<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Copiapoa_echinoides</id>
	<title>Copiapoa echinoides - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Copiapoa_echinoides"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_echinoides&amp;action=history"/>
	<updated>2026-08-25T07:44:51Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_echinoides&amp;diff=12640&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba, 2026. augusztus 15., 16:54-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_echinoides&amp;diff=12640&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-08-15T16:54:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. augusztus 15., 16:54-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l9&quot;&gt;9. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;9. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Galéria  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Galéria  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Copiapoa_decorticans03_Senoret_Acosta&lt;/del&gt;.jpg&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Copiapoa_echinoides2_Senoret_Acosta&lt;/ins&gt;.jpg&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Copiapoa_decorticans01_Senoret_Acosta_1&lt;/del&gt;.jpg&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Copiapoa_echinoides-griseoviolacea3_Senoret_Acosta&lt;/ins&gt;.jpg&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-12639:rev-12640:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_echinoides&amp;diff=12639&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Copiapoa echinoides (Lem. ex Salm-Dyck) Britton &amp; Rose, Cactaceae 3: 88–89, f. 100. 1922 sec. Larridon &amp; al. 2015 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A &#039;&#039;Copiapoa&#039;&#039; nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik. * Az &#039;&#039;echinoides&#039;&#039; görög eredetű összetétel, jelentése „sünhöz hasonló”, „sündisznószerű”. Az elnevezés a növény erőteljes, sűrű, sötét színű &#039;&#039;&#039;tövise…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_echinoides&amp;diff=12639&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-08-15T16:53:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Copiapoa echinoides (Lem. ex Salm-Dyck) Britton &amp;amp; Rose, Cactaceae 3: 88–89, f. 100. 1922 sec. Larridon &amp;amp; al. 2015 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa&amp;#039;&amp;#039; nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik. * Az &amp;#039;&amp;#039;echinoides&amp;#039;&amp;#039; görög eredetű összetétel, jelentése „sünhöz hasonló”, „sündisznószerű”. Az elnevezés a növény erőteljes, sűrű, sötét színű &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövise…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Copiapoa echinoides (Lem. ex Salm-Dyck) Britton &amp;amp; Rose, Cactaceae 3: 88–89, f. 100. 1922 sec. Larridon &amp;amp; al. 2015 | synonym = }}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa&amp;#039;&amp;#039; nemzetségnév Chile északi részének Copiapó térségéhez kapcsolódik.&lt;br /&gt;
* Az &amp;#039;&amp;#039;echinoides&amp;#039;&amp;#039; görög eredetű összetétel, jelentése „sünhöz hasonló”, „sündisznószerű”. Az elnevezés a növény erőteljes, sűrű, sötét színű &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;töviseire&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és tüskés megjelenésére utal. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Joseph Franz von Jacquin? A név eredeti alapja a &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus echinoides&amp;#039;&amp;#039; Lem. ex Salm-Dyck, amelyet 1845-ben az &amp;#039;&amp;#039;Allgemeine Gartenzeitung&amp;#039;&amp;#039; 13. kötetének 386. oldalán közöltek.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[Nathaniel Lord Britton]] és [[Joseph Nelson Rose]], 1922; a taxont &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; néven a &amp;#039;&amp;#039;Cactaceae&amp;#039;&amp;#039; 3. kötetének 88. oldalán, a 100. ábrával közölték.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Galéria &lt;br /&gt;
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_decorticans03_Senoret_Acosta.jpg&lt;br /&gt;
| https://chileanendemics.rbge.org.uk/images/uploads/_hero/Copiapoa_decorticans01_Senoret_Acosta_1.jpg&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; magányosan vagy gyakrabban sűrű csoportokat, párnaszerű telepeket alkotó kaktusz. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lapított gömböstől gömbölydedig terjedő alakú, átmérője 7–18 cm. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nagyon kemény, zöld, időnként barnás, csúcsi részén gyapjas; termesztésben megnyúlhat, és oszloposabb alakot is felvehet. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 11–17, egyenesek, lekerekítettek vagy levágott csúcsúak. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fiatalon sárgásak, idősebb korban szürkék, egymástól 2–10 mm távolságra helyezkednek el. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erőteljesek, barnásvöröstől feketéig változó színűek, egyenesek vagy kissé felfelé hajlók. A 6–10 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; legfeljebb 2,5 cm hosszú. A 0–3 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; előreálló, 1–3, ritkábban 5 cm hosszú. A források részletes &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-leírást nem közölnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; halványsárga, illatos, 3,5–4 cm hosszú. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; külső takarólevelei keskenyen tojásdadok, hegyesek és vörösesek, míg a belső takarólevelek szélesebben hosszúkásak, tompák. A virágzás nyáron történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nem különül el feltűnően; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; halványsárga, a külső &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; keskenyen tojásdadok és hegyesek, vörösesek, a belső &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szélesen hosszúkásak és tompák.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; részletes alaktani adatait a rendelkezésre álló források nem közlik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés kerekded, körülbelül 1,5 cm átmérőjű, barnásvörös, felületén néhány pikkellyel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A mag 1,7–2 × 1,3–1,5 mm méretű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Chile&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területén honos, az Atacama régió partvidékén, Huasco térségétől észak felé, a part mentén, valamint a szárazföld belseje felé legfeljebb mintegy 50 km-re. Tengerszinttől körülbelül 500 m tengerszint feletti magasságig fordul elő. A POWO elterjedési adata szerint az Atacama régiótól &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Chile&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északnyugati Coquimbo régiójáig terjed. &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Tengerparti dombvidékeken, &amp;#039;&amp;#039;lomas costeras&amp;#039;&amp;#039; élőhelyeken, viszonylag tömör és köves talajon él. Élőhelye rendkívül száraz, a csapadék nagyon ritka, az aszályos időszak 8–12 hónapig tarthat, és egyes években egyáltalán nem hullik mérhető eső. Az éves csapadékmennyiség 100 mm alatt van. A növények vízellátásában fontos szerepet játszik a part menti köd, a &amp;#039;&amp;#039;camanchaca&amp;#039;&amp;#039; kondenzációja. A faj nem különösebben gyakori. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Copiapoa echinoides | limit=5}}&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; meleg, világos, közvetlen napfényt kapó helyet igényel. Elégtelen fény mellett a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; megnyúlik és elveszítheti természetes, tömör alakját. Nyáron ugyanakkor ajánlott védeni a túlzott hőségtől és a szélsőséges napsugárzástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tavasszal és a nyár végén mérsékelt öntözést igényel, a köztes időszakokban száraz pihenőt kell biztosítani. Télen teljesen szárazon tartandó. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; számára nagyobb tér szükséges, ezért megfelelő méretű edény használata ajánlott. Jó vízelvezetésű, hagyományos kaktuszföldben tartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szaporítása elsősorban magról történik, sarjakat ritkán fejleszt. Oltással a magoncok növekedési sebessége fokozható, illetve a ritkább növények tartalék példányai is létrehozhatók. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; jellegzetes megjelenését a lapított gömbös, nagyon kemény &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, a 11–17 egyenes &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, valamint a vaskos, barnásvörös vagy fekete, gyakran felfelé hajló &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; adják. A faj különösen változatos: különböző természetes populációi eltérő megjelenésűek lehetnek. Közeli rokonságban áll a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa marginata]]&amp;#039;&amp;#039; fajjal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides var. cuprea]]&amp;#039;&amp;#039; korábban önálló fajként &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa cuprea]]&amp;#039;&amp;#039; néven szerepelt. Ennek &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szára&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tompa zöldtől sötét rézbarna vagy nagyon sötét bíborbarna színű lehet, a csúcsi rész gyapjas, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisei&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erősek, barnától feketéig terjedő színűek. A POWO jelenleg ezt a taxont a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; elfogadott fajon belül elfogadott változatként kezeli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]&amp;#039;&amp;#039; családba tartozó, erősen xeromorf, pozsgás kaktusz. Gömbös vagy lapított gömbös &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szára&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vízraktározó szervként működik, a levelek teljesen redukálódtak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; pedig módosult levélképletek. Rendkívül száraz, köd által időszakosan nedvesített tengerparti sivatagi élőhelyhez alkalmazkodott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; eredeti neve &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus echinoides&amp;#039;&amp;#039; Lem. ex Salm-Dyck volt, amelyet 1845-ben közöltek. [[Nathaniel Lord Britton]] és [[Joseph Nelson Rose]] 1922-ben helyezték át a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe, és a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; nevet használták. A Copiapoa echinoides (Lem. ex Salm-Dyck) Britton &amp;amp; Rose nevet a &amp;#039;&amp;#039;Caryophyllales Network&amp;#039;&amp;#039;, a &amp;#039;&amp;#039;World Flora Online&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;Plants of the World Online&amp;#039;&amp;#039; is elfogadott fajnévként kezeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajhoz több korábban önálló taxonnak tekintett név kapcsolódik. A POWO szerint a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa bridgesii]]&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa cupreata]]&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa dura]]&amp;#039;&amp;#039;, valamint a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa macracantha]]&amp;#039;&amp;#039; többek között a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; fajhoz kapcsolt szinonim nevek, míg a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides var. cuprea]]&amp;#039;&amp;#039; jelenleg elfogadott faj alatti taxon. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetség integratív filogenetikai vizsgálata Larridon és munkatársai munkáján alapuló kezelésben a morfológiai bélyegeket és molekuláris adatokat együttesen vizsgálta. A POWO a &amp;#039;&amp;#039;[[Copiapoa echinoides]]&amp;#039;&amp;#039; elfogadásának egyik taxonómiai alapjaként ezt a 2015-ben megjelent vizsgálatot jelöli meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megjegyzés ==&lt;br /&gt;
A Plants of the World Online a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa echinoides&amp;#039;&amp;#039; nevet elfogadott fajként kezeli, és a fajon belül két elfogadott változatot különböztet meg: a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa echinoides var. echinoides&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa echinoides var. cuprea&amp;#039;&amp;#039; taxonokat.&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/65022-2 Plants of the World Online – Copiapoa echinoides]&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A65022-2 Plants of the World Online – Copiapoa echinoides]&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/955675-1 Plants of the World Online – Copiapoa echinoides var. cuprea]&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229369-1 Plants of the World Online – Copiapoa echinoides var. echinoides]&lt;br /&gt;
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1109/Copiapoa_echinoides LLIFLE – Copiapoa echinoides]&lt;br /&gt;
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/1111/Copiapoa_echinoides_var._cuprea LLIFLE – Copiapoa echinoides var. cuprea]&lt;br /&gt;
* [https://simbio.mma.gob.cl/Especies/Details/18538 Chile – SIMBIO, Copiapoa echinoides]&lt;br /&gt;
* [https://clasificacionespecies.mma.gob.cl/wp-content/uploads/2019/10/Copiapoa_echinoides_P08_propuesta.pdf Chile – Copiapoa echinoides, especiei adatlap]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Copiapoa ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>