Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus pentalophus (DC.) J.N.Haage, Preisverzeichniss Cact. Succ.: 20. 1859. Sec. Sánchez & al. (2018)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév ógörög-latin szóösszetétel, az ''echinus'' sünt (esetleg tengeri sünt) jelent, a tövises hajtásokra, magházra, virágcsőre vagy a termésre utalva, a ''cereus'' pedig viaszgyertyát (átvitt értelemben kövéret), ahhoz hasonlót jelent, az alacsony oszlopos terme…”

2026-06-03T07:42:45Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus pentalophus (DC.) J.N.Haage, Preisverzeichniss Cact. Succ.: 20. 1859. Sec. Sánchez & al. (2018)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév ógörög-latin szóösszetétel, az ''echinus'' sünt (esetleg tengeri sünt) jelent, a tövises hajtásokra, magházra, virágcsőre vagy a termésre utalva, a ''cereus'' pedig viaszgyertyát (átvitt értelemben kövéret), ahhoz hasonlót jelent, az alacsony oszlopos terme…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Echinocereus pentalophus (DC.) J.N.Haage, Preisverzeichniss Cact. Succ.: 20. 1859. Sec. Sánchez & al. (2018)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév ógörög-latin szóösszetétel, az ''echinus'' sünt (esetleg tengeri sünt) jelent, a tövises hajtásokra, magházra, virágcsőre vagy a termésre utalva, a ''cereus'' pedig viaszgyertyát (átvitt értelemben kövéret), ahhoz hasonlót jelent, az alacsony oszlopos termetük után.
* A fajnév (ógörög) ötbojtút jelent, érzékeltetve a gyakran öt bordán lévő csúcsi areolák szőrösségét, vagy az 5 tövisrügypárnát (areola és tövis).

{{Típusfaj|Echinocereus pentalophus|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Echinocereus pentalophus}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Sokhajtású telepet hoz létre, amely akár 1 m átmérőjű is lehet. A '''hajtások''' a talajon fekszenek, hosszan elnőhetnek (20–70 cm) és a végük gyakran feláll. Nem ritkán talajbeli hajtásairól is '''hajtásokat''' fejleszt. 20–60 cm vagy hosszabb '''hajtásai''' hengeresek, 1–6 cm átmérőjűek, közép vagy sárgászöld színűek lehetnek, (3) 4–5 (8) '''bordával'''. Ezek a '''bordák''' alacsony dudorokból (amelyek kezdetben élesek, majd később tompák) állnak össze, 5–10 mm szélesek, s egyenesek vagy szakadozottan rendezetlenek (5–10 mm mélyek, 10–15 mm távolságra egymástól). '''Areolái''' kerekek, 1,5 (3) mm átmérőjűek, legtöbbször 1–(2) cm távolságban vannak egymástól. '''Peremtöviseinek''' (széltöviseinek) száma (3)–5–(7), amelyek 5–20 mm hosszúak (a legfelső 1–3 nagyon rövid), hegyesek, egyenesek, piszkos fehértől a sárgáig (világosbarnáig) változhat a színük öregedve, a hegyük lehet sötétebb. Sugárirányban enyhén felfelé vagy lefelé nézve állnak. A '''középtövise''' (0–1) nagyon rövid vagy 3–5 cm hosszú szúrós, tűszerű és felfelé áll, sárgástól sötétbarnás színű. A '''tövisek''' és az '''areolák''' rendszere jól láthatóan tagolja a felszínt.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virágai''' a múlt évi '''areolákból''' kifejlődve széles tölcsér alakúak, 8–10 (12) cm hosszúak, 10–12,5 (15) cm átmérőjűek, felfelé nézőek, bíborrózsaszínűek (ritkán fehérek) fehér torokkal, mely utóbbi lehet sárgás is. A '''virágcső''' 20–25 mm hosszú, 10–30 mm átmérőjű, zöldtől a barnásig változva, szőrös és tövises. Az ováriuma (magháza) 15–20 mm hosszú és 10–13 mm széles, zöld. A '''virágcsövön''' és az ováriumon fekete hegyű, fehér '''tövisek''' vannak, 7–20 db és ezek 2–18 mm hosszúak, ezenkívül fehér gyapjú is borítja ritkásan. A '''virágzat''' kifejezetten nagy méretű és látványos.

* '''Takarólevelek:''' A lepel 45–60 mm hosszú és 10–15 mm széles, a belső lepellevél és külső lepellevél körök bíborrózsaszínűek, a párta tölcsérszerűen szétterülő.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak 12–15 mm hosszúak, zöldesek, a portokok (porzók) sárgák, a bibeszál 35 mm hosszú és 2–3 mm széles, rózsaszín végű, a bibefej (bibe) 10–15 ágú, 6–9 mm hosszú és zöld színű.

==== Termés ====
Gömbölyded, lehulló tövisekkel fedett, kb. 3 hónap alatt érik be, 30 x 30 mm, belül fehér, többé-kevésbé felhasad.

* '''Magja:''' A magvai 1–1,1 mm hosszúak, 0,9–1,1 mm szélesek, feketék, a maghéjon kerekded dudorok vannak, amelyek jóval kisebbek a magköldök körül.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alapfaj nem éri el az '''Amerikai Egyesült Államok''' területét, de '''Mexikóban''' hatalmas areája van, így dél Nuevo León, San Luis Potosí, dél Tamaulipas, Hidalgo, Querétaro és kelet Guanajuato államok.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
* Cserjés sivatagokon, ritkás erdejű lejtőkön él.
* Többféle kőzeten vagy azokon kialakult ásványi anyagokban, néha humuszban is gazdagabb talajokon fordul elő.
* 500–2100 m magasságban található meg a természetben.

== Kultúrában tartás ==
Magról könnyen szaporítható, de ahhoz, hogy termést nyerjünk – mivel nem önbeporzó faj – két külön magról kelt egyedre van szükségünk, amelyeket következetesen összeporzunk. Fényigényes faj, szép virágzást 2–10 °C-on, szárazon teleltetés után és nyáron (némi szoktatást követően) intenzív napfényen tartással érhetünk el. Nagy ásványi anyag tartalmú, enyhén savanyú vagy bázikus talajban jól nevelhető, szórványos (kéthetenkénti) öntözéssel. Nyugalomban rövidebb (1-2 órás) fagyokat (-2 – -8 °C) is jól elvisel. Viszonylag kevés kór- és károkozója van.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Folyamatos átmenet és morfológiai kapcsolatok mutathatóak ki az ''[[Echinocereus engelmannii]]'' faj irányába, de az ''[[Echinocereus pentalophus]]'' hajtásrendszere, kevesebb bordája és jellegzetes töviselrendezése alapján elkülöníthető.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Augustin Pyrame de Candolle]]''' írta le először a fajt 1828-ban, majd a kertészeti nómenklatúrába '''[[Friedrich Adolph Haage]]''' helyezte el jelenlegi formájában 1859-ben. '''[[Wolfgang Blum]]''' és munkatársai szerint (1998) az alapfaj földrajzilag jól elhatárolható. A legutolsó rendszer (IOS) két alfaját ismeri el:
* A [[Echinocereus pentalophus subsp. procumbens|subsp. ''procumbens'']] (Engelm.) Blum & Lange 1998: jól elkülönülő és elhatárolódó elterjedéssel él dél Texas 8 megyéjében, valamint '''Mexikó''' észak Tamaulipas államában. Az alapfajtól apróbb termetében, a hajtások sötétebb zöld színében, a rövidebb peremtöviseiben (széltöviseiben) és a kisebb virágában tér el.
* A [[Echinocereus pentalophus subsp. leonensis|subsp. ''leonensis'']] (Mathsson) N. P. Taylor: '''Mexikó''' délkelet Coahuila és nyugat Nuevo León államában elterjedt. Ez az alfaj a [[Echinocereus pentalophus subsp. pentalophus|subsp. ''pentalophus'']]-tól a több bordájúságában, szélesebb hajtásában, szélesebb virágcsövében hordoz más jelleget. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' nem ismerte el a legutóbb leírt ''reyesii''-t, hanem szinonimként a ''kruegeri''-hez (másik fajcsoporthoz) vagy a leírások alapján ide sorolta; szerinte a ''leonensis'' 50 fejes párnákat is létrehozhat, de ez a természetben nem fordul elő, ott inkább magányos és igen kevéssé sarjadzik.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Lektor:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 118. kártya

[[Kategória:Echinocereus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Echinocereus pentalophus - Laptörténet