Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */

2026-05-24T20:19:51Z

Típus

← Régebbi változat		A lap 2026. május 24., 20:19-kori változata
10. sor:		10. sor:
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.

	{{Típusfaj \| Gymnocalycium parvulum \| limit=5}}		{{Típusfaj \| Gymnocalycium parvulum \| limit=3}}

	{{Kaktusz szinonimák}}		{{Kaktusz szinonimák}}

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus''…”

2026-05-24T20:19:32Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus''…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a görög ''gumnosz'' (csupasz) és ''kalüx'' (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.
* A faji jelző, a ''parvulum'' a latin ''parvulus'' szóból származik, amely a ''parvus'' (kicsi, csekély) kicsinyítőképzős alakja, jelentése „igen kicsiny”, „parányi”. A szerző, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' a névválasztással a növény rendkívül apró termetére, törpe növekedési erélyére és diszkrét megjelenésére utalt, amellyel elüt a nemzetség sok más, robusztusabb tagjától.

=== Típus ===

* '''Holotípus:''' Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba és San Luis határvidéke.
* '''Első leírása:''' Mint ''Echinocactus parvulus'' Speg. az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (1905).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.

{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A '''hajtás''' többnyire magányos, lapított-gömbölyded alakú, apró termetű, ritkán képez sarjakat. A '''szár''' magassága csupán 2–4 cm, átmérője 3–5 cm, bőrszövete jellegzetesen matt szürkészöld, olajzöld vagy idős korban enyhén barnás-vöröses tónusú. A '''szár''' felülete 11–13 alacsony, lankás, finoman lekerekített '''bordák'''ra tagolódik. A '''bordák''' apró, sekély keresztbarázdákkal gyengén elkülönülő, lapos '''szemölcsök'''re osztottak, amelyek nem mutatnak állkapocsszerű kiemelkedést. Az '''areolák''' igen kicsik, oválisak, a '''szemölcsök''' felső részén ülnek, fiatalon minimális fehéres-szürkés gyapjúbevonat látható rajtuk, amely gyorsan lekopik, így az idősebb '''areolák''' teljesen kopaszok. A '''tövisek''' finomak, aprók, fésűszerűek és lágyabb szerkezetűek. A '''peremtövis'''ek száma areolánként 5–7, hosszuk alig 2–4 mm, sugarasan elállók, többnyire teljesen a növénytest felületére simulnak, színük áttetsző szürkésfehér, szalmasárga vagy tiszta szürke, alapjuknál esetenként sötétebb ponttal. A '''középtövis''' teljesen hiányzik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek jelen. A '''gyökérzet''' jól fejlett, vastag, húsos, répaszerű főgyökérből áll, amely segíti a növényt a száraz időszakban a talajba húzódni.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a '''virág'''ok magányosan a tenyészőpont melletti legfiatalabb, felső '''areolák'''ból törnek elő. A '''virág''' tölcsér alakú, a növény apró méretéhez képest viszonylag nagy, 3–4,5 cm hosszú és ugyanilyen szélesre nyíló.

* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél'''ek zöldesbarna vagy sötétebb szürkészöld középcsíkkal díszítettek, a '''belső lepellevél'''ek és a '''sziromlevél'''ek tiszta fehérek vagy krémszínűek, a '''párta''' belső alapja tiszta zöldes vagy halvány sárgásfehér, a csupasz '''csésze'''szerű rész pikkelylevelekkel borított.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, fehérek, a '''portokok''' halványsárgák, a '''termő''' zöldes magházzal rendelkezik, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' 6–8 sárgásfehér lebenyre oszlik.

==== Termés ====
A termés kicsi, tojásdad vagy hengeres, éretten tompa sötétzöld vagy kékeszöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelyekkel tagolt.

* '''Magja:''' A magok rendkívül aprók, a nemzetségen belüli ''Trichomosemineum'' vagy ''Microsemineum'' szekcióra jellemző makroszkopikus és mikroszkopikus bélyegekkel, a maghéj matt fekete vagy sötétbarna, finoman szemcsézett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Argentína''' középső területein, elsősorban Córdoba tartomány északi és nyugati hegyvidékein, valamint San Luis tartomány határos részein fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Valódi pampai '''geofiton''' életmódot folytat, amely a kavicsos, köves kibúvásokon, sziklarepedésekben vagy finom szemcsés, mállott gránittalajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék takarásában, ahol a száraz, aszályos téli időszakban a répaszerű gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik. Az éghajlatot forró, csapadékosabb nyarak és száraz, kifejezetten hideg, fagyos telek jellemzik.

== Kultúrában tartás ==
Kultúrában a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' lassú növekedésű, de hálás növény. Kis termete miatt rendkívül jó vízáteresztő, durva homokkal, kaviccsal és kevés agyaggal kevert ásványi talajt igényel, mivel a pangó vízre a gyökérzete nagyon érzékeny. Tavasztól őszig mérsékelt öntözést, és világos, de a tűző naptól kissé védett elhelyezést igényel, hogy hamvas bőrszövete ne égjen meg. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös (5–10 °C-os), jól szellőző helyen történjen, ekkor a növény jelentősen összezsugorodik, ami természetes túlélési mechanizmusa.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' könnyen felismerhető parányi termetéről, alacsony, lankás bordáiról és a teljesen a testre simuló, fésűs állású, apró peremtöviseiről. Leginkább a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' kistermetű formáival vagy a ''[[Gymnocalycium leptanthum]]''-mal téveszthető össze, azonban a ''[[Gymnocalycium parvulum]]'' esetében a virágcső rövidebb, a tövisek finomabbak, rövidebbek, és hiányzik a szemölcsök alatti markáns állkapocsszerű kiemelkedés, amely a nemzetség más tagjaira annyira jellemző.

== Taxonómia és filogenetika ==
A fajt eredetileg a híres olasz származású argentin botanikus, '''[[Carlos Luis Spegazzini]]''' írta le 1905-ben, majd később önmaga helyezte át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok megerősítették a taxon helyét a nemzetség fésűs tövisű, apró magvú fejlődési vonalán belül. Bár a rendszertanban korábban többször megkérdőjelezték önálló faji státuszát, és egyes szerzők a ''[[Gymnocalycium quehlianum]]'' szinonimájaként vagy alfajaként kezelték, a legújabb morfológiai és populációgenetikai elemzések elszigetelt, stabil élőhelyi populációi miatt fenntartják az önálló faji rangot.

== Forrás ==

* http://www.schuetziana.org
* http://www.thelastcactusclassification.top
* https://powo.science.kew.org

[[Kategória:Gymnocalycium]]

Gymnocalycium parvulum - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */