<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ABrassicales</id>
	<title>Kategória:Brassicales - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ABrassicales"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassicales&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T16:51:05Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassicales&amp;diff=4968&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Brassicales}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;Brassicales&#039;&#039;&#039; Bromhead (1838)  === A név eredete, etimológia ===  A rend neve a típusnemzetség, a &#039;&#039;Brassica&#039;&#039; nevéből származik. A &#039;&#039;Brassica&#039;&#039; szó a klasszikus latinból ered, ahol &#039;&#039;&#039;Plinius&#039;&#039;&#039; és más római szerzők a káposztára és hasonló vadnövényekre használták. Az etimológia vélhetően a kelta &#039;&#039;bresic&#039;&#039; szóra vezethető vissza, amely szintén káposztát jelent. A görög…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Brassicales&amp;diff=4968&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-01T18:19:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Brassicales}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brassicales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead (1838)  === A név eredete, etimológia ===  A rend neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Brassica&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Brassica&amp;#039;&amp;#039; szó a klasszikus latinból ered, ahol &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Plinius&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és más római szerzők a káposztára és hasonló vadnövényekre használták. Az etimológia vélhetően a kelta &amp;#039;&amp;#039;bresic&amp;#039;&amp;#039; szóra vezethető vissza, amely szintén káposztát jelent. A görög…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Brassicales}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brassicales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bromhead (1838)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;Brassica&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A &amp;#039;&amp;#039;Brassica&amp;#039;&amp;#039; szó a klasszikus latinból ered, ahol &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Plinius&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és más római szerzők a káposztára és hasonló vadnövényekre használták. Az etimológia vélhetően a kelta &amp;#039;&amp;#039;bresic&amp;#039;&amp;#039; szóra vezethető vissza, amely szintén káposztát jelent. A görög &amp;#039;&amp;#039;βράσκη&amp;#039;&amp;#039; (braskē) alakkal is rokonítható, amely a botanikai szakirodalomban (Chantraine) a keresztesvirágúakra utaló gyűjtőfogalomként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Brassica&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Típuspéldány helye: LINN (London);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Edward Ashworth Bromhead írta le a rendet 1838-ban a &amp;#039;&amp;#039;Magazine of Natural History&amp;#039;&amp;#039; folyóiratban.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; -&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Brassica|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Capparales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Jussieu ex Berchtold &amp;amp;amp; Presl&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Resedales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Dumortier&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Moringales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nakai&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Batales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Engler&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Gyrostemonales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Takhtajan&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salvadorales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Dahlgren ex Reveal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rend tagjai változatos megjelenésűek: lágyszárúak, cserjék, fák és liánok egyaránt megtalálhatóak közöttük. Jellemző rájuk a mustárolaj-glikozidok (glükozinolátok) jelenléte, amelyek sérülés esetén jellegzetes csípős szagot árasztanak (mirozin sejtek). A levelek általában szórt állásúak, pálhalevelek gyakran jelen vannak, de olykor redukáltak. A szárban gyakran megfigyelhető a bikollateriális edénynyalábok jelenléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virágzat általában fürtös, olykor sátorozó. A virágok többnyire kétivarúak, sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A csésze- és pártalevelek száma általában négy (keresztes szerkezet), de egyes családoknál (pl. &amp;#039;&amp;#039;Capparaceae&amp;#039;&amp;#039;) ez eltérhet. A porzótáj gyakran kétkörös, a belső körben hosszabb porzókkal (&amp;#039;&amp;#039;tetradynamia&amp;#039;&amp;#039;). A termő két termőlevélből forrt össze, felső állású.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legjellemzőbb terméstípus a becső vagy becőke (&amp;#039;&amp;#039;siliqua&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;silicula&amp;#039;&amp;#039;), amelyben a két kopács között egy álválaszfal (&amp;#039;&amp;#039;replum&amp;#039;&amp;#039;) található. Előfordulhat azonban bogyótermés, makk vagy szárnyas aszmag is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A magok gyakran olajban gazdagok, az endospermium általában hiányzik vagy minimális, az embrió pedig görbült.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége az északi mérsékelt övben, különösen a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földközi-tenger&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; térségében és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Délnyugat-Ázsia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területein koncentrálódik. Jelentős állományaik élnek &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-Afrikában&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ausztrália&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szárazabb vidékein és az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Amerikai Egyesült Államok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nyugati részén.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, a sivatagoktól a magashegységekig. Számos faj pionír növény vagy gyomnövény, sokuk pedig kifejezetten a nyílt, napos élőhelyeket és a meszes talajt kedveli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A renden belül több családban is megfigyelhető a szukkulencia. A &amp;#039;&amp;#039;Brassicaceae&amp;#039;&amp;#039; családban bizonyos nemzetségek (pl. &amp;#039;&amp;#039;Heliophila&amp;#039;&amp;#039;) húsos levelűek. Kiemelkedő a madagaszkári &amp;#039;&amp;#039;Didiereaceae&amp;#039;&amp;#039; család, amelynek minden faja szukkulens, kaktuszszerű megjelenéssel és tövisekkel rendelkezik. Szintén ide tartoznak a kiterjedt víztároló törzzsel rendelkező &amp;#039;&amp;#039;Moringaceae&amp;#039;&amp;#039; (pl. &amp;#039;&amp;#039;Moringa&amp;#039;&amp;#039;) és a szárazságtűrő &amp;#039;&amp;#039;Capparaceae&amp;#039;&amp;#039; képviselői.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brassicales&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;Malvidae&amp;#039;&amp;#039; (eurosids II) klád tagja. A rend szoros rokonságban áll a &amp;#039;&amp;#039;Malvales&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Sapindales&amp;#039;&amp;#039; rendekkel. Molekuláris adatok alapján a rend monofiletikus egységet alkot, amelyet a glükozinolátok jelenléte kémiai szünapomorfia-ként támogat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Brassicales&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Angiospermae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>