<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinopsis_rebutioides</id>
	<title>Echinopsis rebutioides - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Echinopsis_rebutioides"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_rebutioides&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-13T01:20:39Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_rebutioides&amp;diff=6044&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Echinopsis densispina}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Echinopsis densispina&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Werderm. in Kakteenkunde 1934: 142. 1934. Sec. Schlumpberger &amp; Renner (2012) ** &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; érvényes * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Echinopsis rebutioides&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Backeb.) H.Friedrich in Kakteen And. Sukk. 25: 82. 1974  ** &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; szinonima  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnevet az ógörög &#039;&#039;echinos&#039;&#039; = sün, tenger…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Echinopsis_rebutioides&amp;diff=6044&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-12T08:27:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Echinopsis densispina}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis densispina&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Werderm. in Kakteenkunde 1934: 142. 1934. Sec. Schlumpberger &amp;amp; Renner (2012) ** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; érvényes * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis rebutioides&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeb.) H.Friedrich in Kakteen And. Sukk. 25: 82. 1974  ** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szinonima  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnevet az ógörög &amp;#039;&amp;#039;echinos&amp;#039;&amp;#039; = sün, tenger…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon= Echinopsis densispina}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis densispina&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Werderm. in Kakteenkunde 1934: 142. 1934. Sec. Schlumpberger &amp;amp; Renner (2012)&lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; érvényes&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis rebutioides&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeb.) H.Friedrich in Kakteen And. Sukk. 25: 82. 1974 &lt;br /&gt;
** &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A tudományos név státusza:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szinonima&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnevet az ógörög &amp;#039;&amp;#039;echinos&amp;#039;&amp;#039; = sün, tengeri sün szóból képezték az &amp;#039;&amp;#039;-opsis&amp;#039;&amp;#039; képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (&amp;#039;&amp;#039;echinopsis&amp;#039;&amp;#039; = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi.&lt;br /&gt;
* A fajnév latin szóösszetétel, jelentése: sűrű tövisű (&amp;#039;&amp;#039;densus&amp;#039;&amp;#039; = sűrű, tömött, &amp;#039;&amp;#039;-spinus&amp;#039;&amp;#039; = tövisű, ill. &amp;#039;&amp;#039;spina&amp;#039;&amp;#039; = tövis). A faj tövisezettségét jellemzi.&lt;br /&gt;
* Az itt tárgyalt forma neve a &amp;#039;&amp;#039;Rebutia&amp;#039;&amp;#039; nemzetség nevének a latin &amp;#039;&amp;#039;-oides&amp;#039;&amp;#039; (valamilyenszerű, valamihez hasonló) képzővel kiegészítve a taxon &amp;#039;&amp;#039;Rebutia&amp;#039;&amp;#039;-khoz való hasonlóságát jellemzi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Blätt. Kakteenf.&amp;#039;&amp;#039; 1934, Pt. 12, [p. 6].&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A szinonim nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; H.Friedrich 1974&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Werdermann 1934&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Echinopsis rebutioides|limit=5}}&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák|Echinopsis rebutioides}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magános, vagy kis csoportokat képző faj. Csoportképzését az élőhelyen elősegíti, hogy a növényevő állatok fogyasztják és a leharapott tenyészcsúcsok a növényeket sarjadásra késztetik. Kultúrában csak az idős példányok nevelhetnek sarjnövényeket, de ezt serkentheti a humuszban gazdag talaj.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hajtásai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 3-5 cm átmérőjűek, gömbölydedek, esetleg kissé nyúltabbak. Színük általában valami nagyon sötét zöldes árnyalat, lehet kékes, gyakran feketés, néha vöröses.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyökérzetük&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; erős, húsos karó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bordáinak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 10-15 db, ezek általában egyenes lefutásúak, apró &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsökre&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tagoltak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Apró, csupán 1 mm-es &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolái&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 3-5 mm-re állnak egymástól, rajtuk fehéres filc.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövisei&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vékonyak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szárhoz&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; simulnak, számuk 10-15 db, hosszuk 2-5 mm. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövise&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyakran hiányzik, de ha van, akkor csak 1-2 db, valamivel erősebb és hajlottabb, mint a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;. Az e formakörhöz sorolt növények a &amp;#039;&amp;#039;densispina&amp;#039;&amp;#039; fajon belül jól elkülöníthetők viszonylag kis termetükkel, kevés számú, vagy hiányzó &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtöviseikkel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Virágai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5-7 cm hosszúak és 6-8 cm átmérőjűek, színük nagyon változó lehet: fehér, sárga, narancs, vagy a vörös különféle árnyalatai a rózsaszíntől a bíborig. A torok színe ökotípusonként változó. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágcső&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szürke, vagy fehéres hajjal sűrűn fedett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A változékonyság első sorban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepelleveleinek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a torokhártya színének sokféleségében mutatkozik meg. Az &amp;#039;&amp;#039;albolanata&amp;#039;&amp;#039; forma esetén a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szín halványsárga, olykor csaknem fehér. A &amp;#039;&amp;#039;chlorogona&amp;#039;&amp;#039; esetén a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;lepellevelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fényes aranysárgák. A &amp;#039;&amp;#039;cupreoviridis&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virága&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rézszínű, zöldes árnyalattal, vöröses szegéllyel. A &amp;#039;&amp;#039;purpureostoma&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virága&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; aranysárga. A &amp;#039;&amp;#039;rubroviridis&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virága&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; belül vörös, kívül zöldes. A &amp;#039;&amp;#039;versicolor&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virága&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; sötétebb rézszínű, vagy narancssárga. A &amp;#039;&amp;#039;wessneriana&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágja&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vérvörös, halványabb középcsíkkal.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; zöld, de ez populációnként változhat, akár vörös &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; is előfordulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Termései&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gömbölyűek, vagy kissé hosszúkásak, 1 cm szélesek, hajasak, félig beszáradók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;magok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gömbölyűek, matt feketék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A forma élőhelye &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Argentína&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Jujuy&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tartományában található. Az élőhelyek a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Jujuy&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;-beli a Quebrada de Humahuaca (Humahuaca völgye) nevű terület északi végétől lenyúlik egészen &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tartományba, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; városig. A völgy mintegy 150 km hosszú, észak-déli irányú, az Altiplano és az Andok által határolt terület. Része az Inka Útnak, néhány éve világörökségi védelem alatt áll. Az egyik legjelentősebb élőhely &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tilcara&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; város környékén található. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tilcara&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Volcán&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; település között azonban az összes elképzelhető virágszín előfordul. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; város környékén is jelentős élőhelyek vannak. A dokumentált és publikált gyűjtések 2000-3000 méteres tengerszint feletti magasságokban történtek.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Alacsonycserjés völgyi, hegyoldali növényzetben, annak tisztásain, főleg pázsitfüvekkel tarkított hegyoldalakon, aprózódott vulkanikus kőzettörmeléken, sziklák között, ritkábban sekély talajokon él. Magashegyi növények.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a növények a kaktuszgyűjtemények igazi látványosságai a virágzás idején. Kultúrában történő tartása nem jelent különösebb nehézséget. Egyes formáknak az átlagnál erősebb, hosszabb karógyökere van, ezeket annak megfelelő mélységű ültetőedénybe kell ültetni. Savanyú kémhatású, jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát. Szebb, „vadabb” kinézetű növényeket nevelhetünk humuszszegény, ásványi összetételű talajban. Tarthatók teljes napfényen, esetleg egész mérsékelt árnyékolással. Fejlődési időszakban a levegős elhelyezés fontos. Télen teljesen szárazon, akár 0 °C körüli hőmérséklet is megfelel számukra, beleértve a gyenge fagyot is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A taxon élőhelye hosszú ideig vita tárgya volt a szakírók körében, mivel valamilyen okból összekeverték a &amp;#039;&amp;#039;Lobivia famatinensis&amp;#039;&amp;#039; Spegazzini fajjal, amelytől valójában 1000 km-re él. A &amp;#039;&amp;#039;L. rebutioides&amp;#039;&amp;#039; egy rendkívül változékony taxon. Az évek során emiatt több tucatnyi nevet kreáltak különféle rendszertani szinteken (faj, &amp;#039;&amp;#039;varietas&amp;#039;&amp;#039;, forma) a különböző szakírók. Néhány példa: &amp;#039;&amp;#039;albolanata&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;chlorogona&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;cupreoviridis&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;purpureostoma&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;rubroviridis&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;versicolor&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;wessneriana&amp;#039;&amp;#039;. A ma mértékadó rendszertan a taxon összes leírt formáját az &amp;#039;&amp;#039;Echinopsis densispina&amp;#039;&amp;#039; faj szinonimájának tekinti. A gyűjtők azonban szeretik megkülönböztetni azt, ami másmilyen, ezért az „amatőrök” jeltábláin nem csak a &amp;#039;&amp;#039;rebutioides&amp;#039;&amp;#039;, de a &amp;#039;&amp;#039;Lobivia&amp;#039;&amp;#039; név is még sokáig olvasható lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektor:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 415-416. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Echinopsis]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>