Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

2026-05-25T11:31:09Z

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. május 25., 11:31-kori változata
37. sor:		37. sor:

	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==
	A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[~~Albert~~ Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.		A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium\|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Franz Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

	== Szerzők és forrás ==		== Szerzők és forrás ==

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzól…”

2026-05-25T11:28:31Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzól…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium saglionis (Cels) Britton & Rose, Cactaceae 3: 157. 1922 [as "saglione"]. Sec. Charles (2009)7}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése kehely (egy korábbi növénytani szakszóból „csupaszcsővű”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
* A fajnév, a ''saglionis'' '''[[Joseph Saglio]]''' tiszteletére lett elnevezve, aki Strasbourgban (más források szerint Párizsban) élő francia kaktuszkedvelő volt.

{{Típusfaj|Gymnocalycium saglione|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Gymnocalycium saglione}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Szukkulens törzse ('''szár'''a, módosult '''hajtás'''rendszere) egyesével álló (magános), széles golyó alakú, felül lekerekített, 300 mm átmérőjű vagy még ennél is szélesebb lehet (akár az 500 mm-t is elérheti). Törzsének színe Karl Moritz Schumann szerint matt kékeszöldtől szürkészöldig terjedhet. Csúcsa enyhe besüllyedt és tövisezett, kevés gyapjúfilccel borított. '''Bordák'''nak száma 10–30 vagy több, nagy, erős, hullámos hossz- és mély keresztbarázdával, az alapnál 5–6 oldalú kerekded dudorokra ('''szemölcsök'''re) felosztva. A '''szemölcsök''' 40 mm hosszúak és 15 mm magasak is lehetnek. Az '''axillák''' nincsenek külön részletezve. Az '''areolák''' 20–40 mm távol vannak egymástól, hosszúkásak, 10–14 mm hosszúak, fehér vagy szürke filcesek, idős korban majdnem csupaszok. Minden '''tövis''' árszerű, kissé érdes, színük barnától feketéig, végül szürke, nedvesen szép vörös, sugarasan széjjelálló, a testnél enyhén ívelt. A fiatal növényeken areolánként 8–10, később gyakran 15 vagy több '''tövisek''' fejlődnek; ezek közül a '''peremtövis'''ek száma 7–10 (az idős növényeken több), hosszúságuk 25–40 mm, a felsők a hosszabbak; a '''középtövis'''ek száma 1–3 db. Valódi '''levél''' vagy '''levelek''' a törzsszukkulens felépítés miatt teljesen hiányoznak. Gyökérrendszere sekély, a talaj felső rétegében elhelyezkedő '''gyökérzet'''.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' hiányzik, a virágok egyesével fejlődnek. A '''virág'''ok gyakran nagy számban jelennek meg a csúcs közeli areolákból; a '''virág''' 35 mm hosszú és ugyanilyen széles, alakja a széles tölcsérformától harang alakúig változhat.

* '''Takarólevelek:''' A pericarpellum (módosult '''csésze'''szerű alsó rész) rövid, széles, világoszöld, rövid, kevés számú, kerekded és fehér peremű félkör alakú pikkelyekkel fedett. A '''lepellevél'''ek (lepellevelek) lapát alakúak, kihegyezettek, fogazottak, a legkülső körben elhelyezkedő '''külső lepellevél'''ek zöldek, míg a '''párta''' belső struktúráját alkotó '''belső lepellevél'''ek fehérek vagy enyhén rózsaszínes árnyalatúak.
* '''Ivarlevelek:''' A porzólevelek nagyon rövidek, az egész vackot beburkolják, színük világosvörös; a '''porzószálak''' világosvörösek, a '''portokok''' (portok) sárgák, alig kiemelkedők. A '''termő''' feletti '''bibeszál''' szintén nagyon rövid, 7 mm hosszú, amelyen 12–14 világossárga bibeág ('''bibe''') található.

==== Termés ====
Termése golyó alakú húsos bogyó, 20 mm átmérőig, színe vöröses, az alapnál oldalt felhasadó.

* '''Magja:''' Magja kicsi, körülbelül 0,75 mm átmérőjű, kerekded, sapka formájú, világos köldökrésszel (köldökkel). A külső maghéj fénylő fekete vagy barna, szemölcsös képződményekkel borított.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Salta, Catamarca, Jujuy, La Rioja).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Különböző populációi ismertek Salta (El Tala, 1000 m magasságban), Catamarca (Los Angeles, 750 m magasságban), Jujuy (Quebrada de Humahuaca és Cuesta de Intihuasi), valamint La Rioja (Sanogasta) területeiről. Hazájában darabos kőzeten, száraz domboldalakon nő, jó vízáteresztő, savanyú vegyhatású, de tápanyagokkal kellően ellátott talajban.

== Kultúrában tartás ==
Jó vízáteresztő, tápdús, gyengén savanyú vegyhatású termesztőközeget igényel. Nyáron, meleg időben levegős környezetet igényel, szabadon is tartható. Szép tövisezettségű példányokat csak megfelelő mennyiségű napfény esetén nevelhetünk, de a fiatal növényeket a nyári tűző napsütés ellen árnyékolni érdemes. Télen teljesen szárazon és 6–10 °C között kell tartani. Szobanövényként tartva érdemes feloltani, jó alany számára a ''Trichocereus spachianus'' (Lem.) Ricc. Az ökölnagyságú növény már szívesen virágzik, fő virágzási ideje június és július hónapban van. Szaporítása magról nem okoz gondot, 25–30 °C között adja a legjobb csírázási százalékot, de az előcsíráztatott mag már 20–25 °C-on is jól kel, míg 10 °C-on a csírázás teljesen elmarad vagy igen gyenge.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Igen változékony faj, melyet a sok populációforma is bizonyít tövisszámban, színben, nagyságban és bordaszámban egyaránt, ami a nagy élőhelyterület következménye. Morfológiailag nem nagyon illeszthető be egyik, korábban megismert ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' Pfeiff. fajsorba sem. Virágai tölcsér- vagy harang alakúak, a pericarpellum fehér peremű pikkelyekkel borított, nagyon rövid porzólevelei világosvörösek és a teljes vackot beburkolják, vöröses bogyótermése pedig az alapnál oldalt hasad fel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxont eredetileg érvényesen ''Echinocactus saglionis'' néven '''[[François Cels]]''' (Cels) írta le 1847-ben, a Schumann-féle későbbi leírás alapjául körülbelül 100 mm átmérőjű egyedek szolgáltak (De Laet 1901-ben küldött egy nagy példányt Karl Moritz Schumann-nak Tucumánból). Később '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' helyezték át a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' nemzetségbe. A mag morfológiája alapján egy négy fajból álló fajsorba sorolható be, és '''[[Albert Buxbaum]]''' (Buxbaum) rendszertani felosztásában ez a faj lett a fajsor típusfaja.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Mánfai Gyula]]'''
* '''Kép:''' '''[[Bodor János]]''' (1–3.) és '''[[Sajgó Csanád]]''' (4.)
* '''Lektor:''' '''[[Gedeon Tamás]]''' (Szerkesztette: '''[[Lukoczki Zoltán]]''')
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 157. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Gymnocalycium saglionis - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */