Copiapoa cinerea forrásának megtekintése

== Tudományos név ==
''Copiapoa cinerea'' BRITTON & ROSE, 1922

'''A tudományos név státusza:''' érvényes

'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae

=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetséget a chilei Copiapó városról nevezték el, ahol több faj őshonos. A „cinerea” latin eredetű, jelentése: hamuszürke – utalás a növény testét borító szürkés-viaszos bevonatra.

=== Típuspéldány ===
Leíró: Britton & Rose
Publikáció: The Cactaceae 3: 86. (1922. október 12.)

=== Szinonimák ===

''Copiapoa columna-alba'' var. nuda F. Ritter

''Copiapoa melanohystrix'' F. Ritter

[https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====
Gömbölyded vagy rövid, oszlopszerű hajtás, amely idővel elérheti az 1 méter magasságot és 20 cm átmérőt, bár nagyon lassan nő. Általában magányosan nő, de idősebb példányok esetenként sarjakat is hozhatnak. A test színe hamuszürke a viaszos kutikularéteg miatt, amely védi a kiszáradástól és az UV-sugárzástól. A csúcs gyapjas. A szár északi irányba dőlhet – ez ún. „iránytűhatás”, amely a növény belső hőmérsékletének szabályozását szolgálja, csökkentve a transzspirációt.

==== Bordák, areolák, tövisek ====
20–30 sekélyen tagolt borda. Az areolák gyapjasak, kör alakúak. A tövisek száma 1–9, színük fekete, sötétbarna vagy barnásszürke, de előfordulhat tövis nélküli forma is. A tövisek látványosan kontrasztosak a világos szárszínnel.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
Kicsi, tölcsér alakú virágai általában sárgák, ritkán halvány rózsaszín árnyalattal. A virágzás a hajtás csúcsán, a gyapjas zónában történik.

==== Termés, mag ====
Kis méretű, száraz bogyótermések, amelyek a szőrös areolák között nehezen észlelhetők. A magvak kicsik, barna színűek, fényes felületűek.

== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Chile, Antofagasta régió – Taltal várostól keletre és délkeletre, mintegy 20 km átmérőjű területen fordul elő, 500–850 méteres tengerszint feletti magasságban.

'''Élőhely:''' Rendkívül száraz, köves-sivatagos környezet, az Atacama-sivatag peremén. A növények a tengeri köd (camanchaca) révén nyerik a létfenntartáshoz szükséges nedvességet. A hőmérséklet-ingadozás és UV-sugárzás jelentős, az éves csapadék minimális.

'''Ökológia, adaptációk:''' A viaszos bevonat és a testszín adaptáció a napsugárzás és párolgás elleni védelemre. Az „iránytű” növekedés (északi irányba való dőlés) a fotoszintézis és vízmegtartás optimalizálását szolgálja.

== Kultúrában tartás ==
A Copiapoa cinerea az egyik legkeresettebb gyűjteményi faj. Nevelése azonban kihívás, mert:

A viaszos bevonat csak erős, közvetlen napfény hatására alakul ki (UV-sugárzás szükséges).

A szobanövényként nevelt példányok gyakran nyúlánkabbak és kevésbé színezettek.

Óvatos akklimatizálás szükséges: az üvegházból kitett példányok könnyen megéghetnek a tavaszi napfényben.

=== Talaj ===
Mészszegény, tápanyagban szegény, jó vízáteresztő, porózus ásványi talaj (pl. lávakő, perlit, gránitzúzalék). Minimális szerves anyag-tartalom. A víz semmiképp ne pangjon a cserép aljában.

=== Öntözés ===
Tavasztól őszig mérsékelt öntözés, csak ha a talaj teljesen kiszáradt. A reggeli permetezés esővízzel javasolt, ha megoldható. Télen teljesen szárazon kell tartani, világos, fagymentes helyen.

=== Edény ===
Erős karógyökere miatt mélyebb cserép ajánlott.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A cinerea fajcsoport rendkívül változékony, sok átmeneti formával. Gyakran nehéz megkülönböztetni a hozzá közeli fajokat (pl. ''Copiapoa columna-alba'', ''Copiapoa krainziana'' vagy ''Copiapoa dealbata''). A cinerea jellemzője a szürkés test, a változó számú tövis, a lassú növekedés és a karakteres „iránytűhatás”.

== Egyéb ==
A vadon élő példányok akár 200 évnél is idősebbek lehetnek. Gyűjtésük természetvédelmi okokból tilos, veszélyezteti a természetes állományokat. A Copiapoa fajok közt különösen fontos a fenntartható szaporítás (magról, kultúrában).

== Szerzők és forrás ==

'''Írta:''' HAVAS László, JOKHEL Csaba

'''Fotó:''' HAVAS László

'''Lektorálta és kiegészítette:''' PAPP László