Kategória:Asclepiadoideae - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Szukkulens taxonok */

2026-03-23T06:32:06Z

Szukkulens taxonok

← Régebbi változat		A lap 2026. március 23., 06:32-kori változata
52. sor:		52. sor:
	== Szukkulens taxonok ==		== Szukkulens taxonok ==

	Az alcsalád szukkulens képviselői ~~három~~ fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:		Az alcsalád szukkulens képviselői öt fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:

	=== 1. Asclepiadeae > Cynanchinae ===		=== 1. Asclepiadeae > Cynanchinae ===

Dr. Gyúró Zoltán: /* Szukkulens taxonok */

2026-03-23T06:30:13Z

Szukkulens taxonok

← Régebbi változat		A lap 2026. március 23., 06:30-kori változata
54. sor:		54. sor:
	Az alcsalád szukkulens képviselői három fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:		Az alcsalád szukkulens képviselői három fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:

	=== 1. Asclepiadeae (Cynanchinae ~~szubtribusz)~~ ===		=== 1. Asclepiadeae > Cynanchinae ===
	Ez a csoport képviseli az átmenetet a fásodó szárú kúszónövények és a valódi szukkulensek között.		Ez a csoport képviseli az átmenetet a fásodó szárú kúszónövények és a valódi szukkulensek között.
	* ''[[:Kategória:Cynanchum\|Cynanchum]]'': Világszerte elterjedt nemzetség, amelynek madagaszkári fajai extrém szárszukkulenciát mutatnak.		* ''[[:Kategória:Cynanchum\|Cynanchum]]'': Világszerte elterjedt nemzetség, amelynek madagaszkári fajai extrém szárszukkulenciát mutatnak.
	* ''[[:Kategória:Sarcostemma\|Sarcostemma]]'': Levéltelen, húsos, ízelt szárú növények, amelyek gyakran más növényekre támaszkodva növekednek.		* ''[[:Kategória:Sarcostemma\|Sarcostemma]]'': Levéltelen, húsos, ízelt szárú növények, amelyek gyakran más növényekre támaszkodva növekednek.

	=== 2. Ceropegieae (Ceropegiinae ~~szubtribusz)~~ ===		=== 2. Ceropegieae > Ceropegiinae ===
	A szukkulencia itt gyakran föld alatti raktározó szervekkel (kaudex) párosul.		A szukkulencia itt gyakran föld alatti raktározó szervekkel (kaudex) párosul.
	* ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'': Változatos nemzetség, amelyben a húsos levelű kúszónövényektől a gumós geofitonokig minden forma megtalálható.		* ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'': Változatos nemzetség, amelyben a húsos levelű kúszónövényektől a gumós geofitonokig minden forma megtalálható.
	* ''[[:Kategória:Brachystelma\|Brachystelma]]'': Erősen gumós szukkulensek, amelyek vegetatív része a száraz évszakban gyakran visszahúzódik.		* ''[[:Kategória:Brachystelma\|Brachystelma]]'': Erősen gumós szukkulensek, amelyek vegetatív része a száraz évszakban gyakran visszahúzódik.

	=== 3. Ceropegieae (Stapeliinae ~~szubtribusz)~~ ===		=== 3. Ceropegieae > Stapeliinae ===
	Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.		Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.

80. sor:		80. sor:
	\| '''Különleges virágzatú''' \|\| ''[[:Kategória:Edithcolea\|Edithcolea]]'', ''[[:Kategória:Stapelianthus\|Stapelianthus]]''		\| '''Különleges virágzatú''' \|\| ''[[:Kategória:Edithcolea\|Edithcolea]]'', ''[[:Kategória:Stapelianthus\|Stapelianthus]]''
	\|}		\|}

			=== 4. Fockeeae ===

			Ebbe a tribuszba a kaudiciform (répatörzsű) szukkulensek tartoznak.
			* ''[[:Kategória:Fockea\|Fockea]]'': Hatalmas, részben föld alatti, fásodó raktározó szervet (caudex) fejlesztenek, amelyből vékony, kúszó hajtások indulnak.
			* ''[[:Kategória:Cibirhiza\|Cibirhiza]]'': Hasonló életmódú, ritkább afrikai nemzetség.

			=== 5. Marsdenieae ===

			Bár sok lián tartozik ide, több nemzetség kifejezetten húsos levelekkel vagy szárral rendelkezik.
			* ''[[:Kategória:Hoya\|Hoya]]'' (Viaszvirág): Sok fajuk pozsgás levelű (levélszukkulens) epifiton, amelyek a trópusi esőerdők lombkoronájában, időszakos vízhiányhoz alkalmazkodva élnek.
			* ''[[:Kategória:Dischidia\|Dischidia]]'': Speciális, módosult hólyaglevelekkel rendelkező epifitonok, amelyekben vizet raktároznak, vagy hangyákkal élnek szimbiózisban.

	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Dr. Gyúró Zoltán: /* Hajtás, szár , levél, gyökér */

2026-03-23T05:56:52Z

Hajtás, szár , levél, gyökér

← Régebbi változat		A lap 2026. március 23., 05:56-kori változata
27. sor:		27. sor:
	==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====		==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

	Az alcsalád képviselői között egyaránt megtalálhatók évelő lágyszárúak, cserjék, liánok és pozsgás növények. Jellemző rájuk a ''tejnedvű'' (latex) járatok jelenléte. A levelek többnyire átellenes állásúak vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, gyakran ''succulentus'' felépítésűek. A szárak gyakran csavarodók (liánok) vagy a szárazabb élőhelyeken megvastagodott, fotoszintetizáló kaktuszszerű szukkulensek (például a ''Stapelieae'' nemzetségcsoportban).		Az alcsalád képviselői között egyaránt megtalálhatók évelő lágyszárúak, cserjék, liánok és pozsgás növények. Jellemző rájuk a ''tejnedvű'' (latex) járatok jelenléte. A levelek többnyire átellenes állásúak vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, gyakran pozsgás (''succulentus'') felépítésűek. A szárak gyakran csavarodók (liánok) vagy a szárazabb élőhelyeken megvastagodott, fotoszintetizáló kaktuszszerű szukkulensek (például a ''Stapelieae'' nemzetségcsoportban).

	=== Generatív test ===		=== Generatív test ===

Dr. Gyúró Zoltán: /* 3. Ceropegieae (Stapeliinae szubtribusz) */

2026-03-23T05:53:36Z

3. Ceropegieae (Stapeliinae szubtribusz)

← Régebbi változat		A lap 2026. március 23., 05:53-kori változata
67. sor:		67. sor:
	Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.		Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.

	{\| class="wikitable"		: {\| class="wikitable"
	! Jelleg !! Nemzetségek		! Jelleg !! Nemzetségek
	\|-		\|-

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. március 22., 17:18-n

2026-03-22T17:18:34Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 22., 17:18-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~\|~~taxon~~=Asclepiadoideae}}		{{Taxonbox
	~~== Tudományos név ==~~		\| accepted = Asclepiadoideae (Robert Brown) Richard Burnett, 1835
			}}
	* '''''Asclepiadoideae''''' (Robert Brown) Richard Burnett, 1835

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában '''Robert Brown''' különítette el először a csoportot családként (''Asclepiadaceae''), majd '''Burnett''' sorolta be alcsaládként az ''Apocynaceae'' családba.		* Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában '''Robert Brown''' különítette el először a csoportot családként (''Asclepiadaceae''), majd '''Burnett''' sorolta be alcsaládként az ''Apocynaceae'' családba.

	=== Típus ===		=== Típus ===
47. sor:		45. sor:
	* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, különösen '''Afrikában''' és '''Dél-Amerikában'''.		* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, különösen '''Afrikában''' és '''Dél-Amerikában'''.
	* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő az esőerdőktől a sivatagokig. Sok faj epifita életmódot folytat, míg mások extrém szárazságtűrő szukkulensek. A beporzást speciális rovarok (gyakran legyek vagy méhek) végzik, amelyeket a virágok illata és nektárja csalogat.		* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő az esőerdőktől a sivatagokig. Sok faj epifita életmódot folytat, míg mások extrém szárazságtűrő szukkulensek. A beporzást speciális rovarok (gyakran legyek vagy méhek) végzik, amelyeket a virágok illata és nektárja csalogat.

			== Taxonómia és filogenetika ==

			Az [[:Kategória:Asclepiadoideae\|Asclepiadoideae]] alcsalád (selyemkóróformák) az [[:Kategória:Apocynaceae\|Apocynaceae]] család legfejlettebb, filogenetikailag az legfiatalabb, monofiletikus egységet alkotó ága. A modern molekuláris kutatások a csoportot több tribuszra osztják, amelyek közül a szukkulencia szempontjából a [[:Kategória:Asclepiadeae\|Asclepiadeae]] és a [[:Kategória:Ceropegieae\|Ceropegieae]] a legjelentősebbek. A fejlődéstörténet során a kúszónövény (lián) habitustól a levéltelen szárszukkulencia felé mutató evolúciós trend figyelhető meg, amely az afrikai és arab arid területekhez való alkalmazkodás során többször, konvergens módon is kialakult.

	== Szukkulens taxonok ==		== Szukkulens taxonok ==

	Az ~~alcsaládon belül számos klád mutat szukkulenciát~~. ~~A legjelentősebbek~~ a ~~''Ceropegieae''~~ és a ''~~Stapelieae~~'' ~~nemzetségcsoportok. Ezek a növények gyakran levéltelenek~~, ~~szárfukszosak, a száruk bordázott vagy szemölcsös, vizet raktározó szövetekkel rendelkezik~~. A ''~~Stapelia~~'' ~~nemzetség fajai híresek dögszagú virágaikról~~, amelyek ~~a húslegyeket vonzzák~~.		Az alcsalád szukkulens képviselői három fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:

			=== 1. Asclepiadeae (Cynanchinae szubtribusz) ===
			Ez a csoport képviseli az átmenetet a fásodó szárú kúszónövények és a valódi szukkulensek között.
			* ''[[:Kategória:Cynanchum\|Cynanchum]]'': Világszerte elterjedt nemzetség, amelynek madagaszkári fajai extrém szárszukkulenciát mutatnak.
			* ''[[:Kategória:Sarcostemma\|Sarcostemma]]'': Levéltelen, húsos, ízelt szárú növények, amelyek gyakran más növényekre támaszkodva növekednek.

	== ~~Taxonómia és filogenetika~~ ==		=== 2. Ceropegieae (Ceropegiinae szubtribusz) ===
			A szukkulencia itt gyakran föld alatti raktározó szervekkel (kaudex) párosul.
			* ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'': Változatos nemzetség, amelyben a húsos levelű kúszónövényektől a gumós geofitonokig minden forma megtalálható.
			* ''[[:Kategória:Brachystelma\|Brachystelma]]'': Erősen gumós szukkulensek, amelyek vegetatív része a száraz évszakban gyakran visszahúzódik.

			=== 3. Ceropegieae (Stapeliinae szubtribusz) ===
			Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.

			{\| class="wikitable"
			! Jelleg !! Nemzetségek
			\|-
			\| '''Klasszikus bordás szár''' \|\| ''[[:Kategória:Stapelia\|Stapelia]]'', ''[[:Kategória:Orbea\|Orbea]]'', ''[[:Kategória:Huernia\|Huernia]]'', ''[[:Kategória:Piaranthus\|Piaranthus]]'', ''[[:Kategória:Caralluma\|Caralluma]]'', ''[[:Kategória:Duvalia\|Duvalia]]''
			\|-
			\| '''Oszlopos / kaktuszszerű''' \|\| ''[[:Kategória:Hoodia\|Hoodia]]'', ''[[:Kategória:Tavaresia\|Tavaresia]]'', ''[[:Kategória:Echidnopsis\|Echidnopsis]]''
			\|-
			\| '''Kavicsszerű / redukált''' \|\| ''[[:Kategória:Pseudolithos\|Pseudolithos]]'', ''[[:Kategória:Larryleachia\|Larryleachia]]'', ''[[:Kategória:Whitesloanea\|Whitesloanea]]''
			\|-
			\| '''Kérges / mimikri''' \|\| ''[[:Kategória:Rhytidocaulon\|Rhytidocaulon]]''
			\|-
			\| '''Különleges virágzatú''' \|\| ''[[:Kategória:Edithcolea\|Edithcolea]]'', ''[[:Kategória:Stapelianthus\|Stapelianthus]]''
			\|}

			== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

	~~Az APG IV-rendszer szerint~~ az ~~''Asclepiadoideae'' az ''Apocynaceae''~~ (~~meténgfélék~~) ~~családjának egyik alcsaládja~~. ~~Korábban önálló családként kezelték~~ (''~~Asclepiadaceae~~''~~), de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a csoport az~~ ''~~Apocynaceae~~'' ~~családon belül fejlődött ki, így alcsaládi rangra fokozták le. Az alcsalád szoros rokonságban áll~~ a ~~''Secamonoideae'' alcsaláddal~~.		A [[:Kategória:Stapeliinae\|Stapeliinae]] szubtribusz tagjai külsőleg hasonlíthatnak az [[:Kategória:Euphorbiaceae\|Euphorbiaceae]] vagy [[:Kategória:Cactaceae\|Cactaceae]] családok oszlopos szukkulenseire, de a meténgfélékre jellemző tejnedv és a rendkívül komplex, gyakran kellemetlen szagú (dögszagú) virágszerkezet (gynostegium) egyértelműen elkülöníti őket. A nemzetségek közötti különbséget (pl. ''[[:Kategória:Stapelia\|Stapelia]]'' vs. ''[[:Kategória:Huernia\|Huernia]]'') elsősorban a pártacső mélysége és a belső korona (corona) finom morfológiai jegyei adják.

	== Forrás ==		== Forrás ==

			* International Plant Names Index (IPNI)
			* Llifle Encyclopedia of Succulents
			* Meve, U. & Liede, S. (2002): A molecular phylogeny and generic rearrangement of the Stapeliads.
			* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
	* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/		* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
	* https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadoideae		* https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadoideae

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Asclepiadoideae}} == Tudományos név == * '''''Asclepiadoideae''''' (Robert Brown) Richard Burnett, 1835 === A név eredete, etimológia === Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati…”

2026-01-02T11:45:41Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Asclepiadoideae}} == Tudományos név == * '''''Asclepiadoideae''''' (Robert Brown) Richard Burnett, 1835 === A név eredete, etimológia === Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Asclepiadoideae}}
== Tudományos név ==

* '''''Asclepiadoideae''''' (Robert Brown) Richard Burnett, 1835

=== A név eredete, etimológia ===

Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában '''Robert Brown''' különítette el először a csoportot családként (''Asclepiadaceae''), majd '''Burnett''' sorolta be alcsaládként az ''Apocynaceae'' családba.

=== Típus ===

* ''Asclepias'' Linnaeus; Gyűjtő: '''Linné''' típuspéldányai (LINN), Észak-Amerika;
* '''Első leírása:''' '''Robert Brown''': ''On the Asclepiadeae'', 1810 (mint család: ''Asclepiadaceae'').
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Richard Burnett''', 1835.

{{Típusfaj|Asclepias|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Asclepiadaceae''' Robert Brown
* '''Stapeliaceae''' Horaninow
* '''Ceropegiaceae''' Gibbs-Haubert
* '''Periplocaceae''' Schlechter

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

Az alcsalád képviselői között egyaránt megtalálhatók évelő lágyszárúak, cserjék, liánok és pozsgás növények. Jellemző rájuk a ''tejnedvű'' (latex) járatok jelenléte. A levelek többnyire átellenes állásúak vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, gyakran ''succulentus'' felépítésűek. A szárak gyakran csavarodók (liánok) vagy a szárazabb élőhelyeken megvastagodott, fotoszintetizáló kaktuszszerű szukkulensek (például a ''Stapelieae'' nemzetségcsoportban).

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágok öttagúak, hímnősek, sugaras szimmetriájúak (''actinomorphicus''). A csészelevelek tövüknél összefonódhatnak. A párta (''corolla'') forrt, tölcsér vagy harang alakú. Jellemző a bonyolult ivarszerv, a ''gynostegium'', amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A porzók pollenje többnyire összetapadt tömeget, úgynevezett ''pollinium''-ot alkot. A virágok gyakran rendelkeznek mellékpártával (''corona''), amely változatos függelékekből áll.

==== Termés ====

A termés általában két tüszőtermésből áll (''folliculus''), amelyek az érés során hosszában felrepednek.

* '''Magja:''' A magvak általában lapítottak, és egyik végükön hosszú, selymes szőrüstök (''coma'') található, amely a széllel való terjedést (''anemochoria'') segíti.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, különösen '''Afrikában''' és '''Dél-Amerikában'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő az esőerdőktől a sivatagokig. Sok faj epifita életmódot folytat, míg mások extrém szárazságtűrő szukkulensek. A beporzást speciális rovarok (gyakran legyek vagy méhek) végzik, amelyeket a virágok illata és nektárja csalogat.

== Szukkulens taxonok ==

Az alcsaládon belül számos klád mutat szukkulenciát. A legjelentősebbek a ''Ceropegieae'' és a ''Stapelieae'' nemzetségcsoportok. Ezek a növények gyakran levéltelenek, szárfukszosak, a száruk bordázott vagy szemölcsös, vizet raktározó szövetekkel rendelkezik. A ''Stapelia'' nemzetség fajai híresek dögszagú virágaikról, amelyek a húslegyeket vonzzák.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV-rendszer szerint az ''Asclepiadoideae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként kezelték (''Asclepiadaceae''), de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a csoport az ''Apocynaceae'' családon belül fejlődött ki, így alcsaládi rangra fokozták le. Az alcsalád szoros rokonságban áll a ''Secamonoideae'' alcsaláddal.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadoideae
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/

[[Kategória:Apocynaceae]]