<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinopsis_backebergii_subsp._wrightiana</id>
	<title>Echinopsis backebergii subsp. wrightiana - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinopsis_backebergii_subsp._wrightiana"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_backebergii_subsp._wrightiana&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-13T15:00:19Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_backebergii_subsp._wrightiana&amp;diff=6022&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Lobivia backebergii}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Lobivia backebergii&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Werderm.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(12): 6, genus 57, sp. 22. 1935. Sec. Kiesling &amp; al. (2014) ** &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; érvényes * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Echinopsis backebergii&#039;&#039; subsp. &#039;&#039;wrightiana&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Backeberg) Lowry, 2005 ** &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; szinonima  === A név eredete, etimológia ===  * A szinonim nemzetségnevet az ógörög &#039;&#039;echin…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_backebergii_subsp._wrightiana&amp;diff=6022&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-12T00:01:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Lobivia backebergii}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lobivia backebergii&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Werderm.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(12): 6, genus 57, sp. 22. 1935. Sec. Kiesling &amp;amp; al. (2014) ** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; érvényes * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis backebergii&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;wrightiana&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeberg) Lowry, 2005 ** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szinonima  === A név eredete, etimológia ===  * A szinonim nemzetségnevet az ógörög &amp;#039;&amp;#039;echin…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Lobivia backebergii}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lobivia backebergii&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Werderm.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(12): 6, genus 57, sp. 22. 1935. Sec. Kiesling &amp;amp; al. (2014)&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; érvényes&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis backebergii&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;wrightiana&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeberg) Lowry, 2005&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szinonima&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szinonim nemzetségnevet az ógörög &amp;#039;&amp;#039;echinos&amp;#039;&amp;#039; = sün szóból képezték az &amp;#039;&amp;#039;-opsis&amp;#039;&amp;#039; képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (&amp;#039;&amp;#039;echinopsis&amp;#039;&amp;#039; = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A növénytest tövises voltát jellemzi.&lt;br /&gt;
* A faj a német &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Curt Backeberg&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1894-1966) nevét viseli, aki eleinte nemzetközi kereskedelemmel foglalkozott, majd műkertész lett és a Cactaceae növénycsalád kiemelkedő szakértője.&lt;br /&gt;
* Az alfajt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Charles Wright&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; amerikai botanikusról nevezték el, aki jelentős terepi gyűjtőmunkát végzett, elsősorban az USA-ban, Mexikóban, Közép-Amerikában és Kubában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Lobivia wrightiana&amp;#039;&amp;#039; Backeberg; Peruban, Huancavelica tartományban, a Mantaro-völgyben.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kakteenf. 1937(12): [1].&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lowry, 2005.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Echinopsis backebergii subsp. wrightiana|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák|Echinopsis backebergii subsp. wrightiana}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános, vagy sarjadó növekedésű, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ainak alakja gömb, vagy kissé hosszúkás gömbszerű. Átmérőjük 4-5 cm, színük sötét szürkésszöld. Mintegy 15 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; magassága 3-4 mm, rajtuk az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felett bevágás látható. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1-1,5 cm távolságra állnak egymástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában egy van, de akár hiányozhat is. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;einek száma általában 3-5 db, de akár 7 is lehet, színük sötétbarna, sugarasan szétállók. Hosszuk 0,5-5 cm lehet és egy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;on belül is nagyon különbözők, a hegyük akár horgas is lehet. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; színe sötétbarna.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csövük karcsú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 4-9 cm hosszú lehet, színe lilás rózsaszín, nagyon jellegzetes, egységes. Az alapfajtól eltérően a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; torkán nem látható világosabb folt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lilás rózsaszín &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Gyakran a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; is rózsaszínűek, de lehetnek egészen világossárgák, vagy fehérek is. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jelenléte jellemző.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Termés&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;e kicsi (kb. 1 cm), éréskor félig száradó, oldalt ferdén vagy vízszintesen felnyíló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; feketék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Típus élőhelye &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peru&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ban, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Huancavelica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tartományban található, a Mantaro-völgyben, Rausch szerint &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;La Mejorada&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;La Esmaralda&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mayoc&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Caja&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; települések környékén. A &amp;#039;&amp;#039;winteriana&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;zecheri&amp;#039;&amp;#039; forma ugyanebben a tartományban honos, az előbbi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Villa Azul&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; környékén, az utóbbi pedig &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ayacucho&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Huanta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; városok között honos.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Általában 2200 és 2800 méteres magasság között, sziklás, aprózódott kőzetű hegyoldalakon, ritkás, főleg pázsitfűféléket tartalmazó vegetációban. De gyűjtötték 3000 méter felett is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ismertetett taxonok kultúrában való tartása nem okoz különösebb problémát. Magashegyi növényekről lévén szó, a fejlődési időszakban fontos a sok fény és a friss levegőjű, jól szellőzött növényház. A jól gondozott növények sokat és látványosan virágoznak. Télen teljesen szárazon, lehetőleg világos helyen, fagypont feletti hőmérsékleten tartandók. Szakirodalmi adatok szerint -5 °C-ot még elviselnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Rausch&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ehhez a taxonhoz sorolja a &amp;#039;&amp;#039;Lobivia winteriana&amp;#039;&amp;#039; néven leírt formát is. Ez általában rövidebb tövisű, magányos, vagy alig sarjadó, a virágjának színe hasonló, de a torka világosabb. E faj szinonimája a &amp;#039;&amp;#039;L. zecheri&amp;#039;&amp;#039; néven leírt forma is, amely szintén kevésbé sarjadó, erőteljesebb hajtással rendelkezik, areolái távolabb állnak egymástól. Virágszíne magenta, vagy vörös lehet, a virág torka világosabb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán (1. és 2.) és Bodor János (3.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektor:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 365. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Lobivia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>