<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fogalmak%2C_rendszerez%C3%A9si_alapelvek</id>
	<title>Fogalmak, rendszerezési alapelvek - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fogalmak%2C_rendszerez%C3%A9si_alapelvek"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T11:23:46Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=974&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán, 2025. augusztus 11., 10:28-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=974&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-08-11T10:28:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2025. augusztus 11., 10:28-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l27&quot;&gt;27. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;27. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az ő munkáik jelentős hatással voltak a nemzetség jelenlegi tudományos értelmezésére, és számos rendszertani újítást vezettek be.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az ő munkáik jelentős hatással voltak a nemzetség jelenlegi tudományos értelmezésére, és számos rendszertani újítást vezettek be.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Kategória:Mammillaria-könyv]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=378&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: /* A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=378&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-07-29T16:46:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2025. július 29., 16:46-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Areola (tövispárna)&#039;&#039;&#039;: a kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Areola (tövispárna)&#039;&#039;&#039;: a kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. Az areolából csak rendkívüli esetben fejődik sarj&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=374&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: /* A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=374&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-07-28T17:09:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2025. július 28., 17:09-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol leírásoknál így ebben könyvben is – a „&#039;&#039;&#039;tenyészőcsúcs&#039;&#039;&#039;” nem egy pontot jelent, hanem a még növekedésben lévő részt, a szemölcsöktől kezdve a tényleges központi részig értendő&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek&lt;/del&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol leírásoknál így ebben könyvben is – a „&#039;&#039;&#039;tenyészőcsúcs&#039;&#039;&#039;” nem egy pontot jelent, hanem a még növekedésben lévő részt, a szemölcsöktől kezdve a tényleges központi részig értendő.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Nedvképződés típusa alapján történő csoportosítás ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Nedvképződés típusa alapján történő csoportosítás ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=373&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: /* A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=373&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-07-28T17:09:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2025. július 28., 17:09-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: a szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szakirodalomhoz hasonlóan &lt;/del&gt;– a „&#039;&#039;&#039;tenyészőcsúcs&#039;&#039;&#039;” nem &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kizárólag a központi, egyetlen &lt;/del&gt;pontot &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jelenti&lt;/del&gt;, hanem a növekedésben lévő &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;teljes felső régiót&lt;/del&gt;. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;leírásoknál így ebben könyvben is &lt;/ins&gt;– a „&#039;&#039;&#039;tenyészőcsúcs&#039;&#039;&#039;” nem &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egy &lt;/ins&gt;pontot &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jelent&lt;/ins&gt;, hanem a &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;még &lt;/ins&gt;növekedésben lévő &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;részt, a szemölcsöktől kezdve a tényleges központi részig értendő&lt;/ins&gt;. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Nedvképződés típusa alapján történő csoportosítás ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== Nedvképződés típusa alapján történő csoportosítás ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-372:rev-373:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=372&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: /* A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=372&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-07-28T17:02:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2025. július 28., 17:02-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Areola (tövispárna)&#039;&#039;&#039;: &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A &lt;/del&gt;kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Areola (tövispárna)&#039;&#039;&#039;: &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;a &lt;/ins&gt;kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Axilla&#039;&#039;&#039;: &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A &lt;/del&gt;szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/del&gt;Mammillaria&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; &lt;/del&gt;nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &#039;&#039;&#039;Axilla&#039;&#039;&#039;: &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;a &lt;/ins&gt;szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a Mammillaria nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol szakirodalomhoz hasonlóan – a „&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tenyészőcsúcs&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;” nem kizárólag a központi, egyetlen pontot jelenti, hanem a növekedésben lévő teljes felső régiót. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* A jelen könyvben – a német és angol szakirodalomhoz hasonlóan – a „&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tenyészőcsúcs&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;” nem kizárólag a központi, egyetlen pontot jelenti, hanem a növekedésben lévő teljes felső régiót. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=175&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei == * &#039;&#039;&#039;Areola (tövispárna)&#039;&#039;&#039;: A kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke. * &#039;&#039;&#039;Axilla&#039;&#039;&#039;: A szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a &#039;&#039;Mammillaria&#039;&#039; nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy s…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Fogalmak,_rendszerez%C3%A9si_alapelvek&amp;diff=175&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-07-21T21:38:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei == * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Areola (tövispárna)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: A kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke. * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: A szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a &amp;#039;&amp;#039;Mammillaria&amp;#039;&amp;#039; nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy s…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;== A kaktuszok jellegzetes anatómiai részei ==&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Areola (tövispárna)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: A kaktusz felületén található apró, gyapjas vagy filces párna, ahonnan a tövisek (és sok esetben virágok is) fejlődnek. Ez a kaktuszfélékre jellemző szerv, a hajtásmódosulás terméke.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Axilla&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: A szemölcsök és az areolák közötti mélyedés, amely a &amp;#039;&amp;#039;Mammillaria&amp;#039;&amp;#039; nemzetségre különösen jellemző. Innen fejlődnek a virágok, sarjak, néha sörték vagy szőrzet is megjelenhet.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Spirálarány&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Azt mutatja meg, hogy egy adott szemölcsről kiindulva hány szemölcs követi egymást spirális elrendezésben az óra járásával megegyező és azzal ellentétes irányban. Ez a morfológiai sajátosság a nemzetség egyes fajainak rendszertani elkülönítésében segíthet.&lt;br /&gt;
* A jelen könyvben – a német és angol szakirodalomhoz hasonlóan – a „&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tenyészőcsúcs&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;” nem kizárólag a központi, egyetlen pontot jelenti, hanem a növekedésben lévő teljes felső régiót. Ez magában foglalja a szemölcsök felső sorait és a központi részt is, amelyből újabb szemölcsök, virágok vagy sarjak fejlődhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nedvképződés típusa alapján történő csoportosítás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Mammillaria&amp;#039;&amp;#039; nemzetség fajainak rendszerezésében a növényekből történő nedv kiválásának jellege is fontos elkülönítő bélyeg lehet. Az alábbi három fő típust különböztetjük meg:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Vizesnedvű fajok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Ezek a növények sérülés esetén átlátszó, vízszerű nedvet bocsátanak ki. A test, illetve a szemölcsök nedvkiválasztása egyértelműen híg. E fajok jellemzően Mexikóvárostól északra találhatók meg.&lt;br /&gt;
# &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Féltejnedvű fajok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: E csoportba azok a fajok tartoznak, amelyeknél a nedv évszaktól függően változik: előfordulhat, hogy a test vizes, de a szemölcsök tejnedvesek, vagy éppen fordítva. Egyes fajoknál a nedv tejszerű kinézetű, de hígabb állagú.&lt;br /&gt;
# &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tejnedvű fajok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: Ezeknél a növényeknél bárhol ejtünk sebet, sűrű, tejszerű nedv szivárog ki. A jelenség mindig egyértelmű és minden egyednél azonos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
E jellemzők nemcsak gyakorlati megfigyelésekre, hanem rendszertani besorolásra is alkalmasak. Számos klasszikus és modern taxonómiai rendszer (beleértve Reppenhagen és Pilbeam rendszereit is) a nedvkiválasztás típusát is figyelembe veszi a sorozatok, fajcsoportok elkülönítésénél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendszerezési elvek a könyvben ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorló gyűjtők számára az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy csak külső jegyek alapján kell azonosítaniuk a növényeket – elektronmikroszkóp, DNS-analízis vagy más molekuláris eszközök hiányában. Ezért a könyv a &amp;#039;&amp;#039;Mammillaria&amp;#039;&amp;#039; fajokat ábécésorrendben mutatja be. E módszer lehetőséget ad arra, hogy mindenki saját rendszerezési szemlélete szerint csoportosítsa növényeit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség rendszerezésében meghatározó szerepet vállalt kutatók, akiket a könyvben is követünk:&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Werner Reppenhagen&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;John Pilbeam&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;David R. Hunt&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Jonas M. Lüthy&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Joël Lodé&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ő munkáik jelentős hatással voltak a nemzetség jelenlegi tudományos értelmezésére, és számos rendszertani újítást vezettek be.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>