https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Kateg%C3%B3ria%3ACinchonoideae 2026-04-12T09:54:34Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.44.2 https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cinchonoideae&diff=9174&oldid=prev 2026-03-23T09:32:30Z

<p></p> <a href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cinchonoideae&amp;diff=9174&amp;oldid=5145">Változtatások megtekintése</a>

Dr. Gyúró Zoltán https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cinchonoideae&diff=5145&oldid=prev 2026-01-02T17:22:21Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Cinchonoideae}} == Tudományos név == * &#039;&#039;&#039;Cinchonoideae&#039;&#039;&#039; (Rafinesque) Armand de Richelieu, 1820 === A név eredete, etimológia === A szubfamília neve a &#039;&#039;Cinchona&#039;&#039; nemzetség nevéből származik. A névadás hátterében Chinchón grófnője (&#039;&#039;&#039;Anna de Osorio&#039;&#039;&#039;) áll, aki a hagyomány szerint a 17. században Peruban a “lázfának” köszönhetően gyógyult meg a maláriából. &#039;&#039;&#039;Linné&#039;&#039;&#039; tiszteletére nevezte el a nemzetsége…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon=Cinchonoideae}}<br /> == Tudományos név ==<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Cinchonoideae&#039;&#039;&#039; (Rafinesque) Armand de Richelieu, 1820<br /> <br /> === A név eredete, etimológia ===<br /> <br /> A szubfamília neve a &#039;&#039;Cinchona&#039;&#039; nemzetség nevéből származik. A névadás hátterében Chinchón grófnője (&#039;&#039;&#039;Anna de Osorio&#039;&#039;&#039;) áll, aki a hagyomány szerint a 17. században Peruban a “lázfának” köszönhetően gyógyult meg a maláriából. &#039;&#039;&#039;Linné&#039;&#039;&#039; tiszteletére nevezte el a nemzetséget, bár a név helyesírása (Chinchona helyett &#039;&#039;Cinchona&#039;&#039;) az eredeti átírási hiba miatt rögzült. A görög botanikai terminológiában a rendszertani végződés a &#039;&#039;-oideae&#039;&#039; szubfamília szintet jelöl.<br /> <br /> === Típus ===<br /> <br /> * &#039;&#039;Cinchona&#039;&#039; Linnaeus (1753);<br /> * &#039;&#039;&#039;Első leírása:&#039;&#039;&#039; Rafinesque, Ann. Gen. Sci. Phys. 6: 81 (1820);<br /> * &#039;&#039;&#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&#039;&#039;&#039; Rafinesque, 1820;<br /> <br /> {{Típusfaj|Cinchona|limit=5}}<br /> <br /> === Szinonimák ===<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Cinchonaceae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Naucleaceae&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Coptosapeltidaceae&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> == Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br /> <br /> === Vegetatív test ===<br /> <br /> ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br /> <br /> A Cinchonoideae alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. Leveleik átellenes állásúak, épszélűek. Jellemző rájuk a pálhalevelek (&#039;&#039;stipula&#039;&#039;) jelenléte, amelyek gyakran a levélnyelek között (&#039;&#039;interpetiolaris&#039;&#039;) helyezkednek el és épek. A szövetekben gyakran találhatók alkaloidok (például kinin) és iridoidok.<br /> <br /> === Generatív test ===<br /> <br /> ==== Virág ====<br /> <br /> Virágzatuk általában végálló vagy hónalji bogernyő. A virágok hímnősek, sugárszimmetrikusak (&#039;&#039;actinomorph&#039;&#039;). A párta alakja változatos, gyakran tölcsérszerű vagy tányér alakú, a pártacimpák a bimbóban megcsavarodottak (&#039;&#039;contortus&#039;&#039;) vagy fedő állásúak (&#039;&#039;imbricatus&#039;&#039;). A porzók száma megegyezik a pártacimpákéval, és a pártacsőre nőttek.<br /> <br /> ==== Termés ====<br /> <br /> A termés típusát tekintve leggyakrabban tokszerű (&#039;&#039;capsula&#039;&#039;), amely dehiszkens módon nyílik, de előfordul bogyótermés vagy csontár is.<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Magja:&#039;&#039;&#039; A magvak gyakran szárnyasak (&#039;&#039;alatus&#039;&#039;), ami a széllel való terjedést segíti, a táplálószövet (&#039;&#039;endospermium&#039;&#039;) bőséges.<br /> <br /> == Elterjedés és élőhely ==<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;Földrajzi elterjedés:&#039;&#039;&#039; Elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken terjedtek el, különösen nagy fajgazdagságban találhatók meg &#039;&#039;&#039;Dél-Amerika&#039;&#039;&#039; (Andok régió), &#039;&#039;&#039;Afrika&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;Ázsia&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;Madagaszkár&#039;&#039;&#039; területein.<br /> * &#039;&#039;&#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&#039;&#039;&#039; Legtöbb fajuk a trópusi esőerdők és hegyi köderdők lakója, ahol magas a páratartalom és egyenletes a hőmérséklet.<br /> <br /> == Szukkulens taxonok ==<br /> <br /> Bár a Rubiaceae család alapvetően nem pozsgásairól ismert, az alcsaládon belül előfordulnak bizonyos epifita nemzetségek (például a &#039;&#039;Myrmecodia&#039;&#039; és &#039;&#039;Hydnophytum&#039;&#039;), amelyeknél a szár alapja megvastagszik és szukkulens jellegű, üreges szerkezetet (domatium) alkot. Ezek a “hangyanövények” vizet és tápanyagot raktároznak, miközben szimbiózisban élnek a hangyákkal.<br /> <br /> == Taxonómia és filogenetika ==<br /> <br /> Az APG IV osztályozás szerint a Cinchonoideae a Gentianales rendbe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik nagy alcsaládja. Molekuláris filogenetikai adatok alapján az alcsalád monofiletikus egységet képez, ha a korábbi Naucleeae tribust is beleértjük. Legközelebbi rokonuk a Rubioideae alcsalád, amelytől azonban morfológiailag és kémiailag (alkaloidtípusok) jól elkülöníthetőek. Fontosabb nemzetségcsoportok (tribusok): Cinchoneae, Isertieae, Naucleeae, Rondeletieae.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> * https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/<br /> * https://en.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae<br /> * [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae https://de.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae]<br /> * https://powo.science.kew.org/<br /> <br /> [[Kategória:Rubiaceae]]</div>

Dr. Gyúró Zoltán