<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Begonia_venosa</id>
	<title>Begonia venosa - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Begonia_venosa"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Begonia_venosa&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T05:19:33Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Begonia_venosa&amp;diff=9197&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Begonia venosa Skan ex Hooker (1899)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Begonia&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;Michel Bégon&#039;&#039;&#039; (1638–1710) francia tengerészeti intendáns és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve. * A fajspecifikus jelző, a &#039;&#039;venosa&#039;&#039;, a latin „venosus” (eres, vénás) szóból származik, amely a leveleken és különösen a nagyméretű, hártyás pálmák erezettségére utal.…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Begonia_venosa&amp;diff=9197&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-23T22:04:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Begonia venosa Skan ex Hooker (1899)}} === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Begonia&quot; title=&quot;Kategória:Begonia&quot;&gt;Begonia&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Michel Bégon&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1638–1710) francia tengerészeti intendáns és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve. * A fajspecifikus jelző, a &amp;#039;&amp;#039;venosa&amp;#039;&amp;#039;, a latin „venosus” (eres, vénás) szóból származik, amely a leveleken és különösen a nagyméretű, hártyás pálmák erezettségére utal.…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Begonia venosa Skan ex Hooker (1899)}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Begonia|Begonia]]&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Michel Bégon&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1638–1710) francia tengerészeti intendáns és növénygyűjtő tiszteletére lett elnevezve.&lt;br /&gt;
* A fajspecifikus jelző, a &amp;#039;&amp;#039;venosa&amp;#039;&amp;#039;, a latin „venosus” (eres, vénás) szóból származik, amely a leveleken és különösen a nagyméretű, hártyás pálmák erezettségére utal. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Stearn&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;Botanical Latin&amp;#039;&amp;#039;) és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Genaust&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; etimológiai szótárai alapján a névválasztás a növény egyik legfeltűnőbb morfológiai bélyegét, a pálmák sűrű erezetét emeli ki. Az IPNI és a BHL adatai szerint a leíró, Skan, a protológusban kifejezetten utal a növény különleges megjelenésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;[[Begonia venosa]]&amp;#039;&amp;#039;; Gyűjtő: Ismeretlen (Brazília), bevezetve a Kew Gardens-be 1898-ban.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Skan, Stephen Andrew: Curtis&amp;#039;s Botanical Magazine 125: t. 7657 (1899).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Skan, Stephen Andrew, 1899.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Begonia venosa | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Begonia venosa&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
Ez a faj egy felálló növekedésű, szukkulens jellegű évelő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vastag, húsos, az alapjánál fásodó, magassága elérheti a 60-100 cm-t. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;rendszer sűrűn borított fehéres, nemezes szőrökkel. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; aszimmetrikusak, vese alakúak, rendkívül húsosak és vastagok, felületüket finom, fehér csillagszőrök borítják, ami ezüstös megjelenést kölcsönöz nekik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; legfeltűnőbb jellemzője a hatalmas, hártyás, barnás színű, sűrűn erezett pálmák (axilláris pálmalevelek) jelenléte, amelyek körbeölelik a szárat. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rostos, de a növény bírja a szárazabb körülményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Megjegyzés&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mik a &amp;quot;sűrűn erezett pálmák (axilláris pálmalevelek)&amp;quot;?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Begonia venosa&amp;#039;&amp;#039; leírás nem a trópusi pálmafákra (Arecaceae) utal, hanem egy speciális levélképletre.&lt;br /&gt;
* A botanikai pálma (&amp;#039;&amp;#039;stipula&amp;#039;&amp;#039;): A legtöbb kétszikű növénynél, így a begóniáknál is, a levélnyél tövében található két apró, függelékszerű képlet. Ezeket hívjuk &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;pálmának&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;pálmalevélnek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (latinul &amp;#039;&amp;#039;stipula&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Funkciója:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Elsődleges feladata a fejlődő rügy és a fiatal levél védelme.&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Begóniákra jellemző:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A begóniáknál ezek a pálmák gyakran nagyok és feltűnőek. A &amp;#039;&amp;#039;Begonia venosa&amp;#039;&amp;#039; esetében ezek nem hullanak le hamar (maradóak), hanem papírszerűvé, hártyássá válnak, és sűrűn átszövik őket az edénynyalábok – ezért nevezzük őket &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sűrűn erezett pálmáknak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bár a hétköznapi nyelvben a „pálmalevél” hallatán mindenkinek a kókuszpálma jut eszébe, a botanikai szaknyelvben ez a kifejezés a &amp;#039;&amp;#039;stipula&amp;#039;&amp;#039; hivatalos magyar neve. A félreértés elkerülése végett néha &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;pálmalevélkének&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; is hívják, hogy megkülönböztessék a pálmafélék családjától.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;axilláris&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kifejezés azt jelenti, hogy a levélhónaljban (az ág és a levélnyél találkozásánál) helyezkedik el. A &amp;#039;&amp;#039;Begonia venosa&amp;#039;&amp;#039; esetében ezek a pálmák annyira nagyok, hogy szinte teljesen körbeölelik a húsos szárat, mintha kis barna papírhüvelyek lennének a nóduszoknál (szárcsomóknál).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tehát a begónia leírásában a „pálma” a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél tövében lévő, erezett védőpikkelyeket&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jelenti.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hosszú kocsányon fejlődő, elágazó bogernyő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ok fehérek és illatosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hím virágoknál 2 szélesebb, a női virágoknál 5 kisebb &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) figyelhető meg, melyek tiszta fehérek. Egy sorban maradjon!&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hím virágokban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a sárga &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kompakt csoportot alkotnak; a női virágokban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alsó állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sárga és elágazó. Egy sorban maradjon!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Háromszárnyú toktermés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Apró, porszerű barna magok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brazília&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (főként Bahia állam területe).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Sziklás területeken, szárazabb trópusi szubsztrátumokon él. Szukkulens életmódot folytat, jól alkalmazkodott az időszakos szárazsághoz a húsos levelei és a párologtatást csökkentő szőrözöttsége révén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Begonia venosa]]&amp;#039;&amp;#039; kedvelt dísznövény a különleges pálmái és ezüstös levelei miatt. Sok fényt igényel, elviseli a közvetlen napsütést is, ami ritka a begóniák körében. Jó vízáteresztő talajt és mérsékelt öntözést kíván; a túlöntözés a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rothadásához vezethet. Télen érdemes szárazabban tartani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Más begóniáktól az ezüstös, nemezes szőrözöttsége és a nagyméretű, hártyás, erezett pálmái alapján könnyen megkülönböztethető. Nincs hozzá hasonló, elterjedt kultúrfaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Begonia|Begonia]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségen belül a &amp;#039;&amp;#039;Begonia&amp;#039;&amp;#039; szekcióba sorolják. Filogenetikailag elkülönül a tipikus erdei begóniáktól, mivel a szukkulens adaptációja a szárazabb brazil élőhelyekhez köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:106093-1&lt;br /&gt;
* https://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-0000831631&lt;br /&gt;
* http://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Begoniaceae/22538/Begonia_venosa&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/n/106093-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Begonia]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>