https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3ABrasiliparodia 2026-05-27T22:37:14Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.45.3 https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brasiliparodia&diff=4075&oldid=prev 2025-12-24T23:06:29Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Brasiliparodia }} == Tudományos név == * &#039;&#039;Brasiliparodia&#039;&#039; Ritter, 1979 * &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; szinonima (a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetség szinonimája) === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév jelentése: „brazíliai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;”. A név Brazília országnevének és a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségnévnek az összevonásából keletkezett. Az elnevezés arra utal, hogy a nemzetség tagjai Brazíliából származnak, szem…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox<br /> |taxon=<br /> Brasiliparodia<br /> }}<br /> == Tudományos név ==<br /> <br /> * &#039;&#039;Brasiliparodia&#039;&#039; Ritter, 1979<br /> * &#039;&#039;&#039;A tudományos név státusza:&#039;&#039;&#039; szinonima (a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetség szinonimája)<br /> <br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> A nemzetségnév jelentése: „brazíliai &#039;&#039;Parodia&#039;&#039;”. A név Brazília országnevének és a &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségnévnek az összevonásából keletkezett. Az elnevezés arra utal, hogy a nemzetség tagjai Brazíliából származnak, szemben a szorosabb értelemben vett &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; fajokkal, amelyek főként Argentínában őshonosak. A &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nevet &#039;&#039;Lorenzo Raimundo Parodi&#039;&#039; argentin botanikus tiszteletére alkották.<br /> <br /> === Típusfaj ===<br /> <br /> * &#039;&#039;Brasiliparodia alacriportana&#039;&#039; (Backeberg &amp;amp; Voll) Ritter; Friedrich Ritter gyűjtése, Brazília, Rio Grande do Sul.<br /> * &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; Friedrich Ritter publikálta a &#039;&#039;Kakteen in Südamerika&#039;&#039; 1: 144. kötetében, 1979-ben.<br /> * &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; Friedrich Ritter, 1979.<br /> <br /> === Szinonimák ===<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Parodia&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Spegazzini<br /> * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Notocactus&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Schumann) Frič<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Hajtás, szár ====<br /> <br /> Kisméretű növényekből álló nemzetség, amelyek magányosak vagy csoportokat alkotnak. A szárak többé-kevésbé gömbölydedek vagy megnyúltak, a csúcsuk (&#039;&#039;apex&#039;&#039;) benyomott. Hosszú, rostos gyökerekkel rendelkeznek, amelyek akár az 50 cm-es hosszúságot is elérhetik.<br /> <br /> ==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====<br /> <br /> Alacsony &#039;&#039;&#039;bordák&#039;&#039;&#039; jellemzik, amelyeket az &#039;&#039;&#039;areolák&#039;&#039;&#039; határoznak meg jól láthatóan. A &#039;&#039;&#039;bordák&#039;&#039;&#039; spirálisan elrendeződő apró &#039;&#039;&#039;szemölcsök&#039;&#039;&#039;re tagolódnak. Az &#039;&#039;&#039;areolák&#039;&#039;&#039; sűrűn gyapjasak. A &#039;&#039;&#039;peremtövisek&#039;&#039;&#039; meglehetősen kicsik, sertaszerűek, rugalmasak és egymásba fonódnak, a csúcs felé bőségesebbek. A &#039;&#039;&#039;középtövisek&#039;&#039;&#039; hosszabbak és erősebbek, lehetnek egyenesek, íveltek vagy horgasak.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> Nappal nyíló, a hajtáscsúcson (&#039;&#039;apex&#039;&#039;) fejlődő virágok. Alakjuk többé-kevésbé tölcsér vagy harang formájú. A virágcső (&#039;&#039;tubus&#039;&#039;) rövid, gyapjas és néhány sertével rendelkezik. Színük aranysárga, a lepellevelek (&#039;&#039;tepala&#039;&#039;) sötétvörössel csíkozottak. A virágok több napig nyílnak, megporzásukat rovarok végzik.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés gömbölyű, finoman gyapjas, színe zöld, ritkán piros. Általában a növényen száradnak meg anélkül, hogy felnyílnának (&#039;&#039;dehiscentia&#039;&#039; nélkül).<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; Hasonlóak az &#039;&#039;Acanthocephala&#039;&#039; (korábban &#039;&#039;Brasilicactus&#039;&#039;) magjaihoz, azonban kisebbek, finoman szemölcsösek és fekete színűek.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Brazília&#039;&#039;&#039; (Rio Grande do Sul, Santa Catarina államok).<br /> * &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: Dél-Brazília hegyvidékein nőnek körülbelül 1000 m tengerszint feletti magasságban. Árnyékban, füvek, mohák és páfrányok között élnek, gyakran sziklakibúvásokon, gránit vagy gneisz szigethegyeken (&#039;&#039;inselberg&#039;&#039;), kőrepedésekben. A talaj jó vízelvezetésű és sok szerves anyagot tartalmaz a környező növényi részek lebomlásából. A talaj pH-ja erősen savanyú lehet (4 és 6 között). Az évi csapadékmennyiség általában magasabb, mint a legtöbb kaktuszféle esetében (100-200 mm vagy több).<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> A &#039;&#039;&#039;J. M. de Vos és munkatársai&#039;&#039;&#039; által végzett legfrissebb kutatások (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes, 2025) megerősítik a nemzetség helyzetét a &#039;&#039;Cactoideae&#039;&#039; alcsaládon belül, molekuláris adatokkal támasztva alá a korábbi morfológiai osztályozást, amely a &#039;&#039;Brasiliparodia&#039;&#039; fajokat a tágabb értelemben vett &#039;&#039;Parodia&#039;&#039; nemzetségbe sorolja.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliparodia/<br /> * https://caryophyllales.org/<br /> * https://www.ipni.org/<br /> * https://powo.science.kew.org/<br /> * https://www.biodiversitylibrary.org/<br /> <br /> [[Kategória:Cactaceae]]<br /> [[Kategória:Parodia]]</div>

Dr. Gyúró Zoltán