Mammillaria barbata2 forrásának megtekintése

'''Mammillaria barbata Engelmann & Wislizenus'''  

Első leírása Mammillaria barbata Mem. Tour N. Mex. 105. 1848.
Szinonimái: Chilita barbata (ENGELMANN) '''ОксUTT''' 1926, Ebnerella barbata (ENGELMANN) BUXBAUM 1951. Neomammillaria '''viridiflora''' BRITTON & '''Rost''' 1923, Chilita '''viridiflora''' (BRITTON & ROSE) '''floria BRITTON BR6, Florida BRITTA 1951. EKER 193 3.''' Mammillaria wrightii var. viridiflora (BRITTON & ROSE) W. T. MARSHALL 1950, Mammillaria chavezzi COWPER 1963 (érvénytelen közlés). M. orestera L. D. BENSON 1969, M. morricalii '''Cow-PER''' 1969, M. santaclarensis COWPER 1969, M. garessii '''COW PER''' 1970, M. luthieniae '''LAFFERRIE RE''' 1998, M. melilotiae '''LAFFERRIERE''', Mamm. Postscripts 6: 3, 13 1997

Leírása: Változatos megjelenésű faj, általában magányos, de előfordul a sokhajtású egyed is, amely sűrű hajtáscsoportokat alkot. A test nyomott gömb alakútól a rövid oszloposig változhat, 3-4 cm átmérőjű. Szemölcsei lágyak távolállónak tűnnek, kerekdedtől a hengeresig, kúposig változnak. Ökotípustól függően vagy alfaj értékű taxonnál pl. M. viridiflora átlagos magasak, lazán állók, szintén ökotipustól függően többféle színű, akár világosabb színű. Csupasz axillájával együtt legtöbbször azonban sötétzöld. Areolája a szemölcs csúcsán található, fehér, 2-3 mm '''átmérőjűvékony''', finom, fehér, néha sárgás, ritkábban barna hegyű széltövisek rendkívül változékonyak, 6-10 mm hosszúak, számuk 16-25, de lehet 30 is, (néhány idősebb növényen, több szinten akár 60 peremtövis is fejlődhet, szinte teljesen befedve a növényt. A tövisszám jelentősen függ az élőhelytől. Középtövisei barnák, vörösesbarnák, az idős növényeken a számuk 1-5 lehet, 1-2 tövis csúcsa nagyobb horogban végződik, amely a széltövisekre '''merőleges''' áll. Virágai halvány vagy sárgás rózsaszínűek, narancsosak vagy barnásak, halványzöldek, 15-30 mm hosszúak és átmérőjűek. A sziromlevelek széle finoman rojtos, rajtuk kívülről és belülről sötétebb sáv található. Termése megnyúlt, színe zöldtől a biborvörösig vagy sötétvörösig, meglehetősen nagy, akár 10-13 mm széles is lehet (de nincs olyan nagy, mint a M. wrightii-nek). Magvai sötétvöröses barnák, 1-1,5 mm hosszúak, 0,7-1 mm szélesek, 0,5-0,7 mm vastagok, a felszínük sima, fényes.

Élőhelye: Nagy területen elterjedt faj, de ezen belül két távol lévő részelterjedése is ismert. Az egyik az USA, Arizona és Új-Mexikó államától délkeleti, ill. nyugati részétől Mexikó, Chihuahua államának közepéig. A másik Mexikó Durango államának északkeleti csücskében található, rendkívül változatos felszíneken, 1800-2550 m tszf. '''Magasságban''', hegyoldalakon, kanyonok oldalán, sziklák, kövek között'''. Északon''' gyakran alig észrevehetően, ritkás lombú bokrok alatti gránitkőzeten, hegyi erdők tisztásán él. Az éves középhőmérséklet 16,5 °C, a téli átlag 6 °C, a nyári 23 °C. Az esős időszak júniustól októberig tart, az éves csapadék mennyisége 490 mm.