Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cynanchum L., 1753}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet '''Carl von Linné''' írta le 1753-ban. A szónév az ógörög kyon (κύων, jelentése: kutya) és anchein (ἄγχειν, jelentése: fojtani, megfojtani) szavak összetételéből származik (''cynanchum''). Az elnevezés arra utal, hogy a növénycsoport egyes fajai mérgezőek, és a népi megfigyelések szerint a háziállatokra, így a kutyákra is…”

2026-09-19T09:57:09Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Cynanchum L., 1753}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet '''Carl von Linné''' írta le 1753-ban. A szónév az ógörög kyon (κύων, jelentése: kutya) és anchein (ἄγχειν, jelentése: fojtani, megfojtani) szavak összetételéből származik (''cynanchum''). Az elnevezés arra utal, hogy a növénycsoport egyes fajai mérgezőek, és a népi megfigyelések szerint a háziállatokra, így a kutyákra is…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Cynanchum L., 1753}}
=== A név eredete, etimológia ===

* A nemzetségnevet '''[[Carl von Linné]]''' írta le 1753-ban. A szónév az ógörög kyon (κύων, jelentése: kutya) és anchein (ἄγχειν, jelentése: fojtani, megfojtani) szavak összetételéből származik (''cynanchum''). Az elnevezés arra utal, hogy a növénycsoport egyes fajai mérgezőek, és a népi megfigyelések szerint a háziállatokra, így a kutyákra is veszélyesek, fojtó mérgezést okozhatnak.

=== Típus ===

* '''Típusfaj:''' ''[[Cynanchum acutum]]'' L.
* '''Első leírása:''' Species Plantarum 1: 212. (1753)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Carl von Linné]]''', 1753

{{Típusfaj | Cynanchum | limit=5}}

=== Heterotípusos szinonimák ===
* ''Adelostemma'' Hook.f. in Hooker's Icon. Pl. 15: 22 (1883)
* ''Ampelamus'' Raf. in Amer. Monthly Mag. & Crit. Rev. 1: 192 (1819)
* ''Aphanostelma'' Schltr. in A.A.H.Léveillé, Fl. Kouy-Tchéou: 39 (1914)
* ''Bunburia'' Harv. in Gen. S. Afr. Pl.: 416 (1838)
* ''Cyathella'' Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 332 (1838), non Brot. (1804), fungal name.
* ''Cynoctonum'' E.Mey. in Comm. Pl. Afr. Austr.: 215 (1838), nom. illeg. homonym. post.
* ''Decanema'' Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 338 (1838)
* ''Decanemopsis'' Costantin & Gallaud in Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 12: 418 (1906)
* ''Dicarpophora'' Speg. in Physis (Buenos Aires) 8: 269 (1926)
* ''Drepanostemma'' Jum. & H.Perrier in Rev. Gén. Bot. 23: 256 (1911)
* ''Enslenia'' Nutt. in Gen. N. Amer. Pl. 1: 164 (1818), nom. illeg. homonym. post.
* ''Exostegia'' Bojer ex Decne. in A.P.de Candolle, Prodr. 8: 528 (1844)
* ''Flanagania'' Schltr. in Beibl. Bot. Jahrb. Syst. 45: 10 (1894)
* ''Folotsia'' Costantin & Bois in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 147: 258 (1908)
* ''Gilgia'' Pax in Bot. Jahrb. Syst. 19: 80 (1894)
* ''Glossonema'' Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 335 (1838)
* ''Graphistemma'' (Chapm. ex Benth.) Champ. ex Benth. in G.Bentham & J.D.Hooker, Gen. Pl. Kew. 2: 760 (1876)
* ''Holostemma'' R.Br. in Asclepiadeae: 31 (1810)
* ''Karimbolea'' Desc. in Cactus (Paris) 68-69: 77 (1960)
* ''Mahafalia'' Jum. & H.Perrier in Rev. Gén. Bot. 23: 255 (1911)
* ''Mastostigma'' Stocks in Icon. Pl. 9: t. 863 (1851)
* ''Mellichampia'' A.Gray ex S.Watson in Proc. Amer. Acad. Arts 22: 437 (1887)
* ''Metalepis'' Griseb. in Cat. Pl. Cub.: 179 (1866)
* ''Metaplexis'' R.Br. in Asclepiadeae: 37 (1810)
* ''Monostemma'' Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 255 (1848)
* ''Nematostemma'' Choux in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 172: 1310 (1921)
* ''Nematuris'' Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 254 (1848)
* ''Odontanthera'' Wight in Madras J. Lit. Sci. 7: 142 (1838)
* ''Pentarrhinum'' E.Mey. in Comm. Pl. Afr. Austr.: 199 (1838)
* ''Perianthostelma'' Baill. in Hist. Pl. 10: 247 (1890)
* ''Petalostemma'' R.Br. in H.Salt, Voy. Abyss., App.: xIiv (1814), nom. nud.
* ''Platykeleba'' N.E.Br. in Bull. Misc. Inform. Kew 1895: 250 (1895)
* ''Prosopostelma'' Baill. in Hist. Pl. 10: 247 (1890)
* ''Psanchum'' Neck. in Elem. Bot. 1: 254 (1790), opus utique oppr.
* ''Pycnoneurum'' Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 340 (1838)
* ''Raphistemma'' Wall. in Pl. Asiat. Rar. 2: 50 (1831)
* ''Rhodostegiella'' (Pobed.) C.Y.Wu & D.Z.Li in Acta Phytotax. Sin. 28: 465 (1990)
* ''Roulinia'' Decne. in A.P.de Candolle, Prodr. 8: 516 (1844), nom. illeg. homonym. post.
* ''Rouliniella'' Vail in Bull. Torrey Bot. Club 29: 662 (1902)
* ''Sarcocyphula'' Harv. in Thes. Cap. 2: 58 (1863)
* ''Sarcostemma'' R.Br. in Asclepiadeae: 39 (1810)
* ''Sarmasikia'' Bubani in Fl. Pyren. 1: 550 (1897)
* ''Schizocorona'' F.Muell. in Hooker's J. Bot. Kew Gard. Misc. 5: 107 (1853)
* ''Seshagiria'' Ansari & Hemadri in Indian Forester 97: 126 (1971)
* ''Sichuania'' M.G.Gilbert & P.T.Li in Novon 5: 12 (1995)
* ''Steinheilia'' Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 339 (1838)
* ''Symphyoglossum'' Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 255 (1848)
* ''Telminostelma'' E.Fourn. in C.F.P.von Martius & auct. suc. (eds.), Fl. Bras. 6(4): 218 (1885)
* ''Urostelma'' Bunge in Enum. Pl. China Bor.: 44 (1833)
* ''Voharanga'' Costantin & Bois in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 147: 259 (1908)
* ''Vohemaria'' Buchenau in Abh. Naturwiss. Vereine Bremen 10: 372 (1889)
* ''Ziervoglia'' Neck. in Elem. Bot. 1: 254 (1790), opus utique oppr.
(52 taxon)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Változatos növekedési formájú, többnyire évelő növények. A '''hajtás''' lehet lágy szárú, fásodó, gyakran kúszó vagy csavarodó felépítésű. A '''szár''' sok fajnál szukkulens, puszta vagy elágazó, néha vaskos és fotoszintetizáló, miközben a '''levelek''' csökevényesek vagy gyorsan lehullók. A nem szukkulens fajoknál a '''levelek''' átellenes állásúak, ép szélűek, lándzsás, tojásdad vagy szív alakúak. A '''gyökérzet''' gyakran vaskos, felhalmozó '''gyökér''' vagy kúszó gyökértörzs (rizóma).

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában bogas vagy ernyős szerkezetű, axilláris vagy terminális helyzetű. A '''virág''' kicsi vagy közepes méretű, öttagú, gyakran csillag alakú.

* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öthasábú, a '''párta''' ötszirmú, a '''sziromlevél''' vagy '''lepellevél''' forgószerűen vagy csillag alakban elterülő, a tövénél gyakran kiegészítő koszorúval (corona) ellátott.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a bibefej összenövésével speciális ivarszerv, gynostegium jön létre; a '''portokok''' porszemcséi pollinitákká egyesülnek; a '''termő''' felső állású, két különálló termőlevélből áll, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' kiszélesedő, ötszögletű vagy karéjos.

==== Termés ====
A termés általában ikertüsző vagy magányos tüszőtermés, amely hosszanti irányban nyílik fel.

* '''Magja:''' Számos lapított magot tartalmaz, amelyek csúcsán repítőszőrökből álló bóbita található.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Afrika''', '''Ázsia''', '''Európa''', '''Ausztrália''', '''Észak-Amerika''', '''Dél-Amerika'''.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kozmopolita nemzetség, amely a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi régiókban egyaránt előfordul. A szukkulens fajok főként '''Madagaszkár''' és KDK-'''Afrika''' száraz, félsivatagi és bozótos élőhelyein fordulnak elő.

== Kultúrában tartás ==

A szukkulens fajok (mint a ''[[Cynanchum marnierianum]]'') tartása a pozsgás növényekéhez hasonló: jó vízáteresztő, ásványi anyagban gazdag talajt, világos, napos fekvést és a növekedési időszakban mértékletes öntözést igényelnek. Télen teljesen szárazon és fagymentes helyen kell őket teleltetni.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]'' nemzetség szorosan kapcsolódik a ''[[:Kategória:Vincetoxicum|Vincetoxicum]]'' nemzetséghez, amellyel korábban sok fajt felcseréltek vagy összevontak. A szukkulens fajok szártagolt, gyakran levéltelen appearance-ük alapján elkülöníthetők a rokonsági kör egyéb tagjaitól, valamint a korona (corona) finom morfológiai bélyegei alapján különíthetők el a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' és ''[[:Kategória:Sarcostemma|Sarcostemma]]'' nemzetségektől.

== Szukkulens taxonok ==

A nemzetség rendkívül diverz, több száz fajt számlál. A szukkulens képviselők főként a madagaszkári és afrikai szárazságkedvelő ágakhoz tartoznak, ahol a száruk fotoszintetizáló, bordázott vagy bütykös szukkulens szervvé módosult.

== Taxonómia és filogenetika ==

A ''[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]'' a molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a ''[[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]]'' család ''[[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]]'' alcsaládjának ''[[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]]'' tribuszába sorolható. A korábbi morfológiai alapon meghatározott széles nemzetségfogalom (sensu lato) polifiletikusnak bizonyult. A DNS-szekvenáláson alapuló kutatások hatására a nemzetséget több kisebb, monofiletikus egységre bontották szét, vagy egyes fajcsoportokat áthelyeztek rokon nemzetségekbe (mint a ''[[:Kategória:Vincetoxicum|Vincetoxicum]]'' vagy ''[[:Kategória:Orthosia|Orthosia]]'').

== Forrás ==

* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/

[[Kategória:Asclepiadoideae]]

Kategória:Cynanchum - Laptörténet