Jokhel Csaba: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */

2026-10-04T18:56:47Z

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

← Régebbi változat		A lap 2026. október 4., 18:56-kori változata
59. sor:		59. sor:
	! Szár		! Szár
	! Bordák		! Bordák
	! ~~Töviszet~~		! Tövisezet
	! Virág		! Virág
	! Jellegzetes bélyeg		! Jellegzetes bélyeg
87. sor:		87. sor:
	\| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző		\| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző
	\|}		\|}

	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==

Jokhel Csaba, 2026. október 4., 18:56-n

2026-10-04T18:56:09Z

← Régebbi változat		A lap 2026. október 4., 18:56-kori változata
83. sor:		83. sor:
	\| Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos		\| Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos
	\| A fajcsoport általános bordázata jellemző		\| A fajcsoport általános bordázata jellemző
	\| ~~Töviszete~~ változó		\| Tövisezete változó
	\| Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek		\| Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek
	\| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző		\| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

2026-10-04T16:44:12Z

Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

← Régebbi változat		A lap 2026. október 4., 16:44-kori változata
67. sor:		67. sor:
	\| Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár		\| Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár
	\| 6–14, gyakran hullámos tarajú		\| 6–14, gyakran hullámos tarajú
	\| Általában sűrűbb ~~töviszet~~; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis		\| Általában sűrűbb tövisezet; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis
	\| Élénk skarlát- vagy bíborvörös		\| Élénk skarlát- vagy bíborvörös
	\| A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik		\| A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 24., 18:54-n

2026-09-24T18:54:23Z

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 24., 18:54-kori változata
6. sor:		6. sor:
	[[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]		[[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]
	[[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]		[[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]
			[[Fájl:E. coccineus SB1729.SzJ 03.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]
	=== Típus ===		=== Típus ===

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 24., 17:23-n

2026-09-24T17:23:16Z

← Régebbi változat		A lap 2026. szeptember 24., 17:23-kori változata
4. sor:		4. sor:
	* Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal.		* Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal.
	* A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.		* A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.
			[[Fájl:E. coccineus MAO-029.SzJ 01.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]
			[[Fájl:E. coccineus MAO-229.SzJ 02.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Szigetvári József]]
	=== Típus ===		=== Típus ===

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum & al. 2017 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal. * A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíbor…”

2026-09-24T17:00:34Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum & al. 2017 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal. * A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíbor…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Echinocereus coccineus subsp. coccineus sec. Blum & al. 2017 | synonym = }}
=== A név eredete, etimológia ===

* Az ''Echinocereus'' nemzetségnév a görög ''echinos'' („sündisznó”) és a ''Cereus'' nemzetségnév összetételéből származik, és a növények tövises, sündisznóra emlékeztető megjelenésére utal.
* A ''coccineus'' '''fajnév''' és '''alfajnév''' latin eredetű, jelentése „skarlátvörös”, „bíborvörös”, amely a faj jellegzetes, élénkpiros virágaira utal.

=== Típus ===

* '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban írta le a taxont ''Echinocereus coccineus'' néven [[Friedrich Adolf Wislizenus]] ''Mem. Tour N. Mexico'' című munkájának 93. oldalán. A protológusban a növényt gömbölyded-tojásdad alakúként, 9–11 bordával, fehéres tövisekkel és oldalirányban megjelenő virágokkal jellemezte. A virágok belső csészelevelei 8–10, a szirmok 10–12 számúak voltak; a szirmokat mély bíborvörös színűként írta le.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[George Engelmann]]''' 1848-ban ''Echinocereus'' nemzetségben írta le, ezért a fajnak nem volt szüksége későbbi nemzetségi kombinációra.

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény rendszerint sűrű, többágú csoportokat alkot. A '''szár''' hengeres vagy röviden gömbölyded, rendszerint 5–40 cm hosszú és 4–15 cm átmérőjű. A '''hajtás'''ok tövüknél vagy ahhoz közel elágaznak, és a növények laza csoportokat, illetve tömött, lekerekített párnákat is képezhetnek.

A '''bordák''' száma általában 6–14, de 5–14 közötti értékeket is megadnak. A bordák taraja kissé vagy feltűnően hullámos lehet. Az '''areolák''' egymástól általában 10–20 mm távolságra helyezkednek el.

A '''levelek''' kaktuszoknál jellemző módon pikkelyszerűen redukálódtak, ezért a vegetatív test megjelenésében nem játszanak szerepet. A '''gyökérzet'''ről a jelen források nem közölnek olyan adatot, amely külön leírásra alkalmas lenne.

Az '''areolák'''ból általában 5–16, szélsőséges esetekben akár 22 '''tövis''' fejlődik. A '''peremtövis'''ek száma általában 4–13, szélsőséges esetben 18 is lehet; többnyire a szár felszínéhez simulók vagy kissé elállók, és 3–40, szélsőségesen 49 mm hosszúak. A '''középtövis'''ek száma areolánként 0–6, ezek rendszerint szétállók vagy kifelé irányulók, hengeresek, esetenként szögletesek, és 5–80 mm hosszúságot érhetnek el. A '''tövisek''' színe hamvasszürkétől szürkén, barnán, sárgásan és vöröses árnyalatokon át feketéig változhat, gyakran sötétebb csúccsal.

=== Generatív test ===
==== Virág ====

A '''virág''' az oldalareolákból fejlődik. A '''virágzat''' helyett egyesével megjelenő oldalvirágok jellemzők. A virágok feltűnőek, tölcséres-kupás alakúak, és általában skarlátvörös vagy vörös színűek. Az eredeti leírás szerint a virág 1,5–1,75 hüvelyk hosszú és teljesen kinyílva 1–1,5 hüvelyk széles volt.

* '''Takarólevelek:''' A külső takarólevelek közül az eredeti leírás a virágcsőnél elhelyezkedő részeket említi; a belső '''csésze'''levelek száma 8–10, hosszúkás-lineárisak és tompa csúcsúak. A '''párta''' 10–12 '''sziromlevél'''ből áll, amelyek visszás tojásdadok és tompa csúcsúak; színük mély bíborvörös.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösek, a '''portokok''' vörösek vagy vörösesek. A '''termő''' csöve tövises, fehéres gyapjas részekkel borított. A '''bibeszál''' és a '''bibe''' zöldes; a bibe 6–8 karéjú.

==== Termés ====

A termés tojásdad alakú. A teljes termésre vonatkozó részletes morfológiai adatok a megadott elsődleges forrásokban nem állnak rendelkezésre.

* '''Magja:''' A mag részletes morfológiai jellemzése a megadott elsődleges forrásokban nem szerepel.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon természetes elterjedése '''Amerikai Egyesült Államok''' Colorado és Új-Mexikó államaira terjed ki. Az ''Echinocereus coccineus'' faj tágabb értelmezésében Arizona, Texas és Mexikó északkeleti része is szerepel, de ezeket az adatokat nem lehet automatikusan a ''subsp. coccineus'' elterjedésének tekinteni.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A taxon szukkulens félcserje, amely elsősorban szubtrópusi biomhoz kötődik. A fajhoz kapcsolódó élőhelyeken sziklás felszíneken, gyepeken, cserjésekben, fenyő-boróka társulásokban, tölgyesekben és hegyvidéki erdőkben is előfordul. A ''coccineus'' típusú populációk Colorado és Új-Mexikó északi részén általában sűrűbben tövisesek.

== Kultúrában tartás ==

A megadott elsődleges források a ''Echinocereus coccineus'' subsp. ''coccineus'' termesztésére vonatkozó részletes kulturális útmutatást nem tartalmaznak.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''coccineus'' csoport egyik jellegzetes bélyege a sűrűn tövises szár, a többágú, gyakran nagyobb csoportokat alkotó növekedés és a feltűnő, vörös virág. A ''Echinocereus coccineus'' fajon belül a populációk morfológiailag folyamatos átmenetet mutathatnak a sűrűn tövises, Colorado és Új-Mexikó északi részén jellemző növényektől a ritkábban tövises délebbi alakokig.

A ''Echinocereus coccineus'' közeli rokona és hasonló megjelenésű faja a ''[[Echinocereus triglochidiatus]]''. A két taxon elterjedési területe Colorado déli részén és Új-Mexikó északi részén érintkezik. A különbségek értelmezését a kromoszómaszám és a populációk közötti ploidiaszint-különbségek is befolyásolják.
{| class="wikitable"
! Taxon
! Földrajzi elterjedés
! Szár
! Bordák
! Töviszet
! Virág
! Jellegzetes bélyeg
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''
| '''Colorado''', '''Új-Mexikó'''
| Többágú, gyakran sűrű csoportokat alkotó, hengeres vagy röviden gömbölyded szár
| 6–14, gyakran hullámos tarajú
| Általában sűrűbb töviszet; 5–16 tövis/areola, 0–6 középtövis
| Élénk skarlát- vagy bíborvörös
| A faj névadó alfaja; a csoport északi, sűrűbben tövises alakjai közé tartozik
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''
| '''Texas''' nyugati része – '''Mexikó''' északkeleti része, Coahuila
| Kb. 6 cm átmérőjű, csoportosodó szár
| 5–8, keskeny, mélyen barázdált
| Kevés tövis; 0–1 középtövis, 3–6 peremtövis
| Vörös, narancsos árnyalattal
| A ''paucispinus'' névnek megfelelően feltűnően kevés tövis; ez különösen jól használható elkülönítő bélyeg
|-
| ''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''
| '''Új-Mexikó''', '''Texas''', '''Mexikó''' északkeleti része
| Csoportosodó, a faj többi alakjához hasonlóan változatos
| A fajcsoport általános bordázata jellemző
| Töviszete változó
| Általában skarlátvörös; rózsaszín és narancsszínű virágú növényeket is jelentettek
| Az areolák, valamint a petefészek és a termés feltűnő fehér gyapjassága jellemző
|}
== Taxonómia és filogenetika ==

A ''Echinocereus coccineus'' jelenlegi fajszintű kezelése alatt a POWO/WCVP öt elfogadott alfajt különít el: a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. coccineus|subsp. coccineus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. paucispinus|subsp. paucispinus]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. roemeri|subsp. roemeri]]''''', a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. rosei|subsp. rosei]]''''' és a '''''[[Echinocereus coccineus subsp. transpecosensis|subsp. transpecosensis]]''''' taxont.

A ''subsp. coccineus'' az autohomonim alfaj, vagyis az alapfaj eredeti neve alapján létrejött, névadó alfaj. Az alapfajt George Engelmann 1848-ban ''Echinocereus coccineus'' néven írta le. A név eredeti publikációja Friedrich Adolf Wislizenus ''Mem. Tour N. Mexico'' című művének 93. oldalán jelent meg.

A taxonómiai történet során a faj ''Cereus'', ''Echinocereus'' és ''Echinocereus triglochidiatus'' alatt is szerepelt. A jelenlegi POWO/WCVP-kezelés szerint az ''Echinocereus coccineus'' önálló faj, amelyen belül a ''subsp. coccineus'' elfogadott alfaj.

== Forrás ==

* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A77229137-1 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus subsp. coccineus]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/87864-2 Plants of the World Online – Echinocereus coccineus Engelm.]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/name/echinocereus%20coccineus Biodiversity Heritage Library – Echinocereus coccineus]

[[Kategória:Echinocereus]]

Echinocereus coccineus subsp. coccineus - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok */

Jokhel Csaba, 2026. október 4., 18:56-n

Dr. Gyúró Zoltán: Szövegcsere – „töviszet” → „tövisezet”

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 24., 18:54-n

Jokhel Csaba, 2026. szeptember 24., 17:23-n