https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Gymnocalycium_ragonesei 2026-04-12T05:33:38Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.44.2 https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_ragonesei&diff=8927&oldid=prev 2026-03-20T19:17:25Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium ragonesei A.Cast. in Lilloa 23: 5, f. 1. 1950 sec. Zuloaga &amp; al. 2019 | synonym = }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia === * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; az ógörög &#039;&#039;gymnos&#039;&#039; (csupasz) és &#039;&#039;calyx&#039;&#039; (kehely) szavakból származik, utalva a virág csupasz, szőrtelen csövére. * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;E. Ragonese&#039;&#039;&#039; argentin botanikus nevét őrzi. &lt;span id=&quot;típuspéldány&quot;&gt;&lt;/span&gt; === T…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium ragonesei A.Cast. in Lilloa 23: 5, f. 1. 1950 sec. Zuloaga &amp; al. 2019 | synonym = }}<br /> &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; az ógörög &#039;&#039;gymnos&#039;&#039; (csupasz) és &#039;&#039;calyx&#039;&#039; (kehely) szavakból származik, utalva a virág csupasz, szőrtelen csövére.<br /> * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;E. Ragonese&#039;&#039;&#039; argentin botanikus nevét őrzi.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;típuspéldány&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Típuspéldány ===<br /> * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Ragonese, Argentína, 1949 (holotípus: LIL, 16.120)<br /> * &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; Castellanos: Lilloa Revista de Botanica XXIII (1950) 5–7<br /> * &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; A. Castellanos<br /> <br /> {{Kaktusz szinonimák}}<br /> [[Fájl:Pozsgáslap 027-000 (1).jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]<br /> &lt;span id=&quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> &lt;span id=&quot;vegetatív-test&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> &lt;span id=&quot;hajtás-szár&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> Kistermetű, lapított gömb alakú növény, 2–4 cm átmérőjű és kb. 1 cm magas, ritkán enyhén félgömb alakú. Csúcsa kissé besüllyedt. Színe olajbarna, erős napsütésben vöröses árnyalatot vehet fel. Gyökérzete rostos.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;szemölcsök&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Szemölcsök ====<br /> Nem különülnek el, a bordák alacsonyak és gyengén tagoltak.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;areolák&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Areolák ====<br /> A bordák apró kiemelkedésein helyezkednek el, egymástól kb. 3 mm távolságra. Átmérőjük kb. 1 mm, fiatalon kevéssé gyapjasak, később csupaszok.<br /> [[Fájl:Pozsgáslap 027-001 (1).jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]<br /> &lt;span id=&quot;tövisek&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Tövisek ====<br /> * &#039;&#039;&#039;Középtövis:&#039;&#039;&#039; nem különül el egyértelműen<br /> * &#039;&#039;&#039;Peremtövis:&#039;&#039;&#039; 6 db, serteszerű, fehéres, a testre simuló, legfeljebb 5 mm hosszú<br /> <br /> &lt;span id=&quot;generatív-test&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> === Generatív test ===<br /> <br /> &lt;span id=&quot;virág&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Virág ====<br /> A virágok a csúcshoz közeli, többnyire előző évi areolákból fejlődnek. A növény méretéhez képest nagyok, akár 70 mm hosszúak.<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Lepellevelek:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;csésze&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;párta sziromlevelek&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;lepellevelek&#039;&#039;&#039;, a külsők szürkés színűek, a belsők tiszta fehérek, esetenként halvány középcsíkkal<br /> * &#039;&#039;&#039;Ivarlevelek:&#039;&#039;&#039; <br /> ** &#039;&#039;&#039;porzószálak&#039;&#039;&#039; zöldesek, tövük bíboros árnyalatú<br /> ** &#039;&#039;&#039;portokok&#039;&#039;&#039; sárgák<br /> ** &#039;&#039;&#039;bibeszál&#039;&#039;&#039; zöldessárga<br /> ** &#039;&#039;&#039;bibe&#039;&#039;&#039; krémszínű, kb. 10 bibeággal<br /> <br /> &lt;span id=&quot;termés&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> ==== Termés ====<br /> Ovális, 30–40 mm hosszú, kb. 5 mm átmérőjű, világos pikkelyekkel borított, színe a növény testéhez hasonló.<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; kb. 1 mm-es, sapka alakú, nagy köldökkel, fényes barna, apró dudorokkal<br /> <br /> &lt;span id=&quot;elterjedés-és-élőhely&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> * &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Argentína, Catamarca tartomány (Salinas Grandes, Totoralejos térsége)<br /> * &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; száraz, kavicsos területeken, 200–300 m magasságban; a növények nagy része a talajba húzódva él, csak kis része látszik ki<br /> <br /> &lt;span id=&quot;kultúrában-tartás&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Kultúrában tartás ==<br /> Nem különösebben igényes, de a jellegzetes barnás színt csak megfelelő (napi 5–8 óra) napfényben éri el. Magról jól szaporítható, de lassú növekedésű. Már kis méretben is virágzóképes. Ásványi anyagokban gazdag talajban fejlődik a legjobban, de általános kaktuszföldben is tartható. Fő virágzási ideje május–június. Télen szárazon tartandó, 8–12 °C közötti hőmérsékleten.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br /> Kis méretű, lapos testű faj, rövid, serteszerű tövisekkel és viszonylag nagy, fehér virágokkal. Gyakran összetévesztették a &#039;&#039;Gymnocalycium pseudoragonesei&#039;&#039; fajjal, amely nagyobb termetű és eltérő töviszetű.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;taxonómia-és-filogenetika&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> A faj a &#039;&#039;Gymnocalycium&#039;&#039; nemzetségen belül korábban a Quehliana fajsorba tartozott. Később a Stellatum csoportba sorolták, önálló fajként megtartva.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;egyéb&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Egyéb ==<br /> A természetben erősen rejtőzködő életmódot folytat, gyakran csak néhány milliméterrel emelkedik ki a talajból. A faj az utóbbi évtizedekben vált ismertebbé a gyűjtők körében.<br /> <br /> &lt;span id=&quot;szerzők&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Szerzők ==<br /> * &#039;&#039;&#039;Szöveg:&#039;&#039;&#039; Mánfai Gyula <br /> * &#039;&#039;&#039;Kép:&#039;&#039;&#039; Papp László; Varga Zoltán<br /> * &#039;&#039;&#039;Lektorálta:&#039;&#039;&#039; Papp László<br /> <br /> &lt;span id=&quot;forrás&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> == Forrás ==<br /> * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &#039;&#039;Pozsgások&#039;&#039; 30. kártya<br /> <br /> [[Kategória:Gymnocalycium]]<br /> [[Kategória:Pozsgások kártyák]]</div>

Jokhel Csaba