<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Copiapoa_laui</id>
	<title>Copiapoa laui - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Copiapoa_laui"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_laui&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T05:33:42Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_laui&amp;diff=8585&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Copiapoa laui Diers in Kakteen And. Sukk. 31: 365. 1980 sec. Larridon &amp; al. 2015 | synonym = }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; a chilei Copiapó város nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területéhez közel található. * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Alfred B. Lau&#039;&#039;&#039; német kaktuszkutató és gyűjtő nevét őrzi, aki a növényt felfede…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Copiapoa_laui&amp;diff=8585&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-13T17:25:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Copiapoa laui Diers in Kakteen And. Sukk. 31: 365. 1980 sec. Larridon &amp;amp; al. 2015 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a chilei Copiapó város nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területéhez közel található. * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Alfred B. Lau&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; német kaktuszkutató és gyűjtő nevét őrzi, aki a növényt felfede…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Copiapoa laui Diers in Kakteen And. Sukk. 31: 365. 1980 sec. Larridon &amp;amp; al. 2015 | synonym = }}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a chilei Copiapó város nevéből származik, amely a nemzetség számos fajának elterjedési területéhez közel található.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Alfred B. Lau&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; német kaktuszkutató és gyűjtő nevét őrzi, aki a növényt felfedezte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Chile, Antofagasta tartomány, Esmeralda térsége&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Kakteen und andere Sukkulenten&amp;#039;&amp;#039; 31(12): 362–365., 1980.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
[[Fájl:Pozsgáslap 077-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Elhart Zsolt]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Sarjadzó növény, amely idősebb korban többé-kevésbé lapos telepeket képez. Egy-egy hajtás átmérője 1–3 cm, magassága kb. 1–1,5 cm. Színe világosszürke, vörösesbarnásszürke, néha enyhén zöldes árnyalatú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tenyészcsúcs bemélyedt, rövid, fehér vagy szürkésfehér gyapjúszálakkal többé-kevésbé fedett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökér&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Gyökér ====&lt;br /&gt;
Erős, karógyökér jellegű, répa alakú főgyökér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;bordák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák ====&lt;br /&gt;
A bordák alig fejlettek, csavarvonalas lefutásúak, igen lapos és apró szemölcsökre tagolódnak. A szemölcsök alapjuknál 4–6 oldalúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szélességük 1–4 mm, hosszúságuk 1–5 mm, magasságuk kb. 1 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el, kissé bemélyedtek, kerek vagy ovális alakúak, átmérőjük 1 mm-nél kisebb. A tenyészcsúcs közelében sűrű fehéres gyapjú borítja őket, amely a növény alapja felé fokozatosan eltűnik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 0–1 db, az areola felső részén helyezkedik el, többnyire egyenesen elálló.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 4–7 db, a szemölcsre simulva. Egyenesek vagy enyhén íveltek. Közülük 2–3 az areola oldalain kifelé áll, 0–1 az alsó részen lefelé, esetenként egy a felső részen felfelé irányul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Valamennyi tövis legfeljebb 1 mm hosszú, vékony, fehéres-sárgás színű, és a sűrű areolagyapjúból alig emelkedik ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A virágok a tenyészcsúcs közelében fejlődnek. Rövid, lapos tölcsér alakúak, 15–18 mm hosszúak és kb. 20–30 mm átmérőjűek. Színük sárga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vacokkehely kb. 23 mm hosszú és 3–4 mm széles, kevés, 0,5–1 mm hosszú pikkelylevéllel. A pikkelylevelek hónaljában akár 5 mm hosszú szőrszálak találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vacok tölcsér alakú, kb. 4 mm hosszú, alul kb. 3 mm, felül kb. 7 mm széles. Kevés, 1–4 mm hosszú, húsos pikkelylevelet visel, amelyek hónaljában számos finom szőr található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a külső és belső lepellevelek száma 13–18. A külsők vékonyak, tojás alakúak, 6–10 mm hosszúak és 4–6 mm szélesek. A belső lepellevelek vékonyak, tojás alakúak, legfeljebb 15 mm hosszúak és 6 mm szélesek. Színük sárga. A lepellevelek széle többnyire sima, néha a csúcson szabálytalanul fogazott vagy hasogatott.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a porzószálak 9–12 mm hosszúak, sárgák, a csúcs felé elkeskenyedők. A portokok sárgák, kb. 0,7–1 mm hosszúak. A porzók száma általában 40–55. A bibeszál kb. 1 mm vastag, sárga, a porzók fölé emelkedik. A bibe 4–6 karéjú, rózsaszínes, erősen szemölcsös.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés lapított gömb alakú, 3–5 mm átmérőjű, zöldesbarnás színű, felső részén pikkelylevél-maradványokkal. Éréskor felülről lefelé több hasadékkal felreped. A termésfal lehajlik, így a magok szabaddá válnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fekete, fényes, 30–50 db egy termésben. Alakja többnyire tojásdad vagy megnyúlt tojás alakú. Átlagosan 1,05–1,15 mm hosszú és 0,8–0,9 mm széles. A maghéj fekete, fényes, gyengén recézett vagy ritkábban sima.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Chile, Antofagasta tartomány, Esmeralda térsége.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erősen palás, humuszszegény talajokon vagy palatörmelékben él, lankás hegyi lejtőkön, kb. 100 m tengerszint feletti magasságban. Társuló növényfajok például a &amp;#039;&amp;#039;Neochilenia malleolata&amp;#039;&amp;#039;, az &amp;#039;&amp;#039;Eulychnia&amp;#039;&amp;#039; nemzetség fajai, valamint a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa longistaminea&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa esmeraldana&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Saját gyökerén lassan növekvő, de viszonylag könnyen tartható faj. Virágai a nemzetségre jellemzően feltűnő, élénksárga színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Oltva gyakran erősebben sarjadzik. Magról nevelve a fiatal növények kezdetben oszloposak, később lapos gömb alakúvá válnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A korábbi időkben a kereskedelemben kapható magok csírázása gyenge volt, feltehetően azért, mert kevés eredeti példány utódait terjesztették. Az utóbbi időben több élőhelyről származó mag is hozzáférhetővé vált.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tartása az átlagos kaktuszokéhoz hasonló, de sok közvetlen napfényt és viszonylag kevés vizet igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A faj több kistermetű Copiapoa fajjal mutat rokonságot, például a &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa esmeraldana&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa tenuissima&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa humilis&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa rarissima&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa tocopillana&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Copiapoa hypogaea&amp;#039;&amp;#039; fajokkal. Ezekhez képest azonban testmérete, tövisezettsége és virágmérete jelentősen eltér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Méretét tekintve a nemzetség egyik legkisebb faja, külseje pedig erősen emlékeztet a Ritter által használt értelemben vett &amp;#039;&amp;#039;Thelocephala&amp;#039;&amp;#039; (részben &amp;#039;&amp;#039;Neochilenia&amp;#039;&amp;#039;) típusú növényekre. Nem virágzó állapotban könnyen összetéveszthető ezekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Pintér Péter, Elhart Zsolt&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Elhart Zsolt&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szerkesztette:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 77. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Copiapoa]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>