<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_parvulum</id>
	<title>Gymnocalycium parvulum - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_parvulum"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_parvulum&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T19:43:10Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_parvulum&amp;diff=11021&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: /* Típus */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_parvulum&amp;diff=11021&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-24T20:19:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Típus&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. május 24., 20:19-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l10&quot;&gt;10. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;10. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;5&lt;/del&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;3&lt;/ins&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{Kaktusz szinonimák}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_parvulum&amp;diff=11020&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; a görög &#039;&#039;gumnosz&#039;&#039; (csupasz) és &#039;&#039;kalüx&#039;&#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a &#039;&#039;parvulum&#039;&#039; a latin &#039;&#039;parvulus&#039;&#039; szóból származik, amely a &#039;&#039;parvus&#039;&#039;…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_parvulum&amp;diff=11020&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-24T20:19:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/wiki/Kateg%C3%B3ria:Gymnocalycium&quot; title=&quot;Kategória:Gymnocalycium&quot;&gt;Gymnocalycium&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;gumnosz&amp;#039;&amp;#039; (csupasz) és &amp;#039;&amp;#039;kalüx&amp;#039;&amp;#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal. * A faji jelző, a &amp;#039;&amp;#039;parvulum&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;parvulus&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely a &amp;#039;&amp;#039;parvus&amp;#039;&amp;#039;…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium parvulum (Spegazzini) Spegazzini, 1925}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]&amp;#039;&amp;#039; a görög &amp;#039;&amp;#039;gumnosz&amp;#039;&amp;#039; (csupasz) és &amp;#039;&amp;#039;kalüx&amp;#039;&amp;#039; (bimbó/csésze) szavak összetételéből származik, ami a csupasz, pikkelyes, de szőr- és tövisnélküli virágcsőre és magházra utal.&lt;br /&gt;
* A faji jelző, a &amp;#039;&amp;#039;parvulum&amp;#039;&amp;#039; a latin &amp;#039;&amp;#039;parvulus&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely a &amp;#039;&amp;#039;parvus&amp;#039;&amp;#039; (kicsi, csekély) kicsinyítőképzős alakja, jelentése „igen kicsiny”, „parányi”. A szerző, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a névválasztással a növény rendkívül apró termetére, törpe növekedési erélyére és diszkrét megjelenésére utalt, amellyel elüt a nemzetség sok más, robusztusabb tagjától.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Holotípus:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carlos Luis Spegazzini gyűjtése, Argentína, Córdoba és San Luis határvidéke.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mint &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus parvulus&amp;#039;&amp;#039; Speg. az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban (1905).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carlos Luis Spegazzini 1925-ben, a nemzetség revíziója során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Gymnocalycium parvulum | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; többnyire magányos, lapított-gömbölyded alakú, apró termetű, ritkán képez sarjakat. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; magassága csupán 2–4 cm, átmérője 3–5 cm, bőrszövete jellegzetesen matt szürkészöld, olajzöld vagy idős korban enyhén barnás-vöröses tónusú. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felülete 11–13 alacsony, lankás, finoman lekerekített &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ra tagolódik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; apró, sekély keresztbarázdákkal gyengén elkülönülő, lapos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;re osztottak, amelyek nem mutatnak állkapocsszerű kiemelkedést. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; igen kicsik, oválisak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felső részén ülnek, fiatalon minimális fehéres-szürkés gyapjúbevonat látható rajtuk, amely gyorsan lekopik, így az idősebb &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; teljesen kopaszok. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; finomak, aprók, fésűszerűek és lágyabb szerkezetűek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;peremtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek száma areolánként 5–7, hosszuk alig 2–4 mm, sugarasan elállók, többnyire teljesen a növénytest felületére simulnak, színük áttetsző szürkésfehér, szalmasárga vagy tiszta szürke, alapjuknál esetenként sötétebb ponttal. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; teljesen hiányzik. Valódi &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nincsenek jelen. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; jól fejlett, vastag, húsos, répaszerű főgyökérből áll, amely segíti a növényt a száraz időszakban a talajba húzódni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hiányzik, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ok magányosan a tenyészőpont melletti legfiatalabb, felső &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ból törnek elő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tölcsér alakú, a növény apró méretéhez képest viszonylag nagy, 3–4,5 cm hosszú és ugyanilyen szélesre nyíló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;külső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek zöldesbarna vagy sötétebb szürkészöld középcsíkkal díszítettek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;belső lepellevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ek tiszta fehérek vagy krémszínűek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; belső alapja tiszta zöldes vagy halvány sárgásfehér, a csupasz &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szerű rész pikkelylevelekkel borított.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vékonyak, fehérek, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; halványsárgák, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; zöldes magházzal rendelkezik, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; karcsú, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 6–8 sárgásfehér lebenyre oszlik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
A termés kicsi, tojásdad vagy hengeres, éretten tompa sötétzöld vagy kékeszöld, felülete teljesen kopasz, apró pikkelyekkel tagolt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magok rendkívül aprók, a nemzetségen belüli &amp;#039;&amp;#039;Trichomosemineum&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;Microsemineum&amp;#039;&amp;#039; szekcióra jellemző makroszkopikus és mikroszkopikus bélyegekkel, a maghéj matt fekete vagy sötétbarna, finoman szemcsézett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A faj kizárólag &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Argentína&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; középső területein, elsősorban Córdoba tartomány északi és nyugati hegyvidékein, valamint San Luis tartomány határos részein fordul elő.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Valódi pampai &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;geofiton&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; életmódot folytat, amely a kavicsos, köves kibúvásokon, sziklarepedésekben vagy finom szemcsés, mállott gránittalajban telepszik meg. Előszeretettel él alacsony fűfélék takarásában, ahol a száraz, aszályos téli időszakban a répaszerű gyökere segítségével szinte teljesen a talaj szintje alá húzódik. Az éghajlatot forró, csapadékosabb nyarak és száraz, kifejezetten hideg, fagyos telek jellemzik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
Kultúrában a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium parvulum]]&amp;#039;&amp;#039; lassú növekedésű, de hálás növény. Kis termete miatt rendkívül jó vízáteresztő, durva homokkal, kaviccsal és kevés agyaggal kevert ásványi talajt igényel, mivel a pangó vízre a gyökérzete nagyon érzékeny. Tavasztól őszig mérsékelt öntözést, és világos, de a tűző naptól kissé védett elhelyezést igényel, hogy hamvas bőrszövete ne égjen meg. Teleltetése szigorúan szárazon, hűvös (5–10 °C-os), jól szellőző helyen történjen, ekkor a növény jelentősen összezsugorodik, ami természetes túlélési mechanizmusa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium parvulum]]&amp;#039;&amp;#039; könnyen felismerhető parányi termetéről, alacsony, lankás bordáiról és a teljesen a testre simuló, fésűs állású, apró peremtöviseiről. Leginkább a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium quehlianum]]&amp;#039;&amp;#039; kistermetű formáival vagy a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium leptanthum]]&amp;#039;&amp;#039;-mal téveszthető össze, azonban a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium parvulum]]&amp;#039;&amp;#039; esetében a virágcső rövidebb, a tövisek finomabbak, rövidebbek, és hiányzik a szemölcsök alatti markáns állkapocsszerű kiemelkedés, amely a nemzetség más tagjaira annyira jellemző.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A fajt eredetileg a híres olasz származású argentin botanikus, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Carlos Luis Spegazzini]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le 1905-ben, majd később önmaga helyezte át a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe. A 2010 utáni filogenetikai kutatások és molekuláris DNS-vizsgálatok megerősítették a taxon helyét a nemzetség fésűs tövisű, apró magvú fejlődési vonalán belül. Bár a rendszertanban korábban többször megkérdőjelezték önálló faji státuszát, és egyes szerzők a &amp;#039;&amp;#039;[[Gymnocalycium quehlianum]]&amp;#039;&amp;#039; szinonimájaként vagy alfajaként kezelték, a legújabb morfológiai és populációgenetikai elemzések elszigetelt, stabil élőhelyi populációi miatt fenntartják az önálló faji rangot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* http://www.schuetziana.org&lt;br /&gt;
* http://www.thelastcactusclassification.top&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Gymnocalycium]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>