Dracaena canaliculata - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. június 14., 19:38-n

2026-06-14T19:38:03Z

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 19:38-kori változata
10. sor:		10. sor:
	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===
	* ''Sansevieria canaliculata'' Carrière,		* ''Sansevieria canaliculata'' Carrière,

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

			{{Típusfaj\|Dracaena canaliculata\|limit=5}}

	=== Vegetatív test ===		=== Vegetatív test ===
19. sor:		22. sor:
	==== Levelek ====		==== Levelek ====
	A faj egyik legjellegzetesebb bélyege a hengeres, botszerű levélforma. A levelek rendszerint magányosan vagy kettesével fejlődnek.		A faj egyik legjellegzetesebb bélyege a hengeres, botszerű levélforma. A levelek rendszerint magányosan vagy kettesével fejlődnek.
			A levelek 15–70 cm hosszúak, 1–2 cm vastagok, többnyire enyhén görbültek, sötétzöld színűek, felszínük sima, 5–6 sekély hosszanti barázdával rendelkeznek.
	A levelek:

	* 15–70 cm hosszúak,
	* 1–2 cm vastagok,
	* többnyire enyhén görbültek,
	* sötétzöld színűek,
	* felszínük sima,
	* 5–6 sekély hosszanti barázdával rendelkeznek.

	A levél átmérője csaknem végig egyenletes, majd a csúcs közelében kemény, hegyes végződésbe keskenyedik.		A levél átmérője csaknem végig egyenletes, majd a csúcs közelében kemény, hegyes végződésbe keskenyedik.

38. sor:		32. sor:
	==== Virágzat ====		==== Virágzat ====
	A virágzati tengely 9–16 cm hosszú. A virágzat rövid, egyszerű fürt, amely közvetlenül a talajfelszín közeléből emelkedik ki.		A virágzati tengely 9–16 cm hosszú. A virágzat rövid, egyszerű fürt, amely közvetlenül a talajfelszín közeléből emelkedik ki.

	A virágzat alatt hegyesen tojásdad, hártyás fellevelek találhatók.		A virágzat alatt hegyesen tojásdad, hártyás fellevelek találhatók.

	==== Virág ====		==== Virág ====
	A virágok a nemzetségre jellemző felépítésűek:		A virágok a nemzetségre jellemző felépítésűek: hat lepellevélből állnak, a lepellevelek visszahajlók, a porzók és a bibe erősen kiemelkednek a virágból.

	* hat lepellevélből állnak,
	* a lepellevelek visszahajlók,
	* a porzók és a bibe erősen kiemelkednek a virágból.

	Színük fehér, az alsó részeken zöldes árnyalattal. Illatuk erős, gyakran az orgonáéhoz hasonlítják.		Színük fehér, az alsó részeken zöldes árnyalattal. Illatuk erős, gyakran az orgonáéhoz hasonlítják.

55. sor:		43. sor:
	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==

	'''Földrajzi elterjedés:'''		* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj Madagaszkáron őshonos. Hosszú ideig nem volt ismert természetes élőhelye, mivel eredetileg egy kultúrában nevelt példány alapján írták le. Az első hiteles vadon élő állományokat Henri Perrier de la Bâthie jelezte Madagaszkárról 1938-ban.
			* '''Élőhely:''' Száraz, sziklás, napos területeken fordul elő, ahol a talaj jó vízelvezetésű és szerves anyagban szegény.
	A faj Madagaszkáron őshonos. Hosszú ideig nem volt ismert természetes élőhelye, mivel eredetileg egy kultúrában nevelt példány alapján írták le. Az első hiteles vadon élő állományokat Henri Perrier de la Bâthie jelezte Madagaszkárról 1938-ban.

	'''Élőhely:'''

	Száraz, sziklás, napos területeken fordul elő, ahol a talaj jó vízelvezetésű és szerves anyagban szegény.

	== Kultúrában tartás ==		== Kultúrában tartás ==

	A ''Sansevieria canaliculata'' a nemzetség egyik legkönnyebben tartható faja.		A ''Sansevieria canaliculata'' a nemzetség egyik legkönnyebben tartható faja.

	Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajban fejlődik a legjobban. Kiválóan nevelhető kaktuszföldben vagy ásványi anyagokkal lazított általános virágföldben.		Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajban fejlődik a legjobban. Kiválóan nevelhető kaktuszföldben vagy ásványi anyagokkal lazított általános virágföldben.

	Világos helyet igényel. A közvetlen napsütést jól viseli, különösen fokozatos hozzászoktatás után.		Világos helyet igényel. A közvetlen napsütést jól viseli, különösen fokozatos hozzászoktatás után.

	A tenyészidőszakban a 20 °C feletti hőmérséklet kedvező számára. Télen lehetőleg ne érje tartósan 15 °C alatti hőmérséklet.		A tenyészidőszakban a 20 °C feletti hőmérséklet kedvező számára. Télen lehetőleg ne érje tartósan 15 °C alatti hőmérséklet.
			Öntözése mérsékelt: növekedési időszakban csak akkor öntözzük, amikor a talaj teljesen kiszáradt, télen havonta 2–3 öntözés rendszerint elegendő. A túlöntözésre érzékeny.
	Öntözése mérsékelt:

	* növekedési időszakban csak akkor öntözzük, amikor a talaj teljesen kiszáradt,
	* télen havonta 2–3 öntözés rendszerint elegendő.

	A túlöntözésre érzékeny.

	=== Szaporítás ===		=== Szaporítás ===

	Szaporítható:		Szaporítható:

	* tőosztással,		* tőosztással,
	* gyöktörzsdarabokkal,		* gyöktörzsdarabokkal,
105. sor:		78. sor:
	A faj a hengeres levelű sansevieriák csoportjába tartozik, amelyek különösen jól alkalmazkodtak a száraz környezethez.		A faj a hengeres levelű sansevieriák csoportjába tartozik, amelyek különösen jól alkalmazkodtak a száraz környezethez.

	Rendszertani besorolása az idők során többször változott. Korábban a Liliaceae családba sorolták, majd az Agavaceae családba került. A modern molekuláris vizsgálatok alapján ma a legtöbb rendszer a ''Sansevieria'' nemzetséget a ''Dracaena'' nemzetségbe olvasztja, így a faj neve gyakran ''Dracaena canaliculata'' alakban is szerepel a ~~szakirodalomban~~.		Rendszertani besorolása az idők során többször változott. Korábban a [[:Kategória:Liliaceae\|Liliaceae]] családba sorolták, majd az [[:Kategória:Agavaceae\|Agavaceae]] családba került. A modern molekuláris vizsgálatok alapján ma a legtöbb rendszer a ''[[:Kategória:Sansevieria\|Sansevieria]]'' nemzetséget a ''[[:Kategória:Dracaena\|Dracaena]]'' nemzetségbe olvasztja, így a faj neve gyakran ''[[Dracaena canaliculata]]'' alakban is szerepel a szakirodalomedben.

	Érdekesség, hogy a faj természetes előfordulása hosszú ideig ismeretlen volt, ezért a 19. század végén és a 20. század elején a botanikusok csupán termesztett példányok alapján ismerték.		Érdekesség, hogy a faj természetes előfordulása hosszú ideig ismeretlen volt, ezért a 19. század végén és a 20. század elején a botanikusok csupán termesztett példányok alapján ismerték.

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Sansevieria canaliculata lapot a következő névre: Dracaena canaliculata

2026-06-14T19:30:30Z

Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Sansevieria canaliculata lapot a következő névre: Dracaena canaliculata

← Régebbi változat	A lap 2026. június 14., 19:30-kori változata
(Nincs különbség)

Jokhel Csaba, 2026. június 14., 17:29-n

2026-06-14T17:29:00Z

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 17:29-kori változata
118. sor:		118. sor:
	* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete és Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 166. kártya		* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete és Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 166. kártya

	[[Kategória:~~Sansevieria~~]]		[[Kategória:Dracaena]]
	[[Kategória:Pozsgások kártyák]]		[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Jokhel Csaba: /* Forrás */

2026-06-14T17:28:34Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 17:28-kori változata
119. sor:		119. sor:

	[[Kategória:Sansevieria]]		[[Kategória:Sansevieria]]
	~~[[Kategória:Asparagaceae]]~~
	[[Kategória:Pozsgások kártyák]]		[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dracaena canaliculata (Carrière) Byng & Christenh. Global Fl. 4: 65 (2018) | synonym = Sansevieria canaliculata Carrière, Revue Horticole 1861: 449 (1861) }} === A név eredete, etimológia === * A szinonim '''nemzetségnév''' '''Pietro Antonio Sanseverino''' (1724–1772), Chiaromonte hercege és olasz mecénás tiszteletére született. A nevet eredetileg Vincenzo Petagna ''Sanseverinia'' alakban alkotta meg, majd '''Carl Pete…”

2026-06-14T17:28:09Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Dracaena canaliculata (Carrière) Byng & Christenh. Global Fl. 4: 65 (2018) | synonym = Sansevieria canaliculata Carrière, Revue Horticole 1861: 449 (1861) }} === A név eredete, etimológia === * A szinonim '''nemzetségnév''' '''Pietro Antonio Sanseverino''' (1724–1772), Chiaromonte hercege és olasz mecénás tiszteletére született. A nevet eredetileg Vincenzo Petagna ''Sanseverinia'' alakban alkotta meg, majd '''Carl Pete…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Dracaena canaliculata (Carrière) Byng & Christenh. Global Fl. 4: 65 (2018)
| synonym = Sansevieria canaliculata Carrière, Revue Horticole 1861: 449 (1861)
}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A szinonim '''nemzetségnév''' '''[[Pietro Antonio Sanseverino]]''' (1724–1772), Chiaromonte hercege és olasz mecénás tiszteletére született. A nevet eredetileg Vincenzo Petagna ''Sanseverinia'' alakban alkotta meg, majd '''[[Carl Peter Thunberg]]''' módosította a ma használatos ''Sansevieria'' formára 1794-ben.
* A ''canaliculata'' '''fajnév''' a latin ''canaliculatus'' („barázdált”, „csatornázott”) szóból ered, és a levelek hosszanti barázdáira utal.

=== Szinonimák ===
* ''Sansevieria canaliculata'' Carrière,
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Gyöktörzs ====
Rövid, karcsú, kúszó gyöktörzset fejleszt, amelyből idővel kisebb sarjtelepek alakulhatnak ki.

==== Levelek ====
A faj egyik legjellegzetesebb bélyege a hengeres, botszerű levélforma. A levelek rendszerint magányosan vagy kettesével fejlődnek.

A levelek:

* 15–70 cm hosszúak,
* 1–2 cm vastagok,
* többnyire enyhén görbültek,
* sötétzöld színűek,
* felszínük sima,
* 5–6 sekély hosszanti barázdával rendelkeznek.

A levél átmérője csaknem végig egyenletes, majd a csúcs közelében kemény, hegyes végződésbe keskenyedik.

==== Gyökérzet ====
Erőteljes, húsos gyökérzetet fejleszt, amely jól alkalmazkodik az időszakosan száraz környezethez.

=== Generatív test ===

==== Virágzat ====
A virágzati tengely 9–16 cm hosszú. A virágzat rövid, egyszerű fürt, amely közvetlenül a talajfelszín közeléből emelkedik ki.

A virágzat alatt hegyesen tojásdad, hártyás fellevelek találhatók.

==== Virág ====
A virágok a nemzetségre jellemző felépítésűek:

* hat lepellevélből állnak,
* a lepellevelek visszahajlók,
* a porzók és a bibe erősen kiemelkednek a virágból.

Színük fehér, az alsó részeken zöldes árnyalattal. Illatuk erős, gyakran az orgonáéhoz hasonlítják.

==== Termés ====
Termése gömbölyded bogyótermés.

== Elterjedés és élőhely ==

'''Földrajzi elterjedés:'''

A faj Madagaszkáron őshonos. Hosszú ideig nem volt ismert természetes élőhelye, mivel eredetileg egy kultúrában nevelt példány alapján írták le. Az első hiteles vadon élő állományokat Henri Perrier de la Bâthie jelezte Madagaszkárról 1938-ban.

'''Élőhely:'''

Száraz, sziklás, napos területeken fordul elő, ahol a talaj jó vízelvezetésű és szerves anyagban szegény.

== Kultúrában tartás ==

A ''Sansevieria canaliculata'' a nemzetség egyik legkönnyebben tartható faja.

Laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajban fejlődik a legjobban. Kiválóan nevelhető kaktuszföldben vagy ásványi anyagokkal lazított általános virágföldben.

Világos helyet igényel. A közvetlen napsütést jól viseli, különösen fokozatos hozzászoktatás után.

A tenyészidőszakban a 20 °C feletti hőmérséklet kedvező számára. Télen lehetőleg ne érje tartósan 15 °C alatti hőmérséklet.

Öntözése mérsékelt:

* növekedési időszakban csak akkor öntözzük, amikor a talaj teljesen kiszáradt,
* télen havonta 2–3 öntözés rendszerint elegendő.

A túlöntözésre érzékeny.

=== Szaporítás ===

Szaporítható:

* tőosztással,
* gyöktörzsdarabokkal,
* levéldugványozással.

A gyakorlatban a tőosztás a leggyorsabb és legbiztonságosabb módszer.

== Betegségek és kártevők ==

Leggyakoribb problémái:

* gyökér- és tőrothadás túlöntözés következtében,
* fuzáriumos vörösfoltosság,
* pajzstetvek,
* gyapjastetvek,
* tripszek,
* fonálférgek.

== Egyéb ==

A faj a hengeres levelű sansevieriák csoportjába tartozik, amelyek különösen jól alkalmazkodtak a száraz környezethez.

Rendszertani besorolása az idők során többször változott. Korábban a Liliaceae családba sorolták, majd az Agavaceae családba került. A modern molekuláris vizsgálatok alapján ma a legtöbb rendszer a ''Sansevieria'' nemzetséget a ''Dracaena'' nemzetségbe olvasztja, így a faj neve gyakran ''Dracaena canaliculata'' alakban is szerepel a szakirodalomban.

Érdekesség, hogy a faj természetes előfordulása hosszú ideig ismeretlen volt, ezért a 19. század végén és a 20. század elején a botanikusok csupán termesztett példányok alapján ismerték.

== Szerzők és forrás ==

* '''Szöveg:''' Marticsek János
* '''Lektorálta:''' Gedeon Tamás

== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete és Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 166. kártya

[[Kategória:Sansevieria]]
[[Kategória:Asparagaceae]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]