Kategória:Pereskia forrásának megtekintése

{{Speciesbox
|taxon=Pereskia
}}
== Tudományos név ==

''Pereskia'' Miller, Gard. Dict. Abr., ed. 4: 1026. 1754. Sec. Korotkova (2021)

'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)

<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetség Nicolas-Claude Fabri de '''Peiresc''' (1580–1637) francia csillagász, botanikus és természettudós tiszteletére kapta a nevét (tévesen írva).

=== Típuspéldány ===
''Pereskia aculeata'' Mill.

'''''Első leírása:''''' Miller

{{Típusfaj|Pereskia aculeata}}

<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
* ''Peirescia'' Zucc.
* ''Peireskia'' K.Schum.
* ''Pereskia'' sect. ''Rhodocactus'' A.Berger
* ''Rhodocactus'' (A.Berger) F.M.Knuth
* ''Carpophillus'' Neck.

<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===

<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
* Cserjeszerű vagy fatermetű növények, erősen elágazóak, gyökereik néha '''gumósak''' lehetnek.
* A hajtások '''hengeresek''', alig '''szukkulensek''' (pozsgásak).
* '''Nem tagoltak''', '''nem bordázottak''' és '''nem szemölcsösek''' (''tuberculatus'').
* A száron '''gázcserenyílások''' (''stoma'') vannak.
* A '''zöld bőr''' (''epidermis'') '''tartós''' (''persistens''), a '''kéreg''' (''periderm'') képződését késleltetik.

<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====

<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====

Gyakran '''sok tövist''' viselnek, '''glochidák hiányoznak''' (''glochidia absens'').

<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===

<span id="virág"></span>
==== Virág ====

* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''önmeddő''' (''autosterilis'').
* '''Magánosan''' vagy '''csoportokban''' állnak, '''fürtökben''' (''paniculus'') vagy '''bogernyőkben''' (''corymbus'') rendezettek.
* '''Forgós''' (''rotatus''), '''kocsányos''' (''pedunculatus'') vagy '''ülő''' (''sessilis'').
* '''Fehér''', '''rózsaszín''' vagy '''piros''' színű.
* '''Méhek''', '''legyek''' vagy '''kolibrík''' porozzák.

<span id="termés"></span>
==== Termés ====

* '''Bogyószerű''' (''bacciformis'') vagy '''körte''' alakú (''pyriformis'').
* '''Víznedvű''' (''succosus, -a, -um''), '''fel nem nyíló''' (''indehiscens'').
* '''Gyümölcshús''' (''pulpa'') '''van''' vagy '''hiányzik'''.
* A '''gyümölcsevő emlősök''' gondoskodnak a talajra hullott termések szórásáról.
** '''''Magja:''''' Nagy, '''barna''' vagy '''fekete''' színű, '''kerekített''' (''rotundus''), '''fordított tojás''' alakú (''obovalis'') vagy '''vese''' alakú (''reniformis''), '''fényes'''.

<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==

'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Dél-Amerika''' és a '''Karib-szigetek''' (''P. aculeata'' behurcolva).

'''Argentína''' (Catamarca, Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Beni, Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Ceara, Espirito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Pernambuco, Rio de Janeiro, Sao Paulo), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Alto Parana, Amambay, Boqueron, Caazapa, Canindeyu, Central, Concepcion, Cordillera, Itapua, Guaira, Paraguari, San Pedro), '''Peru''' (Amazonas, Cajamarca, La Libertad), '''Uruguay'''. ''Pereskia horrida'' subsp. ''rauhii'', El Platanillo, Cajamarca, Peru.

'''''Élőhely:''''' A '''tengerszinttől''' egészen '''2180 m''' tengerszint feletti magasságig.

Nagyon '''lokalizált''' populációkban fordul elő.

'''Cserjék''' között, '''árnyékban''', gyakran '''lejtős''' területeken él.

'''Lombhullató száraz erdőkben''', '''tüskés bozótosokban''' vagy '''nedvesebb''' területeken található, ahol a '''hőmérséklet keveset változik''' és '''mérsékelt''' (''mesothermis terület'').

* '''''Éghajlati tényezők:''''' A hőmérséklet keveset változik az év során, és mérsékelt (''mesothermis'').
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A '''száraz erdők''' '''fahatárának''' egy részét képezi.

Gyakran '''észrevétlen''' marad kaktuszként, kivéve virágzáskor.

<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==

A fajok többségét '''sövény''' növényként termesztik azokon a területeken, ahol őshonosak.

<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

''Leuenbergeria'' nemzetségtől eltérően a ''Pereskia'' hajtásai alig szukkulensek, '''gázcserenyílások''' (''stoma'') vannak a száron, és a '''kéregképződés''' (''periderma'') '''lassú'''.

<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==

* '''''Taxonómiai megfontolások:''''' Jelenleg 9 elismert faj és 2 alfaj van: – ''Pereskia aculeata'' Miller 1768 – ''Pereskia bahiensis'' Gurke 1908 – ''Pereskia diaz-romeroana'' Cardenas 1950 – ''Pereskia grandifolia'' Haworth 1819 – ''Pereskia grandifolia'' subsp. ''violacea'' (Leuenberger) Taylor &amp; Zappi 1997 – ''Pereskia horrida'' (Kunth) D.c. 1828 – ''Pereskia horrida'' subsp. ''rauhii'' (Backeberg) Ostolaza 1998 – ''Pereskia nemorosa'' Rojas Acosta 1897 – ''Pereskia sacharosa'' Grisebach 1879 – ''Pereskia stenantha'' Ritter 1979 – ''Pereskia weberiana'' K.Schumann 1898
* '''''Filogenetika:''''' A ''Pereskia'' nemzetséget '''Nyffeler''' (2002), '''Edwards és mtsai''' (2005), valamint '''Butterworth &amp; Edwards''' (2008) ismételten paraphiletikusnak találták. A nemzetség a Cactaceae alapi részén egy fokozatot alkot: az északi klád – amely a mezoamerikai és karibi ''Pereskia'' fajokat foglalja magában – az első elágazó csoport, ezt követi a déli klád, amely főként az andoki ''Pereskia'' fajokat tartalmazza, és ide tartozik a ''Pereskia'' nevezéktani típusa is ('''Butterworth &amp; Wallace''' 2005; '''Edwards és mtsai''' 2005). A ''Pereskia'' paraphyliáját tükröző nevezéktani változtatásokat Edwards és mtsai (2005) nem javasoltak, mivel szerették volna, ha eredményeiket további génekkel is tesztelik, mielőtt új besorolást javasolnának a nemzetség számára. Emellett nem állt rendelkezésre olyan korábbi nemzetségnév sem, amely alkalmas lett volna az északi ''Pereskia'' klád jelölésére – az egykor javasolt elkülönített ''Rhodocactus'' típusa ugyanis a déli kládban volt, együtt a ''Pereskia'' saját típusával. A szerzők inkább egy evolúciós, semmint szigorúan filogenetikai besorolást részesítettek előnyben, mivel mindkét ''Pereskia'' kládban megvannak azok a bélyegek, amelyeket a Cactaceae-ben ősi állapotnak tekintenek, például a fás szár, az igazi levelek jelenléte, a többi kaktusztól eltérő virágmorfológia és a C3 fotoszintézis. Csak a közelmúltban választották külön az északi ''Pereskia'' fajokat ''Leuenbergeria'' néven ('''Lodé''' 2013), ám ezt az elkülönítést is érte kritika, mert a két klád morfológiailag nehezen különíthető el (http://www.mobot.org/MOBOT/research/Edge/apr13/apr13lit.shtml; '''Hunt''' 2013). A molekuláris filogenetikai hipotézisek és a nevezéktani stabilitás közötti kompromisszumként Rowley (2013) a ''Leuenbergera'' alcsoport – figyeljünk a különböző írásmódra – bevezetését javasolta az északi ''Pereskia'' klád számára. ['''Hernández-Ledesma és mtsai''' (2015)]
** Jegyzet: https://caryophyllales.org/

<span id="szerzők-és-forrás"></span>
== Szerzők és forrás ==

* '''''Szöveg:''''' Miller
* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pereskia/

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Pereskioideae]]