https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Echinocereus_palmeriEchinocereus palmeri - Laptörténet2026-04-12T05:34:27ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_palmeri&diff=8642&oldid=prevJokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik. * A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszte…”2026-03-14T08:40:24Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik. * A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszte…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Taxonbox | accepted = Echinocereus palmeri Britton & Rose, Cactaceae 3: 34. 1922 sec. Sánchez & al. 2018 | synonym = }}<br />
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span><br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
* A '''nemzetségnév''' ógörög–latin eredetű: ''echinos'' = sün, sünszerű, a ''cereus'' = oszlop, oszlopos kaktusz. A név a nemzetség alaptípusának felfedezőjét, '''George Engelmann'''tól származik.<br />
* A '''fajnév''' '''Eduard Palmer''' tiszteletére lett adva, aki a fajt felfedezte.<br />
<br />
<span id="típuspéldány"></span><br />
=== Típuspéldány ===<br />
<br />
* '''Első leírása:''' ''The Cactaceae'' 3:34, 1922.<br />
* '''Szerzők:''' Britton & Rose.<br />
<br />
{{Kaktusz szinonimák }}<br />
[[Fájl:Pozsgáslap 045-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]<br />
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span><br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
<span id="vegetatív-test"></span><br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
<span id="hajtás-szár"></span><br />
==== Hajtás, szár ====<br />
A növény egyedülálló, rövid oszlopos, 30–90 mm magas, 20–40 mm átmérőjű. Idősebb korban kisebb telepet alkothat, de sarjakat ritkán képez. Epidermis sötétzöld.<br />
<br />
<span id="bordák"></span><br />
==== Bordák ====<br />
A bordák száma 6–10, szélességük 5–12 mm, kiemelkedésük a test felszínéből kb. 3–5 mm. A bordák egymástól 10–12 mm távolságban helyezkednek el.<br />
[[Fájl:Pozsgáslap 045-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]<br />
<span id="areolák"></span><br />
==== Areolák ====<br />
Az areolák a bordák gerincén helyezkednek el, kör alakúak, átmérőjük 1 mm, egymástól 1–4 mm-re. Felületüket rövid hajszálszőrök filcesítik.<br />
<br />
<span id="tövisek"></span><br />
==== Tövisek ====<br />
<br />
* '''Peremtövisek:''' 9–15 db, a testhez közelítően szétterülők, egyenesek, merevek, kör keresztmetszetűek, 10–20 mm hosszúak, színük rózsaszín vagy mélybíbor.<br />
* Középtövis ritkán jelenik meg, a növény habitusától függően.<br />
<br />
<span id="generatív-test"></span><br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
<span id="virág"></span><br />
==== Virág ====<br />
A vacok (receptaculum) 20–30 mm hosszú, 10–20 mm átmérőjű, színe sötétzöldtől barnáig változik.<br />
Magház és virágcső pikkelyes, filcszerű szőrzet borítja, rajta tövisek találhatók.<br />
<br />
* '''Bibe:''' smaragdzöld.<br />
* '''Nektárium:''' 1,5 mm hosszú, 2–3 mm széles.<br />
* '''Porzószál:''' 15 mm hosszú, fehér vagy zöldes.<br />
<br />
<span id="termés"></span><br />
==== Termés ====<br />
Ovális, 15 mm hosszú, 7 mm átmérőjű, barnászöld. A terméshús fehér.<br />
<br />
* '''Magja:''' fekete, gömbölyded, kb. 1,5 mm hosszú, 1 mm vastag.<br />
<br />
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span><br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Chihuahua és Durango államok.<br />
* '''Élőhely:''' Homokos és agyagos talajok, füves síkok és dombok, 1400–2200 m tengerszint feletti magasságban.<br />
<br />
<span id="kultúrában-tartás"></span><br />
== Kultúrában tartás ==<br />
Nem igényel különleges gondozást. Talaja tápanyagban gazdag, vízáteresztő keverék legyen: érett komposzt és lombföld keveréke 20–30% apró szemcsés kavicsos folyamhomokkal.<br />
<br />
A vegetációs időszakban sok napfényt és meleget igényel, öntözését csak a fejlődés megindulása után kezdjük, kezdetben kis vízadaggal. Később nyáron több vizet is elvisel, szabadtéri esőtől sem károsodik.<br />
<br />
Szeptember végétől szárazabban tartsuk, októbertől pedig teleltessük világos, hűvös helyen, 2–3 °C-on.<br />
<br />
Szaporítása magról, dugványról és sarjakról egyaránt lehetséges; a sarjak, dugványok sebhelyét árnyékos helyen hagyjuk néhány hétig száradni, majd ültessük 1–2 cm mélyen a talajba.<br />
<br />
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span><br />
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br />
A faj kevéssé változékony habitusában, virágszínében és nagyságában. Jelentősebb eltérések az alapfajhoz képest főként a bordák és a tövisezettség részleteiben mutatkoznak.<br />
<br />
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span><br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
Az Echinocereus nemzetség a Cactoideae alcsalád Pachycereeae tribuszába tartozik. A nemzetség alaptípusa az 1848-ban George Engelmann által felfedezett ''Echinocereus viridiflorus''.<br />
<br />
<span id="szerzők"></span><br />
== Szerzők ==<br />
<br />
* '''Szöveg:''' Ficzere Miklós<br />
* '''Kép:''' Papp László<br />
* '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László<br />
<br />
<span id="forrás"></span><br />
== Forrás ==<br />
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 45. kártya<br />
<br />
[[Kategória:Echinocereus]]<br />
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>Jokhel Csaba