Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscorea bulbifera L. 1753 sec. WFO (2024)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Dioscorea'', a híres ókori görög orvos, farmakológus és botanikus, '''Pedanios Dioskoridész''' (görögül: Πεδάνιος Διοσκουρίδης) tiszteletére kapta a nevét, aki az i. sz. 1. században élt és a modern gyógynövénytan alapjait fektette le. * A faji jelző, a ''bulbifera'',…”

2026-05-03T06:25:59Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dioscorea bulbifera L. 1753 sec. WFO (2024)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Dioscorea'', a híres ókori görög orvos, farmakológus és botanikus, '''Pedanios Dioskoridész''' (görögül: Πεδάνιος Διοσκουρίδης) tiszteletére kapta a nevét, aki az i. sz. 1. században élt és a modern gyógynövénytan alapjait fektette le. * A faji jelző, a ''bulbifera'',…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Dioscorea bulbifera L. 1753 sec. WFO (2024)}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Dioscorea|Dioscorea]]'', a híres ókori görög orvos, farmakológus és botanikus, '''[[Pedanios Dioskoridész]]''' (görögül: Πεδάνιος Διοσκουρίδης) tiszteletére kapta a nevét, aki az i. sz. 1. században élt és a modern gyógynövénytan alapjait fektette le.
* A faji jelző, a ''bulbifera'', a latin ''bulbus'' (hagyma, gumó) és a ''ferre'' (hordozni, teremni) szavak összetétele, amely a növény levélhónaljaiban fejlődő jellegzetes sarjhagymákra (légsarjhagymákra) utal.

=== Típus ===

* ''Dioscorea bulbifera''; '''[[Carl von Linné]]''', India, 1753 (Herb. Linn. No. 1184.7).
* '''Első leírása:''' Linnaeus, C. (1753): Species Plantarum 2: 1033.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Carl von Linné]]''' 1753.

{{Típusfaj | Dioscorea bulbifera | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''[[Dioscorea sativa]]''
* ''[[Dioscorea Crispata]]''
* ''[[Helmia bulbifera]]''
* ''[[Dioscorea latifolia]]''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Erőteljes növekedésű, lágyszárú kúszónövény, amelynek balra csavarodó (sinistrors) '''szár'''részei akár 6–10 méter hosszúra is megnőhetnek. A '''szár''' sima, hengeres, nem szárnyas. A '''levelek''' váltakozó állásúak, széles szív alakúak, 10–25 cm hosszúak, fényesek, 9–11 főér fut végig rajtuk. A legjellemzőbb vegetatív szervei a levélhónaljakban fejlődő '''sarjhagymák''' (''bulbilli''), amelyek szabálytalanul kerekdedek, szemölcsösek, szürkésbarna színűek, és a 5–10 cm-es átmérőt is elérhetik. A föld alatti '''gyökérzet''' viszonylag kicsi, gumószerű '''gyökér'''zetet alkot, amely azonban sokszor elmarad a légigumók méretétől.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A növény kétlaki, a hím- és nőivarú '''virág''' külön egyedeken fejlődik. A '''virágzat''' lecsüngő fürt vagy füzér. A virágok aprók, zöldesfehérek vagy rózsaszínes árnyalatúak.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' hat darabból áll, két körben helyezkedik el, a hím virágokban lándzsás. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A hím virágokban 6 '''porzószál''' található, a női virágokban a '''termő''' alsó állású, háromrekeszű, a '''bibe''' rövid. Egy sorban maradjon!

==== Termés ====
A '''termés''' megnyúlt, háromszárnyú toktermés, hossza 2–2,5 cm.

* '''Magja:''' Lapos, csak az alapjánál szárnyas.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Széles körben elterjedt a trópusi '''Afrika''', '''Ázsia''' (főleg '''India''', '''Kína''', '''Indonézia''') és '''Ausztrália''' északi részén. Meghonosodott és invazív fajjá vált '''Mexikó''', a Karib-térség, valamint az '''Amerikai Egyesült Államok''' (különösen Florida) területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Trópusi és szubtrópusi esőerdők szegélyén, galériaerdőkben és bozótosokban fordul elő. Kedveli a nedves, tápanyagban gazdag talajt és a félárnyékos vagy napos fekvést. Gyors növekedése révén képes teljesen beborítani a környező fákat és cserjéket.

== Kultúrában tartás ==

Számos trópusi országban termesztik ehető léggumói (légburgonya) miatt, azonban fontos megjegyezni, hogy a vad formák mérgező szaponinokat és alkaloidokat (dioszkorin) tartalmaznak. Csak a nemesített, nem keserű fajták fogyaszthatók biztonságosan, alapos hőkezelés után. Szaporítása legegyszerűbben a sarjhagymák elültetésével történik. Fagyérzékeny, ezért mérsékelt égövön csak üvegházban vagy nyári kiültetéssel, a gumók teleltetésével tartható.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[Dioscorea bulbifera]]'' legkönnyebben a levélhónaljakban tömegesen megjelenő, nagyméretű, kerekded sarjhagymákról ismerhető fel. Hasonlít a ''[[Dioscorea polystachya]]'' (kínai jamsz) fajra, de annak '''szár'''részei jobbra csavarodnak, levelei pedig inkább hosszúkás-szív alakúak és sarjhagymái kisebbek, hengeresebbek.

== Taxonómia és filogenetika ==

A 2010 utáni filogenetikai kutatások alapján a ''[[Dioscorea bulbifera]]'' a ''Dioscorea'' nemzetségen belül egy meglehetősen izolált fejlődési vonalat képvisel. Molekuláris adatok szerint az afrikai és ázsiai populációk genetikai diverzitása jelentős, ami arra utal, hogy a háziasítás több központban, egymástól függetlenül is megtörténhetett. A nemzetség a [[:Kategória:Dioscoreaceae|Dioscoreaceae]] család tagjaként a korai egyszikűek közé tartozik.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:318047-1 POWO - Dioscorea bulbifera]
* [https://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-0000392305 WFO - Dioscorea bulbifera]
* [https://www.ipni.org/n/318047-1 IPNI - Dioscorea bulbifera]
* [https://en.wikipedia.org/wiki/Dioscorea_bulbifera Wikipedia EN - Dioscorea bulbifera]

[[Kategória:Dioscorea]]

Dioscorea bulbifera - Laptörténet