Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mesopotamicum R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 42(2): 39. 1980 sec. Charles 2009 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű szóösszetétel; a gymnos jelentése „meztelen, csupasz”, míg a calycium a calyx („kehely”) szóból származik, így jelentése: csupasz kehelycső. * A '''fajnév''' a Mesopotámia kifejez…”

2026-04-04T13:09:12Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mesopotamicum R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 42(2): 39. 1980 sec. Charles 2009 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű szóösszetétel; a gymnos jelentése „meztelen, csupasz”, míg a calycium a calyx („kehely”) szóból származik, így jelentése: csupasz kehelycső. * A '''fajnév''' a Mesopotámia kifejez…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mesopotamicum R.Kiesling in Cact. Succ. J. Gr. Brit. 42(2): 39. 1980 sec. Charles 2009 | synonym = }}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű szóösszetétel; a gymnos jelentése „meztelen, csupasz”, míg a calycium a calyx („kehely”) szóból származik, így jelentése: csupasz kehelycső.
* A '''fajnév''' a Mesopotámia kifejezésből ered („folyamok köze”), és a faj természetes előfordulási területére, az argentin Paraná és Uruguay folyók közötti vidékre utal.


=== Típuspéldány ===

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Argentína, Corrientes tartomány, Mercedes környéke; Lonsdale és Cutler gyűjtése (1978).
* '''Első leírása:''' The Cactus and Succulent Journal of Great Britain, 42(2): 39–42 (1980).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' R. Kiesling (1980).

{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Pozsgáslap 065-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Pozsgáslap 065-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Magánosan álló, gyakran nyomott gömb alakú, kistermetű növény. Magassága 12–23 mm, átmérője kb. 40 mm. Epidermisze sötétzöld. Lassan növő faj.


==== Szemölcsök ====
Nem különülnek el, a bordák lapos, tompa kiemelkedései alig tagoltak.


==== Areolák ====
Hosszúkás, ovális alakúak, sárgásfehér gyapjúval fedettek, mely később megszürkül és eltűnik. Bordánként 5–6 areola található.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' nincs elkülönülve.
* '''Peremtövis:''' 9–12 db, 2–10 mm hosszúak, vékonyak, sörteszerűek, a test felé hajlók. Színük kezdetben vörösesbarna, később szürkésfehér.


=== Generatív test ===


==== Virág ====
Tölcséres alakú, 5,5–6 cm hosszú és kb. 6,5 cm átmérőjű.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''' és külső lepellevelek lándzsásak, olajzöldek vöröses alappal; '''párta sziromlevelek''' fehérek, tövük rózsaszínes; belső lepellevelek széles lándzsásak.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, tövük rózsaszín; '''portokok''' sárgák, a bibére hajlók. '''bibeszál''' krémfehér, kb. 18 mm hosszú. '''bibe''' fehér, 8 sugárirányú ágra osztott.

Érdekesség, hogy a faj gyakran trimonőciás: egyazon egyeden porzós, termős és kétivarú virágok is megjelenhetnek.


==== Termés ====
Bunkó alakú, matt zöld, 20–30 mm hosszú.

* '''Magja:''' nagy, sisak alakú (1,7–1,8 mm), fekete, enyhén fénylő, felszínén apró tüskeszerű kiemelkedésekkel.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Corrientes tartomány, Mercedes környéke.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' alacsony (kb. 200 m) tengerszint feletti magasságban, kavicsos réteken, füvek és cserjék között él. Az évi csapadék 1000–1500 mm, a talaj gyakran tartósan nedves. A levegő páratartalma viszonylag magas, szélsőséges száraz időszak nincs.


== Kultúrában tartás ==
A természetes élőhely viszonyai miatt a legtöbb kaktusznál bővebb vízellátást igényel. Talaja a vegetáció során enyhén nedves maradhat, de a pangó vizet kerülni kell. Félárnyékos helyet igényel, a tűző nap káros lehet.
Humuszosabb, ásványi anyagokban gazdag, enyhén savanyú talaj az ideális. A párásítás előnyös.
Ősszel a vízadagot fokozatosan csökkentsük, majd télre teljesen szárazon, világos helyen, 5–6 °C-on teleltessük. Tavasszal fokozatosan kezdjük újra az öntözést.
Magról és sarjakról egyaránt könnyen szaporítható.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A faj kis mérete, sörteszerű, a testhez simuló tövisei, valamint nagy, fehér virágai jól elkülönítik. Legközelebbi rokona a ''Gymnocalycium denudatum'', amelytől eltérő magfelszíne és morfológiai bélyegei különítik el.


== Taxonómia és filogenetika ==
A Cactoideae alcsalád Trichocereeae nemzetségcsoportjába tartozik.
'''H. Till''' (2001) rendszere szerint a Microsemineum alnemzetség, Microsemineum szekció, Macrosemineum alszekció, Multiflora fajsor tagja.
A maghéj sajátos felszíne miatt átmeneti jellegű a különböző fajsorok között.


== Egyéb ==
A fajt 1978-ban fedezték fel, majd rövid időn belül európai és argentin gyűjteményekbe is bekerült. Kultúrában kissé nagyobbra nőhet, és gyakran sarjakat is fejleszt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Ficzere Miklós
* '''Kép:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 65. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Gymnocalycium mesopotamicum - Laptörténet