Szukkulens határozó: Cereeae forrásának megtekintése

== A szukkulens Cereeae határozókulcsa ==

Ez a határozókulcs a kaktuszfélék ([[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]) családjába és a kaktuszformák ([[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]]) alcsaládjába tartozó, alapvetően dél-amerikai elterjedésű [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] nemzetségcsoport (tribusz) elfogadott alnemzetségcsoportjainak (szubtribuszainak) elkülönítésére szolgál. A modern molekuláris filogenetikai kutatások (példák: Korotkova al. 2021) alapján ez a rendkívül diverz klád magában foglalja mind a hatalmas termetű, oszlopos felépítésű kaktuszokat, mind a kisméretű, gömbölyded, hegyvidéki fajokat.

# A növények '''szára''' kicsi vagy közepes méretű gömb, lapított gömb vagy alacsony tuskó alakú, sohasem ér el fásodó, monumentális oszlopos vagy fatermetű dimenziókat; a '''virágok''' a hajtás oldalsó részéből, az idős areolákból vagy tőből (oldalrügyekből) fejlődnek, ritkán a csúcson, de a '''magház''' és a lepelcső morfológiája alapján jól elkülönülő, zömmel andoki vagy extra-amazonaszi kládok:
## A '''magház''' és a rövid vagy hosszú lepelcső külső felszíne teljesen kopasz, csupasz, pikkelyes, de a pikkelyek hónaljából (axilláiból) hiányzik mindennemű szőr, gyapjú vagy sörte; a '''virágzat''' (magányos '''virág''') leggyakrabban a csúcs közelében vagy oldalt fejlődik, a sziromlevelek tónusai a fehértől a rózsaszínen át a sötétvörösig terjednek; a magok matt feketék, nagy és mély hilum-koronával &rarr; [[Szukkulens határozó: Gymnocalyciinae]] (Pl. [[:Kategória:Gymnocalyciinae|Gymnocalyciinae]], ''[[Gymnocalycium mihanovichii]]'') {{Határozó-galéria|Gymnocalycium mihanovichii|limit=5}}
## A '''magház''' és a lepelcső pikkelyes vagy pikkelytelen, de a pikkelyek hónaljában, vagy a virágcső felületén kisebb-nagyobb mértékben szőrök, gyapjú vagy sörték mindig jelen vannak, vagy a növények parányi méretűek, sűrűn sarjadók:
### A növények rendkívül apró gömbök, többnyire tőből sűrűn sarjadnak és nagy telepeket, párnákat alkotnak; a '''gyökérzet''' gyakran vaskos répagyökér; a '''virágok''' a hajtás alapjához közel, egészen idős, alsó areolákból törnek elő, a lepelcső vékony, tölcséres, a szirmok élénk színűek (piros, sárga, narancs, lila):
#### A '''szár''' bordázott vagy teljesen szemölcsös, a '''virág''' lepelcsöve szorosan a hajtáshoz simulva felfelé tör, a magok finoman rücskösek vagy lyukacsos felszínűek &rarr; [[Szukkulens határozó: Rebutiinae]] (Pl. [[:Kategória:Rebutiinae|Rebutiinae]], ''[[Rebutia minuscula]]'') {{Határozó-galéria|Rebutia minuscula|limit=5}}
#### A '''szár''' finom, spirális lefutású bordáit apró, fésűs tövisek fedik, a szubtribusz molekulárisan leválasztott önálló fejlődési vonala &rarr; [[Szukkulens határozó: Aylosterinae]] (Pl. [[:Kategória:Aylosterinae|Aylosterinae]], ''[[Aylostera deminuta]]'') {{Határozó-galéria|Aylostera deminuta|limit=5}}
### A növények magányos vagy mérsékelten sarjadó gömbkaktuszok, magashegységi habitussal vagy egyedi epidermisz-struktúrával:
#### A '''szár''' magányos, lapított gömb vagy gömb alakú, az epidermisz jellegzetesen sötétzöld, sötétbarna vagy szinte feketés, érdes vagy finom szemcsés; a '''bordák''' száma magas, keskenyek, élesek, rajtuk a tövisek aprók, merevek, fésűsek vagy egyenesen felállók; a '''virágok''' kis méretűek, sárgák, a csúcs közelében fejlődnek, a '''magház''' sűrűn gyapjas és sörtés &rarr; [[Szukkulens határozó: Uebelmanniinae]] (Pl. [[:Kategória:Uebelmanniinae|Uebelmanniinae]], ''[[Uebelmannia pectinifera]]'') {{Határozó-galéria|Uebelmannia pectinifera|limit=5}}
#### A növény teste kemény, vaskos gömb, a bordák erőteljesek, határozott tövisekkel; magasan fekvő andoki területek elszigetelt, speciális fejlődési vonala, amely korábban a Lobivia/Echinopsis körhöz tartozott &rarr; [[Szukkulens határozó: Reicheocactinae]] (Pl. [[:Kategória:Reicheocactinae|Reicheocactinae]], ''[[Reicheocactus famatimensis]]'') {{Határozó-galéria|Reicheocactus famatimensis|limit=5}}
# A növények '''szára''' többnyire robusztus, kifejezetten megnyúlt, oszlopos felépítésű, fa- vagy cserjetermetű, felálló, fekvő vagy kúszó hajtásokkal (kivételt képeznek a Trichocereinae szubtribuszba tartozó egyes törpe, gömbölyded ex-Lobivia és Echinopsis fajok, de ezek virágcsöve mindig extrém hosszú és dúsan, hosszú szőrökkel gyapjas):
## A '''virágok''' többnyire éjszakai életmódúak, nagyok, tölcsér alakúak, a '''magház''' és a lepelcső külső felszínén lévő pikkelyek hónaljából dús, feltűnő, hosszú, fekete, barna vagy fehér szőrzet (gyapjú) fejlődik, sörtékkel vagy anélkül; a hajtások gömbölyűtől a monumentális oszlopokig változnak, de a virágcső szőrözöttsége mindig domináns bélyeg &rarr; [[Szukkulens határozó: Trichocereinae]] (Pl. [[:Kategória:Trichocereinae|Trichocereinae]], ''[[Echinopsis chiloensis]]'') {{Határozó-galéria|Echinopsis chiloensis|limit=5}}
## A '''virágok''' éjszakaiak vagy nappaliak, a '''magház''' és a lepelcső külseje csupasz, vagy ha pikkelyes-szőrös is, a növények morfológiája a klasszikus ceroid (oszlopos kaktusz) jellegeket mutatja; a hajtások szigorúan oszloposak, bordázottak, gyakran fatermetűek, masszív törzzsel, az areolák erősen tövisesek, a csúcson esetenként cephalium vagy speciális gyapjas zóna alakul ki &rarr; [[Szukkulens határozó: Cereinae]] (Pl. [[:Kategória:Cereinae|Cereinae]], ''[[Cereus hexagonus]]'') {{Határozó-galéria|Cereus hexagonus|limit=5}}

[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]]