<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinocereus_scheeri_subsp._scheeri</id>
	<title>Echinocereus scheeri subsp. scheeri - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinocereus_scheeri_subsp._scheeri"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_scheeri_subsp._scheeri&amp;action=history"/>
	<updated>2026-06-03T21:39:22Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_scheeri_subsp._scheeri&amp;diff=11135&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus scheeri subsp. scheeri. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség neve ógörög-latin szóösszetétel, az „echinos” = sün, tengerisün, a „cereus” = kandeláber, gyertya, viaszgyertya, gyertyatartó szavakból tevődik össze; az előtag a tövises mivoltát, az utótag az alakját jellemzi e taxonnak. * A faj és az alfaj egy német kereskedő, &#039;&#039;&#039;Frederik Scheer&#039;&#039;&#039; (1792–1868) nev…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinocereus_scheeri_subsp._scheeri&amp;diff=11135&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-06-03T07:51:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Echinocereus scheeri subsp. scheeri. Sec. Hunt (2016)}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetség neve ógörög-latin szóösszetétel, az „echinos” = sün, tengerisün, a „cereus” = kandeláber, gyertya, viaszgyertya, gyertyatartó szavakból tevődik össze; az előtag a tövises mivoltát, az utótag az alakját jellemzi e taxonnak. * A faj és az alfaj egy német kereskedő, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Frederik_Scheer&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Frederik Scheer (a lap nem létezik)&quot;&gt;Frederik Scheer&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1792–1868) nev…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Echinocereus scheeri subsp. scheeri. Sec. Hunt (2016)}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A nemzetség neve ógörög-latin szóösszetétel, az „echinos” = sün, tengerisün, a „cereus” = kandeláber, gyertya, viaszgyertya, gyertyatartó szavakból tevődik össze; az előtag a tövises mivoltát, az utótag az alakját jellemzi e taxonnak.&lt;br /&gt;
* A faj és az alfaj egy német kereskedő, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Frederik Scheer]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1792–1868) nevét viseli, aki élete nagy részében az angliai Kew-ban élt. Jeles növénykedvelő volt, érdeklődése többek között a kaktuszokra is kiterjedt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Echinocereus scheeri subsp. scheeri|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák|Echinocereus scheeri subsp. scheeri}}&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
Sarjadó, csoportképző növény, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtásai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; néha felállók, de az élőhelyen az idősebb példányok inkább elterülő vagy kúszó telepeket képeznek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtások&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hengeresek, de a csúcsuk felé fokozatosan vékonyodnak. Hosszúk 10–20, de akár 70 cm is lehet, átmérőjük pedig 1,5–4 cm. Színük sárgászöld. (6)7–9(10) db &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordája&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; elég alacsony, de jól látható. Ezek a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tompa élűek, enyhén vagy erősebben dudorokra tagoltak, egyenesek, vagy kissé csavart lefutásúak. Középtöviseinek száma 0–4 db, színük fehértől barnásig terjedhet, hosszuk 1–20 mm. 6–13 db fehér vagy világosbarna peremtövist (széltövist) viselnek az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, ezek hossza 1–7 mm. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jelenléte és sűrűsége a hajtáscsúcs felé változhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Virágai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtások&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; oldalán, hegyes csúcsú bimbókból fejlődnek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tölcsér alakúak, a virágcső feltűnően hosszú. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; teljes hossza 6–12 cm, átmérője 4–8 cm. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; areolái fehérgyapjasak, 8 mm-es &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisekkel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fedettek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A lepellevelek fordított lándzsa alakúak, hegyes végűek, színük a rózsaszínestől a narancssárgán át a vörösig terjedhet; a párta és a hosszú virágcső alkotja a takarórendszert.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A virág belső szerkezetében elhelyezkedő porzószálak, portokok, valamint a termő részét képező bibeszál és bibe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Rövid tojásdad alakú, héja fényes zöld, a virágcsőhöz hasonló &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; borítják, a gyümölcshús (pulpa) fehér. Az érett termések az oldalukon hosszirányban felrepednek, 25–35 x 20–25 mm-esek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Magvai 1,2–1,5 x 0,8–1 mm méretűek, feketék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mexikó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északnyugati államai foglak magukba az elterjedési területét, így Chihuahua, Sonora, Sinaloa és Durango államokban honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
* Az élőhelyek tengerszint feletti magassága 1000 métertől 2400 méterig terjed.&lt;br /&gt;
* Alamos községhez tartozó San Antonio település közelében 1800–1900 méteres magasságban található meg, ahol együtt él az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus subinermis]]&amp;#039;&amp;#039; fajjal.&lt;br /&gt;
* Élőhelye meredek, sziklás hegyvidék erdőtisztásain, avarral fedett, humuszban gazdagabb talaj-felhalmozódásokon, kőzettörmeléken, sziklák között, gyakran pázsitfűfélék társaságában található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Kultúrában problémamentesen nevelhetjük a legtöbb mexikói fajjal. Semlegesközeli, porózus talajban jól fejlődik, virágzására azonban csak nagyon jól szellőzött helyen számíthatunk. Ezért a fejlődési időszakban ajánlott szabadban nevelni, csapadék elleni védelem mellett. Pihentetése szárazon, fagypont felett történik. Populációtól függően -7 – -12 °C-os, akár rendszeres, de csak rövid ideig tartó fagyot is elvisel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A faj leírását eredetileg kultúrában nevelt példányról készítették el, amelyet egy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[John Potts]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nevű bányamérnök gyűjtött be Chihuahua államban (Basihuare, Yepachic, Divisadero és Humira települések környékéről). Új típusként (neotypus) a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Werner Lau]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; által 1972-ben, L 84 gyűjtőszámon gyűjtött példányt jelölték meg. A jelenlegi rendszertan az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus salm-dyckianus]]&amp;#039;&amp;#039; Scheer 1856 taxont önálló fajként ismeri el, míg több más korábbi nevet az alapfaj élőhelyi formájának vagy szinonimájának tekint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
Több szerző a faj szinonimájának tartja az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus salm-dyckianus]]&amp;#039;&amp;#039; Scheer 1856, az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus salmianus]]&amp;#039;&amp;#039; Rümpler 1885, [[Echinocereus scheeri var. obscuriensis|&amp;#039;&amp;#039;Echinocereus scheeri&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;obscuriensis&amp;#039;&amp;#039;]] Lau 1989, [[Echinocereus salm-dyckianus subsp. obscuriensis|&amp;#039;&amp;#039;Echinocereus salm-dyckianus&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;obscuriensis&amp;#039;&amp;#039;]] (Lau) Blum 1994 és az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus sanpedroensis]]&amp;#039;&amp;#039; Raudonat &amp;amp; Rischer 1998 taxonokat. A jelenlegi rendszertan az &amp;#039;&amp;#039;[[Echinocereus salm-dyckianus]]&amp;#039;&amp;#039;-t önálló fajként különíti el, az összes többit pedig e faj szinonimájának, élőhelyi formájának tekinti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Lukoczki Zoltán]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Lukoczki Zoltán]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektor:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Papp László]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 630. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Echinocereus]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:pozsgáslap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>