Dr. Gyúró Zoltán, 2026. március 23., 07:23-n

2026-03-23T07:23:37Z

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}} == Tudományos név == * '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843 === A név eredete, etimológia === A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin…”

2026-01-02T18:28:15Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}} == Tudományos név == * '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843 === A név eredete, etimológia === A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}}
== Tudományos név ==

* '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843

=== A név eredete, etimológia ===

A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin, Genaust: Etymologisches Wörterbuch).

=== Típus ===

* ''Ceropegia candelabrum'' Linnaeus; India, Sri Lanka; Linné gyűjteménye (L).
* '''Első leírása:''' '''Charles Henry Dessalines d’Orbigny''' írta le először érvényesen a ''Dictionnaire Universel d’Histoire Naturelle'' 3. kötetében, 1843-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxonómiai rangot és a modern lehatárolást többek között '''Meve''' és '''Liede-Schumann''' pontosította a molekuláris filogenetikai adatok alapján.

{{Típusfaj|Ceropegia candelabrum|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Stapelieae''' Reichenbach
* '''Carallumeae'''
* '''Desmidorcheae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A csoport tagjai rendkívül változatos morfológiát mutatnak. Megtalálhatóak köztük lágyszárú kúszónövények, de nagy számban képviseltetik magukat a szukkulens formák is. Számos faj rendelkezik föld alatti raktározó szervvel, például gumóval vagy húsos gyökerekkel.

A szárak lehetnek vékonyak, hengeresek, vagy kifejezetten bordázott, húsos, levéltelen szukkulens hajtások. A levelek gyakran redukáltak, hamar lehullanak, vagy pikkelyszerűek, különösen a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoportban. A növényekben gyakran megtalálható víznedv, amely egyes esetekben tiszta, máskor sűrűbb.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A virágzat általában álernyő. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak vagy enyhén zigomorfak. A pártacső gyakran tövében felfújt, a párta cimpái pedig sokszor a csúcsuknál összenőnek, létrehozva egy jellegzetes „lámpás” vagy csapdázó szerkezetet (''Ceropegia''). A virágok gyakran bűzösek (különösen a dögvirágoknál), hogy vonzzák a megporzó legyeket. Jellemző a bonyolult ivari készülék, a ''gynostegium'', és a pollen csomagoltsága (''pollinium'').

==== Termés ====

A termés ikertüsző, amely éretten hosszában felreped.

* '''Magja:''' A magok laposak, barna színűek, és a csúcsukon egy selymes szőrpamacs (''coma'') található, amely segíti a széllel való terjedést.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein élnek. Különösen diverzek '''Dél-Afrikában''', '''Kelet-Afrikában''', '''Madagaszkáron''', az '''Arab-félszigeten''', valamint '''Indiában''' és '''Ausztrália''' északi részein.
* '''Élhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbjük a száraz, arid vagy szemiarid területeket kedveli, ahol sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Számos faj epifita életmódot folytat a nedvesebb trópusi erdőkben.

== Szukkulens taxonok ==

A ''Ceropegieae'' klád jelentős része szukkulens. Kiemelkedik a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoport, amelybe a klasszikus „dögvirágok” tartoznak (pl. ''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea''). Ezeknél a fotoszintézist a húsos, bordázott, gyakran fogazott szélű szárak veszik át, a levelek pedig tövisekké vagy apró pikkelyekké módosultak. Ezen kívül a ''Ceropegia'' nemzetség sok faja rendelkezik szukkulens levelekkel vagy szárgumókkal.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az APG IV rendszertan alapján a ''Ceropegieae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különállóként kezelt ''Stapelieae'' nemzetségcsoport beágyazódik a ''Ceropegieae'' közé, így ma már annak egyik al-nemzetségcsoportjaként kezelik. A klád monofiletikus, közös jellemzőjük a speciális portokfelépítés és a megporzási mechanizmus.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegieae
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/

[[Kategória:Asclepiadoideae]]

Kategória:Ceropegieae - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. március 23., 07:23-n