<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ABrassia</id>
	<title>Kategória:Brassia - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ABrassia"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassia&amp;action=history"/>
	<updated>2026-10-14T21:04:40Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassia&amp;diff=13701&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Brassia R.Br. | synonym = }} === A név eredete, etimológia ===  A &#039;&#039;Brassia&#039;&#039; nemzetségnevet Robert Brown brit botanikus alkotta meg 1813-ban. A név William Brass 18. századi brit botanikai gyűjtő és illusztrátor emlékét őrzi, aki növénygyűjtő munkájával járult hozzá a botanika fejlődéséhez. A nemzetség angol köznyelvi neve &#039;&#039;spider orchid&#039;&#039;, azaz „pókorchidea”, amely a virágok hosszú, keskeny, szét…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassia&amp;diff=13701&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-10-14T17:05:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Brassia R.Br. | synonym = }} === A név eredete, etimológia ===  A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségnevet &lt;a href=&quot;/index.php?title=Robert_Brown&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Robert Brown (a lap nem létezik)&quot;&gt;Robert Brown&lt;/a&gt; brit botanikus alkotta meg 1813-ban. A név &lt;a href=&quot;/index.php?title=William_Brass&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;William Brass (a lap nem létezik)&quot;&gt;William Brass&lt;/a&gt; 18. századi brit botanikai gyűjtő és illusztrátor emlékét őrzi, aki növénygyűjtő munkájával járult hozzá a botanika fejlődéséhez. A nemzetség angol köznyelvi neve &amp;#039;&amp;#039;spider orchid&amp;#039;&amp;#039;, azaz „pókorchidea”, amely a virágok hosszú, keskeny, szét…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox&lt;br /&gt;
| accepted = Brassia R.Br.&lt;br /&gt;
| synonym =&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségnevet [[Robert Brown]] brit botanikus alkotta meg 1813-ban. A név [[William Brass]] 18. századi brit botanikai gyűjtő és illusztrátor emlékét őrzi, aki növénygyűjtő munkájával járult hozzá a botanika fejlődéséhez. A nemzetség angol köznyelvi neve &amp;#039;&amp;#039;spider orchid&amp;#039;&amp;#039;, azaz „pókorchidea”, amely a virágok hosszú, keskeny, szétálló virágtakaró-leveleinek pókszerű megjelenésére utal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Típusfaj:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Brassia maculata&amp;#039;&amp;#039; R.Br.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;A nemzetség első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[Robert Brown]] 1813-ban, [[William Townsend Aiton]] &amp;#039;&amp;#039;Hortus Kewensis&amp;#039;&amp;#039; című művének második kiadásában, az 5. kötet 215. oldalán publikálta a nemzetség nevét.&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Brassia  | limit=5}}&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Kew Plants of the World Online&amp;#039;&amp;#039; adatbázisa a következő nemzetségneveket a &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; szinonimáiként tartja számon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Ada&amp;#039;&amp;#039; Lindl.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Brachtia&amp;#039;&amp;#039; Rchb.f.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Brassiopsis&amp;#039;&amp;#039; Szlach. &amp;amp; Górniak&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Mesospinidium&amp;#039;&amp;#039; Rchb.f.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Oncodia&amp;#039;&amp;#039; Lindl.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; fajai az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó, elsősorban epifita, vagyis más növényeken, leggyakrabban fákon élő orchideák. Nem élősködnek a gazdanövényen, hanem annak felszínét támaszkodásra használják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Növekedésük szimpodiális: a hajtásrendszer egymást követő növekedési egységekből épül fel. A szár töve rendszerint megvastagodott álgumót fejleszt, amely víz és tápanyagok tárolására szolgál. Az álgumó csúcsán általában egy vagy két levél fejlődik. A levelek többnyire hosszúkásak, lándzsásak, ép szélűek, középerük jól felismerhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyökerek a fák kérgén vagy a növényi törmelékkel borított felületeken kapaszkodnak meg. Felszínüket a trópusi orchideákra jellemző, nedvességfelvételt segítő velamen borítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség legismertebb jellegzetessége a feltűnő, sokszor pókszerű virág. A csészelevelek és a sziromlevelek szabadok, keskenyek, erősen megnyúltak, végük gyakran fonálszerűen elvékonyodik. A virágok emiatt nagy kiterjedésűnek tűnhetnek akkor is, ha az egyes virágrészek keskenyek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ajak rendszerint szélesebb, mint a többi virágtakaró-levél, és a virág központi részén található. A színeződés fajonként változó: előfordulnak zöldes, sárgás vagy világos alapszínű virágok, barna, vörösesbarna vagy sötétebb foltokkal, rajzolatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzat többnyire oldalhelyzetű, az álgumó tövének közeléből fejlődő fürt. A virágok száma, mérete, illata és színmintázata fajonként eltérő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség különösen érdekes a beporzás szempontjából. Egyes &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; fajok virágai olyan alakúak, hogy a pókra vadászó darazsak számára egy pókot idézhetnek. A darázs támadása közben érintkezhet a virág ivarszerveivel, és így elősegítheti a beporzást. Ez a jelenség a nemzetség egyes fajainál dokumentált, ezért nem tekinthető automatikusan minden &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; fajra egyformán jellemzőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés toktermés, amely éréskor felnyílik, és nagyszámú, rendkívül apró magot bocsát ki. A termés pontos alakja, mérete és érett kori színe fajonként eltérhet; ezek a bélyegek a nemzetség egészére egységesen nem adhatók meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; nemzetség őshonos elterjedési területe Dél-Floridától Mexikón át Közép-Amerika és a trópusi Dél-Amerika számos országáig terjed. A Kew adatbázisa többek között Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Ecuador, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Nicaragua, Panama, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területéről tart nyilván fajokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fajok többsége nedves trópusi élőhelyeken, fák ágain vagy törzsén él. Az epifita életmódhoz alkalmazkodott gyökérzetük a levegő páratartalmából és a csapadékból származó nedvességet hasznosítja. A különböző fajok tengerszint feletti elterjedése és hőmérsékleti igénye eltérő lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; fajok termesztésénél fontos a jó légmozgás, a gyökerek megfelelő szellőzése és a faj igényeihez igazított páratartalom. Epifita orchideákként rendszerint laza, levegős közegben vagy megfelelően rögzített növényként nevelhetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növekedési időszakban rendszeres öntözést igényelhetnek, de a gyökerek tartós vízborítását kerülni kell. Az öntözések gyakoriságát a hőmérséklethez, a páratartalomhoz, a közeghez és az adott faj természetes élőhelyéhez célszerű igazítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség valamennyi fajára egységes hőmérsékleti, fény- és nyugalmi előírás nem adható meg. A sikeres tartáshoz ezért a konkrét faj igényeit kell figyelembe venni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló nemzetségek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; legjellegzetesebb bélyegei a megnyúlt, keskeny, gyakran fonálszerű csúcsban végződő csésze- és sziromlevelek, valamint a rendszerint egy vagy két levelű álgumók. A virágok pókszerű megjelenése miatt a nemzetséget angolul „spider orchid” néven is említik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; korábban több, ma szinonimaként kezelt nemzetségnevet is magában foglaló taxonómiai történettel rendelkezik. A &amp;#039;&amp;#039;Ada&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Brachtia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Brassiopsis&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Mesospinidium&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Oncodia&amp;#039;&amp;#039; neveket a Kew jelenlegi adatbázisa a &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; szinonimái között sorolja fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; a kosborfélék (Orchidaceae) családjába és a növények Asparagales rendjébe tartozik. A nemzetség nevét Robert Brown 1813-ban publikálta. A Kew Plants of the World Online adatbázisa elfogadott nemzetségként kezeli, és mintegy 70 elfogadott fajt sorol ide.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nemzetség taxonómiai értelmezése a korábbi szakirodalomban változott. Egyes fajokat régebben más nemzetségekbe helyeztek, vagy külön nemzetségekben tárgyaltak; a modern rendszerezés ezeket a neveket részben a &amp;#039;&amp;#039;Brassia&amp;#039;&amp;#039; szinonimáiként kezeli. A nemzetség rendszertani vizsgálataiban a morfológiai bélyegek mellett a virágok felépítése, illata és a beporzás biológiája is fontos szerepet kapott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:329118-2 Plants of the World Online – Brassia R.Br.]&lt;br /&gt;
* [https://ipni.org/n/329118-2 International Plant Names Index – Brassia R.Br.]&lt;br /&gt;
* [https://efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=1&amp;amp;taxon_id=104541 Flora of North America – Brassia]&lt;br /&gt;
* [https://agris.fao.org/search/en/providers/122535/records/65de110763b8185d9ca6e7d1 Williams, N. H. (1971): Systematic studies on Brassia and Ada (Orchidaceae): taxonomy, pollination, and floral fragrances.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Orchidaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
</feed>