<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Harrisia_jusbertii</id>
	<title>Harrisia jusbertii - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Harrisia_jusbertii"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Harrisia_jusbertii&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-23T15:08:54Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Harrisia_jusbertii&amp;diff=10049&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Harrisia jusbertii (Rebut) Frič in Möller&#039;s Deutsche Gärtn.-Zeitung 36: 421. 1932 sec. Franck 2016 | synonym = }} &lt;span id=&quot;a-név-eredete-etimológia&quot;&gt;&lt;/span&gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &#039;&#039;&#039;nemzetségnév&#039;&#039;&#039; William Harris (1860–1920) brit kormányzati szolgálatban álló ír botanikus nevét kapta, aki 1907 és 1911 között Jamaikán gyűjtött és a jamaikai nyilvános kertek és ültetvények főfelügyelője vol…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Harrisia_jusbertii&amp;diff=10049&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-05T18:10:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Harrisia jusbertii (Rebut) Frič in Möller&amp;#039;s Deutsche Gärtn.-Zeitung 36: 421. 1932 sec. Franck 2016 | synonym = }} &amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt; === A név eredete, etimológia ===  * A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;a href=&quot;/index.php?title=William_Harris&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;William Harris (a lap nem létezik)&quot;&gt;William Harris&lt;/a&gt; (1860–1920) brit kormányzati szolgálatban álló ír botanikus nevét kapta, aki 1907 és 1911 között Jamaikán gyűjtött és a jamaikai nyilvános kertek és ültetvények főfelügyelője vol…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Harrisia jusbertii (Rebut) Frič in Möller&amp;#039;s Deutsche Gärtn.-Zeitung 36: 421. 1932 sec. Franck 2016&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;a-név-eredete-etimológia&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nemzetségnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[William Harris]] (1860–1920) brit kormányzati szolgálatban álló ír botanikus nevét kapta, aki 1907 és 1911 között Jamaikán gyűjtött és a jamaikai nyilvános kertek és ültetvények főfelügyelője volt.&lt;br /&gt;
* A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;fajnév&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; egy Jusbert nevű emberről kapta a nevét, akiről nem tudunk többet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;típuspéldány&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ---&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Gesamtbeschreibung der Kakteen 137. 1897.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Borg 1937&lt;br /&gt;
[[Fájl:Harrisia jusbertii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
[[Fájl:Harrisia jusbertii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;alaktani-morfológiai-jellemzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;vegetatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;hajtás-szár&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár ====&lt;br /&gt;
Karcsú oszlopos növény, amely néhány oldalhajtást nevelhet. Felálló hajtásai 2–3 m magasak és 4–6 cm átmérőjűek lehetnek, színük sötétzöld.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szemölcsök&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Szemölcsök ====&lt;br /&gt;
Bordáinak száma ritkán 4, általában 5–6 db. A bordák éle lekerekített.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;areolák&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Areolák ====&lt;br /&gt;
Areolái kezdetben sárgák, később megszürkülnek, kissé oválisak, mintegy 2 cm-re állnak egymástól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;tövisek&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Tövisek ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Középtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1–4 db, a peremtöviseknél erősebb, kezdetben vörös, később sötét barnásvörös színű, keresztállású&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövis:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5–7 db, kúp alakú, kb. 4–6 mm hosszú, a legfelső állású a leghosszabb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;generatív-test&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;virág&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
Virága éjjel nyílik, 18 cm hosszú, fehér színű, a külső lepellevelek barnászöldek, zöldek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;termés&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Termése golyó alakú, vörös színű, 4–6 cm átmérőjű, az oldalán felrepedő, húsos állományú gyümölcshússal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fekete, kb. 1,5 mm nagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;elterjedés-és-élőhely&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; csak kultúrából ismert&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; feltételezések szerint Argentínában vagy Paraguay-ban van az élőhelye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;kultúrában-tartás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A faj szinte minden kaktuszgyűjteményben megtalálható. Kevésszámú bordája, rövid tövisei alapján könnyen azonosítható. Tartása különösebb nehézséget nem okoz. A szokásos kaktuszföld-keverékbe ültetve, nyáron bőséges öntözéssel jól fejlődik. Nyáron akár a szabadba is kitehető, takarást, csapadék elleni védelmet nem igényel. Télen tartható teljesen szárazon és akár +5 °C-on is, annak ellenére, hogy egyes szakkönyvekben ajánlják a szokásosnál magasabb teleltetési hőmérsékletet és a mérsékelt téli öntözést. Az 50 cm magas példányok már virágozhatnak. Éjjel nyíló, hatalmas fehér virágai nagyon látványosak. Az idősebb példányok egyszerre több virágot is bonthatnak, amelyek másnap délig végleg becsukódnak. Virágzására tavasztól őszig többször is számíthatunk. Termést ritkán hoz, mivel a faj önsteril, a gyűjteményekben elterjedt példányok pedig nagyon gyakran azonos klónból származnak. A faj hajtásai, ritkábban magoncai a kaktuszok oltásának legelterjedtebb alanyai. Rövid tövisei, viszonylag lágy, nedvdús szövetei nagyon megkönnyítik az oltási műveletet, az oltványok nagyon jó eredménnyel erednek meg és fejlődnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;taxonómia-és-filogenetika&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;egyéb&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
A taxon rendszertani státusza rendkívül bizonytalan. Feltételezhetően egy intergenerikus természetes hibridről van szó, talán a &amp;#039;&amp;#039;Harrisia pomanensis&amp;#039;&amp;#039; és az &amp;#039;&amp;#039;Echinopsis oxygona&amp;#039;&amp;#039; rövid tövisű formája (&amp;#039;&amp;#039;Echinopsis eyriesii&amp;#039;&amp;#039;) között. A feltételezett élőhelyet [[Karl Moritz Schumann]] adta meg a leírásban, de azzal az információval, hogy a leírás egy [[Hermann Gruson]] által kultúrában nevelt példány alapján történt. A hibrid-elmélet 1910-ben ütötte fel a fejét, először [[Max Gürke]] tollából. [[Beguin]] egyenesen azt állította, hogy a hibridet ő hozta létre Echinopsis-ból és Cereusból. [[Franz Buxbaum|Krainz]] határozottan kizárta, hogy a taxon hibrid lehet, mivel magról szaporítva több generáción keresztül is változatlan marad, nem üt vissza semmilyen feltételezett szülőre. A Kakteen und andere Sukkulenten egyik 2002-es cikke azt jelentette, hogy 1992-ben megtalálták a fajt Venezuelában, Sucre tartományban. Virágzó növényt akkor nem tudtak megfigyelni, az egyéb jellemzők alapján egyértelműnek látszott, hogy a &amp;#039;&amp;#039;Harrisia jusbertii&amp;#039;&amp;#039; élőhelyére bukkantak. 2005-ben azonban ezt a hírt cáfolták, mivel a kérdéses növény az itt élő &amp;#039;&amp;#039;Cereus repandus&amp;#039;&amp;#039; egy rövid tövisű formájának bizonyult.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;szerzők&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Szerzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lukoczki Zoltán&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektorálta:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;span id=&amp;quot;forrás&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – &amp;#039;&amp;#039;Pozsgások&amp;#039;&amp;#039; 303. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Harrisia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>