Jokhel Csaba: /* Szerzők */

2026-08-03T17:13:26Z

Szerzők

← Régebbi változat		A lap 2026. augusztus 3., 17:13-kori változata
160. sor:		160. sor:
	== Szerzők ==		== Szerzők ==

	* '''Szöveg:''' Jokhel Csaba és Papp László		* '''Szöveg:''' Faragó Judit, Jokhel Csaba és Papp László
	* '''Kép:''' Faragó Judit		* '''Kép:''' Faragó Judit

	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>

	== Forrás ==		== Forrás ==

Jokhel Csaba, 2026. augusztus 3., 17:10-n

2026-08-03T17:10:52Z

← Régebbi változat		A lap 2026. augusztus 3., 17:10-kori változata
4. sor:		4. sor:
	<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===
	[[Fájl:Hoya lacunosa-000.jpg\|bélyegkép\|Fotó: ~~Nyúl Gábor~~]]		[[Fájl:Hoya lacunosa-000.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Faragó Judit]]
	[[Fájl:Hoya lacunosa-001.jpg\|bélyegkép\|Fotó: ~~Nyúl Gábor~~]]		[[Fájl:Hoya lacunosa-001.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Faragó Judit]]
	[[Fájl:Hoya lacunosa-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: ~~Nyúl Gábor~~]]		[[Fájl:Hoya lacunosa-002.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Faragó Judit]]
	[[Fájl:Hoya lacunosa-006.jpg\|bélyegkép\|Fotó: ~~Nyúl Gábor~~]]		[[Fájl:Hoya lacunosa-006.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Faragó Judit]]
	* A '''Hoya''' '''nemzetséget''' [[Thomas Hoy]] (1750 körül – 1822) angol kertészről és botanikusról nevezte el [[Robert Brown]] 1810-ben. Thomas Hoy közel negyven éven át a Northumberland hercegének syoni (Syon House, Middlesex) kertészetét vezette. Számos – főként ausztráliai – növényfajt ismertetett meg a londoni ''Linné Társaság''-gal, amelynek 1788-tól maga is tagja volt.		* A '''Hoya''' '''nemzetséget''' [[Thomas Hoy]] (1750 körül – 1822) angol kertészről és botanikusról nevezte el [[Robert Brown]] 1810-ben. Thomas Hoy közel negyven éven át a Northumberland hercegének syoni (Syon House, Middlesex) kertészetét vezette. Számos – főként ausztráliai – növényfajt ismertetett meg a londoni ''Linné Társaság''-gal, amelynek 1788-tól maga is tagja volt.
	* A ''lacunosa'' '''fajnév''' a latin ''lacuna'' (gödör, mélyedés, hézag) főnévből képzett ''lacunosus'' melléknévből származik, jelentése: '''gödrös, mélyedéses, hézagos'''. A név a sötétzöld levelek fő- és mellékerei között található jellegzetes bemélyedésekre utal.		* A ''lacunosa'' '''fajnév''' a latin ''lacuna'' (gödör, mélyedés, hézag) főnévből képzett ''lacunosus'' melléknévből származik, jelentése: '''gödrös, mélyedéses, hézagos'''. A név a sötétzöld levelek fő- és mellékerei között található jellegzetes bemélyedésekre utal.

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hoya lacunosa Blume, 1826 }} === A név eredete, etimológia === Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor * A '''Hoya''' '''nemzetséget''' Thomas Hoy (1750 körül – 1822) an…”

2026-08-03T17:09:45Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hoya lacunosa Blume, 1826 }} === A név eredete, etimológia === bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor * A '''Hoya''' '''nemzetséget''' Thomas Hoy (1750 körül – 1822) an…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Hoya lacunosa Blume, 1826
}}

=== A név eredete, etimológia ===
[[Fájl:Hoya lacunosa-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]]
[[Fájl:Hoya lacunosa-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]]
[[Fájl:Hoya lacunosa-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]]
[[Fájl:Hoya lacunosa-006.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]]
* A '''Hoya''' '''nemzetséget''' [[Thomas Hoy]] (1750 körül – 1822) angol kertészről és botanikusról nevezte el [[Robert Brown]] 1810-ben. Thomas Hoy közel negyven éven át a Northumberland hercegének syoni (Syon House, Middlesex) kertészetét vezette. Számos – főként ausztráliai – növényfajt ismertetett meg a londoni ''Linné Társaság''-gal, amelynek 1788-tól maga is tagja volt.
* A ''lacunosa'' '''fajnév''' a latin ''lacuna'' (gödör, mélyedés, hézag) főnévből képzett ''lacunosus'' melléknévből származik, jelentése: '''gödrös, mélyedéses, hézagos'''. A név a sötétzöld levelek fő- és mellékerei között található jellegzetes bemélyedésekre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' ''Bijdragen tot de Flora van Nederlandsch Indië'' '''16''': 1063. (1826–1827).


=== Szinonimák ===

* ''Otostemma lacunosum'' (Blume) Blume, 1848
* ''Hoya suaveolens'' Miq., 1856
* ''Hoya lacunosa'' var. ''pallidiflora'' Hook.f., 1861


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár ====

A ''Hoya lacunosa'' hajtásaival és virágzatával is a legszebb [[:Kategória:Hoya|Hoya]]-fajok közé tartozik. Szemiepifiton (talajban gyökerező, de fákra vagy sziklákra felkapaszkodó) liánszerű cserje, amely a fatörzsekre kapaszkodva akár a legmagasabb ágakig is feljut.

Szárai vékonyak, megközelítőleg 1,5 m hosszúak, zöld színűek, csupaszok és számos helyen meggyökeresednek. A járulékos gyökerek elsősorban a levélalapi, illetve az elágazási csomópontokból (nodusokból) fejlődnek.

==== Levelek ====

A levelek keresztben átellenes állásúak, vagyis az egymást követő levélpárok egymáshoz képest 90°-kal elfordulnak.

A levélnyél (3)4–12(15) mm hosszú és 2–4 mm vastag, csupasz, hengeres, és a levéllemez megfelelő beállítása érdekében rendszerint enyhén görbült.

A levéllemez kihegyezett tojásdad, elliptikus vagy széles lándzsás alakú, 3–7 cm hosszú és 2,5–3 cm széles. Levelei:

* csupaszok;
* húsosak, akár 4 mm vastag vízraktározó alapszövettel;
* fényes felületűek;
* csúcsuk hegyes vagy kihegyesedő;
* válluk lekerekített vagy ék alakú.

Az oldalerek 2–4 párban fejlődnek. A fő- és mellékerek közötti levélfelület jellegzetesen gödrös, enyhén besüllyedt, míg a levél fonákán ezek a területek kidomborodnak.


=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágzat (1)15–20(30) virágból álló, domború ernyő, amely oldalra álló vagy lecsüngő.

A virágok rendkívül kellemes, fahéjra emlékeztető illatúak, és bőségesen nyílnak a nemzetségre jellemző kapaszkodó nodusok mellett, a levélalapi rügyekből.

A virágzati kocsány merev, legfeljebb 5 cm hosszú.

Az egyes virágok kocsánya 4–25 mm hosszú, többé-kevésbé hajlott és szintén merev.

A csésze apró, tompa csúcsú.

A sugaras szimmetriájú párta egyenként csepp- vagy rügy alakú, megközelítőleg 6–8 mm átmérőjű. Színe többnyire fehér, ritkábban zöldes vagy halványsárga.
A párta belső oldala bársonyosan szöszös, pelyhes, sűrűn szőrös. Ez a szőrzet feltűnően hosszú és sűrű, amely a faj egyik legjellemzőbb bélyege.

* '''Pártalebenyek:''' tompa háromszögletűek vagy tojásdadok, középen kissé összeszűkülnek. Külső szögük lekerekített, belső szögük hegyes. Felületük vékony gerincű, széleik erőteljesen hátragöngyöltek és visszahajlók.
* '''Mellékpárta:''' fehér vagy – gyakrabban – sárga.
* '''Porzógyűrű:''' lebenyei elliptikusak. Külső függelékük tompa, vékony és felálló, a belső függelék szintén felálló, vörösesbarna vagy narancsvörös.
* '''Bibefej:''' csúcsos, sárga.
* '''Porzók:''' függelékeik többnyire hegyesek, ritkán hártyásak.
* '''Virágpora:''' hosszú, sarló alakú polliniumokból áll, amelyek kehelyszerű nyúlvánnyal és széles szárnnyal rendelkeznek.

==== Termés ====

A termése csupasz, egyetlen oldalon felnyíló tüsző.

* Hengeres alakú.
* Éretten szürkés vagy sárgásbarna.
* 5–6 (7) cm hosszú, kb. 0,5 cm vastag.
* Csúcsa tompán elvékonyodó, a kocsány felőli része enyhén kúpos.

A magok lapított csepp alakúak, sárgás színűek, megközelítőleg 5 × 1,1 mm méretűek.

A magok csúcsán fehér, kúposan körkörösen álló repítőszőr-bóbiták fejlődnek, amelyek hossza elérheti a 2 cm-t is, lehetővé téve a nagy távolságra történő szél általi terjedést.


== Elterjedés és élőhely ==

'''Földrajzi elterjedés:'''

Dél- és Délkelet-Ázsiában honos. Előfordul:

* Indiában,
* Kínában,
* Malajziában,
* Szingapúrban,
* Thaiföldön,
* Indonéziában (Borneó, Jáva és Szumátra szigetén).

'''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:'''

Kúszó, szemiepifita életmódú faj, amely trópusi és szubtrópusi területeken él.

Elsősorban

* szavannákon,
* nyílt, ritkás cserjésekben,
* erdőszéleken,
* monszunerdőkben

fordul elő, ahol gyakran sűrű hajtástömegekkel borítja a fatörzseket, majd felkapaszkodik a gazdanövények alsó ágaira.

A természetben nem ritka a mirmekofília: a fatörzsekre felkúszó hajtásokban a hangyák járatokat rágnak, és gyökereiben, illetve száraiban fészket alakítanak ki.


== Kultúrában tartás ==

A fiatal növényeket 2–3 évente ajánlott átültetni. Az idősebb, nehezen mozgatható példányoknál elegendő a felső talajréteg cseréje, azonban amikor a gyökerek teljesen átszőtték a cserepet, az átültetés elkerülhetetlenné válik.

Az átültetés alkalmat ad a visszametszésre, tőosztásra és a növény megfiatalítására is.

Talajigénye nagymértékben hasonlít az epifita kaktuszok ültetőközegéhez. Elsősorban laza, levegős, szerves anyagokban gazdag keverékben fejlődik jól, amely készülhet például:

* apróra tört cserépből;
* faszénből;
* kvarchomokból;
* érett ló- vagy tyúktrágyából (ennek hiányában marhatrágyából);
* sóderből;
* Novobalt tőzegből;
* apróra vágott fenyőtűből;
* zeolitból;
* humifikálódott komposztból.

Az alaposan összekevert és átszitált talajkeverék megfelelő körülmények között mintegy három évig biztosít jó közeget a növény számára.
A vegetációs időszakban az ideális hőmérséklet 20–25 °C. Télen és a hűvösebb évszakokban a hőmérséklet lehetőleg ne csökkenjen 10 °C alá.

A téli pihenőidő alatt kb. 12 °C hőmérsékleten, sok fény mellett, mérsékelt öntözéssel vagy közel száraz tartásban jól átteleltethető. A tél végén, amikor ismét növekedésnek indul, vízigénye jelentősen megnő, ilyenkor a rothadás veszélye is kisebb.

Tavasszal félárnyékos helyen kiválóan fejlődik. Szabadban tartva az esővíz rendszerint elegendő nedvességet biztosít számára.

A nyári hónapokban az erősebb csapadékot és a meleg időjárást is jól elviseli, amennyiben erősen szűrt fényben neveljük. Ez a környezet rendszerint a virágzásnak is kedvez.

A rendszeres tápanyag-utánpótlást meghálálja.

Száraz, központi fűtéses lakásokban rendszerint nem fejlődik megfelelően. A párásítás ugyan javíthatja a virágzási hajlamot, de hosszú távon önmagában nem elegendő. Ilyen körülmények között gyakran takácsatkák károsítják.


== Egyéb ==

Kínában a növény minden részének főzetét a népi gyógyászatban rovarcsípések méregtelenítésére, gennyes sebek és különböző duzzanatok kezelésére alkalmazzák.

A fajnak számos mutánsa és kertészeti változata (cultivar) ismert.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Jokhel Csaba és Papp László
* '''Kép:''' Faragó Judit


== Forrás ==

* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, ''Pozsgások'' xxx. kártya (nyomtatásban nem készült el)

[[Kategória:Hoya]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Hoya lacunosa - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Szerzők */

Jokhel Csaba, 2026. augusztus 3., 17:10-n

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Hoya lacunosa Blume, 1826 }} === A név eredete, etimológia === Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor Fotó: Nyúl Gábor * A '''Hoya''' '''nemzetséget''' Thomas Hoy (1750 körül – 1822) an…”