Kategória:Ceropegiinae - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. március 23., 07:56-n

2026-03-23T07:56:51Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 23., 07:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~\|~~taxon~~=Ceropegiinae}}		{{Taxonbox
	~~== Tudományos név ==~~		\| accepted = Ceropegiinae (Bentham) Meve & Liede, 2004
			}}
	* '''''Ceropegiinae''''' (Bentham) Meve & Liede, 2004

	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).		A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. '''Carl von Linné''', a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).

	=== Típus ===		=== Típus ===
37. sor:		35. sor:
	==== Termés ====		==== Termés ====

	~~A termés ikertüsző (''folliculus'')~~, amely éréskor ~~hosszában felreped~~.		Iker-tüszőtermés, amely éréskor felnyílik.

	* '''Magja:''' ~~A magok laposak~~, barna ~~színűek~~, ~~és egyik végükön~~ selymes ~~szőrpamattal (~~''~~coma~~'') ~~rendelkeznek~~, amely segíti a széllel való terjedést ~~(''anemochoria'')~~.		* '''Magja:''' Lapított, barna, csúcsán hosszú, selymes '''szörüstökkel''' (magüstökkel) ellátott, amely segíti a széllel való terjedést.

	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==
45. sor:		43. sor:
	* '''Földrajzi elterjedés:''' A csoport az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Fő elterjedési területeik: '''Dél-Afrika''', '''Kelet-Afrika''', '''Madagaszkár''', az '''Arab-félsziget''', '''India''', valamint '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália''' északi részei. Néhány faj a '''Kanári-szigeteken''' is őshonos.		* '''Földrajzi elterjedés:''' A csoport az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Fő elterjedési területeik: '''Dél-Afrika''', '''Kelet-Afrika''', '''Madagaszkár''', az '''Arab-félsziget''', '''India''', valamint '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália''' északi részei. Néhány faj a '''Kanári-szigeteken''' is őshonos.
	* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a száraz, arid vagy szemiarid területek lakói, sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Sok fajuk epifita vagy litofita életmódot folytat.		* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a száraz, arid vagy szemiarid területek lakói, sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Sok fajuk epifita vagy litofita életmódot folytat.

			== Kultúrában tartás ==
			A [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] tagjai közül a ''[[Ceropegia woodii]]'' (ámpolna gyertyavirág) a leggyakoribb. Kedvelik a világos helyet és a jó vízelvezetésű, laza talajt. A gumós fajoknál kritikus a pihenőidőszak alatti szárazon tartás a rothadás elkerülése érdekében.

			== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
			A [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] elkülöníthető a [[:Kategória:Stapeliinae\|Stapeliinae]] szubtribusztól a virágok csőszerű (lampion) felépítése és a többnyire kúszó vagy gumós (nem kizárólagosan bordás-szárszukkulens) habitus alapján.

	== Szukkulens taxonok ==		== Szukkulens taxonok ==
			A szubtribusz szukkulenciája elsősorban kaudiciform jellegű. A legjelentősebb nemzetség a ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'', amelynek számos faja rendelkezik húsos levelekkel vagy vízraktározó szárral. A korábban különálló ''Brachystelma'' nemzetség tagjai képviselik a föld alatti szukkulencia (gumós geofitonok) extrém formáit, ahol a növény tömegének nagy része a föld alatt raktározódik.

			== Taxonómia és filogenetika ==
			A molekuláris vizsgálatok (különösen '''Bruyns és munkatársai''', 2017) alapjaiban írták át a szubtribusz taxonómiáját. A filogenetikai adatok bizonyították, hogy a ''Brachystelma'' és több kisebb nemzetség a ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'' kládján belül helyezkedik el, így a monofília érdekében ezeket beolvasztották a típusnemzetségbe. Jelenleg a [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] szinte kizárólag a kiterjesztett értelemben vett (''sensu lato'') ''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]'' nemzetséget tartalmazza.

			=== A '''Ceropegiinae''' és a '''Stapeliinae''' egymáshoz való viszonya ===

	A szubtribus jelentős része szukkulens. Kiemelkedőek a ''Stapeliinae'' klád tagjai (pl. ''Huernia'', ''Stapelia'', ''Orbea''), amelyek teljesen levéltelen, húsos, bordázott szárú pozsgások. A ''Ceropegia'' nemzetségen belül is számos faj rendelkezik pozsgás szárral vagy föld alatti tároló gumókkal, amelyek segítik a túlélést a hosszú száraz időszakokban.		==== A genetikai beágyazódás ténye ====

	== ~~Taxonómia~~ és ~~filogenetika~~ ==		A '''Meve & Liede''' (valamint később '''Bruyns et al.''') által végzett molekuláris vizsgálatok kimutatták: a korábban élesen elkülönített, levéltelen szárszukkulens dögvirágok (korábbi '''Stapeliinae''') evolúciósan a '''Ceropegiinae''' ágon belül alakultak ki.

			Ez azt jelenti, hogy a „dögvirág-morfológia” (a bordás, húsos, levéltelen szár) valójában a [[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]] nemzetséggel közös őstől származó, de erősen specializált hajtásrendszer. Filogenetikailag a [[:Kategória:Stapeliinae\|Stapeliinae]] egy '''monofiletikus csoport a [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] kládon belül'''.

			==== A jelenlegi taxonómiai álláspont (2014/2017+) ====

			Bár a beágyazódás tény, a rendszertanban két különböző megoldás született, és jelenleg az alábbi az elfogadott:

			* '''A "szélesebb" nemzetség fogalma (Lumpers):''' A kutatók (különösen Bruyns 2017-es revíziója óta) a [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] szubtribuszon belül szinte minden nemzetséget (pl. ''Brachystelma'') beolvasztottak a '''''[[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]''''' nemzetségbe.
			* '''A Stapeliinae különállása:''' Érdekes módon, bár a dögvirágok (Stapeliads) genetikailag közel állnak, a legtöbb modern rendszer (pl. '''Endress et al. 2014''', '''POWO''') továbbra is '''külön szubtribuszként''' ([[:Kategória:Stapeliinae\|Stapeliinae]]) kezeli őket.

			===== Miért maradnak külön, ha beágyazódnak? =====
			A rendszertanban létezik a gyakorlatiasság elve.

			A [[:Kategória:Stapeliinae\|
			Stapeliinae]] csoport:
			# '''Morfológiailag egységes:''' Minden tagja levéltelen szárszukkulens.
			# '''Könnyen felismerhető:''' Világosan elkülönül a lampionvirág-alkatú [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] tagoktól.
			# '''Hatalmas diverzitás:''' Több mint 30 nemzetséget és több száz fajt tartalmaz, így a [[:Kategória:Ceropegia\|Ceropegia]]-ba való beolvasztásuk kezelhetetlenül nagy nemzetséget eredményezne.

			==== Összegzés ====

	Az '''~~APG IV~~''' ~~rendszer szerint~~ a ''Ceropegiinae~~'' a ''Gentianales'' rend ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik~~. ~~A molekuláris filogenetikai vizsgálatok (~~'''~~Meve~~''' ~~&~~ '''~~Liede~~'''~~) kimutatták, hogy~~ a ~~korábban különállóként kezelt ''Stapeliinae'' csoport beágyazódik a ''Ceropegiinae'' szubtribusba, így taxonómiai szempontból egy egységet alkotnak~~.		* '''Filogenetikai szempontból:''' a [[:Kategória:Stapeliinae\|Stapeliinae]] a [[:Kategória:Ceropegiinae\|Ceropegiinae]] ág „hajtása”.
			* '''Taxonómiai szempontból:''' Jelenleg mégis '''különálló egységként''' kezelik őket a [[:Kategória:Ceropegieae\|Ceropegieae]] tribuszon belül.

	== Forrás ==		== Forrás ==

	* ~~https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/~~		* Plants of the World Online (POWO)
	* ~~[https://www~~.~~google~~.~~com/search?q=https~~:~~//en~~.~~wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae]~~		* International Plant Names Index (IPNI)
	* ~~[https://www~~.~~google~~.~~com/search?q=https://de~~.~~wikipedia~~.~~org/wiki/Ceropegiinae https~~:~~//de.wikipedia~~.~~org/wiki/Ceropegiinae]~~		* World Flora Online (WFO)
			* Meve, U. & Liede-Schumann, S. (2004): Subtribal division of Ceropegieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
			* Bruyns, P. V., Klak, C. & Hanáček, P. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia (Apocynaceae).

	[[Kategória:Ceropegieae]]		[[Kategória:Ceropegieae]]

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ceropegiinae}} == Tudományos név == * '''''Ceropegiinae''''' (Bentham) Meve & Liede, 2004 === A név eredete, etimológia === A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére…”

2026-01-02T18:44:21Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Ceropegiinae}} == Tudományos név == * '''''Ceropegiinae''''' (Bentham) Meve & Liede, 2004 === A név eredete, etimológia === A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Ceropegiinae}}
== Tudományos név ==

* '''''Ceropegiinae''''' (Bentham) Meve & Liede, 2004

=== A név eredete, etimológia ===

A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).

=== Típus ===

* ''Ceropegia'' Linnaeus; típuspéldány: ''Ceropegia candelabrum'' L.
* '''Első leírása:''' '''George Bentham''' írta le először ''Ceropegieae'' néven a ''Genera Plantarum'' művében (1876).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Ulrich Meve''' és '''Sigrid Liede''' helyezte át a jelenlegi rendszertani szintre 2004-ben.

{{Típusfaj|Ceropegia|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''Stapeliinae'''
* '''Ceropegieae'''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====

A csoport tagjai rendkívül változatos morfológiát mutatnak. Megtalálhatóak közöttük a lágyszárú kúszónövények, a húsos gyökerű vagy gumós (tuber) geofitonok, valamint a levéltelen, bordázott szárú pozsgások is. Számos faja szukkulens szárral rendelkezik, amely lehet hengeres vagy szögletes. A levelek gyakran redukáltak, hamar lehullanak, vagy teljesen hiányoznak a fotoszintézist végző szárakról. A nedvük általában ''víznedvű'', ritkábban ''tejnedvű''.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

Virágzatuk általában álernyő. A virágok morfológiája a specializált megporzáshoz idomult, gyakran úgynevezett „csapdavirágok” (''pitfall flowers''). A párta csöves, alul gyakran felfúvódott (''utriculus''), a pártacimpák csúcsa pedig sokszor összenő, ernyőszerű vagy lámpás alakú képződményt alkotva. A virágok gyakran kellemetlen szagot árasztanak (például dögszagot a ''Stapeliinae'' kládban), hogy vonzzák a döglegyeket és egyéb rovarokat. A hím- és női ivarszervek összenövéséből jön létre a ''gynostegium''.

==== Termés ====

A termés ikertüsző (''folliculus''), amely éréskor hosszában felreped.

* '''Magja:''' A magok laposak, barna színűek, és egyik végükön selymes szőrpamattal (''coma'') rendelkeznek, amely segíti a széllel való terjedést (''anemochoria'').

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A csoport az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Fő elterjedési területeik: '''Dél-Afrika''', '''Kelet-Afrika''', '''Madagaszkár''', az '''Arab-félsziget''', '''India''', valamint '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália''' északi részei. Néhány faj a '''Kanári-szigeteken''' is őshonos.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a száraz, arid vagy szemiarid területek lakói, sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Sok fajuk epifita vagy litofita életmódot folytat.

== Szukkulens taxonok ==

A szubtribus jelentős része szukkulens. Kiemelkedőek a ''Stapeliinae'' klád tagjai (pl. ''Huernia'', ''Stapelia'', ''Orbea''), amelyek teljesen levéltelen, húsos, bordázott szárú pozsgások. A ''Ceropegia'' nemzetségen belül is számos faj rendelkezik pozsgás szárral vagy föld alatti tároló gumókkal, amelyek segítik a túlélést a hosszú száraz időszakokban.

== Taxonómia és filogenetika ==

Az '''APG IV''' rendszer szerint a ''Ceropegiinae'' a ''Gentianales'' rend ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok ('''Meve''' & '''Liede''') kimutatták, hogy a korábban különállóként kezelt ''Stapeliinae'' csoport beágyazódik a ''Ceropegiinae'' szubtribusba, így taxonómiai szempontból egy egységet alkotnak.

== Forrás ==

* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* [https://www.google.com/search?q=https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae]
* [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae https://de.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae]

[[Kategória:Ceropegieae]]