<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_schickendantzii</id>
	<title>Gymnocalycium schickendantzii - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gymnocalycium_schickendantzii"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_schickendantzii&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T15:24:01Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_schickendantzii&amp;diff=9981&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium schickendantzii (F.A.C.Weber) Britton &amp; Rose, Cactaceae 3: 164–165. 1922 sec. Demaio &amp; al. 2011 | synonym = }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal. * A &#039;&#039;&#039;fajnév&#039;&#039;&#039; Fri…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Gymnocalycium_schickendantzii&amp;diff=9981&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-03T07:33:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium schickendantzii (F.A.C.Weber) Britton &amp;amp; Rose, Cactaceae 3: 164–165. 1922 sec. Demaio &amp;amp; al. 2011 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal. * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Fri…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Gymnocalycium schickendantzii (F.A.C.Weber) Britton &amp;amp; Rose, Cactaceae 3: 164–165. 1922 sec. Demaio &amp;amp; al. 2011&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[Friedrich Schickendantz]] (1837–1896) német vegyész nevét viseli, aki 1861-ben Argentínába emigrált. Ott egy bányavállalatnál, majd egy cukorgyárban dolgozott és ő alapította meg a Lillo Herbáriumot Tucumán tartomány fővárosában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ---&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Echinocactus schickendantzii Weber in Dict. Hort. Bois, 470., 1896.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Britton et Rose 1922&lt;br /&gt;
[[Fájl:Gymnocalycium schickendantzii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Gymnocalycium schickendantzii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Gymnocalycium schickendantzii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Holló László]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Széles golyó alakú növény, sötétzöld színű, 10–20 cm széles, bemélyedt csúccsal, felül összefonódó tövisekkel fedett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Bordáinak száma 7–14, vagy több, ötoldalú, széles, tompa dudorokra osztva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Areolái hosszúkásak, rövid filcesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nincs külön említve&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 6–7 db, lapított keresztmetszetűek, olykor rovátkásak, különböző hosszúságúak, 3 cm hosszúak, olykor még ennél is hosszabbak, visszafelé ívelten elállók&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színük vörösesszürke vagy szaruszínű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lepellevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a magház rövid henger alakú, zöld, enyhén hegyes, világoszöld peremű pikkelyekkel. A külső lepellevelek széles lapát alakúak, lenyesettek, zöldek vagy vöröses árnyalatúak. A belső lepellevelek hosszúkásak, tompák, fehérek vagy kissé vörösesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a porzószálak két sorban helyezkednek el, az alapnál és a toroknál illeszkednek. A bibeszál fehér, a bibeágak száma 12 db, sárgás színűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virága oldalt jelenik meg, legfeljebb 5 cm hosszú. Virágbimbói kissé hegyesek, zöldek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Termése széles tojásdad, zöld vagy szürkéskék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1 mm-nél kisebb átmérőjű, kerek, matt, apró dudoros felszínű, barnás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Északnyugat-Argentína, Dél-Córdobától Catamarcáig és Tucumánig, Salta tartományban is előfordul&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száraz dombokon, alacsony domboktól egészen az 1500 m magasságig, viszonylag kopár hegyoldalakon, gyakran szórványos cserjék, sziklák között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
5,5–6,5 pH-értékű, alacsony mésztartalmú vagy mészmentes közegbe ültessük, amely bőségesen tartalmaz ásványi anyagokat. Tavasztól őszig rendszeres, az átlagosnál kissé több (egy-két hetente) öntözést igényel. Félárnyékban, kissé párás környezetben érzi magát legjobban. Teleltetése teljesen szárazon, 6–8 °C-on történjen. A kisebb magvúak csoportjába tartozik, ezért a magoncok kissé lassabban fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
Változatos megjelenésű növények, így ebből a fajból is egy kisebb gyűjteményt lehet összeállítani. Különösen szép növény a Lau 473 gyűjtőszám alatt forgalomban lévő egyedek, de a P 17 gyűjtőszámú növények is látványosak. A &amp;#039;&amp;#039;G. delaetii&amp;#039;&amp;#039; néven ismert fajt a ma elfogadott rendszer a &amp;#039;&amp;#039;G. schickendantzii&amp;#039;&amp;#039; alfajának tekinti &amp;#039;&amp;#039;G. schickendantzii&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;delaetii&amp;#039;&amp;#039; (K. Sch.) Charles néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mánfai Gyula&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bodor János (1. és 2.), Holló László (3.)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 277. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Gymnocalycium]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>