https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Echinocactus_platyacanthusEchinocactus platyacanthus - Laptörténet2026-05-27T19:19:29ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.45.3https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocactus_platyacanthus&diff=11092&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin). * A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből. {{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}} {{…”2026-05-26T21:40:55Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}} === A név eredete, etimológia === * Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin). * A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből. {{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}} {{…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Taxonbox | accepted = Echinocactus platyacanthus Link & Otto in Verh. Vereins Beförd. Gartenbaues Königl. Preuss. Staaten 3: 423. 1827. Sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa (2011)}}<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
* Az Echinocactus név sünkaktuszt jelent (latin).<br />
* A platyacanthus pedig széles tövisű, a platys — széles (ógörög) és az akanthos = tövis, tüske (ógörög) szóösszetételből.<br />
<br />
{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus|limit=5}}<br />
<br />
{{Kaktusz szinonimák|Echinocactus platyacanthus}}<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br />
Magányos, csak sérülés esetén sarjad, igen nagy termetű, 3 m magas és 1,5 m átmérőjű lehet. Magonc korban 5-8, később 50 db feletti '''bordája''' lesz. A színe szürkészöld.<br />
<br />
A '''tövisei''' meglehetősen változatosak, 8 cm hosszúságig nőhetnek, színük barnától a feketéig változik, tőnél vastagok. A fiatal növényeken 1 '''középtövis''' található 5-8 '''peremtövissel'''. Az idős növényeken 4 darab '''középtövis''' nő, amikor az '''areolák''' összeérnek, és egy filces barázdát képeznek a '''bordák''' élén, majd sokszor csak 1-2 db marad. Ezüstszürkék, keresztirányban redőzöttek.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
==== Virág ====<br />
A '''virág''' 2-5 cm hosszú és 3-8 cm széles, sárga. A cső vastag, fehér gyapjas.<br />
<br />
* '''Takarólevelek:''' A sziromlevelek ép szélűek vagy kissé fűrészesek, pillásak, finom csúccsal, kb. 3,5 cm hosszúak és 5-6 mm szélesek.<br />
* '''Ivarlevelek:''' A bibe 8-12 ágú, sárgás vagy vöröses.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
A termés gyapjas, később megszárad, mérete 7x1,5 cm, amihez hozzáadódik a termés csúcsára száradt és erősen kötődő lepellevelek kb. 2,5 cm-es hossza. Az alsó rész gömb alakú, sárgás-fehér, sok magot tartalmaz. A felső rész egész keskeny, hosszú, sárgás, csúcsos pikkelyekkel és magok nélkül.<br />
<br />
* '''Magja:''' A mag fényes fekete vagy vöröses barnásfekete, vese alakú, kb. 2,5 mm hosszú, a hilum kicsi.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' Közép-'''Mexikó''' egyik legelterjedtebb kaktusza, a legnagyobb példányokat Coahuila és Puebla állam déli részén láttam.<br />
* Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:<br />
* Olyan nagy számban tenyészik, hogy „hordóit” akár a vegetáció domináns növényfajának is tekinthetjük.<br />
* A síkságon élő populációkat esetleg a legeltetés miatt kiirthatják, de a hegyekben élők olyan területeken találhatók, amelyek a gyér legeltetésen kívül másra szinte alkalmatlanok.<br />
* Egyéb kaktuszok a társulásban: pl. ''Echinocactus horizonthalonius''.<br />
<br />
== Kultúrában tartás ==<br />
Hazánkban a kaktuszkedvelők között „kék grusonii” néven ismert faj. Friss magvai az első, második évben jól kelnek, de az ennél régebbiek már egyre rosszabbul. A kis növények gyorsan növekednek. Eleinte zöldek, különösen akkor, ha zöldebb bőrszínű populációból származik a mag. Mivel igen nagy területen elterjedt, ezért különösen ez a tulajdonsága a legváltozatosabb. Később növekedése lelassul, és sokszor csak 1-2 areolányit nő évente. Ezért itt Európában nagy példányokat ritkán látni. Virágzóképes mérete kb. 25-30 cm átmérőben. Ahogy növekszik, hamar kékes lesz, és a hamvas réteg még látványosabbá teszi. Ekkor igen hasonló az ''E. horizonthalonius'' magoncaihoz. Elsősorban meszes talajon él, de kultúrában nem válogatós, a szokásos keverékekben jól nevelhető. Télen hűvös, 5-10 fokos helyen öntözés nélkül teleltethető.<br />
<br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
Rengeteg néven írták le az elmúlt 2 évszázadban, mivel különböző kinézetű egyedek jutottak az akkori európai botanikusokhoz. Élőhelyén viszont nagyobb korban egységesebb megjelenésű.<br />
<br />
== Szerzők és forrás ==<br />
* '''Szöveg:''' '''[[Elhart Zsolt]]'''<br />
* '''Kép:''' '''[[Elhart Zsolt]]''' (1. és 2.), '''[[Bodor János]]''' (3.)<br />
* '''Szerkesztette:''' '''[[Lukoczki Zoltán]]'''<br />
* '''Lektorálta:''' '''[[Gedeon Tamás]]'''<br />
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 145. kártya<br />
* Kiadja: a Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete<br />
<br />
[[Kategória:Echinocactus]]<br />
[[Kategória:pozsgáslap]]</div>Dr. Gyúró Zoltán