<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACarica</id>
	<title>Kategória:Carica - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACarica"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Carica&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T16:51:12Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Carica&amp;diff=5296&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Carica}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Carica&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Linnaeus) Carl Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A &#039;&#039;Carica&#039;&#039; név a latin &#039;&#039;carica&#039;&#039; szóból származik, amely eredetileg a „káriai füge” (&#039;&#039;ficus carica&#039;&#039;) megnevezése volt. &#039;&#039;&#039;Carl Linnaeus&#039;&#039;&#039; azért választotta ezt a nevet a nemzetség számára, mert a &#039;&#039;Carica papaya&#039;&#039; levelei alakjukban emlékeztetnek a közönséges füge leveleire. A görög etimológiai gy…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Carica&amp;diff=5296&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-03T15:30:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Carica}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Linnaeus) Carl Linnaeus, 1753  === A név eredete, etimológia ===  A &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;carica&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely eredetileg a „káriai füge” (&amp;#039;&amp;#039;ficus carica&amp;#039;&amp;#039;) megnevezése volt. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carl Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; azért választotta ezt a nevet a nemzetség számára, mert a &amp;#039;&amp;#039;Carica papaya&amp;#039;&amp;#039; levelei alakjukban emlékeztetnek a közönséges füge leveleire. A görög etimológiai gy…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon=Carica}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Linnaeus) Carl Linnaeus, 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; név a latin &amp;#039;&amp;#039;carica&amp;#039;&amp;#039; szóból származik, amely eredetileg a „káriai füge” (&amp;#039;&amp;#039;ficus carica&amp;#039;&amp;#039;) megnevezése volt. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Carl Linnaeus&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; azért választotta ezt a nevet a nemzetség számára, mert a &amp;#039;&amp;#039;Carica papaya&amp;#039;&amp;#039; levelei alakjukban emlékeztetnek a közönséges füge leveleire. A görög etimológiai gyökerek a &amp;#039;&amp;#039;Karika&amp;#039;&amp;#039; (Καρική) kifejezéshez vezetnek, amely Kis-Ázsia Kária régiójára utal, ahonnan a legjobb minőségű szárított fügék származtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Carica papaya&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, Hely: Közép-Amerika, Időpont: 1753 előtt, típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (Herbarium of the Linnean Society of London);&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Species Plantarum 2: 1036. 1753.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Carl Linnaeus 1753&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Carica papaya|limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Papaya&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Miller&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Vasconcellea&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (részben, korábban a &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; szekciójaként kezelték)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyors növekedésű, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában nem fásodó, hanem húsos, pálmaszerű megjelenésű, gyakran el nem ágazó. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felületén a lehullott &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; után maradt levélhegek láthatók. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nagyok, szórt állásúak, hosszú nyelűek, tenyeresen karéjosak vagy hasogattak, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; csúcsán üstököt alkotnak. A növény minden része fehér &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;tejnedvű&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökér&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; mélyre hatoló karógyökér-rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hónalji helyzetű. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kétlaki vagy egylaki, néha poligám (hímnős virágok is megjelennek).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kicsi, öt fogú. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a hímvirágokban hosszú, tölcséres csővé forrt, öt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alkotja; a nőivarú virágokban az öt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;sziromlevél&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szabad vagy csak az alapjánál forrt össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hímvirágokban 10 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; található két körben, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; torkában helyezkednek el. A női virágokban a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; felső állású, nagy, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibeszál&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; rövid vagy hiányzik, a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5 ágú és gyakran lebenyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A termés nagy méretű, húsos bogyótermés, amelynek alakja a gömbölyűtől a hosszúkásig változhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Számos apró, feketés, érdes felületű mag, melyeket lédús magköpeny (&amp;#039;&amp;#039;sarcotesta&amp;#039;&amp;#039;) borít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Őshonos &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Közép-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mexikó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Dél-Amerika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; északi területein. Mára a világ összes trópusi és szubtrópusi országában termesztik, például &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;India&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Brazília&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Indonézia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Nigéria&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; területén.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Trópusi esőerdők szegélyén, másodlagos erdőkben, alföldi és hegyvidéki területeken egyaránt előfordul. Fényigényes, fagyérzékeny növény, amely a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Carica papaya&amp;#039;&amp;#039; a legfontosabb termesztett faj. Melegigényes, 25-30 °C-on fejlődik a legjobban. Magról könnyen szaporítható, de a pangó vizet nem bírja, mert a gyökere könnyen rothadásnak indul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; nemzetség korábban több mint 20 fajt tartalmazott, de a molekuláris vizsgálatok alapján a legtöbb fajt átcsoportosították a &amp;#039;&amp;#039;Vasconcellea&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe. A &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; (mely jelenleg monotipikusnak tekinthető a &amp;#039;&amp;#039;C. papaya&amp;#039;&amp;#039; fajjal) abban tér el a &amp;#039;&amp;#039;Vasconcellea&amp;#039;&amp;#039; fajoktól, hogy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csöve hosszabb, és a hímvirágok &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; eltérő szerkezetűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az APG IV osztályozás szerint a &amp;#039;&amp;#039;Carica&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;Brassicales&amp;#039;&amp;#039; rendbe és a &amp;#039;&amp;#039;Caricaceae&amp;#039;&amp;#039; családba tartozik. A család filogenetikailag közel áll a &amp;#039;&amp;#039;Moringaceae&amp;#039;&amp;#039; családhoz. A korábban ide sorolt fajok többsége ma már a &amp;#039;&amp;#039;Vasconcellea&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Cynomorpha&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Horovitzia&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;Jarilla&amp;#039;&amp;#039; nemzetségek tagja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/&lt;br /&gt;
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DCarica https://www.worldfloraonline.org/search?query=Carica]&lt;br /&gt;
* https://en.wikipedia.org/wiki/Carica&lt;br /&gt;
* https://powo.science.kew.org/&lt;br /&gt;
* https://www.ipni.org/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Caricaceae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>