Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum (F.Ritter) R.Kiesling & Metzing in Darwiniana 34: 404. 1996 sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen sajátságát jelzi. * A '''…”

2026-05-02T17:59:10Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum (F.Ritter) R.Kiesling & Metzing in Darwiniana 34: 404. 1996 sec. Hunt 2016 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen sajátságát jelzi. * A '''…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum (F.Ritter) R.Kiesling & Metzing in Darwiniana 34: 404. 1996 sec. Hunt 2016
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen sajátságát jelzi.
* A '''fajnév''' [[Carlos Spegazzini]] (1858–1926) olasz származású argentin gyógyszerész-botanikus professzor nevét viseli, aki először dr. Parodi gyógyszerész-botanikus asszisztense volt, később Argentína kaktusz-specialistájává vált.
* Az '''alfajnév''' [[Martín Cárdenas]] (1899–1973) a bolíviai Cochabamba Egyetem botanikai professzoráról kapta nevét, aki Bolívia részletes kaktuszflóráját dolgozta fel és számos új kaktuszfajt fedezett fel és írt le.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' RITTER, FR 88
* '''Első leírása:''' [[Friedrich Ritter|F. Ritter]]: Taxon 13(4): 144, 1964.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Kiesling]] és [[Metzing]] 1996
{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Gymnocalycium spegazzinii cardenasianaum01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Ifj. Papp László]]
[[Fájl:Gymnocalycium spegazzinii cardenasianaum01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Gymnocalycium spegazzinii cardenasianaum02-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
[[Fájl:Gymnocalycium spegazzinii cardenasianaum02-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
Szukkulens törzse szürkészöld, fiatalon lapos, később félgolyó alakú vagy kissé hosszúkás. A virágzóképes növény körülbelül 120–280 mm átmérőjű és 50–200 mm magas. Kicsiny, gyorsan elvékonyodó répagyökérrel. A test alsó része a talajba süllyedt. Csúcsa bemélyedt, tövistelen.


==== Szemölcsök ====
Bordák száma 13–21, egyenes, igen tompa és lapos, 20–50 mm széles, 5–10 mm magas, a borda alsó részén szélesebb és laposabb. A borda keskenyebb részén gyakran alkot krisztátát. Az areolák felett gyakran gyenge keresztbarázda található, az areolák alatt egy kisebb, többé-kevésbé jellegzetes, áll alakú kiszögellés. Idősebb korban a borda hosszirányban kissé eltolódhat és a keresztbarázda világosan felismerhető. A bordaelválasztó barázda egyenes.


==== Areolák ====
Areolái oválisak, 5–10 mm hosszúak, 3–7 mm szélesek, 5–15 mm távol vannak egymástól, kiemelkedők, kezdetben szürke filcesek.


==== Tövisek ====

* '''Középtövis:''' 1–2 db, 50–80 mm hosszú, gyakran az egyik felső peremtövis középtövis helyzetben
* '''Peremtövis:''' legtöbbször 3–6 db, 30–60 mm hosszú

A tövisek a fiatal példányokon és a fiatal virágzóképes növényeken csak peremtövisekre korlátozódnak. Ezek igen erősek vagy középerősek, merevek, mindig erősen íveltek, a fiatal növényeken összefonódók, az idős növényeken gyakran íveltek és elállók, ekkor legtöbbször egy vagy két középtövis is megjelenik. A középtövis legtöbbször kissé hosszabb, erősebb és íveltebb mint a peremtövis, előszeretettel felfelé ívelődő. A test felső részén lévő areolák peremtövis nélküliek. Tövisszín feketésszürke vagy vörösesszürke, legtöbbször sötétebb heggyel, majd kiszürkülnek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

* '''Lepellevelek:''' virága csúcsközeli areolából ered, 50 mm hosszú, illat nélküli, először délután nyílik és gyakran a tövisek akadálya miatt csak kissé kinyíló. A magház (ovárium) 11 mm hosszú és ugyanilyen vastag, elvékonyodó alappal, halvány szürkészöld, félkör formájú, halvány vöröses, testhez simuló pikkelyekkel, melyek körülbelül 5 mm szélesek és 3 mm hosszúak, apró sötétvörös heggyel. A virágcső felső része (receptaculum) szürkészöld, belül bíbor színezetű, tölcsér formájú, nyíláskor körülbelül 1 mm-re beszűkülő, 20 mm hosszú, nyíláskor 16 mm széles, a pikkelyek olyanok, mint a magházon, 5–6 mm hosszúak, 6–10 mm szélesek, a felsők hegy nélküliek. Lepellevelek 20 mm hosszúak, 6–9 mm szélesek, a belsők kissé rövidebbek, lefelé halvány bíbor színezetűek, a végükön majdnem fehérek, de halvány vöröses-barnás középcsíkkal. A külsők felül inkább lekerekítettek, a pikkelyekkel nem borított részük inkább szürke-zöldesvörös.

* '''Ivarlevelek:''' nektárkamra bíbor színezetű, 3 mm hosszú és széles, de szűk a vastag bibeszál miatt. A porzószál világosbíbor, körülbelül 6–10 mm hosszú, az alsók rövidebbek. Eredésüket illetően nem választhatók szét és az egész receptaculum belső falára kiterjednek. A portokok nagyok, citromsárga színezetűek, akárcsak a pollen. A portokok a bibeszál közepénél és ferde állásban, körülbelül 7 mm-re a receptaculum alsó peremétől és körülbelül fél magasságban a lepellevéltől helyezkednek el. A bibeszál majdnem 2 mm vastag, körülbelül 14 mm hosszú, amelyből 15 világossárga, 4 mm hosszú, kissé kihegyezett, összehajló bibeág ered.


==== Termés ====
Termése 17–22 mm hosszú és 15–20 mm széles, szürkészöld, kékes árnyalattal, az alapnál legtöbbször gyengén vöröses, alul vastag, felső harmada legtöbbször kissé vékonyabb, megmaradó, megszáradó virágmaradvánnyal. A terméskehely 7–10 mm széles, körülbelül 5 mm mély. A termésen 5–8 mm széles, 2–4 mm hosszú, vastag, halvány rózsabarnás, a termés falához simuló pikkelyek találhatók. Az érett termés felhasad, körülbelül 2/3 magasságig. A terméshús bőséges, zöldesfehér, íztelen, csak kissé nedvdús.

* '''Magja:''' hangyaterjesztésű, 1 mm hosszú, 0,8 mm széles és 0,7 mm vastag, hátoldala erősen domború, hasi oldala nem domború. Maghéja vöröses, kissé fénylő, finom, fekete dudorocskákkal. A köldök fehér, alapon, az egész mag peremén és a hasi oldalon meghosszabbodott.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Bolívia, Mendez tartomány, Tarija kerület, Ortes Carrizal környéke (egyes irodalmak szerint Észak-Argentínában, Catamarcánál is él)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1200–2000 m magasságban, viszonylag kopár, ritkásan törpecserjékkel tagolt, aprózódott vulkanikus kőzetfelszíneken, néhol kevés talajjal. Együtt él a ''[[Parodia maxima]]''-val és ''[[Opuntia sulphurea]]''-val.


== Kultúrában tartás ==
Mint a nemzetség legtöbb faja, fajunk is igényli a sok friss levegőt. A közeg ásványi eredetű, némi agyag kiegészítéssel és jó vízáteresztő legyen. Nyáron nem dús öntözést, alkalomszerű tápanyag-utánpótlást igényel. Télen száraz és hideg tartásban részesítsük. Ultraviola sugárzás (közvetlen napfény) hatására különösen erős tövisezettséget fejleszt. Kultúrában legjobb melegágyban tartani, azonban biztonsággal tarthatjuk ablakkultúrában is. Magvetéssel könnyen szaporíthatjuk.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


== Taxonómia és filogenetika ==
A ''[[Gymnocalycium spegazzinii]]'' alfajaként tartják számon. Rokona továbbá a ''[[Gymnocalycium armatum]]'', amely a cardenasianum változata a mai rendszerekben.


== Egyéb ==
A ''Gymnocalycium cardenasianum'' egyike a nemzetség ékköveinek. Igen változatos egyedeket találunk tövis hosszában, erősségében, valamint színben. Általában világosbarnától sötétbarnáig terjedő színskálában van a tövisszín, de nem ritka a feketésszürke tövis sem. A fajt [[Friedrich Ritter|Ritter]] gyűjtötte az 1953-as útja alkalmával, FR 88 számon. A ''Gymnocalycium armatum'' megkülönböztethető kissé kisebb növekedésében, kisebb virágában és egyenes elálló (vagy görbe) tövisezettségében.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula
* '''Kép:''' Papp László (1.), Bodor János (2.), Bodor János (1.), Papp László (2.)
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – ''Pozsgások'' 176–177. kártya

[[Kategória:Gymnocalycium]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Gymnocalycium spegazzinii subsp. cardenasianum - Laptörténet