Salm-Reifferscheidt-Dyck, Joseph zu forrásának megtekintése

{{Infobox
| név = Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck
| kép = Julius Amatus Roeting - Porträt des Fürsten und Altgrafen Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck.jpg
| dátum = 1773 – 1861
| állampolgárság = Német
| foglalkozás = Herceg, botanikus, kaktuszspecialista, szakíró, művész
| rövidítés = '''Salm-Dyck'''
}}
== Bevezetés ==
Herceg '''[[Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]]''' (ismert botanikai nevén '''[[Joseph Salm-Dyck]]'''; Dyck-kastély, '''1773. augusztus 21.''' – Nizza, '''1861. március 21.''') német főnemes, herceg, amatőr botanikus, kaktusz- és pozsgásspecialista, valamint elismert szakíró és botanikai illusztrátor. A 19. század első felének egyik legbefolyásosabb pozsgásnövény-szakértője, aki a Dyck-kastélyban (Schloss Dyck) létrehozta a korabeli Európa legnagyobb és legteljesebb élő pozsgás- és kaktuszgyűjteményét. Alapvető nómenklatúrai és taxonómiai munkássága, amely kiterjedt a kaktuszfélék (''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'') és az aloéfélék korai rendszerezésére, szilárd referenciapontként szolgált az egész európai botanikai világ számára. Botanikai szakmunkákban hivatalos szerzői rövidítése: '''Salm-Dyck'''

== Életpálya==
'''1773-ban''' született a Rajna-vidéki Jülich-Kleve-Berg hercegségben található Dyck-kastélyban, az ősi Salm-Reifferscheidt-Dyck grófi (később hercegi) család sarjaként. Magánnevelők segítségével alapos és sokoldalú oktatásban részesült, különösen a matematika, a nyelvek és a rajzművészet terén jeleskedett. Fiatalon Párizsban tanult, ahol megismerkedett a kor neves francia botanikusaival, akik felébresztették benne a növénytan iránti elkötelezettséget. Családi öröksége révén hatalmas vagyon és a családi kastély birtokosa lett, amelyet az '''1800-as évek''' elejétől kezdve egy monumentális botanikus kertté és üvegház-komplexummá alakított át. '''1816-ban''' porosz hercegi (Fürst) rangot kapott. Élete jelentős részét a kastélyában végzett tudományos munkának szentelte, majd '''1861-ben''', hetvenhét éves korában hunyt el Nizzában.

== Munkásság és kutatóutak ==
Salm-Dyck herceg nem vezetett tengerentúli expedíciókat, de mint gyűjtő, rendszerező és mecénás, a nemzetközi kaktuszkutatás egyik legfontosabb központi alakjává vált. Hatalmas vagyonának köszönhetően finanszírozta a tengerentúlra, főként '''[[Mexikó]]''' és Dél-Amerika száraz vidékeire induló gyűjtőket, akik az újonnan felfedezett fajok első élő példányait és magvait közvetlenül a Dyck-kastélyba küldték el akklimatizációra. 

Szoros szakmai kapcsolatot és kiterjedt levelezést tartott fenn a kor vezető botanikusaival, köztük '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''', '''[[Christoph Friedrich Otto]]''' és '''[[Charles Antoine Lemaire]]''' szakértőkkel. A herceg kastélya a kaktuszkutatók valóságos zarándokhelyévé vált; a szakemberek rendszeresen ellátogattak hozzá, hogy tanulmányozzák az Európában csak nála látható, virágzó pozsgás ritkaságokat. Kiváló rajztudásának köszönhetően a gyűjteményében lévő növényeket maga is részletesen illusztrálta.

== Taxonómiai jelentőség ==
Taxonómiai munkássága meghatározó a kaktuszfélék korai osztályozásában. Ő volt az első, aki részletes, átfogó felosztási rendszereket (monográfiákat) javasolt a kaktuszok belső csoportosítására, megelőzve a későbbi nagy rendszerezőket. Számos ma is érvényes kaktuszfaj első leírója, nevéhez fűződik többek között a ''[[Mammillaria dioica]]'', a ''[[Mammillaria wildii]]'' és a ''[[Pelecyphora aselliformis]]'' ('''[[Ehrenberg]]''' gyűjtése alapján) tudományos regisztrációja.

Munkásságának elismeréseként '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''' botanikus róla nevezete el a dél-amerikai oszlopkaktuszok egyik csoportját ''[[Salmonia]]'' néven (ma szinonima), de az ő nevét viseli a közkedvelt ''[[Echinocereus salm-dyckianus]]'' faj is. Emellett tiszteletére nevezte el '''[[Pfeiffer]]''' a herceg barátjáról és kaktuszkutató társáról, '''[[Hippolyte Boissel de Monville]]''' báróról a ''[[Pfeiffera]]'' nemzetséget '''1845-ben''', amely leírást Salm-Dyck saját műveiben is szentesített.

== Publikációk ==
Tudományos munkái, katalógusai és monográfiái a precizitásukról, valamint pazar, kézzel színezett illusztrációikról híresek. Legfontosabb botanikai művei:
* ''Hortus Dyckensis'' ('''1834''') – A Dyck-kastély növénygyűjteményének részletes jegyzéke, amely nemcsak katalógus, hanem számos új faj első leírását is tartalmazta.
* ''Cacteae in horto Dyckensi cultae'' (több kiadásban: '''1841''', '''1844''', '''1849''') – A kaktuszfélék rendszerezésének alapműve, amelyben bevezette a korszak legfejlettebb morfológiai osztályozási rendszerét.
* ''Monographia generis Aloes et Mesembryanthemi'' ('''1836–1863''') – Egy monumentális, több füzetben megjelent munka, amelyet saját maga illusztrált, és amely az aloék és kristályvirágfélék legjelentősebb 19. századi monográfiája.

== Emlékezete ==
Herceg Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck munkássága nélkül a kaktuszok és egyéb pozsgás növények korai rendszertana nem érhette volna el azt a precizitást, amely a 19. század közepét jellemezte. Az általa bevezetett morfológiai kategóriák, a szigorú gyűjteményi dokumentáció és a tudományos illusztrációk magas színvonala mintaként szolgált a későbbi botanikus generációk számára. Kastélya és az azt övező park ma is fontos kerttörténeti emlékhely, nevét pedig a róla elnevezett növényfajok révén a nemzetközi pozsgáskedvelő közösség mindmáig mély tisztelettel őrzi.

== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/8846-1 International Plant Names Index - Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck]

[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]