Gymnocalycium pflanzii - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: Átirányítás ide: Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

2026-05-25T11:20:43Z

Átirányítás ide: Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{Taxonbox~~		#redirect[[Gymnocalycium pflanzii subsp. pflanzii]]
	~~\| accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009)~~
	}}
	~~=== A név eredete, etimológia ===~~
	* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
	* A fajnév, a ''paediophilum'' szintén ógörög szóösszetétel, a ''paidion'' (kisgyermek) és ''philos'' (barát) szavakból ered; arra utal, hogy a természetben e fajnak feltűnően sok sarja lehet.

	~~{{Típusfaj\|Gymnocalycium paediophilum\|limit=5}}~~

	~~=== Szinonimák ===~~
	* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem jelöl meg külön szinonimát, de megemlíti Friedrich Ritter későbbi, 1979-es publikációját.

	~~== Alaktani, morfológiai jellemzők ==~~

	~~=== Vegetatív test ===~~
	~~==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====~~
	Általában 8–10 cm-es magasságnál gyakran alul sarjadzó (néha erősen sarjadzó), középzöld '''hajtás'''ú, 5–8 cm széles, és kifejlődve ennél kétszer-háromszor magasabb növény. Szukkulens szára 6–10 '''bordák'''ból áll. A '''bordák''' szélesek, az '''areolák''' (areola) alatt kissé éles, de nem túlzottan kiemelkedő dudorokban ('''szemölcsök'''ben) tornyosulnak, amelyek alatt van egy finom, de jól látható, a bordára merőleges barázda. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. Az '''areolák''' kör alakúak, 3–5 cm szélesek (a forrásban feltehetően mm értendő, de szigorúan 3–5 cm szerepel), élőhelyükön barnás, kultúrában sárgásfehér, rövid szőrzettel. A '''peremtövis'''ek (szél- vagy sugártövisek) száma 5–7, hosszuk 8–30 mm (az alsó hosszabb és erőteljesebb), barnásak, ár alakúak, nagyjából egyenesek. Legtöbbször egy '''középtövis'''e fejlődik, amely hosszabb és erősebb, mint a peremtövisek, 15–25 (40) mm hosszú; néha az areola felső részéből további két, jóval gyengébb felépítésű, vékonyabb és rövidebb '''középtövis''' is képződik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiájáról a forrásszöveg nem közöl adatot.

	~~=== Generatív test ===~~
	~~==== Virág ====~~
	A '''virágzat''' hiányzik. Virágait a tenyészcsúcsközeli areolákból fejleszti, a '''virág'''ok 4–6 cm hosszúak, szélesre nyílnak, ekkor majdnem egy síkban vannak a lepellevelek (melegben nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé), 5–6 cm szélesek, illatosak.

	* '''Takarólevelek:''' A lepellevelek (lepel) nagyon halvány (alig láthatóan) vörösek (rózsaszínek) vagy majdnem fehérek, míg a '''párta''' belső részén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) halvány, de jobban érzékelhetően rózsaszín; a külső és belső lepellevél morfológiája nincs külön részletezve.
	* '''Ivarlevelek:''' A porzók halványsárgák, több körben helyezkednek el, a '''porzószálak''' és '''portokok''' nincsenek külön jellemezve; a '''termő''' feletti '''bibe''' fehér, a '''bibeszál''' mérete nincs megadva.

	~~==== Termés ====~~
	~~Termése zöldtől kékeszöldig terjedő színű, 10–18 mm hosszú és 7–15 mm széles, éréskor oldalt nyílik fel.~~

	* '''Magja:''' Magvai feketésbarnák vagy vörösesfeketék, 0,7×0,5 mm-esek, nagyítóval látható dudorokkal borítottak (Microsemineum típus), alapi helyzetű, fehér, viszonylag kis, ovális köldökrésszel (köldökkel).

	~~== Elterjedés és élőhely ==~~

	* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Paraguay''', Boquerón (a szövegben: Bogueron) megye, Cerro León (a szövegben: Carro Leon) közelében, a Chaco északi részén.
	* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Alacsony dombokon nő, amelyeket a köztük és az eltérő földrajzi területek között lévő növényzet izolál, s amelyek valószínűleg jégkori extrazonális (klimatikus zónán kívüli) reliktumok. Ezeken aprózott, vulkanikus kőzetek találhatók, sekély talajokkal többé-kevésbé fedve, ritkás, szárazságtűrő lágy- és fásszárú növényzettel.

	~~== Kultúrában tartás ==~~
	~~E faj a mai napig is viszonylag ritka a gyűjteményekben, ugyanis betegségekre (gombák) kissé érzékenyebb, mint a többi ''~~[[~~:Kategória:Gymnocalycium\|~~Gymnocalycium~~]]'', és magasabb teleltetési hőmérsékletet (10–15 °C) igényel~~. Magja viszonylag jól kel, de magoncait megtizedelhetik a gombák. Vegetációs időszakban az ivarérett egyedeket 1–2 hetente, a nagyon fiatalokat hetente öntözzük, de törekedjünk arra, hogy magas páratartalom ne legyen a növény felett. Közepes árnyékolás és jó szellőzés mellett neveljük őket. Nem önbeporzók, ezért annak érdekében, hogy ivarosan (magról) is szaporíthassuk, több, más magról kelt egyedet is tartsunk, amelyeket következetesen porozzunk össze. Sarjról való szaporítása még könnyebb, de a genetikai változékonyság fenntartása érdekében az ivaros szaporítás a fontosabb. A magasabb hőmérsékletű teleltetés idején – a többi fajhoz hasonlóan – szárazon tartsuk. Megfelelő tartással hálásan virágzó faj; az őszi élettani nyugalomra való áttérés után néhány óráig a −2 – −5 °C-ot is elviseli, de kezdők ezzel ne kísérletezzenek.

	~~== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==~~
	A ''[[Gymnocalycium chiguitanum]]'' (syn. ''[[Gymnocalycium hammerschmidii]]'') közeli rokona, hasonló élőhelyen is él és hasonló igényű. Kifejlődve a szélességénél kétszer-háromszor magasabb törzset nevelhet, melegben a lepellevelei nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé, és a termése éréskor oldalt nyílik fel.

	~~== Taxonómia és filogenetika ==~~
	A faj leírását '''[[Bohumil Schütz]]''' érvényesítette 1977-ben (F. Ritter ex Schütz) a Kaktusy folyóiratban, de '''[[Friedrich Ritter]]''' is megjelentette saját leírásként a Kakteen in Südamerika munkájában 1979-ben. A magok felülete alapján a Microsemineum alnemzetségbe / csoportba tartozik.

	~~== Szerzők és forrás ==~~
	* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
	* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
	* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 136. kártya

	~~[[Kategória:Gymnocalycium]]~~
	~~[[Kategória:pozsgáslap~~]]

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivol…”

2026-05-25T11:16:15Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivol…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium paediophilum F.Ritter ex Schütz in Kaktusy 13(5): 100. 1977 [as "paediophylum"]. Sec. Charles (2009)
}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' ógörög szóösszetétel, csupasz csészét jelent, a ''gymnos'' (meztelen, csupasz) és ''calyx'' (kehely) szavakból származik, jellemezve a virágcső, a magház és az azalatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltát.
* A fajnév, a ''paediophilum'' szintén ógörög szóösszetétel, a ''paidion'' (kisgyermek) és ''philos'' (barát) szavakból ered; arra utal, hogy a természetben e fajnak feltűnően sok sarja lehet.

{{Típusfaj|Gymnocalycium paediophilum|limit=5}}

=== Szinonimák ===
* Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem jelöl meg külön szinonimát, de megemlíti Friedrich Ritter későbbi, 1979-es publikációját.

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Általában 8–10 cm-es magasságnál gyakran alul sarjadzó (néha erősen sarjadzó), középzöld '''hajtás'''ú, 5–8 cm széles, és kifejlődve ennél kétszer-háromszor magasabb növény. Szukkulens szára 6–10 '''bordák'''ból áll. A '''bordák''' szélesek, az '''areolák''' (areola) alatt kissé éles, de nem túlzottan kiemelkedő dudorokban ('''szemölcsök'''ben) tornyosulnak, amelyek alatt van egy finom, de jól látható, a bordára merőleges barázda. Az '''axillák''' nincsenek külön jellemezve. Az '''areolák''' kör alakúak, 3–5 cm szélesek (a forrásban feltehetően mm értendő, de szigorúan 3–5 cm szerepel), élőhelyükön barnás, kultúrában sárgásfehér, rövid szőrzettel. A '''peremtövis'''ek (szél- vagy sugártövisek) száma 5–7, hosszuk 8–30 mm (az alsó hosszabb és erőteljesebb), barnásak, ár alakúak, nagyjából egyenesek. Legtöbbször egy '''középtövis'''e fejlődik, amely hosszabb és erősebb, mint a peremtövisek, 15–25 (40) mm hosszú; néha az areola felső részéből további két, jóval gyengébb felépítésű, vékonyabb és rövidebb '''középtövis''' is képződik. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' nem láthatók. A '''gyökér''' és '''gyökérzet''' morfológiájáról a forrásszöveg nem közöl adatot.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik. Virágait a tenyészcsúcsközeli areolákból fejleszti, a '''virág'''ok 4–6 cm hosszúak, szélesre nyílnak, ekkor majdnem egy síkban vannak a lepellevelek (melegben nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé), 5–6 cm szélesek, illatosak.

* '''Takarólevelek:''' A lepellevelek (lepel) nagyon halvány (alig láthatóan) vörösek (rózsaszínek) vagy majdnem fehérek, míg a '''párta''' belső részén elhelyezkedő virágtorok ('''csésze'''szerű alap) halvány, de jobban érzékelhetően rózsaszín; a külső és belső lepellevél morfológiája nincs külön részletezve.
* '''Ivarlevelek:''' A porzók halványsárgák, több körben helyezkednek el, a '''porzószálak''' és '''portokok''' nincsenek külön jellemezve; a '''termő''' feletti '''bibe''' fehér, a '''bibeszál''' mérete nincs megadva.

==== Termés ====
Termése zöldtől kékeszöldig terjedő színű, 10–18 mm hosszú és 7–15 mm széles, éréskor oldalt nyílik fel.

* '''Magja:''' Magvai feketésbarnák vagy vörösesfeketék, 0,7×0,5 mm-esek, nagyítóval látható dudorokkal borítottak (Microsemineum típus), alapi helyzetű, fehér, viszonylag kis, ovális köldökrésszel (köldökkel).

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Paraguay''', Boquerón (a szövegben: Bogueron) megye, Cerro León (a szövegben: Carro Leon) közelében, a Chaco északi részén.
* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' Alacsony dombokon nő, amelyeket a köztük és az eltérő földrajzi területek között lévő növényzet izolál, s amelyek valószínűleg jégkori extrazonális (klimatikus zónán kívüli) reliktumok. Ezeken aprózott, vulkanikus kőzetek találhatók, sekély talajokkal többé-kevésbé fedve, ritkás, szárazságtűrő lágy- és fásszárú növényzettel.

== Kultúrában tartás ==
E faj a mai napig is viszonylag ritka a gyűjteményekben, ugyanis betegségekre (gombák) kissé érzékenyebb, mint a többi ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'', és magasabb teleltetési hőmérsékletet (10–15 °C) igényel. Magja viszonylag jól kel, de magoncait megtizedelhetik a gombák. Vegetációs időszakban az ivarérett egyedeket 1–2 hetente, a nagyon fiatalokat hetente öntözzük, de törekedjünk arra, hogy magas páratartalom ne legyen a növény felett. Közepes árnyékolás és jó szellőzés mellett neveljük őket. Nem önbeporzók, ezért annak érdekében, hogy ivarosan (magról) is szaporíthassuk, több, más magról kelt egyedet is tartsunk, amelyeket következetesen porozzunk össze. Sarjról való szaporítása még könnyebb, de a genetikai változékonyság fenntartása érdekében az ivaros szaporítás a fontosabb. A magasabb hőmérsékletű teleltetés idején – a többi fajhoz hasonlóan – szárazon tartsuk. Megfelelő tartással hálásan virágzó faj; az őszi élettani nyugalomra való áttérés után néhány óráig a −2 – −5 °C-ot is elviseli, de kezdők ezzel ne kísérletezzenek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Gymnocalycium chiguitanum]]'' (syn. ''[[Gymnocalycium hammerschmidii]]'') közeli rokona, hasonló élőhelyen is él és hasonló igényű. Kifejlődve a szélességénél kétszer-háromszor magasabb törzset nevelhet, melegben a lepellevelei nagyon erőteljesen visszagörbülnek a növény felé, és a termése éréskor oldalt nyílik fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj leírását '''[[Bohumil Schütz]]''' érvényesítette 1977-ben (F. Ritter ex Schütz) a Kaktusy folyóiratban, de '''[[Friedrich Ritter]]''' is megjelentette saját leírásként a Kakteen in Südamerika munkájában 1979-ben. A magok felülete alapján a Microsemineum alnemzetségbe / csoportba tartozik.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (ifj. Papp László)
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 136. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]