Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent. * A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű,…”

2026-05-26T21:09:38Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent. * A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű,…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. in Engler & Prantl, Nat. Pflanzenfam. 3(6a): 195. 1894. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* Az ógörög nemzetségnéve szóösszetétel, aria — galagonya (vagy berkenye), (egyesek szerint egy mediterrán tölgyfajra használták az ógórógók), karpos - termést jelent.
* A fajneve latin szó, (fissura — hasadék, repedés), hasadékos értelmű, a szemölcsökön lévő képződményre (areola mélyedés) utalva.

{{Típusfaj|Ariocarpus fissuratus|limit=5}}

=== Szinonimák ===

{{Kaktusz szinonimák|Ariocarpus fissuratus}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában magános '''hajtása''' szürkészöld (néha az eredeti élőhelyén inkább zöldes szürke, később sárgás, így nehezen felfedezhető), erőteljes '''karógyökerű''', a talajból alig kiálló vagy abba némileg belesüllyedő, enyhén nyomott vagy kissé domború '''hajtású''', 4-5 cm hosszú, 10 cm széles, mimikri felépítésű növény. '''Bordái''' tulajdonképpen nincsenek, hanem háromszög vagy deltoid alakú, lapos '''szemölcsök''' (tetőcserép szerűen) spirálisan fedik a testét, úgy, hogy azok a tetején majdnem egy síkban vannak, az oldalsók enyhe szögben fednek.

A 10-25 mm hosszú és 15-25 mm széles '''szemölcsök''' felületén a csúcstól vagy a közepétől a hónaljáig ('''axilla''') kissé szélesedve, fehér (vagy sárgás) szőrzettel borított feltűnő hasadék van, amely később kissé megkopik, megszürkül, esetleg megsárgul. A '''szemölcsök''' bőrszövete szembeötlően ráncos, s a külső határukkal párhuzamosan egy sekélyebb árok húzódik, más mintázatú ráncos peremet képezve neki. A '''szemölcsök''' csúcsa lehet egészen lekerekített vagy hegyes is, a fiatal növényeken (magoncokon) itt még látható az egy juvenilis (fiatalkori) '''areola''' 1-2 '''tövissel''', ez hamar eltűnik és a később teljességében (8-10 év) kialakuló hasadék lesz a tényleges '''areolája''', amely 12 mm hosszú és 3-6 mm széles.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virága''' a legfiatalabb '''szemölcsök''' felületéből — nyár végén, ősz elején - fejlődik, mégpedig a hasadék szemölcscsúcs felőli végéből (ez lehet a szemölcs utolsó harmada vagy közepe is), a potenciális tövishordozó régió közeléből, 3,5 (4) cm hosszú 2,5-4,5 cm átmérőjű, sötét vagy világosabb magenta (bíbor vagy bordós vörös) színű.

* '''Takarólevelek:''' A külső leplek magenta színű középvonallal és halvány magentától a fehéres széllel rendelkeznek, nagyobb, széles lándzsa alakúak, 20-25 mm hosszúak és 4,5 (6) mm szélesek, kihegyesedők, s a szélük kissé hullámos. A belső leplek világos (néha sötétebb) bíborvörösek, ék alakúak, 30 mm hosszúak és 15 mm szélesek, a csúcsuk kicsit lekerekített, a végén kifelé fogazott lehet.
* '''Ivarlevelek:''' Porzószálaik halvány rózsásak vagy magenta színűek, kb. 6 mm hosszúak, a portokok sárgák, 0,7 mm szélesek, vaskosak. A bibeszál halvány rózsaszínű, 15-19 mm hosszú, 1 mm vastag, a bibe (fej) 5-10 ágú, leggyakrabban 3-4,5 mm hosszú, vékony. Az ovárium 3-4,5 mm hosszú.

==== Termés ====
A termés fehértől a zöldes színig változhat, kezdetben érve húsos, később megszárad teljes érésekor. Ekkor barnává változik, dudorok, pikkelyek, '''tövisek''', szőrzet nélkül, s gömbölyded vagy megnyúlt lehet, 6-15 mm hosszú és 3-6 mm széles, gyakran areolagyapjúban marad (néha nem is látszik ki) és itt esik szét.

* '''Magja:''' Magvai kicsit szabálytalan oválisak, 0,8 mm hosszúak, 0,6 mm szélesek, 0,5 mm vastagok, feketék, s apró dudorokkal fedettek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Nagy területen elterjedt, így az '''USA'''-ban a Big Bend régióban, a Pecos folyótól Texasig, délre '''Mexikó'''-ban Coahuila, Chihuahua és Durango államokban.
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
* Gyakran mészkövön, az azon létrejött talajokban vagy a mészkő szinte talajmentes törmelékében, hegyoldalakon, dombokon, 500-1600 m magasságban, ahol ritkás cserjék (Prosopis spp.), pázsitfűfélék is nőhetnek egyéb pozsgásokkal együtt.

== Kultúrában tartás ==
Különleges, szép alakja és gyönyörű virága miatt kedvelt kaktusz, bár csak kevés gyűjteményben láthatunk saját gyökerén mesterségesen nevelve idős példányokat. Ha időnk és türelmünk engedi - bár pangó vízre, túlzottan savanyú talajra érzékenyek a gyökerei - magról saját gyökerén felnevelni egyedeket, mészkőzúzalékos, bázikus, jó vízáteresztő talajban 10-15 év alatt ivaréretté válnak, s intenzív napsütésen a termőhelyihez hasonló küllemük lesz. Spontán önbeporzásra hajlamos, de ha összeporozzuk más egyeddel a termésében sokkal több mag lehet. A magról nevelés nem túl nehéz, gyakran szellőztessük és óvatosan öntözzük a vetést, ahol a vetés előtt a felszínre szórjunk 2-4 mm apró kavicsot, s erre szórjuk a magvakat. Az idős növényeket (2) - 3 hetente öntözzük, úgy, hogy előtte a talajuk mindig száradjon ki. Ősztől tavaszig szárazon, 2-10 °C-on teleltessük.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes (var. fissuratus, var. lloydii). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van („var. intermedius”). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a Lophophora-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Három változatát írták le, amelyből kettő érvényes ([[Ariocarpus fissuratus var. fissuratus|var. ''fissuratus'']], [[Ariocarpus fissuratus var. lloydii|var. ''lloydii'']]). A második ritkább. Rendszertani szempontból azért sem elfogadhatók ezek a taxonok (var.), mert - bár ez utóbbinak csak a szemölcs közepéig ér a hasadéka - sok átmeneti alakú egyed van ([[Ariocarpus fissuratus var. intermedius|var. ''intermedius'']]). Az USA-ban fokozottan védett faj, s a CITES lista I. kategóriájába tartozik. A tarahumara indiánok a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]''-hoz hasonlóan felhasználják vallási szertartásaikban.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''Papp László'''
* '''Kép:''' '''Papp László''' (1.), '''Elhart Zsolt''' (2.)
* '''Lektor:''' '''Papp László'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 120. kártya
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

[[Kategória:Ariocarpus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Ariocarpus fissuratus - Laptörténet