<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Dracaena_angolensis</id>
	<title>Dracaena angolensis - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Dracaena_angolensis"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;action=history"/>
	<updated>2026-07-12T02:50:06Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11450&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11450&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-06-14T22:38:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Forrás&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. június 14., 22:38-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l57&quot;&gt;57. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;57. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Forrás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Forrás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://www.ipni.org/&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;n/77178044-1 &lt;/del&gt;International Plant Names Index (IPNI)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://powo.science.kew.org/&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77178044-1 &lt;/del&gt;Plants of the World Online (POWO)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Dracaena]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Dracaena]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11449&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: /* Hajtás, szár, levél, gyökér */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11449&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-06-14T22:37:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Hajtás, szár, levél, gyökér&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. június 14., 22:37-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l27&quot;&gt;27. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;27. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Vegetatív test ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Vegetatív test ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Örökzöld, felálló, erőteljes felépítésű, tőlevélrózsás, pozsgás növény. A valódi föld feletti fás szárú &#039;&#039;&#039;hajtás&#039;&#039;&#039; szinte teljesen hiányzik, a növény alapját egy vaskos, kúszó, világosbarna vagy sárgás színű, húsos rizóma (módosult föld alatti &#039;&#039;&#039;szár&#039;&#039;&#039;) képezi. Ebből a rizómából fejlődnek ki a legyezőszerűen, két sorba rendeződő, merev, hengeres, cső alakú, húsos &#039;&#039;&#039;levelek&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;levél&#039;&#039;&#039;). Egy-egy levélrózsában általában 3–6 darab, szorosan egymáshoz simuló, mereven felálló vagy enyhén széthajló levél található, amelyek hossza a kultúrában 60–150 cm, természetes élőhelyén akár a 2 métert is elérheti, átmérőjük az alapnál 2–4 cm. A levelek felszíne sima, merev, bőrszerű, keresztmetszetük teljesen kör alakú (hengeres), hosszanti irányban enyhén barázdáltak, de valódi &#039;&#039;&#039;bordák&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;szemölcsök&#039;&#039;&#039; nincsenek rajtuk. Színük sötétzöld vagy szürkészöld, felületüket szabálytalan lefutású, márványozott, világosabb szürkészöld vagy sárgásbarna keresztirányú sávok díszítik. A levél csúcsa egy merev, szúrós, tövishez hasonló hegyben (tövis szerű képletben) végződik&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; a kaktuszokra jellemző &#039;&#039;&#039;areolák&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;axillák&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;középtövis&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;peremtövis&#039;&#039;&#039; struktúrák teljesen hiányoznak&lt;/del&gt;. A növény rendkívül erős, vaskos, rostos &#039;&#039;&#039;gyökérzet&#039;&#039;&#039;tel (rizómából eredő járulékos &#039;&#039;&#039;gyökér&#039;&#039;&#039;rendszerrel) kapaszkodik a talajba, amely nagy mennyiségű víz raktározására képes.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Örökzöld, felálló, erőteljes felépítésű, tőlevélrózsás, pozsgás növény. A valódi föld feletti fás szárú &#039;&#039;&#039;hajtás&#039;&#039;&#039; szinte teljesen hiányzik, a növény alapját egy vaskos, kúszó, világosbarna vagy sárgás színű, húsos rizóma (módosult föld alatti &#039;&#039;&#039;szár&#039;&#039;&#039;) képezi. Ebből a rizómából fejlődnek ki a legyezőszerűen, két sorba rendeződő, merev, hengeres, cső alakú, húsos &#039;&#039;&#039;levelek&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;levél&#039;&#039;&#039;). Egy-egy levélrózsában általában 3–6 darab, szorosan egymáshoz simuló, mereven felálló vagy enyhén széthajló levél található, amelyek hossza a kultúrában 60–150 cm, természetes élőhelyén akár a 2 métert is elérheti, átmérőjük az alapnál 2–4 cm. A levelek felszíne sima, merev, bőrszerű, keresztmetszetük teljesen kör alakú (hengeres), hosszanti irányban enyhén barázdáltak, de valódi &#039;&#039;&#039;bordák&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;szemölcsök&#039;&#039;&#039; nincsenek rajtuk. Színük sötétzöld vagy szürkészöld, felületüket szabálytalan lefutású, márványozott, világosabb szürkészöld vagy sárgásbarna keresztirányú sávok díszítik. A levél csúcsa egy merev, szúrós, tövishez hasonló hegyben (tövis szerű képletben) végződik. A növény rendkívül erős, vaskos, rostos &#039;&#039;&#039;gyökérzet&#039;&#039;&#039;tel (rizómából eredő járulékos &#039;&#039;&#039;gyökér&#039;&#039;&#039;rendszerrel) kapaszkodik a talajba, amely nagy mennyiségű víz raktározására képes.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Generatív test ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Generatív test ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11448&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dracaena angolensis (Welw. ex Carrière) Byng &amp; Christenh. 2018 sec. POWO | synonym = Sansevieria angolensis Welw. ex Carrière in Rev. Hort. (Paris) 10: 447 (1861) | synhomo }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Dracaena&#039;&#039; a görög &#039;&#039;drakaina&#039;&#039; (nőstény sárkány) szóból származik, ami a nemzetség egyes fás szárú fajainak megszilárduló, vörös színű nedvére, az úgynevezett…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Dracaena_angolensis&amp;diff=11448&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-06-14T22:36:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dracaena angolensis (Welw. ex Carrière) Byng &amp;amp; Christenh. 2018 sec. POWO | synonym = Sansevieria angolensis Welw. ex Carrière in Rev. Hort. (Paris) 10: 447 (1861) | synhomo }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Dracaena&quot; title=&quot;Kategória:Dracaena&quot;&gt;Dracaena&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;drakaina&amp;#039;&amp;#039; (nőstény sárkány) szóból származik, ami a nemzetség egyes fás szárú fajainak megszilárduló, vörös színű nedvére, az úgynevezett…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Dracaena angolensis (Welw. ex Carrière) Byng &amp;amp; Christenh. 2018 sec. POWO | synonym = Sansevieria angolensis Welw. ex Carrière in Rev. Hort. (Paris) 10: 447 (1861)&lt;br /&gt;
| synhomo&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Dracaena|Dracaena]]&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;drakaina&amp;#039;&amp;#039; (nőstény sárkány) szóból származik, ami a nemzetség egyes fás szárú fajainak megszilárduló, vörös színű nedvére, az úgynevezett sárkányvérre utal.&lt;br /&gt;
* A faji jelző, az &amp;#039;&amp;#039;angolensis&amp;#039;&amp;#039; földrajzi eredetre utaló neolatin kifejezés, jelentése „angolai”, „Angolából származó”, ami a növény természetes előfordulási területének egyik legfontosabb bázisára utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Típustaxon:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;[[Dracaena angolensis]]&amp;#039;&amp;#039; (Welw. ex Carrière) Byng &amp;amp; Christenh.; Angola, Luanda tartomány. Gyűjtő: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Friedrich Welwitsch]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Welwitsch 3747).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A taxont érvényesen először &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria angolensis&amp;#039;&amp;#039; néven &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Élie-Abel Carrière]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; publikálta 1861-ben a Revue Horticole-ban, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Friedrich Welwitsch]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kéziratos nevét (nomen nudum) alapul véve.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az újabb filogenetikai eredmények alapján a taxont a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Dracaena|Dracaena]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[James W. Byng]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Maarten J. M. Christenhusz]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; helyezte át a Global Flora 4: 64. oldalán, 2018-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Dracaena angolensis | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria angolensis&amp;#039;&amp;#039; Welw. ex Carrière in Rev. Hort. (Paris) 10: 447 (1861)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Acyntha cylindrica&amp;#039;&amp;#039; (Bojer ex Hook.) Kuntze in Revis. Gen. Pl. 2: 699 (1891)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Cordyline cylindrica&amp;#039;&amp;#039; (Bojer ex Hook.) Britton in Bot. Porto Rico 5: 150 (1923)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria cylindrica&amp;#039;&amp;#039; Bojer ex Hook. in Bot. Mag. 85: t. 5093 (1859)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria cylindrica&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;patula&amp;#039;&amp;#039; N.E.Br. in Bull. Misc. Inform. Kew 1915: 218 (1915)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria livingstoniae&amp;#039;&amp;#039; Rendle in J. Bot. 70: 89 (1932)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
Örökzöld, felálló, erőteljes felépítésű, tőlevélrózsás, pozsgás növény. A valódi föld feletti fás szárú &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szinte teljesen hiányzik, a növény alapját egy vaskos, kúszó, világosbarna vagy sárgás színű, húsos rizóma (módosult föld alatti &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) képezi. Ebből a rizómából fejlődnek ki a legyezőszerűen, két sorba rendeződő, merev, hengeres, cső alakú, húsos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;). Egy-egy levélrózsában általában 3–6 darab, szorosan egymáshoz simuló, mereven felálló vagy enyhén széthajló levél található, amelyek hossza a kultúrában 60–150 cm, természetes élőhelyén akár a 2 métert is elérheti, átmérőjük az alapnál 2–4 cm. A levelek felszíne sima, merev, bőrszerű, keresztmetszetük teljesen kör alakú (hengeres), hosszanti irányban enyhén barázdáltak, de valódi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nincsenek rajtuk. Színük sötétzöld vagy szürkészöld, felületüket szabálytalan lefutású, márványozott, világosabb szürkészöld vagy sárgásbarna keresztirányú sávok díszítik. A levél csúcsa egy merev, szúrós, tövishez hasonló hegyben (tövis szerű képletben) végződik; a kaktuszokra jellemző &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;axillák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; struktúrák teljesen hiányoznak. A növény rendkívül erős, vaskos, rostos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tel (rizómából eredő járulékos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;rendszerrel) kapaszkodik a talajba, amely nagy mennyiségű víz raktározására képes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A virágzási időszakban a tőlevélrózsa közepéből egy mereven felálló, hengeres, húsos, sötétzöld, skarlátvörös murvalevelekkel borított, akár 60–90 cm hosszú fürtös &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (gallyasodó füzér) fejlődik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ok csoportosan, 3–5-ösével ülnek a virágzati tengely mentén, cső alakúak, éjszaka nyílnak, hosszuk 3–4 cm, színük krémszínű, fehéres-rózsaszínes vagy enyhén zöldes árnyalatú, és rendkívül intenzív, édeskés illatot árasztanak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, külső lepellevél, belső lepellevél) az alapjánál egy hosszú, keskeny csővé forr össze, a párta és csésze zónája nem különül el élesen, a szabadon álló cimpák keskenyek, visszahajlók, fehéres-rózsaszínűek.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A 6 darab &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hosszan kinyúlnak a lepelcsőből, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kisméretűek, sárgásfehérek; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felső állású, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vékony, fonalas, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fejecskeszerű, apró.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés gömbölyded, húsos bogyó termés, amely kezdetben zöld, majd éretten narancssárga vagy élénkvörös színűvé válik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A bogyóban 1–3 darab gömbölyű vagy szabálytalan alakú, krémszínű, kemény, viaszos felületű mag található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A faj természetes elterjedési területe &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Afrika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; trópusi, déli és nyugati részeire korlátozódik, elsősorban &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Angola&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kongó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Zambia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Zimbabwe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szárazabb szavannás területein őshonos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Száraz, szubtrópusi és trópusi szavannákon, nyílt erdőségekben, valamint félsivatagos területeken él. Jellemzően cserjések védelmében, homokos, kavicsos vagy sziklás talajokon gyökerezik. Kimondottan szárazságtűrő, &amp;#039;&amp;#039;geofiton&amp;#039;&amp;#039; vagy részben &amp;#039;&amp;#039;litofiton&amp;#039;&amp;#039; életmódot folytat, a húsos föld alatti rizóma segítségével vészeli át a hosszan tartó, akár több hónapos száraz időszakokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A szobai kultúrában az egyik legigénytelenebb, legellenállóbb szukkulens növény, amely kiválóan tolerálja a fényszegény környezetet és a száraz levegőt is. Laza, jó vízáteresztő, durva homokkal, pumicával vagy perlittel kevert, általános virágföldet igényel. A túlöntözésre rendkívül érzékeny, a pangó víz a húsos rizóma és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyors rothadásához vezet. A növekedési időszakban (tavasztól őszig) mérsékelt öntözést igényel, a földjét két locsolás között hagyni kell teljesen kiszáradni. Világos, napos helyen fejlődik a legszebben, de a félárnyékot is elviseli. Teleltetése egyszerű, normál szobahőmérsékleten vagy hűvösebb (de minimum 10 °C-os) helyiségben, szinte teljesen szárazon tartva sikeresen átteleltethető. Szaporítása tőosztással vagy a levelek darabolásával (levéldugvánnyal) történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Dracaena angolensis]]&amp;#039;&amp;#039; (korábbi nevén &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria cylindrica&amp;#039;&amp;#039;) a legkönnyebben a teljesen hengeres, cső alakú, merev és sávos levelei alapján azonosítható, amelyek éles kontrasztot mutatnak a legtöbb &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Dracaena|Dracaena]]&amp;#039;&amp;#039; vagy régebbi &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria&amp;#039;&amp;#039; faj lapos, kard alakú leveleivel szemben. Hasonló megjelenésű a &amp;#039;&amp;#039;[[Dracaena stuckyi]]&amp;#039;&amp;#039;, azonban annak levelein egy markáns hosszanti csatorna fut vég單, míg a &amp;#039;&amp;#039;[[Dracaena angolensis]]&amp;#039;&amp;#039; levelei szinte teljesen kör keresztmetszetűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A faj korábban évtizedekig a különálló &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe tartozott, mint annak egyik legismertebb típusos képviselője. A modern molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok (különösen a plasztisz és nukleáris markeranalízisek) azonban kimutatták, hogy a &amp;#039;&amp;#039;Sansevieria&amp;#039;&amp;#039; csoport beágyazódik a spárgafélék ([[:Kategória:Asparagaceae|Asparagaceae]]) családján, azon belül a nolinaformák ([[:Kategória:Nolinoideae|Nolinoideae]]) alcsaládján belül a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Dracaena|Dracaena]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe. James W. Byng és Maarten J. M. Christenhusz 2018-as revíziójukban hivatalosan is átvezették a fajt a sárkányfa nemzetségbe, így az érvényes tudományos neve a &amp;#039;&amp;#039;[[Dracaena angolensis]]&amp;#039;&amp;#039; lett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://www.ipni.org/n/77178044-1 International Plant Names Index (IPNI)]&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77178044-1 Plants of the World Online (POWO)]&lt;br /&gt;
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Dracaena]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>