<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Eriosyce_heinrichiana</id>
	<title>Eriosyce heinrichiana - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Eriosyce_heinrichiana"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T05:34:22Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8731&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8731&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-15T00:32:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Taxonómia és filogenetika&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. március 15., 00:32-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l95&quot;&gt;95. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;95. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Fred A. Kattermann&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például &amp;#039;&amp;#039;setosiflora&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;intermedia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;simulans&amp;#039;&amp;#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Fred A. Kattermann&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például &amp;#039;&amp;#039;setosiflora&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;intermedia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;simulans&amp;#039;&amp;#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az &#039;&#039;Eriosyce simulans&#039;&#039; önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az &#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;Eriosyce simulans&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&#039;&#039; önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Szerzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Szerzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-8728:rev-8731:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8728&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba, 2026. március 14., 19:27-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8728&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-14T19:27:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. március 14., 19:27-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l13&quot;&gt;13. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;13. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-added&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l78&quot;&gt;78. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;77. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Kultúrában tartás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Kultúrában tartás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gondozása hasonló a partközeli chilei Eriosyce fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gondozása hasonló a partközeli chilei &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Eriosyce&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; &lt;/ins&gt;fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l89&quot;&gt;89. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;88. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A faj a chilei partvidéki Eriosyce csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A faj a chilei partvidéki &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Eriosyce&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; &lt;/ins&gt;csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Taxonómia és filogenetika ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Taxonómia és filogenetika ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Fred A. Kattermann 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az Eriosyce nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például &#039;&#039;setosiflora&#039;&#039;, &#039;&#039;intermedia&#039;&#039;, &#039;&#039;simulans&#039;&#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Fred A. Kattermann&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039; &lt;/ins&gt;1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Eriosyce&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; &lt;/ins&gt;nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például &#039;&#039;setosiflora&#039;&#039;, &#039;&#039;intermedia&#039;&#039;, &#039;&#039;simulans&#039;&#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce simulans&amp;#039;&amp;#039; önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce simulans&amp;#039;&amp;#039; önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-8727:rev-8728:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8727&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016 | synonym =  }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Eriosyce&#039;&#039; az ógörög &#039;&#039;erion&#039;&#039; = gyapjú és &#039;&#039;syke&#039;&#039; = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;h…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Eriosyce_heinrichiana&amp;diff=8727&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-14T19:03:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016 | synonym =  }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce&amp;#039;&amp;#039; az ógörög &amp;#039;&amp;#039;erion&amp;#039;&amp;#039; = gyapjú és &amp;#039;&amp;#039;syke&amp;#039;&amp;#039; = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;h…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016 | synonym =  }}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce&amp;#039;&amp;#039; az ógörög &amp;#039;&amp;#039;erion&amp;#039;&amp;#039; = gyapjú és &amp;#039;&amp;#039;syke&amp;#039;&amp;#039; = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;heinrichiana&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;W. Heinrich&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; német kaktuszgyűjtőre utal, aki a faj leírásának idején a Német Kaktusz Szövetség aktív tagja volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a forrás nem részletezi&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Kakteenkunde&amp;#039;&amp;#039; 1942: 8.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Hajtása gömb alakú, amely kissé lapított vagy enyhén megnyúlt is lehet. Színe barnászöld vagy feketészöld. Átmérője kifejlett korban általában 4–10 cm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Bordák és szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 14–22. A bordák szemölcsökre tagoltak, magasságuk 5–10 mm. A szemölcsök tompa csúcsúak, az areolák alatt jellegzetes, hosszú, állszerű nyúlvány található.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;axillák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Axillák ====&lt;br /&gt;
Az axillák kevéssé feltűnők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Az areolák olykor kissé besüllyednek a szemölcsökbe, egymástól akár 20 mm távolságra is elhelyezkedhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
A tövisek egyenesek vagy enyhén hajlottak, merev, tűszerű képződmények.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 6–10 darab, 3–12 mm hosszú&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1–4 darab, 3–15 mm hosszú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előfordulhatnak tövistelen példányok is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;gyökérzet&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Gyökérzet ====&lt;br /&gt;
A növény gyökere vaskos karógyökér, amely a gyökérnyaknál kissé elvékonyodik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Hosszuk és átmérőjük általában 3–5 cm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magház és virágcső:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; pikkelyekkel borított; az axillákban gyakran gyapjúcsomók és sörték találhatók&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Virágcső:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alsó része keskeny, tölcséres, felső része kiszélesedve trombita alakot vesz fel&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bibeszál:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 25–30 mm hosszú, krémsárga vagy vöröses színű&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bibe:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 8–12 ágú; az ágak 5–8 mm hosszúak, gyakran összezárva maradnak, színük vöröses vagy narancssárga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés ovális alakú, kb. 1–1,5 cm átmérőjű, vastag falú és húsos, vörös színű. Éretten felreped.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1 mm-nél kisebb, barna színű, felszíne dudoros.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Chile északi-középső részén, a 28° és 31° déli szélességi kör között, Huasco és Quebrada Las Palmas térségében.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a terület északi és déli populációi a tengerpart közelében élnek, míg a legmagasabban fekvő élőhelyek kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növények sziklás talajon, lombhullató tövises bozótosok ritkább részein és tisztásain fordulnak elő. Gyakran a talajba húzódva élnek, amely valójában humuszban szegény, aprózódott kőzetből áll. A csapadék nagy részét az éjszakai és hajnali páralecsapódás biztosítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gondozása hasonló a partközeli chilei Eriosyce fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A természetes körülményekhez leginkább a reggeli permetezés hasonlítana, amely a páralecsapódást utánozza, de ennek rendszeres alkalmazása általában nem megoldható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A faj a chilei partvidéki Eriosyce csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fred A. Kattermann 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az Eriosyce nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például &amp;#039;&amp;#039;setosiflora&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;intermedia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;simulans&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az &amp;#039;&amp;#039;Eriosyce simulans&amp;#039;&amp;#039; önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta és kiegészítette:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 655. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Eriosyce]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>