Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum forrásának megtekintése

{{Taxonbox 
| accepted = Gymnocalycium bodenbenderianum (Hosseus) A.Berger, Kakteen: 221, 341. 1929 sec. Charles 2009
| synonym = Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum Schütz ex H.Till & W.Till in Gymnocalycium 4: 51. 1991}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A szinonim fajnév, a ''riojense'' az argentínai, La Rioja tartománybeli (provincia) La Rioja városról kapta a nevét.
* A tárgyalt szinonim  alfaj, a ''subsp. piltziorum'' '''[[Jörg Piltz]]''' és felesége, '''[[Brigitta Piltz]]''' német Gymnocalycium szakértőkről és magkereskedőkről emlékezik meg, akik a taxont felfedezték.

{{Típusfaj|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium riojense subsp. piltziorum}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Nyomott gömb alakú, nem sarjadzó '''hajtás'''ú, idősödve gyakran barnás(zöld), fiatalon kékeszöld, tompán „érdes” felszínű növény. Szukkulens szára általában 12 (10–17) '''bordák'''ból (bordából) áll, amelyek között mély és keskeny barázdák húzódnak. A '''bordák'''at az '''areolák''' alatt állalakúan kidomborodó, egyébként lapos púpok ('''szemölcsök''') tagolják, közöttük keskeny, enyhe barázdával. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. A '''tövisek''' száma 3–5, kis szögben elállnak a testtől, a csúcsuk még jobban elhajlik a '''hajtás'''tól, illetve oldalra hajlik. Később sugárirányban ('''peremtövis'''ként) állnak, de felül nincs tövis; közelebb helyezkednek el a testhez, erőteljesek, merevek, (20)–25 mm hosszúak, színük barnás rózsaszínű, sötétebb csúccsal. Különálló '''középtövis''' nem fejlődik (középtövise nincs). Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt hiányoznak. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiáját a forrásszöveg nem részletezi.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok (virágai) lilás-rózsaszínűek, 7–8 cm hosszúak, és kinyílva 6 cm szélesek.

* '''Takarólevelek:''' A virágtölcsér külső részén a szgurnak megfelelő leírás alapján szürkészöld, néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely található, amelyek a fejlődő virágalapzatot és a leendő '''lepellevél''' (lepel) köröket borítják; a csészelevelek ('''csésze''') és a szirmok ('''párta''', '''sziromlevél''', '''belső lepellevél''', '''külső lepellevél''') anatómiai tagolódása és pontos méretei az első leírás ezen szakaszában nincsenek részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' Az ivarszervek – így a '''porzószálak''', a '''portokok''', a '''termő''', a '''bibeszál''' és a '''bibe''' – alaktani jellemzőit a megadott forrásszöveg nem tartalmazza.

==== Termés ====
A termése bunkóalakú, orsószerű, 3 cm hosszú, 1 cm széles, szürkészöld színű, felületén néhány lilás-rózsaszín szélű kerek pikkely látható.

* '''Magja:''' Magvai félgömb alakúak, 1 mm hosszúak és 1,2 mm szélesek, fénylő barnák, halvány szegéllyel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', La Rioja tartomány.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Sierra Velasco hegyein él, 1200 m tengerszint feletti magasságban, vulkanikus kőzeten kialakult vékony talajokon, ahol ritkás cserjék és pázsitfüvek között tenyészik. A kísérő cserjevegetációt a ''Larrea'', ''Bulnesia'' (a szövegben: Bulresia) és ''Acacia'' nemzetség fajai alkotják. A körülöttük élő kaktusztársulás tagjai: ''Thephrocactus'' sp., ''Opuntia sulfurea'', ''Cereus aethiops'' (?), valamint a ''[[Gymnocalycium schickendantzii]]''.

== Kultúrában tartás ==
Enyhén savanyú talajban könnyen tartható faj. Ezt a tőzegtartalmú talajt úgy tehetjük ásványi anyagokban gazdagabbá és ideálisabb kémhatásúvá, ha aprított andezitet adunk hozzá harmadrészben. Erős napfényen főleg a magoncok megéghetnek, így enyhe árnyékolást igényelnek, de csak annyit, hogy barnás színük megmaradjon és erőteljes töviseik fejlődjenek. Jó megoldás, ha a délelőtti nap néhány órán keresztül közvetlenül is éri. Az idős egyedeket elég másfél-kéthetente öntöznünk a fő fejlődési idejükben (márciustól szeptemberig). Száraz talajjal, további öntözés nélkül teleltessük, 5–10 °C-on. Magról könnyen szaporítható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A viszonylag későn leírt ''[[Gymnocalycium riojense]]'' faj alfajaként lett besorolva a nagyfokú hasonlóság miatt, de önálló elterjedése, felálló, erőteljes tövisei és lilás-rózsaszín virágai miatt az alapfajtól jól elkülönül. Az alapfajnak (''[[Gymnocalycium riojense]]'' törzsalak) ezzel szemben barnás virága, valamint gyengébb, sötétebb, a testre hajló tövisei vannak. A taxon bizonyos fokú belső változékonyságot mutat.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont önálló fajként ''Gymnocalycium piltziorum'' néven '''[[Bohumil Schütz]]''' írta le 1982-ben, majd 1991-ben helyezték át alfaji rangra a frici eredetű név érvényesítésekor. '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) szerint a Quehliana series-be (sorozatba) tartozik. '''[[Hans Till]]''' és '''[[Walter Till]]''' rendszere alapján a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Pileisperma'' alszekció, ''series Pileisperma'' sorozatának tagja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 142. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]