Hespëroyucca whippleyi - Laptörténet

Jokhel Csaba, 2026. május 8., 17:01-n

2026-05-08T17:01:39Z

← Régebbi változat		A lap 2026. május 8., 17:01-kori változata
15. sor:		15. sor:
	* '''Első leírása:''' Rep. Colorado R. (Ives) 4(Botany): 29. 1861.		* '''Első leírása:''' Rep. Colorado R. (Ives) 4(Botany): 29. 1861.
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Baker 1892		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Baker 1892
			[[Fájl:Hespëroyucca whippleyi-000.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Tóth Norbert]]
	== Szinonimák ==		[[Fájl:Hespëroyucca whippleyi-001.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Tóth Norbert]]
	* Yucca whipplei Torr. in J.C.Ives, Rep. Colorado R. 4: 29 (1861)		[[Fájl:Hespëroyucca whippleyi-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Tóth Norbert]]
	* Yucca whipplei subsp. typica A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941), not validly publ.		[[Fájl:Hespëroyucca whippleyi-003.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Tóth Norbert]]
	* Hesperoyucca peninsularis (McKelvey) Clary in Sida 19: 845 (2001)		=== Szinonimák ===
	* Hesperoyucca whipplei var. graminifolia Trel. in Rep. (Annual) Missouri Bot. Gard. 4: 215 (1893)		* ''Yucca whipplei'' Torr. in J.C.Ives, Rep. Colorado R. 4: 29 (1861)
	* Yucca californica Groenland in Rev. Hort. (Paris), sér. 4, 7: 434 (1858), tentatively listed as a synonym.		* ''Yucca whipplei'' subsp. ''typica'' A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941), not validly publ.
	* Yucca engelmannii Mast. in Gard. Chron., n.s., 14: 43 (1880)		* ''Hesperoyucca peninsularis'' (McKelvey) Clary in Sida 19: 845 (2001)
	* Yucca graminifolia Alph.Wood in Proc. Acad. Nat. Sci. Philadelphia 20: 167 (1868), nom. illeg. homonym. post.		* ''Hesperoyucca whipplei'' var. ''graminifolia'' Trel. in Rep. (Annual) Missouri Bot. Gard. 4: 215 (1893)
	* Yucca nitida C.Wright ex W.Watson in Gard. Chron., ser. 3, 39: 154 (1906)		* ''Yucca californica'' Groenland in Rev. Hort. (Paris), sér. 4, 7: 434 (1858), tentatively listed as a synonym.
	* Yucca ortigiesiana Roezl in Belgique Hort. 1880: 51 (1880)		* ''Yucca engelmannii'' Mast. in Gard. Chron., n.s., 14: 43 (1880)
	* Yucca peninsularis McKelvey in Yuccas Southw. U.S. 2: 52 (1947)		* ''Yucca graminifolia'' Alph.Wood in Proc. Acad. Nat. Sci. Philadelphia 20: 167 (1868), nom. illeg. homonym. post.
	* Yucca whipplei subsp. caespitosa (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 34 (1941)		* ''Yucca nitida'' C.Wright ex W.Watson in Gard. Chron., ser. 3, 39: 154 (1906)
	* Yucca whipplei var. caespitosa M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)		* ''Yucca ortigiesiana'' Roezl in Belgique Hort. 1880: 51 (1880)
	* Yucca whipplei subsp. eremica Epling & A.L.Haines in Brittonia 9: 172 (1957)		* ''Yucca peninsularis'' McKelvey in Yuccas Southw. U.S. 2: 52 (1947)
	* Yucca whipplei f. graminifolia (Trel.) Voss in Vilm. Blumengärtn., ed. 3. 1: 1055 (1895)		* ''Yucca whipplei'' subsp. ''caespitosa'' (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 34 (1941)
	* Yucca whipplei var. intermedia (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 34 (1953)		* ''Yucca whipplei'' var. ''caespitosa'' M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)
	* Yucca whipplei subsp. intermedia A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)		* ''Yucca whipplei'' subsp. ''eremica'' Epling & A.L.Haines in Brittonia 9: 172 (1957)
	* Yucca whipplei var. parishii M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)		* ''Yucca whipplei'' f. ''graminifolia'' (Trel.) Voss in Vilm. Blumengärtn., ed. 3. 1: 1055 (1895)
	* Yucca whipplei subsp. parishii (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941)		* ''Yucca whipplei'' var. ''intermedia'' (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 34 (1953)
	* Yucca whipplei var. percursa (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 35 (1953)		* ''Yucca whipplei'' subsp. ''intermedia'' A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)
	* Yucca whipplei subsp. percursa A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)		* ''Yucca whipplei'' var. ''parishii'' M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)
	* Yucca whipplei subsp. rigata Afferni & Drovandi in Piante Grasse 24: 92 (2004)		* ''Yucca whipplei'' subsp. ''parishii'' (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941)
	* Yucca whipplei var. violacea André in Rev. Hort. (Paris) 56: 324 (1884)		* ''Yucca whipplei'' var. ''percursa'' (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 35 (1953)
			* ''Yucca whipplei'' subsp. ''percursa'' A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)
			* ''Yucca whipplei'' subsp. ''rigata'' Afferni & Drovandi in Piante Grasse 24: 92 (2004)
			* ''Yucca whipplei'' var. ''violacea'' André in Rev. Hort. (Paris) 56: 324 (1884)
	* ''Yucca whippleyi'' Torrey 1861
	* változatai: var. caespitosa, var. parishii, var. typica, var. intermedia, var. percursa, var. peninsularis, var. eremica
	* ugyanezek alfajként is
	* ''Yucca newberryi'' McKelvey 1947
	* ''Yucca peninsularis'' McKelvey 1947
	* ''Yucca graminifolia'' Wood 1868 (nomen illeg)
	* esetleg ''Yucca californica'' Groenland 1858

	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
143. sor:		136. sor:
	== Szerzők ==		== Szerzők ==

	* '''Szöveg:''' ~~---~~		* '''Szöveg:''' Barna János
	* '''Kép:''' ~~---~~		* '''Kép:''' Tóth Norbert
	* '''Lektorálta:''' ~~---~~		* '''Lektorálta:''' Papp László

	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>

Jokhel Csaba: /* Típuspéldány */

2026-05-08T16:53:53Z

Típuspéldány

← Régebbi változat		A lap 2026. május 8., 16:53-kori változata
16. sor:		16. sor:
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Baker 1892		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Baker 1892

	~~{{Kaktusz szinonimák}}~~		== Szinonimák ==
	* Yucca whipplei Torr. in J.C.Ives, Rep. Colorado R. 4: 29 (1861)		* Yucca whipplei Torr. in J.C.Ives, Rep. Colorado R. 4: 29 (1861)
	* Yucca whipplei subsp. typica A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941), not validly publ.		* Yucca whipplei subsp. typica A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941), not validly publ.

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hesperoyucca whippleyi (Torrey) Baker 1892 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' második tagja a nagyon hasonló kinézetű Yucca-fajokra utal, az első tag („hespera”) pedig ógörög szó, jelentése: este. A faj az észak-amerikai kontinens nyugati részén él, ahol a nap este lenyugszik, az elterjedésére utalva. * A '''fajnév''' Amiel Weeks W…”

2026-05-08T16:53:12Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hesperoyucca whippleyi (Torrey) Baker 1892 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' második tagja a nagyon hasonló kinézetű Yucca-fajokra utal, az első tag („hespera”) pedig ógörög szó, jelentése: este. A faj az észak-amerikai kontinens nyugati részén él, ahol a nap este lenyugszik, az elterjedésére utalva. * A '''fajnév''' Amiel Weeks W…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Hesperoyucca whippleyi (Torrey) Baker 1892
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' második tagja a nagyon hasonló kinézetű Yucca-fajokra utal, az első tag („hespera”) pedig ógörög szó, jelentése: este. A faj az észak-amerikai kontinens nyugati részén él, ahol a nap este lenyugszik, az elterjedésére utalva.
* A '''fajnév''' [[Amiel Weeks Whipple]] (1817–1863) főhadnagyról van elnevezve, aki az amerikai hadseregben szolgált. 1853–54-ben térképész mérnökként részt vett abban a tervező és felderítő munkában, amely a Mississippi és a Csendes-óceán közötti vasútvonal nyomvonalát jelölte ki.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
* '''Első leírása:''' Rep. Colorado R. (Ives) 4(Botany): 29. 1861.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Baker 1892

{{Kaktusz szinonimák}}
* Yucca whipplei Torr. in J.C.Ives, Rep. Colorado R. 4: 29 (1861)
* Yucca whipplei subsp. typica A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941), not validly publ.
* Hesperoyucca peninsularis (McKelvey) Clary in Sida 19: 845 (2001)
* Hesperoyucca whipplei var. graminifolia Trel. in Rep. (Annual) Missouri Bot. Gard. 4: 215 (1893)
* Yucca californica Groenland in Rev. Hort. (Paris), sér. 4, 7: 434 (1858), tentatively listed as a synonym.
* Yucca engelmannii Mast. in Gard. Chron., n.s., 14: 43 (1880)
* Yucca graminifolia Alph.Wood in Proc. Acad. Nat. Sci. Philadelphia 20: 167 (1868), nom. illeg. homonym. post.
* Yucca nitida C.Wright ex W.Watson in Gard. Chron., ser. 3, 39: 154 (1906)
* Yucca ortigiesiana Roezl in Belgique Hort. 1880: 51 (1880)
* Yucca peninsularis McKelvey in Yuccas Southw. U.S. 2: 52 (1947)
* Yucca whipplei subsp. caespitosa (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 34 (1941)
* Yucca whipplei var. caespitosa M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)
* Yucca whipplei subsp. eremica Epling & A.L.Haines in Brittonia 9: 172 (1957)
* Yucca whipplei f. graminifolia (Trel.) Voss in Vilm. Blumengärtn., ed. 3. 1: 1055 (1895)
* Yucca whipplei var. intermedia (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 34 (1953)
* Yucca whipplei subsp. intermedia A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)
* Yucca whipplei var. parishii M.E.Jones in Contr. W. Bot. 15: 59 (1929)
* Yucca whipplei subsp. parishii (M.E.Jones) A.L.Haines in Madroño 6: 44 (1941)
* Yucca whipplei var. percursa (A.L.Haines) J.M.Webber in Agric. Monogr. U.S.D.A. 17: 35 (1953)
* Yucca whipplei subsp. percursa A.L.Haines in Madroño 6: 43 (1941)
* Yucca whipplei subsp. rigata Afferni & Drovandi in Piante Grasse 24: 92 (2004)
* Yucca whipplei var. violacea André in Rev. Hort. (Paris) 56: 324 (1884)

* ''Yucca whippleyi'' Torrey 1861
* változatai: var. caespitosa, var. parishii, var. typica, var. intermedia, var. percursa, var. peninsularis, var. eremica
* ugyanezek alfajként is
* ''Yucca newberryi'' McKelvey 1947
* ''Yucca peninsularis'' McKelvey 1947
* ''Yucca graminifolia'' Wood 1868 (nomen illeg)
* esetleg ''Yucca californica'' Groenland 1858



== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A rozetta szár nélküli, vagy rizómát képez, magányos, vagy többfejű.


==== Levelek ====

A levelek egyenesek, vagy ritkán keskeny lándzsásak, merev kardszerűek, vagy hajlékonyak, gyakran görbültek. Keresztmetszetük síkdomború, de mindkét lapjukon gerincet is viselhetnek. Hosszuk 25–115 cm, szélességük 0,5–4 cm, a tövük kiszélesedő. Színük szürkészöld, finoman barázdált. A levelek éle keskeny, finoman fogazott, nem képez rostokat.

* '''Levélcsúcs:''' a levél csúcsi- vagy végtövise hegyes


==== Rizóma ====

A növény rizómát képezhet.


==== Sarjképzés ====

A növény magányos vagy többfejű, egyes formák sarjakat hoznak a levélhónaljakból.


=== Generatív test ===


==== Virágzat ====

A virágzat a növény csúcshajtásából fejlődik, hengeres, vagy keskeny ellipszoid, 1,4–8 m magas. A virágzat szára felleveleket visel, 0,9–4,5 m hosszú.


==== Virág ====

A virágok 3,5–5 cm-esek, gömb alakúak, szélesre nyílók, bókolók, dúsan állnak, nagyon illatosak.

* '''Lepellevelek:''' széles lándzsásak, nagyjából egyformák, 30–65 × 8–25 mm-esek, fehérek, rózsaszínes csúccsal
* '''Ivarlevelek:''' a porzók alul egyenesek, felső részük hajlott, bunkó alakú. A tövük a lepellevelekhez forrt, a virág nyílásakor azokkal együtt széttárulnak. A virágpor nyálkás. A bibe bunkós végű


==== Termés ====

A termés ovális, 3–5 cm-es, a rekeszei mentén felnyílik.

* '''Magja:''' lapos, vékony, sima, matt fekete, 6–7 × 8 mm



== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' az USA-ban, Kalifornia délnyugati részén és Arizonában a Grand Canyon-tól délre él, valamint a szomszédos mexikói területeken
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kaliforniában jellemzően a tengerpart és a belső sivatagos rész közötti hegyvidéken, 2500 m magasságig, bozótos helyeken találkozhatunk vele, viszonylag dús vegetációban. Érdekes módon az általam látott 2–3 élőhelyen kaktuszfélékkel sehol nem nőtt együtt



== Kultúrában tartás ==

Magról vetve gyorsan fejlődik. Tartása nem jelent problémát, szívós növény, a fejlődési időszakban meglehetősen nagy vízigénnyel. Túlságosan szárazon tartva a levelek vége beszárad. Fiatalon a levelei inkább laposak, fűszerűek, nem mutatják a későbbi megvastagodott, merev formát.

Fűtetlen, de fedett helyen tartva biztonságosan kitelel, túléli a hazánkban előforduló legnagyobb hidegeket is. A délibb élőhelyeit ismerve ez meglepő dolog. Kivételes években a levelek vége visszafagyhat, de a növény gyorsan kinövi.

Nyáron érdemes nagy cserépben, vagy kiültetve nevelni, mert így sokkal gyorsabban fejlődik. A szabadban való téli tartását is meg lehetne kockáztatni védett fekvésben, jó vízelvezető talajban, mert az eredeti élőhely növényzetéből ítélve a csapadék mennyisége a miénkhez hasonló lehet, és a magashegyvidéki populációk hosszantartó, hasonló hidegeket élnek át, mint amilyenek nálunk vannak.



== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A [[Yucca]] nemzetségtől megkülönbözteti a bunkós végű bibe, a leplekhez forrt porzószálak, a rekeszek mentén felnyíló termés, a nagy méretű virágzat. Ezen kívül a magános formák virágzás után elpusztulnak, mások sarjakat hoznak a levélhónaljakból, egyik sem jellemző a Yucca nemzetségre.

Kifejlett korban az [[Agave stricta]]-ra hasonlít, vékony levelekből álló gömbjei nagyon látványosak.



== Taxonómia és filogenetika ==

A faj sok változata közötti különbség ezeken a tulajdonságokon alapult (sarjadó vagy magányos, képez-e rizómát?), de egyetlen élőhelyen belül is nagyon változatos formákat találunk, így rendszertanilag nem különíthetjük el a különböző formákat (ökotípusokat).



== Egyéb ==

Gyűjteményekben való tartásra a sarjadó példányok alkalmasabbak, mert könnyen szaporíthatók.



== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' ---
* '''Kép:''' ---
* '''Lektorálta:''' ---



== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 348. kártya

[[Kategória:Hespëroyucca]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]