<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_arzbergeri</id>
	<title>Gymnocalycium arzbergeri - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_arzbergeri"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_arzbergeri&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T20:22:44Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_arzbergeri&amp;diff=11032&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium arzbergeri Till &amp; Amerhauser, 2024 sec. Till &amp; Amerhauser 2024 | synonym = Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri (Till &amp; Amerhauser) G.J.Charles, 2025}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; a görög &#039;&#039;gumnosz&#039;&#039; (csupasz) és &#039;&#039;kalüx&#039;&#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_arzbergeri&amp;diff=11032&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-25T09:05:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium arzbergeri Till &amp;amp; Amerhauser, 2024 sec. Till &amp;amp; Amerhauser 2024 | synonym = Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri (Till &amp;amp; Amerhauser) G.J.Charles, 2025}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gymnocalycium&quot; title=&quot;Kategória:Gymnocalycium&quot;&gt;Gymnocalycium&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;gumnosz&amp;#039;&amp;#039; (csupasz) és &amp;#039;&amp;#039;kalüx&amp;#039;&amp;#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium arzbergeri Till &amp;amp; Amerhauser, 2024 sec. Till &amp;amp; Amerhauser 2024 | synonym = Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri (Till &amp;amp; Amerhauser) G.J.Charles, 2025}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;gumnosz&amp;#039;&amp;#039; (csupasz) és &amp;#039;&amp;#039;kalüx&amp;#039;&amp;#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.&lt;br /&gt;
* A faji jelző, az &amp;#039;&amp;#039;arzbergeri&amp;#039;&amp;#039; egy dedikációs tulajdonnév (honoris causa), amelyet a leíró szerzők, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hans Till]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Helmut Amerhauser]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a kiváló kortárs osztrák kaktuszkutató és terepi gyűjtő, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Gerhard Arzberger]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tiszteletére választottak. Az etimológiai háttér transzparens, mivel a nómenklatúrai protológus rögzíti, hogy Arzberger fedezte fel és gyűjtötte be az első típuspéldányokat az izolált paraguayi chaco-i expedíciói során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Típustaxon:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Gerhard Arzberger gyűjtése (gyűjtőszám: GA 283), Paraguay, Boquerón megye, a madarak lakta elszigetelt sziklás és sűrű boótos chaco-i területeken. A holotípus herbarizált anyaga és dokumentációja nemzetközileg elismert botanikai gyűjteményben (pl. NY, ZSS) van deponálva.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Hans Till és Helmut Amerhauser leírása alapján a &amp;#039;&amp;#039;Gymnocalycium&amp;#039;&amp;#039; (Sonderausgabe) szakfolyóiratban jelent meg 2024-ben.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Eredetileg is ebbe a nemzetségbe lett leírva Hans Till és Helmut Amerhauser által 2024-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Gymnocalycium arzbergeri | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Gymnocalycium pflanzii var. arzbergeri&amp;#039;&amp;#039; (Till &amp;amp; Amerhauser) G.J.Charles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szigorúan magányos, idős korában sem sarjadó, erőteljes felépítésű, robusztus, lapított-gömbölyded, az idős egyedeknél enyhén félgömb alakú növénytest. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; méretes, kifejlett állapotban átmérője elérheti a 12–18 cm-t, magassága 8–14 cm, bőrszövete matt, jellegzetes sötét olajzöld, barnászöld vagy sötét szürkészöld, amely intenzív napfény vagy tartós szárazság hatására mély bronzos-lilás árnyalatot vesz fel. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felülete többnyire 12–15 széles, vaskos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ra osztott. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; mély keresztirányú és finom hosszanti barázdákkal erőteljesen tagoltak, hangsúlyos, állkapocsszerűen kiemelkedő, tompa &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;re tagolódnak. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nagyok, kerekdedek vagy enyhén megnyúlt oválisak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; feletti mélyedésekben ülnek, fiatal korukban sűrű, piszkosfehér, sárgásbarna vagy szürkés gyapjúréteg borítja őket, amely az idős testrészeken fokozatosan kopottá válik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rendkívül erősek, merevek, vastag tűszerűek vagy enyhén lapítottak, a növénytest felé visszahajlók vagy picit elállók. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek száma areolánként többnyire 5–7, hosszuk 20–35 mm, sugarasan elállók, színük fiatalon áttetsző vörösesbarna, sötétbarna vagy feketés-barna, a bázisuknál markáns fekete udvarral, majd később egyöntetűen matt krémszürkévé vagy palaszürkévé fakulnak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában hiányzik, vagy ritkán 1 darab, a peremtövisekhez hasonló szerkezetű, de azoknál némileg vaskosabb, egyenesebb és felfelé mutató &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fejlődik ki. Valódi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; teljesen hiányoznak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vastag, húsos, mélyre hatoló répaszerű főgyökérből áll, jól fejlett laterális hajszálgyökér-hálózattal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nem képződik, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ok magányosan, a növény csúcsi zónájában, a legfiatalabb nemzedéki &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ból törnek elő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; széles tölcsér alakú, kinyílva 4,5–5,5 cm hosszú és nagyjából 4–5 cm átmérőjű, masszív felépítésű, a virágcső külső felülete teljesen kopasz és húsos pikkelylevelekkel fedett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek hátoldalán széles, olajzöld vagy sötétbarna sáv fut végig, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek színe krémszínű, halványsárga vagy kén sárgás-fehér, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; mélyén a torokrész és a húsos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szerű alsó régió belseje intenzív és sötét kárminvörös, borvörös színezetű, ami éles kontrasztot alkot a sziromlevelek színével.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vékonyak, fehéres-rózsaszínesek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; halványsárgák, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hengeres, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; karcsú, sárgásfehér, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 8–10 sugarasan elálló krémszínű lebennyel végződik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés húsos, gömbölyded vagy bogyószerű, éretten sötétvörös vagy kárminlila, felülete teljesen kopasz, pikkelyekkel borított, húsos fala beérve szabálytalanul felreped.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magok aprók, a subgenus karakterének megfelelően matt sötétbarna vagy fekete színűek, finoman szemcsézett maghéjstruktúrával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A faj kizárólag Dél-Amerikában, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Paraguay&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területén, azon belül a nyugati chaco-i régióban (Boquerón megye északnyugati részein) endemikus.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kifejezett chaco-i xerofita &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;geofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;litofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; növény, amely 200 és 400 méter tengerszint feletti magasságban, alluviális hordalékokon, sós-agyagos vagy mállott homokköves foltokban, alacsony chaco-i tövises erdők és száraz boótosok (*dry chaco*) tisztásaiban él. Leggyakrabban broméliafélék, fűfélék és alacsony szukkulens cserjék részleges árnyékában telepszik meg. Az éghajlat extrém szemiarid, igen forró és aszályos nyarakkal, valamint kifejezetten száraz, hűvös telekkel. A téli száraz periódusban a növény a húsos gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik vissza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Kultúrában lassú növekedésű, de robusztus felépítése és feltűnő torkú virágai miatt rendkívül értékes taxon. Vaskos répaszerű gyökérrendszere miatt kifejezetten jó vízáteresztő, durva homokot, kavicsot, zúzott gránitot vagy agyaggránulátumot tartalmazó, humuszban szegény ásványi talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban a mérsékelt öntözést kedveli, a két öntözés között kötelező a földlabda teljes kiszáradása. Meghálálja a nagyon világos, tűző napos, meleg és jól szellőző elhelyezést. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös és jól szellőző, fagymentes helyiségben (6–10 °C között) történjen, ahol a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium arzbergeri]]&amp;#039;&amp;#039; a vízelvonás hatására jelentősen összezsugorodik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium arzbergeri]]&amp;#039;&amp;#039; a legkönnyebben a nagyon sötét olajzöld vagy bronzos bőrszövetéről, az erőteljes, sötétbázisú, testre simuló töviseiről, valamint a krémsárgás virágairól ismerhető fel, amelyek torka mély kárminvörös. Bár felületes morfológiája (virágszíne és vaskos habitusa) miatt a konvergens evolúció okán rendkívül hasonlít a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium pflanzii]]&amp;#039;&amp;#039; fajkomplexumra, magszerkezete alapján teljesen elkülönül attól. Valódi rokonai közül a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium marsoneri]]&amp;#039;&amp;#039; fajtól a lényegesen sötétebb növényteste, markánsabb, állkapocsszerűen kiemelkedő szemölcsei és a robusztusabb, sötét bázisú tövisstruktúrája különíti el. A szintén paraguayi chaco-i elterjedésű &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium anisitsii]]&amp;#039;&amp;#039; taxontól a sokkal vaskosabb, szélesebb bordaszerkezete, erősebb tövisei, valamint a krémsárga (nem tiszta fehér) virágszíne választja el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A fajt 2024-ben írta le &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hans Till]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Helmut Amerhauser]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;. A modern, 2010 utáni filogenetikai kutatások és a legfrissebb molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a taxon a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségen belül a &amp;#039;&amp;#039;Muscosemineum&amp;#039;&amp;#039; alnemzetségbe (azaz a parás, rücskös maghéjjal rendelkező &amp;#039;&amp;#039;Muscosemineum&amp;#039;&amp;#039; csoportjába) tartozik, ahol a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium marsoneri]]&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium schickendantzii]]&amp;#039;&amp;#039; fejlődési vonalával alkot közös kládot. Bár a szélesebb értelemben vett, morfológiai alapú rendszertani munkákban (mint a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Graham J. Charles]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2025-ös revíziója) a konvergens bélyegek alapján felmerült a taxon varietási szintű beolvasztása a tőle filogenetikailag távoli &amp;#039;&amp;#039;Microsemineum&amp;#039;&amp;#039; alnemzetségbe tartozó &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium pflanzii]]&amp;#039;&amp;#039; alá (mint &amp;#039;&amp;#039;G. pflanzii&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;arzbergeri&amp;#039;&amp;#039;), a legújabb molekuláris nómenklatúrai jegyzékek és a paraguayi endemizmusok kutatói fenntartják önálló faji státuszát a genetikai izoláció és a valós evolúciós származás alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* http://www.schuetziana.org&lt;br /&gt;
* http://www.thelastcactusclassification.top&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Gymnocalycium]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>