Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bayrianum Till ex Till & Amerhauser, 1987 sec. Till & Amerhauser (1987) | synonym = Gymnocalycium bayrianum Till, 1967 nom. inval.}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gumnosz'' (meztelen, csupasz) és ''kalüx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti r…”

2026-05-25T10:39:29Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bayrianum Till ex Till & Amerhauser, 1987 sec. Till & Amerhauser (1987) | synonym = Gymnocalycium bayrianum Till, 1967 nom. inval.}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gumnosz'' (meztelen, csupasz) és ''kalüx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti r…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium bayrianum Till ex Till & Amerhauser, 1987 sec. Till & Amerhauser (1987) | synonym = Gymnocalycium bayrianum Till, 1967 nom. inval.}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupaszcsészét jelent, a ''gumnosz'' (meztelen, csupasz) és ''kalüx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és a magház alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''bayrianum'' '''[[Alfred Bayr]]''' (1905–1976) kiváló növényismerőnek, a linzi bank igazgatójának, az Osztrák Kaktuszbarátok Egyesülete (GÖK) elnökének állít emléket.

{{Típusfaj|Gymnocalycium bayrianum|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Látványos növény, általában magános, kissé lapított-gömbölyded testtel ('''hajtás'''sal), ami tompa, kicsit szürkés-kékes középzöld, néha a napsütéstől (a betacián felhalmozódás miatt) enyhén vöröses árnyalatú, 10 cm vagy nagyobb átmérőjű (főleg kultúrában) és 4–5 cm magas. A '''szár''' felülete tompa '''bordák'''ra tagolódik. Az '''areolák'''at sárgás rövid szőrzet borítja, amely később kissé megkopik és kiszürkül. Ezen legtöbbször 5 '''peremtövis''' (széltövis) fejlődik, és ritkán egy hasonló '''középtövis'''. A '''tövisek''' 35–45 mm vagy itt ezek 2,5–3 cm (néha rövidebb) hosszúak, visszahajlanak a testre, fiatalon fénylő barnák, sötétebb csúccsal, később megszürkülnek, erőteljesek, hegyesek. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem fejlődnek. A '''gyökérzet'''ről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz külön leírást.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. A '''virág'''ok tölcséresek, krémfehérek, vöröses-rózsaszín torokkal, kb. 6 cm hosszúak és teljesen kinyílva 4 cm szélesek.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél'''ek (leplei) 22 mm hosszúak, krémszínűek, 8 mm szélesek; a '''külső lepellevél'''ek (külső leplei) fémeszöld széles középsávval rendelkeznek, a '''belső lepellevél'''ek (belső leplei) 27 mm hosszúak, 6 mm szélesek, krémfehérek kívülről (néha belülről is) fénylő vöröses halvány sávval és alappal.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók sárgák, a '''porzószálak''' (porzószála) fehéres, a legfelsők túlérnek a virágcsövön; a '''termő''' feletti '''bibe''' 11 ágra oszlik, sárgászöld, jóval rövidebb, mint a leghosszabb porzók, a '''bibeszál''' alatti nektárkamrája szűk, az alján kiszélesedik.

==== Termés ====
A forrásszöveg nem tartalmaz részletes leírást a termés húsos részeiről.

* '''Magja:''' A magvai barnák, aprók (0,8–1 mm), kissé megnyúltak, gömbölydedek, a köldök ovális, a felülete érdes-gödörkés.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' északi részén, Tucuman tartományban (Salta tartomány határához közel).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Medina-hegyen (Monte Medina) 1000–1500 m magasságban él. Alacsony cserjés (Larrea, Prosopis), néhol pázsitfűfélékkel fedett sziklás, köves felszíneken fordul elő.

== Kultúrában tartás ==
Ma már nem ritka gyűjteményekben és magról nem nehéz felnevelni, bár frissen kikelt magoncai, mivel aprók, elég törékenyek. A vetést gyakran szellőztessük, s ha sűrűn keltek, egy részüket pár hónap után tűzdeljük át, árnyékolva neveljük. Fényigényesebb faj, mint a többi ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', mégis kissé árnyékoljuk az ivarérett egyedeket is és folyamatosan szellőztessük őket, így nyár elejétől a végéig több periódusban viríthatnak. Nem önbeporzó faj, fajazonos kölcsönös összeporzást igényel, ha magot akarunk nyerni tőle. Talajuk enyhén savanyú, jó vízáteresztő, közepes tápanyag- és magasabb ásványianyag-tartalmú lehet, amelyet a Florasca B talaj, folyami homok és sóder egyenlő arányú keverékével és kb. 10% összetört gránit vagy andezit hozzáadásával érhetünk el. Nyáron 1–2 hetente öntözzük, talajuk kiszáradása után, télen (októbertől márciusig) tartsuk szárazon 5–10 °C-on.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kicsit a ''[[Gymnocalycium cardenasianum]]''-ra emlékeztet. Rövidebb és kevesebb tövisű egyedei is vannak, amelyek bizonyítják a faj változékonyságát. Viszonylag közeli rokonságban áll a ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' fajjal.

== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Hans Till]]''' (T. Hill) 1967-ben írta le, de leírása hiányos (nom. inval.) volt, ezért több más fajjal 1987-ben az érvényesítés érdekében ki kellett egészítenie. '''[[Hans Till]]''' 2003-ban kiadott rendszerében a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség, ''sectio Microsemineum'' szekció, ''subsectio Microsemineum'' alszekció, ''series Mostiana'' sorozatába tartozik. '''[[Franz Buxbaum]]''' (1968) a ''series Sagliones'' sorozatba, míg '''[[Bohumil Schütz]]''' (Schutz 1986) rendszerében a ''subgenus Microsemineum'' alnemzetség ''sectio Loricata'' szekciójába sorolja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 117. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium bayrianum - Laptörténet