<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACynanchinae</id>
	<title>Kategória:Cynanchinae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Kateg%C3%B3ria%3ACynanchinae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cynanchinae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T05:34:22Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cynanchinae&amp;diff=9156&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cynanchinae K. Schumann (1895) | synonym = Cynanchoideae Luersson (1882)}} === A név eredete, etimológia ===  * A szubtribusz neve a típusnemzetség, a &#039;&#039;Cynanchum&#039;&#039; nevéből származik. A szó etimológiája a görög &#039;&#039;kyon&#039;&#039; (kutya) és &#039;&#039;anchein&#039;&#039; (fojtani, fojtogatni) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források (&#039;&#039;&#039;Liddell–Scott–Jones&#039;&#039;&#039;) és botanikai etimológiai művek (…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cynanchinae&amp;diff=9156&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-03-23T07:07:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cynanchinae K. Schumann (1895) | synonym = Cynanchoideae Luersson (1882)}} === A név eredete, etimológia ===  * A szubtribusz neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Cynanchum&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Kategória:Cynanchum (a lap nem létezik)&quot;&gt;Cynanchum&lt;/a&gt;&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A szó etimológiája a görög &amp;#039;&amp;#039;kyon&amp;#039;&amp;#039; (kutya) és &amp;#039;&amp;#039;anchein&amp;#039;&amp;#039; (fojtani, fojtogatni) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Liddell–Scott–Jones&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) és botanikai etimológiai művek (…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Taxonbox | accepted = Cynanchinae K. Schumann (1895) | synonym = Cynanchoideae Luersson (1882)}}&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szubtribusz neve a típusnemzetség, a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]&amp;#039;&amp;#039; nevéből származik. A szó etimológiája a görög &amp;#039;&amp;#039;kyon&amp;#039;&amp;#039; (kutya) és &amp;#039;&amp;#039;anchein&amp;#039;&amp;#039; (fojtani, fojtogatni) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Liddell–Scott–Jones&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) és botanikai etimológiai művek (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Genaust&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: &amp;#039;&amp;#039;Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen&amp;#039;&amp;#039;; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Stearn&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;: &amp;#039;&amp;#039;Botanical Latin&amp;#039;&amp;#039;) megerősítik, hogy a név a növények erős toxicitására utal, amelyet a népi gyógyászatban vagy kártevőirtásban használtak (kutyákra és más állatokra nézve mérgező hatás). &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Karl Moritz Schumann&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1895-ben rögzítette a szubtribusz szintű nómenklatúrát az &amp;#039;&amp;#039;Engler &amp;amp; Prantl-féle rendszertan&amp;#039;&amp;#039;ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típus ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;Cynanchum&amp;#039;&amp;#039; Linnaeus (1753); Eurázsia, Afrika.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Die Natürlichen Pflanzenfamilien 4(2): 209, 243. (1895)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Karl Moritz Schumann, 1895&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj | Cynanchum | limit=5}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szinonimák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Cynanchideae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Orthosieae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Liede (1997)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
A szubtribusz képviselői között megtalálhatók lágy szárú évelők, fásodó szárú kúszónövények (liánok) és erősen specializált szárszukkulensek is. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; vagy &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; gyakran tekergő, de a szukkulens fajoknál (pl. madagaszkári &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]&amp;#039;&amp;#039; fajok) ízelt, hengeres vagy bordázott, fotoszintetizáló szövetekkel rendelkezik. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;levelek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; átellenesek, de sok taxon esetében apró pikkelyekké redukálódtak, vagy teljesen hiányoznak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérzet&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; többnyire rostos, de egyes xerofita típusoknál raktározó gumók is kialakulhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágzat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; általában egyszerű ernyő vagy bogernyő. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; öttagú, sugaras szimmetriájú, a családra jellemző bonyolult szerkezetű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Takarólevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;csésze&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kicsi, mélyen osztott. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;párta&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kerék vagy harang alakú, a sziromlevél cimpái gyakran visszahajlóak. Egy sorban maradjon!&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ivarlevelek:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;porzószálak&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;termő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; összeforrásából jön létre a &amp;#039;&amp;#039;gynostegium&amp;#039;&amp;#039;. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;portokok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; polliniumokat tartalmaznak. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bibe&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; feje gyakran kúpos vagy lapított. A szubtribuszra jellemző a jól fejlett, gyakran kettős mellékpárta (corona). Egy sorban maradjon!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
Sima felületű, hosszúkás vagy lándzsás tüszőtermés, amely éréskor felnyílik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Számos lapított mag, csúcsán fehér, selymes repítőszőr-üstökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb diverzitást &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Afrika&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szubszaharai területein, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Madagaszkár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szigetén, valamint &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ázsia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; trópusi és szubtrópusi vidékein mutatják.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Rendkívül tág tűrésű csoport; az esőerdőktől kezdve a félsivatagi bozótosokig és tengerparti dűnékig mindenhol előfordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
A szubtribusz szukkulens tagjai (pl. &amp;#039;&amp;#039;[[Cynanchum marnierianum]]&amp;#039;&amp;#039;) kedveltek a gyűjtők körében. Tartásuk során a világos, de a tűző naptól védett helyet és a jó vízelvezetésű talajt kedvelik. A mérsékelt égövön télen fagymentes, száraz helyen teleltetendők. Használd a formázási protokollt a taxonokra!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==&lt;br /&gt;
Külsőleg hasonlíthatnak a [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] szubtribusz tagjaira, de a [[:Kategória:Cynanchinae|Cynanchinae]] taxonok virágaiban a polliniumok mindig csüngő (pendulous) állásúak, ami alapvető választóvonal az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] és a [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tribuszok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szukkulens taxonok ==&lt;br /&gt;
A [[:Kategória:Cynanchinae|Cynanchinae]] klád tagjai között a szárszukkulencia a [[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]] nemzetség több ágán is kialakult. Ezek a növények levéltelen, &amp;quot;kötélszerű&amp;quot; habitusukkal tűnnek ki, különösen Madagaszkár száraz vidékein. A víztárolás a húsos, gyakran viaszos bevonatú szárban történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taxonómia és filogenetika ==&lt;br /&gt;
A filogenetikai kutatások (pl. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Liede-Schumann &amp;amp; Meve&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; munkássága) megerősítették, hogy a [[:Kategória:Cynanchinae|Cynanchinae]] az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] tribusz központi csoportja. A molekuláris adatok alapján korábban különállóként kezelt nemzetségeket (mint pl. a &amp;#039;&amp;#039;Sarcostemma&amp;#039;&amp;#039;) mára többnyire beolvasztották a &amp;#039;&amp;#039;[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe a monofília biztosítása érdekében. A szubtribusz testvércsoportja az [[:Kategória:Asclepiadinae|Asclepiadinae]] klád.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Plants of the World Online (POWO)&lt;br /&gt;
* International Plant Names Index (IPNI)&lt;br /&gt;
* World Flora Online (WFO)&lt;br /&gt;
* Biodiversity Heritage Library (BHL)&lt;br /&gt;
* Liede-Schumann, S. &amp;amp; Meve, U. (2015): The Genus Cynanchum in Madagascar.&lt;br /&gt;
* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Asclepiadeae]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>