-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szabó Gábor]]
			[[Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	<span id="axillák"></span>		<span id="axillák"></span>
	==== Axillák ====		==== Axillák ====

Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:32:16 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg

Új lap

Pelecyphora aselliformis

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:30:15 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 14:30-kori változata
48. sor:		48. sor:
	Fájl:Pelecyphora aselliformis.VargaZ 02.jpg\|Varga Zoltán		Fájl:Pelecyphora aselliformis.VargaZ 02.jpg\|Varga Zoltán
	Fájl:Pelecyphora aselliformis.Szigetvári 01.jpg\|Szigetvári József		Fájl:Pelecyphora aselliformis.Szigetvári 01.jpg\|Szigetvári József
			Fájl:Pelecyphora aselliformis.BE 01.jpg\|Fotó: Birkás Erika
	</gallery>		</gallery>
	<span id="szerzok"></span>		<span id="szerzok"></span>

Fájl:Pelecyphora aselliformis.BE 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:29:27 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Pelecyphora aselliformis.BE 01.jpg

Új lap

Eriosyce aerocarpa

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:27:51 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 14:27-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Taxonbox		{{Taxonbox
	\| accepted = Eriosyce aerocarpa (F.Ritter) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Guerrero & al. 2020		\| accepted = Eriosyce aerocarpa (F.Ritter) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Guerrero & al. 2020
	\| synonym =		\| synonym =
	}}		}}
	<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>

Soehrensia crassicaulis

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 14:27:29 GMT

Szerzők és forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 14:27-kori változata
69. sor:		69. sor:

	[[Kategória:Lobivia]]		[[Kategória:Lobivia]]
	[[Kategória:~~Pozsgás~~ kártyák]]		[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Soehrens, Johannes

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 13:43:52 GMT

Publikációk

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 13:43-kori változata
24. sor:		24. sor:
	Szakmai közleményei, a chilei flóráról és a bevezetett haszonnövényekről szóló tanulmányai főként helyi tudományos folyóiratokban és az intézményi értesítőkben jelentek meg:		Szakmai közleményei, a chilei flóráról és a bevezetett haszonnövényekről szóló tanulmányai főként helyi tudományos folyóiratokban és az intézményi értesítőkben jelentek meg:
	* ''Boletín de la El Mercurio'' és a Quinta Normal kiadványai – kertészeti, akklimatizációs és nómenklatúrai jegyzetek.		* ''Boletín de la El Mercurio'' és a Quinta Normal kiadványai – kertészeti, akklimatizációs és nómenklatúrai jegyzetek.
	* Monografikus hozzájárulások Chile kaktuszféléinek rendszertanához, amelyeket Karl Moritz Schumann publikált a Monographie der Cactaceae (1897–1899) című alapművében.		* Monografikus hozzájárulások Chile kaktuszféléinek rendszertanához, amelyeket Karl Moritz Schumann publikált a ''Monographie der Cactaceae'' (1897–1899) című alapművében.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Soehrens, Johannes

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 13:42:53 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Infobox | név = Johannes Soehrens | kép = | dátum = 1856 – 1934 | állampolgárság = Németország, Chile | foglalkozás = Botanikus, kertész, iskolaigazgató, botanikus kerti kurátor | rövidítés = Soehrens }} == Bevezetés == '''Johannes Soehrens''' (eredeti német nevén '''Johann Soehrens''', Chilében gyakran '''Juan Söhrens''') (1856. – 1934.) német származású botanikus, kertészeti szakember és intézményvezető, aki aktív…”

Új lap

{{Infobox
| név = Johannes Soehrens
| kép =
| dátum = 1856 – 1934
| állampolgárság = Németország, Chile
| foglalkozás = Botanikus, kertész, iskolaigazgató, botanikus kerti kurátor
| rövidítés = Soehrens
}}
== Bevezetés ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' (eredeti német nevén '''[[Johann Soehrens]]''', Chilében gyakran '''[[Juan Söhrens]]''') (1856. – 1934.) német származású botanikus, kertészeti szakember és intézményvezető, aki aktív munkásságát Chilében fejtette ki. A dél-amerikai kaktuszok, különösen a chilei endemikus taxonok korai kutatásának és leírásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a santiagói Quinta Normal nemzeti botanikus kert és mezőgazdasági iskola vezetése, valamint több ikonikus kaktuszfaj felfedezése és nómenklatúrai megalapozása.

== Életpálya ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' Németországban született 1856-ban, ahol alapos kertészeti és botanikai képzésben részesült. Fiatal szakemberként vándorolt ki Chilébe, ahol szakmai tudásának köszönhetően gyorsan elismertté vált a helyi tudományos körökben. Santiago de Chile városában telepedett le, és szorosan együttműködött a kor neves chilei természettudósaival, köztük '''[[Rudolph Amandus Philippi]]''' (Rodolfo Amando Philippi) és '''[[Karl Reiche]]''' professzorokkal. Éveken át igazgatta a santiagói Quinta Normal parkban működő gyakorlati mezőgazdasági iskolát (Escuela de Práctica de Agricultura), valamint kurátora és vezetője volt a Nemzeti Botanikus Kertnek, ahol jelentős pozsgás- és kaktuszgyűjteményt alakított ki. Chilében hunyt el 1934-ben.

== Munkásság és kutatóutak ==
Botanikai tevékenysége során kiterjedt terepmunkát és gyűjtőtevékenységet végzett Chile északi és központi régióiban, különösen az Atacama-sivatag peremvidékein, valamint a száraz andoki völgyekben. Expedíciói során szisztematikusan dokumentálta a helyi flórát, különös tekintettel a xerofiton növénytársulásokra. Kapcsolatban állt a legjelentősebb európai és észak-amerikai kaktuszkutatókkal is; élő növényanyaggal, magvakkal és részletes morfológiai leírásokkal látta el '''[[Karl Moritz Schumann]]''' professzort Berlinben, valamint később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' botanikusokat, hozzájárulva a monumentális *The Cactaceae* monográfiához.

== Taxonómiai jelentőség ==
Az IPNI (International Plant Names Index) adatbázisa a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Soehrens''' formát rendeli hozzá az általa leírt vagy érvényesített taxonokhoz. Nevéhez fűződik többek között az ''[[Echinocactus ceratistes]]'' variációinak kutatása és az egyedi morfológiájú chilei fajok elkülönítése.

Munkásságának és felfedezéseinek elismeréseként a kaktuszkutatók több nagy jelentőségű taxont is elneveztek a tiszteletére. '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben róla nevezte el a dél-amerikai oszlopos és gömbkaktuszokat tömörítő ''Soehrensia'' nemzetséget (mai modern besorolás szerint a ''[[:Kategória:Trichocereus|Trichocereus]]'' nemzetség szinonimája vagy alnemzetsége, de morfológiailag jól elkülöníthető csoportként ma is gyakran emlegetik '''''[[:Kategória:Soehrensia|Soehrensia]]''''' néven). Faj szinten az ő emlékét őrzi a fénylő sárga virágú ''Maihueniopsis soehrensii'' (eredetileg ''Opuntia soehrensii''), valamint a chilei magashegységekben élő ''Rebutia soehrensii'' is.

== Publikációk ==
Szakmai közleményei, a chilei flóráról és a bevezetett haszonnövényekről szóló tanulmányai főként helyi tudományos folyóiratokban és az intézményi értesítőkben jelentek meg:
* ''Boletín de la El Mercurio'' és a Quinta Normal kiadványai – kertészeti, akklimatizációs és nómenklatúrai jegyzetek.
* Monografikus hozzájárulások Chile kaktuszféléinek rendszertanához, amelyeket Karl Moritz Schumann publikált a *Monographie der Cactaceae* (1897–1899) című alapművében.

== Emlékezete ==
'''[[Johannes Soehrens]]''' úttörő chilei munkássága nélkül a dél-amerikai csendes-óceáni partvidék kaktuszflórájának megismerése évtizedes késedelmet szenvedett volna. Az általa gyűjtött típuspéldányok és a santiagói botanikus kertben végzett akklimatizációs kísérletei szilárd alapot biztosítottak a későbbi chilei generációk és az olyan neves kutatók számára, mint '''[[Curt Backeberg]]''' vagy '''[[Friedrich Ritter]]'''.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/9865-1 Johannes Soehrens az IPNI adatbázisában]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/ Botanicus és gyűjtőtársak levelezései a Biodiversity Heritage Library (BHL) oldalán]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

Johannes Soehrens

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 13:42:06 GMT

Átirányítás ide: Soehrens, Johannes

Új lap

#redirect[[Soehrens, Johannes]]

Soehrensia crassicaulis

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 12:37:20 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 12:37-kori változata
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~\|~~taxon= Soehrensia crassicaulis}}~~		{{Taxonbox
	~~== Tudományos név =~~=		\| accepted = Soehrensia crassicaulis (R.Kiesling) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 30. 2012 sec. Schlumpberger 2012
			\| synonym = Lobivia crassicaulis R.Kiesling in Darwiniana 21(2-4): 324. 1978
	* '''''Soehrensia crassicaulis~~'''''~~ (R.Kiesling) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 30. 2012~~. Sec~~. Schlumpberger (2012)		}}
	** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
	* '''''Lobivia crassicaulis~~'''''~~ R.Kiesling in Darwiniana 21(2-4): 324. 1978 ~~syn. sec. Schlumpberger (2012)~~
	** '''A tudományos név státusza:''' szinonima

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	* A nemzetséget '''Curt Backeberg''' német botanikus nevezte el '''Johannes Soehrens''' (18??–1934) tiszteletére. '''Soehrens''' német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a '''Soehrens''' családnévből és az ''-ia'' latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.		* A nemzetséget '''[[Curt Backeberg]]''' német botanikus nevezte el '''[[Johannes Soehrens]]''' (18??–1934) tiszteletére. '''Soehrens''' német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a '''Soehrens''' családnévből és az ''-ia'' latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.
	* A szinonim nemzetségnév Bolívia országnév anagrammája (betű- ill. hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a génusz főbb elterjedési területére közvetetten utalva.		* A szinonim nemzetségnév Bolívia országnév anagrammája (betű- ill. hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a génusz főbb elterjedési területére közvetetten utalva.
	* A fajnév ''crassicaulis'' forma neve latin szóösszetétel (''crassus'' – sűrű, vastag, kövér, kemény; ''caulis'' – szár, törzs), a növény szárainak vastagabb alakját jellemzi.		* A fajnév ''crassicaulis'' forma neve latin szóösszetétel (''crassus'' – sűrű, vastag, kövér, kemény; ''caulis'' – szár, törzs), a növény szárainak vastagabb alakját jellemzi.
20. sor:		16. sor:
	* '''Érvényes leírás:''' Roberto Kiesling 1978-ban tette érvényessé a nevet, de már a '''''Lobivia''''' nemzetségbe sorolva.		* '''Érvényes leírás:''' Roberto Kiesling 1978-ban tette érvényessé a nevet, de már a '''''Lobivia''''' nemzetségbe sorolva.
	* '''Modern besorolás:''' A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a fajt a '''''Soehrensia''''' nemzetségbe sorolták át.		* '''Modern besorolás:''' A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a fajt a '''''Soehrensia''''' nemzetségbe sorolták át.
			[[Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]

	~~{{Típusfaj\|Soehrensia crassicaulis\|limit=5}}~~		{{Kaktusz szinonimák}}
	{{Kaktusz szinonimák~~\|Lobivia crassicaulis~~}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 12:33:22 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Soehrensia crassicaulis.LZ 01.jpg

Új lap

Acharagma aguirreanum

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 12:20:03 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 12:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~\|~~taxon~~= Acharagma aguirreanum}}		{{Taxonbox \| accepted = Acharagma aguirreanum (Glass & R.A.Foster) Glass, Guía Identific. Cact. Amenazadas México: Ac/ag. 1997 ["1998"] sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa 2011
	~~[[Fájl:Acharagma aguirreanum jcs.jpg\|Jokhel Csaba\|bélyegkép]]~~		}}
	~~== Tudományos név ==~~

	* '''''Acharagma aguirreanum''''' (Glass &~~amp;~~ R.A.Foster) Glass, 1997

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	* A nemzetségnév, az ''Acharagma'' a görög ''a-'' (fosztóképző, nélkül) és ''charagma'' (bevágás, árok) szavakból származik, utalva arra, hogy a szemölcsök felső felületén hiányzik a kaktuszfélék több rokon nemzetségére (például ''Coryphantha'') jellemző barázda.		* A nemzetségnév, az ''Acharagma'' a görög ''a-'' (fosztóképző, nélkül) és ''charagma'' (bevágás, árok) szavakból származik, utalva arra, hogy a szemölcsök felső felületén hiányzik a kaktuszfélék több rokon nemzetségére (például ''Coryphantha'') jellemző barázda.
	* A faji jelzőt, az ''aguirreanum''-ot '''Gustavo Aguirre''' ~~Leopoldo~~ tiszteletére adták, aki jelentős szerepet játszott a mexikói kaktuszflóra kutatásában.		* A faji jelzőt, az ''aguirreanum''-ot '''[[Gustavo Aguirre Leopoldo]]''' tiszteletére adták, aki jelentős szerepet játszott a mexikói kaktuszflóra kutatásában.

	=== Típus ===		=== Típus ===
15. sor:		11. sor:
	* '''Első leírása:''' ''Gymnocactus aguirreanus'' néven írta le Charles Edward Glass és Robert Alan Foster 1972-ben a Cactus and Succulent Journal (US) folyóiratban (44: 80).		* '''Első leírása:''' ''Gymnocactus aguirreanus'' néven írta le Charles Edward Glass és Robert Alan Foster 1972-ben a Cactus and Succulent Journal (US) folyóiratban (44: 80).
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Charles Edward Glass, 1997.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Charles Edward Glass, 1997.
			[[Fájl:Acharagma aguirreanum jcs.jpg\|Fotó: Jokhel Csaba\|bélyegkép]]
	~~{{Típusfaj\|~~Acharagma aguirreanum\|~~limit=5}}~~		[[Fájl:Acharagma aguirreanum.LZ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	{{Kaktusz szinonimák}}		{{Kaktusz szinonimák}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Fájl:Acharagma aguirreanum.LZ 01.jpg

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 12:16:36 GMT

Jokhel Csaba feltöltötte ezt: Fájl:Acharagma aguirreanum.LZ 01.jpg

Új lap

MediaWiki:Common.js

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:49:52 GMT

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:49-kori változata
223. sor:		223. sor:

	mw.hook('wikipage.content').add(function () {		mw.hook('wikipage.content').add(function () {

			// --- 0. LÉPÉS: BIZTONSÁGI SZŰRÉS (GUARD CLAUSE) ---
			// Csak akkor futunk tovább, ha az oldal ténylegesen a határozókulcsok közé tartozik.
			const aktualisKategoriak = mw.config.get('wgCategories') \|\| [];
			if (!aktualisKategoriak.includes('Szukkulens növényhatározó kulcsok')) {
			return;
			}

	const regexKoztespont = /^Szukkulens határozó:/;		const regexKoztespont = /^Szukkulens határozó:/;
290. sor:		297. sor:

	if (!link.classList.contains('hatarozo-vegpont-btn')) {		if (!link.classList.contains('hatarozo-vegpont-btn')) {
	// ~~JAVÍTVA:~~ Csak a szöveg ELEJÉRŐL és VÉGÉRŐL takarítjuk el a nyilakat/szóközöket, a közepét békén hagyjuk!		// Csak a szöveg ELEJÉRŐL és VÉGÉRŐL takarítjuk el a nyilakat/szóközöket, a közepét békén hagyjuk!
	const tisztaFajnev = link.textContent.replace(/^[→\s\xA0]+/, '').replace(/[→\s\xA0]+$/, '').trim() \|\| title;		const tisztaFajnev = link.textContent.replace(/^[→\s\xA0]+/, '').replace(/[→\s\xA0]+$/, '').trim() \|\| title;

307. sor:		314. sor:
	});		});
	});		});


	});		});

Cels, François

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:37:19 GMT

Emlékezete

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:37-kori változata
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
17. sor:		17. sor:

	== Taxonómia jelentőség ==		== Taxonómia jelentőség ==
	A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium ~~saglione~~]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.		A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglionis]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

	Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.		Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.
23. sor:		23. sor:
	== Publikációk ==		== Publikációk ==
	Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:		Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
	* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres Echinocactus saglionis leírása is.		* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres ''Echinocactus saglionis'' leírása is.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
	'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a [[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]] nemzetség kutatói.		'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' nemzetség kutatói.

	== Forrás ==		== Forrás ==

Cels, François

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:32:40 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Infobox | név = François Cels | kép = | dátum = 1771 – 1832 | állampolgárság = Franciaország | foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő | rövidítés = Cels }} == Bevezetés == '''François Cels''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kert…”

Új lap

{{Infobox
| név = François Cels
| kép =
| dátum = 1771 – 1832
| állampolgárság = Franciaország
| foglalkozás = Kertész, botanikus, kaktuszgyűjtő, növénynemesítő
| rövidítés = Cels
}}
== Bevezetés ==
'''[[François Cels]]''' (1771. – 1832.) neves francia kertész, botanikus és az elsők között számon tartott európai kaktuszkedvelő, illetve kaktuszgyűjtő. A korai kaktuszkutatás és -kertészet meghatározó alakja, aki párizsi kertészetében számos, a tengerentúlról frissen beérkező pozsgás és kaktuszfaj meghonosítását, nevelését és leírását végezte el. Legismertebb nómenklatúrai öröksége a közkedvelt ''[[Gymnocalycium saglione]]'' nevű kaktuszfaj első, érvényes tudományos leírása.

== Életpálya ==
'''[[François Cels]]''' a neves párizsi Cels kertészcsalád sarjaként született, édesapja, '''[[Jacques Philippe Martin Cels]]''' szintén elismert botanikus és termesztő volt. Fiatal korától kezdve a növények világa vette körül, és korán átvette a családi faiskola és üvegházak vezetését Párizsban. Az egzotikus növények, különösen a dél-amerikai származású fajok nevelésére specializálódott. Kertészete a 19. század első felében az európai botanikusok és gyűjtők egyik legfontosabb találkozóhelyévé és beszerzési forrásává vált.

== Munkásság és kutatóutak ==
Bár maga '''[[François Cels]]''' nem vezetett tengerentúli expedíciókat, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszert ápolt az Amerikát járó utazókkal, gyűjtőkkel és kereskedőkkel. Kertészetébe rendszeresen érkeztek élő növények és magvak Mexikóból, valamint Dél-Amerika különböző kietlen tájairól. Kiváló kertészeti szaktudásának köszönhetően olyan nehezen tartható, importált törzsszukkulens növényeket is sikerült virágzásra bírnia és szaporítania, amelyeket más európai botanikus kertekben képtelenek voltak életben tartani. Tevékenységével alapvetően járult hozzá a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család tagjainak európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez.

== Taxonómia jelentőség ==
A taxonómia területén végzett munkásságának legkiemelkedőbb mérföldköve az ''[[Echinocactus saglionis]]'' (mai nevén ''[[Gymnocalycium saglione]]'') 1847-es posthumus publikációja, amely egy Argentínából származó, széles golyó alakú, robusztus felépítésű kaktuszfaj. A faj specifikus jelzőjével a Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élt francia kaktuszkedvelő, '''[[Joseph Saglio]]''' emléke előtt tisztelgett. Az IPNI a hivatalos szerzői rövidítések között a '''Cels''' formát rendeli hozzá.

Munkásságának elismeréseként több növényfajt is elneveztek a tiszteletére, a kaktuszfélék körében az egyik legismertebb a ''Pilocereus celsianus'' (ma ''[[Oreocereus celsianus]]''), amely az ő nevét őrzi a botanikai nómenklatúrában.

== Publikációk ==
Kertészeti katalógusai, szakmai jegyzékei és leírásai korának alapvető referenciamunkáiként szolgáltak. Legfontosabb taxonómiai közlései és a gyűjteményében nevelt ritkaságok leírásai az alábbi folyóiratban jelentek meg:
* ''Portefeuille des Horticulteurs'' (1847) – itt jelent meg többek között a híres *Echinocactus saglionis* leírása is.

== Emlékezete ==
'''[[François Cels]]''' úttörő tevékenysége megalapozta a franciaországi és az európai kaktuszkultúrát. Az általa fenntartott és gondozott gyűjtemény, valamint az abból leírt taxonok a modern kaktuszrendszertan biztos alapkővé váltak. A mai napig az egyik legfontosabb 19. századi hivatkozási pontként tekintenek rá a [[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]] nemzetség kutatói.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/1577-1 François Cels az IPNI adatbázisában]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

François Cels

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:32:25 GMT

Átirányítás ide: Cels, François

Új lap

#redirect[[Cels, François]]

Gymnocalycium saglionis

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:31:09 GMT

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:31-kori változata
37. sor:		37. sor:

	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==
	A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[~~Albert~~ Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.		A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Franz Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

	== Szerzők és forrás ==		== Szerzők és forrás ==

Albert Buxbaum

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:29:41 GMT

Átirányítás ide: Buxbaum, Franz

Új lap

#redirect[[Buxbaum, Franz]]

Gymnocalycium saglionis

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:28:31 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzól…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''saglionis'' '''[[Joseph Saglio]]''' tiszteletére lett elnevezve, aki Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élő francia kaktuszkedvelő volt.

{{Típusfaj|Gymnocalycium saglione|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium saglione}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) egyesével álló (magános), széles golyó alakú, felül lekerekített, 300 mm átmérőjű vagy még ennél is szélesebb lehet (akár az 500 mm-t is elérheti). Törzsének színe Karl Moritz Schumann szerint matt kékeszöldtől szürkészöldig terjedhet. Csúcsa enyhe besüllyedt és tövisezett, kevés gyapjúfilccel borított. '''Bordák'''nak száma 10–30 vagy több, nagy, erős, hullámos hossz- és mély keresztbarázdával, az alapnál 5–6 oldalú kerekded dudorokra ('''szemölcsök'''re) felosztva. A '''szemölcsök''' 40 mm hosszúak és 15 mm magasak is lehetnek. Az '''axillák''' nincsenek külön részletezve. Az '''areolák''' 20–40 mm távol vannak egymástól, hosszúkásak, 10–14 mm hosszúak, fehér vagy szürke filcesek, idős korban majdnem csupaszok. Minden '''tövis''' árszerű, kissé érdes, színük barnától feketéig, végül szürke, nedvesen szép vörös, sugarasan széjjelálló, a testnél enyhén ívelt. A fiatal növényeken areolánként 8–10, később gyakran 15 vagy több '''tövisek''' fejlődnek; ezek közül a '''peremtövis'''ek száma 7–10 (az idős növényeken több), hosszúságuk 25–40 mm, a felsők a hosszabbak; a '''középtövis'''ek száma 1–3 db. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt teljesen hiányoznak. Gyökérrendszere sekély, a talaj felső rétegében elhelyezkedő '''gyökérzet'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a virágok egyesével fejlődnek. A '''virág'''ok gyakran nagy számban jelennek meg a csúcs közeli areolákból; a '''virág''' 35 mm hosszú és ugyanilyen széles, alakja a széles tölcsérformától harang alakúig változhat.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, széles, világoszöld, rövid, kevés számú, kerekded és fehér peremű félkör alakú pikkelyekkel fedett. A '''lepellevél'''ek (lepellevelek) lapát alakúak, kihegyezettek, fogazottak, a legkülső körben elhelyezkedő '''külső lepellevél'''ek zöldek, míg a '''párta''' belső struktúráját alkotó '''belső lepellevél'''ek fehérek vagy enyhén rózsaszínes árnyalatúak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek nagyon rövidek, az egész vackot beburkolják, színük világosvörös; a '''porzószálak''' világosvörösek, a '''portokok''' (portok) sárgák, alig kiemelkedők. A '''termő''' feletti '''bibeszál''' szintén nagyon rövid, 7 mm hosszú, amelyen 12–14 világossárga bibeág ('''bibe''') található.

==== Termés ====
Termése golyó alakú húsos bogyó, 20 mm átmérőig, színe vöröses, az alapnál oldalt felhasadó.

* '''Magja:''' Magja kicsi, körülbelül 0,75 mm átmérőjű, kerekded, sapka formájú, világos köldökrésszel (köldökkel). A külső maghéj fénylő fekete vagy barna, szemölcsös képződményekkel borított.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Salta, Catamarca, Jujuy, La Rioja).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Különböző populációi ismertek Salta (El Tala, 1000 m magasságban), Catamarca (Los Angeles, 750 m magasságban), Jujuy (Quebrada de Humahuaca és Cuesta de Intihuasi), valamint La Rioja (Sanogasta) területeiről. Hazájában darabos kőzeten, száraz domboldalakon nő, jó vízáteresztő, savanyú vegyhatású, de tápanyagokkal kellően ellátott talajban.

== Kultúrában tartás ==
Jó vízáteresztő, tápdús, gyengén savanyú vegyhatású termesztőközeget igényel. Nyáron, meleg időben levegős környezetet igényel, szabadon is tartható. Szép tövisezettségű példányokat csak megfelelő mennyiségű napfény esetén nevelhetünk, de a fiatal növényeket a nyári tűző napsütés ellen árnyékolni érdemes. Télen teljesen szárazon és 6–10 °C között kell tartani. Szobanövényként tartva érdemes feloltani, jó alany számára a ''Trichocereus spachianus'' (Lem.) Ricc. Az ökölnagyságú növény már szívesen virágzik, fő virágzási ideje június és július hónapban van. Szaporítása magról nem okoz gondot, 25–30 °C között adja a legjobb csírázási százalékot, de az előcsíráztatott mag már 20–25 °C-on is jól kel, míg 10 °C-on a csírázás teljesen elmarad vagy igen gyenge.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Igen változékony faj, melyet a sok populációforma is bizonyít tövisszámban, színben, nagyságban és bordaszámban egyaránt, ami a nagy élőhelyterület következménye. Morfológiailag nem nagyon illeszthető be egyik, korábban megismert ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' Pfeiff. fajsorba sem. Virágai tölcsér- vagy harang alakúak, a pericarpellum fehér peremű pikkelyekkel borított, nagyon rövid porzólevelei világosvörösek és a teljes vackot beburkolják, vöröses bogyótermése pedig az alapnál oldalt hasad fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''' (1–3.) és '''[[Sajgó Csanád]]''' (4.)
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 157. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:23:30 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009 | synonym = Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum Schütz ex H.Till & W.Till in Gymnocalycium 4: 51. 1991}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, j…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum Schütz ex H.Till & W.Till in Gymnocalycium 4: 51. 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A szinonim fajnév, a ''riojense'' az argentínai, La Rioja tartománybeli (provincia) La Rioja városról kapta a nevét.
* A tárgyalt szinonim alfaj, a ''subsp. piltziorum'' '''[[Jörg Piltz]]''' és felesége, '''[[Brigitta Piltz]]''' német Gymnocalycium szakértőkről és magkereskedőkről emlékezik meg, akik a taxont felfedezték.

{{Típusfaj|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Nyomott gömb alakú, nem sarjadzó '''hajtás'''ú, idősödve gyakran barnás(zöld), fiatalon kékeszöld, tompán „érdes” felszínű növény. Szukkulens szára általában 12 (10–17) '''bordák'''ból (bordából) áll, amelyek között mély és keskeny barázdák húzódnak. A '''bordák'''at az '''areolák''' alatt állalakúan kidomborodó, egyébként lapos púpok ('''szemölcsök''') tagolják, közöttük keskeny, enyhe barázdával. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. A '''tövisek''' száma 3–5, kis szögben elállnak a testtől, a csúcsuk még jobban elhajlik a '''hajtás'''tól, illetve oldalra hajlik. Később sugárirányban ('''peremtövis'''ként) állnak, de felül nincs tövis; közelebb helyezkednek el a testhez, erőteljesek, merevek, (20)–25 mm hosszúak, színük barnás rózsaszínű, sötétebb csúccsal. Különálló '''középtövis''' nem fejlődik (középtövise nincs). Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt hiányoznak. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiáját a forrásszöveg nem részletezi.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) lilás-rózsaszínűek, 7–8 cm hosszúak, és kinyílva 6 cm szélesek.

* '''Takarólevelek:''' A virágtölcsér külső részén a szgurnak megfelelő leírás alapján szürkészöld, néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely található, amelyek a fejlődő virágalapzatot és a leendő '''lepellevél''' (lepel) köröket borítják; a csészelevelek ('''csésze''') és a szirmok ('''párta''', '''sziromlevél''', '''belső lepellevél''', '''külső lepellevél''') anatómiai tagolódása és pontos méretei az első leírás ezen szakaszában nincsenek részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' Az ivarszervek – így a '''porzószálak''', a '''portokok''', a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' – alaktani jellemzőit a megadott forrásszöveg nem tartalmazza.

==== Termés ====
A termése bunkóalakú, orsószerű, 3 cm hosszú, 1 cm széles, szürkészöld színű, felületén néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely látható.

* '''Magja:''' Magvai félgömb alakúak, 1 mm hosszúak és 1,2 mm szélesek, fénylő barnák, halvány szegéllyel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', La Rioja tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Sierra Velasco hegyein él, 1200 m tengerszint feletti magasságban, vulkanikus kőzeten kialakult vékony talajokon, ahol ritkás cserjék és pázsitfüvek között tenyészik. A kísérő cserjevegetációt a ''Larrea'', ''Bulnesia'' (a szövegben: Bulresia) és ''Acacia'' nemzetség fajai alkotják. A körülöttük élő kaktusztársulás tagjai: ''Thephrocactus'' sp., ''Opuntia sulfurea'', ''Cereus aethiops'' (?), valamint a ''[[Gymnocalycium schickendantzii]]''.

== Kultúrában tartás ==
Enyhén savanyú talajban könnyen tartható faj. Ezt a tőzegtartalmú talajt úgy tehetjük ásványi anyagokban gazdagabbá és ideálisabb kémhatásúvá, ha aprított andezitet adunk hozzá harmadrészben. Erős napfényen főleg a magoncok megéghetnek, így enyhe árnyékolást igényelnek, de csak annyit, hogy barnás színük megmaradjon és erőteljes töviseik fejlődjenek. Jó megoldás, ha a délelőtti nap néhány órán keresztül közvetlenül is éri. Az idős egyedeket elég másfél-kéthetente öntöznünk a fő fejlődési idejükben (márciustól szeptemberig). Száraz talajjal, további öntözés nélkül teleltessük, 5–10 °C-on. Magról könnyen szaporítható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A viszonylag későn leírt ''[[Gymnocalycium riojense]]'' faj alfajaként lett besorolva a nagyfokú hasonlóság miatt, de önálló elterjedése, felálló, erőteljes tövisei és lilás-rózsaszín virágai miatt az alapfajtól jól elkülönül. Az alapfajnak (''[[Gymnocalycium riojense]]'' törzsalak) ezzel szemben barnás virága, valamint gyengébb, sötétebb, a testre hajló tövisei vannak. A taxon bizonyos fokú belső változékonyságot mutat.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont önálló fajként ''Gymnocalycium piltziorum'' néven '''[[Bohumil Schütz]]''' írta le 1982-ben, majd 1991-ben helyezték át alfaji rangra a frici eredetű név érvényesítésekor. '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) szerint a Quehliana series-be (sorozatba) tartozik. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Walter Till]]''' rendszere alapján a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Pileisperma'' alszekció, ''series Pileisperma'' sorozatának tagja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 142. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium pflanzii

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:20:43 GMT

Átirányítás ide: Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{Taxonbox~~		#redirect[[Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii]]
	~~\| accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009)~~
	}}
	~~=== A név eredete, etimológia ===~~
	* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
	* A fajnév, a ''paediophilum'' szintén ógörög szóösszetétel, a ''paidion'' (kisgyermek) és ''philos'' (barát) szavakból ered; arra utal, hogy a természetben e fajnak feltűnően sok sarja lehet.

	~~{{Típusfaj\|Gymnocalycium paediophilum\|limit=5}}~~

	~~=== Szinonimák ===~~
	* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem jelöl meg külön szinonimát, de megemlíti Friedrich Ritter későbbi, 1979-es publikációját.

	~~== Alaktani, morfológiai jellemzők ==~~

	~~=== Vegetatív test ===~~
	~~==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====~~
	Általában 8–10 cm-es magasságnál gyakran alul sarjadzó (néha erősen sarjadzó), középzöld '''hajtás'''ú, 5–8 cm széles, és kifejlődve ennél kétszer-háromszor magasabb növény. Szukkulens szára 6–10 '''bordák'''ból áll. A '''bordák''' szélesek, az '''areolák''' (areola) alatt kissé éles, de nem túlzottan kiemelkedő dudorokban ('''szemölcsök'''ben) tornyosulnak, amelyek alatt van egy finom, de jól látható, a bordára merőleges barázda. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. Az '''areolák''' kör alakúak, 3–5 cm szélesek (a forrásban feltehetően mm értendő, de szigorúan 3–5 cm szerepel), élőhelyükön barnás, kultúrában sárgásfehér, rövid szőrzettel. A '''peremtövis'''ek (szél- vagy sugártövisek) száma 5–7, hosszuk 8–30 mm (az alsó hosszabb és erőteljesebb), barnásak, ár alakúak, nagyjából egyenesek. Legtöbbször egy '''középtövis'''e fejlődik, amely hosszabb és erősebb, mint a peremtövisek, 15–25 (40) mm hosszú; néha az areola felső részéből további két, jóval gyengébb felépítésű, vékonyabb és rövidebb '''középtövis''' is képződik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiájáról a forrásszöveg nem közöl adatot.

	~~=== Generatív test ===~~
	~~==== Virág ====~~
	A '''virágzat''' hiányzik. Virágait a tenyészcsúcsközeli areolákból fejleszti, a '''virág'''ok 4–6 cm hosszúak, szélesre nyílnak, ekkor majdnem egy síkban vannak a lepellevelek (melegben nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé), 5–6 cm szélesek, illatosak.

	* '''Takarólevelek:''' A lepellevelek (lepel) nagyon halvány (alig láthatóan) vörösek (rózsaszínek) vagy majdnem fehérek, míg a '''párta''' belső részén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) halvány, de jobban érzékelhetően rózsaszín; a külső és belső lepellevél morfológiája nincs külön részletezve.
	* '''Ivarlevelek:''' A porzók halványsárgák, több körben helyezkednek el, a '''porzószálak''' és '''portokok''' nincsenek külön jellemezve; a '''termő''' feletti '''bibe''' fehér, a '''bibeszál''' mérete nincs megadva.

	~~==== Termés ====~~
	~~Termése zöldtől kékeszöldig terjedő színű, 10–18 mm hosszú és 7–15 mm széles, éréskor oldalt nyílik fel.~~

	* '''Magja:''' Magvai feketésbarnák vagy vörösesfeketék, 0,7×0,5 mm-esek, nagyítóval látható dudorokkal borítottak (Microsemineum típus), alapi helyzetű, fehér, viszonylag kis, ovális köldökrésszel (köldökkel).

	~~== Elterjedés és élőhely ==~~

	* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Paraguay''', Boquerón (a szövegben: Bogueron) megye, Cerro León (a szövegben: Carro Leon) közelében, a Chaco északi részén.
	* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Alacsony dombokon nő, amelyeket a köztük és az eltérő földrajzi területek között lévő növényzet izolál, s amelyek valószínűleg jégkori extrazonális (klimatikus zónán kívüli) reliktumok. Ezeken aprózott, vulkanikus kőzetek találhatók, sekély talajokkal többé-kevésbé fedve, ritkás, szárazságtűrő lágy- és fásszárú növényzettel.

	~~== Kultúrában tartás ==~~
	~~E faj a mai napig is viszonylag ritka a gyűjteményekben, ugyanis betegségekre (gombák) kissé érzékenyebb, mint a többi ''~~[[~~:Kategória:Gymnocalycium\|~~Gymnocalycium~~]]'', és magasabb teleltetési hőmérsékletet (10–15 °C) igényel~~. Magja viszonylag jól kel, de magoncait megtizedelhetik a gombák. Vegetációs időszakban az ivarérett egyedeket 1–2 hetente, a nagyon fiatalokat hetente öntözzük, de törekedjünk arra, hogy magas páratartalom ne legyen a növény felett. Közepes árnyékolás és jó szellőzés mellett neveljük őket. Nem önbeporzók, ezért annak érdekében, hogy ivarosan (magról) is szaporíthassuk, több, más magról kelt egyedet is tartsunk, amelyeket következetesen porozzunk össze. Sarjról való szaporítása még könnyebb, de a genetikai változékonyság fenntartása érdekében az ivaros szaporítás a fontosabb. A magasabb hőmérsékletű teleltetés idején – a többi fajhoz hasonlóan – szárazon tartsuk. Megfelelő tartással hálásan virágzó faj; az őszi élettani nyugalomra való áttérés után néhány óráig a −2 – −5 °C-ot is elviseli, de kezdők ezzel ne kísérletezzenek.

	~~== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==~~
	A ''[[Gymnocalycium chiguitanum]]'' (syn. ''[[Gymnocalycium hammerschmidii]]'') közeli rokona, hasonló élőhelyen is él és hasonló igényű. Kifejlődve a szélességénél kétszer-háromszor magasabb törzset nevelhet, melegben a lepellevelei nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé, és a termése éréskor oldalt nyílik fel.

	~~== Taxonómia és filogenetika ==~~
	A faj leírását '''[[Bohumil Schütz]]''' érvényesítette 1977-ben (F. Ritter ex Schütz) a Kaktusy folyóiratban, de '''[[Friedrich Ritter]]''' is megjelentette saját leírásként a Kakteen in Südamerika munkájában 1979-ben. A magok felülete alapján a Microsemineum alnemzetségbe / csoportba tartozik.

	~~== Szerzők és forrás ==~~
	* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
	* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
	* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 136. kártya

	~~[[Kategória:Gymnocalycium]]~~
	~~[[Kategória:pozsgáslap~~]]

Gymnocalycium paediophilum

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:16:47 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivol…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009)
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''paediophilum'' szintén ógörög szóösszetétel, a ''paidion'' (kisgyermek) és ''philos'' (barát) szavakból ered; arra utal, hogy a természetben e fajnak feltűnően sok sarja lehet.

{{Típusfaj|Gymnocalycium paediophilum|limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem jelöl meg külön szinonimát, de megemlíti Friedrich Ritter későbbi, 1979-es publikációját.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában 8–10 cm-es magasságnál gyakran alul sarjadzó (néha erősen sarjadzó), középzöld '''hajtás'''ú, 5–8 cm széles, és kifejlődve ennél kétszer-háromszor magasabb növény. Szukkulens szára 6–10 '''bordák'''ból áll. A '''bordák''' szélesek, az '''areolák''' (areola) alatt kissé éles, de nem túlzottan kiemelkedő dudorokban ('''szemölcsök'''ben) tornyosulnak, amelyek alatt van egy finom, de jól látható, a bordára merőleges barázda. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. Az '''areolák''' kör alakúak, 3–5 cm szélesek (a forrásban feltehetően mm értendő, de szigorúan 3–5 cm szerepel), élőhelyükön barnás, kultúrában sárgásfehér, rövid szőrzettel. A '''peremtövis'''ek (szél- vagy sugártövisek) száma 5–7, hosszuk 8–30 mm (az alsó hosszabb és erőteljesebb), barnásak, ár alakúak, nagyjából egyenesek. Legtöbbször egy '''középtövis'''e fejlődik, amely hosszabb és erősebb, mint a peremtövisek, 15–25 (40) mm hosszú; néha az areola felső részéből további két, jóval gyengébb felépítésű, vékonyabb és rövidebb '''középtövis''' is képződik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiájáról a forrásszöveg nem közöl adatot.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. Virágait a tenyészcsúcsközeli areolákból fejleszti, a '''virág'''ok 4–6 cm hosszúak, szélesre nyílnak, ekkor majdnem egy síkban vannak a lepellevelek (melegben nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé), 5–6 cm szélesek, illatosak.

* '''Takarólevelek:''' A lepellevelek (lepel) nagyon halvány (alig láthatóan) vörösek (rózsaszínek) vagy majdnem fehérek, míg a '''párta''' belső részén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) halvány, de jobban érzékelhetően rózsaszín; a külső és belső lepellevél morfológiája nincs külön részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók halványsárgák, több körben helyezkednek el, a '''porzószálak''' és '''portokok''' nincsenek külön jellemezve; a '''termő''' feletti '''bibe''' fehér, a '''bibeszál''' mérete nincs megadva.

==== Termés ====
Termése zöldtől kékeszöldig terjedő színű, 10–18 mm hosszú és 7–15 mm széles, éréskor oldalt nyílik fel.

* '''Magja:''' Magvai feketésbarnák vagy vörösesfeketék, 0,7×0,5 mm-esek, nagyítóval látható dudorokkal borítottak (Microsemineum típus), alapi helyzetű, fehér, viszonylag kis, ovális köldökrésszel (köldökkel).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Paraguay''', Boquerón (a szövegben: Bogueron) megye, Cerro León (a szövegben: Carro Leon) közelében, a Chaco északi részén.
* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Alacsony dombokon nő, amelyeket a köztük és az eltérő földrajzi területek között lévő növényzet izolál, s amelyek valószínűleg jégkori extrazonális (klimatikus zónán kívüli) reliktumok. Ezeken aprózott, vulkanikus kőzetek találhatók, sekély talajokkal többé-kevésbé fedve, ritkás, szárazságtűrő lágy- és fásszárú növényzettel.

== Kultúrában tartás ==
E faj a mai napig is viszonylag ritka a gyűjteményekben, ugyanis betegségekre (gombák) kissé érzékenyebb, mint a többi ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', és magasabb teleltetési hőmérsékletet (10–15 °C) igényel. Magja viszonylag jól kel, de magoncait megtizedelhetik a gombák. Vegetációs időszakban az ivarérett egyedeket 1–2 hetente, a nagyon fiatalokat hetente öntözzük, de törekedjünk arra, hogy magas páratartalom ne legyen a növény felett. Közepes árnyékolás és jó szellőzés mellett neveljük őket. Nem önbeporzók, ezért annak érdekében, hogy ivarosan (magról) is szaporíthassuk, több, más magról kelt egyedet is tartsunk, amelyeket következetesen porozzunk össze. Sarjról való szaporítása még könnyebb, de a genetikai változékonyság fenntartása érdekében az ivaros szaporítás a fontosabb. A magasabb hőmérsékletű teleltetés idején – a többi fajhoz hasonlóan – szárazon tartsuk. Megfelelő tartással hálásan virágzó faj; az őszi élettani nyugalomra való áttérés után néhány óráig a −2 – −5 °C-ot is elviseli, de kezdők ezzel ne kísérletezzenek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium chiguitanum]]'' (syn. ''[[Gymnocalycium hammerschmidii]]'') közeli rokona, hasonló élőhelyen is él és hasonló igényű. Kifejlődve a szélességénél kétszer-háromszor magasabb törzset nevelhet, melegben a lepellevelei nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé, és a termése éréskor oldalt nyílik fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj leírását '''[[Bohumil Schütz]]''' érvényesítette 1977-ben (F. Ritter ex Schütz) a Kaktusy folyóiratban, de '''[[Friedrich Ritter]]''' is megjelentette saját leírásként a Kakteen in Südamerika munkájában 1979-ben. A magok felülete alapján a Microsemineum alnemzetségbe / csoportba tartozik.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 136. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium pflanzii

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:16:15 GMT

Új lap

Gymnocalycium bicolor

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:10:47 GMT

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Taxonbox \| accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) \| synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}}		{{Taxonbox \| accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) \| synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}}
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
	* A ~~szinonima~~ nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „''Csupasz csövű''”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).		* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „''Csupasz csövű''”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
	* A ~~szinonima~~ fajnév, a ''bicolor'' jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal.		* A szinonim fajnév, a ''bicolor'' jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal.

	{{Típusfaj\|Gymnocalycium bicolor\|limit=5}}		{{Típusfaj\|Gymnocalycium bicolor\|limit=5}}

Gymnocalycium mucidum

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:10:04 GMT

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:10-kori változata
4. sor:		4. sor:
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
	* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.		* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
	* A fajnév, a ''mucidum'' a latin ''mucidus'' (virágos, penészes, nyálkás, taknyos) szóból ered, és itt a növény bőrszövetének hamvas szürkés színére utal.		* A szinonim fajnév, a ''mucidum'' a latin ''mucidus'' (virágos, penészes, nyálkás, taknyos) szóból ered, és itt a növény bőrszövetének hamvas szürkés színére utal.

	{{Típusfaj\|Gymnocalycium mucidum\|limit=5}}		{{Típusfaj\|Gymnocalycium mucidum\|limit=5}}

	{{Kaktusz szinonimák\|Gymnocalycium mucidum}}		{{Kaktusz szinonimák\|Gymnocalycium mucidum}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Gymnocalycium mucidum

Dr. Gyúró Zoltán — Mon, 25 May 2026 11:09:13 GMT

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009 | synonym = Gymnocalycium mucidum Oehme in Kakteen And. Sukk. 1: 197. 1937}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium capillense (Schick) Hosseus in Revista Cent. Estud. Farm. Cordoba 2(6): 16, 22. 1926 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium mucidum Oehme in Kakteen And. Sukk. 1: 197. 1937}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''mucidum'' a latin ''mucidus'' (virágos, penészes, nyálkás, taknyos) szóból ered, és itt a növény bőrszövetének hamvas szürkés színére utal.

{{Típusfaj|Gymnocalycium mucidum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium mucidum}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magános, lapított gömb alakú, vöröses-szürkitől szürkésrózsaszínűig terjedő testszínű (bőrszínű), kb. 3–4 cm magas és 9 cm széles növény. Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) 12 (10–14) alul éles áll alakú, felül ellaposodó dudorokból ('''szemölcsök'''ből) felépülő '''bordák'''ra tagolódik. A kb. 7–15 mm hosszú, megnyúlt ovális '''areolák'''on szürkés (fehér) gyapjú van, és egymástól 10–15 mm távolságra helyezkednek el a '''bordák'''on belül. A '''peremtövis'''ek (széltövisek) száma 5–7(-9), hosszuk 1–2 (3–4) cm, színük szürke, fiatalon szaruszínű. Különálló, a peremtövisektől eltérő '''középtövis''' kialakulásáról a szöveg nem tesz említést. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz információt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) 4–4,5 cm hosszúak, teljesen kinyílva 4,5–5 cm szélesek, színük rózsaszínes-sárgás, halvány-borvörös vagy rózsaszínes-fehér.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''ek (lepel) közepén valamivel sötétebb sáv és torok ('''csésze'''szerű alap) van; a '''külső lepellevél'''eken (külső lepleken) szélesebb zöldes-rózsaszín sáv húzódik, amely a csúcsán a legszélesebb, míg a '''párta''' belső régiójához csatlakozó virágtölcséren (virágcsövön) sötétebb borvörös szélű, barnászöld pikkelyek találhatók.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók világossárgák, a '''porzószálak''' és a '''portokok''' (portok) sárga színezetűek; a '''termő''' feletti '''bibe''' a portokok alatt helyezkedik el, színe fehér vagy halványrózsaszín, a '''bibeszál''' méretéről nincs további adat.

==== Termés ====
A termése kékeszöld vagy barnászöld, alakját tekintve rövid bunkó vagy megnyúltabb hordó alakú, hossza 2,5–3 cm, szélessége 1,5–2 cm.

* '''Magja:''' Magvai 0,4 mm szélesek, 0,6 mm hosszúak, oválisak, nagy ovális köldökrésszel (köldökkel) és feltűnően „nagy” dudorokkal borítottak.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Catamarca tartomány és La Rioja provincia (tartomány) határvidéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Pontosabban a két szinonimájának elterjedési területe ismert: Catamarca tartományban, közel Santa Teresitahoz (''[[Gymnocalycium ferrarii]]''), illetve Tinogastatól délkeletre, közel a La Rioja provinciai határhoz, Saliasnál, 1600 m tengerszint feletti magasságban, a Sierra de Copacabana hegyein (''[[Gymnocalycium glaucum]]''). Mélyrétegű homokos, kavicsos talajokon nő, amely rétegeknek keskeny felszíni területei vannak. Ezeken viszonylag gyér növényzet található, amelyben elsősorban cserjék és pázsitfűfélék alkotják a növénytársulást. Élőhelyük viszonylag kietlen, és sok napsütés éri a növényeket.

== Kultúrában tartás ==
Ivarosan (magról) könnyen szaporítható faj, amelynek magoncait némileg árnyékolni kell. Később enyhe árnyékolás mellett nevelhetünk szép testszínű, erőteljesebb tövisű egyedeket. Termesztéséhez enyhén savanyú (pH: 6,2–6,8), kvarckavicsos, nem magas humusztartalmú talaj szükséges. A fiatal növényeket hetente, az idősebbeket 2–3 hetente öntözzük a fő fejlődési időszakukban (áprilistól augusztusig), míg márciusban és szeptemberben ritkábban. Őszi (októberi) leállításuk után szárazon teleltessük márciusig, 2–4-8 °C-on. Több periódusban virágzik, és szinte minden ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' fajhoz hasonlóan nem öntermékenyülő, ezért termés, illetve magnyerés céljából porozzuk össze ugyanezen faj más magról kelt egyedeivel.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Változékony faj, amely közel áll a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']] fajhoz (fajcsoporthoz) megjelenésében és elterjedésében is, különösen a korábban ''Gymnocalycium mazanense'' néven leírt fajhoz, amelyet bevontak a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-be. A szinonimaként kezelt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]'' is változékony, de léteznek viszonylag szabályos tövisű egyedei is.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt '''[[Rudolf Oehme]]''' írta le 1937-ben. '''[[Hans Till]]''' önálló fajként ismeri el a szinonimaként megjelölt ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot, és azokat a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Microsemineum'' alszekció, ''series Mostiana'' sorozatába sorolja. Ezzel szemben a ''Gymnocalycium mucidum''-ot a ''subgenus Gymnocalycium'' alnemzetség, ''sectio Gymnocalycium'' szekció, ''series Quehliana'' sorozatába helyezi, így távolabbi rokonnak tekinti őket, miközben a [[Gymnocalycium hossei|''G. hossei'']]-t ugyanoda sorolja, mint a ''[[Gymnocalycium ferrarii]]''-t és a ''[[Gymnocalycium glaucum]]''-ot.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 143. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Crassula fragarioides

Jokhel Csaba — Mon, 25 May 2026 11:07:35 GMT

Szerzők

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:07-kori változata
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
18. sor:		18. sor:
	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===
	-		-
			[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			[[Fájl:Crassula fragarioides.LZ 02.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
83. sor:		85. sor:

	* '''Szöveg:'''		* '''Szöveg:'''
	* '''Lektorálta:''' —		* '''Lektorálta:'''

	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>

	== Forrás ==		== Forrás ==