<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AApocynaceae</id>
	<title>Kategória:Apocynaceae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3AApocynaceae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-27T19:30:29Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=9126&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán, 2026. március 22., 10:49-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=9126&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-22T10:49:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. március 22., 10:49-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Speciesbox&lt;/del&gt;|&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;taxon=Apocynaceae}}&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Taxonbox&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;| &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;accepted   &lt;/ins&gt;= Apocynaceae (Antoine Laurent De Jussieu) Jussieu, 1789&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;== Tudományos név =&lt;/del&gt;=&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-added&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;* &#039;&#039;&#039;&lt;/del&gt;Apocynaceae&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039; &lt;/del&gt;(Antoine Laurent De Jussieu) Jussieu, 1789&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-added&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-added&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== A név eredete, etimológia ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=== A név eredete, etimológia ===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l57&quot;&gt;57. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;54. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Szukkulens taxonok ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Szukkulens taxonok ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A család számos szukkulens taggal rendelkezik, különösen az Asclepiadoideae alcsaládban. Ezeknél a növényeknél a szár vált pozsgássá (&#039;&#039;caulis succulens&#039;&#039;), gyakran kaktuszszerű megjelenést kölcsönözve nekik (pl. &#039;&#039;Stapelia&#039;&#039;, &#039;&#039;Huernia&#039;&#039;). Leveleik gyakran pikkelyszerűvé csökevényesedtek vagy teljesen hiányoznak. Számos fajnál a törzs megvastagodott, úgynevezett kaudexet képezve (pl. &#039;&#039;Adenium&#039;&#039;, &#039;&#039;Pachypodium&#039;&#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A család számos szukkulens taggal rendelkezik, különösen az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Asclepiadoideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Asclepiadoideae]] &lt;/ins&gt;alcsaládban. Ezeknél a növényeknél a szár vált pozsgássá (&#039;&#039;caulis succulens&#039;&#039;), gyakran kaktuszszerű megjelenést kölcsönözve nekik (pl. &#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Stapelia&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Stapelia]]&lt;/ins&gt;&#039;&#039;, &#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Huernia&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Huernia]]&lt;/ins&gt;&#039;&#039;). Leveleik gyakran pikkelyszerűvé csökevényesedtek vagy teljesen hiányoznak. Számos fajnál a törzs megvastagodott, úgynevezett kaudexet képezve (pl. &#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Adenium&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Adenium]]&lt;/ins&gt;&#039;&#039;, &#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:Pachypodium|&lt;/ins&gt;Pachypodium&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&#039;&#039;).&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Taxonómia és filogenetika ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Taxonómia és filogenetika ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az APG IV osztályozás szerint az Apocynaceae a Gentianales rendbe tartozik. A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különálló családként kezelt Asclepiadaceae-t be kell olvasztani az Apocynaceae-be, mivel az utóbbi e nélkül parafiletikus lenne. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: Rauvolfioideae, Apocynoideae, Periplocoideae, Secamonoideae és Asclepiadoideae.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az APG IV osztályozás szerint az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:Apocynaceae|&lt;/ins&gt;Apocynaceae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;a &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Gentianales&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Gentianales]] &lt;/ins&gt;rendbe tartozik. A molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különálló családként kezelt &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:Asclepiadaceae|&lt;/ins&gt;Asclepiadaceae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;-t be kell olvasztani az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Apocynaceae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Apocynaceae]]&lt;/ins&gt;-be, mivel az utóbbi e nélkül parafiletikus lenne. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: [[:Kategória&lt;/ins&gt;:Rauvolfioideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Rauvolfioideae]]&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Apocynoideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Apocynoideae]]&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:&lt;/ins&gt;Periplocoideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|Periplocoideae]]&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:Secamonoideae|&lt;/ins&gt;Secamonoideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;és &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[:Kategória:Asclepiadoideae|&lt;/ins&gt;Asclepiadoideae&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Forrás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Forrás ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-5036:rev-9126:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=5036&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán, 2026. január 1., 23:47-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=5036&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-01T23:47:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;amp;diff=5036&amp;amp;oldid=2436&quot;&gt;Változtatások megtekintése&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=2436&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „= Apocynaceae (Meténgfélék) családja =  Az &#039;&#039;&#039;Apocynaceae&#039;&#039;&#039; a kutyatejfélékkel (Euphorbiaceae) együtt az egyik legváltozatosabb trópusi és szubtrópusi kétszikű növénycsalád. A meténgfélék a Gentianales rendbe tartoznak, és világszerte mintegy 5000 fajt foglalnak magukban. A családba fák, cserjék, kúszónövények, liánok és számos pozsgás forma is tartozik, különösen a száraz afrikai élőhelyeken. Sok faj mérgező tejnedvet term…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Apocynaceae&amp;diff=2436&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-11-16T08:49:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „= Apocynaceae (Meténgfélék) családja =  Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Apocynaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a kutyatejfélékkel (Euphorbiaceae) együtt az egyik legváltozatosabb trópusi és szubtrópusi kétszikű növénycsalád. A meténgfélék a Gentianales rendbe tartoznak, és világszerte mintegy 5000 fajt foglalnak magukban. A családba fák, cserjék, kúszónövények, liánok és számos pozsgás forma is tartozik, különösen a száraz afrikai élőhelyeken. Sok faj mérgező tejnedvet term…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;= Apocynaceae (Meténgfélék) családja =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Apocynaceae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a kutyatejfélékkel (Euphorbiaceae) együtt az egyik legváltozatosabb trópusi és szubtrópusi kétszikű növénycsalád. A meténgfélék a Gentianales rendbe tartoznak, és világszerte mintegy 5000 fajt foglalnak magukban. A családba fák, cserjék, kúszónövények, liánok és számos pozsgás forma is tartozik, különösen a száraz afrikai élőhelyeken. Sok faj mérgező tejnedvet termel, amely latex-szerű, és jelentős kémiai változatosságot mutat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Morfológia ===&lt;br /&gt;
Az Apocynaceae fajok többsége tejnedvet termelő örökzöld növény. Leveleik többnyire keresztben átellenesek vagy örvösek, egyszerűek és ép szélűek. A család egyik jellegzetessége az anatómiailag és kémiailag is speciális tejcsöves rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágok rendszerint öttagúak, sugarasan szimmetrikusak vagy kissé zigomorfak. A párta csöves vagy tölcsérszerű, a porzók száma 5. A termés lehet tüsző, tok, bogyó vagy csonthéjas — sok esetben ikertermés vagy összetett termésforma. A magképzés sajátossága, hogy sok fajnál repítőkészülék (szőrös bibeszálmaradvány) segíti a szél általi terjedést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A családon belül különösen figyelemreméltók a pozsgás afrikai nemzetségek (pl. &amp;#039;&amp;#039;Adenium&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Pachypodium&amp;#039;&amp;#039;), amelyek vastag, vízraktározó törzset vagy caudexet fejlesztenek, a sivatagi élethez alkalmazkodva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Virágzat ===&lt;br /&gt;
A virágzat rendszerint bogernyős, álernyős vagy csomós, a virágok sok esetben feltűnőek, színesek és illatosak. A párta színe lehet fehér, sárga, rózsaszín, piros, lila vagy ezek kombinációja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Különleges virágfelépítés jellemzi például a &amp;#039;&amp;#039;Stapeliinae&amp;#039;&amp;#039; alcsaládot (Husvéti-virágok, „szarszagvirágok”), ahol a virágok csillag alakúak és gyakran dögszagot árasztanak, legyekkel való beporzás céljából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kémiai összetétel ===&lt;br /&gt;
Az Apocynaceae sok mérgező alkaloidot tartalmaz, köztük:&lt;br /&gt;
* kardenolidokat (pl. &amp;#039;&amp;#039;Nerium oleander&amp;#039;&amp;#039;),&lt;br /&gt;
* indol-alkaloidokat (pl. a &amp;#039;&amp;#039;Catharanthus&amp;#039;&amp;#039; fajok),&lt;br /&gt;
* latexet és kaucsukot tartalmazó komponenseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Számos gyógyszer hatóanyaga származik a családból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példák ===&lt;br /&gt;
Néhány jól ismert nemzetség:&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Nerium&amp;#039;&amp;#039; (leander)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Vinca&amp;#039;&amp;#039; (meténg)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Catharanthus&amp;#039;&amp;#039; (gyógyászati hatóanyagok forrása)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Adenium&amp;#039;&amp;#039; (sivatagi rózsa – pozsgás)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Pachypodium&amp;#039;&amp;#039; (caudexes, pozsgás fatörzs)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Carissa&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Hoya&amp;#039;&amp;#039; (viaszvirág)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Stapelia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Huernia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Orbea&amp;#039;&amp;#039; (pozsgás, csillagvirágú formák)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ökológiai szerep ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pollináció ===&lt;br /&gt;
A család beporzói rendkívül változatosak: méhek, pillangók, lepkék, legyek, madarak és éjszakai rovarok is szerepet játszanak.  &lt;br /&gt;
A Stapeliinae alcsalád esetében a virágok szaga és mintázata a döglegyeket vonzza (mimikri).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vízmegtartás ===&lt;br /&gt;
A száraz élőhelyekhez alkalmazkodó pozsgás nemzetségek (&amp;#039;&amp;#039;Adenium&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Pachypodium&amp;#039;&amp;#039;, Stapeliinae) vízraktározó szárakkal (caudex, megvastagodott törzs vagy levélszukkulencia) rendelkeznek. Ezek a formák nagy szerepet játszanak a sivatagi növényközösségek szerkezetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Élőhelyteremtés ===&lt;br /&gt;
A fajok sokfélesége miatt az Apocynaceae számos ökoszisztémában fontos: esőerdőkben, cserjésekben, szavannákon és sivatagokban egyaránt gyakoriak. A mérgező növények a herbivorok táplálkozási hálózatára is jelentős hatással bírnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gazdasági jelentőség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyógyászat ===&lt;br /&gt;
Számos, klinikailag fontos hatóanyag származik ebből a családból. A &amp;#039;&amp;#039;Catharanthus roseus&amp;#039;&amp;#039; például a vinblasztin és vinkrisztin forrása, amelyeket daganatellenes terápiában használnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ipari jelentőség ===&lt;br /&gt;
A trópusi fajok latexéből egyes területeken természetes gumit állítanak elő, bár a Hevea kaucsukhoz képest kisebb jelentőségű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Dísznövények ===&lt;br /&gt;
Sokan termesztik dísznövényként a feltűnő virágú fajokat:  &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;Nerium oleander&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Hoya&amp;#039;&amp;#039; fajok, valamint a pozsgás különlegességek (&amp;#039;&amp;#039;Adenium&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Pachypodium&amp;#039;&amp;#039;, Stapeliinae nemzetségek).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Apocynaceae család így egyszerre jelentős ökológiai, kertészeti és gyógyszerészeti szempontból, rendkívüli morfológiai változatossággal.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>