Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Chamaecereus}} == Tudományos név == * '''''Chamaecereus''''' (Spegazzini) Spegazzini, 1923 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév a görög ''chamai'' (χαμαί) szóból származik, amelynek jelentése „a földön fekvő”, „alacsony termetű” vagy „törpe”, utalva a növények kúszó, talajon elterülő növekedési formájára. * Ehhez kapcsolódik a ''Cereus'' nemzetségnév, amely a latin ''cereus'' („g…”

2026-01-15T07:23:34Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Chamaecereus}} == Tudományos név == * '''''Chamaecereus''''' (Spegazzini) Spegazzini, 1923 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév a görög ''chamai'' (χαμαί) szóból származik, amelynek jelentése „a földön fekvő”, „alacsony termetű” vagy „törpe”, utalva a növények kúszó, talajon elterülő növekedési formájára. * Ehhez kapcsolódik a ''Cereus'' nemzetségnév, amely a latin ''cereus'' („g…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon= Chamaecereus}}
== Tudományos név ==

* '''''Chamaecereus''''' (Spegazzini) Spegazzini, 1923

=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnév a görög ''chamai'' (χαμαί) szóból származik, amelynek jelentése „a földön fekvő”, „alacsony termetű” vagy „törpe”, utalva a növények kúszó, talajon elterülő növekedési formájára.
* Ehhez kapcsolódik a ''Cereus'' nemzetségnév, amely a latin ''cereus'' („gyertyához hasonló”, „viaszos”) szóból ered, és a kaktuszok oszlopos termetére utal. A ''Chamaecereus'' jelentése tehát „törpe oszlopkaktusz”.

=== Típus ===

* ''Chamaecereus silvestrii'' (Spegazzini) Brito & Rose; Gyűjtő: Carlos Luigi Spegazzini, '''Argentína''', Tucumán és Salta határvidéke, 1896.
* '''Első leírása:''' Carlos Luigi Spegazzini írta le először ''Cereus silvestrii'' néven 1905-ben az ''Anales del Museo Nacional de Buenos Aires'' folyóiratban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carlos Luigi Spegazzini, 1923.

{{Típusfaj|Chamaecereus silvestrii|limit=5}}

=== Szinonimák ===

* '''''Lobivia''''' Britton & Rose
* '''''Echinopsis''''' Zuccarini (részben)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===

==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

A növény alacsony termetű, gazdagon elágazó, sűrű csoportokat alkotó '''hajtás'''rendszerrel rendelkezik. A '''szár''' hengeres, kezdetben felálló, később a talajon elterülő vagy csüngő, hossza elérheti a 10–15 cm-t, átmérője pedig az 1–2 cm-t. Színe halványzöld vagy sárgászöld.

A '''szár''' felületén 6–9 alacsony, lekerekített '''bordák''' találhatók. A '''levél''' módosult formában, mint pikkelylevél nem látható, helyettük apró, fehéres, nemezes '''areolák''' helyezkednek el a bordákon. Az '''areolák''' sűrűn állnak, belőlük indulnak ki a '''tövisek'''.

A '''tövisek''' száma 10–15 darab areolánként, puhák, sörteszerűek, színük fehéres vagy világossárga. Kifejezett '''középtövis''' és '''peremtövis''' nehezen különíthető el, mivel minden '''tövis''' hasonló megjelenésű és radiálisan szétálló. A '''gyökérzet''' bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el.

=== Generatív test ===

==== Virág ====

A '''virág''' tölcsér alakú, látványos, élénk téglavörös vagy narancsvörös színű, nappal nyílik. A '''virág''' a hajtások oldalán (laterálisan) fejlődik, hossza 5–7 cm.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' lándzsás vagy keskeny tojásdad alakú, csúcsa hegyes, színe intenzív vörös. A külső '''lepellevél''' sorok fokozatosan mennek át a belső, nagyobb szirmokba.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a virágtölcsér belsejében helyezkednek el, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' fehéres vagy zöldessárga, a '''bibe''' 4–5 ágú.

==== Termés ====

A '''termés''' kicsi, gömbölyded, éretten sötétvörös vagy barnásvörös, felületét apró pikkelyek és szőrök borítják. Szárazra érő vagy húsos.

* '''Magja:''' Apró, fekete, fénytelen vagy matt, finoman szemcsézett felületű.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Argentína''' északnyugati részén, különösen '''Tucumán''' és '''Salta''' tartományokban, a magashegyi régiókban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Hegyi legelőkön, sziklás kibúvásokon él 2000 és 3000 méter tengerszint feletti magasságban. '''Litofiton''' jellegű, gyakran sziklák repedéseiben telepszik meg. Az éghajlatot a hideg telek és a csapadékos nyarak jellemzik; a növény jól bírja a fagyot, ha a talaja száraz.

== Kultúrában tartás ==

A ''Chamaecereus'' az egyik legnépszerűbb díszkaktusz, mivel rendkívül könnyen szaporítható a könnyen letörő szárrészekkel (sarjakkal). Jó vízáteresztő talajt és napos fekvést igényel. A virágzáshoz elengedhetetlen a hűvös (5–10°C), száraz teleltetés.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Hasonlít egyes ''Lobivia'' és ''Echinopsis'' fajokra, de azoknál sokkal vékonyabb, törékenyebb hajtásai és sűrűbb, sörteszerű tövisei különböztetik meg. A hajtások érintésre könnyen leválnak, ami a vegetatív terjedést segíti.

== Taxonómia és filogenetika ==

A nemzetség rendszertani helyzete sokat változott. Spegazzini eredetileg külön nemzetségként írta le, később azonban a ''Lobivia'', majd az ''Echinopsis'' nemzetségbe olvasztották. A modern molekuláris vizsgálatok és az APG IV rendszer szellemében végzett kutatások (például a Caryophyllales.org adatai alapján) újra önálló nemzetségként kezelik, vagy a ''Lobivia'' klád részeként tekintenek rá.

== Forrás ==

* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.llifle.com/
* https://caryophyllales.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/

[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Trichocereinae]]

Kategória:Chamaecereus - Laptörténet