Kategória:Crassulaceae - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2026-01-01T23:16:51Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 1., 23:16-kori változata
62. sor:		62. sor:
	* https://powo.science.kew.org/		* https://powo.science.kew.org/

	[[Kategória:~~Angiospermae~~]]		[[Kategória:Saxifragales]]

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. január 1., 23:05-n

2026-01-01T23:05:31Z

← Régebbi változat		A lap 2026. január 1., 23:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
	= Crassulaceae ~~(Varjúhájfélék)~~ =		{{Speciesbox\|taxon=Crassulaceae}}
			== Tudományos név ==

	A Crassulaceae ~~(varjúhájfélék) a pozsgás növények egyik legfontosabb és legjellegzetesebb családja. A család tagjai világszerte megtalálhatók~~, de elsősorban a száraz, köves, hegyvidéki élőhelyeken, valamint arid és félarid területeken váltak igazán változatossá. A család legismertebb nemzetségei a Sedum, Echeveria, Crassula, Aeonium, Kalanchoe és Sempervivum.		* '''Crassulaceae''' Saint-Hilaire, 1805

	== ~~Jellemzők~~ ==		=== A név eredete, etimológia ===

	~~=== Morfológia ===~~		A család neve a ''Crassula'' típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin ''crassus'' (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a ''crassus'' szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin).
	A ~~Crassulaceae~~ család ~~tagjai szinte kivétel nélkül pozsgás növények~~, ~~melyek fő jellegzetességei:~~
	* húsos, ~~vízraktározó levelek~~, ~~általában tőlevélrózsákban vagy örvökben elhelyezkedve~~
	* gyakran kisebb termetű félcserjék, ~~évelők vagy kisméretű cserjék~~
	* a ~~szár rendszerint rövid, elágazó vagy tőrózsát visel~~

	A levelek egyszerűek, húsosak, gyakran bevonatosak vagy viaszréteggel fedettek. Teljes szélűek vagy ritkán fogazottak, fajonként változó phyllotaxis jellemzi (spirális, átellenes vagy örvös).		=== Típusnemzetség ===

	~~=== Virágok ===~~		* ''Crassula'' Linnaeus; Gyűjtő: '''Linnaeus''', 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN).
	~~Aprók~~, ~~általában csillag alakúak~~. ~~Öt vagy több lepellevélből állnak~~. ~~A porzók száma gyakran a lepellevelek számának többszöröse~~. ~~A termőlevelek különállók~~ (~~apokarp termőtáj~~).		* '''Első leírása:''' '''Jean Henri Jaume Saint-Hilaire''', ''Exposition des Familles Naturelles'', 1805.
			* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A családot '''Saint-Hilaire''' írta le érvényesen 1805-ben.

	=~~== Anyagcsere ===~~		{{Típusfaj\|Crassula\|limit=5}}
	A Crassulaceae a CAM-fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism) névadó családja. Ez lehetővé teszi, hogy a sztómák éjjel nyíljanak ki, a CO₂ éjszakai megkötése után nappal történjen a fotoszintézis. Ez a mechanizmus kulcsfontosságú a szárazságtűrésben.

	== ~~Elterjedés és élőhelyek~~ ==		=== Szinonimák ===
	~~A legfontosabb központok:~~
	* Mexikó – különösen gazdag az Echeveria, Sedum és Graptopetalum fajokban
	* Dél-Afrika – a Crassula változatosságának központja
	* Makarónia (Kanári-szigetek, Madeira) – az Aeonium rendkívül fajgazdag
	* Európa hegyvidékei – Sempervivum és néhány Sedum faj

	~~A fajok élőhelyei: sziklás lejtők, hegyoldalak, száraz bozótosok, félsivatagok, alpesi kőgörgetegek.~~		* '''Sempervivaceae''' Jussieu
			* '''Sedaceae''' Roussel
			* '''Cotyledonaceae''' Trautvetter

	== ~~Ökológiai szerep~~ ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
	Vízmegtartó stratégiák – a húsos levelek fontos vízraktárak. Talajstabilizáció – sziklákon és kőtörmelékben megtelepedve rögzítik a talajt. Rovarbeporzás – apró, nektárdús virágaik sok rovart (méhek, legyek, lepkék) vonzanak. Száraz élőhelyek úttörő növényei – sok faj képes sziklák repedéseiben is megtelepedni.

	== ~~Gazdasági jelentőség~~ ==		=== Vegetatív test ===
	Dísznövények – a Crassulaceae család a pozsgásgyűjtők egyik fő érdeklődési köre. Legnépszerűbb nemzetségek: Echeveria, Graptopetalum, Graptoveria (hibridek), Aeonium, Crassula (pl. pénzlevelű növény: Crassula ovata), Kalanchoe – dísznövényként, cserpes virágként is gyakori.

	~~Hagyományos gyógyászat – néhány fajból világosító~~, ~~fertőtlenítő vagy sebgyógyító hatású anyagokat nyernek. Talajtakarás és zöldtetők – szárazságtűrésük miatt sok Sedum fajt alkalmaznak.~~		==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====

	~~== Fontosabb nemzetségek ==~~		A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges ''víznedvű'' raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is.
	* Sedum – rendkívül fajgazdag; apró rozetta- vagy ~~párnaszerű növekedés~~
	* Crassula – afrikai központú nemzetség, ~~változatos levélformákkal~~
	* Echeveria – mexikói nemzetség, ~~nagy tőrózsákkal~~ és ~~feltűnő levélszínekkel~~
	* Aeonium – Makaróniai endemikusok, ~~fa-~~ vagy ~~bokorszerű habitusú fajokkal~~
	* Kalanchoe – sokféle levél- és virágforma, ~~vegetatív szaporítólevelekkel~~
	* Sempervivum – európai hegyvidéki talajtakaró pozsgások

	== ~~Megjegyzések~~ a ~~rendszertanhoz~~ ==		=== Generatív test ===
	A ~~Crassulaceae egy jól körülhatárolható~~, ~~monofiletikus család~~ a ~~Caryophyllales rendjén belül~~. ~~Nevét~~ a ~~tipikus crassulaceás savanyúsági ciklus~~ (CAM) ~~felfedezése kapcsán kapta külön figyelemben~~.
			==== Virág ====

			A virágzat általában bogas (''cymose''), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (''carpellum'') száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak.

			==== Termés ====

			A termés tüszőtermés-csoport (''folliculus''), amely a belső varrat mentén nyílik fel.

			* '''Magja:''' A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik.

			== Elterjedés és élőhely ==

			* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és '''Dél-Afrikában''' található. Jelentős fajszámban fordulnak elő '''Mexikó''', a '''Mediterráneum''', '''Kelet-Ázsia''' és a '''Kanári-szigetek''' területén.
			* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében.

			== Szukkulens taxonok ==

			A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek ''parenchyma'' szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: ''Sedum'' (varjúháj), ''Sempervivum'' (kövirózsa), ''Echeveria'', ''Kalanchoe'' és ''Crassula''.

			== Taxonómia és filogenetika ==

			Az APG IV osztályozás szerint a ''Crassulaceae'' a ''Saxifragales'' rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: ''Crassuloideae'', ''Kalanchoideae'' és ''Sedoideae''.

			== Forrás ==

			* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
			* https://en.wikipedia.org/wiki/Crassulaceae
			* https://www.ipni.org/
			* https://powo.science.kew.org/

			[[Kategória:Angiospermae]]

Jokhel Csaba, 2025. november 16., 08:59-n

2025-11-16T08:59:54Z

← Régebbi változat	A lap 2025. november 16., 08:59-kori változata
1. sor:	1. sor:
		= Crassulaceae (Varjúhájfélék) =

		A Crassulaceae (varjúhájfélék) a pozsgás növények egyik legfontosabb és legjellegzetesebb családja. A család tagjai világszerte megtalálhatók, de elsősorban a száraz, köves, hegyvidéki élőhelyeken, valamint arid és félarid területeken váltak igazán változatossá. A család legismertebb nemzetségei a Sedum, Echeveria, Crassula, Aeonium, Kalanchoe és Sempervivum.

		== Jellemzők ==

		=== Morfológia ===
		A Crassulaceae család tagjai szinte kivétel nélkül pozsgás növények, melyek fő jellegzetességei:
		* húsos, vízraktározó levelek, általában tőlevélrózsákban vagy örvökben elhelyezkedve
		* gyakran kisebb termetű félcserjék, évelők vagy kisméretű cserjék
		* a szár rendszerint rövid, elágazó vagy tőrózsát visel

		A levelek egyszerűek, húsosak, gyakran bevonatosak vagy viaszréteggel fedettek. Teljes szélűek vagy ritkán fogazottak, fajonként változó phyllotaxis jellemzi (spirális, átellenes vagy örvös).

		=== Virágok ===
		Aprók, általában csillag alakúak. Öt vagy több lepellevélből állnak. A porzók száma gyakran a lepellevelek számának többszöröse. A termőlevelek különállók (apokarp termőtáj).

		=== Anyagcsere ===
		A Crassulaceae a CAM-fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism) névadó családja. Ez lehetővé teszi, hogy a sztómák éjjel nyíljanak ki, a CO₂ éjszakai megkötése után nappal történjen a fotoszintézis. Ez a mechanizmus kulcsfontosságú a szárazságtűrésben.

		== Elterjedés és élőhelyek ==
		A legfontosabb központok:
		* Mexikó – különösen gazdag az Echeveria, Sedum és Graptopetalum fajokban
		* Dél-Afrika – a Crassula változatosságának központja
		* Makarónia (Kanári-szigetek, Madeira) – az Aeonium rendkívül fajgazdag
		* Európa hegyvidékei – Sempervivum és néhány Sedum faj

		A fajok élőhelyei: sziklás lejtők, hegyoldalak, száraz bozótosok, félsivatagok, alpesi kőgörgetegek.

		== Ökológiai szerep ==
		Vízmegtartó stratégiák – a húsos levelek fontos vízraktárak. Talajstabilizáció – sziklákon és kőtörmelékben megtelepedve rögzítik a talajt. Rovarbeporzás – apró, nektárdús virágaik sok rovart (méhek, legyek, lepkék) vonzanak. Száraz élőhelyek úttörő növényei – sok faj képes sziklák repedéseiben is megtelepedni.

		== Gazdasági jelentőség ==
		Dísznövények – a Crassulaceae család a pozsgásgyűjtők egyik fő érdeklődési köre. Legnépszerűbb nemzetségek: Echeveria, Graptopetalum, Graptoveria (hibridek), Aeonium, Crassula (pl. pénzlevelű növény: Crassula ovata), Kalanchoe – dísznövényként, cserpes virágként is gyakori.

		Hagyományos gyógyászat – néhány fajból világosító, fertőtlenítő vagy sebgyógyító hatású anyagokat nyernek. Talajtakarás és zöldtetők – szárazságtűrésük miatt sok Sedum fajt alkalmaznak.

		== Fontosabb nemzetségek ==
		* Sedum – rendkívül fajgazdag; apró rozetta- vagy párnaszerű növekedés
		* Crassula – afrikai központú nemzetség, változatos levélformákkal
		* Echeveria – mexikói nemzetség, nagy tőrózsákkal és feltűnő levélszínekkel
		* Aeonium – Makaróniai endemikusok, fa- vagy bokorszerű habitusú fajokkal
		* Kalanchoe – sokféle levél- és virágforma, vegetatív szaporítólevelekkel
		* Sempervivum – európai hegyvidéki talajtakaró pozsgások

		== Megjegyzések a rendszertanhoz ==
		A Crassulaceae egy jól körülhatárolható, monofiletikus család a Caryophyllales rendjén belül. Nevét a tipikus crassulaceás savanyúsági ciklus (CAM) felfedezése kapcsán kapta külön figyelemben.

Dr. Gyúró Zoltán: Üres oldal létrehozva

2025-08-24T18:33:10Z

Üres oldal létrehozva

Új lap